A jövő egyeteme, avagy káoszelmélet és skálafüggetlenség
Eredeti szerző: jotunder
- A szoft technológiai szaktanácsadó képes a korábban megszerzett “hard” tudását konvertálni az új helyzetek többnyire csak lazán strukturált, “szoft” problémáira.
- Ismeri az ehhez szükséges fogalmi kereteket (káoszelmélet, skálafüggetlenség, többszörös lojalitás, validálás, narratívák stb.), és ezeket a legváltozatosabb körülmények között tudja alkalmazni. (Mérő László egyetemi tanár ELTE-s posztgraduális kurzusának leírásából)
Baracskai Zoltán és Mérő László professzorok vezetésével indul posztgraduális képzés az ELTE-n. Baracskai Zoltán scholar.google oldalát sikerült megtalálnom, teljesen nyilvánvaló, hogy ő nem egy professzor, ez pedig nem egy tudományos munkásság.
Mérő László egy nagyon okos ember, aki szerintem olyasmiről ír könyveket, amihez nem ért. Mindazonáltal, a könyveit megveszik, szeretik, és ezek egyáltalán nem áltudományos hülyeségek. Az, hogy egy egyetem meghirdet ilyen kurzusokat, főleg, ha a kurzusokra sokan jelentkeznek, nem elfogadhatatlan dolog.
Azt azonban senki sem kérheti tőlem, hogy amikor valaki az ELTE-n a káoszelméletet és a skálafüggetlenséget felsorolja egy kurzustematikában, mint a szoft technológiai tanácsadóság szükséges fogalmi keretét, akkor én arról ne írjak tíz sornyi posztot. Az a Vincent szükséges fogalmi kereteinek tagadása lenne.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16520024-6ab38d900d3ed' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16520024&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16520024-6ab38d900d3ed&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16520024-6ab38d900d3ed' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
@oOoOoO:
Érzékeltem. De továbbra is meggyőződésem, hogy káoszelmélet és többszörös lojalitás nélkül a HR-esek hard tudása szart sem ér.
Sokuknak ezzel se fog, de szenvedjék csak végig.
@nerángass: igen, elképesztő, és rohadtul tehetetlennek érzem magam :(((
@jotunder:
Megnéztem azt a doktuszizét. Azóta is azon merengek, hogy mi a szösz ad neked annyi energiát, hogy ilyen baromságokat előbányássz az internet legviharosabb sötétködös bugyraiból.
Na és az Oli műhely az Bajor Imre halhatatlan Oli fodrászától származtatja magát? De mindez a probléma smafu ahhoz képest, hogy vajon ki lehet az a Velencei Jolán? @nerángass: Ez neked is szól: dolgozz egy kicsit, mielőtt elképedsz!
@HaKohen: grácia árva fejemnek…ajánlanál nekem egy „negyedik embert” ? Vagy elégedjek meg egy picinyke ötödik hadoszloppal ? ))))
@HaKohen: így nem lehet dolgozni, félrenyeltem a barackot a monitor előtt hogy legalább hangos röhögéssel ne zavarjam azokat, akik itt valódi tudásbázist valódi programozással állítanának elő, ha nem röhögnék itten annyira.
@jotunder:
(Nem feltétlenül a legjobb) orvosság tehetetlenség ellen, de esetleg beválik: ne foglalkozz velük. Legfeljebb esetleg azzal, ami a szűkebb szakterületedet illeti. Vagy azzal se.
Ha végigbogarászom (nem bogarászom végig) a saját szűkebb szakterületem (ami valahol a hr környékével érintkezik, bár messze nem hr) elmúlt kb. fél évszázadi szakirodalmát és „szakirodalmát”, akkor minden napra jut egy vadiúj teória, teoréma. Ráadásul ezek a kiadványok és folyóiratok székhelyének mennyiségével egyenes arányban szaporodnak. (Magyarázatként néha érdemes egyes pszichiátriai tankönyvekhez fordulni – bár ez bizonyos társadalomlélektani folyamatok súlyos szimplifikálása lenne.)
