Professor Smith, a Századvég és a zsidók
Eredeti szerző: jotunder
Az alábbi sorok a Századvég folyóirat legújabb számából származnak. A szerző, és most hozzá kell tennem, állítólagos szerző, Barry Smith professzor a Buffalo Egyetemről. A szövegrészletet kommentár nélkül közlöm. A szakasz címe: Pauler, Lukács és a zsidók. (Ez címében nagyon emlékeztet a Bayer Zsolt, Csipkerózsika és a zsidók című jelentős filozófiai munkára, de ez egy mellékszál)
17.oldal :
„Arthur Schopenhauer, Otto Weininger és Scheler korábban már egyaránt úgy vélte, hogy a zsidókból hiányzik a verecundia (szerénység, szégyenteljesség) sőt, Weininger szerint ez magyarázhatja, hogy a zsidók között csak tehetségek vannak, géniuszok azonban nincsenek.”
„Lukács ebben az összefüggésben nem pusztán amiatt érdekes, mert aktívan részt vállalt politikai bűncselekmények elkövetésében, hanem azért is, mert azokat megpróbálta morális szempontból igazolni.„
18.oldal :
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16520395-6ab392a66136d' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16520395&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16520395-6ab392a66136d&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16520395-6ab392a66136d' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>„A Népszava 1919. április 15-ei számában pedig a következőket írja Lukács: „Az államhatalom birtoka azt jelenti, hogy itt a pillanat az egykori uralkodó osztályok megsemmisítésére. Itt a pillanat, de élni is kell vele…”
Sajnálatos módon ezek a bűncselekmények, esetenként gyilkosságok rányomták bélyegüket az elkövetkező évek filozófiai életére, árnyékuk pedig Lukács néhány tanítványának fennmaradó befolyása következtében még ma is rávetül arra. Ez a tény, legalábbis részben magyarázni látszik, hogy a precízebb magyar gondolkodók miért nem tettek szert nagyobb befolyásra szülőföldjükön.
Szándékosan nem írtam bele a posztba egy nevet, amelyik a kötet első oldalán olvasható, mely nevet a „mispoche” szó sajátos értelmezésével kapcsolatban ismerhette meg az ínyenc olvasóközönség.
kíváncsi lennék ezek benne voltak-e már a 81-es eredetiben csak nem tartották fontosnak kivenni, vagy utólag írta hozzá.
érdekes megállapítások, weiningerre különösen fontos lehet hivatkozni…
@Vortumnus: Nagyon valószínű, hogy 1981-ben a Magyar Filozófiai Szemlében ezt írták a Tanácsköztársaságról :))))
@Vortumnus: http://www.philosophie.ch/kevin/festschrift/Smith-paper.pdf
itt az eredeti szöveg egy kötetből.
@jotunder:
én is erre gondoltam, de hát semmit sem lehet kizárni:)
köszönöm az eredeti linkjét
Nemcsak a politikai bekezdésből derül ki, hogy ez a cikk újabb: Pauler teljesen érdektelen Wittgenstein-széljegyzetei emlékeim szerint akkor nem voltak ismertek. De az egész cikk méltó ehhez az idézett szakaszhoz. Valamikor régen jobb benyomásaim voltak a fazonról (B.S.). Ez valami éktelenül szar. Nem tudom, hogy észre sem veszi-e, hogy Pauler a Tractatus technikai, formális részéből (ami nélkül az általa kommentált filozófiai megjegyzések csak félreérthetők) egy mukkot meg nem értett, vagy csak nagyvonalúan elsiklik efölött. A következő számokban várom az egyébként éleseszű és a modern logikával is meglehetős ismeretségben álló Pauler-tanítvány Bencsik Béla mennybe menesztését. Az ő politikai szerepléséről bizonyára nem lesz szó.
@mandras:
Én semmit sem tudok Pauler Ákosról, de most olvasom, hogy erősen ellenezte a komplex számokat és a negyedik dimenziót, sőt a végtelent is. :))
Azt írja ott fent: ”
Weininger szerint ez magyarázhatja, hogy a zsidók között csak tehetségek vannak, géniuszok azonban nincsenek”
Ezek szíerint Neumann János vagy géniusz nem volt, vagy zsidó. Kevésbé egyértelmű, de azért áll ez Teller Edére is. Vagy a szerző nagyon csőlátó.
