Visszatérhet a hadkötelezettség
Eredeti szerző: szempontpuska
<
p style=”text-align: justify”>
Rendkívüli védelmi helyzetben hadra fogható lenne a 18-40 éves korosztály. – szól az új slágerhír.
Én még abba a generációba tartozom, amelynek kötelező jelleggel le kellett tudni ezt a „hazafias kötelezettséget”. Jóféle kis – meddő – vitákat lehetne arról folytatni, mi értelme volt-lenne-van az efféle szolgálatnak.
A bigott, konzervatív szemlélet nagyjából annyiban összefoglalható, hogy tartást ad, megneveli a puhány, a liberalizmustól elkényeztetett fiatalokat. Na akik ezt mondják, általában nem voltak katonák (vagy valamilyen rejtélyes okból tartózkodnak katonai titoknak minősülő konkrétumoktól)
Háromgyerekes apaként (ebből kettő kamaszodó fiú) azt gondolom, a nevelés csődje, annak beismerése az, ha valaki a honvédségtől várja, hogy majd az megneveli a gyerekeit. Az ilyen adja fel és kész. De ne várja azt egy törzsőrmestertől, amiben Ő maga esetleg kudarcot vallott.
Marad még egy másik magyarázat is: Megvédeni a hazát. Aki letette a szolgálatot, pontosan tudja, mennyire virtuális érv ez. Hadkötelezettség/sorkötelezettség ebből a szempontból alkalmatlan eszközzel elkövetett honvédelmi kísérlet.
Az utolsó verzió: Behívjuk őket krumplit pucolni, gátat építeni, homokzsákokat pakolni – Tessék mondani: erre nem alkalmasabb a polgári védelem?
A hadkötelezettség feleslegességét katonasztorik garmadája bizonyítja. Tuti módszer volt az egyetemi bulin, hogy a csajok elhagyják termet. Nem is éltünk vele tabu volt. Itt sem akarom a nagyérdeműt efféle történetekkel traktálni (majd a kommentelők megteszik :-D)
Ehelyett beidézek egy nyolcvanas évekbeli angol történetet, amely metafóraként mindent elmond az ötletről
Őfelsége hadserege – még a hidegháború idején – kitelepült a skót felföldre, hogy gyakorlatozzon.
A műveletekbe bevonták a gyalogságot, harckocsizókat, légierőt… szóval komolyan vették, na!
Ennek megfelelően – a vadászgépek megtévesztésére – ún. fake tankokat, felfújható maketteket is rögzítettek kinn a terepen. Ezt a megtévesztő technikát már a második világháborúban is alkalmazták a szövetségesek (nota bene Szaddam is az első Öbölháború idején), hogy az ellenség hadianyagot pazarolva, téves képet alkosson az ellenséges technikában és élőerőben okozott pusztításról.
Ezek a harckocsik egy eredetinek a töredékébe kerülnek. Nem olcsók, de összevetve egy igazi lánctalpas gyártási és működtetési költségével – mégis csak elenyésző. A katonák kiviszik, felfújják, rögzítik és a nagy magasságból, a valóshoz megtévesztően hasonlító objektum tökéletesen megfelel célnak (az ellenség megtévesztése).
Történt ezen a hadgyakorlaton, hogy az egyik ilyen felfújható tankot rosszul rögzítették, vagy csak a szokásosnál nagyobb széllökések elragadták a harkocsit.
Mint említettem, azért nem olcsó mulatság egy ilyen „lufi-tank”, no meg aztán el kis kell számolni vele, különben a raktárosra hátékázzák, így a brit hadsereg – miután nem találták meg a harckocsit – kénytelen volt a lakossághoz fordulni segítségért és feladott egy hirdetést a környékbeli lapokban:
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16522092-6ae0cfc962b49' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16522092&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16522092-6ae0cfc962b49&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16522092-6ae0cfc962b49' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>„Aki május 20-án, vagy azt követő napokban látott egy tankot erre repülni, 200 £ nyomravezetői jutalomban részesül„
@Szindbad: Nem követtem végig a vitát, de most olyan kötekedős napom van :).
