A schmittmagyar nyelv védelmében (különkiadás a XI. rész helyett)
Eredeti szerző: Pásztörperc
Már megint nem tartom egy ígéretemet: a szaknyelvek ekézését jövő héten folytatom (ha esmég közbe nem jön valami). Most ugyanis új év van, és ha újév, akkor újévi beszéd, amit hagyományosan a köztársasági elnök tart.
Tudjuk: nem akármilyen köztársasági elnökünk van, hanem olyan, aki megválasztása után (a beszédes nevű Budai Polgárnak interjút adva) kifejtette hogy ebbéli minőségében fő feladata (mondhatnók, küldetése) a magyar nyelv védelme. Nyelvünk tisztaságának megőrzését tekinti mindennél fontosabb kihívásnak, köztársasági elnökként gondolkodásának középpontjába a magyar embert állítja. „A magyar emberek szép beszédéért, a fiatalok és idősek egészségéért, az oktatásukért és az egész nemzet összetartozásáért fogok dolgozni” — hangsúlyozta Schmitt Pál. Amint összegezte, Göncz Árpád a demokratikus intézmények stabilizálásában jeleskedett, Mádl Ferenc az oktatás, a tudomány és a kutatás támogatásáért, Sólyom László pedig a fenntartható fejlődés és a környezettudatos gondolkodás elterjesztéséért, valamint a határon túli magyarság elismertetéséért tett nagyon sokat — ő pedig a magyar nyelvért kíván.
Lássuk hát, milyen is az a magyar nyelv, amit meg kíván védeni tőlünk?
„Ne fogadjunk meg semmit, ne fogadkozzunk, csak tegyük a dolgunk bölcsességgel, emberséggel.” — kezdi a 3. bekezdést. Megállapíthatjuk, hogy a schmittmagyar nyelvből eltűnt a felkiáltójel. Nincsenek felszólító mondatok — valszeg azért, mert senkit nem kell felszólítani semmire: Orbán Viktor kijelenti, hogyan vannak a dolgok, és akkor azok úgy vannak. Ha azt mondja, felfelé esik a kő, ha azt mondja, szétnyílik a tenger. Nem kell rászólni, hogy „Múkodj!” — teszi a dolgát önként, saját akaratából.
„… összefogást mutatott a nemzet, mely nem kérdezett származásról, anyagi helyzetről, csak adott…” olvashatjuk a következő bekezdésben — és nem, itt nem akarom a mely kérdőszó és az amely vonatkozó névmás kapcsolatát taglalni: az egy bonyolult ügy. Egyébként is, amint később láthatjuk („a munkáról, melyet megtettek”), a vonatkozó névmás mibenlétével és használatával elnökünk nincs tisztában. Ne szőrözzünk ezen: mindenkinek vannak gyengéi. De hát van itt két másik olyan dolog, amit szóvá kell tennünk.
*Az egyik a hagyományos magyar nyelvtől oly idegen segédigés szerkezet (összefogást mutat; a szöveg egy későbbi részében: összefogást tanúsít). Az ilyen eltérésnek egy nyelvvédőnél csak tartalmi okai lehetnek. Gondoljuk végig: miben is más ez, mint az „összefog”? Igen, tiszta a képlet: elnökünk szerint maga az összefogás, együttműkődés másodlagos, mondhatnánk, fontatlan dolog — a fontos ennek a látszata: mutassuk (tanúsítsuk) azt az összefogást! Nyugodtan belevághatjuk a kést az alkotmánybíróság, a magánnyugdíjasok, a sajtó hátába, csak mosolyogjunk közben: ez elnökünknek egyébként is remekül megy. Soha ilyen szépen mosolygó elnöke nem volt még e sokat szenvedett kis népnek!
* A másik ez a -ról -ről rag. Elnökünxerint nem az a fontos, hogy a nemzet nem kérdezett meg ezt-azt, hanem az, hogy már eleve az adott témakörről se kívánt tudni semmit. Úgy véli, fontos és kiemelendő dolog, hogy a nemzet ne kérdezzen, csak tegye a dolgát (amit a nála okosabbak — és ezen persze Orbán Viktort értjük — majd megmondanak neki). Milyen csúf dolog is lett volna, ha a nemzet megkérdi, mit is tettek azzal a sok pénzzel, amit villámgyorsan összeadakozott a katasztrófa áldozatainak? (Zárolták.) A nemzet ne kérdezzen!
