A’ bankadórul
A Nemzet Agya, Szijjártó Péter diadaljelentése szerint Magyarország újra éllovassá vált,
„hiszen az Európai Tanács legutóbbi ülésén éppen olyan változásokat határozott el, mint amilyeneket az első gazdasági akcióterv keretében Orbán Viktor miniszterelnök korábban bejelentett. Szijjártó Péter kifejtette, hogy a magyar kormány a közteherviselés érdekében arra kérte a bankokat, biztosítókat és pénzügyi lízingcégeket, hogy az idei évben 200 milliárd forintra növeljék az általuk a költségvetésbe befizetendő összeget.”
Ez valahogy úgy történt, hogy korábban Magyarország sereghajtó volt. Nem elég, hogy sereghajtó volt (ne firtassuk, miben, ez most a poszt folklorisztikus része), de pont az ellenkező irányba haladt, mint az EU. Az EU államai rettenetes költségvetési hiányokat és államadósságot vállaltak fel a gazdaságuk élénkítésére, Magyarország ezzel szemben hiányt csökkentett és a saját növekedési kilátásait farigcsálta. A Fidesz ennek az ellenkezőjét képviselte, Orbán szerint Európa okos országai ma gazdaságot élénkítenek, bármi áron. Aztán a görög válság hatására Európa 180 fokos fordulatot hajtott végre, pont akkor, amikor Orbán végre kormányra került – és megint mindenki szembejött az autópályán. Orbán zsenijét dícséri, hogy ő is megtette a maga 180 fokos fordulatát – és egyszerre az élen találta magát. Bár azt nem tudja, merre kell menni – ebbe az irányba ő sose szokott – de kormány ilyen gyorsan még nem verekedte magát az élbolyba, mint Orbánék. Pedig még el sem kezdtek kormányozni.
A hülyeségek birodalmából kiérve: én itt nem fogok a banki különadó ellen érvelni. Szerintem szükség van rá, és el kell ismerni annak az embernek a közgazdasági géniuszát, aki a költségvetési és a társadalmi célok feloldhatatlannak tűnő ellentmondásait egy ilyen betyáros rajtaütéssel oldja meg. Tényleg, adóztassuk meg a bankokat. Hogy ez eddig nem jutott eszükbe!
De, eszükbe jutott. A bankok a legmagasabb kulcsú társasági adót fizetik, plusz a hitelintézeti járulékot (2006 óta), nem igényelnek vissza áfát és nem jellemző sem a fekete foglalkoztatás, sem a minimálbér. A duma, hogy „itt az ideje, hogy kivegyék a részüket a közteherviselésből” közönséges politikai tahóskodás. Mégsem szakad meg a szívem.
A bankadónak az a része teljesen rendben van, hogy visszamenőleges hatállyal, a mérlegfőösszeg alapján vetik ki. Ugyan többszörösen alkotmányellenes, de mire ebből AB-döntés lesz, addigra a Fidesz is gondoskodik a megfelelő összetételű Alkotmánybíróságról. Ha szőrszálhasogató lennék – ami távol áll blogunk szellemiségétől – akkor azt is kétségbevonnám, hogy a bankadó adó-e, mert innen inkább tűnik váltságdíjnak vagy állami kalózkodásnak, pedig nem is nekem kell fizetni (csak közvetve).
A bankszektor képviselőivel folytatott tárgyalások során szó volt róla, hogy a kormány felállítana egy nemzeti eszközalapot, ami átvenné a bankoktól a rossz hitelportfóliókat és közelebbről meg nem határozott módon „segítene a bajba jutott devizahiteleseken”.
Számoljunk egyet! Mondjuk, hogy ez a portfólió 500 milliárd forint. Mondjuk, hogy erre a bankok 20-30% céltartalékot képeztek. A kormány 50%-on akarja átvenni, és ha a kormány szépen kéri, akkor az 50%-on oda lesz adva. A bankok tehát leírják az 500 milliárdból további 20-30% veszteséget, ami 100-150 milliárd forinttal fogja csökkenteni az idei társasági adóalapot, egyben kikönyvelik a mérlegükből ezt a portfóliót, ami 500 milliárddal csökkenti a jövő évi bankadó alapot.
Másrészről az állam kifizeti az 500 milliárdnyi portfólió méltányos vételárát, 250 milliárd forintot és mondjuk egy további 100 milliárd forinttal feltőkésíti a nemzeti eszközalapot. (Persze egyszerűen konfiskálhatná is, de ne szaladjunk ennyire előre.)
A bankadónak és a devizahitelesek megmentésének az egyenlege a nemfideszes algebrában negatív szám. Egy nagy, negatív szám. A fideszes algebra szerint viszont a gazdasági akcióterv 350 milliárd forinttal fogja javítani a költségvetés helyzetét.
