A jövő egyeteme, avagy káoszelmélet és skálafüggetlenség
Eredeti szerző: jotunder
- A szoft technológiai szaktanácsadó képes a korábban megszerzett “hard” tudását konvertálni az új helyzetek többnyire csak lazán strukturált, “szoft” problémáira.
- Ismeri az ehhez szükséges fogalmi kereteket (káoszelmélet, skálafüggetlenség, többszörös lojalitás, validálás, narratívák stb.), és ezeket a legváltozatosabb körülmények között tudja alkalmazni. (Mérő László egyetemi tanár ELTE-s posztgraduális kurzusának leírásából)
Baracskai Zoltán és Mérő László professzorok vezetésével indul posztgraduális képzés az ELTE-n. Baracskai Zoltán scholar.google oldalát sikerült megtalálnom, teljesen nyilvánvaló, hogy ő nem egy professzor, ez pedig nem egy tudományos munkásság.
Mérő László egy nagyon okos ember, aki szerintem olyasmiről ír könyveket, amihez nem ért. Mindazonáltal, a könyveit megveszik, szeretik, és ezek egyáltalán nem áltudományos hülyeségek. Az, hogy egy egyetem meghirdet ilyen kurzusokat, főleg, ha a kurzusokra sokan jelentkeznek, nem elfogadhatatlan dolog.
Azt azonban senki sem kérheti tőlem, hogy amikor valaki az ELTE-n a káoszelméletet és a skálafüggetlenséget felsorolja egy kurzustematikában, mint a szoft technológiai tanácsadóság szükséges fogalmi keretét, akkor én arról ne írjak tíz sornyi posztot. Az a Vincent szükséges fogalmi kereteinek tagadása lenne.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16520024-6a03cbca080da' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16520024&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16520024-6a03cbca080da&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16520024-6a03cbca080da' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
én egyszer régen a Műegyetemen hallgattam egy kurzust, amelyben a pszichológus végzettségű csávó megpróbálta elmagyarázni a kis reálértelmiségi-palántáknak a különbséget a természettudományokra és a társadalomtudományokra jellemző megközleítés, ill. ilyen jellegű tárgyak oktatási metodikája között.
ha Mérőnek van humorérzéke, összeállít egy ilyen témájú előadást, és meghívja JT-t demonstrációnak. és ha a JT-nek van humorérzéke, akkor el is megy…
@sok-sok: Tisztázzunk valamit. A matematikának nincs semmiféle arisztokratizmusa. A fizikában és a műszaki tudományokban általában jól használható valamiféle matematika, de a matematikusok nagy részét ez nem is érinti. Kicsit tudomány, kicsit talán művészet, kicsit játék, erről már annyit írtak, nem fontos.
Itt a Sokal-problémáról van szó. Mérő és Baracskai el akarnak adni valamit, és azzal próbálják eladni, hogy mindenféle matematikai buzzwordoket tesznek bele, amelyekről gyakorlatilag fogalmuk sincs. Ez halandzsázás. A halandzsázás egy ország reprezentatív egyetemén nagyon kínos dolog.
Baracskai szövege a saját cégéről nehezen minősíthető, jolánnal, meg zoltánnal. Jézusmária.
Engem baromira nem zavar, hogy ilyen kurzust tart valaki egy egyetemen. Az zavar ha valaki a féltudásúságát halandzsával próbálja palástolni.
Pontosan tudom, hogy vannak a világban olyan problémák, amelyeket egyáltalán nem lehet természettudományos módon megközelíteni, de valahogy meg kell közelíteni. Ezek nagyon fontos dolgok tudnak lenni, és kiváló képességeket kell kifejleszteni hozzájuk. Itt most igen látványosan nem erről van szó.
@oOoOoO: a mernokokre gondoltam–a matematika tiszta absztrakciojaba nem jatszanak bele a mocskos hetkoznapok… mi ezzel a baj?
lazits…senki nem tamadta matematikat…
de ne regresszaljunk mar oda, hogy tortenelemrol csak a torteneszek beszelhetnek irhatnak stb
a vilag ennel bonyolultabb…
mondom ezt ugy hogy en is falra maszom a bolcsesz nagykepuskodesnek attol a vallfajatol, amikor dobaloznak heisenberggel (nem a walter whitetal) kaosszal meg mifenevel–ennek lanyi andras volt egy diszpeldanya okoteruleten. De attol hogy Lanyi nem biologus , meg –nehez ezt nekemkimondani–lehet ervenyes velemenye bizonyos biologiai jelensegek tarsadalmi aspektusairol. Es ha ezt elfogadjuk, akkor nehez azt mondani, hogy jobb az ha ezekrol semmit nem tud es ugy beszel roluk… ezen belul sok a bullshit valoban
Csak felve jelzem termeszet es tarsadalom szetvalasztas is elegge problematikus–de ezt mar nem varom el, hogy elfogadd.
