A schmittmagyar nyelv védelmében (különkiadás a XI. rész helyett)
Eredeti szerző: Pásztörperc
Már megint nem tartom egy ígéretemet: a szaknyelvek ekézését jövő héten folytatom (ha esmég közbe nem jön valami). Most ugyanis új év van, és ha újév, akkor újévi beszéd, amit hagyományosan a köztársasági elnök tart.
Tudjuk: nem akármilyen köztársasági elnökünk van, hanem olyan, aki megválasztása után (a beszédes nevű Budai Polgárnak interjút adva) kifejtette hogy ebbéli minőségében fő feladata (mondhatnók, küldetése) a magyar nyelv védelme. Nyelvünk tisztaságának megőrzését tekinti mindennél fontosabb kihívásnak, köztársasági elnökként gondolkodásának középpontjába a magyar embert állítja. „A magyar emberek szép beszédéért, a fiatalok és idősek egészségéért, az oktatásukért és az egész nemzet összetartozásáért fogok dolgozni” — hangsúlyozta Schmitt Pál. Amint összegezte, Göncz Árpád a demokratikus intézmények stabilizálásában jeleskedett, Mádl Ferenc az oktatás, a tudomány és a kutatás támogatásáért, Sólyom László pedig a fenntartható fejlődés és a környezettudatos gondolkodás elterjesztéséért, valamint a határon túli magyarság elismertetéséért tett nagyon sokat — ő pedig a magyar nyelvért kíván.
Lássuk hát, milyen is az a magyar nyelv, amit meg kíván védeni tőlünk?
„Ne fogadjunk meg semmit, ne fogadkozzunk, csak tegyük a dolgunk bölcsességgel, emberséggel.” — kezdi a 3. bekezdést. Megállapíthatjuk, hogy a schmittmagyar nyelvből eltűnt a felkiáltójel. Nincsenek felszólító mondatok — valszeg azért, mert senkit nem kell felszólítani semmire: Orbán Viktor kijelenti, hogyan vannak a dolgok, és akkor azok úgy vannak. Ha azt mondja, felfelé esik a kő, ha azt mondja, szétnyílik a tenger. Nem kell rászólni, hogy „Múkodj!” — teszi a dolgát önként, saját akaratából.
„… összefogást mutatott a nemzet, mely nem kérdezett származásról, anyagi helyzetről, csak adott…” olvashatjuk a következő bekezdésben — és nem, itt nem akarom a mely kérdőszó és az amely vonatkozó névmás kapcsolatát taglalni: az egy bonyolult ügy. Egyébként is, amint később láthatjuk („a munkáról, melyet megtettek”), a vonatkozó névmás mibenlétével és használatával elnökünk nincs tisztában. Ne szőrözzünk ezen: mindenkinek vannak gyengéi. De hát van itt két másik olyan dolog, amit szóvá kell tennünk.
*Az egyik a hagyományos magyar nyelvtől oly idegen segédigés szerkezet (összefogást mutat; a szöveg egy későbbi részében: összefogást tanúsít). Az ilyen eltérésnek egy nyelvvédőnél csak tartalmi okai lehetnek. Gondoljuk végig: miben is más ez, mint az „összefog”? Igen, tiszta a képlet: elnökünk szerint maga az összefogás, együttműkődés másodlagos, mondhatnánk, fontatlan dolog — a fontos ennek a látszata: mutassuk (tanúsítsuk) azt az összefogást! Nyugodtan belevághatjuk a kést az alkotmánybíróság, a magánnyugdíjasok, a sajtó hátába, csak mosolyogjunk közben: ez elnökünknek egyébként is remekül megy. Soha ilyen szépen mosolygó elnöke nem volt még e sokat szenvedett kis népnek!
* A másik ez a -ról -ről rag. Elnökünxerint nem az a fontos, hogy a nemzet nem kérdezett meg ezt-azt, hanem az, hogy már eleve az adott témakörről se kívánt tudni semmit. Úgy véli, fontos és kiemelendő dolog, hogy a nemzet ne kérdezzen, csak tegye a dolgát (amit a nála okosabbak — és ezen persze Orbán Viktort értjük — majd megmondanak neki). Milyen csúf dolog is lett volna, ha a nemzet megkérdi, mit is tettek azzal a sok pénzzel, amit villámgyorsan összeadakozott a katasztrófa áldozatainak? (Zárolták.) A nemzet ne kérdezzen!