„Az idén mintegy 350 milliárd forintos összeggel számolunk. A hiány szűkítése döntően a pénzintézetek különadójához, illetve az államháztartás kiadási oldalán elért megtakarításokhoz kapcsolódik.” – nyilatkozta Varga Mihály a Magyar Hírlapnak.
Ebből megint magyarázkodás lesz.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16517247-6adee87de60ea' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16517247&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16517247-6adee87de60ea&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16517247-6adee87de60ea' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
Ez volt a fideszkormány első győzelmi jelentése, és az egyik értelmezése akár az is lehet, hogy világbajnokmód nyaljuk a seggét azon külföldi intézményeknek, amelyekről még nemrég kijelentettük, hogy eb ura fakó.
Persze Vincentéknek semmi nem elég, ezen is fanyalognak. 😉
mérlegfőösszeg alapon fogják szedni, az adóalap nem számít. a számításod e miatt se stimmel.
de amúgy tényleg ultragáz az egész…
@gyrk: Melyik számításom nem stimmel? (Ráadásul „se”?) Az, hogy az államháztartás kifizet legalább 350 milliárd forintot és beszed 200 milliárdot?
Az adóalap-csökkenés csak aprópénz ehhez képest. Amikor a bankok kiírják a hitelportfóliókat a mérlegükből, az csökkenteni fogja a következő évi különadó alapját. Amikor leírják a tranzakció veszteségét, az meg a normál társasági adóalapot.
Hol számolok rosszul?
Ui. A Magyar Hírlap szerint – ez is micsoda dolog már… a pénzügyi kormányzat újabban a Magyar Hírlapnak szivárogtat, mintha a konyha az istálló felé szellőzne – a kormány az IMF-től le nem hívott hitelkeretből akarja finanszírozni az eszközalapot. Ez értelemszerűen külső adósságnövekedést jelent, a lehívott hitel felhasználása pedig hiánynövekedést. Kétlem, hogy ezt egyeztették volna az IMF-fel.
Szerintem az adósmentésből nem lesz semmi.
@Kettes: Már miért ne lenne? Majd Rogán Tóni bead egy újabb áht. módosítás, ami szerint az IMF hitel lehívása hiány és adósságcsökkentő tétel, és amúgy is a magyar költségvetés negatív előkelű egyenlegea pedig valójában, statizstikailag pozitív. Beteszik az alkotmányba is, amit kiegészítenek az alábbi paragrafussal: Az Eurostatnak meg azt üzenjük: eb ura fakó! 😉
üdv!
a bankadóról lehet vitatkozni, de nagyon nem érdemes, mert egyrészt az elmúlt 1-2 év (válság) története miatt (lásd kerbankok szerepe a válság mélyülésében) morálisan és politikailag meg kell lépni (nem csak nálunk, máshol is), másrészt maximum a közgazdasági hatások lennének érdekesek (mi más?), de azt előre csak jósolni lehet, kiderülni majd utólag fog (sajnos a valóságban nincs ceteris paribus feltétel).
de ezt az eszközalap számítgatásos részt még lehetne magyarázni (nekem), mert nem teljesen értem…
– miért 500 milliárd?
– miért pénzért venné meg? (adhat helyette államkötvényt is)
– miért venné meg 50%-on? ha behajthatatlan hitel és a piacon a bank el akarja adni, akkor sem kap érte 50%-ot
– miért úgy alakulna a veszteség-nyereség? na ez pl. egyáltalán nem így működik) az 500 milliárd (tegyük fel, hogy ennyi) a mérleg része, ebből max a kamatbevétel jelenik meg az eredménykimutatásban. de ha rossz hitel, akkor a kamatbevétel = 0 (teszem fel), ha értékesítem, akkor bevételt növelő tényező
a csökkenés maximum a mérlegben lesz, bár számomra az is kérdéses, hogy a bank egy nulla forintot érő követelést miért az eredeti értéken tartana a mérlegben?
na mindegy. ez a számítás több sebből vérzik – szerintem
@kozgaztanar: Még hogy nem érdemes vitatkozni a bankadóról? A bankok késhegyig menő vitát folytatnak róla, szerintük érdemes. 🙂
„- miért 500 milliárd?”
Ez egy becslés. A hírek szerint kb. 100 ezer fő 90 napon túl hátralékos adós van. Ezeket nevezik bajba került adósoknak, mert náluk a bank már végrehajthat, árverezhet, kilakoltathat, eladhatja behajtóknak a tartozást stb. A hasamra ütöttem, és azt mondtam, hogy átlag 5 millió forinttal tartoznak a bankoknak. Lehet, hogy a tényleges átlagtartozás ennél több vagy kevesebb, mondj jobb számot, ha neked van.