Jól olvastam, hogy amellett érveltél az imént, hogy stratégiai döntéseket kizárólag észérvek mérlegelése nélkül érdemes meghozni?
@Vitéz Kőbányai Világos: A stratégiai döntések általában hosszú távon hoznak eredményeket (ha hoznak), helyességükről éppen ezért nem sokat lehet mondani. A stratégiai döntések inkább elvek mentén születnek, mintsem észérvek mentén.
@Vitéz Kőbányai Világos: Mondok egy példát. A Microsoft 8.5 milliárd dollárért megvette a Skypeot. Helyes döntés volt? Nem lehet tudni, majd pár év múlva.
@Szindbad: Igen, valóban másképp gondolom. Mielőtt hozunk egy döntést, előtte mérlegeljük, hogy mi a cél, mit akarunk elérni, mi kell hozzá és mik az ellenérvek. Mennyi van a mérleg egyik és mennyi a másik serpenyőjében.
Aztán végül ezek ismeretében letesszük a voksot valami mellett. És ez alól nem mentesít (sőt!), hogy a döntés hosszú távú.
Nyilván a Microsoft is csinált egy SWOT elemzést a Skype megvásárlása előtt és nem csak feldobtak egy pénzérmét. Abszudrum!
@Szindbad: Teljesen biztos vagyok benne hogy a vételt megelőzte egy komoly gazdasági számolás, egy jogi audit, egy gazdasági audit, és még ezer más dolog amit magas óradíjas öltönyös/kosztümös emberek végeztek. Sok dologról valóban később derül ki hogy bevált-e (a világ már csak ilyen), de ez nem jelenti azt hogy szükségtelen vagy haszontalan gondolkodni és érvelni róla.
Szóval, ha nem lenne világos, ez rossz példa volt 😛
@szempontpuska: Kb azon veszem észre magam hogy egy olyan beszélgetésben vagyok, ahol a másik fél ragaszkodik hozzá hogy a hajvágás életveszélyes, mert náluk a faluban a borbély baltával csinálja.
@szempontpuska: Igazából az üzletet Bill Gates erőltette, mivel komoly fantáziát lát az üzleti videokonferenciák szoftveres támogatásában, és erre a Skype jelenleg a legjobb technológia. Nem kétlem, hogy komoly elemzések történtek a témában, de ha nincs az igazgató tanácsban Bill Gates, vagy nincs akkora szava, amekkora, és ő nem lát fantáziát az üzleti videokonferenciákban, akkor valószínűleg az üzlet nem jön létre.
És azért gyanítom, hogy BG sem olyan biztos abban, hogy megérte a 8.5 milliárd dollárt egy olyan technológia, amihez nagyon hasonlóval már rendelkeznek.
@Szindbad: Viszont, stratégiai döntések esetében, a jelentős mértékű kockázat és a hosszú táv miatt elengedhetetlen a hosszas mérlegelés ill.
széleskörű előzetes helyzetelemzés. Az a döntéshozó, aki nem így tesz, kibic a saját pozíciójában, vagy magyar politikus.
@Szindbad: Tudod én már azzal is beérném ha ltánék valamit abból, hogy mi a fantázia a hadkötelezettség visszaálltásában, akár az ötletgazdától, akár az ötlet lelkes híveitől, de azon túl, hogy majd egy törzsörmester megneveli „ezeket a mai puhány fiatalokat”….
@tollaszerge: :-)))
ez most overkill volt
@tollaszerge: Én nem a nemgondolkodás mellett érvelek, persze elemezni kell, elő kell készíteni a stratégiai döntéseket, de a valóság ritkán megy a nagykönyv szerint. Gyakori, hogy valakinek megtetszik egy ötlet, és keres hozzá érveket, majd keresztül viszi az elképzeléseit. Az érvelés inkább eszköz a cél megvalósításához, mintsem eszköz a cél helyességének bizonyításához. Ez nagy különbség.