„Mindezek közben új alkotmányunk születik” — vezeti be elnökünk egy későbbi gondolatát. Tehát úgy véli, az alkotmány vmiféle spontán, kvázi természeti jellegű folyamat eredménye: megszületik, akár teszünk érte (vagy ellene) valamit, akár nem. Tehát nem a Fidesz stb. képviselői írják, gondosan, egyenként belefogalmazva a haverok érdekeit, egyenként ellehetetlenítve és szimbólumokkal helyettesítve a hatalom ellenőrzésének demokratikus intézményeit, konzekvensen leszavazva mindenki más javaslatait, nem! Alkotmány csak úgy lesz: születik. Ezért hát, mivel az nem a magunkfajta gyarló emberek műve, nekünk nem is lehet más dolgunk, mint hogy farokfelvágva betartsuk bölcs rendelkezéseit.
Vannak a szövegben apróbb hibák szép számmal (csapnivaló központozás, gondolatjel helyett rövid kötőjel stb. stb.), de méltatásunkhoz nem méltó, unalmas és olcsó poénkodás lenne ezeket csócsálgatni. Összpontosítsunk inkább a záró gondolatra, mert ennek nyelvi kifejtése a legfrappánsabb.
Közvetlenül az újévi jókívánság előtt ez a sor áll, mindenféle idézőjel nélkül, de „nemzeti imádságunk” részeként:
Isten, áld meg a magyart! Jó kedvel, bőséggel!
A figyelmes szemlélőt ez akár a Himnusz kezdő sorára is emlékeztetheti, bár alapvető eltérésekkel:
— áld helyett áldd,
— kedvel helyet kedvvel.
Fenti eltéréseket elemezve arra következtethetünk, hogy a schmittmagyar nyelvben nem lesznek mássalhangzótorlódások. Ha valahol három vagy több mássalhangzó kerülne egymás mögé, azokból csak az első kettő maradhat: a többit el kell hagyni. Meg kell állapítsuk: a schmittmagyar a hagyományos magyar nyelvnél kevésbé érthető, de lényegesen gördülékenyebb, kellemesebb hangzású nyelv lesz — olyan, amin folyamatosan mosolyogva is beszélhet az ember.
Akkor azonban, ha ez nem valamiféle véletlen hasonlóság (nagy szellemek, ha találkoznak), hanem tényleg a Himnusz kezdő sorára kívánna emlékezteni (erre utal a felkiáltójel is, ami ugyebár a schmittmagyarból kikopik), akkor le kell szögezzük, hogy Kölcsey schmittmagyarra átírása etikailag problémás — idézni szöveghűen szokás.
<
p style=”text-align: justify”>Mivel egy pillanatig sem kívánok megfeledkezni arról, hogy a köztársasági elnök támadhatatlan, maradjunk annyiban, hogy ha ezt bárki más tette volna, az valami egészen minősíthetetlen, ordenáré bunkóság lett volna. Így persze nem az, hanem egy új, (a fentiekben vázolt) jövő felé mutat. Annyit azonban kimondhatok: ez a jövő nekem nem tetszik.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16522408-6ab3cbeae028d' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16522408&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16522408-6ab3cbeae028d&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16522408-6ab3cbeae028d' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
Talán igazad van. De az a felvetés,hogy ne szidjon,kritizáljon másokat az,aki maga is képtelen helyesen írni,teljesen jogos,főleg egy nyelvhelyességet kritizáló blogon.(szerintem)
Az pedig csak egy mondvacsinált indok,hogy „mert nincs ékezet”! Hát csinálj!
Én egyébként nem vagyok egy „nyelvtannáci”,sőt,még csak értelmiségi sem vagyok,de erre a „kommentre” írt válaszodra muszáj volt reagálnom,mert igazat adok az írójának!
Itt valami félreértés lesz: Nem „jó kedvel”, hanem „Jókedv el”.
Biztos erre gondoltak, bőséggel…
Pedig tényleg áld:
upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/d/df/K%C3%B6lcsey_Himnusz_k%C3%A9zirat_1823.jpg
ok, bocs, storno, olvastam tovább.