Másik oldalról közelítve – mai MNB adat – a háztartások devizahitel állománya 5380 milliárd forint. Az általam becsült rossz hitelek állománya ennek a 10%-a, tán még optimista is.
„- miért pénzért venné meg? (adhat helyette államkötvényt is)”
Adhat, és a valóságban valószínűleg valamilyen eszközcsere formájában fog lebonyolódni az ügylet. Mindegy, mert az államháztartás egyenlege szempontjából ezt kiadásként kell elszámolni. De persze trükkök százai stb.
„- miért venné meg 50%-on? ha behajthatatlan hitel és a piacon a bank el akarja adni, akkor sem kap érte 50%-ot”
Nem behajthatatlan követelésekről beszélünk, hanem bajba került adósokról. Ezeket a követeléseket a bank _jelen pillanatban_ nem tudja értékesíteni, mert a hitel fedezeteként felajánlott ingatlanból nem lehet kilakoltatni az adóst. Az adós sem fizetőképtelen, hanem a megemelkedett törlesztő részleteket nem tudja – átmenetileg – fizetni. Az adósságnak van értéke, így az állam és a bankok között van tere alkunak. A gazdasági sajtóban olyan infók szivárogtak ki, hogy a bankok 70-80%-on akarják eladni, az állam meg nem akar 50%-nál többet adni érte.
„miért úgy alakulna a veszteség-nyereség?”
Számvitel. 🙂 Mondjuk, hogy az 500 milliárd névértékű portfóliót 70%-on, 350 milliárdon tartod nyilván. Eladod 250 milliárdért. El kell számolnod 100 milliárd veszteséget. És 500 milliárddal csökken a mérlegfőösszeged. Vagy nem erre vonatkozott a kérdésed?
azt mondja Matolcsy professzor, hogy „brutális” a bankadó.
@jotunder: Tényleg az. Németországban és Nagy-Britanniában a mérleg egyes elemeire vetnék ki 0,04%-os kulccsal, nálunk a teljes mérlegfőösszegre (beleértve a lakossági betéteket és az adózott eredményt is) 0,38%-os kulccsal. Ez több, mint tízszeres mérték. Egy olyan országban, ahol az adófizetők pénzéből nem mentettek meg bankot. A portfólió összeszedte, hogy csak a bankadótól három nagybank válik veszteségessé.
@Kettes: Matolcsy professzort a közgazdászok általában karrierista kóklernek tartják, azt, hogy Cséfalvay földrajzos és nem közgazdász most tudtam meg, Varga Mihály is csak egy Veresjani. Egyszer csak felfogja ez az ország, hogy a csöbör és a vödör között nincs komoly különbség, de ehhez valószínúleg az kell, hogy Orbán elkezdjen öregecskedő feleségekről beszélni.
@Kettes: Az a lényeg, ahogy azt egy kozgaztanar is megmondta, hogy morálisan és politikailag meg kell lépni. És pont kétszázmilliárdot. Nem százat, és nem háromszázat. Pont kettőt. A NER még akkoris tökéletes amikor brutális.
MTI 2010. július 1., csütörtök 3:22
Nemcsak a minisztériumokból elbocsátandó kormánytisztviselőket, hanem a pedagógusokat, orvosokat, ápolókat, de még a rendőröket is sújtja majd az a rendelkezés, amely szerint a két hónapot meghaladó végkielégítések csaknem száz százalékát adóként kellene befizetni – olvasható a Népszabadság csütörtöki számában. Az érdekképviseletek az Alkotmánybírósághoz fordulnak.
A rendkívüli adó – amelynek bevezetéséről csak kedd este kaptak tájékoztatást az érdekképviseletek – a közszolgálatban dolgozó valamennyi munkavállalót érinti – mondta a lapnak Fehér József, a Magyar Köztisztviselők és Közalkalmazottak Szakszervezetének főtitkára.
Az intézkedés összességében több mint 680 ezer embert hozhat a korábbinál sokkal kedvezőtlenebb helyzetbe – hangsúlyozta a főtitkár, a szakszervezetek ugyanakkor változatlanul úgy vélik, hogy a végkielégítések összegének lefaragásával a kormány tömeges személycseréket készít elő.
A közigazgatási tárca által kezdeményezett konzultáción kiderült, hogy a 98 százalékos különadó visszamenőleges hatállyal érvényes, tehát azokra is vonatkozik, akik az év első felében távoztak végkielégítéssel a közszolgálatból – mondta Fehér József.
……………………………………….
ez tényleg így van ?????
@Kettes: még mindig nem értem…
– ha eszközcsere, akkor miközben az államháztartás kiadási oldalán szerepel egy + összeg, az állami vagyon ugyanekkora mértékben növekszik, ugye? akár még jól is járhat az állam (mi adófizetők), mert olcsón jutunk egy nagyonn bérlakás állományhoz, mintha saját forrásból építettük volna.