@Szindbad: Nem igazán értem mi mellett érvelsz, sőt azt se hogy leíró vagy normatív gondolatokat próbálsz megfogalmazni. Ha az első, akkor természetesen igaz hogy az emberek néha utólag racionalizálnak érvekkel, de ha a második, akkor azt gondolom hogy érdemes az érveket felhasználni a döntéseknél.
Mindenesetre elég nyilvánvaló, hogy mi itt pont érveket szeretnénk hallani a tervezett intézkedéssel kapcsolatban. Te is így indítottál itt, aztán valamiért átváltottál arra hogy az érvek úgyse érdekesek. Hát mit mondjak, egy Model UNben nem vinnéd el ezzel a fődíjat 🙂
@tollaszerge: „régen valóban minden jobb volt”
OFF:
(nem) fizetett hirdetés következik:
index.hu/belfold/2011/05/19/igy_lopunk_mi/
Röviden: hogyan loptak a magyar politikusok abban hires neves,tisztességes, becsületes és mindenféle piszkos ügyön felül álló egykori monarchiában.
ON
A régen igy/úgy/jobb volt kezdetű érvelések bármilyen jövőbeni stratégiai tervekkel kapcsolatos vitában nevetslgesek, főleg ha nincs megindokolva hogy pontosan miért is volt jó azúgy anno.
@tollaszerge: Nem hinném, hogy az ensz modellügynökség fődíjára pályázik, de ha igen, akkor úgy kell neki.
Szvsz az lehet a baja, hogy beszopja, hogy a felsővezető kiáll, és ahelyett, hogy egy castroi hosszúságú beszédben ismertetné a skype akvizíció melletti és elleni érveket, majd egy újabb, immáron honeckeri hosszúságúban indokolná a döntést, amit hozott… na szóval mindezek helyett kiáll, és azt mondja, hogy lát benne fantáziát, és tessék benne megbízni (esetleg villant néhány csicsás powerpoint slide-ot).
Na most szerénységem részben vezetői döntéselőkészítéssel foglalkozik, uh megengedném magamnak, hogy csekélyke személy tapasztalattal is traktáljak itten:
Az ilyen „meg vagyok győződve arról, hogy ez az ágazat felível, továbbá itten van szivárványos grafikonom” jellegű tájékoztatókat (amelyek egyébként tényleg a laikus, esetleg számolni sem tudó közönség meggyőzését szolgálják) általában olyan mennyiségű elemzői munka előzi meg, hogy szegény elemzőknek a skype már akkor a könyökén jött ki, amikor először megjelent a sajtóban, hogy a microsoft egyáltalán gondolt ilyenre. (Csak a prezentáció előkészítése belekerülhetett néhány száz munkaórába.) Ergó most Szindbad, a vásárló/részvényes meg van győzve arról, hogy az egész BG intuíciójára van alapozva. Na ez nem igaz (márha BG nem teljesen hüje).
…
Na most, a microsoft egy magáncég, a belső elemzéseiből annyit hoz nyilvánosságra, amennyit akar (az értő és fontos fülekbe nyilván belesúgták a részleteket is), viszont a magyar állam nem az. Ergó nekünk járnának a stratégiai elemzések, még mielőtt mennénk krumplit pucolni.
@tollaszerge: Próbáltam érvelni a katonaság mellett olyan érvekkel, amelyeket magam sem vallok, csak a próba kedvéért, és szerintem ezek az érvek vannak olyan jók, mint a katonaság elleni érvek. Akkor most kinek van igaza? Szerintem nem számít. Ha én lennék a döntéshozó, és katonaságok _akarnék_, akkor biztosan megtalálnám a megfelelő érveket ehhez. Hasonlóan megtalálnám az érveket, ha ellenezném, az érvek csak az érdekérvényesítésem kozmetikázására kellenek. A történéseket – ha döntéshozó vagyok – sokkal inkább az elveim határozzák meg.
@Szindbad: „szerintem ezek az érvek vannak olyan jók, mint a katonaság elleni érvek.”