@volker: nekem mondjuk nincs humorom, de egy ilyen eloadasra en is el mennek:-)
@volker: Ember, fogd már fel, hogy nekem a világon semmi bajom nincs a társadalomtudományokkal, és, szemben aránylag sok emberrel, nem gondolom azt, hogy a természettudományok vagy a matematika valamiért a társadalomtudományok felett helyezkedik el. Az egy másik világ, más feladat, máshogy kell hozzáállni, máshogy kell megközelíteni. És?
Itt pontosan arról van szó, hogy valaki a legjobb matematikus akar lenni a pszichológusok között, és persze a legjobb pszichológus a matematikusok között és ebből csinált magának egy egyetemi karriert. Ami egyébként engem nem zavart. De most zavar.
@jotunder: OK, félig asszem már meg is vagyunk.
Már csak azt kellene elfogadnod, hogy a matematika (nota bene: fizika, lásd pl. Sch macskája) paradigmái nem copyright-osak, azok így-úgy lebutított, kiforgatott stb. verzióit bárki használhatja, akinek megtetszik.
Az kéne már csak, hogy a „skálafüggetlenség” is levédhető legyen mint az Apple lekerekített téglalap formája…
A matematika — már azon túl, hogy művészet és játék — egy csomó, nem túlbecsülhetően fontos paradigmát gyárt az emberiségnek.
Respect a matematikusoknak.
…meg a pékeknek is; nno de azért had tegyen már ki mit akar, parizert, a szelet kenyerére.
ezzel nem azt akarom mondani, hogy az inkriminált kurzus jó, merthogy simán lehet még szar is. csak azt, hogy az nem egy matek tanszék, és a leírtakat nem feltétlen a te nyelveden kell olvasni.
@sok-sok: amit mi a történelemről beszélni tudunk, az a sin^2+cos^2=1 matekban. Ez oké bármiben.
Csak ezt az ‘őrzött elefántcsonttornyizmust’ nem értettem. Semmiféle arisztokrácia nem őriz semmiféle elefántcsonttornyot.
@hacsaturján:
jó hacsaturján, közel jártál a megoldáshoz, s ha a ló továbbadott testmelegét analógiaként importáljuk, melegnek is nevezhetjük azt a pontot, ahol felhagytál a megoldás továbbkövetésével.
nadehát, most felfedem: “lószar az élet és mi vagyunk a verebek, csipegetjük, csipegetjük, mert az egész a mienk nem lehet”. a dal bárdja dinnyés j., akire a nyereménykiírásban pedzés történtetett, továbbá elrejtettem mintegy szubtudati pacemakernek a `pina´ szót 2x is, pl. a` _pi_cke_n_ d_a_ran`-ban, noha belátom, így sem volt egyszerű.
ja, és hogy miért ez jutott eszembe? talán mert semmilyen emberi siker, semmilyen erőfeszítés valahogy soha nem jut semmire sem; működik valami, akkor valami a szomszédságában nem fog, ami beárnyékolja, vagy később nem fog, vagy használni nem tudja senki, vagy éppenséggel nem elegen.
itt van ez a szellősen unortodox, low-publikáns, bizonyos szemszögből talán tényleg szemi-szélhámos professzoratúria, amott pedig a működő, a benchmark, a viszonyítási alap, ami mégis kienged rendszeréből egy ‘elitet’, amely vagy képtelen nemcsak globális, de már szakterületén egy kicsivel is kívül eső problémákkal megbírkózni, vagy egyenesen maga válik problémagyárrá korrupciója, notórius önérdek-képviselete miatt.
egy végtelenül korrupt világ amit én látok, és nem ismerem fel mentsvárait, amit mások látni vélnek, mert nem látom a szándékot az önvizsgálatra, a hübrisz, a vágygondolkodás, az elfogódottság és hasonlók átvilágítására. addig pedig a mentsvárak álmok maradnak. tudom, mert én egy ‘mentsvárban’ élek, de elhagytam, és megnéztem tornyait, majd vissztértem, és így már más benne élni.
