Visszatérhet a hadkötelezettség
Eredeti szerző: szempontpuska
<
p style=”text-align: justify”>
Rendkívüli védelmi helyzetben hadra fogható lenne a 18-40 éves korosztály. – szól az új slágerhír.
Én még abba a generációba tartozom, amelynek kötelező jelleggel le kellett tudni ezt a „hazafias kötelezettséget”. Jóféle kis – meddő – vitákat lehetne arról folytatni, mi értelme volt-lenne-van az efféle szolgálatnak.
A bigott, konzervatív szemlélet nagyjából annyiban összefoglalható, hogy tartást ad, megneveli a puhány, a liberalizmustól elkényeztetett fiatalokat. Na akik ezt mondják, általában nem voltak katonák (vagy valamilyen rejtélyes okból tartózkodnak katonai titoknak minősülő konkrétumoktól)
Háromgyerekes apaként (ebből kettő kamaszodó fiú) azt gondolom, a nevelés csődje, annak beismerése az, ha valaki a honvédségtől várja, hogy majd az megneveli a gyerekeit. Az ilyen adja fel és kész. De ne várja azt egy törzsőrmestertől, amiben Ő maga esetleg kudarcot vallott.
Marad még egy másik magyarázat is: Megvédeni a hazát. Aki letette a szolgálatot, pontosan tudja, mennyire virtuális érv ez. Hadkötelezettség/sorkötelezettség ebből a szempontból alkalmatlan eszközzel elkövetett honvédelmi kísérlet.
Az utolsó verzió: Behívjuk őket krumplit pucolni, gátat építeni, homokzsákokat pakolni – Tessék mondani: erre nem alkalmasabb a polgári védelem?
A hadkötelezettség feleslegességét katonasztorik garmadája bizonyítja. Tuti módszer volt az egyetemi bulin, hogy a csajok elhagyják termet. Nem is éltünk vele tabu volt. Itt sem akarom a nagyérdeműt efféle történetekkel traktálni (majd a kommentelők megteszik :-D)
Ehelyett beidézek egy nyolcvanas évekbeli angol történetet, amely metafóraként mindent elmond az ötletről
Őfelsége hadserege – még a hidegháború idején – kitelepült a skót felföldre, hogy gyakorlatozzon.
A műveletekbe bevonták a gyalogságot, harckocsizókat, légierőt… szóval komolyan vették, na!
Ennek megfelelően – a vadászgépek megtévesztésére – ún. fake tankokat, felfújható maketteket is rögzítettek kinn a terepen. Ezt a megtévesztő technikát már a második világháborúban is alkalmazták a szövetségesek (nota bene Szaddam is az első Öbölháború idején), hogy az ellenség hadianyagot pazarolva, téves képet alkosson az ellenséges technikában és élőerőben okozott pusztításról.
Ezek a harckocsik egy eredetinek a töredékébe kerülnek. Nem olcsók, de összevetve egy igazi lánctalpas gyártási és működtetési költségével – mégis csak elenyésző. A katonák kiviszik, felfújják, rögzítik és a nagy magasságból, a valóshoz megtévesztően hasonlító objektum tökéletesen megfelel célnak (az ellenség megtévesztése).
Történt ezen a hadgyakorlaton, hogy az egyik ilyen felfújható tankot rosszul rögzítették, vagy csak a szokásosnál nagyobb széllökések elragadták a harkocsit.
Mint említettem, azért nem olcsó mulatság egy ilyen „lufi-tank”, no meg aztán el kis kell számolni vele, különben a raktárosra hátékázzák, így a brit hadsereg – miután nem találták meg a harckocsit – kénytelen volt a lakossághoz fordulni segítségért és feladott egy hirdetést a környékbeli lapokban:
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16522092-6ae0dbb21ea19' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16522092&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16522092-6ae0dbb21ea19&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16522092-6ae0dbb21ea19' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>„Aki május 20-án, vagy azt követő napokban látott egy tankot erre repülni, 200 £ nyomravezetői jutalomban részesül„
@HaKohen: „Úgy tudom, vannak országok, ahol az ilyesmi meglehetősen jól működik. Hogy két szélsőséges példát említsek: Svájc és Izrael.” Igen, ezek pont azok a két szélsőséges példa, amik csak a saját specializált környezetükben működőképesek.