Azt azért el kellene ismerni, hogy a Közt. Eln. Hivatal eddigi teljesítményét figyelembe véve a Himnusz első két sorában elkövetett néhány apróbb helyesírási hiba gyors, egy napon belüli kijavítása mindenképp szép eredmény.
Ettől még mondjuk oldalt, az „Aktuális” rovatban továbbra is „2010. szeptembere”, „2010. októbere”, stb. szerepel, holott a magyar helyesírás szabályai szerint ” ha az évszám (évszámcsoport) birtokos jelzője egy másik szónak, nem teszünk utána pontot” (ld. „A magyar helyesírás szabályai 294. és 295. pontok). De ne akarjunk mindent egyszerre, hiszen: „Csalfa lenne, ha nem ismernénk be, hogy van még teendőnk az új évben is. Személyes és nemzeti kihívások sora tornyosul előttünk…”
Did you miss the speech of the Hungarian president? Now you can watch it with English subtitles! http://www.youtube.com/watch?v=FoZxuW1L0MY
Az érthetőbb fokozása lefelé: érthetőbb, kevésbé érthetőbb, legkevésbé érthetőbb. Felfelé: érthetőbb, sokkal érthetőbb, leginkább érthetőbb.
Nem vagyok magyar szakos tanár ( sőt tanár sem, szerencsére), de úgy emlékszem, hogy a magyar nyelvben nincs kettős fokozás, tehát „leginkább érthető” lenne a helyes.
Egyébként: fogjunk össze, és vegyünk már a Sándor Palotába egy szövegszerkesztőt, ami kijavítja a helyesírási hibákat.
Vajon mit jelenthet a „biztos zsinórmérték” kitétel? Úgy értsük, hogy aki jövőre is itt mara még, az akassza fel magát?
@főboszorka45: Annak biztosan selyemzsinórt küldünk…
@Pásztörperc: hihi!!!!
Erre gondoltamn… De egész éjjel álmatlanul fogok forgolódni, mert még mindig nem tudom, mi a zsinórmérték? Talán méter, deciliter, vagy öl? másik kérdés, hogy miért biztos?
Annyira jó, hogy válaszolgattok a posztokra, aztán meg moderáljátok, ez is kb. olyan erőfitogtatós módszer mint a kormányé.
Hű, még jó, hogy mindenki játszhat kicsi NMHH-t a saját kis vackán! Süti!
@rotfl: Rosszul látod. Ők válaszolgatnak, én törlök. Nem moderálok, törlök. Mégpedig a trollt törlöm. Nem szeretem a trollokat. Ennyi.
@jotunder:
Nyilván azt csináltok itt amit akartok -a ti bizniszetek-, de legalább egyeztessetek akkor egymással. Minden moderátor/cenzor arra hivatkozik, hogy ő aztán tudja, hogy ki a troll meg van gombja. Na, akkor kellene elvenni tőle azonnal. Áhh, kár is pazaroni erre az időt, sry.
A nyelvművelő kéziszótár szerint (ha jól emlékszem -(jó a központozás?) nincs kéznél) a mely/amely benézés, sőt külön sopánkodásnak ad hangot (jól mondom?), hogy lehetne töbet (jól írom?) használni.
Örömmel látom hogy kicsi piros szívetek mélyén ti is éreztétek, nem lehet hogy a rettegés paganinijeit az új esztendő egy jobb napokat látott szcientológus repülőgépgyűjtő színművész és S.Jackson NTSC csíkos filmkockája alatt érje, így méltó dizájnt választottatok ennek az oly sok vidám pillanatot okozó blognak, olyat mely méltó a Legfőbb Ellen, a Patás Ördög falvédőre festésének újkori manifesztumához.
Boldog új esztendőt, erőt és kitartást a fáradhatatlan gyűlölködéshez, csúsztatáshoz, félremagyarázáshoz, árokásáshoz, bőröndrezegtetéshez!
Garantáltan index címlap lesztek hetente legalább háromszor, ez a szeződésben foglalt minimum! Csak így tovább kispajtások!!!! 🙂
@Karmadealer: Ááá, igazából az egészet csak Érted tesszük. Tudod, hogy oszthasd itt azt az észt, amiből Neked olyan sok van, nekünk meg olyan kevés. Szívből remélem, hogy ez így is marad.
Kb 10 ilyen bérhuhogó blogot fosott ki a zindex a főoldalra.
Amúgy kellemes ez a lágy széklet tónus. Nem fárasztja a szemem.