ez az egész valahol olyan, mint egy görög dráma, aminek minden eleme rejtetlen minőségében, kezdettől fogva a színpadon van, a történet maga kiszámítható, és mégsem a vége a lényeg – olyan szempontból, hogy feloldaná, vagy holivudalizálná a történéseket, mert azok feloldhatatlanok, holivudizálhatatlanok -, hanem az egésszel összefüggő katarzis: amikor megérzi az ember, hogy romjaiból kell újjá születnie, de már elhagyta vágyait, hogy minek is.
insallah.
köszönöm, hogy résztvettél a rejtvényfejtésben, a kiírást értékeli fel 🙂
@jotunder: Már várom azt a posztot, amiben buzzword-nek nevezed azt, amikor egy közgazdász vagy jogász vagy takarító néni azt találja mondani, hogy „és akkor jött az árvíz meg utána a szárazság és a hatások összeadódtak” és kifejted, hogy badarságokat beszél mindenki, mert az összeadás szigorúan matematikai értelemben a 2+2=5 🙂 képletre vonatkozik és nem matematikusok miért használják a matematika definícióinak keretrendszerét badarságok terjesztésére, hiszen szimpla euklideszi logikával belátható, hogy az aszály + árvíz képlet értelmezhetetlen 🙂 és aggódni lehet a társalgás eltartalmatlanodásától.
@volker: Tévedsz. Álláspontjaink nem közeledtek. Én továbbra is halandzsázásnak tartom Mérő szövegét.
m.magyarnarancs.hu/egotripp/maga_itt_a_tanctanar-65963?pageId=9
itt matematikáról beszél. több szinten, hatalmas hülyeségeket.
nem lehet halandzsázni. Mérő a káoszelmélet és skálafüggetlenség kifejezést egy teljesen hivatalos kurzustematikában sütötte el, és nem egyszer. ez a jópofizás addig megy a részedről, amíg én itt írogatok, ugye tudod? én nem fogok botrányt csinálni, mert semmi de semmi kedvem sincs rá, de egyszer valaki megteszi, és akkor nem lehet elviccelni a dolgot. Baracskai „professzor” ügyében dittó.
@stefan75:
OFF
“ Másutt is vannak ilyenek, ez egy embertípus. Nagy dumája van, pénzt, megrendelést és kapcsolatokat hoz”
http://www.byliner.com/originals/three-cups-of-deceit?hbl
Tényleg vannak. Ezekről a személyiségekről ML biztos sokat tudna mondani, mint pszichológus ))))
ON
@Aromo a fékezhetetlen: Jobb pelda az, amikor valaki a relativitaselmeletet ugy irja le, hogy egy kozeli haz nagynak latszik, mig egy tavoli kicsinek. Ugye ezt talalta ki Einstein.
@jotunder: Sajnos Mero pont a matematikai fogalmak, tetelek leirasaban a legrosszabb. Jonehanyszor vegtelenul slendrianul odavetett nehany feluletes bekezdest. Irt peldaul egy esszet arrol, hogy a nagyszintetel egy „matematikai giccs”. Ez meg egy tobbe-kevesbe elfogadhato (bar nemikepp tulzo) allaspont lehetett M. egyetemi tanulmanyai idejen (70-es evek eleje), de manapsag eppen, hogy nem, arrol nem is beszelve, hogy igencsak sok erdekesseget mondhatott volna a negyszintetelrol (peldaul, hogy elso bizonyitasa rossz volt).
1./ ” … a Széll Kálmán Terv diktálta kényszerű forráskivonás időszakában …”
2./ „A képzés díja 300 eFt/félév. A jelentkezés adminisztrációs díja 7000 Ft, ami magában foglalja az összes adminisztratív költséget (index, diákigazolvány, hallgatói kód, stb.).”
3./ „A szak a legkülönbözőbb felsőfokú alapképzettségű szakembereket felkészíti arra, hogy a korábban tanult szakmája mellett a modern szoft technológiák eszköztárának szempontjait érvényesítve járuljon hozzá a vállalatok hosszútávú hatékony és ökológiailag fenntartható működéséhez és a szervezeti kultúra és a menedzsment fejlesztéséhez.”