Svájc a domborzata miatt alkalmas arra, hogy a hegyekben a jól kiképzett és a környéket ismerő sorállományú hadsereg is sikeres védekező(!) harcokat tudjon folytatni. A síkságaikon való bírkózást megmarad a hadseregük profi részének.
Izrael szintén kilóg a sorból mert bár a sorozott hadseregük jobb mint a környék arab hadseregei, komolyabb profi haderőkhöz képest komoly gyengeségekkel rendelkeznek. A (hivatalosan nem létező) atomjukat leszámítva, konvencionlis háborúban Hollandia ellen talán kitudnának hozni egy döntetlent. Ha végignézed a háborúikat, akkor a korai esetekben az ellenük támadó népes, de teljesen inkompetens arab seregekkel kellett megküzdeniük, míg 1980 után a polgárháború sújtotta libanonban és az érdemi haderővel nem rendelkező palesztin gettókban erősködnek több kevesebb sikerrel.
Kimaradt még a működő példák közül Finnország, ahol a hosszú ám nehezen járható orosz határ őrzésére kell fenntartani a sorozott haderőt , mert a szükséges professzionális haderő kiállításába belerokkanna a gazdaságuk.
@Vitéz Kőbányai Világos: Azzal maximum egy tartós hullámot tudsz neki csinálni.
@HaKohen: „És a régi tradicionális magyar társadalomban, még az I. vh. előtt bizony szégyen volt, ha valaki fija nem vált be a katonaságnál, és kimaradt.” – és a régi tradicionális magyar társadalom tele volt egy csomó azóta hiteltelenné vált nézettel, szokásokkal és osztályrendszerrel. Amik esetenként megbosszúlták magukat, mint pl a kissebségek saját kultúrális ébredésének és autonómiára törekvésének elnyomása, ami trianonnál visszaütött egy keveset.
„Na és Izraelben is hallottam olyan történetet (nem biztos, hogy igaz, de jól hangzik és jellemző), hogy valaki öngyilkos lett, mert kiszuperálták. Jó, tudom a különbséget.” – hülyék mindig vannak, nálunk (Tapolca 2002-2003, hat hónap, lehet röhögni) is volt olyan aki 4 nap után az első eltávon a vonat elé ugrott.
@térfél:
„2.) a fiam még kapott behívót – és gyorsan ki is derült, hogy asztmás… papírja van róla” ha most szemét lennék akkor azt mondanám hogy csak nem sikerült elintézni gyorsan a dolgot?
” – de én nem örültem neki, mert a mi fősulis fiaink történetein betegre röhögtem magam…” – utólag már csak röhögni szokott az ember az ilyeneken, jobb híján. meg esetleg a rémeseket nem merték elmondani a lányok előtt, nehogy elijesszenek benneteket.
„elvétve nyígtak, de a nyígósokon nagyokat röhögtek utólag is (ezek sportolók voltak ugyanis, nem mamicsecsén szocializálódott úrigyerekek)… szóval én a buli miatt adtam volna a gyereket…” – szerencse vagy pech kérdése hogy ki hova kerül, van aki jobb helyre kerül annak tényleg egy jó buli lehetett a dolog. De ez a ritkább, ha sikerül valami hirhedten pocsék alakulatba kerülni, akkor az maga a pokol. Megspékelve egymást kiidegelő, töltött fegyverrel hadonászó félig idegroncs emberekkel.
