A hazaszeretetről
Eredeti szerző: jotunder
Tegnap megtaláltam egy listán a nagypapám testvérét, Gyurikát. Világbajnoki bronzérmet szerzett asztaliteniszben. Ismerhettem volna. Játszhattam volna vele gyerekkoromban. Megtaníthatott volna pingpongozni.
Meghalt. Ahogy mások is meghaltak, akikkel még játszhattam volna gyerekkoromban. A nénik maradtak, a kávéscsészéjükkel, a túlélők, akik minden héten eljöttek a nagymamámhoz, és a halálról beszélgettek. Éveken át, csak a halálról, a szeretteik haláláról.
Engem nem terelt gettóba a haza, nem vitt ki a pályaudvarra a haza, nem zárt marhavagonokba a haza. Az én veszteségem az, hogy nem tanultam meg pingpongozni.
Nem érdekel, hogy mit építtet a haza a náci megszállás hetvenedik évfordulójára. Azt sem érdekel, hogy Schmidt Máriát, aki ugye (csak viccelek, kedves jogi képviselőnk, csak viccelek, nem képzeli, hogy leírom, amit róla gondolok)… szóval őt már régen kinevezte a haza a Sorsok Háza valamicsodájának, majd túl leszünk az egészen, és építheti a haza a kedves Wass Albert Nemzeti Stadionjait.
Tancsi néni kérem, a németkék voltak a rosszak, mi szépen egyenesen ültünk a padban, és a zsidócskák tízóraiját is csak azért vettük el, mert már nem volt rá szükségük. (a haza)
Nem, nem szeretem a hazát. Azt a Napalm nevű csilis sört szeretem a kis bisztróban a Jókai utcában. A Raj Ráchel-féle flódnit is szeretem. A Mucsit meg a Scherert (és Katona László művész urat, aki kb. két centiről nézett a szemembe a nézésgyakorlaton) szeretem a Nézőművészeti Főiskolában. A Dunapartot is szeretem, meg a Ligetet, meg a kelenföldi lakótelepről felsétálni a Ménesi útra. Szeretek felismerni néhány arcot, hangot és mosolyt, de a hazát, úgy általában, nem szeretem olyan nagyon. Szeretek megérkezni hozzá, de jobban szeretek elmenni tőle. Persze nem messze, csak annyira, hogy már teljesen mindegy legyen, hogy kinek ád éppen a haza és kitől vesz el trafikot, tankönyvkiadót, kaszinót, zöldbabfőzeléket, hogy csak akkor háborodjak fel édes hazám hülyeségein, ha tényleg nincs jobb dolgom.
Az Auld Lang Syne-t hallgattam a sarki koktélbárban, és nem a VI. kerületi tanács volt lakásügyi előadóját. Nem álltam fel, nem tettem a szívemre a kezem, nem énekeltem hamisan azt, hogy Isten, a rohadt életbe, szíveskedjen végre megáldani a magyart, már ha rendes keresztény, heteroszexuális, konzervatív-polgári-nemzeti-polgárinemzeti férfimagyar az a magyar, vagy éppen rendes keresztény, heteroszexuális, konzervatív-polgári-nemzeti-polgárinemzeti nőmagyar és rendesen szül, és/vagy de (inkább és) szorgoskodik a konyhában, és nem esik át gyengénlátó hungarikumon.
Az fáj, hogy nem ismerhettem Gyurikát. Kicsit fáj. Az emlékmű, a schmidtmáriák és a bayerzsoltok nem fájnak. Ha otthon lennék, ha végig kellene néznem, ahogy elveszik tőlem azt a keveset, amit a hazámból még szerethetőnek érzek, az más lenne. Ha otthon lennék, és a bőrömön kellene éreznem, hogy én az „ők” vagyok, másodrangú állampolgár, nem értékalapú vagy mi a f*sz, az más lenne. Ha otthon lennék, és félnem kellene, hogy elveszítem az állásom, az is más lenne. Nem vagyok otthon. Éppen ezért nem vagyok otthon, éppen vagyok máshol otthon. Kvittek vagyunk, édes hazám.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16519837-6adf0d2188947' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16519837&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16519837-6adf0d2188947&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16519837-6adf0d2188947' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
@Deepblue Noir: Eddig sem érdekelt. Magukat minősítik!
Többek közöt ezért is vagyok távol, attól az országtól!
@jotunder: ez igaz – s voltak is büntetések, de azért valójában elnézőek voltak a parancsnokok.
@Siri Keeton: macartney magyarország-története vagy braham holokauszt-monográfiája elég kézenfekvő cáfolata annak, hogy angolul ne tudnának rólunk a magyar történészeknél jóval színvonalasabban írni
@Mj: vannak számok, pontos kutatási adatok? Amíg ilyeneket nem tudsz prezentálni, csak szerecsenmosdatás.
