Tavares
Eredeti szerző: Pásztörperc
Az Európai Parlament jelentős többséggel elfogadta a magyar jogalkotást elmarasztaló Tavares-jelentést. Orbán Viktor felháborodásában többször is elmondta, hogy ez egy Magyarország ellen irányuló „európai baloldali akció”, és egy rakás külhoni magyar politikus azonmód felsorakozott mögé. Az orbánistáxerint ha nekik van egy fős többségük, akkor amit tesznek, az emberek akarata, aminek végrehajtására őket közvetlenül a nemzet hatalmazta fel — ha viszont 1/3 alatt maradnak (mint 1994-ben), az súlyosan veszélyezteti a demokráciát, és szükségessé teszi a jogalkotás teljes menetének megváltoztatását, hogy a 2/3-os törvényeket 2/3-dal ellenükben juszt se lehessen elfogadni. Az eredményt egyébként is szorosnak tartja, mondván, hogy „a Tavares-jelentést 331-en nem szavazták meg, 370-en pedig megszavazták” — azaz a tartózkodókat simán beszámolja „meg nem szavazóknak” (épp így mondhatná azt is, hogy 249-en elutasították, 452-en viszont nem utasították el). Ez az írás azonban nem miniszterelnökünk demokráciafelfogásának sajátosságairól szól, hanem az Unióéról és annak gyakorlati következményeiről.
Még egy kitérő erejéig azonban figyeljünk fel arra, hogy Viktorunk az általa „baloldalinak” nevezett, aknamunkás és nemzetellenes tömbbe simán beleszámolja a liberálisokat mind egy szálig. Emlékezzünk azokra az időkre, amikor ő volt kis hazánkban a „liberális eszme” (egyik) vezérszónoka, a nemzetközi színtéren pedig a Liberális Internacionálé alelnöke! (Ugye, mennyire vidámabbak vagyunk máris?) „Az Európai Parlament igazságtalan döntéséről” című, napirend előtti felszólalásában azt taglalta,hogy a jelentés elfogadásával az Európai Unió csorbítja egy tagállam szuverenitását, ezzel veszélyezteti egész Európa és az Unió jövőjét.
Tényleg csorbítja-e? Az EU döntéshozatali mechanizmusának közismert és igen jelentős impotenciája értelmében a határozat semmilyen, Magyarország elleni szankciót nem tartalmaz. Vannak viszont benne ajánlások. Ha azokat elfogadjuk, jó, ha nem, akkor az ellenőrzésükre létrehozott „trojka” felkérheti az elnökök értekezletét az EU-szerződés 7. cikk 1. bekezdés szerinti eljárásra (aminek megindítására semmi esély). Tehát a határozat azt mondja ki, hogy ejnye-bejnye. Nem vesztünk szavazatot, nem vesztünk egy fillért se. Annyi van, hogy az imént emlegetett „liberális szellemiség” fontos elemeként mindnyájan elmondhatjuk a véleményünket egymás tevékenységéről — pontosan ezt teszi Orbán, amikor „nem létező testületnek” nevezi a trojkát, amivel „nem kíván együttműködni”. Nem is kifogásolja ezt senki: éppen úgy elmondhatja a véleményét, mint bárki más.
Mi hát ennek az egésznek az értelme? Miért vajúdnak a hegyek, hogy végül mexüljenek egy ejnyebejnyét? Hát a látszatért. Az Unió kinyilvánítja, hogy nem tartja elég gusztusos helynek Magyarországot, mi pedig válaszul kinyilvánítjuk, hogy nem tartjuk elég gusztusos helynek az Uniót. (Vigyázó szemünket a testvéri Azerbajdzsánra vetjük, címerünkben a szent koronát szent baltára cseréljük, és elgondolkodunk azon, hogy a mi istenünk utolsó prófétája nem Jézus volt, hanem egy bizonyos Mohamed nevezetű…) Na jó, jó, de mi következik ebből?
Egy ismerősöm gumi cipőtalpakat akar gyártani. Talált hozzá egy egyiptomi partnert, aki hajlandó a kellő pénzzel betársulni. Na jó, jó, de hol? — Hát Magyarországon semmiképpen — mondta az egyiptomi. — Az az ország nem stabil.
Így hát az üzemet (nem nagy, kb. 50 fős) Erdélyben építik. Románia Egyiptomból nézve megbízhatóbb környezetnek, fejlődőbb gazdaságnak látszik (valszeg az is).
Azt, amit az EU velünk tesz (akár a Tavares-jelentéssel, akár a különféle eljárásokkal), hitelrontásnak hívják. Azt, amit az Orbán-kormány velünk tesz, amikor szembemenetel az EU-val, ugyancsak — és ezek egymást erősítik. 2011-ben derék barátaim a Galyaságban megkérdeztek, mi a véleményem Orbánról és az ő kormányzatáról? — Ezek a fiúk undorítóak — mondtam nekik — de az előzőek meg kártékonyak voltak.