Hűvazz…
hopeless
🙁
@Szindbad: „Ha én lennék a döntéshozó, és katonaságok _akarnék_, akkor biztosan megtalálnám a megfelelő érveket ehhez. Hasonlóan megtalálnám az érveket, ha ellenezném, az érvek csak az érdekérvényesítésem kozmetikázására kellenek.”
és az ilyen „vezetők” ilyen döntései szoktak katasztrófális eredményekhez vezetni hosszú távon, amikor szembetalálkoznak a Valóság feliratú tehervonattal. Ha korlátozottan szerencsések/tehetségesek akkor valószinűleg már nem érik meg a légváraik összeomlását.
@szempontpuska: Miért? Pár tíz évvel ezelőtt súlyos milliók haltak meg elvi döntések következében. Ennyit változott volna az emberiség ilyen rövid idő alatt? Milyen alapon mondod, hogy a katonaság melletti érveim nem elég jók?
@Szindbad: Az eddigiekből igen nehéz kivállogatni az érveidet, uh lécci sorold fel tételesen (nem basztatni akarlak, csak ne értsük egymást félre).
@folti_: Az is lehet, hogy szembetalálkoznak a valósággal, az is lehet, hogy csak évtizedek múlva, az is lehet, hogy a vezérelvek találkoznak a valósággal. Azt, hogy melyik következik be, megint csak az idő dönti el.
@Vitéz Kőbányai Világos: Ne mondd nekem, hogy Steve Jobs már-már paranoid vállalaltvezetési elvei nem járultak hozzá az Apple sikeréhez, és ne mondd nekem, hogy Jobsot elemzések irányították a „magas felhasználói élmeny egyszerűen” stratégia kialakítására. Jobs már évtizedek óta ezt az elvet vallja, és most sikeres lett. Párszázezer másik cégvezető más elvekkel meg nem.
@Vitéz Kőbányai Világos: Keresd ki, ha érdekel, annyira nem érdekes, hogy összeszedjem.
@Szindbad: A „magas felhasználói élmény” című mantra nem pont ma született, és nem is ma vált sikeressé (konkrétan kb egyidős a fogyasztói társadalommal, tehát egy hangyafülnyit idősebb, mint Jobs maga). Megint összekevered a marketinget a döntéssel.
@Szindbad: ettől a filozofálgatástól még nem lesznek jobb vezetők az érintettek. Ezért próbáljuk meg magyarázni hogy az ideológiai/elvi alapokon meghozott, a valóságot figyelmen kívűl hagyó döntések miértis károsak hosszútávon.
@Szindbad: ezt már párszor beírtam, nem ismételném magam, ha eddig átsiklottál felettük, akkor eztán is át fox
@szempontpuska: Gondolom érveid ugyanúgy világnézeti alapon súlyoztad túl, mint ahogyan a katonaság pártiak az érveiket. Az ő szemükben nyilván a te érveid „reménytelenek”. Így megy ez. Spártában katonaállam volt, Athénban meg demokrácia. Jól elvolt mindkét város egy ideig.
@Szindbad: Izraelnek nem azert van eros hadserege (amire valami eszmeletlen penzt koltenek, sokszorosat mint mi a mienkre), mert azt akarjak, hogy kemeny gyerkocoket neveljenek, hanem mert gyakorlatilag mindig hadban alltak. Magyarorszagon semmifele ertelmes indok nincs arra, hogy eros hadsereget epitsunk, gyakorlatilag Costa Rica es Izland ervrendszere mukodhet nalunk. Semmi a vilagon nem mutat arra, hogy belathato jovoben Magyarorszagnak eros hadseregre lenne szuksege, plane ami altalanos hadkotelezettsegre epul. En eros magyar felsooktatast szeretnek, nem eros magyar hadsereget. Erdekes modon, arrol szo nincs, hogy minosegi egyetemeket hozzunk letre, az az idea nem is nepszeru, kifejezetten az ellenkezoje nepszeru, ami eleg sokat elarul orszagunk jelenlegi allapotarol. Futball, katonai kemenykedes, eurotrash, az a nepszeru dolog.
szeretnem megjegyezni, hogy ez az elpuhult es moralisan is stanya huszas generacio amink van
1. nem volt cinkos tomeggyilkossagban, kibaszott moralis alapon.