@jotunder: Ő volt a „nagy logikus” a magyar filozófiában a húszas-harmincas években – anélkül, hogy igazából tudomásul vette volna, hogy Frege és Russell után már „egy kicsit” más. Tudott egyébként róluk, a Rényi Intézet könyvtárában megvan Frege Grundgesetze der Arithmetik-jának eredeti kiadása Pauler kézjegyével (kicsit utánanéztem, Vekerdi László vette meg Pauler valami örökösétől, amikor ott volt könyvtáros), de ki se nagyon nyitotta. Kalmár László egy 1951-ben írt önéletrajzában leírja, hogy egyszer bevetődött Pauler logika-előadására, és olyan logikai hibákat hallott tőle, amikért szerinte gimnáziumban bukás jár matematikából. Persze a jó öreg Laci bácsi ezt egy ideológiai jópontért írta az „idealista, reakciós” filozófusról, de úgy gondolom, hogy az általa igaznak tartott állítások közül válogatta kazokat, amikről úgy gondolta, hogy tetszeni is fognak.
Egy szó kimaradt: a logika „egy kicsit más”.
@AdamK: Ha már ezt a hülye Weininger-szöveget behozza a szerző, akkor ebben a cikkben fura kihagyni, hogy Wittgenstein ismerte és borzasztóan frusztrálta.
@AdamK: Weininger maga is zsidó volt.
@mandras: A lényeg az a megjegyzés Lukács tanítványairól. Guszta.
@jotunder: Az egy az egyben Nyíri szövege.
A Weininger-Wittgenstein viszonnyal kapcsolatban egy idézet innen: faculty.education.illinois.edu/burbules/syllabi/materials/chap9.html
Wittgenstein (CV, 18e,19e) echoes Weininger in a remark of Jewish self-hatred written in 1931:
„[…] Even the greatest of Jewish thinkers is no more than talented. (Myself for instance.) … I think there is some truth in my idea that I really only think reproductively. I don’t believe I have ever invented a line of thinking, I have always taken one over from someone else. I have simply straightaway seized on it with enthusiasm for my work of clarity. That is how Bolzmann, Hertz, Schopenhauer, Frege, Russell, Kraus, Loos, Weininger, Spengler, Srafffa have influenced me … What I invent are new similes.”
@mandras: Régen sokkal korrektebb világ volt, gróf Nyíri és báró Vajda kimentek a Normafához, és lovassági karddal első vérig.
@mandras: „Ha már ezt a hülye Weininger-szöveget behozza a szerző…”
A szöveg ( „Die Arroganz den Dingen gegenüber, die nicht als Symbole eines Tieferen empfunden oder auch nur dunkel geahnt werden, der Mangel an »verecundia« auch vor dem Naturgeschehen, das führt zur jüdischen, materialistischen Form der Wissenschaft, wie sie leider heute eine gewisse Herrschaft erlangt hat, und intolerant gegen alle Philosophie geworden ist.”) minden ma értelmesnek tűnő kontextusban tényleg hülyeség, és valószínűleg intellektuális tisztességtelenség volt Pauer korában is annak egy konkrét személy konkrét megjegyzésére vonatkoztatása, de azért annyi megjegyezhető, hogy a zsidóság valamilyen esszenciális képzetét Weininger korában (is) nagyon alkalmasnak találták a „világ” kulturális, civilizációs vagy morális dichotómiákban történő megragadásának negatív pólusaként, és ezt a fogalmi keretet maga Wittgenstein is valamiképpen elgondolkodtatónak, bizonyos transzformációkkal nem teljesen terméketlennek, azaz „nemhülyeségnek” találta.
Amiképpen – természetesen az előbbi megjegyzések keretében értelmezendő módon, s nem „direktben”, ahogy negyedművelt félnácik kézről kézre adott szöveggyűjteményeiben szerepel – ismert megjegyzésében („A zsidó »zseni« csak szent. A legnagyobb zsidó gondolkodó csak tehetség. (Én például.)” a másik idézett szövegrészt magára is vonatkoztatta. Amit persze te minden bizonnyal pontosan tudsz, csak megjegyzésednek az olvasók számára szolgáló kiegészítéséül jegyzem meg a dolgot.
