Scruton utolsó cikke
Az Emergence of Illiberalism című kötet szerkesztői, Michael D. Weinman és Boris Vormann kérték fel az akkor már súlyos beteg Roger Scrutont, hogy írjon egy cikket a könyvükbe. Scruton írásának címe: The Open Society from a Conservative Perspective. Bevallom belenéztem Bayer Zsolt neonáci őrjöngésébe, azaz a magyar jövőbe, és utána kerestem meg Scruton írását.
Scruton tizennégy oldalas szövegében számos magyar referencia van, nemcsak Orbán Viktor, hanem a konzervatív poliltikafilozófus Kolnai Aurél is, Magyarország példaként jelenik meg az írásban, talán ezt kérték a szerkesztők. Scruton a globalizációtól félti a nyílt társadalmat és a liberalizmus legindividualistább válfajától, és bizonyára számos olvasóm tartaná Orbán-apologetikának az írását, holott nem az. Éppen most néztem bele Harvey Mansfield The Spirit of Liberalism című könyvébe (Mansfield a Harvard „resident conservative”-ja, most megy nyugdíjba kilencvenegy éves lesz két hét múlva) és valahogy ugyanazt éreztem. Mansfield világosabban fogalmaz, ő egyszer azt írta, hogy meg akarja menteni a liberalizmust a liberálisoktól. Azt hiszem Scruton is valami ilyesmire gondol, és kicsit tényleg meg kellene menteni a liberalizmust (bizonyos) liberálisoktól.
Ezt az egészet nem szabad véresen komolyan venni. A magyar jogállam szétzúzását kellett volna véresen komolyan venni, nem azt, hogy egy halálra készülő angol filozófus mit gondol a globalizációról. A véresen komolyan vétel helyett érdemes elolvasni. Én alapvetően másképp gondolkozom, sokkal liberálisabb vagyok, meg hát egy matematikus, akinek fogalmas sincs, de azért érteni vélem Scrutont (aki a Magyarországon hivatalosan is ellenségnek nyilvánított Immanuel Kant nagy tisztelője, írt is róla egy kis kötetet, talán azt is elolvasom, de nehogy azt higgye az Olvasó, hogy én gyakorta teszek ilyesmit, ez az egész meglehetősen idegen tőlem, csak néha sajnálom, hogy ennyire idegen tőlem).
Scruton a kötelességet hiányolja a modern liberális társadalomból, a jogi eszközökkel esetleg nem kikényszeríthető, de azért mindenki által felismert kötelességet. Szemben a magyar fasisztákkal, a klasszikus értelemben vett nyílt társadalom híve. Ő még „resident conservative” sem lehetett, túl sok volt a brit társadalomnak, valójában még a konzervatívoknak is kicsit sok volt.
Orbánék annyira átlátszóan hazugok, annyira üresek, hogy senki nem gondolkozik el rajtuk igazán, Scruton és Mansfield elgondolkozásra kényszerít, még engem is. Persze rá tudok mutatni mondatokra, Scrutonnál is Mansfieldnél is, amelyeket aggasztónak tartok, de azért azokat a mondatokat is mondatoknak tudom értelmezni, szemben a keleti fasiszták primitív propagandaszövegeivel.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16530362-6ade969bb36fb' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16530362&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16530362-6ade969bb36fb&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16530362-6ade969bb36fb' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
Sajnos nekem nincsen JSTOR hozzáférésem, így nem tudom letölteni Scruton írását 🙁
Orbánnak pont annyi köze van a konzervativizmushoz, mint a kereszténységhez. (Apám mondogatta, hogy ő egyformán jól beszél japánul és kínaiul.) Nem értem, minek erőltetni vele kapcsolatban bármiféle eszmeáramlat emlegetését. Hacsak a kleptomániát és szociopátiát nem tekintjük valamiféle ideológiának. Orbánhoz nem politológus kell, hanem patológus.
Orbánnak pont annyi köze van a konzervativizmushoz, mint a kereszténységhez. (Apám mondogatta, hogy ő egyformán jól beszél japánul és kínaiul.) Nem értem, minek erőltetni vele kapcsolatban bármiféle eszmeáramlat emlegetését. Hacsak a kleptomániát és szociopátiát nem tekintjük valamiféle ideológiának. Orbánhoz nem politológus kell, hanem patológus.
Bizisten csak egyszer küldtem el! (Vagy én is kezdek elborulni.)
.
@vattablz:
.
Szerintem is patológus kellene hozzá, vagyis kórboncnok (ez nem teljesen igaz, de mégis).
.
@quodlibet: http://library.lol/main/B4C382AFF4E20DDE6AD68D85C1B80C1F
@poszt: ki nyilvánította hivatalosan is ellenségnek Kantot Magyarországon?