„Mindezek közben új alkotmányunk születik” — vezeti be elnökünk egy későbbi gondolatát. Tehát úgy véli, az alkotmány vmiféle spontán, kvázi természeti jellegű folyamat eredménye: megszületik, akár teszünk érte (vagy ellene) valamit, akár nem. Tehát nem a Fidesz stb. képviselői írják, gondosan, egyenként belefogalmazva a haverok érdekeit, egyenként ellehetetlenítve és szimbólumokkal helyettesítve a hatalom ellenőrzésének demokratikus intézményeit, konzekvensen leszavazva mindenki más javaslatait, nem! Alkotmány csak úgy lesz: születik. Ezért hát, mivel az nem a magunkfajta gyarló emberek műve, nekünk nem is lehet más dolgunk, mint hogy farokfelvágva betartsuk bölcs rendelkezéseit.
Vannak a szövegben apróbb hibák szép számmal (csapnivaló központozás, gondolatjel helyett rövid kötőjel stb. stb.), de méltatásunkhoz nem méltó, unalmas és olcsó poénkodás lenne ezeket csócsálgatni. Összpontosítsunk inkább a záró gondolatra, mert ennek nyelvi kifejtése a legfrappánsabb.
Közvetlenül az újévi jókívánság előtt ez a sor áll, mindenféle idézőjel nélkül, de „nemzeti imádságunk” részeként:
Isten, áld meg a magyart! Jó kedvel, bőséggel!
A figyelmes szemlélőt ez akár a Himnusz kezdő sorára is emlékeztetheti, bár alapvető eltérésekkel:
— áld helyett áldd,
— kedvel helyet kedvvel.
Fenti eltéréseket elemezve arra következtethetünk, hogy a schmittmagyar nyelvben nem lesznek mássalhangzótorlódások. Ha valahol három vagy több mássalhangzó kerülne egymás mögé, azokból csak az első kettő maradhat: a többit el kell hagyni. Meg kell állapítsuk: a schmittmagyar a hagyományos magyar nyelvnél kevésbé érthető, de lényegesen gördülékenyebb, kellemesebb hangzású nyelv lesz — olyan, amin folyamatosan mosolyogva is beszélhet az ember.
Akkor azonban, ha ez nem valamiféle véletlen hasonlóság (nagy szellemek, ha találkoznak), hanem tényleg a Himnusz kezdő sorára kívánna emlékezteni (erre utal a felkiáltójel is, ami ugyebár a schmittmagyarból kikopik), akkor le kell szögezzük, hogy Kölcsey schmittmagyarra átírása etikailag problémás — idézni szöveghűen szokás.
<
p style=”text-align: justify”>Mivel egy pillanatig sem kívánok megfeledkezni arról, hogy a köztársasági elnök támadhatatlan, maradjunk annyiban, hogy ha ezt bárki más tette volna, az valami egészen minősíthetetlen, ordenáré bunkóság lett volna. Így persze nem az, hanem egy új, (a fentiekben vázolt) jövő felé mutat. Annyit azonban kimondhatok: ez a jövő nekem nem tetszik.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16522408-6ab3b256f16a8' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16522408&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16522408-6ab3b256f16a8&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16522408-6ab3b256f16a8' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
@Professzore: tudnál segíteni abban, honnan lehetne szerezni egy Office2003 hoz letölthető magyar helyesírás ellenőrzőt szerezni? amit a rendszer ajánl az incompatibilis az enyémmel és még nem jöttem rá miért, ezzel ki lehetne szűrni sok olyan hibát ami kapkodás közben bennmarad, mert eleve aláhúz? megköszönném
@Hari R. Seldon: na ezért kaptál egy csomó piros pontot még a hátam is nyilallik a röhögéstől ezt kell elkűldeni a KE-nek és brigádjának bár sok másnak is volt ötlete… szegény Kölcsey ha látná? egyébként a beszéd alatt azt figyeltem , hogy hányszor meri levenni szemét a teleprompter-ről, egyszer sem… kár, hogy az öperatőr nem esett hanyatt egy párszor, vagy görgették hintalovon?