A cikk különben tényleg botrányosan színvonaltalan, az egész értelmezési keret, (kb.) hogy az északnémetek misztikusok, a délnémetek meg racionalisták, végtelenül bornírt. Ha az itt tárgyalt fejezetben valami tisztességeset akart volna írni, akkor a pauleri megjegyzést nem a Tanácsköztársasággal és Pauler katedrájának sorsával magyarázza, hanem, amennyiben megalapozottnak látja ezt az összefüggést, akkor fordítva, Paulert értékeli annak nyomán, hogy ilyen színvonalú megjegyzést fűz Wittgenstein egy mondatához.
A Lukács-tanítványokra vonatkozó megjegyzés, a „guilt by association in a slippery slope” formulájával logikailag is, morálisan is elfogadhatatlan.
@AdamK: Azt írja ott fent: „
Weininger szerint ez magyarázhatja, hogy a zsidók között csak tehetségek vannak, géniuszok azonban nincsenek”
Ezek szerint Neumann János vagy géniusz nem volt, vagy zsidó. Kevésbé egyértelmű, de azért áll ez Teller Edére is. Vagy a szerző nagyon csőlátó”
Itt a „zseni” kifejezés nem értelmezhető az egész metafizikus dichotóm világértelmezés fogalmi kerete nélkül, ha megpróbálnád valamilyen teljesítményhez, vagy IQ-hoz, vagy közmegegyezéshez kötni, akkor a szerzőtől egy szép körbenforgó érvelést kapnál, azaz kb., hogy a zseni az nem a materiális világ összefüggéseit hasonlatokban és képletekben megragadó tudós, az csak tehetség, a zseni, az az, ami ennek éppen az ellenkezője, azaz a világot a maga elvonatkoztatás nélküli közvetlen összefüggéseire visszavezetni képes heroikus elme, mint mondjuk Bogár László, és hogy ezt te nem vagy képes magadtól belátni, az erős zsidó fertőzöttségre és az amúgy alacsonyabbrendű női princípium túltengésére utal.
Én már annak is örültem volna, ha ez a sok segítő és kommentáló magyar nem hagy benne legendákat szövegben. Legalábbis a Magyar Nemzeti Bank autoritatív, Bod Péter Ákos akkori MNB elnök előszavával ellátott és rendszerváltás utáni történetében szó sem esik az aranykészlet tanácskormány általi elhurcolásáról (a vonatkozó rész szerzője Pogány Ágnes), ami engem inkább az Édes Annára emlékeztet. Az már csak hab a tortán, hogy a Magyar Nemzeti Bank 1924-ben jött létre, így legfeljebb az Osztrák-Magyar Bank budapesti intézetének érckészletéről lehetett volna szó.
Tulajdonképpen nem értem, mi a bánatos f@sznak érdekel embereket más emberek vallása vagy származása ebben az elb@szott országban? Nincs senkinek sem más dolga munkája vagy szeretője akivel elfoglalná magát?
@Wolff: A dátumokat is összekeverték Lukács Tanácsköztársaság alatti pályája kapcsán: „Kunfi helyetteseként, illetőleg március 21-től április 3-ig oktatási és kulturális népbiztosként szolgált”. Valójában pont fordítva, 1919. április 3-ig volt népbiztoshelyettes, akkor lett közoktatásügyi népbiztos, és június 24-ig be is töltötte a posztot, majd VI. 29-VIII. 1. közt volt megint népbiztoshelyettes.
@Wolff: Édes Anna, a repülőgép és Kun Béla :)))
@Harald Blåtand: A nemzetibankos volt az első mondat, amire ráesett a tekintetem, aztán inkább hagytam. Aludni szeretnék este, nem idegeskedni. 🙂
Na most hülye leszek: A középkori budai zsidó temető a mai Pauler utca környékén volt. Amúgy csatlakoznék @ariel12: -höz.