@sok-sok: „nekem mondjuk nincs humorom”
Mondod ezt az után, hogy belefontad a témába Walter White-ot… 🙂
@volker: „Az kéne már csak, hogy a „skálafüggetlenség” is levédhető legyen mint az Apple lekerekített téglalap formája…”
Továbbá. A skálázhatóságot (scalability) IT-ben, és így CS-ben is használják; ha szabad azt mondanom, rohadt fontos. Szemléletben is. A fönti kurzushoz így (mint szemléletbeli dolog) szerintem még akár kapcsolódhat is. Néha (lehet, hogy nem teljesen precízen) ezzel kapcsolatban skálafüggetlenségről is beszélnek. Mibe, hogy nem épp azt értve rajta, amit a matematikában. Mérőnek azért az IT-hez is van valami kis apró köze.
Nem tudom, ez így együtt érthető-e.
Lassan Vincent kommenterőművet lehet építeni ennyi fölös energia hatékony felhasználására.
Kedvencem lett ez az „azért nem beszélhetek olyanról, amiről fogalmam nincs, mert biztos ügyesen le akarod kopirájtolni magadnak” dolog.
@közösperonos átszállás: a scalabilitynak semmi koze a skalafuggetlenseghez.
Mero szotaraban :
skalafuggetlenseg=barmi ami fat tail
kaoszelmelet = eros fugges a kezdeti felteteltol
en azt szeretnem tudni, hogy ezt a kepzest ki vizsgalta meg, foleg Baracskai ur professzorsagat.
@jotunder: ok, ez a link ertheto — I think I see your pain, ez bizony durva bulvar. Amugy te mit szoktal mondani, ha a mamad megkerdezi, hogy mostanaban mivel foglalkozol?
Szamomra tiszteletre melto, ha te is Perelman utjat jarod: „ezek a dolgok nem a nagyközönségre, a bulvársajtóra tartoznak” (ML idezi a fenti irasban), viszont ne csodalkozz, ha leelefantcsonttornyoznak.
Jobban belegondolva, asszem egy kicsit kommancs allaspontot vettem fel, mint mondjuk amikor ’19-ben megnyitottak a nepnek a Margit szigetet.
@jotunder: „a scalabilitynak semmi koze a skalafuggetlenseghez. „
Beírtam a Google Scholarba, hogy >>”scale independent” algorithm<<, nekem úgy tűnik, hogy használják ilyen értelemben. Még azt is aláírom, hogy pongyola fogalmazás, bár kisebb szakterületek hajlamosak saját terminológiát gyártani (ami szintén baj persze, csak most nem erről van szó).
@volker: khmm….
ebben a cikkben Mero 1. nagykepuskodik a geometriaval kapcsolatban. semmit a vilagon nem szolgal az amugy hibas okoskodasaval.
2. a Poincare tetellel kapcsolatos magyarazata HIBAS, erted, HIBAS, nem kicsit, NAGYON. azt mutatja, hogy fogalma sincs rola.
osszeolvas dolgokat, amelyeket felreert. ez rohadtul tipikus Meronel.
nem, nem arrol van szo, hogy nem extra preciz, hanem az, hogy baromsag. a kovetkezo szalmabab argumentumodra mar nem valaszolok.
@közösperonos átszállás: nincs koze a „scale independent”-nek a „scale-free”-hez, egeszen masrol van szo.
@volker: de ezt próbáltam fent egyszer, másvalakinél: tedd át a helyzetet gyógyszerészre.
Ha szólnak, hogy nem érted a legújabb hatásmechanizmusokat, és ne beszélj róluk össze vissza, akkor miért nem mész oda elefántcsonttornyozni a patikushoz? Ott csak bemész, fizetsz, nyeled.
Mérő beleírt volna 2 biokémia fogalmat a tematikába, (mert az olyan szexi meg a gyógyszeripar úgyis nagy biznisz,) hogy ezek a fogalmi keret. Hogy reagálnál?
Ahogy én gondolom, ennek a szakképzésnek az indítása egyszerű egyetemi pénzszerzési akció. Azt ígéri a felsőfokon már képzett szakembereknek, hogy mikor a hard vezetési technika (pl. excel táblázat) csődöt mond, akkor az itt elsajátított szoft tudásanyaggal sikereket érhetnek el a vállalat hosszútávú + hatékony + ökológiailag fenntartható működését, valamint a szervezeti kultúra + a menedzsment fejlesztését illetően, ezzel a bombasztikával gondolván elősegíteni a szakon résztvevők számának, azaz a bevételnek minél nagyobb értékre való felfutását.