Szlovákiához, Csehországhoz, Lengyelországhoz vagy Szlovéniához képest annyival vagyunk rosszabb helyzetben, hogy náluk létezett/létezik valódi jobboldal. Ugyanakkor a felvetés nem az volt, hogy ezekhez képest milyen a teljesítményünk – hanem az, hogy hol állnák 89 nélkül. Kb Moldávia szintjén.
@jotunder: igen, büntetésekről is hallottam – de valójában elnézték a felettesek.
@pfúj: Jó, egyiket sem olvastam. Macartney-ról nem hallottam, de ezt találtam most gyors guglival:
http://www.magtudin.org/Oktober%2015.htm
Számomra ez nem bizalomgerjesztő.
@Deepblue Noir: Lukács szerintem nem igazán releváns, én semmi eredeti kutatást nem olvastam tőle, de még összefoglalónak se tűnt valami nagy számnak.
@jotunder: A saját forrásod sem állítja, hogy senki sem hiszi el, csupán hogy vitatott. Egyébként akár igaz a beszéd, akár nem, ez irreleváns Rezun szempontjából, mivel ő nem csak azt állítja, hogy Sztálin valamikor meg akarta támadni Hitlert, hanem hogy ezt kifejezetten 1941 júliusában tervezte, két héttel a Barbarossa után. Erre semmiféle bizonyítékot nem jelent a beszéd, ahogy az ellenkezőjére sem a beszéd hiánya.
De hagyjuk is azt a beszédet. Arról azért konszenzus-közeli állapot van, hogy 1939-ben Sztálin nem gondolta, hogy ő most 1949-ig békében lesz Hitlerrel. Itt van Evans (The Third Reich in Power, p. 693): „Both Hitler and Stalin realized that the Pact was unlikely to last the stipulated ten years.” Talán ő nem Rezun-kategóriás. Ha Sztálin nem gondolta, hogy béke lesz, akkor a nemzetközi jogra tekintettel úgy gondolta vajon, hogy ő most megvárja, amíg Hitler őt megtámadja? Vagy esetleg mégiscsak feltehető, hogy előbb-utóbb, alkalmas időpontban támadott volna?
@Siri Keeton: már megbocsáss, én értem, hogy az is egy lehetséges történeti kutatási megközelítés, ha leülünk a budin, erősen sztálin helyébe képzeljük magunkat, szituációs gyakorlatokat tartunk, majd közöljük az eredményt, de jelenleg nem ez a mainstream.
Egy élmény olvasgatni ezt a posztot a kommentjeivel együtt.
Megragadó, hogy azzal próbálnak egy sztálini Németország ellenes haditerv létezése mellett érvelni, hogy egyesek hivatkoznak rá, amivel szemben ott van kétségtelenül kidolgozott Barbarossa-terv és a tényleges hadi cselekmények sora.
Már alig várom, hogy Mj olyan mélységben szóljon jt szakterületéhez, mint fordítva!
@Mj: Az, hogy rendelkezésre álló 5000 karakternek még a felét sem töltöd ki (bocsánat, hogy megszámoltam) sok mindenre utal,, arra nem, hogy a felületesnél kicsit kevésbé felületesen akarnál válaszolni, de ez nem igazán probléma, a felületesből is sok minden kiderül.
Kezdve a Trianon meddig nem lesz helyre téve kitételekkel. Ami pedig nagyon egyszerű. Mivel a kisebbségi magyarokat már a Horthy-korszakban is lerománozták, meg leszlovákozták – és ennek kiderítéséhez még csak levéltárba sem kell menni, elég Borsody Istvánt olvasni – és kapcarongyként kezelték ideje lenne elfogadni, hogy ez is – sajnálatos vagy sem – olyan strukturális adottság, amin a 18. századi telepítések kapcsán busongsz és nem tudsz vele mit kezdeni.
Ahogy azzal sem lehet sokat kezdeni, hogy a Kádár.korszakban micsoda is alakuilt ki? Az ilyen fordulatok elmennek publicisztikában, jók lehetnek az irodalom határán mozgó művekben, de elemzéshez hazsnálhatatlanok, hiszen valójában nem társadalmi attitűdöket írnak le, hanem sztereotipizálják a korszakot. A Kádár-korzsak, amikor mindenki lopott, mert a hülye komcsik elhitették velel, hogy övé a gyár vagy mindenki lopott, mert a hülye komcsik elvették tőle és ő visszalopta. Komplex, sokrétű, árnyalt és az esteleg nem jelentéktelen értékrend és attitűdkülönbségeket is figyelmbe vevő megközelítés. Arra persze alkalmas, hogy ne jkelljen azzal foglalkozni, hogy nem azt mondtad eredetileg, hogy a Kádár-korzsak lopni tanított ameg az embereket, hanem a gerincükről ejtettél szót, így aztán ennek az eszmefuttatásnak nincs is sok köze az eredeti felvetés(ed)hez, sem a válaszhoz.