@Professzore: a profi szövegjavító webcam-mal csinálta a felvételt és nem screenshot-tal, de a lényeg látszik, tatárjárás méretű szégyen, és az is, hogy a KE nem volt képes bemagolni a szöveget és felmondani, hanem teleprompter-rel csinálja bambán a teleprompter-re bámúlva és sohasem a kamerába
@Rodeo36:
Nincs ötletem.
@Rodeo36: Valójában csináltak egy screenprintet, tollal kijavították, kitűzték a falra, lefényképezték, beszkennelték és feltöltötték. 🙂
A Ma reggelben Kiss Norbert a KEH-ből elmondta, hogy az újévi köszöntőt Schmitt Pál írta – mint ahogy minden beszédét ő írja. Nem tudom hogy mennek ezek a dolgok, de szerintem ebből az következik, hogy ő rossz helyesírással és nyelvtannal megírta a beszédet, amit egy korrektornak ki kellett volna javítani. Annak, hogy ez miért nem történt meg – esetleg csak részlegesen történt meg -, több oka is lehet. Az egyik, hogy nem adták oda egy korrektornak. A másik, hogy a korrektor sem tud helyesen írni. A harmadik, hogy tud, csak valamiért nem javította ki a hibákat (félelem? szabotázs?).
@Rodeo36: És együk hozzá az új beszél szótárat.
hu.wikipedia.org/wiki/%C3%9Ajbesz%C3%A9l_nyelv
Nyúszpííííík:
Kell = kel
Áldd = áld vagy álld
kedvvel = kedvel, kedd-ve, rövidítve k.e.
Az ellentétes jelentésű szavakat is eltávolítjuk felesleges voltuk miatt, így a „rossz”-ból „nemjó”, a „remek”-ből pedig „duplapluszjó” lesssssz; és így a lehető legtöbb szót is eltöröljük márciusra.
A legfontosabb célja az újbeszélnek az, hogy még az olyan egyszerű szavak kettősségét is csökkentse, mint az „igen”.
2011 februárjától olyan szó, amellyel mindenki kötelességtudóan válaszol, függetlenül a kérdéstől. Egységes Igent mond a kötelességtudó nemzeti egységbe forrt „szabad” köztársaságunk
NagyMagyarország kovácsolta frigyre.
Éljen a nemzeti együtműködés rendszerének hatalma
a népek akarták s alkották meg így.
@Professzore: Esztétikai kérdésekben a véleménynyilvánítást gondosan kerülöm — mivelhogy ilyen érzékem nincs. Gyakorlati szempontból viszont nem gondoltad végig: olyan esetekben, amikor a kapcsolni kívánt fogalmak többtagúak (pl. New York – El Paso vasútvonal, III. 21. – IV. 8. között stb.) a nagykötőjel elé és mögé is teszünxóközt — tehát annak nincs differenciáló szerepe.
Van két, az interneten, tehát publikusan közzétett és megjelentetett állítás
Az egyik:
Természetesen az újévi beszéd írása a köztársasági elnök úr sajátja – válaszolta Süveges Gergő műsorvezető kérdésére az MTV Reggeli című műsorában Kiss Norbert, a Köztársasági Elnöki Hivatal Társadalmi Kapcsolatok Hivatalának vezetője,”
http://www.hir24.hu/belfold/194186/a-kozteven-izzasztottak-schmitt-emberet.html
A másik (KEH hivatalos közleménye):
„A tévedést elismerjük, és mindent elkövetünk, hogy a jövőben hasonló eset ne fordulhasson elő.”
http://www.keh.hu/index.php?submenu=articles&cat=6&id=576&details=1
Ezek alapján: ha Schmitt sk csinálta a 17 helyesírási hibát tartalmazó irományt, akkar a mindent elkövetés legegyszerűbb módja, ha ő maga költözik ki a Sándor palotából.
