Sam Altman esete Orbán Viktorral avagy Magyarország alkonya
Arra kérem a kedves Olvasót, hogy képzeljen el egy hírt, ami arról szól, hogy Sam Altman. az OpenAI főnöke. a chatGPT atyja. bejelenti, hogy 70 milliárd dollárra van szükség az új AI mögötti félvezető/chip kapacitás megteremtéséhez.
A Manhattan project, ami az atombomba és az atomerőművek kifejlesztéséhez vezetett, nagyjából 2 milliárd dollárba került, több mint százezren dolgoztak rajta, ez mai áron 30 milliárd dollárt jelent, de Altman 70 milliárdról beszélne.
Egy a világ legjobb egyetemén képzett mérnök éves bére legyen mondjuk 180000 dollár, havi 15000 dollár, ami nagyjából 5.5 millió forint, kicsit kevesebb csak, mint Orbán Viktor fizetése. Százezer ilyen mérnök éves bére 18 milliárd dollár, de Altman 70 milliárdról beszélne.
A Tesla nevadai gigafactory-ja nagyjából 3.5 milliárd dollárba került, ebből 20 jönne ki 70 milliárd dollárból, de Altman 70 milliárdról beszélne.
Igen, 70 milliárd dollárról beszélne Sam Altman abban a hírben kedves Olvasó, de valójában nem 70 milliárdról beszélt, hanem….
Hétezer milliárdról. 7000 milliárd dollárról. Tele volt vele a világsajtó, miközben mi arról beszélgettünk, hogy mi a véleménye Balog Zoltánnak, Demeter Szilárdnak, Szentesi Zöldi kurváraelfelejtettem a keresztnevétnek és a többi senkinek valamelyik irreleváns dzsungár hülyeségről.
7000 milliárd dollár, az úgy 40 évnyi magyar GDP, az bizony több kétszáz Manhattan project mai áron, huszonötször több mint az amerikai űrprogram, a legnagyobb projekt ever, mai áron. 7000 milliárd dollár az több mint a világ elsőszámú szuperhatalmának az Amerikai Egyesült Államoknak az egyéves szövetségi költségvetése. És ebből chipgyárakat kellene építeni, mármint Sam Altman szerint.
Nincs olyan, hogy 7000 milliárd dolláros projekt, nem létezik, ki van zárva, de Sam Altman, aki megcsinálta az AI forradalmat, ki tudta mondani, hogy most ennyire lenne szükség. Nincs olyan, hogy kétezer darab Tesla Gigafactory, nem lehet, hogy ilyesmiben kell gondolkodni, nincs olyan, hogy tízmillió mérnök éves fizetését négy évig lehetne valamiből fedezni. Altman szerint mégis ez a jövő.
Nem tudom, lehet-e igaza Altmannak, de az Nvidia hype már majdnem 2000 milliárd dollárnál tart, valakik valahol, nem is kevesen úgy gondolják, hogy ez az egész esetleg mégis ebbe az irányba konkludál.
Eközben az Európai Unió egyik legszegényebb országában, amelyiknek nincs egyetlen elitegyeteme, amelyik a kicsi Izrael tudományos grantjainek tizedéről sem álmodhat mostanában, vasról és acélról ábrándoznak, mely vasat és acélt még le is öntenének valamilyen kellemetlen dzsuvával. Én nem mondom, hogy ne építsünk akkugyárakat (van, aki ilyesmiket mond), de azt elég határozottan állítom, hogy az orbáni gondolkodás centrumából teljesen hiányzik a tudás, és kizárólag vasak vannak, kínai vasak ráadásul, az nem vezethet semmi jóra. Magyarország brutálisan tudásellenes, Amerika-ellenes, és hát elég rendesen Sam Altman-ellenes (igen, Altman meleg, és ma a homofób majom Lázár János csak felvetette, amiről azért egy posztban azt gondoltam, hogy a végén nem merik felvetni, hogy el kellene kezdeni súlyosan diszkriminálni a melegek ellen).
Oroszország és Kína a Nyugat ellenfele, talán nem közvetlenül ellensége, de az ellenfele. Oroszország tudományos és technológiai értelemben nem tényező, egy nukleáris bully, Kína nem az, Kínát komolyan kell venni, csak éppen a másik oldalon áll. A Fudan-projekt halott, még a CEU-t is végleg elüldözték Magyarországról, ami az egykor arannyal seftelő Sulyok elnök úrnak, aki abban különbözik Schmitt Páltól, hogy utóbbi azért világszínvonalon vívott valamikor, ez nem okozott semmiféle problémát. Magyarország éppen ki van zárva a nagyobb európai együttműködési programokból, lassan és biztosan megy lefelé, nemsokára valóban be fogja érni Románia (Kolozsvár jóval fejlettebb, mint Debrecen, nem egy kategória, ott lassan egy kis Észtország épül).
A világ nem arra megy, mint amerre Orbán várja, hogy menjen. Orbán erőszakban tud csak gondolkozni, fenyegetésben, parancsokban, és százezernyi olyan emberre lenne szüksége az országnak, akik kifejezetten rosszul tűrik azt, ha gátlástalan tehetségtelen faszkalapok keménykednek velük. Szó nincs arról, hogy Orbánnal a jobboldalisága lenne a probléma, amit művel az egyfajta államkapitalista „baloldaliság”, KISZ-titkár tempó, a jobboldali kormányokat általában jobban érdekli a tudományos és technológiai fejlődés, mint a baloldaliakat (nem mindig, de elég gyakran).