@halatlangazember: Meglehet, erre gondol a szerző, de a propagandistáknál akad ilyesmi ezerrel több is: „A liberális szabadság tanítása szerint a liberális demokráciáknak végül majd össze kell olvadniuk, egy világkormányt, egy globális kormányzatot kell létrehozniuk a liberális internacionalizmus jegyében. E liberális felfogás szerint ennek az új világkormánynak az európai pillére az Európai Unió lenne összekapcsolódva a Clinton–Soros-féle Egyesült Államokkal. Ez volna a kizárólag a józan észre épülő liberális birodalom, amit egyébként már Kant, Immanuel Kant is volt szíves figyelmünkbe ajánlani. Jól láthatják, régi történet ez. A keresztény szabadság tanítása szerint a nemzetek éppúgy szabadok és szuverének, mint az egyének, nem kényszeríthetők egy globális kormányzás törvényei alá. A keresztény gondolkodás szerint a birodalmak szükségszerűen elnyomják a nemzeteket, ezért veszélyesek, és így nem is kívánatosak.” https://2015-2022.miniszterelnok.hu/orban-viktor-beszede-a-kereszteny-ertelmisegiek-szovetsegenek-kesz-xii-kongresszusan/
@fortin2:
„A keresztény gondolkodás szerint a birodalmak szükségszerűen elnyomják a nemzeteket, ezért veszélyesek, és így nem is kívánatosak.” – 1. alkotmányos kiegészítés: kivéve, ha szovjetorosz. Gyász fitymapempő a csávó
@fortin2: , @mecsekijeti: : Szegény @JT. Ennek láttán, @Big JC bizonyára magasabb intenzitással fogyasztja a vaníliáskarikákat ;-).
@Késes Szent Alia köszi
Talán mellékszál, de nekem ez szúrt szemet a posztban:
„a Magyarországon hivatalosan is ellenségnek nyilvánított Immanuel Kant”.
Ezen töprengtem, és ahogy láttam más olvtársnak is szemetszúrt. Szerencsére fortin2 értékes forrást adott, ezek szerint vélelmezhetően OV a Kant=ellenség forrása. Tovább morfondíroztam, hogy vajon mit olvashatott OV Kanttól? Én ttk-s létemre vettem a fáradságot, és átgyúrtam magam a tiszta ész kritikáján (is). Ezt OV-ről nehezen tudom elképzelni. Aztán eszembe jutott, hogy talán az Örök béke lehet a gondolatok forrása. Rá is gugliztam, jó volt újra ilyesmit olvasni. Közben találtam egy igen érdekes forrást Babits-tól, aki fordította. Filológus hajlamúaknak erősen ajánlom, és talán közelebb visz annak megértéséhez, hogyan lett Kant (is) ellenség.
https://epa.oszk.hu/00000/00022/00252/07506.htm
Egy mondatnyi idézet:
Mindaddig amíg a mai nemzetiségi ideológiák fennállnak, csakugyan nehezen képzelhető, hogy a nemzetek képviselői államaik különállásának ilyetén feladásába belemenjenek. Kant a leghatározottabban rosszallja ezt: de a ténnyel számol. Ezért a megoldás formájául nem is az államoknak egy ilyen központi szervek által történő eggyé olvasztását, hanem azoknak szabad szövetkezését: a föderalizmust ajánlja.
@fikarus: : Nem kell ide tizennégy oldal, még egy se. Vityának minden ellenség, ami a saját szemétdombja fölött létező/potenciálisan manifesztálódó hatalom. Ugyanakkor a saját, kíméletlen központosító hatalma maga a szentség, ki ellene szól, az ellenség. Van bárkinek kétsége, hogy az ún. „önkormányzatiság” már csak díszlet?
A kereszténységet és vele a templomba járást azért üdvözli, mert egyrészt a vén kaporszakállnak van némi respektje (mások által), s ezáltal felhasználható. Ugyanakkor egy vityához hasonló álkeresztény számára nem valós veszély, hogy a templomban anyagi testet öltve, még ebben az életben úgy verje etetőn hősünket, hogy a fogai körmérkőzást játsszanak a bentmaradásért.
Teljesen röviden: sikeresen megvalósította magának a „Ki nem velem, az ellenem” országát. Halleluja :-/. (speciel én egy kicsit szégyenkezem. ennél többre tartottam magunkat, de „az élet nem habostorta”. az egyetlen pozitívum az elődeihez képest, hogy nyitva a határ).
Tehát, tizensok oldalakat azzal kéne megtölteni, hogyan lehet Augiász istállóját kitakarítani. Netán tudja valaki, hol időzik Herkules? Scruton biztosan nem volt az info birtokában, különben már @BigJT is tudná ;-).
Btw. olvasom az új cseh csávó sem finomkodik. Úgy tűnik, szépen nő azok száma, kiknél tele a hócipő, s világos számukra, hogy a finom diplomáciai hangvétel vityával (&al) szemben teljesen fölösleges.
@quodlibet: Nincs mit, legalább én is elolvastam. A Jótündér Olvasókör nélkül sose került volna elém. 🙂
@fortin2:: köszi.