„3.) a régi formában visszacsinálni a sorkatonaságot – nem látnám értelmét, de valamit muszáj volna a sok nyámnyila, festett körmű, vasalt hajú, töketlen kölökkel csinálni… mert ma már nagy részük semmire nem jó, nem hogy pasinak, netán apának, add uramisten! MUNKAtársnak… vagy családfenntartónak…
Szóval, a nagyobb gondom az, hogy valamit tenni kell a férfiasság érdekében is! 🙂 – amíg van néhány példa arra, hogy hogyan is kéne kinéznie egy FÉRFINEK… (kivételes példák előtt le a kalappal, de a sok-sok nem kivétel…? – na, azoknak kell valami kiképző tábor, hogy tökös legényekké váljanak)”
slendriánul idézve az erdeti cikket, miértis kellene az államnak fenntartani egy olyan extra intézményt aminek pár hónap alatt kellenne bepótolnia azt a nevelést, amit előtte a kedves szülők, a szűkebb-tágabb közösség és az oktatási rendszer ~15 éven keresztűl elhanyagolt?
@HaKohen: Elolvastam amit tollasszergének írtál, nagyjából annyit jelent, hogy ha eltekintünk a realitásoktól, akkor minden lehetséges.
Hivatkozol két országra, a permanensen hadban álló Izraelre és Svájcra., de egy fikarcnyit nem látok abból, hogyan tudnánk ezt lefordítani a saját valóságunkra.
Ennek így semmi értelme. Ha lenne egy professzionális, jól felkészült hadsereg, amögé talán… valami. De így….
@térfél: csupa outsider naivitás.. már megbocsáss.
A seregtől nem lesz férfi senki. A honvédek nagy többsége ott hízott el először, megtanulta a semmittevés és lóbecolás technikáit, legfőképpen azt pedig, hogy milyen szemét lehet egyik ember a másikkal. Kitenni egymást szívatásnak, meghurcoltatásnak és bunkó, IQ negatív parasztok vegzálásának. Ilyen FÉRFIakat szeretnél látni?
Ez teszi a puhány fiadat emberré? Ezekre a tulajdonságokra akarsz felnézni?
Aki volt katona, szinte kivétel nélkül elpazarolt egy-másfél évnek tartotta. Merő romantika ami a szavaidból kihallatszik, amelynek semmi köze a valósághoz.
@tanarseged ur: ad Mandiner: Köszönöm, hogy segítettél, akkor beszéld meg ezt az elkurvulás témát Hakohennel, addig én majszolgatok egy kis csokit… 🙂
@ijontichy: igen, valóban előfelvételis voltam. És?
@HaKohen: Az I. vh nagyjából az amiiről Kettes beszélt. Húsdaráló vérszívattyú. Hát pont ez az.
Eddig egyetlen helytálló érv sem hangzott el, mi értelme is volna ennek az egésznek
@szempontpuska: Azon túl hogy tényleg semmi értelme, ráadásul még sokba is kerülne. A direkt költségek (kaja, szállás, ruha stb) valszeg eltörpülnek a kiesett GDP és humántőke-beruházás mellett. Természetesen erről sincs számítás, miért is lenne, az egész kérdés nem gazdasági vagy (horribile dictu) harcászati, hanem érzelmi-romantikus alapon merül fel, arra építve hogy a lakosság nagy része imádna másokat nevelni (főleg a fiatalokat, a más gyerekét mindenki meg tudná nevelni), és erre tökéletes eszköznek tartaná a katonaságot.
Innentől mindenki beleképzelhet valami ideált amit szeretne, jól szervezett sorkatonai kiképzést abban az országban, ahol momentán nincs pénz WC-papírra egyes hivatalokban, vagy jellemformáló cserkésztábort ahol a gyerek végre megtanul rendesen köszönni, ha már otthon ez a projekt nem sikerült. Az egész kérdés egy Rorschach-ábra, ideális gumicsontnak, és valszeg ez is a célja, amíg erről beszél az ország addig keveseknek tűnik fel hogy a Széll Kálmán Metaterv határidői folyamatosan csúsznak.