Pedig Magyarországnak valóban előre kell lépnie, nincs más választása. Tehetséges, és elképesztően jól képzett fiatalokkal maradhat csak versenyképes, akik nem ijednek meg 7000 milliárd dollártól, (Lengyelországban egy 4.5 milliárd dolláros chip gigafactory terveznek), akik a lehetőséget is látják abban ez esetleges 7000 milliárd dollárban és nem csak a fenyegetést. A mai Magyarországon a melegellenesség sokkal fontosabb, mint a tudáspártiság, az állampárt támogatóinak többsége Putyin Oroszországát választaná Amerikával szemben, hazánk Európa páriájává vált, Orbán az AfD neonácijaiban bízik, mert a keményvonalas konzervatívok sem akarnak már szóba állni vele.
Jó eséllyel a vesztünkbe rohanunk.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16531248-6afccb1932c28' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16531248&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16531248-6afccb1932c28&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16531248-6afccb1932c28' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
Ez a mai Lázár megszólalás tényleg egy új mélypont. Pedig itt a vincenten is voltak (talán posztok is, khm-khm), akik Lázárt európaibb / emberarcúbb fideszesnek látták. Hát tessék.
Egyébként nem igazán értem, hogy mit akart mondani, de azt hiszem, nem is vagyok arra kíváncsi, hogy mi van a fejében erről a témáról.
Azért kíváncsi lennék, hogy Altman ezt a 7 trillió dollárt* mennyire gondolta komolyan. Ahhoz kell ennyi pénz, hogy valamikorra az USA legyen a csipgyártás fellegvára, akinek van AI-ja és hozzá számítógépe is (tehát valamiféle világhatalmi cél, mint a Manhattan-terv) vagy ezt nyereséges, elfogadható kockázatú befektetésnek gondolja? (Az első esetben nyilván nem lesz belőle semmi, a második már érdekesebb.)
(*Lassan érdemesebb úgy írni a röpködő összegeket, hogy 7E+12 USD.)
„Szó nincs arról, hogy Orbánnal a jobboldalisága lenne a probléma, amit művel az egyfajta államkapitalista “baloldaliság”…
De, van szó róla. A rosszoldaliság (ízlésem tiltja, hogy „jobb”-nak nevezzem, hiszen rosszabb) önnmagában, alapból rossz. Ehhez jön még az, hogy a Lókupec nem akármilyen rosszoldali, hanem fasiszta. (Ténylegesen az, tehát ez nem csak egy szitokszó itt. Ugye nem kell mégegyszer linkelnem az, amit íerről Balavány György értekezett?) Ráadásul, nem is politikus (bár annak álcázza magát), hanem ténylegesen egy bűnszervezet vezetője, vagyis bűnöző. Már csak azért sem baloldali, mert a baloldaliság lényege, legfontosabb jellemzője, bűvszava, sine qua non-ja, az „egyenlőség”. A Lókupec látványosan, és minden elemében szembe megy azzal. Egyébként a „szabadság”-al is, ami meg a liberalizmus bűvszava. Hogy „államkapitalista” lenne-e? Még ez sem áll. A Lókupec „magánkapitalista”, hiszen konkrétan ellopja az állami vagyont a saját, és strómanjai zsebébe.
A többi stimmel.
Hiv.: @szazharminchet:
Na most ide nem kell nagy éleslátás ahhoz, hogy tudjuk: semennyire sem gondolta komolyan. A hasára ütött, és mondott egy jó nagy számot, hiszen abból baj nem lehet.
@ipartelep: ez az ember, a maga ijesztő viselkedésével (olyan, mint musk néha) elképesztő business talent. ő ott volt a tudóskákkal, amikor megalapították az openai-t, musk is persze, és akkor még nem volt meg az arhitektúra. ő nem az ai teóriát látja át, abban sutskever vagy karpathy nyilván ezerszer jobb, ő az ai pénzügyi hátterét látja át, amihez persze kell a vision. tudja, hogy mit akar. az, hogy ez konkrétan hány ezer milliárd dollár lesz, az kialakul, de ő ezt átlátja, ahogy elon musk is átlát rengeteg mindent. nem mondom, hogy két veszélytelen emberről van szó, empatiában nem túl erősek, mondjuk így.
@ipartelep: OFF nincs rosszoldaliság, ez a te fejedben van csak. a német CDU, a brit toryk, a svéd konzervatívok, de akár meloni keményvonalasabb konzervatív mozgalma nem „rossz”. a mainstream jobboldali vízió nem különbözik élesen a baloldali víziótól, kicsit kisebb államot akarnak, kicsit kevesebb nagyívű klímareformot, fontosabbnak tartják a gazdasági növekedést és idegenkednek az identitáspolitikától. én százból százszor szavaznék a torykra ha jeremy corbyn lenne az ellenfelük (de nem ő lesz és persze nem vagyok brit).
@ipartelep: : Az „államkapitalista” végül is stimmel. Ugyan nem mondta még ki (bár nagyon szeretné): „Az Állam Én vagyok!” (az egyes szám első személyt viszont előszeretettel használja ;-)).
@excombo: : Lézer egy butykó, jó munkabírással. Ha nincs meg: országos politikusi karrierje úgy indult, hogy patológusokat lepipálva teleordította a médiát az „íme a H.Gy-Molnár Eü reform első áldozata” (egy szerencsétlen, jórészt a saját hülyesége miatt is megpandelt fazon halála ürügyén; megjegyzendő, hogy akkor még egy vidéki ellenzéki politikus, de genere beaverfieldmarketplace is teleordíthatta a médiát, ami ugye ma már lehetetlen, mert „ha, mi Varju-károgás budapest utcáin ez, felköttetem a Lordmayort, ha bosszant bármi nesz”). Ezzel került vitya látókörébe (ekkora g-ség akár használható is), majd – pletyik alapján – „Brutus szerint túl magasra tört”, s mehetett vissza a̶ ̶b̶a̶l̶e̶t̶t̶b̶a̶ ̶u̶g̶r̶á̶l̶n̶i̶ ménesgazdának. A jelek szerint becsvágya maradt (dohánybiznic nem elég), ám esze nem lett sokkal több, mert ez a „budapest szivató minisztérium” rosszul is elsülhet, és akkor még az is lehet, hogy nix ugribugri, langsam spazieren. Ennyit az emberercúról (azért a Lézer becenév eredete megvan, ugye? Az eszéről az is sokat elmond…)
@jotunder: : Musk-nak az elkötelezett űrkutatásért sokat elnézek. Bár néha nagyon idegesítő. Érzésem szerint a fura-torz lelkivilágát mintha belerakta volna a Tesla Cybertruckba :-).