2. nem tamogatta egy emberkent Kadar Janost
romkocsmakba jarnak, fura zenet hallgatnak, jezusmaria mi lesz ebbol.
@jotunder: De kizárólag csak azért, mert nem volt alkalma rá.
@jotunder: „elpuhult es moralisan is stanya huszas generacio”
És ezt ki állítja? Az erkölcsi piedesztálra emelt 50-es, 60-as több rendszert is kiszolgáló, köpönyegforgató társaság?
Akkor idéznék a Bibliából, amelyre sokan hivatkoznak mostanság, de úgy látszik nem olvasták:
„…a más szemében a szálkát, de a magáéban a mestergerendát ….”
@acs63: ellenőriztesd a szarkazmusérzékelődet, mert nem elég érzékeny 😉
@Szindbad: Óhh nem. Itt nem működik ez a retórikai fogás, a szokásos retúr érvelés.
Azt kell(ene) alátámasztani, hogy mi értelme volna a hadkötelezettségnek és nem pedig azt, hogy miért nincsen.
@szempontpuska: @tollaszerge: @Kettes:
Nincs kedvetek a Vincentet átkeresztelni Mandinerre?
(Ennyi pökhendi, arrogáns szöveget még a teljes fideszfrakció sem lenne képes összelapátolni.)
@folti_: Nem az ÉN érzékelőimmel van baj, hanem akik ezt szajkózzák!
Tudom (legalább is sejtem), hogy jotundér ironizált, de sajnos tényleg sokan komolyan is gondolják az általam jelölt társaságból. Volt olyan vitapartnerem, aki arra a javaslatomra, hogy „Ha annyira vissza akarja csatolni a Felvidéket, akkor kap fegyvert és induljon!”, a következőképpen reagált: ÉN?
A gyerekek játsszák a szerepjátékokat, de aki felnő (és nem alkalmas az adott feladatra), az ne kergesse az álmait!
@HaKohen: értékelem az irigységedet, de sajnos nem tudom viszonozni… 😛
@jotunder: Az „Izrael erős hadsegerge” mítosz finoman szólva kérdőjeles. Mikor is feszültek neki reguláris, jól szervezett, jól felszerelt nyugati hadseregnek? (Nem vitatom, hogy vannak/voltak – AS pont határeset – tehetséges hadvezéreik, de attól még nem lesznek erős hadsereg.)
A fiataljainknak meg pont Kádár János hiányzik… vagy legalább valami, ami három hónapnál tovább tart és lehet hozzá viszonyulni. Most így végiggondolva mégis kéne sorkatonaság, jutna nekünk is valami, amit közösen utálhatunk.
Érdekes, itt többen úgy gondolják, hogy a férfivá váláshoz a katonaság szükséges! Ezt már régebben is sokszor hallottam, mint a katonaság melletti érv, csak azt nem értettem soha, hogy hogyan válik valaki férfivé, a külvilágtól elzárva és összezárva és egy csomó másik hímneművel.
(Voltam katona. Nem ott váltam férfivá.)
@Dömper Ármánd: Ezt , illetve a katonaság megneveli ezeket a puhány mitugrászokat tipusú érveléseket leggyakrabban kétféle embertől hallottam.
Egyik aki olyan régen volt katona hogy már csak a szebbik részére emlékszik (a szivatásokra meg legyint egyet, hogy „ha enis kibírtam, tiis kifogjátok kis pondók” érveléssel).
Másik, aki laktanyát soha életében nem látott belülről. maximum nyílt napon és „pontos” értesüléseit az előző csoport képviselőitől szerezte be. Leggyakrabban a vidám anekdotázásaikból …
Mindazok ellenére, amiket fentebb már írtam, nem tartok teljesen elvetendőnek valamiféle hadkötelezettséget. A mostani politikusi felbuzdulásban viszont több alapvető problémát is látok. Valahogy az az érzésem, elvileg helyes kiindulópontból rajtolva (védekezni tudni kell) sikerült fejreállítani az egész koncepciót.