– nem, nem erre vonatkozott a kérdés. a kérdés alapvetően az, hogy az államháztartás (mondjuk) eredményszemléletű egyenlege mérleg, vagy eredménykimutatás? illetve, hogy a bankoknál akkor most miről beszéltek a számítások kapcsán: mérlegről (vagyonváltozás) vagy eredménykimutatásról?
ha eredménykimutatás, akkor ott egy kivásárlás mínusz, viszont a bankoknál +
ha mérleg, akkor az állami vagyon növekszik, a bankok vagyona csökken
– az nem túl meggyőző, hogy azért kell vitatkozni róla, mert a bankok vitatkoznak róla… ugye? 🙂
@jotunder: egyrészt nem mondtam, hogy „lényeg”, újraolvastam, amit írtam, nem írtam le ezt a szót. másrészt a hozzászólásom lényege (most leírtam) az volt, hogy a bankadónak két olvasata van: 1) nem közgazdasági, 2) közgazdasági. Az elsőről írtam azt, hogy ezek alapján meg kell lépni, a másodikról pedig azt, hogy a hatás nem számítható ki előre, maximum becsülhető bizonyos valószínűségekkel, de ezek a valószínűségek nagy mértékben azon múlnak, hogy az egyéb változók milyen értékeket vesznek fel a modellezés során – amit ugye a modellező állít be.
ami a végkielégítéses adót illeti…
egyrészt itt egy link, hogy kinek mennyi jár:
http://www.vegkielegites.net/VEGKIELEGITES-kozalkalmazott/VEGKIELEGITES-kozalkalmazott.php
másrészt meg tipikus nyavajgós hír. eleve minimum 8 év közalkalmazotti és köztisztviselői munka után jár alapesetben 3 havi végkielégítés (lásd link), tehát már eleve hülyeség, hogy 680 ezer embert hozhat a korábbinál kedvezőtlenebb helyzetbe… max a 680 ezer azon részét, akik 8 évnél hosszabb ideje közalkalmazottak, illetve köztisztviselők. és persze nyilván ha egy kormányzat politikai tisztogatásra készül, akkor majd azokat rúgja ki, akiket 8 évvel ezelőtt vettek fel, neveztek ki. amikor ki is kormányzott éppen? jaja
@kozgaztanar: A bankrendszer és az állam számvitele két külön világ. A vállalati számvitelben a mérleg és az eredménykimutatás egyetlen zárt rendszert alkot, amik között a kapcsot a mérleg szerinti eredmény teremti meg. Az államháztartási számvitelben mérleg és költségvetés van, ezek azonban nem alkotnak egyetlen zárt rendszert. Valójában két különálló, önmagukban zárt rendszert alkotnak. (Ezért hülyeség az a szabály, hogy a többségi állami tulajdonú vállalatok eredményét a tulajdonos költségvetési szerv költségvetésében meg kell jeleníteni. Ez olyan, mintha a Duna vizét kellene megjeleníteni a Szajnáéban. Akkor sem lehet, ha törvény mondja ki, meg akkor sem, ha Kopácsi prof. mondja ki.)
Az államháztartási törvény szerint az állami vagyonnal kapcsolatos költségvetési bevételek és költségvetési kiadások között azokat az ügyleteket is bruttó módon el kell számolni forgalmi értéken, amelyek az MNV Zrt.-re bízott vagyon mennyiségének vagy összetételének változását okozzák, de pénzmozgással nem járnak. (109/A §). Persze ki lehet kerülni, ha az eszközalapról szóló majdani törvényben speciális elszámolási szabályokat írnak elő (például, hogy nem az MNV Zrt. a tulajdonos, hanem öööö… az MFB?). De nem hiszem, hogy ez átmenne az IMF-en és az EU-n.
@kozgaztanar: A jövedelem aránytalan és diszkriminatív adózása akkor is megáll. És ne az legyen már jogszabály igazságtalanságának az alkotmányos garanciája, hogy vélelmezzük, hogy a kormány nem a legrégebben az államigazgatásban dolgozókat fogja kirugdosni. Egyébként dehogynem. Azok az emberek kerülnek a legtöbbe, és őket a legnehezebb meghajtani.
A másik a szabadságmegváltás. A munkáltatónak a törvény szerint a tárgyévben ki kell adnia a fizetett szabadságot. Nagyon keveset és nagyon alapos indokkal lehet átvinni a következő évre. Az a gyakorlat, ami a vállalatok és közszféra teljes egészében megfigyelhető, hogy _nem_ adják ki a teljes törvényes szabadságot, hanem felmondáskor megtérítik, alapvető munkavállalói jogot sért és a munkaügyi felügyelet durva bírságokkal bünteti. Ennek ellenére mégis ez megy. Ha ezek után a munkáltató jogsértését a munkavállalón torolja meg a jogalkotó egy extrém jövedelemadóval, az biztos, hogy alkotmányellenes lesz.