@Blassius: Elgondolkodtál-e ezen egybehangzó írások igazságtartalmán?
Vagy csak végigjárod őket, és eme árnyalat kedvelőjeként beléjük rondítasz, hogy otthonosabban érezd magad?
„Meg kell állapítsuk…” – hat ez borzaszto! Es ezt nem a smit mondta!
@Látnok.: egyszerűbb: Windows lehetőséget ad, hogy bármilyen nyelvet beprogramozzál, és mindegy, hogy milyen billentyűzeted van, azon a nyelven ír, mint most én „HU” de van ES, EN, PT (br, pt) DE, FR egy egyszerű klikk, és már másik nyelven vagy hahahaha a zékezettelenek hülyék:
mi a különbség
Orban es a Fidesz szarbaszokott
és
Orbán és a Fidesz szárbaszökött
döntsétek el a szalonnamariskamitaszondmajdrája
Új év!
Újbeszél!
Egyébként honnan veszitek, hogy felszólító módban van a Himnusz első sora?
Isten áld MegaMagyart.
Ez egy sima kijelentő mondat. Ti tudjátok rosszul és Pali tudja jól, ti kis „okostojások”…;)
Yo! Kedvel bőséggel.
Még ez is kijelentő mondat. Azt jelenti nagyon kedvel. Semmi felszólító mód. Csak semmi kényszer (a slukker nállam vann)… 😉
Mindenki hozzon még egy betűt….!
Még a Kányádi-verset sem sikerült pontosan idézni… Roppant hiteles társaság.
Kányádi Sándor:
Ballag már
Ballag már az esztendő,
vissza-visszanézve,
nyomában az öccse jő,
vígan fütyörészve.
Beéri az öreget
s válláról a terhet
legényesen leveszi,
pedig még csak gyermek.
Lépegetnek szótlanul
s mikor éjfél eljő,
férfiasan kezet fog
Múlttal a Jövendő.
Gratulálok, 8 posztot sikerült kigyűjteni a Schmitt ellen. Engem és még többmillió embert viszont ezzel a módszerrel sem lehet a Schmitt ellen hangolni:-)
@Mikrobi: Ellen? Gyűjteni?? többmillió???
😀
@Mikrobi: Akkor majd ellened hangoljuk a maradék hatmilliárdot.
Idézet a posztból: „”… összefogást mutatott a nemzet, mely nem kérdezett származásról, anyagi helyzetről, csak adott…” olvashatjuk a következő bekezdésben — és nem, itt nem akarom a mely kérdőszó és az amely vonatkozó névmás kapcsolatát taglalni: az egy bonyolult ügy. Egyébként is, amint később láthatjuk („a munkáról, melyet megtettek”), a vonatkozó névmás mibenlétével és használatával elnökünk nincs tisztában. Ne szőrözzünk ezen: mindenkinek vannak gyengéi.”
Sajnos azt kell írjam, Schmitt – egyetértve amúgy valahány (!) észrevételeddel, mely (!) újévi beszéde tárgyában lejegyeztetett – ez esetben korrektül fogalmazott. Ennek a „mely-amely-amelyik-melyik” formahasználatnak és kérdéskörnek azért még nézz utána, mert nem olyan egyértelmű ám, mint amilyennek te lefested. A „mely” ugyanis „mi”, „ami” értelmében is használatos, azaz nyelvünkben teljes értékű vonatkozószó. Mára kissé achaikusnak ható szóhasználat, igaz. De attól még élő. Vö.: ‘mely. Kurtított forma. Miként a „mit” sem csupán kérdőszó, hanem az „amit” mutató-vonatkozószavunk eredetileg aposztróffal jelzett változata. „A rossz, mit ember tesz, túléli őt.” Ez itt sem kimondott kérdőszó ám… Mint ahogy(an) – lásd, szavaink kétfelől is rövidíthetők! – a „hol” is kétféle értelmében használatos, pedig hát erősen kérdőszó jellegű. „Kisded ország, hol születtem…” Nem kérdőszó, vonatkozó.
Ettől eltekintve a pátosz, amit Schmitt köszöntő beszéde vezérmotívumának szánt, hamiskás. Tényekkel hadilábon áll, az e pozícióban elvárható elemző-következtető képességeknek pedig ugyancsak híján van. És szövegírója sem kevésbé.