Az elmúlt 25 évről inkább nem mondok semmit, önmagában is vicces, hogy szerinted létezik egy egynemű 25 év a rendszert váltott országokban, amiit mi egyslégesen elpazaroltunk, mások meg egységesen jól használtak ki. Ebben az esteben is igaz, hogy árnyaltabb megközelítéssel a magyarországi helyzetet is jobban meg lehetne érteni, akadt pangó – és hoszsabb pangó – periódus máshol is bőven.
@Wolff: „szerinted létezik egy egynemű 25 év a rendszert váltott országokban, amiit mi egyslégesen elpazaroltunk, mások meg egységesen jól használtak ki.”
Most ez az új irányvonal a történelem gyártó központi szervezetek szerint, amit majd most a jelenleg kormányzók helyre tesznek.
Rettenetesen szánalmas, Majtényinak volt egy ragyogó cikke az össze-vissza beszélő kormányzati erőkről a NENYI és az Alaptörvény kapcsán, de érdekes módon, senki nem akadt ki a tartalom mélységes igazságától annyira, amennyire illene.
@Mj:
„A török hódoltság miatti vérveszteségre és az amiatti betelepítésekre gondoltam, ami bizony nagyon szorosan összefügg a nemzetiségi kérdéssel. Ettől még nem hibásak a magyar nemesek, hiszen soha nem szabad visszavetíteni a mai gondolkodást a múltba. De ettől még ők voltak Trianon egyik okozói, amelynek éppen az az egyik tragédiája, hogy senki sem tudja, hogyan lehetett volna elkerülni.”
Ha még a mában sincs senki, aki képes a török hódoltságh utáni újraéledést másként elképzelni, mint a betelepítés, akkor az valószínűleg történelmi szükségszerűség, és ha ebből szerinted következik trianon, akkor az is az. A morvák meg azt szívták meg hogy mi idetelepültünk és hogy Szvatopluk a keleti frankokkal való kekeckedés helyett inkább avval törődött volna, hogy védi a keleti vonalat. Nehéz ezekhez a kérdésekhez érzelmi alapon nyúlni, mondhatni teljesen szakmaiatlan. A történészt, mint szakmát tényleg kutatókra értjük itthon is, te szerintem még nem vagy az esetleg nincs is ilyen ambíciód.
@jotunder: Amiről te írsz, a hazaszeretetről az már rég nem az.Vagy jaj annak akit így szeretsz :). A többi csak racionalizáció, ami még vitára sem érdemes, ahol most laksz sokkal hétköznapibb, gyakoribb (a rengeteg muzulmám bevándorló miatt) és politika rangjára emelet az idegengyűlölt
http://www.atv.hu/egyeb/20130524_az_iszlam_nagy_britanniaban
@Mj: „Az arányok között ég és föld a különbség. „
Milyen alapra vetíted? Katonák száma, elfoglalt terület népessége, esetleg időtényezővel is korrigálva, stb., meg valami forrás is jólesne.
Már ha jól értettem, és tényleg precíz embernek tartod magad. 🙂
@TG69: te teljesen hülye vagy. Manchesterben simán megválasztottak egy muszlim mérnököt polgármesternek. a konzervatív párt egyik lehetséges jövőbeli vezetője muszlim, számos képviselő, közéleti személyiség is az. igen, van egy muszlim jobbik is, akiknek közük van, vagy néha inkább csak lehet nagyon veszélyes alakokhoz. politika rangjára emelve…
anglia kb. tízszer toleránsabb ország, mint magyarország. fel sem lehet mérni a különbséget.
amúgy amikor először bejöttem, a bevándorlási tiszten hijjáb volt, amikor az egészségügyi kártyát megkaptam a magyar viszonylatban egyszerűen elképzelhetetlenül kedves és kompetens tisztviselő pakisztáni származású volt.
@Siri Keeton:
nem is autoritásként idéztem, egyébként hogyne lettek volna eredeti kutatásai, mint mondtam, ez volt a szakterülete (csak mellette írt túl sokat túl sok mindenről).
mindenesetre az említett erősebb álláspont a történészek által erősen vitatott, nem többségi álláspont, ráadásul az idézett magyar hadtörténész sem azt képviseli, hanem egy gyengébb álláspontot.
hát ez van.
@jotunder: Te vagy a teljesen hülye (jelzem már megint) :).
Egyébként nem erre gondoltam, hanem hogy van egy radikalizált antiszemita (muszlim) tömeg, amelyik sokkal nagyobb gondokat okoz, mint a mo-i idióta jobbik bármikor is képes lesz.