@kozgaztanar: A közalkalmazotti jogviszony „brutális” (Matolcsy professzor, szintén kozgaztanar, fontos jelzője) megváltoztatása esetén szoktak tárgyalni a szakszervezetekkel. Függetlenül a szándékoktól. :)))
P.S Általában nem kérünk publikációs listát a kommentelőinktől, de itt közlöm, hogyha valaki közgazdászprofesszor néven óhajt hozzászólni, akkor az alábbi lista első ötven tételében szereplő lapban megjelent cikkeinek a számát is közölje, és ha az kisebb mint egy , válasszon más nicket :)))
http://www.keele.ac.uk/depts/ec/cer/K442.htm
nol.hu/belfold/nem_kizart__hogy_nem_lesz_letszamcsokkenes_a_kozigazgatasban_
hmm… itt milyen érdekes dolgok történnek.
http://www.fn.hu/makro/20100701/szazadveg_kevesebbet_kellene_kolteni_szocialis/
A Brown Tongue Institute szerint nem lehet megszorításjelleg. A meggyespitejelleget preferálják.
@jotunder: a zemberekkel fizettetik meg? 🙂
@szempontpuska: Amikor a baloldal összevissza beszél akkor összevissza beszél, amikor a jobboldal beszél összevissza, akkor szemrevételezik a lehetőségeket. :))
@jotunder: Csodálkozom, hogy Mellárból és Heimből nem lett semmi az Új Rend-ben. És nagyon kíváncsi lennék Heim magánvéleményére a devizahitelezés megtiltásáról, a nemzeti eszközalapról és a bankadóról. Szerintem új dimenziókat nyitna a kognitív disszonancia kutatásokban. 🙂
@Kettes: Mellár és Heim az ún. B-terv része, amit azért én inkább a C-tervnek neveznék :))
@Kettes: jó. akkor tegyük fel, hogy az állam megvásárol 300 Milliárd értékben a bankoktól jelzáloghiteleket.
Szerinted ez mit jelent, feltéve, hogy pénzt ad cserébe a) banki oldalon az éves eredmény szempontjából? b) banki oldalon a vagyon szempontjából c) állami oldalon az államháztartási egyenleg szempontjából? d) az állami vagyon szempontjából? És ugyanez a sor, feltéve, hogy nem pénzt ad, hanem egyéb eszközt?
az adóhoz: arra, ha jól tudom van egy intézmény, hogy valamilyen adójogszabály megváltoztatása sért-e alkotmányos elveket vagy sem… mármint hogy eldöntse. majd eldönti.
a szabadságmegváltás problémája nem csak az állammal mint foglalkoztatóval szemben merül fel. ez egy valós probléma és munkaügyi bíróságokon a helye
@jotunder: egyrészt nem értem a hozzászólásaidat… ezt írod: „A közalkalmazotti jogviszony „brutális” (Matolcsy professzor, szintén kozgaztanar, fontos jelzője) megváltoztatása esetén szoktak tárgyalni a szakszervezetekkel.”
Mi az, hogy „(Matolcsy professzor, szintén közgáztanár, fontos jelzője)”? Én (közgáztanár) használtam ezt a jelzőt Matolcsyra? Hogy professzor? Nem használtam. Le sem írtam a nevét. Matolcsy fontos jelzője, hogy közgáztanár? Tudtommal nem közgáztanár.
És ezt írod: „hogyha valaki közgazdászprofesszor néven óhajt hozzászólni, akkor az alábbi lista első ötven tételében szereplő lapban megjelent cikkeinek a számát is közölje, és ha az kisebb mint egy , válasszon más nicket :)))” Egyrészt tudtommal senki nem szólt hozzá közgazdászprofesszor nick alatt. Másrészt meg ez mekkora hülyeség már!
@kozgaztanar: A gazdasági lapok pletykarovatából az tűnik ki, hogy az állam _lényegesen_ alacsonyabb áron akarja megvenni a rossz hiteleket, mint ahogy azok a bankok könyveiben szerepelnek.