Na ilyen például ez a beharangozott októberi vásári előadásban a „human resources” fölváltása „human beinggel”. Ilyen neologizmusokkal Dunát (Potomacot, Missisipit stb.) lehet rekeszteni. Asszem a jó marketing és önmenedzselés egyik alapelve, hogy találj ki valami új kifejezést, elnevezést és húzd rá egy régi szabályra, diszciplinára. Tegyél úgy, mint ha te találtad volna ki. Az különösen nyerő, ha saját magadról nevezed el.
Közben meg láttam már az elmúlt évek tengeren túli (valódi) szakirodalmában újra megjelentetni – hogy a hr-nél maradjak – Maslow-t, könyvet írni McGregorról. Hogy Lewinről, Allportról ne is beszéljek. Ja, és aki nem tudná, ezek inkább 60-65, mint 50 évvel ezelőtt publikált művek szerzői. Vajon mit tudhattak anno, amit az Oli műhely és Velencei Jolán nem?
@riennevaplus:
már majdnem megfejtettem, de nálam a pferdeapfelnél állandóan a lócitrom ugrott be, miként egy pilleszárny rezdülése. innentől kezdve dinnyéül érzem, ó ádám magam.
(addig élt a legyecske, míg bekapta a fecske)
@jotunder:
@nerángass: Ha jól látom, ez valahol mélyen egy mezei neurális háló, csak nyakon öntötték egy halom buzzworddel, hogy eladják csodaszernek. Kb. egy egyetemi nagyházi szintje. (Megérzésem szerint alibinek használják nagy cégeknél a döntési felelősség elkenésére, meg pénzt szivattyúzni a szolgáltatást megvásárló vezetők zsebébe. A „piacnak” van rá igénye, de nem tudományos értelemben.)
Vannak egyébként ebben a műfajban érdemi eszközök is, pl. a Statistica ez irányú modulja:
http://www.statsoft.com/Products/STATISTICA/Decisioning-Platform/
Csak az kb. százszor komolyabb. A mögötte álló algoritmusok dettó.
http://www.statsoft.com/products/statistica/automated-neural-networks/
@stefan75: A statisztika és a machine learning elég szépen konvergált az elmúlt évtizedben, a „neurális háló” lelkesedés régen lecsengett, most már a NN szimplán egy érdekes nemlineáris függvényekcsalád, amiket becsülni lehet, ráadásul nem is a legbarátságosabb (lokális maximumokba konvergálás, minden szokásos nyomorral).
@tollaszerge: Ettől még a gyakorlatban bőven vannak olyan problémák, amikre ennél jobbat nem tudunk. Meg olyanok is, ahol tudnánk, csak az rohadt sok munka, ez meg megy gombnyomásra. Az ismert hülyeségeit pedig egy jobb implementáció (mint amilyen a Statistica) kezeli, amennyire lehet.
@stefan75: Ez nem igaz. Gyakorlati problémákra az NN sokszor az egyik legrosszabb megoldás, kapsz egy jó in-sample fit-et, aztán out of sample simán lehet katasztrófa, és nem tudod hogy az-e, mert teljes fekete doboz az egész. Sőt még in sample is az NN borzasztó rossz hatékonysággal használ adatokat, csillió adat kell hozzá, egy csomó nem- vagy szemiparametrikus módszer csuklóból megveri. Nem véletlen csengett le az NN hype.
A „gombnyomásos” megközelítést nagyon jól el lehet adni persze, de nehéz megúszni hogy az ember legalább nagyjából értse amit csinál. Kivéve persze ha profdoktor bizonyos magyar egyetemeken 🙂
@dvhr:
akkor mérő egészen pontosan azt mondta, hogy a matematikai tehetség ritka, és azon belül is többféle szint van. szerinte legalább három van, mondjuk ő van az elsőn, lpl ovász a másodikon, pl gauss a harmadikon. hogy ennek így mennyi értelme van, én nem tudhatom.
@nerángass: Amikor én utoljára szakértő rendszerekkel foglalkoztam, a szabály-alapú rendszerek igencsak csúcstechnológiának számítottak. Még a szakdolgozatom is ebből írtam.
Igaz, ez a rendszerváltáskor volt.
@stefan75: ” nagy cégeknél a döntési felelősség elkenésére, meg pénzt szivattyúzni a szolgáltatást megvásárló vezetők zsebébe.”…..asszem, meleg.
emergens.hu/2011/11/08/memetika-es-marketingkutatas-3/
szintén mérő.
a memetikai fauna stukturális analíziséről.