@RontoPal:
Történész… töri tanár… na jó, műkedvelő… a diplomája kiállítójáról meg egy HR-es besírna, hisz el se olvasná tovább annak láttán. Viszont szorgalmas, ami bzinyos konstelláció esetén különösen súlyos tud lenni…
@jotunder: De az boiztos, hogy mindig arról írsz amiről épp te akarsz :). Az idézet linkben van a lényeg :
” A Telegraph megállapításaiból úgy idéztek: „az őslakosok születési rátája folyamatosan csökken, ezzel egyidejűleg pedig rohamos mértékben nő a muszlim bevándorlók aránya az európai országokban.” Hozzátették azt is, hogy a folyamattal járó következményekről kevesen mernek beszélni. „Egyesek úgy vélik, Európa fennállásának legsúlyosabb válságát éli át.”
@Fahéjas proli BoliDa – Ch.T. is, meg’há…: Én nem vagyok történész, de világosan látom a különbséget egy irat és egy másik ember gondolatát(!) közreadó írás között.
MBC elnöke egy ilyen nyilatkozatot ír alá :
„Végül különösen figyelemre méltó a nyilatkozat II/7. és 8. pontja, hiszen ezek értelmezése váltotta ki a tulajdonképpeni vitát Nagy-Britanniában, ezért ezeket szó szerint idézzük. „7. Az iszlám nemzet kötelessége, hogy mindenkit, legyen szó országokról, intézményekről vagy személyekről, aki kapcsolatban áll a cionista entitással, úgy tekintsen, mint aki számottevően hozzájárul ennek az entitásnak a bűneihez és brutalitásához; ezért ugyanúgy viszonyuljon hozzá, mint a bitorló entitáshoz. 8. Az iszlám nemzet kötelessége, hogy külföldi hajók muszlim vizekre történő küldését azzal az indokkal, hogy ellenőrizzék a határokat és megakadályozzák a fegyvercsempészetet Gázába, úgy tekintsen, mint hadüzenetet, új megszállást, bűnös agressziót, a nemzet szuverenitásának egyértelmű megsértését. Ezt el kell utasítani és küzdeni/harcolni (fight) ellene minden eszközzel és módon.“
A közösségi attitűd:
„A Pew által kidolgozott „vallási-kulturális negativitási index“ – amely a Nyugat negatív megítélésének fokmérője az egyes országok muszlim lakossága körében – az Európai Unió országai közül a nagy-britanniai muszlimok esetében mutatja a legmagasabb értéket, amely közelebb áll az iszlám világban mért értékekhez, mint a nyugat-európaiakhoz. Emellett minden, az utóbbi években a britanniai muszlimok körében készült felmérés arról tanuskodik, hogy a fiatal brit muszlimok között határozottan nő a radikalizmussal rokonszenvezők aránya.”
Hát nem tudom…
@TG69: most ezzel mi a szart akarsz bizonyitani? hogy ez az orszag itt, amiben ulok, nem mukodik tizszer jobban, mint az amiben te ulsz eppen? nem fog menni. en tudom, hogy svajc sokkal jobban mukodik, es kb. ketszer gazdagabb is, szerintem meg nemetorszag, hollandia, svedorszag is jobban mukodik valamivel es kicsit talan gazdagabbak is, de azert ne gyerekeskedjunk.
@jotunder: Próbáltam értelmezni a blogbeírásod. A „Nem, nem szeretem a hazát” rész az érdekes és ezt két dologgal indoklod.
a1) „Az fáj, hogy nem ismerhettem Gyurikát.”
a2) ” hogy Isten, a rohadt életbe, szíveskedjen végre megáldani a magyart, már ha rendes keresztény, heteroszexuális, konzervatív-polgári-nemzeti-polgárinemzeti férfimagyar az a magyar”
Az a1) a zsidó jótündér a2) a magyar állampolgár jótündér viszonya az országgal, annak történelmével és jelenlegi rezsimével. Mivel az a1) került posztodban hosszabb kifejtésre gondoltam erre reflektálok, mert a mai viszonyok alapján ez angliában sokkal problematikusabb (a sokal jobb elit és a szintén sokkal job középosztály dacára), és hogy a jövőben ez csak fokozódni fog. a2)-re nincs mit mondanom, teljesen igazat adok neked ebben.
Ez így érthető?
@TG69: 1. semmifele indoklast nem adtam. semmit. 2. nem vagyok zsido, legalabbis nem nagyon. a felmenoim voltak azok. 3. a muszlimok nagyobb aranyban tamogatjak a Labourt, mind a lakossag altalaban. a Labour vezetoje zsido szarmazasu. 4. magyarorszagon kozvetlenul a hatalom kozeleben vannak antiszemita orultek, es magaban a hatalomban van par nacionalista orult. szamomra ez kellemetlen. de ennek mondjuk csak reszben van koze ahhoz, hogy most nem vagyok magyarorszagon. kisebb reszben.