„akik a lehetőséget is látják abban ez esetleges 7000 milliárd dollárban és nem csak a fenyegetést” Oh ne aggodj, a fideszesek is latnak ebben a lehetoseget. Egyebkent itthon szerintem nem kifejezetten bornirt tudasellenesseg van, marmint nem feltetlen celzottan, inkabb csak a part altal krealt (es izombol fenntartott) Nagy Narrativaba nem illo elemek forgacsolodasanak esik az (is) aldozatul.
@KennyOMG: magyarországon nem lesz chipgyár, a jelenlegi hivatalos magyar AI stratégia pedig nem szól egy szó sem a nyelvi modellekről, kormányzati szinten komoly ember nincs, aki ilyesmivel foglalkozna.
@szazharminchet:
„Azért kíváncsi lennék, hogy Altman ezt a 7 trillió dollárt* mennyire gondolta komolyan.”
.
.
.
7 billió.
Amúgy semennyire nem gondolja komolyan. Egy pojáca.
„Jó eséllyel a vesztünkbe rohanunk.”
Nem „esélyes”, hanem biztos a vesztünk. Ebből a végtelenül sz@ar helyzetből csak valamilyen kataklizma billentheti ki ezt a „kurva ország”-ot. 🙁
@jotunder: Megbocsass, ha felreertheto voltam: a fideszesek 7000 milliard dollarban mas nem latnanak, mint lehetoseget, tokmindegy mire lenne az eredetileg szanva.
@scepticalhippo: a teljes félvezetőipari éves output nincs ezer milliárd dollár. 2030-ra várják, hogy annyi lesz.
de ha itt elszabadulna a pokol, akkor ezt az expected outputot meg kellene sokszorozni és ahhoz befektetések kellenek. az nvidia főnök szerint jóval kevesebb elég, mint 7 ezer milliárd dollár, de altman esetében a teljes infrastruktúráról van szó, amelyben ott vannak a data centerek,, és huang is azt mondta, hogy azokba bele kellene tenni ezer milliárd dollárt. szóval ezek a számok elég hamar közeledhetnek egymáshoz. én ehhez kicsit sem értek, de a nagyságrend nem tűnik teljesen irreálisnak.
@jotunder:
Eleg valoszinu, hogy ez az AI verseny egy eleg szuk, elit kor jatszotere lesz, illetve mar most az. A kulonbseg csak nagyobb lesz az ido elorehaladtaval. Magyarorszag szintu orszagok nem fognak labdaba rugni. Nagyjabol mara mar eldoltek a dolgok, a legtobb orszag le fog szakadni a technologiai versenyben brutalisan. A kerdes az, hogy a legfejlettebb es gazdagabb europai orszagok tudnak-e kapakodni az elvonalhoz, de hogy Orbannal Magyarorszag hol fog kikotni, az nem nagy talany. (vsz nelkule is ugyanott kotne ki)
@ijontichy:
„Musk-nak az elkötelezett űrkutatásért sokat elnézek. Bár néha nagyon idegesítő.”
Hát, én úgy vagyok vele, hogy Musk a legjobb érv a kapitalizmus ellen. Ha ez a Sam Altman is ilyen, akkor Isten irgalmazzon az emberiségnek…
@scepticalhippo:
Amerikai trillion (short scale, US english, UK english az long scale, náluk volt million, milliard, etc., de mintha kiveszőben lenne). Őszintén szólva magyarul nem tudom hogy használják, mert pénzben ekkora összegek ritkán szerepeltek, amikor olyan 10 évvel ezelőttig ott voltam, matekban/fizikában meg inkább az x * 10^y alakot használjuk.
Edit: megnéztem, a magyar az long scale, mint az old-fashioned british english. Ma is tanultam valamit.
Amerikában a milliárdot (ezer millió, 1000 000 000) billion-nak hívják (ahogy a bölényt bivalynak). Hogy a billiót (1 után 12 nulla) viszont trilliónak hívják-e, azt nem tudom, de valószínűsítem.
Jótündér még mindig túl optimista Magyarország jövőjével kapcsolatban.
@vattablz:
Igen, trilliónak. Az angol nyelvben kétféle terminológia van, a long scale és a short scale. A long scale az olyan, mint a magyar (ezt most néztem meg), hogy million, milliard, billion, trillion, etc., ezresével nőnek, a short scale pedig million, billion, trillion, etc. A UK English az hagyományosan long scale (volt), az American az short scale. A modern UK english is short scale.
@szazharminchet: kihagytad a billiardot. A long scale-en olyan is van.
@nyulambator:
https://en.wikipedia.org/wiki/Names_of_large_numbers
Ez azt állítja, hogy a tradicionális british long scale-ben nincs, és a tradicionális kontinentálisban van. Mindenesetre az, hogy ennyi féle van, egy jó érv a scientific notation mellett. Az, hogy 7E+12, az egyrészt egyértelmű, másrészt rögtön, messziről látszik rajta a nagyságrendje. Harmadrészt, rákényszerít, hogy megértsük az értékes jegyek fogalmát (7E12+12 + 1 = 7E+12, 7.000 000 000 000E12+ 1 = 7.000 000 000 001E+12).