Tehát, ha ezen az áron megkötik az ügyletet (ez egy erős ha), akkor
a) a bank eredményében lesz egy veszteség jellegű tétel
b) az eszközök közül kikerül a portfólió bekerülési értéken
c) az államháztartás „valahol” kifizeti a vételárat (bár meg kell mondanom, hogy elbizonytalanítottál – az államháztartás számvitele van annyira voluntarista, hogy meg lehessen találni azt a konstrukciót, ahol a kiadást csak később vagy időben elhúzódva kelljen elszámolni)
d) az állami vagyon egy random értékkel nő (egy „független” szakértő át fogja értékelni a portfóliót és elképzelhető, hogy véletlenül pont felfelé fogja ;-))
A helyzet annyiban más, ha az állam nem pénzt ad, hanem mást, hogy annak a tranzakcióban figyelembe vett értéke más lehet, mint a piaci érték, ott még a bekerülési érték meghatározása tartogathat izgalmakat.
Adó: természetesen az alkotmánybíróság fogja eldönteni, hogy az adó alkotmányos-e vagy sem. Mi itt a blogon csak fecserészünk – ha nem derogál neked. 🙂
@kozgaztanar: irónia, ember, irónia…
@Kettes: egyáltalán nem. ha derogálna, akkor nem írnék.
szerintem a bankoknál egy egyszeri bevételnövekedés lesz – céges eredménykimutatásokban az eszközértékesítés növelni szokta az eredményt, ha jól emlékszem
a vagyon csökken (kérdés, hogy a csökkent értékű követelést milyen értéken tarja nyilván persze, de gondolom magasabb értéken, mint amit a pénzeszközökben lát majd növekedésként a befolyt összeg miatt)
az államháztartásnál kiadásnövekedés
az állami vagyon növekszik.
Nekem úgy kerek (számvitelileg), hogy ha egyik oldalon – van, akkor a másik oldalon + legyen és fordítva
Ami még érdekes és nem esett róla szó, hogy ha az állam pénzzel fizet, akkor az a kerbankok pénzteremtési (hitelnyújtási) képességét javítja, hiszen likvid eszköz (pénz) kerül be és nem likvid eszköz kerül ki.
Egyébként volt már egy bank- hitel- és adóskonszolidáció 1993-94-95-ben, az cirka 600 milliárdba került. A jelen probléma hasonló mint akkor (hitelkonszolidáció), csak nem a rossz vállalati, hiteleket =hitelkonszolidáció), hanem a rossz lakossági (ingatlan) hiteleket kell konszolidálni, és nem a bankok miatt, mint akkor (főleg), hanem az ügyfelek miatt.
Egyébként ha rajtam múlna (az állam én vagyok), én megvárnám amíg a bankok kényszerértékesítik a bedőlt ingatlanokat, és csak akkor vásárolnék. Bagóért. Mert az alternatíva az, hogy a hitel bedől, a bank viszi a lakást. És? És eladja a piacon, amennyiért tudja, hogy a veszteségét minimalizálja.
@jotunder: vagy úgy!
„Heim Péter becslése szerint 400-500 milliárd forint lehet ezeknek a problémás hiteleknek a hitelnyújtáskori értéke. A bankok ezt saját könyveikben ezen összeg 75-80 százalékán tartják nyilván, annyira értékelik. A magyar államnak azonban az ír példát lenne tanácsos követnie, ahol is az ottani állami alap csaknem az érték 50 százalékáért vette át a problémás hiteleket. Hasonló arány mellett a magyarországi bankoknak le kellene nyelniük a 75-80 és az 50 százalék közötti részt, 120-150 milliárd forintot. A nagy kérdés, hogy ezt el tudják-e viselni 200 milliárd forintos bankadó –pontosabban a bankokra ebből jutó 130-140 milliárdos extra elvonás – mellett. Ha nem, úgy az állam által átvett hitelek arányát feljebb lehet vinni, esetleg a bankadó oldaláról lehet enyhíteni a terhen. Az államnak nem kerülne ez az 50 százaléknak megfelelő 250 milliárdjába, mert csak bizonyos összegű, pár tízmilliárd forintos tőkét kellene ehhez biztosítania, az állami társaság létrehozásával, a többi pénzt hitelből teremthetné elő, a költségvetési hatások ezért nem lennének drasztikusak – magyarázták.”
Hmm…
@jotunder: Heim azok között volt, akik szerint a MÁV, a BKV, a Malév meg az ég tudja milyen állami vállalatok konszolidálása 7,5%-ra növeli a hiányt. Most pedig egy tökhasonló állami tőkeművelet szerinte nem hiánynövelő. Én kérek elnézést.
Arról nem beszélve, hogy ha egy cég hiteleket akar kezelni, akkor legyen már neki meg a megfelelő méretű saját tőkéje. Ez nem hurkakolbász biznisz, azokat a hiteleket vissza is kéne fizetni.