Ma is sokat épültem:
1.) Megtudtam, hogy a XX. század két meghatározó szellemi alakja, Einstein és Freud nem volt zseni, hanem csak tehetség.
2.) De ha mégis, akkor Bogár Lászlóval együtt már hárman voltak.
3.) Hogy kerül a filozófusok közé Kun Béla? Hacsak nem úgy, ahogy a kozmoszosok éneklik: „Mi voltunk Koppány és Kun Béla…”
Na akkor jóccakát!
(Btw. én is csatlakoznék @ariel12:-höz.)
Lukács György (mint egyetlen néven nevezett) amint meglovasítja a Magyar Nemzeti Bank aranytartalékát…
Pauler VI. b. o. t. amint (cilinder és bajuszkötő helyett) nem gondolva a jövőre Dávid-csillagot rajzol a Tractatus c. tankönyv lapszélére…
Mindez filozófiai tanulmányban pertraktálva: csúcs!
„…a zsidókból hiányzik a verecundia (szerénység, szégyenteljesség) sőt, Weininger szerint ez magyarázhatja, hogy a zsidók között csak tehetségek vannak, géniuszok azonban nincsenek.”
Ez nem a zsidó folklórból jön?
Csak azért kérdezem, mert eszembe juttatott egy régi történetet. Még a nyolcvanas évek elején-közepén volt nekem egy középiskolai barátom (gondolom, megvan ő még ma is, csak már nagyon régen nem találkoztam vele:-)). Egy-két évvel fiatalabb volt nálam, s valamiért úgy döntött, hogy bizalmas próbál velem lenni: gyakran megosztotta velem dilemmáit, tanácsokat kért, sokat mesélt nekem magáról, afféle báty szerepet szánt nekem. Ő jött egyszer ezzel a dumával, hogy közöttünk az a különbség, hogy ő ugyan tehetséges, mindent meg tud tanulni, de nem zseniális (mint, ugye, én:-)), aki számára magátólértetődő az, ami neki csak elsajátított vagy betanult szerep vagy épp (tanulással) megszerzett eszköz. (Természetesen, bőszen helyeseltem és a szemébe nevettem — úgy vettem, viccel.) Mivel többször beszélt nekem zsidó származásáról is, így tudom róla, hogy zsidó(nak tekintette magát), s mivel valószínűtlennek tartom, hogy Schopenhauert, Weiningert vagy Schelert olvasott volna, mielőtt nekem ezzel jött, marad az, hogy otthonról, a családból hozhatta.
@mk27soundmaster: Gesunkenes Kulturgut.
A zsidó kispolgárság sem maradt természetesen érintetlen a mindenekelőtt német nyelvű közéleti szövegekben terjedő dichotóm metafizikai spekulációktól, a marxizmustól sem – de az organikust, őseredetit, közvetlent, érzékit, heroikust, kultúraépítőt, azaz az aranykori-isteni rendre épülő világ zseniális megragadását a zsidó princípiumban megjelenített közvetettel, spekulatívval, elvonatkoztatottal, részleges, töredezett, széthullott civilizációvá degradáló, „hősietlen” és értékromboló, „nemzseniális” princípiummal szembeállító metafizikától sem.
Az „eredeti” (értsd haszkala előtti) zsidó gondolkodásban ennek semmi értelme sem lenne, már ha egyáltalán lett volna a világról ma is – a vallásos háttértől függetlenül – érvényesnek értelmezhető terminusokban fogalmazott haszkala előtti zsidó képzetrendszer…
Az egész „cutting edge” zsidóság alapjában abból jött létre, hogy a kulturális hagyományait elősorban logikai-filozófiai rendszerként, életszemléletként a germán illetve a monarchiabeli gondolkodásbeli és társadalmi teljesítményekben tudta feloldani, illetve – jóindulatúbban fogalmazva – azzal képes volt integrálni.
@Montefiore: Folytatás:
… és ebből a helyzetből, vagyis abból, hogy az az emancipált-integrált zsidó polgárság, amelyben még élénken élt a stetl közegének emléke és annak kulturális toposzai, valóban érezhette úgy, hogy idegen fogalmakkal és értékrendekkel dolgozik, amelyek nem a saját kulturális identitásának a szerves elemei, azaz könnyebben el tudta fogadni a fenti organikus-spekulatív stb. dichotómiát magára nézve is.