Az más kérdés, hogy ez a Kiss norbert pilyen arcpirító módon nyomja a szijjártói mélységeket.
@Pásztörperc:
Ok, tegyük félre az esztétikát.
Marad a tartalmi értelmezés. Az általad írt esetek kivételek, amelyektől pl. személynevek esetén el lehet térni. Végülis ezt is figyelmen kívül hagyhatjuk, innentől viszont szubjektív dolog, hogy feltételezzük-e az olvasóközönségről azt, hogy van annyira intelligens, hogy a külalaktól függetlenül képes különbséget tenni a két felhasználási mód között, vagyis nem értékeli a New York – El Paso vasútvonalat úgy, hogy az „El” utáni rész egy másik gondolat.
(Korrekt vitapartner vagy, köszönöm!)
@Professzore: Ez nagyjából így is van (a kivételséggel nem értek egyet; a dátumos -tól -ig kapcsolatok gyakoriak). Természetesen az is igaz, hogy feltételezhetjük az olvasóról, hogy kisilabizálja a dolgot kevesebb fajta jelből is — mint ahogy képesek voltunk erre a nagykötőjel bevezetése előtt is. A nagykötőt azonban hajszálpontosan azért vezették be, hogy ezt a silabizáló tevékenységünket egy ÚJ JELLEL megkönnyítsék. Tehát NEM azt mondták, hogy ezekben a -tól -ig stb. típusú kapcsolatokban mostantól a kötőjel helyett gondolatjelet használunk, hanem azt, hogy bevezetünk egy új jelet, ami nem a kötő- és nem a gondolat-.
(Ha találsz itt a vincentek közül bárki olyat, aki nem korrekt vitapartner, szólj, és fizetek egy sört!)
premier.mtv.hu/Hirek/2011/01/03/08/Schmitt_Pal_javaslatai_a_keszulo_alkotmanyhoz.aspx
Ha valaki nem látta volna…
subba.blog.hu/2011/01/04/melo_helyesiras_ellenorzo_munkalehetoseg
:-))
Volt ennek a felvilágosult uralkodónak egy elmélete, amelyet meg is valósított: az egyetemes boldogság elmélete. Ismeretes ugyanis, hogy az ember nem azért nevet, mert vidám, hanem azért vidám, mert nevet. Ha mindenki azt mondja, hogy remekül mennek a dolgok, mindjárt megjavul a hangulat. Pazari alattvalói ezért, természetesen saját javuk érdekében, kötelesek voltak fennhangon mondogatni, hogy rendkívül jó dolguk van, és a régi, homályos „Jó napot!” üdvözlő formulát a király az előnyösebb „Dejó minden!” köszöntéssel helyettesítette, engedélyezve azonban, hogy a tizennégy éven aluli gyermekek egyszerűen csak annyit mondjanak: „Hűha!”, az öregek pedig: „Jajdejó!”
Pazari király mindig örvendezve látta, hogyan duzzad a jókedv a népben, valahányszor csatahajó formájú hintójában végighajtatott az utcákon. Elgyönyörködött az éljenző tömegben, kegyesen kiintegetett uralkodói kezével, s az emberek teli torokból kiabálták: „Hűha!”, „Jajdejó!” és: „Ezmárdöfi
@Lóhering a fattyúlovag: Kiberiáda rulez! Ráadásul maga az elmélet még igaz is…
Schmitt Pál alkotmányjogi előadásában a Károli jogi karán – nyilván a hely szellemétől megihletve – feltalálta a szakrális jogi nyelvet:
jhnnsclvn.wordpress.com/2011/03/05/schmitts-well-schmitt-kutja-2/
Az első schmittnyelves topikba:
hirszerzo.hu/belfold/20110319_schmitt_helyesiras_csarda
@Wolff: MTI rövidhír:
Ma délután bezárták a hegyeshalmi Paprika Csárdát. A NAV és az ÁNTSZ közös rendkívüli helyszíni vizsgálata több szabálytalanságot állapított meg és visszaélésre gyanút adót nyomtatványokat is lefoglalt. 😉
@sajtohuba: Basszus, ha errefelé lehet arra hivatkozni egy freskó megvásárlásánál, hogy ,,egyszerű parasztember vagyok,, akkor miért kéne elvárni egy egyszerű vívótól, hogy még helyesen is írjon…
Címzetes egyetemi tanár (1994)
Doktori cím Testnevelési Egyetem (1992)
Okleveles közgazdász, Közgazdaságtudományi Egyetem (1965):
http://www.keh.hu/index.php?submenu=schmitt_pal_eletrajz
A problémák ott vannak, hogy:
„Nyelvtudás: angol, német, francia, spanyol, orosz”
A megoldás az lehetne, hogy a doktorátus (Ph.D.); mi több: a diploma feltételeként az egy-két idegen nyelv tudásán túl a magyar nyelv ismeretét is elő kéne írni, és ezt egyszerű tollbamondással ellenőrizni.” Ahogy nem kaphatja meg a diplomáját (fokozatát) az, akinek nincs elég nyelvvizsgája, ne kaphassa meg az se, aki a tollbamondáson elhasalt. Aztán fél év múlva próbálkozhasson újra — és mindaddig, amíg össze nem jön neki.