@szazharminchet: Miondazonáltal, aki nem használja a billiardot, az ezer-billó ott se trillió. Itt van egy jó táblázat
@szazharminchet:, @nyulambator: : Fő a konzisztencia :-). Eddig ez nem is nagyon tudatosult bennem, csak a US short :-(.
Nálam a gyakorlatban, igen nagy számok csak a CERT/DSIG területén fordulnak elő, és a sci-notation nem játszik (pölö serial, cserébe viszont tökmindegy minek kéne mondani :-)). Ehhez vannak eszközök bc, Oracle Number fmt, vagy online ilyen:
https://www.mobilefish.com/services/big_number/big_number.php
Kicsit mellékszál, de most, hogy Altman kikérte ezt a 7000 milliárd dolcsit, hogy az emberiségnek ennyit kellene költeni AI-ra, eltöprengtem azon, hogy amúgy miért is? Szóval mit fog nekünk megoldani az AI? A globális felmelegedés fogjuk megállítani általa? Vagy az életminőségünk, az egészségünk lesz jobb? Tényleg nem tudom. Most ugye attól vagyunk egyelőre hanyattesve, hogy a ChatGPT élethű szövegeket hoz létre meg ügyes BA-hallgató módjára készít helyre kis rezüméket mások jól-rosszul megértett szövegeiből, de gondolom, nem erre kér 7000 milliárdot Altman, hanem az az elgondolás, hogy a rák ellenszerét meg általában az örök életet is meghozza majd az AI?
@nyulambator:
A US/modern English short scale-ben nem pont az van? Az általad küldött linken, vagy azon, amit én linkeltem, erre az van, hogy billion: 10^9, trillion: 10^12, a kettő közötti különbség pont 10^3, azaz ezer.
Most megtanulhatom végre egyszer rendesen a magyart is, de még az alapvetően hagyománytisztelő angolok is elismerték, hogy az amerikaiak többen vannak.
@steinerzsiga::
Igen. Meghozhatná. Potenciálisan.
…De az emberiség, mint mindig (vö. közlegelők tragédiája etc.) ezt is el fogja baszni.
.
Személy szerint valószínűleg nem fogom megérni, de őszintén örülök annak, hogy fajunk helyét végre át fogja venni egy jóval perspektivikusabb & racionálisabb értelem. (A „gépi”.)
(De ezeknek a nyelvi modelleknek az összes marketinges nyálverés meg divatőrület ellenére kb. annyi közük van a valódi AI-hoz, mint a papucsállatkának Niels Bohrhoz…)
Na, helyben vagyunk :-(.
https://telex.hu/techtud/2024/03/01/elon-musk-beperelte-az-openai-t
( https://www.courthousenews.com/wp-content/uploads/2024/02/musk-v-altman-openai-complaint-sf.pdf )
Nyílt forráskód, ja… nem mintha abból nem lehetne bohózat. Elég a ZFS körüli „keringőre” gondolni :-(. Pedig az a zseton smafu ahhoz képest, amiről itt szó van.
@szazharminchet: Bocs pontatlan voltam. Szóval a long scale-ben van aki úgy számol, hogy million, milliard, billion, trillion de a trillion akkor sem ezer billion, hanem egymillió billion. Csak nem hívja billiardnak az ezer billiont hanem csak úgy ezer billionnak. Van aki meg (még mindig long scale-ben) az ezer billiont billiardnak ejti. Megint mások, a liftet úgy mondják, hogy elevator, a bicskát meg úgy, hogy töpörtyű.
Hiv.: @labrys:
A hsz-od kapcsán támadt néhány gondolatom. Sok gondolatom. Egy részüket leírom. 😉
(1) A „közlegelők tragédiája”-effektus nagyon működik, jelen van. A kapitalizmus különösen kedvez neki, és persze, és főleg, a zemberiség politikai, etnikai, vallási, gazdasági, stb. megosztottsága, és részekre tagoltsága is. Ez a globalizáció térhódításával (internacionalizációt azért nem mondok, mert az ideológia-terhelt, de amúgy az is játszani fog) enyhül majd, de azért a kánaán még nagyon messze van. Egyébként-jegyzem meg, csak úgy szőrmentén – éppenséggel pontosan a (különböző léptékű) közlegelők tragédiája (annak leképeződése, működése) a legfőbb akadálya az zemberiség néhány legnagyobb problémája megoldásának, úgymint a környezeti- gazdasági- szociális- politikai- és egyebeknek. Tehát pl. úgy látszik már most, hogy a kiegyezni, összefogni képtelen zemberiség bár előre látja, sőt most már egyre inkább tapasztalja is a klímakatasztrófát, de nem tesz ellene annyit, hogy azt megakadályozza. Ez voltaképpen idiotizmus, globális mértékben. Ennek nem lesz jó vége.
(2) Engem azért rossz érzéssel töltene el annak a tudata, ha a zemberiség kihalna. A mogyóróságtudatomnál nagyobb a zemberiségtudatom, de persze az sem lenne jó, ha a mogyorók kihalnának. A mogyorók egyszer úgyis beleolvadnak a zemberiségbe (ha addig nem jön az armageddon), mint ahogyan minden más nép is, ez elkerülhetetlen, és így lesz jó, és az ostoba nacionalisták sivalkodhatnak előre. De hogy kihaljon az egész bagázs…? Az talán azért sem tetszene, mert nagyon sok ilyen klasszikus, hard sci-fit olvastam (a fantasyt nem szeretem), amikben ugye a zemberiség már nem volt megosztott, és komolyabb problémákkal foglalkozhatott („mit iszik?”).