@tollaszerge: Kevés pluszt adott nekem a katonaság. Tlán ideje összegezni:
Az egyik hogy talán ez akadályozta meg, hogy előítéletes legyek. Egyik legjobb, legsegítőkészebb társam volt a bajban a roma BMP vezetőnk. Lestyán Sándornak hívták.
Összeforrt a csapat akikkel később egyetemisták voltunk.
Kaptam némi merítést abból, milyen primitív és milyen mélységekbe képes az ember lemenni.
No és a katonasztorik…. szerintem nem érte meg 🙂
@szempontpuska: csakugye az ezekről szóló történeteket nem volt divat a vidám anekdotázások idején mesélni. A „rendre meg fegyelemre” nevelés meg simán ott bukik el, hogy az csak addig fog élni, amíg megvan a külső kényszerítő erő, de leszereléskor gyorsabban fogja levetni az ember mint a katonaruhát.
@folti_: visszább mennék. Nem volt se fegyelem, és még kevésbé rend :-/
Tegnap már elkezdtem írni, aztán kitöröltem, de most mégis:
Én a magyar néphadseregben a következőket tanultam meg:
– lopni,
– hazudni,
– dohányozni,
– inni (Derby koktél megvan?).
Aknavetősként a teljes szolgálati időm alatt ellőttem 7, azaz hét darab 7,62-es géppisztolylőszert, és egyetlen darab aknagránátot sem, mert amikor az alakulatom végre éleslövészetre mehetett, én a fogdában töltöttem a 30 napomat. Amit egyébként azért kaptam, mert nem egészen húszéves koromra a dicső magyar hadsereg napi üzemének sikerült belőlem kiölnie az összes naiv, romantikus honvédő maszlagot és emiatti csalódásomról elég emelt hangon be is számoltam a megfelelő helyen.
A legrosszabb egyébként az utolsó időszak volt, amikor cinikus, „kiképzett” alhonvédként kapcsolatba kerültem a frissen végzett, valamikori önmagamra emlékeztető fiatal hadnagyokkal.
@9mmPara: A buktások nálunk sem lőttek soha 🙂
@szempontpuska: Alázatot, csapatmunkát, meg kiszolgáltatosság érzést szoktak még említeni, amit fontos megismerni, megtanulni.
@Szindbad: Én speciel nem teljesen értem hogy miért is fontos pl a kiszolgáltatottság érzését megismertetni mindenkivel, mert szerintem kiszolgáltatottnak lenni szar és lélekromboló, és inkább azt tűzném ki célnak hogy kevesebben érezzék meg milyen, de biztos én vagyok deviáns valahol.
De ha mégis fontos valamiért, akkor ehhez nem kell katonaság, a legtöbb magyar állampolgárnak simán van benne része civilként is.
@tollaszerge: Lélekrombolás, az önálló személyiség amortizálása az iskolákban, a hadseregben, valamelyest az egyházak által, mindehhez folyamatosan a lakájmédia fröcsögése; -nincs mese, liberális forradalom kell:)
@9mmPara: Én nagyon kíváncsi lennék arra hogy mit mond a javaslatról egy hivatásos katona, pl az Afganisztánban szolgálók közül. Engem pl furán érintene, hogy van egy hivatásom, abban igyekszem profi lenni, az életemet kockáztatom a hazámat képviselve, és akkor most a képviselő urak kitalálják hogy tessék mindenkinek katonásdit játszani pár hétig vagy hónapig, azzal az indokkal hogy ez tulajdonképpen egy cserkésztábor ahol a férfilakosság nevelődik.
@Szindbad: sajna ezekből csak a kiszolgáltatottág érzésével tudott szolgálni a magyar honvédség az utóbbi 20 évben. Alázat helyett leggyorsabban azt lehetett megtanulni, hogy egyesek milyen gyorsan tudják beszopni magukat a hivatásos állomány kedvencei kasztban. Csapatmunkából pedig legjobban a „hogyan hárítsuk át másokra a felelősséget és az érdemi munkát” fejezetből lehetett gyorstalpalót venni.
