Szakma, színvonal

Eredeti szerző: Pásztörperc

2010. október 4-én átszakadt az Ajka és Devecser közötti vörösiszap-tároló gátja. A 700 000 köbméternyi, erősen lúgos, maró hatású ipari hulladék körülbelül 40 négyzetkilométeren terült szét. Az iszap néhol két méter magasan áll. Négy ember meghalt (belefulladtak az iszapba), hárman eltűntek; a sérültek száma 123.

A sajtóban pedig azonnal megkezdődött a licit: ki mond nagyobbat? A nyilatkozók egyetlen közös vonása az volt, hogy egyiküknek se volt egyetlen adata sem: se a katasztrófa előtti időből, se azóta vett mintákból. Nem mintha nem szállt volna ki több kutatócsoport is a helyszínre, ők azonban előtte megtervezték a munkát. Utána kimentek, begyűjtötték a cuccot, elvitték azt a laborba, ahol a mintákat vizsgálat előtt még elő is kell készíteni. Az első kvantitatív eredmények holnapra várhatók, odáig csak gyorstesztek vannak (jelentős hibalehetőséggel). Addig pedig eluralják a sajtót az önjelölt szakértők. Némelyik nyilatkozatot olvasva meg kell kérdenünk: ugyan, mi az a szak? Nem kéne ettől a minősített tudóstól visszavenni az általános iskolai végbizonyítványát?

Farkas Béla, a Tatai Környezetvédelmi Zrt. környezetvédelmi igazgatója szerint (X. 5.) „Ez az iszap, ami az ajkai tározóból kiszabadult még aktív és lúgos technologiai vízzel  keveredett, ami veszélyes hulladék és kimondottan toxikus a maró hatása miatt…” — nem, a maró hatásnak semmi köze ahhoz, hogy toxikus-e. ” Gyorsan leszögezte még azt is, hogy a kiszáradt vörösiszap radioaktív veszélyt jelent — erről majd később.

A Napi Ász nevű bulvártermék tévhírét kritikátlanul átvevő Greenpeace (X. 5.) közleményt adott ki arról, hogy a katasztrófa előtti napon készült műholdfelvételeken már látszott a gát repedése. Miután szembesítették őket a tényekkel, ezt az állításukat visszavonták.

Természetesen jelentkezett a Levegő Munkacsoport is, egyebek közt az alábbiakkal:

„A vörösiszap olyan, súlyosan egészségkárosító nehézfémeket tartalmazhat, mint az idegméreg ólom, a rákkeltő kadmium, arzén vagy króm. Megvan az esélye, hogy radioaktív anyagok is feldúsultak a vörösiszapban.

További súlyos veszélyt jelenthet, ha az iszap bejut a talajvízbe. A talajvíz szétterítheti a szennyeződést, ami bekerülhet az ivóvízbázisba, a termőföldekbe. Márpedig a nehézfémekkel szennyezett ivóvíz erősen mérgező.

Egyes nehézfémek felszívódnak a növényekbe. Ezért semmilyen terményt nem szabad fogyasztani, amely a szennyezett területen található. Teljes talajcsere szükséges az elöntött területeken, ahol határérték feletti a szennyezés. Ez több négyzetkilométert vagy több tíz négyzetkilométert is érinthet, így várhatóan rendkívül magas lesz a helyreállítás költsége.”

Nos, a feltételes mód nem indokolt: a geokémia úgynevezett főtörvénye kimondja, hogy „a világ összes természetes képződményében (ide értve Lukács Andrást is, akinek egyetemi tananyagában ez a törvény szerepelt) a világ összes természetes eleme megtalálható”. Csak éppen az nem mindegy, hogy mennyi: az „idegméreg ólom”, a „rákkeltő arzén és króm” például egészen kis adagokban esszenciális (létfontosságú). A magyarországi talajok nagy többsége például kimondottan krómszegény.

Nem, az iszap nem jut be a talajvízbe. A talajvíz egyáltalán semmilyen, iszap méretű szemcsét nem szállít; jelzem, ezek a szemcsék le sem tudnaxivárogni odáig a kapillárisokban. Mivel a talajvíz áramlik, szétterítés szóba se jöhet. Ha a szennyezés (esetünkben a nátronlúg) bejut, úgynevezett csóva alakul ki belőle.