A szak meghirdetése nem köntörfalaz, rögtön elárulja, hogy itten matematikai megközelítésről szó sincsen, ugyanis a vállalat irányításakor a kézben tartandó folyamatok kaotikusak és skálázhatatlanok (de mennyire igaz), azaz a jelen matematikai módszereivel még csak megközelíteni se lehet ezeket. Ezért kellett az előadóknak olyan szoft módszereket kifejleszteni, illetve a mások által kifejlesztetteket beemelni a tantervbe, amelyek mégiscsak valamilyen előrejelzést tartalmaznak a totális átláthatatlanság esetében is, és ezáltal megkönnyítik a döntést (ha van). És ők ezeket a módszereket és fogalmi kereteket jutányos összeg befizetése ellenében megismertetik a szakképzésen résztvevőkkel (a többszörös lojalitás micsodaságáról fogalmam se volt, utána kellett néznem, és hát valami olyasmi, hogy a dolgozó lojális a cégéhez, miközben a cég is lojális őhozzá, lásd a Mária Teréziának tulajdonított, de valószínűleg sokkal régebbi mondást, hogy a birkát etetni kell, ha nyírni akarjuk, mely etetést a birka bundanövesztéssel hálálja meg – de hogy ez valamilyen fogalmi keret lenne, arról eddig nem volt tudomásom).
Mivel a hivatalos, oktatott közgazdaságtan 99,6 %-a a fenti megfogalmazásokat használva szoft, és csak a maradék hard (a vezetői pszichológia tudományában meg még annyi se), olyan feltűnő különbség jelen szakképzés, és a világon még létező, hasonló témában meghirdetett szakképzés között nincsen. A vezetői ténykedés képzés nélkül általában habitus és ízlés dolga, és csak a pénzbeli siker validál, amely pedig 10^9 db, rajtunk kívül álló, kisebb-nagyobb mértékben ható tényező függvénye, így aztán nyilván sok vezető érezheti úgy, hogy ennél azért biztosabb lábakon szeretne állni. Magyarán, befizet a kurzusra. Vagy a vállalata befizeti. Nem zárnám ki, hogy a képzés során elhangzott (egzaktnak nyilván nem nevezhető) ismeretanyag néhányuknak akár hasznos is lehet, ámdeviszont a hasznossága nem is garantálható.
Fentiek okán ezen szakképzés megindításának véleményezésébe sok energiát invesztálni értelmetlen, de akár szórakoztató is lehet.
@vakapad: igy van. Kurt Akademian is csinaljak. ezzel orult penzeket lehet keresni.
@közösperonos átszállás: Skálafüggetlenség: en.wikipedia.org/wiki/Scale-free_network
A példák nem feltétlenül jók, ld. pl.
http://www.ams.org/notices/200905/rtx090500586p.pdf
Ha Petőfi arról beszél, hogy „a szerelem sötét verem”, senki nem köt bele, hogy hülye vagy fiam, a szerelem egy biokémiai állapot. Petőfi ugyanis költő, aki metaforákat használ. A metafora pedig olyan az életben, mint a természettudományokban a modell: vagy működik vagy nem, és az egyetlen mércéje az, hogy működik-e (és mennyire).
Ha az embernek van némi élettapasztalata, akkor megélte már, milyen az, amikor a szerelem sötét verem, vagyis ez egy működő metafora. Ezért tartjuk jó költőnek Petőfit, és ezért idézzük.
A káoszelmélet, skálafüggetlenség, memetika bölcsésztémájú alkalmazása szintén metafora. Az önmagában nem gond, hogy ezeknek a szavaknak van eredeti, meglehetősen bonyolult jelentése, hiszen a sötét veremnek is van, mégsem fáj, ha a szerelemre mondják (ami pedig nem az).
A gond ott van, hogy ezek a metaforák nem azért eladhatók, mert ugyanolyan jól működnek, mint a Petőfi-féle. Egyáltalán nem működnek jól a HR-ben vagy egyéb területeken. Azért adhatók el, mert *cool fogalmak*. Mert bonyolultak, mert (eredetileg) okos emberek mondják, mert bármennyire is leelitistázzuk a matematikát, attól még nagy varázslatnak tartjuk.
A Sokal-könyv pont arra mutat rá, hogy a természettudományokból származtatott metaforáknak azért dőlünk be, mert olyan bonyolult, „elit” helyről jönnek, amit mi nem értünk. Ami talán a posztmodern egyik legjobb kritikája, ami egyszerre támadja a természettudományokat az elitizmusért, és dől be az ilyen trükköknek.