@tollaszerge: Én pl. nem voltam katona, és mind a mai napig nagyon nehezen viselem azt, ha valami nem működik hatékonyan. A katonaságban valószínűleg megtanultam volna elviselni. A valós életben a legritkább esetben működik valami optimális hatékonysággal, és nem tudom elég jól kezelni ezeket a szituációkat.
@szempontpuska: „Nem az a baj hogy sarokba van sz@rva, a lényeg az hogy elvágólag legyen!”
@tollaszerge:
„Intelligens, izgalmas észjárású nép vagyunk, a katonásdi pedig intelligens játék. Kilencven perces a megelőző védelmi helyzet, hatvan percig van adatszolgáltatási kötelezettség, s behívottaknál egyenként három-három percig van az ellenség megsemmisítő célszerszám, így a másik nyolcvanhét percet az dönti el, hogy jó helyen van-e a ellenség megsemmisítő célszerszám nélküli besorozott. Ezért is fordulhat elő, hogy egy matekból gyenge, de intelligens ember a harctéren nyolcszor-tízszer bonyolultabb összefüggéseket is átlát” – magyarázta, hozzátéve, hogy szerinte „a magyar egy katonalokos nemzet”.”
Soha nem értettem egyet azokkal, akik azt mondják, hogy a magyar katonaság soha nem lehet olyan, mint amilyen egykoron volt. Nincs jogunk lebeszélni a következő nemzedéket arról, hogy lehetnek még olyanok, mint a régiek. Hiszem, hogy lesz is egy-két korosztály, amely felrepít minket a csúcsra” – folytatta Sz. V., ám hozzátette, hogy ezért dolgozni is kell, de szerencse is kell hozzá, és „akkor lehet egy világsikereket is elérő hadseregünk”.
@Szindbad: Ha úgy érzed neked hasznos lenne, akkor felőlem nyugodtan menj katonának, guglin megtalálod a sorozóirodát. Csak nem értem hogy a többieket, akiknek láthatóan nincs ilyen igényük sőt kifejezetten vonakodnak, miért kellene ebbe bele kényszeríteni.
És be kell hogy valljam hogy kicsit abban is kételkedem hogy te elhiszed amit mondasz: ha így lenne, akkor simán lett volna alkalmad kipróbálni a katonáskodást, és mégse tetted.
@sajtohuba: 🙂
@folti_: Kezd megelevenedni a Huszonkettes csapdája. 🙂
@tollaszerge: Ezekre a negatív élményekre mindenkinek szüksége lenne, nem csak nekem, ez az érv.
@Szindbad: azt a valós katonai élményei alapján írta. Úgy, hogy az amerikai hadsereg az akkori (és a mostani) magyarhoz képest a hatékonyság netovábbja volt. (Igaz nekik nemigazan voltak/vannak utánpótlási problémáik). Magyar hadsereg belső működéséről inkább a Svejk és az Örkény egypercesek adnak támpontot…
@Szindbad: ezeket a negatív élményeket a civil életben ugyanúgy be lehet szerezni, úgy hogy esetleg nem marad utánnuk maradandó egészségkárosodásod, mert pl a tisztikar szart a farmra és előbb vitték el csapatot 2x20km menetgyakorlatra és utánna tartották meg a 2×4(!) óra tornagyakorlatot. Vagy mert a negativ élményektől idegileg kikészült kistársad bekattant és hülyeséget csinált, ezzel kárt okozva magában vagy másokban. És a lehetőségek száma végtelen.