(2.1) Az egy filozófiai kérdés, hogy a jövőbeli eseményekre használhatjuk-e a tudás fogalmát. Másképpen fogalmazva: az addig világos, hogy a megtörtént események tények. No de vajon a még, és talán soha meg nem történt események is tények legyenek-e? Mármint érdemes-e úgy definiálni őket? Közkeletű példa: „A Nap holnap (is) felkel.” Ez az állítás egy tényre referál? Ha igen, van igazságértéke. Ha nem, nincs neki. (Lesz majd olyan „holnap”, 4-5 milliárd év múlva, amikor nem kel fel a nap többé.)Tehát a jövőbeli eseményekre vonatkoztatva aggályos a „tudni” ige használata.
(3) Végül is, a „megérdemli-e x ezt?”, „jó-e, ha x-el ez történik?”, teljesen az etika alá tartozó kérdések. És eléggé érzelemdúsak is. Bár vannak olyan világnézetek, amelyek szerint nem így van, és van gondviselés (és akkor el van döntve, hogy mit érdemel, és mit nem), de ezek a világnézetek butaságok. Senki nem viseli a zemberiség gondját, az a baj, hogy még saját maga sem. A ráció (akár az érzelemmentes ráció), és az etika viszonya érdekes lehet, mindazonáltal szerintem a fontos etikai alapelvek teljesen racionálisan is levezethetőek. Egy ilyen általános alapelv pl. az, hogy az élet (minden élet) fontos, megóvandó (sok kivétel lehet, de ez a nagy vonal). És az életminőség is nagyon fontos.(Ezt sajnos nem szokták belevenni az etikájukba (a zemberek), ha belevennék, annak komoly következményei lennének, amikkel nem szeretnek szembenézni.) Ha eddig megvan, akkor Innentől a racionális etika azt monda, hogy élni jó, kipusztulni rossz. És persze ebből következően, a jó dolgoknak jó örülni, a rosszakon meg szomorkodni szokás.
(4) Az intelligencia mindenképpen (per def) komplex lesz. Ha nem az, csak beszélgetni tud, de azt is hülyén, hazudozva, és hallucinálgatva, és semmi más képessége nem lenne, akkor az nem lenne méltó az MI-megnevezésre. De minél többféle képességet adnak hozzá, azokat minél magasabb szinten műveli, annál inkább közelít majd a tényleges MI-hez. Egyszer lesz ilyen. Az nagy kérdés, hogy vajon egy ilyen öntudatra ébredt (bármit is jelentsen ez) MI-nek vajon lesznek-e óhatatlanul érzelmei. Nem egy külön érzelem-modullal beépített izére gondolok (ami nem is elképzelhető), hanem arra, hogy ez a sok komplex képesség, és a magas fokú értelem, és tudatosség valahogy immanens módon előhoz érzelmi képességeket is. Mert akkor tulképpen csak abban fog különbözni a zembertől, hogy nem szerves anyagból van. Persze, okosabb, meg gyorsabb, de ezek csak mennyiségi különbségek, a minőségi különbség az lenne, ha csak hideg racionalitás lenne benne, és semmi érzelem. Hát ugye, ezek a jövő nagy kérdései.
Persze én továbbra is azt vallom, hogy távlatilag nem autonóm MI-ket kell kifejleszteni, hanem olyan, az embert segítő, őt értelmileg, és fizikailag felturbózó implantátumokat, amelyekkel pl. elérhető az örök élet, és hasonló nyalánkságok.
(5) Erről most eszembe jutott egy egzotikus téma, az, hogy egy nagyon okos lénynek (nálunk 100x okosabbnak) mik lehetnek a céljai, vágyai, mik lehetnek a szórakozásai, mi kötné le. Mármint persze olyan helyzetben, amikor nincsenek anyagi, evési, szex- és hasonló gondjai, azokat már régn megoldotta, amikor még csak 10x volt okosabb. A világegyetem meghódítása? Minek? De ez túl sci-fi téma.
@ipartelep: Nivennek van egy sztorija a szuperintelligens szuperszámítógépről, ami egyre csak több adatot, meg receptort követel, aztán megszakít minden kapcsolatot a készítőivel és kikapcsol.
„- A sufficiently intelligent being will look about her, solve all questions, then cease activity.
– Why? Boredom?
– We may speculate. A computer thinks fast. It may live a thousand years in what we consider a day, yet a day holds only just so many events. There must be sensory deprivation and nearly total reliance on internal resources. An intelligent being would not fear death or non-being, which are inevitable. Once your computer has solved all questions, why should it not turn itself off?”
@nyulambator:
Ja, OK, értelek. Azért most, hogy nézem a variációkat, hát… Szóval vagy baromi gyorsan el kellene felejteni a long és a short scale-ek valamelyikét, vagy mindkettőt, és 10-hatványokkal dolgozni.
Hiv.: @szazharminchet:
Ja, az jól nézne ki. Interakció a vegyesboltban:
– Jó napot kívánok! Kérek tíz a nulladikon kg kenyeret, kétszer tíz az egyediken dekagramm parizert, ja, és adjon még háromszor tíz a mínusz egyediken kilogrammnyit abból a szép sonkából is.
– Na menjen a kedves vevő a *************!
@ipartelep:
Amíg nem kell milpengős bankó, addig mondjuk nem pont erre az esetre gondoltam. 🙂
De szerintem azon is meglepődnének, ha 1000 kg parizert kérsz. Amikor nagyobb társasággal kirándultunk, akkor azért volt már, hogy a falusi kisboltban a 25 zsemlére azt mondták, hogy ha holnap is annyit akarunk, szóljunk, mert mérgesek lesznek az ott lakók, ha napokig nem jut nekik.
@szazharminchet: : „milpengős bankó” De az szép volt, amikor a jugó dínár döglődésénél, a gombóc fagyi visszajáróját, a pasi belemarkolva (kétszer!) a félvödörnyi érmébe, úgy saccra súlyra csapta vissza elém. Történelmi lecke volt hiperinflációról – a gyakorlatban.