Úgy gondolom, csupán azért, mert 1956 óta konkrét katonai megszállási kísérletnek nem voltunk kitéve, még nem kellene azt hinnünk, hogy nálunk kitört az örök világbéke és soha senki nem fog megtámadni minket. Érdemes lehet olyan emberekkel beszélni, akik a délszláv polgárháborús időszakban voltak déli határmenti katonák. Őket bizony be-bekóstolgatták jugó szomszédaink (szerbek, horvátok egyaránt), de a kiváló kiképzésnek köszönhetően sorállományú hazafiaink remekül tudtak lapítani a gödörben, így emberéletben sem esett kár és a drága lőszert sem pazarolták.
Szerintem valahogy így kellene végiggondolni az egészet:
1, Korszerű haditechnikához profi személyzet kell, ez mindenképp a hivatásos állomány dolga, ők azok, akik akár NATO küldetésekben is részt tudnak venni, mint ahogy teszik is.
2, Mire lehet egyáltalán képes a sorozott állomány? Tömegháborúra? Frontszolgálattal, ahol hősiesen, csőre töltött szuronnyal lerohanjuk az ellent? Aligha. Utoljára Varsói Szerződéses időnkben követtük ezt a szovjet mintát, de akkor is a VSz-en belüli elvárás a teljes ország védelmi kapacitásával kapcsolatban annyi volt, hogy néhány óra laufot biztosítsunk a szovjeteknek. Ezt tudtuk nyújtani (elvileg) egy többszázezres létszámú, legalább másfél évig folyamatosan szolgáló sereggel, plusz az itt lévő orosz haderővel.
3, Akkor viszont marad a partizánháborúra készülés (nem épp analógia nélküli, ld. Svájc, Dél-Amerika, Afganisztán, Irak). Nem hülye ötlet, elvégre megfelelő haderővel bármelyik országot el lehet foglalni, a gondok a tartós megszállással kezdődnek. Nagyon leegyszerűsítve: ha egy támadásra készülő sereg tudja, hogy van itt egy pár tízezres létszámú, kiváló mesterlövészekből álló csapat, amelyiktől egyik tiszt, főtiszt, bábpolitikus stb. se lesz biztonságban éveken, akár évtizeden át, akkor az erősebb visszatartó hatású, mint az, hogy egy hét helyett esetleg tíz napba telik lenullázni a magyar sereget.
4, Kb. 1945 óta a magyar politikai elit rendszerfüggetlenül eszelősen retteg attól, hogy az átlagos állampolgár jól képzett fegyverforgatóvá válik. Azaz véletlenül se fog tízezrével orvlövészeket képezni.
Az egész koncepció már meg is bukott — szokás szerint a polelitünk képességei miatt.
@HaKohen: „És a régi tradicionális magyar társadalomban, még az I. vh. előtt bizony szégyen volt, ha valaki fija nem vált be a katonaságnál, és kimaradt.” Ez igaz, de szerintem ennek a látszat ellenére semmi köze ahhoz, hogy a hadsereg nevelt volna bárkit is „férfivá”. Egyszerűen az még mindig legnagyobbrészt agrártársadalom volt. A katonaságra való fizikai alkalmasság tényleg jó mérője volt az életre való alkalmasságnak, mert akit nem vittek el, az jó eséllyel nem bírta a normát teljesíteni aratásnál sem, és tényleg nem volt érdemes hozzámenni feleségül, mert nehezebben tartotta el a családját. Hogy egy posztindusztriális magyar társadalom értékrendje már teljesen más, és a kötelező katonai szolgálat alól mindenki legszívesebben kibújt (volna) valahogy, az szvsz inkább természetes, mint bármiféle értékválság jele.
@9mmPara: A rövid és hosszú távú védelmi politika felállításánál azért nem árt figyelembe venni rengeteg dolgot. Pl hogy ki(k) és milyen hadi potenciállal okozhatnak problémát a közelebbi/távolabbi jövőben, ezt megakadályozni milyen haderő kell, milyen szövetségesekre számíthatunk stb. Milyen gazdasági következményei lehetnek egy esetleges háborúnak (pl: délszláv háborúk sokba fájtak a szerb gazdaságnak, a politikai-kereskedelmi elszigetődés miatt).