@Szindbad: Nem nagyon látom hol az érv, nekem inkább kijelentésnek hat. Szerintem (1) nem kifejezetten tudod eldönteni, kinek mire van szüksége, mert ezek egyéni dolgok, ezért ezek eldöntése általában az egyén hatásköre, másrészt (2) hiába hangoztatod hogy erre van szükség, te se vetted igénybe, pedig lenne rá lehetőséged (önkéntes alapon), így kissé furán hat amikor másokra akarod rátukmálni. Kb vegyetek ebből a finom sütiből amit most csináltam, addig én kibontok egy csokit 🙂
@folti_: Bekattanások a valós életben is rendben zajlanak, a lehetőségek száma itt is végtelen. A katonaságnál a családirtások talán valamivel ritkábbak, de nem merek megesküdni. Én azért mégis egy leheletnyivel szerencsésebbnek gondolom, ha a negatív élményekhez a katonaság alatt edződik hozzá valaki, mint mondjuk a családja mellett.
@szempontpuska: Khmmm… kérdésedben a válasz.
Mint mondottam volt, ez az ötlet itt, ebben az országban, és „ezekkel” síkhülyeség. Ebben nincs vita.
A problémát abban látom, ami a poszt hátteréből süt, ti. az übermensch széles alapjára felépült, (feltehetően tech. beállítottságú) liberáils értelmiség butasága, avagy „színvaksága”.
Más szavakkal: „a nevelés csődje, annak beismerése az, ha valaki a honvédségtől várja…”- vel szemben, az emberi kapcsolatépítés csődje, ha a szellemi fölény birtokában képtelen valaki a hozzá képest erősen primkókkal érdemi párbeszédre. Az alá-fölérendeltség adott helyzetében – merthát a dzsungelszocializált kilométerről ellenszélben megérzi a lenézést – ezek után persze természetes, hogy kinek lesznek nyalogatandó sebei. Ami nem természetes, az ennek alapján hibás következtetések levonása (pl.: ettől a kőagytól én, Én, ÉN!!! (ex cathedra + egy szelet papír) semmit nem tanulhatok).
De – mint mondottam volt – nem kívánlak meggyőzni, pontosan tapasztalataid hiánya okán. Ugyanis követekezmény, hogy „hasonszőrűek” között voltál, s a csordaszellem még kultúrkörben is erősen agytompító hatással bír. 🙁
A fentiek SZVSZ akkor is megállják a helyüket, ha itt sokaknak (pl.: 9mmPara) minden szava igaz.
@Szindbad: A családirtások a fegyveres testületeknél magasabb százalékban vannak jelen, annak ellenére, hogy komoly a szűrés és gyakori az ellenőrzés.
A sorállománynál ez (sem) működött anno. A másfél éves szolgálatom alatt komoly mennyiségű (15-20) „rendkívüli esemény”-nyel találkoztam. Közülük 2 halálos. És ez csak ezredszint volt!
Kívülről tényleg romantikus, utólag csak a szépre emlékezünk. Amikor viszont belekényszerítenek…..
Semmi akadálya annak, hogy aki ki akarja próbálni (és alkalmas rá), az csinálja, de ez nem szórakozás, hanem egy szakma! A sorállomány nélküli hadkötelezettség meg egyenesen egyenértékű a mezőgazdasági munkára kirendelt értelmiség, vagy a szántóföldről az irányításba beültetett káderek „sikertörténetével”.
@tollaszerge: Semmi olyat nem fognak kötelezővé tenni, ami eddig ne lett volna az. Az újdonság az önkéntes tartalékos rendszer. Bár nem értem, mit akarnak ezzel. Mert ha fel akarják szívni a szakképzetlen cigány férfiakat, és ki akarják őket képezni fegyverforgatásra, az jó ötlet. Csak vigyázni kell rá, hogy egyenlő hozzáférést biztosítsanak a számukra a fegyver és lőszer feketepiachoz. Ez ugyanis egyrészt állandó jövedelemhez juttatja őket, másrészt munkahelyeket teremt a fegyveres bűnözésben és az ehhez kapcsolódó ágazatokban, mint például orgazdaság, csempészet, pénzmosás, private banking, egészségügy és igazságszolgáltatás. Fuckonomics. 🙂
@Szindbad: családirtások száma egyik területen sem kiemelkedően magas, az apu/anyu bekattant tipusúaké meg csak egy bizonyos részük.