@TG69: Londonban a ket boroughban van extra feszultseg. A ket legszegenyebb boroughban Newhamben es Tower Hamletsben. igen, Angliaban is letezik varosi szegenyseg, az osszes borzaszto kovetkezmenyevel. Amerikaban a helyzet azert sokkal rosszabb, nagyon komoly feszultsegek vannak a downtown ghettok kornyeken, elkepeszto helyzetek, de Amerika egeszere meg sem mondhatod, hogy rettentoen veszedelmes. tudod, hogy hanyan tartoznak ott a fegyveres bunozoi csoportokhoz, amelyek jelentos resze etnikai jellegu? majd masfelmillioan. a Crips az egy hadsereg.
@jotunder: ok, 1.2. pontokat hagyjuk. 3. Ennek nincs koze ehhez. 4. Az iszlamistak egy resze meg pot.terrorista. Letszamuk no. Itt a legveszelyesebb Vona egy kis mitugrasz stagnalo tamogatassal. De vegulis ez lenyegtelen, ha nem ez az indok…
@vakapad:
„Nem vagyok történész, de nagyon úgy hallottam, hogy Sztálin abban az időben egyáltalán nem akarta megtámadni Németországot.”
Gondolom, azt te is tudod, hogy nem érv, hogy úgy hallottad.
„Nem volt egy jó ember, de hülye se. Ő azt akarta, hogy Németország és a Nyugat háborúzzon, hogy aztán a más irányú elfoglaltságuk miatt rá nem érő és meggyengült felekkel ne kelljen törődnie, mikor érdekszféráját bővíti. Mikor rájött, hogy ez így nem megy, mert Németország nem háborúzik, hanem csak győz, akkor kötötte meg a paktumot,”
Még a háború megindítása előtt, 1939. augusztus 23-án kötötte meg a paktumot, ez ne zavarjon. Alapvető összefüggéseket sem látsz át.
„amelynek előnye volt, hogy Sztálin megszerezhette a balti államokat, Lengyelország felét és Finnországot. Hamar rájött azonban a hátrányára is, ugyanis hirtelen szomszédos lett Németországgal, mégpedig olyan határok mentén, ahol nem volt védvonal. És persze nem volt igazán hadserege se, az emberanyag kevés, a tapasztalt vezetők kivégezve,”
Sztálint sokkal inkább érdekelte a politikai biztonsága, mint az, hogy hány tehetséges és népszerű vezérkari tisztje van, aki akár meg is puccsolhatja. Az oroszoknál sosem volt drága az emberélet, amiből Sztálin bármennyit hajlandó lett volna feláldozni, így nem is csoda, hogy – bár győzött – a legnagyobb veszteségeket ő könyvelhette el.
„a harckocsik és repülőgépek számát illetően ugyan fölényben volt, de technikailag már nem annyira, és ez fényesen ki is derült, mikor a Luftwaffe a szovjet légierőt gyakorlatilag a földön semmisítette meg.”
Csakhogy ezt Sztálin nem tudhatta előre, amikor a már mozgósított hadseregét megtámadták a németek.
„Ilyen körülmények között Sztálin még részeg álmában se gondolhatott támadásra (ha nem elmeháborodott, de, mint tudjuk, nem volt az), a „pár hét lemaradás” meg aztán végképp a mesék birodalmába tartozik. Az lehet, hogy voltak tervek, de hogy nem 1941-re datálták azokat, de még öt éven belülre se, az biztos.”
Akkor mi magyarázza a támadóállások kiépítését, a védelmi rendszer ebből fakadó teljes hiányát és a mozgósítást? Minden egyes hadászati momentum támadás előkészítésére utalt.
Sztálin pedig pontosan tudta, hogy Hitlerrel csak fegyverszünetet kötött, ahogy azt is, hogy neki mindig sokkal több feláldozható embere lesz. Be is jött neki hosszú távon.
„Érdemes megjegyezni, hogy a Szovjetunió több gazdasági megállapodást is kötött a paktum után Németországgal, amelyek esetében a szovjet fél maradéktalanul teljesítette összes kötelezettségét, a németek meg még a felét se. és a Szovjetunió ennek ellenére folytatta a szállításokat. Ez a lekenyerezési politika (nagy mennyiségű gabonát is szállítottak) nem arra utal, hogy Sztálin támadásra készült, hanem sokkal inkább arra, hogy félt a támadástól. És (mint tudjuk) okkal. És (mint tudjuk) még védekezni is alig tudtak, akkor meg „Németország megtámadásáról” ne nagyon beszéljünk.”