Lehet vitatni, hogy Mérő mennyire ért ezen fogalmak eredeti jelentéséhez, lehet vitatni, hogy Mérő mennyire ért a HR-hez vagy a szervezetelméletekhez, de leginkább szerintem azt lehet vitatni, hogy ezek a metaforák mennyire helytállóak. Szerintem semennyire, viszont marha jól eladhatók bizonyos körökben. És ez az, amit tömören „bullshit”-nek hívnak.
@dvhr: Őszintén? A köznapi gondolkodásban, ami nem matematikai általában így (is) használatos.
Utána kéne néznem, hogy Einstein végülis hogyan gondolta…
@Aromo a fékezhetetlen: szted őszintén a relativitáselmélet köznapi értelemben Einstein óta azt jelenti, h egyik ház nagyobb, mint a másik???
Figyelj, az ember komolyan vesz, próbál veled beszélni einstein óta relatíve elméletben kicsit kisebb órabérér’, mint ML oktatja neked a „filozófiai szintre emelt skálafüggetlenséget”. De azt azért el kell fogadnod, h van egy szint.
@jotunder: és részint a szalmabábok kapcsán
Baszki, próbálom még máshogy mondani. Van nekem egy 3 és egy 6 éves gyermekem. Az általad 15:10:45-kor leírt magyarázat egyszerűen nem megfelelő nekik. Ha megkérdezik, vagy valamiért én akarom elővezetni nekik a „káosz” szót, akkor mást fogok nekik mondani. Amit, ha hallanád, bizton halandzsának minősítenél.
Van egy ML nevű csávó, aki azzal tölti az idejét, hogy megpróbál a gyerekeimnél több, de a te tanítványaidnál határozottan kevesebb előképzettséggel és, megengedem, kevesebb matematika iránti affinitással rendelkező embereknek bizonyos érdekes, releváns dolgokat bevezetni. (Te esetleg azt gondolod, hogy csupán meg akarja szedni magát, s akkor itt kivételesen valamit tök másként látunk.)
Ha komolyan gondolod, hogy 15:10:45-nél egyszerűbben(!) közelíteni a káosz fogalmához kóklerség, akkor nem kevés embert kizársz a fogalom ilyen-olyan verziójának „jogos” használatából.
Talán az lehet egy kardinális különbség kettőnk között, hogy te a tanítványaidtól megkövetelhetsz egy fajta intellektuális precizitást, amely luxus nekem pl. nem adatik meg. Mondok egy példát: ülök mondjuk az asztal körül egy énarque-kal (a mandarin kaszt kortárs francia megfelelője), egy osztrák jogásszal, egy heildelbergben végzett fizikussal, egy francia katonatiszttel meg egy finn pénzügyi főiskolát végzett kolleginával; a többségük rangban 1-2 szinttel felettem. Valamiről meg akarnám őket győzni — szerinted mi mást csinálhatnék, mint amit te halandzsázásnak nevezel??
Még mindig 15:10:45. Az hogy valami tényleg kaotikus-e, nos az pl. egy mérnök számára releváns módon sokkal könnyebben eldönthető, mint a számodra releváns módon. A mérnök ugyanis tud hunyorítani; és enélkül a hunyorítás nélkül nem lenne processzor a gépedben. Látni kell, a hobbid számodra oly nemes tárgyát mindenféle jött-ment alakok önös céljaikra használják.
Érteni vélem, ha ez fáj. Nem vagy egyedül.
Szerintem viszont nem elhanyagolható körülmény, hogy egy csomó matematikai fogalom kurva hasznos azoknak is, akik nem érik fel a paradigma általad használatos — megadom neked: eredeti — verzióját. Nekem pl. iszonyatosan nagy könnyebbség, ha utalhatok a fent leírt asztal mellett mondjuk bifurkációra vagy multiple equilibriumra. Ha ML-szerű csávók ezt már nekik praktikus módon bevezették. Ha csak a fizikus srác érti amit mondok, akkor nem tudom használni a cuccot, amit a hozzád hasonló arcok pedig oly szép mívesen kifaragtak; és sokkal rosszabbak az esélyeim, hogy meggyőzzem a grémiumot egy nagyon is releváns probléma célszerűnek tetsző megoldási módjáról.
Ha erre azt mondod, hogy te pont leszarod a kis bankomat, mert téged csakis a dolog esztétikája érdekel… de inkább nem fejezem be ezt a mondatot, mert nem hiszem, hogy tényleg leszarod.