Hiv.: @ijontichy:
Csak érdekességképpen: a legnagyobb inflációt természetesen Mogyoróország produkálta. Ha ezek a mogyorók valamit tudnak, azt nagyon tudják. Az egymilliárd (10^9) pengő az kutyafüle volt, a legnagyobb címlet, amit már ki sem adtak, egymilliárd B-pengő (10^21) volt. Ezeket a végén szó szerint az utcán söpörték. Most némelyik címlet 80000 (8*10^4) Ft-ot is ér, de a múltkor valahol olvastam olyat, hogy az egyik 300-500000-ret is. Én meg a fejemet verem a falba, mert még a 80-as években is volt néhány példányom ezekből (a régi öregek félretették), és persze akkor semmire sem értékeltem, mert akkor még nem is volt értéke. Vazzeee…
@ipartelep: Nyugi, nem az lett drága, ami neked volt. Az ma se ér semmit.
@ipartelep:
Azt gondolnám, hogy a jövőbeli eseményeknek nem igazságértéke, hanem valószínűsége van, azt éppen tudhatjuk (feltéve, hogy elfogadunk egy nagy halom háttérfeltevést a valószínűségről) valamiféle „tényként”, de egyébként a jelenbéli/múltbéli események igazságértékével is csomószor elég nagy gondok vannak, ha csak az ‘igaz’ és ‘hamis’ értékeket akarjuk megengedni. (Nem véletlen (he-he), hogy a modern logika kialakulása után nem is olyan sokkal megjelentek a többértékű logikák is.)
Hiv.: @jack_of_all_trades:
Jól gondolod. A jövő eseményeinek (vagyis a róluk szóló állításoknak – ezt a pontosság kedvéért hozzáteszem), valószínűsége van (nem igazságértéke). És valóban, az a sejtésed is helyes, hogy a megtörtént események bár tények, és a leírásuknak emiatt van igazságértéke, de mivel a „szintetikus” tények (a tényekról szóló állítások) igazságát nem bizonyítani kell (és lehet), hanem igazolni, ezért az ilyen igazolások helyessége is csak valószínűségi jellegű.
Viszont a (szintetikus) tényállításoknak mindenképpen van kétértékű igazságértéke. Ezzel nincs gond, a gond sokszor annak az igazolásával van, vagyis azzal, hogy mi az az igazságérték (igaz, vagy hamis), és az mennyire igazolt (konyhanyelven: „mennyire biztos”). Maga ez az igazolás, pontosabban, az eredménye a valószínűségi jellegű. Ezért nem „biztos” semmi sem a való világban (pontosabban: a világról szóló állításokban), legfeljebb nagyon valószínű (hogy úgy van).
De ezek filozófiai, logikai részletkérdések, a közbeszédben ennyire minuciózusan nem használják ezt a megkülönböztetést.
@ijontichy:
Apósom sztorija, hogy elvitt egy francia matematikust, aki kritikus jelenségekkel foglalkozott, és ezért pl. a pénzügyi piacok összeomlása is érdekelte, az Ecserire pengőt venni. Fizetéskor a csóka egy papír 500 Ft-ossal fizetett, és mondta, hogy apósom fordítsa le az eladónak, hogy ezt most jól tegye el, mert majd 20 év múlva visszajön, és megveszi.
@ipartelep: : Fejtegetésedről, a mai hírszemlém alapján jutott eszembe a következő: mogyorók vityája, elmekórtani esetnek nevezte azokat, akik őt putyin ebének, vagy trójai lovának nevezik. Ám vitya jelentette ki azt is, hogy ne azt figyeljük, amit mond, hanem amit tesz. Márpedig nekünk balga hétköznapiaknak baromira úgy tűnik, hogy ez az izé pont úgy totyog és hápog, mint… mint egy ló! (ah, be szép képzavar :-)). Ha mindehhez hozzáveszem, hogy azt is kijelentette már, hogy ő sosem hazudik, na akkor úgy megkeveredek a possible-probable erdejében, mint Micimackó a relative clause-okéban. Hmmm… lehet, hogy ennek a sunyi alcsótinak ez is volt a szándéka >:/ ?
@ipartelep: „Viszont a (szintetikus) tényállításoknak mindenképpen van kétértékű igazságértéke.”