@kozgaztanar: Igen, lesz egy egyszeri bevételnövekedés, ugyanakkor a könyv szerinti értéket ráfordításként, a vételár és a könyv szerinti érték különbségét pedig előjelhelyesen (nyereség vagy veszteség) el kell számolni.
http://www.fn.hu/hetilap/20100629/latszatelvonas/
azt írja az újság, hogy „a rossz hiteleket az indokoltnál nagyobb összegért vennék át az egyes intézményektől azért, hogy e manőveren a lehető legkisebb veszteséget kelljen elszámolniuk. Úgy tudjuk, ezt a lehetőséget kezdettől fogva kilátásba helyezte a Matolcsy György vezette tárgyalóbrigád”
@Kettes: „Heim azok között volt, akik szerint a MÁV, a BKV, a Malév meg az ég tudja milyen állami vállalatok konszolidálása 7,5%-ra növeli a hiányt. Most pedig egy tökhasonló állami tőkeművelet szerinte nem hiánynövelő. Én kérek elnézést. „
mintha ugyanezt mondta volna az MNB is. azzal a különbséggel, hogy gdp 1,5 százalékpontnyi konszolidáció kell a működőképesség fenntartásához, a többi (kb gdp 3,5 százalékpont) „ráér”. 3,8-ra volt belőve a hiány, a reuters konszenzus mondott 4,3-4,5-öt az elmúlt hónapokban, máris ott vagyunk a 6 százaléknál, amit a matolcsy mondogatott – már ha éppen nem 7-7,5-öt delirált : )
@gyrk: Nem ezzel volt a bajom, hanem azzal, hogy az adósságkonszolidáció hol hiányt növel nála, hol nem, attól függően, hogy mit akar bizonyítani.
July 2 (Bloomberg) — The European Union has “serious doubts” about Hungary’s plan for a “brutal” bank tax that is key to meeting its creditor-approved budget deficit target, Economy Minister Gyorgy Matolcsy said.
….
@Kettes: Az attól függ, milyen számológépen számoljuk.
Mert a miénk az jó gép, amazoké meg mocskos kommunista…
Láttátok ezt?
index.hu/gazdasag/magyar/2010/07/02/10-20_milliard_euros_hitelcsomagra_torekszik_a_kormany/
„Augusztus 31-ig kidolgozzák a szeptember 30-december 31 között felálló nemzeti eszközkezelő társaság koncepcióját, amely egyéni kérelemre beváltja a devizahitelt forintra, illetve a tulajdonjogot bérleti jogra és megállapítja a bérleti díjat.”
Egyéni kérelemre beváltják a tulajdonjogot bérleti jogra. Ez valami meseszép megfogalmazás. 🙂
@Pelso..: dialektikusan kell ezt szemlélni. a Bajnai féle hitelcsomag gyarmatosító hitelcsomag volt a nemzetellenes IMF-fel, az Orbán féle hitelcsomag felszabadító hitelcsomag a NEMZETközi valutaalappal.
Már meg is világosodtam, fene a nehézkes formám:
forradalom-felszabadulás-katarzis
Jól olvasom, kormányrendelet írja elő, hogy a nemzeti együttműködésről szóló nyilatkozatot ki kell tenni az államigazgatási szerveknél a falra?
Valaki tényleg megbuggyant.
@Pelso..: Szerintem mi is ki fogjuk tenni a Vincenten. Központi és méltó helyre. Szaparmurat Atajevics Nyijazov legjobb magyar tanítványára mi is büszkék vagyunk.
@Pelso..: Addig se kell másról cikkezni, blogolni, beszélni. Miért érzem én azt, hogy ez egy tudatos terelés? 🙂
@maroz: Gyakran alkalmazzák, mármint a tudatos terelés, „egyéb” történések jelentéktelen színben feltüntetése,stb.
Mondjuk ezé:
index.hu/gazdasag/magyar/2010/07/02/10-20_milliard_euros_hitelcsomagra_torekszik_a_kormany/
@Pelso..: Szaros 10-20 milliard eurorol beszelsz, amikor egy Biszku Bela azt allithatja Hoffmann Rozsarol, hogy 60 liter birspalinkat fozott a trianon-evfordulon ? Hol a nemzeti egyseg elvtars ?
Van megoldás!
Mosonyi György: A bank, a bank…
A bank, a bank lehet a veszted,
Ha fejed fölűl egy otthont elszednek.
Pedig, a pénz nem is arra készül,
Hogy hajléktalan légy családdal végül!
Vannak tisztességes bankok,
Meg uzsorás is, aki jól megzsarol.
Vadnyugat lehet a világon?!
És, a házam nincs már, csak az álom!?
Álmodunk a tisztább, jobb világról;
Harcolunk, hogy éljünk e világon!
Halódik a pénz; a pénzvilág.
A kevesebb pénz felé vedd az irányt!
Legyen vége a gyarmatosításnak!
A pénzügyi uzsora – politikának!
Már Európa van soron?!
A pénz átkelt a világon?