„…ha a memetikai faktoranalízis azért nem sikeres, mert néhány jellegzetes gondolatlény-típus elfedi a memetikai fauna érdemi mémstruktúráját (például szalonképtelen, rasszista, vagy összeesküvés-mémek), akkor leválasztó (hierarchikus) klaszteranalízist alkalmazunk. Ha a teljes memetikai faunának egy, a faktorok meghatározása után megmaradt, még mindig jelentős részét akarjuk lehetőleg jól értelmezhető, memetikai szempontból homogén csoportokra bontani, nem-hierarchikus klaszteranalízist alkalmazunk”
@Wintermoots:
(pontosabban ezt szerzőtársa, karafiáth (született: szekfű) balázs írta)
@Wintermoots: OMG
@Wintermoots: nem rossz. Coelho bekaphatja.
@ amúgy
nemrég olvastam egy könyvet a káoszról kb ilyen Káosz tökhülyéknek szinten (a Very Short Introdution sorozatban), de egész biztos vagyok benne, hogy szoft technológiáról nem volt benne szó, csak valami nemlineáris meg dinamikus rendszerekről.
lehet azért, mert nem Mérő foglalta össze, hanem valami vajákos az Oxfordi Egyetem matek tanszékéről (vagy karáról, vagy tudomisén, melyik a jó megfelelője a faculty-nak).
amúgy én egy ilyen posztgrad képzést várok már rohadtul valamelyik egyetemen. nagyon mennék rá, mert látom, Matolcsynak is hogy bejött.
http://www.deva.hu/maguskepzes
ha indul, remélem, lesz poszt, hogy megtudjam.
@Wintermoots: Eloszor is feledkezzunk meg arrol az izlestelensegrol, hogy nagyon is elo matematikust „fokozott le”. A zseninek megvan a maga tobbe-kevesbe stabil jelentese es en nem latom kulonsebb ertelmet egy esszenek, ami azzal foglalkozik, hogy valtoztassuk ezt a jelentest.
Amugy M. L. osszegyujtott muveiben visszatero motivum onmaga osszehasonlitasa hires matematikusokkal, mindig szerenyen a masodik helyre teve magat*: megemlit egy feladatot, amin o egy hetig gondolkodott mig Neumann 5 perc alatt oldotta meg. A feladat, amit leir, egy egyszeru transzcendens egyenletre vezet.
*:”Amit legjobban szeretek magamban, az a szerenyseg” (Bastya elvtars))
@Lasombra: az a baj a kaosz-szal, hogy egyaltalan nem egyszeru elmagyarazni, hogy mi az, es foleg nem konnyu egy konkret rendszerrol kimutatni, hogy kaotikus.
roviden:
1. vegyuk a mindket iranyban vegtelen 0-1 sorozatok halmazat.
egy ilyen sorozatban minden egesz szamra (negativra is) van egy pozicio, ahol a sorozat vagy 0-t vagy 1-et vesz fel, tehat ugy lehet ra gondolni mint 0-1-erteku fuggvenyre az egesz szamokon.
2. ket sorozat tavolsaga 2 a minusz |n|-ediken, ha az n vagy -n pozicioban kulonboznek, kisebb abszolut erteku pozicioban nem.
3. a dinamika azt jelenti, hogy egy orajelre egy sorozatbol atugrunk egy masik sorozatra. ebben az esetben a dinamika legyen az, hogy
balra leptetunk. azaz
…01011… ..1011…-be megy at, ahol az elso sorozatban az elso nulla a -2 poziciohoz tartozo digit, aztan az 1 a -1 poziciohoz tartozo digit.
KAOSZ van.
1. ha egy nagy pozitiv n-re egy sorozatot az n-edik pozicioban megvaltoztatunk, akkor 2 a minusz n-edikenre lesznek egymastol, de az n-edik orajelre mar 1-re no a tavolsaguk, a kis hiba a leheto legnagyobba valtozik.
2. ha egy A halmazt ugy irsz le, hogy rogzited nehany pozicio koordinatajat es egy B halmazt is igy irsz le, akkor az A halmazt eleg sokszor eltolva, mindig elmetszed a B halmazt, hiszen egy ido utan mar nem lesznek felteteleid.