A fityuszka halála lesz a századvég és a pocakos miniszterelnök funkcionális analfabétasága bármely gyakorlati kérdéshez.
@mk27soundmaster: Nem, ez egy antiszemita toposz, ami a 19. században nem egyszer előfordul. Pl. Wagner: Das Judenthum in der Musik, és Liszt szerencsétlen cigány-könyvében is (amit újabb kutatások szerint szerelme, Carolyne Wittgenstein írt, ő csak a nevét adta hozzá a maga balek módján). Zsidók csak átvették szerintem; az eredetét nem fudom, pedig érdekelne. Az a zseni-kép, amiről itt szó van, az új világot teremtő és a jelen világgal folyamatos harcban álló Übermensch a romantika szülötte. Egy kérdés merül fel vele kapcsolatban: tényleg annyira szeretjük a zseniket? Az kell nekünk, minden más csak másodlagos? Biztos, hogy a kor meghatározó szellemei ilyenek kell, hogy legyenek? A 20. sz. nagy filozófusai közül leginkább – Wittgenstein volt ilyen, a derék nyárspolgári életet élő, kellő időben kicsit náci Heidegger pl. egyáltalán nem. Einstein egy kicsit igen, Neumann egy picit sem. A szerencsétlen, paranoid Gödel igen – attól volt olyan nagy? (Amikor a nagy dobásait elkövette, akkor még a devianciái egyáltalán nem látszottak.) És ha valaki Mendelssohnt jobb zeneszerzőnek tarja, mint Wagnert? Jobban tudta azt a szakmát, és nemcsak azért, mert az előző két generáció formai, technikai vívmányait felhasználta (nem „utánozta”). Ha a legjobb műveinek sziporkázó ötletgazdagsága eredetibb, és többet mond az életről (ha akarjátok, az Életről), mint Wagner nagyzoló történelemfilozofálása?
@Bebes: Volt egy eredeti rövid szöveg, amit kiegészítettek, és azokat a sorokat NEM Barry Smith írta bele, majd pont tudta mit írt a Népszava in fucking Hungarian…. Ez Nyiri Kristóf és Vajda Mihály vitájáról szól.
@jotunder: Erről konkrét információd van? Mindenesetre B.S. vállalta ezt a szöveget,megjelentette angolul a MUlligan-Festschriftben. Én egyébként aludva rá egyet enyhíteni szerettem volna azon, amit Nyíriről írtam. Az, hogy a Lukács-tanítványok háttrébe szorítanak mindenkit és nem engedik érvényesülni a tudományos filozófiát, meg ezek ma is bolsevikok, és a rendszer részéről az egyirányú útlevél, amit kaptak, direkt kegy volt, Nyíri szövege. De ez a magyarokat gyilkoló bolsevik népbiztos meg a bűntárs tanítványai – idáig az általam ismert megnyilvánulásaiban még nem süllyedt.
@mandras: én is csak arra az utolsó bekezdésre gondoltam.
http://www.litera.hu/netnaplo/kulcscsonttores-dana-idak-meg-nyiri-akademikus
szeretik ezek a bácsik egymást rendesen :)))
@mandras: kommentar.info.hu/attachment/0001/404_kommentar1001.pdf
Pauler Mussoliniről és a fasizmusról 🙂
@ariel12: Egyetértek.
@jotunder: (Ez címében nagyon emlékeztet a Bayer Zsolt, Csipkerózsika és a zsidók című jelentős filozófiai munkára, de ez egy mellékszál)
Ez édes)
@ariel12: „Tulajdonképpen nem értem, mi a bánatos f@sznak érdekel embereket más emberek vallása vagy származása ebben az elb@szott országban? „
Igazából akik ezzel foglalkoznak azokat nem érdekli a más emberek vallása. A zsidó kifejezés ebben a kontextusban azt jelenti ellenség, akit el kell pusztítani. Itt bárki lehet zsidó. A kedvencem, hogy Esterházy Péterről is leírták már ezt. 🙂