Mindezeket az érveket természetesen rendszeresen felül kell vizsgálni ahogy a nemzetközi helyzet változik, ugyanúgy mint ahogy a fentebb emlegetett Microsoft-Skype ügyletet.
@folti_: Azt hiszem, most ezzel mondtad meg a „nyerőt”! 🙂
Ha nem érzelmi alapon nézzük, akkor a honvédelem semmiben sem különbözik a gazdaságtól, szoc.politikától. A „haza védelmének” mítosza azonban mélyen gyökeredző populista hagyomány. Aki felelősen számol a következményekkel, az könnyen lesz „áruló” a lobbanékony és felelőtlen emberek szemében. (Görgey vs. Kossuth)
Minden szinten ez uralkodik jelenleg, miért pont a honvédelem lenne kivétel?
@folti_: Valamiféle védelmi koncepció ugyan nem árt, csakhogy mit lehetne kiagyalni NATO tagként, de egy fillér nélkül?:)
@folti_: épp ezért fogalmaztam úgy, hogy „nagyon leegyszerűsítve”. Én úgy látom, hogy az ország anyagi lehetőségei a NATO-minimumon felül még jó ideig csak nagyon olcsó haderőt tesznek lehetővé, ez pedig a terrorhadsereg. Nem, mintha az egyébként olyan nagyon olcsó lenne.
@acs63: „miért pont a honvédelem lenne kivétel?”
Épp azért, mert ez elsősorban érzelmi kérdés. Az, hogy odaállj a géppuska elé vagy pláne, hogy képes legyél ölni, messze meghaladja a szokásos munkahelyi stresszt.
Ja, egyébként meg a tervezet kiagyalóinak lóf… a seggébe a kivételeikkel. Szerintem épphogy minden parlamenti pártnak mandátumarányosan kellene katonát adnia, méghozzá tényleges, fegyveres szolgálatra.
hajjaj. 9 hónapig voltam katona, szinte játék volt az apám másfél (vagy két?) évéhez képest. nem voltam boldog az elvesztegetett idő és pénz miatt – már akkor sem, pedig alig múltam 20. egyéb negatívum nem dereng. a hatalommal bíró ostobákkal szemben már akkor élt bennem az egészséges reflex, hiába üvöltött torkaszakadtából a szerencsétlen, egy elfojtott vigyorgásnál többet nem tudott kicsikarni. meg merem kockáztatni, hogy lelkileg megerősödve hagytam ott a laktanyát.
az ott tapasztaltak alapján persze azt kell mondanom, valóban nincs értelme fenntartani egy sorállományú (tartalékos) hadsereget, mert minek. eldobtam 1 éles gránátot, lőttem talán 6 éles lőszerrel, meg rohantam az éjszakában a pusztán és próbáltam tartani a vonalat. ágyútölteléknek remek volnék, de kösz, inkább nem. ha volna soksok elherdálni való pénzünk, akkor oké, ártani senkinek nem árt egy 3-6 hónapos alapkiképzés. a mostani helyzetben viszont butaság.
Egy lehetséges módon lehet értelme még a dolognak.
Sztrájktörés, mert perpill sok ilyenre számíthat a kormány közelebbi-távolabbi jövőben. Problémát okozó sztrájk esetén csak be kell hívni a problémát okozó elemeket katonának, aztán már angyalbőrben, paranccsal küldeni vissza őket a munkahelyükre. Igy ha ellenáll akkor az parancsmegtagadás, 5 év sitt + amit még rá tud húzni a katonai ügyészség.
@térfél: Anyázást befejezni.
Most
@9mmPara: Azért egyes itteni hozzászólokat tekintve egy magyar szájkarate hadtest és monitorharcos dandár felállítását megfontolnám 🙂
@szempontpuska: Az előretolt trollhadosztályról nemis beszélve … 😉