Pont ez a lényeg. A szovjetek altatni szerették volna a németeket addig, amíg csak lehet, közben pedig támadásra rendezkedtek be. Egy támadni készülő hadsereg pedig nem fog tudni könnyen védekezni, mivel a szárazföldön semmilyen védelmi rendszer, de még szögesdrótakadály sem könnyíti meg a feladatát. Ezt Sztálin pontosan tudta is, nem véletlen, hogy reszketve bújt el az atombiztos bunkerébe, amikor jött a hír, hogy megelőzték a németek, hiszen számolnia kellett azzal, hogy gyorsan tudnak majd haladni a németek.
@Counter:
Már említettem Számvéber Norbert nevét, ő pont a keleti fronttal foglalkozó hadtörténész. Persze olvasás helyett a legkönnyebb foghegyről odavetni, hogy minden magyar inkompetens barom a témában.
@jotunder:
„1. Szamveber Norbert egyaltalan nem foglalkozik a szovjet katonai tudományokkal.”
A keleti front történéseivel elég elmélyülten foglalkozik:
http://www.xxszazadintezet.hu/rendezvenyek/vesztesnek_lenni_nemzetkozi_ko/dr_szamveber_norbert.html
„A német szárazföldi haderővel foglalkozik, és nincsenek komoly tudományos folyóiratokban cikkei. A szovjet katonai tudományoknak van egy nemzetközi folyóirata a Journal of Slavic Military Studies. http://www.tandfonline.com/toc/fslv20/current#.Usm8I_TuI1Y
az oroszok is itt publikálnak amúgy. namost én valahogy jelentősebb forrásnak gondolom a JSM főszerkesztőjét, mint a noname pesti levéltárost, aki életében nem foglalkozott komolyan a témával.”
Egyrészt de, foglalkozott. Másrészt, egy tudományos érv igazsága egyáltalán nem függ attól, hogy az illető mekkora tekintély.
a.te.ervelesi.hibad.hu/tekintelyre-hivatkozas
Tehát tessék logikusan cáfolni vagy hallgatni ahelyett, hogy tudományos folyóiratok neve mögé bújsz úgy, hogy semmit sem állítasz.
„2. Mutass nekem egy objektív listát, amin rajta van a PPKE. Én ilyen listát nem láttam még.”
Akkor eléggé csukott szemmel járhatsz. Tessék, itt van egy friss és ropogós:
eduline.hu/felsooktatas/2013/11/26/HVG_felsooktatasi_rangsor_2014_D9QGUT
Egyébként érdekes módon volt olyan tanárom is, aki ma már az ELTÉ-n tanít, úgyhogy az is humbug, hogy szeparáltan „eltés” meg „pázmányos” tanárok lennének.
@jotunder:
Mi az, sajnálod, hogy nem ugrottam a nagyképű minősítgetésedre, és megpróbáltam a dolgot „bájosan” elütni? Neked semmi sem jó.:P
@Deepblue Noir:
Az, hogy neked hogy jártak a nagyszüleid, semmilyen összefüggést nem mutat azzal, hogy nálunk, a családban – ha megérik – szépen öregszenek meg az emberek, és sem a demencia, sem a pelenka nem fordult még elő. Persze ettől még lehet, hogy én leszek az első, csak nem tartom valószínűnek, ennyi.
@Mj: „A magyar hadtörténészszakma tudtommal egyáltalán nem vitatja, hogy Sztálin is támadásra rendezkedett be.”
Ennek bizonyítékául azt hozod fel, hogy Sz. – aki életrajza szerint a keleti front Magyarország területén zajló műveleteinek lehet a szakértője, ami elismerésre méltó, de mégsem a szovjet hadsereg Barbarossa előtti állásáról szól – véleménye mi a témában.
Hacsak nem Számvéber Norbert a hadtörténész-szakma egyszemélyben, egy darab egyedi tény nem alapoz meg generális állítást. De ezt hadd ne magyarázzam.
Utána jönne az a kérdés, hogy _ha_ a magyar hadtörténész-szakma tényleg egy emberként véli azt, amit Számvéber, akkor ennek a nézetnek hol a rangja a világ tudományos közéletében. Én a magam részéről feltételezem, hogy erről az orosz hadtörténész-szakmának is lehet véleménye, egyebek mellett.
Bár extra Hungariam, az már másik bolygó…
PS. A listán a Károli nevezetű intézményt iis feltüntették, ez valami lóverseny befutója? Azt hiszem, nem értetted meg a kérést. A PPKE rajta van például postai címlistákon is, azok is objektívek, mégse erre irányult, szerintem…
@Deepblue Noir:
„abban esetleg téved, hogy önmagában egy rangsor humán területen sokat jelenteni. de abban nem, hogy esetleg elfogult, középszerű de roppant meggyőző emberekről elhiszed, hogy nagy tudósok,”
Kiről is hiszem el, hogy nagy tudós? Említenél esetleg neveket, csak, hogy én is tudjam, hogy kit kell annak tartanom? (Egyedül medievisztikán belül engedem meg magamnak ezt a luxust, de ott is elég ritkán.) Én nem valakinek a nagysága alapján állítok valamit, hanem annak az alapján, hogy logikusnak, elfogadhatónak találom-e az érvrendszert.