3. periodikus sorozatokkal barmelyik sorozat tetszolegesen megkozelitheto.
ezt talan el lehet magyarazni par oraban, motivalva, elmagyarazva, hogy milyen fizikai jelensegnek felel meg a harom feltetel, de nem trivialis, es azert nem egyszeru. kizart, hogy egy HR-es ezt megertse.
@tollaszerge: „a „neurális háló” lelkesedés régen lecsengett”
Bizonyos területeken pont az elmúlt években jött vissza, deep neural networks néven, és a szigmoidon kívül is van még benne lehetőség (pl. a rectifier activation function eléggé megdöbbentett, de működik). A túltanulás persze gond (melyik gépi tanulási módszernél nem az?), de ősi módszerek vannak már arra, hogyan lehet ezeket elkerülni. Én úgy látom, inkább az SVM csengett le, most a boosting a menő, az eddigiek után kíváncsi lennék a te véleményedre.
@tollaszerge: Hát ha olyan dolgokra akarod használni, amire nem jó, arra nem jó. De tudsz pl. mutatni egy postai levélszortírozó vagy rendszámfelismerő rendszert NN nélkül?
Szerintem ez színtiszta marketing: csomagoljuk be blikkfangosabban a HR-t meg a szervezetfejlesztést. Mert ha ugyanúgy hívjuk őket, akkor
a, a nem HR-es szerint a HR-es felszínes, ostoba prosztó (nem is, de nem jó hívószó), tehát ilyet nem tanulunk
b, a HR-es tudja, hogy igen hálátlan melója van, tehát ilyet nem ajánl a fiataloknak
c, a szervezetfejlesztéshez csak egy árnyalatnyit konyító meg tudja, hogy ez hosszas, verejtékes, hálátlan és csak korlátozott sikerekkel kecsegtető munka.
Szóval…
@közösperonos átszállás: Lehet, hogy félreérthető voltam: én arra a boomra gondoltam, amikor rengeteg (pl NSF, de DARPA is) pénz ment a NNbe, és elég elterjedt volt az a vélekedés hogy adjatok egy mintát, ráeresztek egy NN-t, oszt jónapot. Én csak közgazdasági szeletét láttam részletesebben, születtek mindenféle cikkek arról milyen tuti lesz neurális hálóval előrejelzni makro adatsorokat, és az ezredforduló előtt megjelent magukra valamit adó advanced numerikus/ökonometria könyveknek volt NN fejezete. Na ez az, ami teljesen eltűnt.
@stefan75: Ja, de fent döntéssegítő/szakértői rendszerekről volt szó, az általad említett egyik alkalmazás se az, ezek inkább az NN sikertörténetei: zárt univerzum, borzalmas nagy tanító minta, kis, jól definitált értékkészlet. Szerintem ebben zseniális az NN, abszolút nem akartam leszólni, nekem az viszket amikor 201x-ben valaki előjön az NN-el olyan témákra, mint amikre ML.
@tollaszerge: „születtek mindenféle cikkek arról milyen tuti lesz neurális hálóval előrejelzni makro adatsorokat”
Megkockáztatom, az egész gépi tanulás alapvető feltételezése, hogy a teszthalmaz hasonlít a tanítóhalmazhoz (de nekem bármilyen statisztikai módszer ilyennek tűnik), ilyen szempontból nekem evidensnek tűnik, hogy a 2015-ös GDP-t a világon semmilyen efféle módszerrel nem tudod rendesen megjósolni (bár hogy ANN-nel még az átlagnál is rosszabbul, azt is elhiszem simán 🙂 ).
A félreértést valószínűleg az okozta, hogy általában ML-ben (most épp nem Mérő László, hanem Machine Learning 🙂 ) is volt egy ANN-láz, ami ugyanúgy lecsengett, de ettől még nem került a módszer a kukába. És általában ami a helyébe lépett valamennyire, az is black box.
JT, te szereted a Coen Bros filmeket, jelesül pl. a Serious Man-t?
Én speciel tanultam, egyszer régen, némi fizikát — és mégis qva jó filmnek tartom. Azt is simán el tudom képzelni, hogy egy tanult rabbi is könnyesre röhögi magát, majd esetleg ő is elégedetten áll fel a moziból.