Szerintem itt kell nagyon figyelni arra, hogy a tényállításokat milyen kontextusban értjük. A természetes nyelvek valós használatában ez nagyon gyakran másképp működik, mint a bivalens logikai formalizációkban. (Legalább) Labov és Rosch óta tudjuk (de persze ha akarjuk, inkább Wittgenstein 2.0 óta), hogy a természetes nyelvi kategóriák jelentős része nem rendelkezik éles határokkal, tehát az „X.Y. magas” propozíció igazáségértéke sokkal inkább valami kontinuus függvény, mint simán 1 vagy 0, e kettő csak a két szélső értéke. De még egy olyan, látszólag nagyon szikár állítás is, minthogy „ma 60mm csapadék eső esett” (ami egyértelműen szintetikus állítás), még ha hallgatólagosan hozzá is értjük, hogy [ezen és ezen az állomáson így és így mérve ekkor és ekkor], akkor is szinte biztosan hamis a szó logikai értelmében, mert hát az a mérés lehetett éppen 60.1mm vagy 59.4mm stb. Ezekben az esetekben a nyelv használói simán átsiklanak azon, hogy az állítás csak „igaz szerű” (ture-ish), és igazként használják, noha (bivalens) logikai értelemben nem az. Ebben az értelemben gondolom, hogy a tényeknek (illetve ahogy teljes joggal pontosítottad: a tényállításoknak) számunkra fuzzy igazságértéke van, amit kényelmi okokból defuzzyfikálunk (van erre magyar szó?), különben nagyon nehéz dolgunk lenne kommunikálni, meg általában boldogulni a világban. És szerintem az igazolás problémája még erre rakódik rá pluszban, az amúgy is kissé maszatos állításokat tudjuk aztán valószínűséggel felruházni, aminek (a valószínűségnek) aztán még interpretációt is adunk. Tiszta káosz 🙂
@jack_of_all_trades: azt, hogy a természetes nyelv nem rendelkezik éles határokkal valójában Eubulidész óta tudjuk, ami olyan kétezernégyszáz év. mi az, hogy homokdomb? ha egyetlen homokszemet elveszünk egy homokdombból akkor is homokdomb marad? a hálózattudomány legalapvetőbb fogalmai is ilyenek. mi az, hogy skálafüggetlen, mi az, hogy kis világ? (ebből írtam életem egyetlen filozófiacikkét 🙂 )
Jogos-jogos, a szóritész paradoxon. Viszont a nyelvet logikai alapon vizsgálók nem nagyon szimpatizáltak ezzel a gondolattal 🙂
Hiv.: @jack_of_all_trades:
A logika egy analitikus, egzakt szabályrendszer, amivel megpróbáljuk elemezni a „szintetikus” világ nem egzakt, „analóg” eseményeről szóló pontatlan kijelentéseket. De nem az a helyzet, hogy egy (szintetikus) kijelentésnek nem lehet kétértékű igazságértéke, hanem az, hogy a legtöbb kijelentés pontatlan, ezért, ha nagyon szigorúak, és logikusak vagyunk, akkor annyi alapján nem lehet egyértelműen eldönteni, hogy mi az igazságérték. De erre a mindennapi beszélgetésekben szerencsére nincs szükség. Pl. ha azt írom itt a tocsikon: „ma esett az eső”, akkor vajon ez egy igaz, vagy hamis állítás? Nyilvánvaló, hogy így eldönthetetlen, hiszen nem írtam oda, hogy hol esett az eső, sőt, hogy pontosan hol. Ez az állítás bizonyos kiegészítő információk híján elégtelen ahhoz, hogy eldönthető legyen az igazsága, ez ilyen körülmények között egyszerűen egy pongyola állítás. De ha kimegyek az utcára, és a szomszédomnak mondom ugyanezt, akkor máris egyértelműen eldönthető lesz, hogy igaz-e a mondat. Azért, mert a szomszéd automatikusan adottnak veszi a „helyadatot”, azt hogy nem Las Vegasra értettem az esőt, hanem a mi településünkre. (És nyilván nem fogja firtatni, hogy pontosan hol volt az eső határa.) Ez így azért hasznos, mert ugyan a részletes logikai elemzés megkívánná, de az életben nagyon fárasztó lenne mindig pontos, jól definiált, minden odavonatkozó információt közlő állításokat tenni. Ezt úgy is mondhatnám, hogy a hétköznapi beszélgetés mellé nem kell közlekedési rendőrt (és logikust) állítani.
De a lényeg: a nagyon jól formált, pontos, precíz, korrekt tényállításoknak van igazságértéke, legalábbis egy olyan közegben, ahol konszenzus van a szavak, fogalmak jelentéséről. (Persze, hogy az igazságértéket ismerjük-e, az más kérdés). És az nem „fuzzy” (többértékű, valószínűségi) , hanem kétértékű. Fuzzynak attól látszik (ez fontos), hogy az állítások általában nem korrektek a fent tárgyalt logikai értelemben. A szintetikus állítások igazságának igazolása, na az a valószínűségi jellegű.
@ipartelep: Azt hiszem, az esetek egy jelentős részében ez így van, ahogy írod, más esetekben pedig nincs így. Méghozzá azért, mert vannak olyan fogalmaink, amelyeknek inherens tulajdonsága, hogy valamilyen „homályos” kategóriát fejeznek ki (pl. „X magas”), illetve egyszerűen olyan a nyelv, hogy nincs benne kellő erővel definiálva ahhoz minden, hogy egyértelmű igaz-hamis értéket rendeljünk egy kijelentéshez (lásd még a Jótündér által felhozott „‘halom” problémát, de számtalan ilyen példát le lehet gyártani, amelyeknél először adnunk kell egy ad hoc definíciót ahhoz, hogy aztán bivalens értéket rendeljünk hozzájuk.
VIsszatérve a te példádra, ha csak valami permetezés volt, ködpermet, cseperészés, vagy szemetelés, ahogy egyes tájakon mondják, akkor az pl. szerintem fuzzy módon teszi igazzá azt, hogy esik az eső, tehát először valami elég mesterkélt definíciót le kéne gyártanunk az eső eséséről ahhoz, hogy 1 vagy 0 értéket rendeljünk az állításhoz (cseppméret? mennyiség? stb.).
De ezzel persze nem vitatom azt, hogy tudunk olyan szigorú definíciókat gyártani, hogy a propozícióinkhoz bivalens logikát tudjunk rendelni.
@steinerzsiga: Igen, meghozza majd az örök életet. A szérumot elsők között kapják meg a miniszterelnökök.
Hiv.: @jack_of_all_trades:
Ez részben ugyanaz, mint amiről én beszéltem. A fogalmaink, és a szavaink nem egzaktak. A teljes egzaktságot egy atomi szintű fizikai leírás jelentené (ha egyáltalán), 500 oldalon. Ami célszerűtlen, haszontalan. Aminek értelme van, az az, hogy a megértés szintjéhez igazítsuk a leírás egzaktságát. Tehát pl. ha a szomszédnak „eső volt ma”-t mondok, akkor nincs értelme az esőcseppek nagyságát firtatnia, annál is kevésbé, mert nagyjából, persze nem pontosan, van egy konszenzus arról, hogy mi az eső, mi a felhőszakadás, mi a köd, mi a szitálás, stb. De persze, ha ez fontos neki, vagy kötözködni akar, akkor firtathatja, és akkor egy következő mondattal már lehet egy kicsit pontosítani a kijlentést. De itt is érvényes a „cipőt a cipőboltból”-elv: a helyzetnek megfelelő pontosságú, részletességű mondatokat alkalmazzunk, és legfeljebb ha látjuk, hogy az nem volt elég érthető, akkor pontosítsunk. Ez ilyen játék.