„józan, tisztességes történetírást művelnek,majd pedig a tőlük hallott elméleteket tényként kezeled,”
Alapvető tulajdonságom a kételkedés, pont azért, mert csak a legalaposabb kutatók legmegalapozottabb elméletei lehetnek hosszú távon is érvényesek a nem egzakt tudományokban. Pl. Kniezsa István kutatásai a középkori szláv-magyar nyelvhatár kérdésében.
„vagy legalábbis nagy becsben tartod és csak végszükség esetén térsz el tőlük, ha egyáltalán.”
Konkrétan?
„azért valahol olyan szép, hogy eddig még csak konzervatív pázmányossal találkoztam, hát nem meglepő??”
Nyilván, mert nem a Pázmányra jártál.:P Én láttam ott Che Guevara pólós srácot, meg világkormányban reménykedő évfolyamtársam is volt, szóval jó lenne, ha egy kicsit kilépnél a kliséid közül.:)
@Deepblue Noir:
Ezek szerint nem ismersz túl sok történészt. Sebaj.
@Deepblue Noir:
John Lukács tudtommal nem foglalkozott külön ezzel a kérdéssel.
@Deepblue Noir:
Egyébként én a konszenzust kizárólag adott országra nézve tartom egyáltalán elméletileg lehetségesnek, pl. Szent István államalapító volt-e, ’56 forradalom volt-e, effélék.
@nincs_itt:
Sajnálom, hogy ennyire képtelen vagy az érdemi vitára, és ehelyett csak trollkodni meg személyeskedni tudsz. Amúgy, ha ennyire nem érdekellek – bár úgy lenne -, akkor miért pörögsz még mindig a vélt tulajdonságaimon?
@Deepblue Noir:
Ugye a Mancsot véletlenül sem szeretnéd objektív mércének tekinteni?;-)
@Counter:
várjuk meg amíg befejezi az ámokfutását
@nincs_itt:
Ha arra kérsz, hogy hanyagoljalak, mégis hogyan várhatod el, ha te folyamatosan belém kötsz?:P Amióta az eszemet tudom, a magyar középkor érdekel, így a Pázmányra mentem, ahol volt medievisztika specializáció. Ennyi, kedves véres-verítékes diplomás gép-ész uram, én azt tanultam, amit szerettem, ott, ahol foglalkoznak ilyennel külön, és nekem ennyi bőven elég.:)
@Deepblue Noir:
Ja, értem, ha mindenkinek tisztességgel válaszolok, akkor, amikor ráérek, az „ámokfutás”. Ha meg nem válaszolok, akkor meg nyilván minden úgy igaz, amit és ahogy nekem írnak. Megint nem dönthetek jól.
@Mj:
vakapad: „Nem volt egy jó ember, de hülye se. Ő azt akarta, hogy Németország és a Nyugat háborúzzon, hogy aztán a más irányú elfoglaltságuk miatt rá nem érő és meggyengült felekkel ne kelljen törődnie, mikor érdekszféráját bővíti. Mikor rájött, hogy ez így nem megy, mert Németország nem háborúzik, hanem csak győz, akkor kötötte meg a paktumot,”
Mj: Még a háború megindítása előtt, 1939. augusztus 23-án kötötte meg a paktumot, ez ne zavarjon. Alapvető összefüggéseket sem látsz át.
Ez, ha így lenne, akkor nem összefüggés átlátási híjoltságot lehetne a szememre vetni, hanem ismerethiányt. Nadeviszont én ez esetben és Ausztriára és a Szudétavidékre gondoltam, amelyek megszerzése Hitlernek a Nyugat asszisztálása mellett nem okozott nagy nehézséget. Még csak háborúzni se kellett érte. Így már érthető?
Az a megállapítás, hogy Sztálin nem ismerte a saját hadseregét különösen érdekesnek tűnik számomra, az pedig még meglepőbb kijelentés, hogy a Szovjetunió az élelmiszert és az alapanyagokat „altatásként” szállította a megtámadandó(!) ellenfelének, nehogy mán hiányt szenvedjen valamiből. Az pedig, hogy azért nem tudott védekezni a szovjet hadsereg, mert „támadásra rendezkedett be”, kb. mindennek a teteje.
Azaz nem nagyon vagyok hajlandó elfogadni azt a feltételezést, hogy Sztálin hülye volt.