Tévedtem, és ezért kérem minden érintett szíves elnézését: ezek is kártékonyak. Legalább annyira.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16520089-68266394a0123' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16520089&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16520089-68266394a0123&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16520089-68266394a0123' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
Itt egy link az „Az alapvető jogok helyzetéről: magyarországi normák és gyakorlatok” c. jelentéshez:
http://www.europarl.europa.eu/sides/getDoc.do?pubRef=-//EP//TEXT+REPORT+A7-2013-0229+0+DOC+XML+V0//HU&language=hu
Ez meg a kapcsolódó név szerinti szavazáshoz:
http://www.votewatch.eu/en/situation-of-fundamental-rights-standards-and-practices-in-hungary-motion-for-resolution-paragraph-7.html
Itt meg egy lista a különgépen oda-visszautazókról.
hvg.hu/itthon/20130708_Orbanek_9_millioert_utaztak_Strasbourgba#utm_source=hirkereso&utm_medium=listing&utm_campaign=hirkereso_2013_7_8
Nem rossz, de tán tovább is gondolhatnád. Pl. valahogy így:
„Mea culpa. Tévedtem. Ezek a fiúk undorítóak ÉS kártékonyak.”
@fuck_a_but: SZVSZ ez a szöveg összefüggéseiből efféle túlírás nélkül is átjön. Ha nem, hát tévedtem.
@Vitéz Kőbányai Világos: Remélem, nem kavartam be a családi programba!
Kitaláltad a gondolotmenetem, mert jöttem volna a SZU-val (ill. Oroszo.), csak nem akartam túl bő lére ereszteni. A német példa viszont nem jutott eszembe, pedig az még tanulságosabb is nekünk, mint az USA. De felhozhatjuk az eu-i monarchiákat is.
Szvsz a jól működő demokráciák azt példázzák, hogy a vezetőnek távolról sem kell hérosznak, lángelmének, szentnek lennie. Elég, ha nem gátlástalan gazember/szociopata/kőbunkó, szorult bele némi józan ész és tisztességérzet.
Amikor Helmut Schmidt lemezre játszotta Bach és Mozart kettős- és hármasversenyeit, az szép volt, egy életre megjegyeztem, de nem ezt várom el Orbán Viktortól:-)
@Mystes: El kéne döntened, hogy akkor az EU most túlközpontosított vagy szarakodó bürokrata. (Tőlem mindkettőhöz ragaszkodhatsz, mikor melyik igazolja jobban az épp aktuális bírálatodat, de azt látnod kell, hogy ezek kioltják egymást.)
@Pásztörperc: hvg.hu/gazdasag/20130709_Brutalis_rekorddal_sokkol_a_nemet_napener
@Bebes: „minimális fenntartási és üzemeltetési költségű” — igaz. Viszont piszkosul drága, rövid az élettartama, és ami marad belőle, az veszélyes hulladék (úgy is kell tárolni).
Bocs, ez most pár éves emlékeimből meg; nemrég jöttem meg terepről, és iszonyúan fáradt vagyok utánanézni.
@Bebes: Viszont a jobb oldalsávunkban a „P/c szerint a világ” fülre kattintva eljuthatsz ehhez a cikkhez:
kornyezetvedelem.co.hu/index.php/rovatok/vitazunk/230-megujulo-tuzeloanyagok-hogyan-is-allunk-veluk
Ebben találsz egy táblázatot arról, hogyan alakul a fentebb sorolt járulékos költségeket figyelembe véve éppen Németországban auz egyes energiafajták átvételi ára.
Jogodban áll megdöbbenni…
@Pásztörperc: „valamelyest” persze átjött, de nem volt elég karakteres a konklúzió. Nem hinném, hogy túlírás az, ha valaki nem maszatol, hanem pacekba mondja ki a dolgokat. Nem értem, miért kell még mindig finomkodni ezzel a csürhével. Magyar Bálintnak, Bartusnak és Fletónak(!) totál igaza van: az ellenzék nem képes nevén nevezni a dolgokat.
Bocs, de a „Legalább annyira.” befejezés meglehetősen vérszegény volt egy kb. 1:100-hoz arány mellett. (Legalább)
@fuck_a_but: Akkor jó. Mert efféle arányokra egyáltalán nem kívántam utalni.
@Pásztörperc: Nem vagyok szakértő, hitvitát pedig nem akarok erről nyitni. Ismerem a linkelt írást, de azt ugye te is tudod, hogy a nap- (szél etc.) energia hívei szintén csinos kimutatásokat tudnak prezentálni. A németek – nyilván és helyesen – társadalmi költségben számolnak.