A közbülső időszakban pedig legyen jogosult a letisztelő „közhülye” cím viselésére.
megnéztem a szöveget, ez egy firkantás, amit jó ha ki lehet olvasni. ilyen esetben elég nehéz definiálni a helyesírási hiba fogalmát, pár betű össze van olvadva.
@jotunder: Ez nem teljesen igaz, elég pontosan látható, hogy nincs meg még a kezdeménye sem a második l-nek egyik esetben sem, a következő betű az a és az o. (Az m-eket rendesen kiírja két szárral, így az „álomásán”-ban megvan a következő betűszám, az „álamfői”-ben még így sem, mert az a nincs teljesen kiírva.) A köszönettel-ben viszont meg van a tt.Van előnye annak, ha az ember tanul egy kis paleográfiát és utána még használja is.
@Wolff: A blogolásnak is vannak előnyei, például az, ha rádöbbenünk, hogy jé, nahát, paleográfia, van ilyen, ki hitte volna. 🙂
@maroz: Szerintem a Széll Kálmán terv ezek után felesleges bölcsész marhaságnak deklarálja és kiveszik az egyetemi tárgyak közül. 🙂
@Wolff:
Ha már magyar nyelvhelyesség:
„…meg van a tt.” Helyesen: „…megvan a tt.”
@HaKohen: Sőt „meg van a tt.Van” helyesen megvan a tt. Van”
@jotunder: „megnéztem a szöveget, ez egy firkantás, amit jó ha ki lehet olvasni. ilyen esetben elég nehéz definiálni a helyesírási hiba fogalmát, pár betű össze van olvadva.”
Firkantas – lehet. De mégis, az álamfő irta, és úgy tűnik, nem a haverokal kártyászás köszben vagy a bevásárlólistát a mosócédulára.
@dvhr: igen, tulajdonkeppen megtehetne egy koztarsasagi elnok, hogy megadja a modjat egy ilyen koszonolevelnek.
A népszerűség új csúcsai.
hvg.hu/itthon/20110321_vetelkedo_schmitt_pal_helyesiras#utm_source=hirkereso&utm_medium=listing&utm_campaign=hirkereso_2011_3_21
A Médiahatóság már gyűjti legjobb akciós embereit a TV2 ellen.
Megjelent a KEH közleménye.
http://www.keh.hu/index.php?submenu=kozlemenyek_levelek&id=757&details=1&cat=6
Könyörgöm, figyeljen már valaki oda, és hajtsa el a magyarul nem tudó fogalmazókat a kommunikációs részlegről!
Az egy dolog, hogy Schmitt Pál hozott anyagból mire képes egy tollal a kezében, de az még súlyosabb hiba, hogy a Köztársasági Elnöki Hivatalban nincs egy ember, aki a Magyar Köztársaság hivatalos nyelvét és nyelvtanát hibátlanul tudja. Ha pedig van, akkor őt engedjék oda a szövegszerkesztőhöz!