@Rodeo36: … egyszerűbb: Windows lehetőséget ad, hogy bármilyen nyelvet beprogramozzál …
Sajnos nem így van. Csak arra a nyelvre tudsz átváltani, ami teleoítve lett az Op. rendszerrel együtt. Ellenben a szállodákban még a nyelvi váltás lehetőségét is le szokták tiltani, az ikon meg sem jelenik a tálcán. Egy nyelv van, és kész.
@ver@s kan-tár: Könyörgöm, pont ezért írtam erre, hogy bonyolult ügy!
Ez az, aminek helyessége-helytelensége a szövegkörnyezet és az alkotó szándékának elemzése nélkül nem állapítható meg, és még akkor is marad benne egy csomó szubjektív elem! Ha elkezdtem volna elemezni, hogy szerintem az államfő beszéd miért inkább hivatali, mint költői szöveg stb., az elvitt volna kb. annyi helyet, amennyi most az egész, és utána is éppen ilyen vitatható maradt volna. Szóval, ez egy bonyolult ügy, ne boncolgassuk!
@ver@s kan-tár: … viszont örvendenék, ha elmondanád, hogy „a munkáról, melyet megtettek” részt miért tartod helyesnek. Hajlandó vagyok tanulni belőle (nem szívesen persze, de hát ha az embernek nincs igaza, akkor nincs).
@HK417: … Aki nem használ ékezetet,az vagy egy nagyképű majom–mert,hogy Ő külföldön él–vagy egyszerűen hüje hozzá …
Hát bazdmeg egy dolgot kifelejtettél: nem mindenki a saját gépét használja külföldön. Például én sem. Mert a szállodákban, az IT Cafékban nincs lehetőség állítgatni. Az van amit adnak.
Ha meg ez nem jut eszedbe, akkor még nem kell kioktatni egyből a másikat.
@Pásztörperc: Létezhet rá egzakt, nem egyéni szájíz szerint forgatható szabály – ellentétben a mostani médiafelügyeleti törvénnyel, de az más téma, más terület, csak úgy eszembe jutott; manapság ez, olybá tűnik, népbetegség –, csakhogy én nem fejtegethettek akadémiai állásfoglalást, hiszen nem vagyok sem a megfelelő képesség, sem a kívánt mandátum birtokában. A magam nyelvtani tudása szerint a fenti mondat nem csupán értelmezhető, de nyelvünk mondatalkotó szabályai szerint még helyes is. Tévedhetek persze, az esélyem megvan rá, ám az idézett „…a munkáról, melyet megtettek” szakaszból nekem kezdettől fogva – csak ezzel már nem akartam előrukkolni – inkább a „megtettek” csípte a szemem. Megtenni lehet egy szívességet, egy távolságot, a befutót lóversenyen vagy egy számot ruletten, de hogy munkát… Azt véghez vinni, befejezni, elvégezni stb. lehet, úgy gondolom. Szóval nekem a legkevésbé a vonatkozószó-használat fájt ebben a stilisztikailag döcögős, a belevitt ethosz tekintetében pedig eleve félresiklott beszédben. A munka ténye, melyet (mit, amit, amelyet) épphogy megkezdtek csak a fiúk, de be még nem végeztek, már inkább sajog nekem, hozzá még (=méghozzá) mindkét oldalamról, elevenen, ha csak rágondolok is. (Látod, ez is stílusgyakorlat.)
Ez a mi nyelvünk köznapi használatában jóval szabadabban formálható annál, hogysem efféle döccenőket hibaként kellene bárkinek felróni. Amíg ki lehet mondandójából hámozni a lényeget, nincs nagy baj. Igaz, közt. elnökünk esetében pontosan ez volna a bibi. Hogy nagyon is ki lehet belőle hámozni… (Boldogok a mit sem értők, mert nem fájnak nekik a szemlátomást semmihez nem értők.) Stilisztikán meg tényleg kár lenne hajba kapni.
@ver@s kan-tár: Teccik a nyelvezet, amelyen vakerolsz, haver, de a „hozzá még”-et nem így írjuk, hanem ígyen: hozzámég egy söröt!:-D
A „méghozzá”-t azé’ lájkolom!