Ez a komment akkor lenne szalmabáb, ha azt akarnám kikerülni, hogy ML néha félreért ezt-azt. (Ez egyébként a működési módjában valahol talán kódolva is van.) De nem akarom; sőt, respect, ha ezeket kiszúrod. Felteszem, akár ő is hálás érte.
A katedra szempontjából fontos kérdés, hogy ezen hibák jellemzően relevánsak-e abból a szempontból, hogy a tanítványai/olvasói direkt rosszul tudnak majd valamit, amit jól is tudhatnának. De ha az ő szempontjukból nincs különbség akkor — s ez lenne a kulcs — akkor az egyszerűsítés, sőt akár az adott szinten tulajdonképpen irreleváns hiba is megengedhető. Most megölsz, ha Occam borotváját ide keverem?
Veled láthatóan ellentétben, speciel ML-t én viszonylag nagyra értékelem, mert — s ez meg az én véleményem — ebben a „magyarázzuk el a bonyit úgy, hogy a delikvens használni tudja” játékban ő elég nagy spíler. Nálamnál legalább is sokkal nagyobb.
Tartsd meg jó szokásaidat.
Csá.
@volker: Nem erről van szó. Nyilván el lehet magyarázni a káoszt is meg a skálafüggetlenséget is pongyolán. Még az sem kizárt, hogy Mérő erre képes.
De hogy kerül a csizma az asztalra? Honnét veszi, hogy az ő „szoft technológiájának” bármi köze van ezekhez?
Ez kb. olyan, mintha kinevezné a lovát szenátornak. Mert hát a lónak is van lába, meg a szenátornak is van lába, akkor az a ló az nyilván szenátor, és úgy is kell vele bánni. A kapcsolati hálójában is van preferential attachment, meg skálafüggetlen hálózatok kapcsán is hallotta már ezt a szót, tehát az ő kapcsolati hálója nyilván skálafüggetlen. Az emberek jövője hosszú távon totál kiszámíthatatlanul alakulhat egy icipicit bizonytalan jelenbeni tényező hatására, meg a kaotikus fizikai/matematikai rendszereké is, akkor tehát az embereket nyilván determinisztikus matematikai/fizikai rendszerek fogalmi keretében kell tárgyalni. Hát hogyne.
Ez az egész csak arra jó, hogy hasraessenek előtte. Az efféle magyarázatoktól meg az ember nem okosabb lesz, hanem magabiztosabb a hülyeségében.
http://www.hrportal.hu/hr/a-tanulas-es-vezetokepzes-dilemmai-napjainkban-20130827.html
@stefan75: mondom, értem én a fájdalmatokat — de hát ez van.
amit érdekesnek tartok, hogy az ő világuk viszont úgy van berendezve, hogy sokkal könnyebben veszik, amikor mások mondjuk a kognitív disszonancia redukciójának manifesztációjával vagdalkoznak. valahogy úgy gondolom, hogy ők inkább örülnek neki — de ez persze egy empirikus kérdés, meg kéne kérdezni ML-t. : ))
@volker: A témaleírásban fontosnak tartja felsorolni a szükséges fogalmi keretek között a káoszelméletet és a skálafüggetlenséget. Ugyanezt megteszi a Black Swan-os ügynél, ahol Taleb egy populáris könyvére épít kurzust. Ordít, hogy halandzsázik. Aki ezt nem veszi észre, az ne foglalkozzon pszichológiával .
Baracskai az a típusú hülye, aki nem is akar más lenni. Első előadásán azzal indított, hogy „maguk közül is sokan rohannak majd a tanulmányi osztályra feljelentést tenni ellenem. De néhány diák számára én leszek a Megváltó”.
Rendkívüli hévvel adta elő a semmit, de annyira, hogy még a szomszédos teremben is hallani lehetett az üvöltözését. Jegyzete zavaros volt, amiből csak annyi maradt meg, hogy a Baumgarten-díjat Baumgartnernek írta, biztos a sofőr volt a fülében.
@Alvarez: :((((((
@Alvarez: Hajjajaj, ezek szerint minden egyetemen/szakon van 1 ilyen. Biztos van rájuk valami minimumkvóta 🙂
@tollaszerge: Es az ELTE vele reklamozza magat :((( Komolyan, en nem ertek semmit.
Megkerestem Baracskai műszakin előadott Vezetés című tantárgyának tételkidolgozását. Ezt egy hallgató készítette, de ha valami nem világos benne, arról nem a hallgató tehet, esküszöm.