Másik probléma hogy attól hogy még megismerkedtél valamelyik negatív élménnyel, még nem jelenti azt, hogy megis tanultad kezelni. Márha egyáltalán van esélyed, eszközeid és külső segítség, lehetőleg szakértőtől. Mert ezt nem fogod a seregben megtanulni.
Másik hogy a benttöltött idő alatt nemcsak ilyen kis negativ élmények érhetnek, hanem olyasmik is megtörténhetnek amik civil életben fognak negatívan érinteni. Pl. kirugnak a munkahelyedről mert valakit fel kellett venni helyetted aki pl már volt katona és nem fog hirtelen eltűnni(minimális törvényi védelem volt ellene, de kijatszható). Távollét miatti anyagi károkat inkább neis emlegessük. Persze ezeket a problémákat már emlegették másokis, de figyelmen kívül hagytad.
@kadarnepe: teljesen igazad van! 🙂 a csajszik sem különbek! – pont, mint amit a celebekről „tudni kell”, annál semmivel sem „nőiesebbek”. Borzalmas trehányak, rendetlenek, és már az érzelmek is kifogynak belőlük… (megint tisztelet a szülőknek, akik nem hagyták ilyenné lenni a lányaikat)
@HaKohen: hát igen, Izrael az más, de nekem is ezt mesélték az ott élők, hogy a csajoknál totál természetes, hogy festett körömmel, dögös hajjal… de katonaruhában és fegyverrel „készülnek”…. azt csak sejtjük, hogy mire? és miért? – de az az ő országuk. Van ilyen is.
@ijontichy: Komolyan, kommenttársi jótanácsként:
Ne vetítsd a posztra a saját frusztrációidat, mert irtó komikusan hat, és egyúttal komolyanvehetetlen is.
@szempontpuska: Drágám! Mi a francokat tudsz te arról, hogy én mit tapasztalok? mit látok? – és hányszor, miből merítem a gondolataimat? – maradj csak a magad minősítésénél és meghatározásánál, nem kérdeztem tőled, hogy mit gondolsz egy ismeretlenről! – Mi van, ha kiképző tiszt voltam? Mi van, ha a fiam világbajnok? Mi van, ha nem is lány vagyok, hanem csak álnicken nyilatkozgatom, és valójában fideszdroid vagyok? :)…. hülye! Anyádat minősítsed, ha őt ismered… és ha kérte – csak akkor, lécike!
@térfél: Kb. egy idős lehet a fiaddal, nekem is megjött a sorozópapírom (alkalmas is vagyok, méltóságon alulinak tartanám pl. asztma papírok vásárlását), csak a törlés (+egyetem) miatt nem vonultam, mindazonáltal engedd meg:
Baromira örülök, hogy nem is hasonlítasz a saját anyámra. Te most viccen kívül komolyan gondolod azt, hogy néhány nyomoruságos, negatív élménytől jobb, vagy értékesebb lesz bárki, és ráadásul a saját kölködnek képes vagy ezt kívánn? Komolyan érdekel… Ha háború lenne (és nem lenne asztmás) megpróbálnád rábeszélni, hogy jelentkezzen frontszolgálatra, mert az milyen férfias?
@Szindbad: ez nem érv, hanem butaság! Ugyan miért/mire volna szüksége ilyenre mindenkinek?
Kifejtenéd?
@térfél: Annyit tudok, ami a beírásaidból kitűnik. Hogy fogalmad sincs miről beszélsz. Patetikus lózungokat durrogtatsz nevelésről meg férfiakról akikre fel lehetne nézni..