@Látnok.:
A WINDOWS operációs rendszereknél a controll panel megfelelö menüpontjában lehet a billentyűzet nyelvi beállításait intézni és ez nem „gépfügő”. Amíg Londonban éltem én is „netcaffe”-t használtam XP-vel,mert az volt.Azóta a második saját gépet nyűvöm egy skandináv országban-az elsőnek még a VISTA volt az operációs rendszere,de ezt a problémát simán kezelte a mostani WIN’7,meg faék szerűen egyszerű ebből a szempontból is. Egyik PC-t sem otthon vettem.
És most nem kioktattalak bazdmeg,csak elmondtam mi van és nem felejtettem ki semmit,mert pontosan erre gondoltam,mikor a második lehetőséget leírtam.
ui.: Csak hogy tudd,a billentyűzet állításának semmi köze az operációs rendszer nyelvének állításához. A vistán például semmi lehetőség nem volt,mert az adott ország nyelvén adták ki és kész. Azért az ékezeteket be lehetett állítani simán.
@HK417: … A WINDOWS operációs rendszereknél a controll panel megfelelö menüpontjában lehet a billentyűzet nyelvi beállításait intézni és ez nem „gépfügő”…
Nem mondtál újat, pontosan tudom (többek között informatikus is vagyok). Csakhogy az Op rendszer állítgatása mindenhol le van tiltva a hülyék, és az amatőrök miatt.
Mellesleg a control -t egy l-el írják.
Hagyjuk a fenébe az egészet.
Ja, igazad van–a control-ban is.
@HK417: bocsi! az előbbi,Látnoknak ment!
Visszásnak tartom nyelvi kérdésben állást foglalni úgy, hogy – akár szándékosan, akár direkt – a hozzászólás hemzseg a magyartalan kifejezésektől: elnökünxerint, valszeg stb.
Ez a hosszú kötőjel, amit használsz, a magyar nyelvben nem elfogadott, helyette a kevésbé hosszú (alt + 0150) megfelelő.
@Hari R. Seldon:
„a slukker nállam vann”
Mit szoksz (sőt: szox) slukkolni vele? Lónyált vagy söret?
És: „Isten áld MegaMagyart.”
A MegaMagyar az, aki nekifutásból hanyattvágja Brüsszelt?
@Professzore:
1. ez itt magáncsevely: szórakozásunk, kikapcsolódásunk eszköze. Az Általad magyartalannak vélt kifejezések nem magyartalanok, hanem rétegnyelviek (ha tudod, mi az). Olvasószerkesztőként nem használok ilyen szavakat — és halvány kifogásom se lenne, ha Pali bátyánk itt hozzászólva effélékkel fejtegetné ki szervilis gondolatait.
2. Az akadémiai helyesírás definiálja a nagykötőjel és a gondolatjel mibenlétét (sőt, teljes hülyeségként külön az ún. párbeszédjelet is), de még csak halvány utalásként sem rendelkezik ezek tipográfiai megjelenítésének mikéntjéről. Amit tehát elfogadottként említesz, az egy kimondottan rossz szokás: éppen hogy azért rossz, mert ugyanazt az írásjelet használja két alapvetően eltérő központozó jel megJELenítésére.
Az ALT+0150 a hosszú kötőjel; az ALT+0151 kimondottan azért létezik a karakterkészletben, hogy gondolatjelnek használhassuk.
Sajnálom, kedves P/c, de azt kell mondjam, Professzore-nak teljesen igaza van.
Milyen alapon kritizálsz bármit, ha a kötőjeled hossza a szabvány alatt marad?!
Hagy kivánnyak Boldog Ujévet, minden kedves Komentelőnek aki
meg látta hogy mijen igazsságtalan dolog volt ez hogy eszt, szovátette
a Blogg!!!
Nyujcson feléjük Védőkart, a Jó Isten!!!
Ha küzddenek, Elenséggel.
1. Elfogadom, földreszálltam. 🙂
2. Nyissunk vitát! Miután te olvasószerkesztő vagy, alighanem tudod, ki az a tördelő. No, én huszonsok évig tördeltem, és nem a kezemet.
Egyelőre hagyjuk most az Akadémia értekezését, mert ő csak azt definiálja, hogy adott célra mit kell használni, azt viszont nem, hogy az hogy néz ki.
Három alternatíva van:
– elválasztójel/kötőjel (nyomdai szakszóval divíz),
– gondolatjel (nyomdai szakszóval félkvirtmínusz),
— hosszú gondolatjel (nyomdai szakszóval kvirtmínusz).