@Deepblue Noir:
Egy szóval nem állítottam, hogy bárminek is a szakértője lennék, eleve hiába keresnél olyat bármelyik hozzászólásomban, hogy „értek ehhez meg ahhoz”, mert én magam is nagyképűségnek tartom. Ha kevésbé lennének offenzívek, agresszívek és lefitymálóak a nekem szóló kommentek, én is kevésbé lennék határozott, ennyi az egész.
@Mj: Ha a te tulajdonságaidról mások tehetnek, akkor mások tulajdonságairól te tehetsz?
@nincs_itt:
Pontosan, ha nem támadtál volna rám habzó szájú trollként, én is elmondhattam volna neked, hogy minél többet olvasok, annál inkább rájövök, hogy mekkora műveletlen tapló vagyok, és hogy bármennyit is olvassak a lehető legértékesebb irodalomból, akkor is reménytelen a szakadék a befogadóképességem és az olvasásra érdemes könyvek óriási terjedelme között. Csakhogy te már akkor elcseszted, amikor vörös posztót láttál az elnök szóban, aminek a számomra semmilyen előkelő jelentése nincs ebben a kontextusban.
@Counter:
Nem a tulajdonságaimról, hanem a reakcióimról. Ezek kölcsönhatásban vannak a beszélő felek között. De itt egyelőre az a helyzet, hogy vagyok én – meg lehet nézni, milyen hangvételűek voltak a kommentjeim az elején -, és vannak azok, akik az agresszió különböző fokán állva ugranak nekem, amire már én is határozottabban reagálok.
@Mj:
az ámokfutás részben azt jelenti, hogy nem először olvasod el a neked címzett kommenteket, hanem egyikre a másik után válaszolsz, ez valamikor jó, de van mikor teljesen felesleges.
@Mj: „Ha kevésbé lennének offenzívek, agresszívek és lefitymálóak a nekem szóló kommentek, én is kevésbé lennék határozott, ennyi az egész.”
Az „én határozott vagyok” az egy tulajdonságom nekem. Ennek oka pedig az, hogy a „nekem szóló kommentek” ilyenek és olyanok.
Én nem tehetek semmiről, itt vagyok és szólnak nekem a kommentek és ilyen izé, határozott leszek tőlük, hát most mit lehet tenni ilyenkor?!
@Mj: klasszikus, régivágású úriember vagyok ezért hölgyeknek soha nem írnék olyat, hogy baaaaaaaaaaszdmeg. mi az, hogy hvg???? ne akasszon ki kedves, mert kitérek a hitemből. nézzen már rá a bolygóra úgy, hogy a gömbölydedsége kivilágosodják kicsinyég, és utána próbálja rangsorolni piliscsabát.
@Geo_:
„vannak számok, pontos kutatási adatok? Amíg ilyeneket nem tudsz prezentálni, csak szerecsenmosdatás.”
bfl.archivportal.hu/id-607-peto_andrea_budapest_ostroma.html (Itt csak Budapestet vizsgálja, de a végén elég kiterjedt a szakirodalom.)
Ezen kívül Skrabski Fruzsina készített róla egy filmet nem olyan régen, abban hivatkozás is van arra, hogy nálunk kb. olyan durva lehetett az arány, mint a németeknél. (Ne haragudj, de most nincs időm/energiám megint megnézni ahhoz, hogy megtaláljam a benne lévő pontos forrást, csak emlékszem rá, hogy van ilyen.)
„Szlovákiához, Csehországhoz, Lengyelországhoz vagy Szlovéniához képest annyival vagyunk rosszabb helyzetben, hogy náluk létezett/létezik valódi jobboldal.”
Például. Nálunk most sincs valódi jobboldal, épp ezért leszek dilemma előtt áprilisban. Másrészt mi még mindig nem voltunk képesek megreformálni a kommunizmusból itt maradt ellátórendszereinket.
„Ugyanakkor a felvetés nem az volt, hogy ezekhez képest milyen a teljesítményünk – hanem az, hogy hol állnák 89 nélkül. Kb Moldávia szintjén.”
Nem, én egyáltalán nem ezt vetettem föl, úgy látszik, alaposan félreértettél. Azt írtam, hogy ’89-től kezdve kidobtunk 25 évet, mert azt hittük, hogy ’89 után automatikusan eljön a kapitalista kánaán, amiért egyáltalán nem akartunk megdolgozni. Tehát nem ’89 nem kellett volna, hanem ’89 után kellett volna versenyképesen reagálni, és akkor megtarthattuk volna a régióban addig betöltött kedvező pozíciónkat.
@Mj:
„Nálunk most sincs valódi jobboldal, épp ezért leszek dilemma előtt áprilisban.”
ha sikerülne kipusztítanom ezt a téveszmét, már nem éltem hiába:)