Ha az atom és a fosszilis közül lehetne csak választani, akkor én is inkább az atomot pártolnám, de ami a veszélyes hulladékot illeti, az szerintem nem érv az atomerőmű mellett. De újra mondom, én nem értek hozzá, viszont érdekel a téma és érdekel a véleményed.
@Bebes: Amennyire beleszólhatok kizárólag netes műveltséggel, az áramtermelés specialitása, hogy a keresletnek és a kínálatnak minden pillanatban nagyjából egyensúlyban kell lennie. (Valamennyi energia tárolható pl. víztározókban, árambő időszakban felfele szivattyúzunk, pillanatnyi hiány esetén meg vízerőműként működtetjük, de nyilván itt azért van veszteség, meg a tárolható energia mennyisége is korlátos, de ezekről nincsenek számaim.)
Namost. Atom: kb. konstans termelés, nagy fel- és lefutási idővel. Nap, szél: hektikus, de legalább nem is befolyásolható. Gáz, szén: nagyon gyorsan, kedvünk szerint szabályozható. Hát ebből kell főzni, mindenesetre szépen és tisztán látszik, hogy az atomerőműveket ezzel a két megújulóval nem lehet teljesen kiváltani, hanem kell ehhez gáz/szén~ is. (A vízenergiát bevallottan passzolom.)
@közösperonos átszállás: Igen. Kellenek alaperőművek meg csúcserőművek. A nap/szél igazából egyik módhoz se illeszkedik, tehát kvázi alaperőműként kell őket működtetni úgy, hogy amikor nincsenek maxon, az alapellátásból hiányzó részt csúcserőművekkel pótoljuk — ami már önmagában jelentős árdrágító tényező.
@közösperonos átszállás: Az atom ellen szól, h a paksi bővítés csak az oroszokkal reális, és van egy erős gyanúm, hogy ebből nem tudunk jól kijönni. Már így is túlságosan ki vagyunk szolgáltatva nekik gázügyben, és a hideg ráz, ha belegondolok, hogy (mindkét részről) sötét, korrupt figurák (részünkről még ostoba, semmihez nem értő kurzuslovagok) fognak minimum évtizedekre szóló szerződéseket letárgyalni, és persze nemzetbiztonság okán 200 évre titkosítva lesz az egész.
@Bebes: azt nem értem,h ha a „megújúlókkal” ki lehet váltani az atomerőműveket, akkor ugyanígy ki lehetne váltani velük a fosszilis erőműveket is. (Nem tudom, tényleg ki lehet-e váltani velük az atomot, de tegyük fel,h igazuk van a zöldeknek.)
De ha nem a fosszilis erőműveket váltom ki előbb, hanem az atomot, akkor végső soron az atommal szemben a fosszilist választottam.
Nem lenne sokkal zöldebb egy olyan program, amiben minden alternatív energiaforrást koncentráltan legelőször a széntüzelés teljes kiváltására próbálunk fordítani, aztán, ha ez megvan minden egyéb fosszilis erőmű kiváltására, és amikor már nincs egyetlen levegőt terhelő erőmű sem, akkor meg lehetne indítani az atomenergia kiváltását…
(A széntüzelésű erőművek ráadásul radioaktív terhelést is jelentenek a környezetnek, nem biztos,h jó ötlet őket favorizálni az atomerőművekkel szemben…)
@nudniq: Az atomot nem tudod megújulokkal kiváltani (kivétel a víz, de csak akkor ha minden patakra raksz egy vízlépcsőt az országban). A fosszilisek egy része lesz kiváltható, ha Paks bővül. A megújulokat lehet eröltetni, csak le kell magyarázni, miért 3x olyan drága. Nem vagyok már a szakmában hosszú évek óta, de külön félévig csak azt tanultuk mi mennyibe kerül, szóval ez kicsit komplexebb mint azt(a számomra egyébként szimpatikus) beállítják. Mondjuk a rezsicsökkentés kormányának ez smafu, mert alkotmányba foglalja, hogy nem annyi és kész.
@V mint…: készséggel elhiszem neked,h az atomot nem lehet megújulókkal kiváltani (sem az összes fosszilist). De a „zöldek” azt állítják, márpedig ki lehet, és nem hajlandóak az ellenérveket meghallgatni.