Magyartalansága mellett a közlemény stílusa is megér önmagában egy misét.
Szegény Pali, még ez is. Viktor bejelentette, hogy nem kap Lex-et:
hirszerzo.hu/belfold/20110322_schmitt_pal_multja_orban
@sajtohuba: lehet, hogy van olyan, de ő nem rokon.
Nyilvánosságra hozták Schmitt 1964-es közlekedési balesetének bírósági határozatát.
index.hu/belfold/2011/03/23/kozlekedesi_baleset_miatt_iteltek_el_schmittet_1964-ben/
A 22 éves vagyontalan, egyetemi hallgató Schmitt Pál a saját tulajdonú gépkocsijával megcsúszott és nekiütközött egy szemből érkező taxinak. Foglalkozás körében elkövetett, súlyos testi sértést okozó gondatlan veszélyeztetés és társadalmi tulajdont károsító gondatlan rongálás miatt ítélték el négy hónapnyi, 3 évre felfüggesztett szabadságvesztésre.
Csak én nem értem,
1. hogy lehetett 1964-ben egy 24 éves egyetemista fiatalembernek saját kocsija?
2. hogy lehet vagyontalan az, akinek saját gépkocsija van?
3. hogy követhette el foglalkozás körében a veszélyeztetést egyetemistaként?
@Kettes: Én készségesen elhiszem, hogy „nem volt tisztában a keramit burkolat különösen csúszóssíkos tulajdonságával”.
Közismert tény, hogy a csúszós utak sajátosságairól sem az elméleti, sem a gyakorlati KRESZ tanfolyamokon nincs szó. Az MHSZ által szervezettek pedig kifejezetten hallgattak a szocialista keramit negatív tulajdonságairól.
Bizton állíthatom, hogy nem volt az akkori KRESZ tankönyvben erre történő utalás, ellenkező esetben ui. tudta volna, hogy oda kell figyelnie, hisz minden elé tett iratot gondosan áttanulmányoz elejétől a végéig.
@sajtohuba: Nekem azért 1964-hez képest is aránytalanul súlyosnak tűnik a börtönbüntetés egy közlekedési baleset miatt. Elképzelhető, hogy a beszervezéshez szükséges zsarolást szolgálta.
@Kettes: Egy személy 8 napon túl gyógyuló sérüléseket szenvedett. A szövegkörnyezetből azt értem, hogy a taxiból valaki volt az. A 8 napon túl gyógyulás jelenthet nagyon súlyos sebesülést is, illetve lehetett „valaki” is a sérült.
Emlékezzünk az 1964-es puha diktatúrára. 2011-ben más a módi.
http://www.fn.hu//cegek/20110324/lekoszont_tv2_balhes_foszerkesztoje/
A közös megállapodásban sem volt politikai szándék.
Köszönöm Elnök úrnak, hogy megérleltem bennem, hogy nyilvánosan beismerjem, egyetértek egy fideszes képviselővel!
Ez bizony „Vér ciki, kib…ottul gáz”. Mind a helyesírás, mind Hoffmann szövege.
Hoffmann Rózsa megvédte Schmitt Pál „helyesírását”
hvg.hu/itthon/20110324_hoffman_rozsa_megvedte_schmitt_palt#utm_source=hirkereso&utm_medium=listing&utm_campaign=hirkereso_2011_3_24
@sajtohuba: megérlelte, bocs.
Poszt, illetve magyarul utánlövésfirkász honfitársaim! Innováljunk, illetve újítványozzunk!
http://www.mr1-kossuth.hu/hirek/legfrissebbek/schmitt-innovacio-helyett-legyen-ujitmanyozas.html
Magyarisztán 2011:
http://www.nyest.hu/hirek/diplomaciai-celu-nyelvujitas-a-koztarsasagi-elnoktol
Erre innom kell egy erős georgiai teát!
Eh, csak bosszankodom és szégyenkezem a Magyar Köztársaság állampolgáraként. De már nem csodálkozom rajta.
http://www.hir24.hu/belfold/2011/07/29/elirtak-schmitt-palek-a-norveg-kiraly-nevet/~~fokusz