Még azt is megkockáztatom, hogy neki is meg nekem is többet mond a film, mint mondjuk a balett táncos öcsikémnek. Mi ebben a baj?! Én meg a színpadon néznék ki borzasztóan…
Egyébként pedig, ha azt mondod, hogy ne legyen pszichológia tanszék az ELTE-n, az egy világos álláspont. De ha egyszer van, akkor sz’tem ne várd, amit elvárni látszol.
@volker: „Egyébként pedig, ha azt mondod, hogy ne legyen pszichológia tanszék az ELTE-n, az egy világos álláspont.”
De ilyet nem mondtam, nem gondoltam, és komoly hülyeségnek is tartanám.
Ha nagyon őszinte akarok lenni, és ez korántsem biztos, akkor azt mondanám, hogy itt két ember durván halandzsázik. Hajlamos vagyok egyetérteni dvhr-rel. Nem egészen OK, hogy Mérő egyetemi tanár lehet. Az viszont nagyon nem OK, hogy a Baracskai nevű érdekes embert professzorként hirdeti meg az ELTE.
@dvhr:
értem.
talán mérőt mégis zavarja egy kissé, hogy matematika, infomatika, kognitív pszcihológia helyett (ugye ezeket tanulta-művelte) mindenféle kétes értékű szöveget írogat memetikai marketing, szoft technológiai tanácsadás káoszelméleti keretek között és hasonlók. így aztán megpróbálja utólag igazolni a döntését, hogy pályaelhagyó lett, hiszen minek, ha neumann, lovász stb. úgyis jobbak voltak nála.
ki tudja.
@jotunder: A Baracskai nevűről még nem hallottam, és mint többnyire, jó eséllyel igazad van. (((Az valószínűség fogalmának precíz definíciója nélkül…)))
ML katedrája kapcsán viszont szerintem felvetődik, hogy vajon mit gondolsz mondjuk egy Daniel Kahneman-ról? (Különösen tekintettel az általad oly gyakran felhozott idézettségi indexekre.)
Ne érts félre, nagyon nem akarnám lekicsinyleni a matematikusok (fizikusok stb.) munkáját; de talán nem kellene elvárni e blog összes olvasójától, hogy töviről hegyire ismerje az IP protokolt. A többség csak amolyan felhasználó.
@volker: Daniel Kahneman idézettsége teljesen elképesztő volt pszichológusként és egy olyan elmélet fűződik a nevéhez, ami teljesen nyilvánvalóan közgazdaság-tudományi jellegű. Hogy jön ő a képbe?
Mérő írt pár cikket mesterséges intelligenciáról a nyolcvanas években. És?
Első sorban a skálafüggetlenség-káosz halandzsáról írtam. Halandzsa. Sajnálom, ez halandzsa, és az ELTE-n egy professzor nem halandzsázhat. Én ebből nem csinálok botrányt, ez itt marad a kommentmezőben, de rosszul érzem magam miatta.
@jotunder: Azt hiszem jótündér, hogy erre mondják azt, hogy „senki nem lehet próféta a saját hazájában”.
Ha felszállna Kanadában egy 2-od éves doktorandusz a repülőre és leszállna a Liszt Ferenc Nemzetközi erporton, és ugyanezt tanítaná 10-szeres pénzért, az a tippem: születne egy olyan poszt, hogy „és mi itt miért nem tudunk ilyet csinálni, lám itt van a Mérő oszt mégse csinál semmit, pedig ő legalább közérthetően tud beszélni dolgokról”.
Asszem.
@Aromo a fékezhetetlen: azért érdekes kiscsávó vagy. Vajon miért nem a fordított irány jutott eszedbe? (ML Kanadába) Vajon? :))
@jotunder: Ahogy én látom, az elitista közgazdászok pont azt gondolják Kahneman Nobel díjáról mint te Mérő katedrájáról.
Amúgy mindkettő pszichológia tanszéken dolgozik. Továbbá mindkettő tud bestsellert írni.
A halandzsa kapcsán, és hát csak kihozod belőlem: szerintem Te a királynő nobilitását reklamálod, amikor is éppen hogy a legelesettebbek szolgálólányaként nyilvánul meg.