Nekem viszont nem veled, hanem az atomenergiát ellenzőkkel van vitám, ezért olyan kiindulópontról kell érvelnem, amit ők fogadnak el: hát egye fene, tegyük fel,h igazuk van, és stabilan, megbízhatóan sok energia termelhető „megújuló” erőforrásokkal, olyan sok, és olyan megbízható, mint atomerőművekkel. Ha ez igaz lenne, akkor sem értem, miért az atomot kell megújulókkal kiváltani, és miért nem a levegőt üzemszerűen terhelő fosszilis erőműveket.
@nudniq: Vagy félreértettél, vagy ezt a hsz-t nem nekem szántad. Én azt írtam, hogy ha a fosszilis és az atom közül kell választani, akkor inkább atomot nekünk:-)
(A magyar atommal az a fő bajom, hogy nem akarom az oroszokat stratégiai pozícióban tudni a hazámban.)
A megújulók egy része kamu, más részéről kiderült, hogy több kárt csinál, mint hasznot. De van néhány, ami bizonyított.
Azt elfelejtettem írni, hogy az EU-ban az energiafogyasztás csökkentése a trend, és kemény adatokkal igazolhatóan működik is. A hülye „rezsiforradalom” ezzel szembe megy.
@V mint…: A zöldek társadalmi költségben számolnak.
Nem akarok demagóg lenni (és nem is vagyok ab ovo atomellenes), de amikor a fajlagos költségeket tanultátok, nyilván nem volt beleszámítva, mibe fáj egy Csernobil vagy egy Fukusima.
@Bebes: Csernobil már volt, Fukusima nem. Értem én a társadalmi költségeket, de éjszaka-szélcsendben is kell áram. Tárolni meg nem tudjuk. Ha tudnánk, akkor nem volnának erről viták. A másik, hogy a rezsicsökkentést aláíróknak magyarázd el, miért drágább a konnektorbelső. Egyébként a fogyasztáscsökkentés lenne a legegyszerűbb megoldás, különösen nálunk. Én magam a zöld megoldások híve vagyok, csak azokkal nem lehet mindent megoldani. Ha meg lehet választani a fosszilis és atom között, akkor az atom számomra a nyerő. Persze azzal se lehet, de egy hosszú rendelkezésre állással, stabil alaptermelést nos arra eddig ez a legjobb.
@Bebes: a fosszilis üzemanyagok esetén is javarészt Oroszországnak vagyunk kiszolgáltatva, bár kétségtelen, elvileg ez a függés diverzifikálható.
Új atomerőművet viszont nem az oroszokkal kellene építtetnünk, hanem vagy a franciákkal (úgy tűnik, ott legalább annyira értenek hozzá), vagy a német zöldek voluntarizmusa miatt halálra ítélt német atomiparnak kellene „menedékjogot” adnunk… persze Paks üzemidő-hosszabbítása nem új erőmű, és abban az oroszoknak hatalmas előnyük van. sajnos.
És le kellene számolni végre a Bős-Nagymaroshoz kötődő rendszerváltó indulatokkal is, és az eredeti tervek szerint befejezni…
@nudniq: Bevallom, én bősz Bős-ellenes voltam, de az akkor és ott nagyrészt a rendszer ellen ment. Ma már nem ellenezném, ha újra lehetne nyitni ezt a vitát.
Pakson nemcsak hosszabbításról, hanem bővítésről is szó van, oroszokkal a spájzban, atomtemetővel a Mecsekben.
@V mint…: Laikus érdeklődőként úgy látom, hogy először is hosszú távú energiapolitikai tervezés kéne, amelyben a felhasználás csökkentése/racionalizálása a fő prioritás. Ebben bizonyítottan nagy tartalékok vannak. Ez sincs ingyen, beruházásokat igényel, amelyek középtávon térülnek meg, de az államnak pont az lenne a dolga, hogy ezt támogatással ösztönözze és a maga beruházásaiban (legyen az stadion vagy ócsai lakópark) példaadóan megvalósítsa. Ehelyett mit tesz?
Lobbik, érdekkörök, „oligarchák” diktálnak, sőt törvényeket írnak maguknak, amelyeket a kijelölt (megvásárolt?) képviselő egyéni indítványként benyújt, a 2/3 elfogad.
@Bebes: Pontosan. Szavazatért mindent. Itt a rezsicsökkentés, ami pont ellene megy a racionalizálásnak a fogyasztásban.
Most ráküldik az átmenő teherforgalmat a kis utakra, amik persze látványosan fognak tönkremenni mert nem erre tervezték őket. plusz hosszabb távolság, több üzemanyag-nagyobb környezetszennyezés. Persze a RO-LA-t sikerült a kormányzás első évében taccsra vágni, mert kellett volna neki évi X milla támogatás. Most az a rendszer öntené a pénzt a kltségvetésbe, mert tülekednének a román-szerb Nyugat-Európa irányban közlekedő kamionok, hogy szabaduljanak az e-útdíjtól.