Minden nehézfém felszívódik a növényekbe — csak éppen átkozottul különböző mértékben (a növény és a talaj ólomtartalma közt pl. alig-alig van némi összefüggés). Az „idegméreg ólomból” vannak pl. idősebb vízvezetékcsöveink; ez az elem az ólommázas bögrékből több nagyságrenddel jobban oldódik ki (pl. a teába), mint a talajban. A Debreceni Egyetem vizsgálatai kimutatták, hogy kis hazánkban a zöldség- és gyümölcsfélék mikrotápelem-tartalma a rendszerváltás óta a tizedére(!) esett vissza: Magyarországon nem a fémek túladagolása a fő környezeti probléma, hanem egyre újabb és újabb elemek hiánya (jód, szelén és molibdén már most kórosan kevés van).

Simon Gergely, a Levegő Munkacsoport környezetkémikusa szerint: „A vörösiszapban feldúsulnak radioaktív anyagok is. Ha a földön eloszlik, az kevésbé ártalmas, de belélegezve rákot okozhat. A most ömlő iszap is tartalmaz radioaktív anyagot, a kérdés, hogy ennek mértéke mekkora. A baj, hogy radioaktív anyagok a talajba beszivárogva bekerülnek a növényekbe, így az élelmiszerünkbe is”. — Belélegezve sem okozhat rákot; radioaktivitása csekély. Nem kerül be a talajon és a növényen át élelmiszerünkbe.

A Pannon Egyetem Környezettudományi Intézetének igazgatója, dr. Padisák Judit, a biológiai tudomány kandidátusa csak másnap (X. 6-án) kapott szót, így hát rá kellett tennie egy lapáttal:

„Az üveggyár maratósavait is tartalmazza ez a vörösiszap, ezzel az a gond, hogy a nehézfémek, mint például az ólom, nem kötődnek a talajhoz, ez a szennyezés mozog, oldott állapotban van. Az árterületen hosszú ideig nem lehet majd mezőgazdasági termelést végezni, és nagy valószínűséggel a szennyezés bejut a talajvízbe is, ami még hosszabb távon okozhat problémákat. A Torna patak totálisan halott, nemhogy élőlényt, de még baktériumot sem lehet találni jelenleg benne. A folyóvizek képesek a leggyorsabban a regenerálódásra, a talajvíz szennyezettsége ennél aggasztóbb. Az is probléma, hogy a döglött állatokat, halakat, a madarak csipegetik így a hatás tovább gyűrűzik” — nyilatkozta. — A kémia legalapvetőbb reakciója a sav–bázis kölcsönhatás, amit egyszerűen, de kifejezően közömbösítésnek hívunk, mivel terméke egy vizes sóoldat: lúgos anyagban nem lehetnek savak. Se egy, se több. A baktérium is élőlény. A pataknak a beömlés fölött semmi baja.

Kiemelte: „nem szabad bagatellizálni tehát a zagytározóból kitört anyagot, az minden formájában veszélyes és mérgező” — nem mintha lennének különböző formái, de hát a vörösiszap ugyebár kizárólag nátrium-hidroxid-tartalma miatt veszélyes hulladék, márpedig az az, ami elfolyik.

A „szakember” szerint a talaj-, illetve a talajvíz szennyezése mellett a legnagyobb gondot a légszennyezés okozza majd. Ha az iszap kiszárad és por formájában a levegőbe jut, akkor akár többszáz kilométeres sávban is mérgezheti a levegőt… Padisák Judit, aki 2006-ban az év kutatója volt, hangsúlyozta: a nehézfémekkel terhelt, radioaktív anyag könnyen okozhat krónikus légzőszervi megbetegedéseket — erről később.

Ez egy röpke kis válogatás volt a teljesség igénye nélkül. Az Akadémia kutatócsoportja ma (X. 7-én) fejtette ki először álláspontját: mert hát ők először is kimentek a helyszínre, másodszor is megvizsgálták a tényeket, amennyire azt ilyen gyorsan sikerülhetett. Közleményükben egyebek között ez áll:

„A vörösiszap nehézfém-tartalma nem közelíti meg a megengedett egészségügyi határértéket, ólomtartalma kevesebb, mint a normál talajoké.” A kiömlött anyag radioaktív sugárzása „messze a megengedett egészségügyi határérték alatt van”. „A kizárólag pánikkeltésre alkalmas és szakmailag téves információk ellenében a kutatók sietnek megnyugtatni a lakosságot, hogy radioaktív sugárzásveszélynek nincsenek kitéve.”

Gondolom, mindenki látta már az egykoron volt Tanácsköztársaságnak azt a híres plakátját, miszerint:

Te! Sötétben bujkáló, rémhírterjesztő ellenforradalmár! Reszkess!!!

Hmm… kis demokráciánkban sem ártana vmi hasonló. Netán pellengér… diploma visszavétele… hogy gondoljátok?

<

p style=”text-align: justify”> 

<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16517119-6adeca1db314c' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16517119&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16517119-6adeca1db314c&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16517119-6adeca1db314c' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>