A germán tipográfia (a „lipcsei iskola”) alapelvei szerint a gondolatjel használatos mindarra, ami nem elválasztó- vagy kötőjel. A hosszú gondolatjelet a modern tipográfia csak kivételes esetben használja (pl. ha a font „gyári” gondolatjele túlságosan rövid lenne a tervező „ízlésének”).
A hosszú gondolatjelet az angolszász tipográfia használja elsősorban, ráadásul máshogy, mint mi (egyébként több logika van abban).
@dogfüggő:
helyesen: i-gazság tan külföldiesen e-gazság-tan, azaz, neten közzétett galádság.
P/c- tmeg sajnálom, ha gond van a vesszeje, pardon, kötőjele hosszával baj van 🙂
Egyébként meg a kedvel nagyon kézenfekvő szó, mondaná don Fülig di St. James, nem tudom, mija baly velle.
@Professzore: Ez mind igaz, csak éppen azért nem megyünk vele semmire, mert a mi jóságos akadémiánk nevezett jeleket és használatukat mind a német, mind az angolszász hagyományoktól eltérően definiálta. tehát ha attól a balsorsú párbeszédjeltől (ami a gondolatjel szimpla elfajzása) eltekintünk, akkor három jelünk marad a háromféle karakterhez:
– a divíz elválasztójel/kötőjelnek;
– a félkvirtmínusz nagykötőjelnek;
– a kvirtmínusz gondolatjelnek (stb.).
Ez a rendszer — ahogyan többen használjuk — logikus, egyszerű és áttekinthető, és nincs is vele baj, amíg folyó szöveget kell lejegyezni. Abban a pillanatban azonban, amikor képletek kerülnek elő, ez is megborul, mert a matematikai mínusz leírásáról az akadémia nem rendelkezik sehogyan se. (Mintha az nem is lenne a nyelv része.)
Tudsz-e előnyöket rendelni bármely más elrendezéshez?
@Pásztörperc:
Esztétika, egyszerűség.
A nagykötőjel definícióját én elmebeteg dolognak tartom. Tehát hiába van, hiába kellene (elvileg) használni, gyakorlatilag egyszerűbb, szebb, ha összevonjuk a gondolatjellel és a párbeszédjellel egyetemben.
A nagykötőjelet rendeli az akadémia olyan esetekben használni, amikor pl. két név van egyesítve tulajdonnévként: Duna–Rajna–Majna-csatorna. Ellenben a gondolatjel, előtte-mögötte szóközzel az általad kívánatosnak tartott gondolati részek — gyakorlatilas — elválasztására szolgál mondaton belül.
No, ebben a példában én hoztam a 151-es nehézségét: kizárólag tervezői szempontból semmi nem indokolja az ilyetén való differenciálást, mert azt a két szóköz egyébként is megoldja (senki nem fogja gondolni, hogy – az angolszász rendszerből fakadóan – a fenti mondat részek és gyakorlatias szava egyetlen összevont szerkezetet alkotnának. Ehhez pedig, hangsúlyozom, tervezői szemmel nincs szükség más differenciálásra. Másrészt: csúnya.
Ahogy nézem, másnál is kiverte a biztosítékot. Egy profi javította végig, sajnos annyira kicsi a felbontása, hogy nem nagyon látom…
http://www.facebook.com/?ref=logo#!/photo.php?fbid=170586572983526&set=a.135312323177618.12073.119056498136534
@HaKohen: Ez is hibásan ír!!! Megőrülök. Nem szokák, hanem SZOKOL!!!
Rádiózni szokol? Rádiód a SOKOL… Ha nem éppen Tilos…
@Látnok.: én saját gépről beszélek, tudom, hogy néhányan olcsójánosként eleve nem vesznek olyan laptopot ami lehetővé tenné, másoknak havány lila fogalma sincs róla hogyan működik… sohasem használtam hotel gépet, de a hotel egy nagy marha, hogy csak egyetlen -angol- nyelvre számít, állítom, hogy az itteni esetek nagyrészében sima szakmai analfabétizmus van a háttérben
erre jó példa (egy blogról):
az Orban csalad szarbaszokott
és
az Orbán család szárbaszökött
jó munka a nemnemhahahaha című gittegyletnek ájsztí utánra