Mondom: amiket eddig írtál annak köze nincs a valósághoz
@térfél: Itt most valami sztereotípia zuhany van, vagy micsoda? 🙂
@folti_: nem volt szükség semmi csalásra! tényleg asztmás (ma is, de legalábbis totál allergiás) vizsont: „miértis kellene az államnak fenntartani egy olyan extra intézményt aminek pár hónap alatt kellenne bepótolnia azt a nevelést, amit előtte a kedves szülők, a szűkebb-tágabb közösség és az oktatási rendszer ~15 éven keresztűl elhanyagolt?” – nem mondtam egy szóval sem, hogy ma ugyanazt kellene csinálni, ami akkor volt… (nem lehet!) de azt tudom, hogy régen még szempont volt a szülőnek, tanárnak , országnak is, hogy lehetőleg egészséges fitt kölkök kerüljenek ki az életbe: és lehetett hivatkozni arra, hogy „te még katonának sem leszel jó, ha…. ” ez nagyban segítette a kortársak közötti megmérettetésre való készséget is: pl. sikk volt a leggyorsabbnak lenni, legkitartóbbnak, legerősebbnek, legügyesebbnek… stb. Adott egy önértékelési alapot, ha nem volt a kölök „alkalmatlan” … hát most az alkalmatlanság a sikk 🙁
@ijontichy: Hazudnék ha azt mondanám értem miről beszélsz. Egy évet lehúztam Zalaegerszegen, azt gondolom tetsközelből és közvetlen tapasztalatban megéltem milyen a katonaság Magyarországon, ehhez képest idealizált, sztereotíp és a valóságtól teljesen elrugasztkodott „érvekkel” találkoztam.
Nem volt rossz élmény, de teljesen felesleges, semmire sem jó és elvesztegetett egy év volt.
Ehhez képest kívülállók jönnek elő olyan indokokkal, amelyekről egyrészt fogalmuk sincs, másrészt nem is magukra vonatkoztatják, hanem – jobb esetben saját – nevelési kudarcukra, vagy mások gyerekeire tennék kötelezővé.
Tudod: más farkával a csalánt. Akkor ki is az übermensch?
@térfél: Fasza… tehát a szódásüveg szemüveges/kisnövésű/sánta/asztmás kölkök baszogatása egy társadalmilag hasznos tevékenység, és ezt kell intézményesíteni pl. hadsereg formájában? Lenne egy áthidaló, úgyszintén archaikus (sőt, archiakusabb), továbbá a sorozott hadseregnél sokkal olcsóbb megoldásom. Tajgetosz.
@Vitéz Kőbányai Világos: olvastad mikori állapotról írtam? – ne keverjük a múlt eseményeit, egy általad elképzelt valamihez… van a MOST, és akkor kell dönteni.
„papírok vásárlása”…. nekem ez eszembe sem jutott – ezt te találtad ki! Mondom utoljára: a gyerek asztmás és allergiás, olyan papírokat kapott a behívó előtt, amitől ő maga is elájult, mert közben kiváló sportoló…. Ne tessenek belém magyarázni a saját „szokásrendből fakadó előítéletes kiatalációkat”! Nem fogadok egyetlen projektálást sem :). tartsa magának mindenki! Nekem nem kell! 🙂 Világos?
@térfél: Értem, tehát a helyes megoldás az, hogy a te kölködet baszogatjuk hátralevő életében, illetve részesítjük hátrányos munkaerőpiaci elbírálásban, mivel untauglich?
@térfél: régen valóban minden jobb volt, a fiatalok udvariasak voltak és tisztelettudók, a politikusok becsületesek, az almásrétes omlósabb, egészségesebb volt a levegő, s az ökröknek nagyobb volt a fejük
@Vitéz Kőbányai Világos: nem baszogatjuk, valszeg elég csapás neki a saját mamája. Anya csak 1 van, de néha az is sok lehet 😛
@szempontpuska: Nem lehet normális érvet mondani a katonaság mellett. De ezek a kérdések nem is érvek mentén dőlnek el, hanem valaki valahol meghoz egy stratégiai döntést, és azt megpróbálják megvalósítani. pro és kontra érvek akármilyen minőségben nem számítanak. A kérdés az, hogy kellene-e, hogy számítson. Szerintem nem, de te nyilván másképp gondolod.