A rabszolgaszerzés több-ezer éve
Sújt, a szerencsétlen vesztes népre!
A gyarmatosítók fojtogatták;
Ma, a hitellel sanyargatják.
Míg milliárd ember nyomorog,
Már készítenek mindenre robotot.
100 robotot, a százegyedik tartja karban,
Hogy éljen az ember, e korszakban?!
Tüntet, remél, gyújtogat;
A kor, a bankra, a tőkésre mutogat.
Aki nem számol az emberekkel,
Csak, kiadással, bevétellel,
A hasznot optimalizálja;
Az embert, már régen nem szolgálja!
G-8, G-20, G-egymillió,
Mindent vásárol, minden eladó!
De, ezen a jelenkori vásáron,
Minden elkelhet, de, csak potom áron!
Ha nem szólok, más mondja meg néked,
A legolcsóbb mára, az emberi élet!
Tán 1-1 bank elég lehetne,
Ha szerény és tiszta lenne,
az embereken segítene!
Addig megy itt az alkudozás, az ötletelés, a balfaszkodás erre-arra, amíg úgy járunk, mint a románok, aholis áfa fel 19%-ról 24%-ra, aminek egyik vidám folyományát ma jelentették be: az inflcáiós cél 3,5%-ról 7,9%-ra ugrik hirtelen.
Nem tudom, hogy mi lesz ennek a következménye, de nem hinném, hogy sok jó származna ebből a zembereknek.
„A Vasárnapi Hírek értesülései szerint a Nemzetközi Valutaalap (IMF) nemet mondott a kormány által a bankok megsegítésére (wtf?) kitalált Nemzeti Eszközkezelő tervére, emellett a lap úgy tudja, hogy már nem Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter vezeti a tárgyalódelegációt.”
Utálom, hogy megint igazam van. 🙂
@Kettes: Mennyivel jobban utálnánk (a következményeit) annak, ha nem lenne…
Tud valaki valami arról történt-e már valami a Fellegi bejelentette 48 mrd-os bértömegcsökkentéssel kapcsolatban? Azon kívül, hogy a miniszter erősen szuggerálja a megfelelő kimutatásokat bámulva, hogy „csökkenj, csökkenj!” Mert lassan elmúlik a július, aztán az augusztus, aztán a szeptmeber, aztán az október s ha a 15%-ot az önkormányzati választások után akarják megtakarítani, akkor az azt jelenti, hogy nem nagyon lesz novemberi és decemberi fizetés. Ha alaposan belegondolunk, ez nagyon 1994-re emlékeztet. Majd lesz valami, ne nagyon csináljunk semmit, a júniusi hiányt kenjük az elődünkre….
Puff neki:
http://www.ecb.int/ecb/legal/pdf/hu_con_2010_56_f_sign.pdf
@Wolff: Szegény Szíjjártó, most magyarázhatja. Nem lepne meg, ha erre most mégis inkább Dajcsot húzná elő Orbán, van ez annyira kínos. 🙂
Ó-ó. Lesz még Simor az Év Jegybankára. 🙁
Mit ad isten, egész jól becsültem meg a problémás devizahitelek állományát…
http://www.napi.hu/default.asp?cCenter=article.asp&nID=455006&place=
„A 90 napon túl nem teljesítő hitelállomány 1200-1300 milliárd forint, ebből a közel 100 ezer háztartásra megközelítően 500 milliárd jut – mondta a csütörtöki tájékoztatón Tabák Péter, a Magyar Nemzeti Bank szakigazgatója, ismertetve az MNB legújabb hitelezési felmérését. „
@Kettes: kapsz két gratulát: az egyiket a konfiskálás ötletért, a másikat Simor évjegybankárságáért. A következőkre: van valami ötleted ennek a fülkeforradalmár abszurdnak a futamidejére? :-).
Na de most azt írja az újság, hogy a bankoknak ugyancsak nem tetszik a sarcolás.
http://www.privatbankar.hu/cikk/bank/menekulnek_hazankbol_a_bankok_39178
(Zárójel, erről én is posztoltam.) Ugyanakkor nem olyan könnyű döntés kivonulni. Nem is annyira a kivonulás költségvonzata, hanem a későbbi visszajövetel sokkal költségesebb volta miatt. Vannak közbülső fokozatok is, pl. átalakulás bankfiókká, vagy határon átnyúlóan biztosítani a szolgáltatásokat. Reputációs szempontok nem igazán játszanak, ui. ha a döntés javítja (nem rontja tovább) a shareholder value-t, akkor a piac racionálisnak fogja az tartani.
A bankadó, mint új és állandó adónem nagy valószínűséggel EU szinten is beépül a bankok mindennapjaiba, tehát nem ez ellen lehet/van a kiakadás, hanem a hadisarc mértéke ellen.