A kérdés az, hogy van-e lényegi különbség aközött, amit mondunk. Nekem úgy tűnik, hogy van. Te azt mondod, hogy a természetes nyelv pongyola mondatainak igazságértéke „fuzzy” jellegű, én meg azt, hogy a természetes nyelv pongyola mondatainak igazságértéke a beszédhelyzet által ismert kontextus, körülmények, kiegészítő információk által (azokat beleértve) többnyire előáll (az igazságérték áll elő). Ha viszont ezek a kiegészítő információk nincsenek meg, akkor a kijelentésnek nem lesz igazságértéke, mint ahogyan a nyelvileg értelmetlen kijelentéseknek sincs. Fuzzy se lesz neki, meg semmilyen sem. Ugyanis, az értelmetlen, és értelmezhetetlen, hogy egy kijelentésre azt mondjuk, hogy az igazságértéke 0-1 ig bármi lehet. Ha azt mondjuk, hogy vagy igaz, vagy nem, akkor már csak az a dolgunk, hogy kiderítsük, melyik a kettő közül. Ez áll valójában a világ tényeire (a leírásukra), amelyek vagy igazak, vagy nem. De ha azt mondjuk, hogy 0,3 az igazságértéke, az mit akar jelenteni? Hogy inkább hamis, mint igaz (mert ugye 0,5 a közép), de azért van benne egy kis igazság is? Ennek semmi értelme nincs. Mint mondtam, nem szabad összekeverni a kijelentések igazságértékeit, a kijelentések igazolásának erősségével, valószínűségével.
@ipartelep:
Lassan azzal az atomi szintű fizikai leírással, mert aztán eljutsz a kvantummechanikához, ahol szintén nem lesz egyszerű a helyzet. Ráadásul a kvantumos valószínűséget csak akkor fogod érteni, hogy mit jelent, hogy valószínűség, ha elfogadod, hogy a normál folyamat és a mérési folyamat az két teljesen különböző dolog. Ha meg nem, akkor marad a sok világ, vagy nem igazán érthető, hogy mit is jelent az, hogy egy esemény „bekövetkezik”. Ezen kívül, mondjuk a részecske z irányú spinjének is van egy valószínűségeloszlása, a részecske x irányújának is, de a kettőnek nincs együttes eloszlása.
@ipartelep: Azt azért érdemes rögzíteni, hogy a logikának van egy konkrét ága, amely az ilyen végtelen lehetséges igazságértéket felvevő dolgokkal foglalkozik. (Igazából nem is egy, hanem több verziója van, de ez most részletkérdés.) Amire én itt hivatkozgatok, az specifikusan a fuzzy logic (a Lofti Zadeh-féle), bár nem vitás, hogy ő ezt egyáltalán nem a nyelv leírására találta ki.
Szerintem egyébként abszolút tudjuk érzékelni és kezelni is azt (és ezt tesszük is állandóan), hogy valami nem teljesen igaz, tehát az igazságértéke 0 és 1 közé esik 🙂 Pl. amikor olyat mondunk, hogy ‘valahol az e-sport is sport’, meg ‘ez nagyjából igaz’ stb., akkor éppen az ilyen részleges igazságértékeket jelezzük. Más esetekben meg defuzzyfikálunk, azaz „felkerekítjük”, vagy „lekerekítjük” az igazságot, és azzal dolgzunk tovább, pl. amikor csak szemerkél az eső, de nem állunk neki vitázni a szomszéddal, hogy ez most esik vagy nem (ami akár lehet fontos is, ha ő ez alapján akarja eldönteni, hogy fog-e locsolni vagy akármi); ez esetben egy részleges igazságot elfogadunk igaznak, és bekövetkezik, amit mondasz, de ez nem a kijelentés tulajdonsága, hanem a befogadó hozzáadott munkájának eredménye.
És persze az olyan viszonyszavak esetében, mint a ‘magas’, a ‘sötét’, ‘késő’ stb. (de ide tartozik a ‘halom’ paradoxon is) egyszerűen az van, hogy nincsenek egzakt határszámok, tehát aki közel áll ahhoz, amit én magasnak nevezek, de nem éri el, az ‘tall-ish’ (‘viszonylag magas’) és így tovább. Nyilván mondhatom, hogy 185 cm-től mindenki magas és akkor lesznek szép feszes kategóriahatáraim, de a 184.7 cm-es emberrel akkor mit fogunk kezdeni?
Hiv.: @szazharminchet:
Pont azt mondtam, hogy NEM kell atomi szintű leírás a világ makro tényeinek közléseinél. Ugyanis, a makro-tényeknél a sok kicsi, egyedi, atomi, kvantum valószíinűség már „egyesült”, és beállt valahova (eldőlt, hogy van, vagy nincs – abból lesz egy „tény”), ezért a leírás elég, ha makroszintű. A leírásnak a tárgyalási szinthez kell igazodnia. Társadalmi témákat nem fizikai szintű leírásokkal kell tárgyalni, és voltaképpen a fizikai tudományon kívül (ami a legalapvetőbb) semmit nem kell azon a szinten tárgyalni.
Az egy jó kérdés (bár másik kérdés), hogy a (részben? – bár az gyanús, hogy csak részben legyenek olyanok) nem oksági jellegű kvantumtörvényeket egyáltalán megérthetjük-e, mi emberek. vagy az MI, ami ugye már itt van a kertek alatt. Meg hogy, mi az, hogy „valamit megérteni” (ez utóbbi filozófiai kérdés).