Szegény eltések, ha nekik is ezen kell majd rágódniuk:)))
mba.net-tech.hu/Projektek/MBA2005A/Vezetes/vezetes_kidolgozott%20tetelek_2006_jan.doc
@Alvarez: :))))) basszus
@Alvarez: és ebből hogy vizsgázol? fölállsz, profsz’úrkérem kezdem! bekapcsolják a stoppert és lenyomod 4:32-n belül szó szerint a jelesér’? (de a youtube-on fenn van, ahogy Ukrajnában a jómemóriájú Igor Lektorickij tigrisidomár 3:57 alatt is lenyomta egyszer:)
(mellesleg tiszta top dogs dumák, csak stílustalan, nehézkes, zavaros, széteső az egész. legalább végig rövid tőmondatok lennének, annak lenne valami parancshangulata:))
@oOoOoO: inkább nem részletezem, mit éreztem anno. És ez az anyag még érthető ahhoz képest, amit az előadáson lenyomott. Teljesen összefüggéstelen volt az egész, legalábbis számomra.
A hab a tortán az, hogy a képzésen kötelező volt hozni a 20%-os bukási arányt a tanároknak, csakhogy tartsuk a minőséget. Egy olyan tantárgy esetében is, ahol pont ugyanannyi felkészülés kellett az egyeshez, mint az ötöshöz.
@Alvarez: Steve Jobs? Balmer?
@Aromo a fékezhetetlen: Aromo a fékezhetetlen?
@Aromo a fékezhetetlen: Hogy jon ide Steve Jobs? Miert van az, hogy minden faszkalap Steve Jobs-szal jon :((( Baracskai nem professzor, ez az egesz halandzsa, es valakinek ra kellene boritania az asztalt. Ez szelhamoskodas, igazi, piti kelet-europai osztapbenderseg. Annyira hanyok.
@Aromo a fékezhetetlen: Steve Balmer egyszeruen hihetetlenul okos csavo, boven a felso egy ezrelekben, ahogy mondjuk Bill Gates, vagy Serge Brin is. Gyalazat, hogy ilyen Baracskai fele figurak romboljak az amugy is eleg nagy bajban levo magyar felsooktatas tekintelyet.
Most olvasom Lovasz Laszlo „Kimuvelt emberfok” cimu irasat. Arrol is ir, hogy a matematikanak kommunikalnia kellene az ertekeit, meg kellene erintenie olyan embereket, akik ma felnek a matematikatol.
Meroek szerintem pontosan az ellenkezojet csinaljak. Eloszor is nem ertenek semmit, es nem azt kommunikaljak, hogy mirol is van szo, hanem, csak a hype-ot.
@jotunder: az tényleg igaz, hogy ha most valaki előveszi a nagy piros gombot a farzsebéből, amit megnyomva mindenhonnan: a közgazdaságtantól kezdve az interneten át az utolsó ájfonig kiszívja a matematikát, akkor egy egészen más korba kerülnénk, úh érthető az érdeklődés.
De ezt a ‘felvilágosító’ munkát (lsd az örök kérdések: És ennek mi a gyakorlati alkalmazása?? Mire jó a matematika??) a középiskolai/ált iskolai matektanárok fogják elvégezni, ha felkészítik őket rá, ha írnak jó tankönyveket, amik segítik ezt a munkát.
@jotunder: Elolvastam a belinkelt doksit és rá asszociáltam.
Az eheti MaNcsban van ML-nak egy egotripje. Véleményem nincs róla, mert ahhoz legalább azt illene tudnom, hogy mi az a logonormális eloszlás (hiába illene). Viszont, amit leír, az érdekes. Hogy igaz-e, azt már nem tudom, hiszen nem számoltam utána.
Ám többször használja az „egy vérbeli matematikus”, „vérbeli matematikusok” kifejezést. Vajon kire gondolhat?
@HaKohen: X lognormális eloszlású, ha log(X) normális eloszlású.
A vérbeli matematikus/matematikai giccs témában SZVSZ mellélőtt, a Pareto-eloszlás ugyanis az exponenciális elég szimpla transzformációjával megkapható, utóbbi pedig az egyik „alap” eloszlás.
Az írásban eléggé megy a kavarás a Pareto-elv, a Pareto-eloszlás, és a lognormális között. Igazából rengeteg eloszláscsaládot lehet úgy parametrizálni, hogy kiadjon vmilyen Pareto-elvre emlékeztető dolgot (pl az említett 80-20). A többi buzzwordleves… a példákra pedig, hát, citation needed.
@tollaszerge:
Feladtam!!!!