Pedig hát ez van, és ez valahol jó, csakúgy mint az Internet.
@oOoOoO: Befolyásolnak a tapasztalataim, azért.
Kisnő. Nem kiscsávó, kisnő.
@jotunder: Te matematikusként kiszűrtél egy matematikával halandzsázót. Másokat a genetikára hivatkozó szociológusok zavarnak, vagy az egészség-guruk halandzsái akasztanak ki.
Nem csak „rosszul” kell érezned magad, hanem igenis kutyakötelességed szóvá tenni!
Halandzsa-nagyhatalom vagyunk…Sokszor az az érzésem, hogy a konkurencia kiiktatása miatt támadják egyesek a kommunikációs szakokat…
@Aromo a fékezhetetlen: Engem az idegenből érkező, evidenciákat közlő személyek iránti csodálat/áhitat is zavar.
@acs63: Kit nem?
@Aromo a fékezhetetlen: ML a skálafüggetlenségről illetve a káoszról azt állította, hogy a szoft tanácsadóság szükséges fogalmi keretei közé tartozik. utána egy egészen más ügy szükséges fogalmi keretei közé sorolta.
szerintem nem tudja mi az káosz és mi a skálafüggetlenség. a Gödel tételt sem olyan nagyon értette, de könyvet írt belőle. a Poincaré sejtésről akkora hülyeséget írt a Mancsban, hogy levegőt nem kaptam egy ideig (becsületére legyen mondva, elismerte)
ML divatos vagy inkább divatosnak hitt matematikai buzzword-ökkel akar eladni valamit. Erről van szó, nem másról. És ennél sokkal de sokkal durvábbat is írhattam volna, de nem akartam sokkal durvábbat írni.
@volker: Mérő halandzsázott, Kahneman pedig Tverskyvel együtt összességében hatvanezres idézettségű cikkeket írt, rohadt életbe, hogy lehet ezt a két dolgot összehasonlítani.
Nem érted?? Halandzsáról van szó. Halandzsáról. Nem szabad halandzsázni, és pont.
@jotunder: Biztos?
Én nem vagyok matematikus, tehát nem is tudom megítélni.
Én úgy értettem, hogy azt állítja, hogy valamit tud mesélni másoknak amit a káosz illetve a skálafüggetlenség metafóráival megvilágítva hasznos lehet azoknak, akik az ú.n. „change management” típusú köznapi dolgokkal pisilnek vért naponta, és lehet, hogy utána a. kevésbé fognak vért pisilni, b. jobban csinálják.
Ha megnézed a kiírási feltételeket: gondolod, hogy pl. az Apple fejlesztői/értékesítői/ takarítónői tudják mi az a káosz – matematikai értelemben?
@Aromo a fékezhetetlen: Azt állítja, hogy a káosz és a skálafüggetlenség a szoft technológiai izé szükséges fogalmi keretei közé tartozik. Ez halandzsa. Főleg, hogy nem tudja miről van szó.
Mérő és Baracskai nem nagyon láttak még komoly céget belülről. És nem is tanítottak komoly helyeken, nem is foglalkoztak ezzel komolyan, de nem erről írtam. Ez másodlagos. A halandzsázásról van szó.
P.S A Microsoftnál vannak olyan emberek, akik nagyon jól tudják, hogy mit jelent a káosz matematikai értelemben. Voltam vendégkutató Redmondban. Hihetetlen, milyen agyak vannak ott. Na azoktól valóban kisebbségi komplexust kap az ember, de az egy jó kisebbségi komplexus, abból profitálni lehet.
@jotunder: Jaj-jaj, ezt most úgy mondod, mintha Ernst Mach (bocs, nekem ő a kedvencem) életében odáig jutott volna, hogy látott volna olyan objektumot (kisbolygót), amit éppen nem figyeltek meg, és arról értekezett volna 🙂
Vagy Freud nő lett volna vagy homoszexuális és úgy írta volna pszichoszexuális fejlődési téziseit. 🙂
Esetleg Darwin tojt volna akár csak 1 tojást is életében. 🙂
Ezzel az erővel MINDEN halandzsa, holott jól tudjuk, hogy a tudomány 95% modell(!) és nem valóság 🙂
Mentem futni.
@Aromo a fékezhetetlen: Nem érted, de elmagyarázom még egyszer. Mérő halandzsázott, és ez kezd itt egy aggasztó motívummá válni.
Ez a lumpenértelmiségi tempó, amit produkálsz, kicsit idegesítő, de ez legyen inkább a te problémád.
@jotunder: Másutt is vannak ilyenek, ez egy embertípus. Nagy dumája van, pénzt, megrendelést és kapcsolatokat hoz a tanszéknek, cserébe szárnyal a karrierje, és diszkréten félrenéznek, ha hülyeséget beszél. Egyetemi lókupec.
De mi az a szoft tanácsadó?
@stefan75: Soft technological consultant lesz az. Gondolom, valamilyen buzzword ebben a világban.
@jotunder: Arra idézőjelekkel 0 találat van, „soft technology consultant”-ra meg a pszichologia.elte.hu jön be. (Meg pár másik oldal, ahol a soft és a technology csak véletlenül került egymás mellé.) Szoft technológiára meg a Baracskai-Mérő Iskola linkedin lapja.
Egy embert találtam még, aki Pekingben ilyet tanít:
http://www.soft-technology.org/html/bast/bast-01-en.html
Érdekes.
@jotunder: Ne sértegess kérlek. Köszi.
Mondd el légyszíves te hogyan hirdetnél meg egy ilyen képzést?
@jotunder: de a microsoftnal(googlenal, facebooknal) biztos talalkoztal tarsadalomkutatokkal es pszichologusokkal is. danah boyd, pl?
mero ugyben nem akarok allast foglalni–nem ismerem, nem erdekel.
de sztem a valodi kerdes az , hogy mi a jobb: hogy ha egy tarsadalomtudosnak lovese sincs arrol, hogy mi az a kaosz elmelet vagy valami kepe van rola, meg ha nem is olyan mely–es oke megengedem nem is olyan pontos, mint a matekosoke.
es a jovo egyeteme szempontjabol ez a kerdes–ui az a hagyomanyos, tizenkilencedik szazadi egyetemi struktura egyre fenntarthatatlanabba valik. Steve jobsnak is a kalligrafia volt a kedvence azon az egyetemen, amin egy egesz szemestert elegzett es anelkul nem lennenek olyan szepek az apple cuccok, mint amilyenek — a mernoki tudas melle kel l a design, a felhasznaloi elmeny ismerete— vagyis kell(ene) valami ertelmes parbeszed termeszet es tarsadalomtudomanyok kozott.
Megengedem, ebben a zavarosban sok szelhamos is garazdalkodhat–es azt is ertem a matematika az, ami az elefantcsontorony arisztokratizmusat leginkabb megorizheti.
Ezzel egyutt viccesnek tartom a politikai posztok megerto, tolerans humanizmusa es tudomanypolitikai posztok fennhejazo, csolatasos kioktatasa kozotti hangnem kulonbseget..
@sok-sok:
ha egy tarsadalomtudosnak lovese sincs arrol, hogy mi az a kaosz elmelet vagy valami kepe van rola, meg ha nem is olyan mely”
de itt _nem_erről van szó.
akkor lenne ez a téma, ha mondjuk tartanának matematikai kurzusokat valami szellemes néven, ahol leegyszerűsítve próbálnának elmagyarázni matematikai fogalmakat, elméleteket.
de nem azt teszik, hanem az említett matekos dolgokat egy humán tevékenység elméleti-fogalmi keretéül szánják. ez kicsit más.
@Wintermoots: oke csak ugy eszembe jutott– ahogy irtam, merorol nincs velemenyem.
@sok-sok: amikor legközelebb gyógyszertárba mész, kezdj el a patikusnak mesélni az arisztokratatornyuk elefantizmusáról, hogy otthon a szomszéd néni jobb gyógyfüveket készít ócsóbbér. Vagy valami hasonló helyzet tetszőleges szakmával stb.
Nem érthető, hogy mi alapján érzékeled olyan különlegesnek a matematika helyzetét. Miben más ez a helyzet a klasszikus, minden szakmában előforduló kókler-szakmabeli vitától, ahol amúgy eszedbe nem jutna maszatolni.
Egyébként szvsz nagyjából bullshitelsz a jövő egyeteméről stb.