A röghöz kötésről és másról.
Eredeti szerző: jotunder
Azon a svájci egyetemen, ahol jelenleg vagyok, névleges a tandíj, egyáltalán nincs felvételi, és rengeteg külföldi diák van. Európa egyik legjobb felsőoktatási intézményéről van szó, az elnyert európai grantokat tekintve a legjobb ötben van. Az egyetem állami támogatása nagyobb, mint az összes magyar egyetem együttes költségvetési támogatottsága. Tervezik, hogy valamelyest emelik a tandíjat a 2015-2016-os tanévtől (akkor egy kezdő mérnők négynapi fizetése lesz a szemeszterenkénti tandíj), és tiltakoznak is miatta a diákok.
Igen, Magyarország sokkal szegényebb mint Svájc, éppen ezért kellene még Svájcnál is komolyabban vennünk a felsőoktatásunkat. A röghöz kötés szimbolikus jelentőségű, valójában nincs semmi haszna, ellenben ellentétes az uniós normákkal. Igen, néhányan majd ki fognak vándorolni, de ezt a folyamatot inkább erősíti a röghöz kötési klauzula, nem csillapítja. Amúgy csak vincentből három darab járt amerikai egyetemre tandíjmentesen. Sok ezer diák magyar jár különböző támogatott nyugati képzésekre ma is, egy vagy több félévre.
Panaszkodunk, hogy nincs magyar egyetem a legjobb kétszázban, de az elitegyetemeinktől olyan összegeket zárolnak, hogy szénszünetet kell tartaniuk.
A kormány ma ugrómiklósait, bayerzsoltjait, szeretőszabolcsait, tehát a gyakorlatilag teljesen iskolázatlan zsoldosait uszítja a diákokra, összevissza szájal, improvizál, ahelyett, hogy fölnőtt módon kezelné a helyzetet. Az ellenzéki erők egy része pedig rátelepszik a diákokra, hátha tud fél százalékot javítani a támogatottságán.
Nyilvános konferenciát kellene rendezni a felsőoktatásról, szakemberek részvételével, pontos adatokkal és információkkal kellene ellátni a társadalmat. Maroznak van igaza, meg kellene kísérelni elmagyarázni a polgároknak, miről is van szó. Hogy miért ? Mert így mulat egy magyar úr, mert az igazmondás luxusát igenis megengedhetjük magunknak, néha csak az ízéért is érdemes bullshitelés helyett becsületesnek lenni.
A kormányzati habonyárpik már teljesen elfeledkeztek arról, hogy léteznek valós folyamatok, számukra csak propaganda létezik, ráadásul most naponta változtatták meg a véleményüket, teljesen imbecillis módon.
A felsőoktatás problémáit nemcsak megoldani, de teljes mértékben feltárni sem lehet pár hónap alatt. Magyarországon egészen páratlan módon emelkedett a sokszorosára az egyetemisták száma két évtized alatt, egyszerűen mást jelent a felsőoktatás 2012-ben mint a rendszerváltás idején. Egyes intézményekben az oktatók képesítése nem felel meg a törvényi feltételeknek, valóban léteznek minősíthetetlen színvonalú képzések, értelmetlen párhuzamosságok, pazarlás a felsőoktatási közjószággal. Az lenne meglepő, ha nem így lenne. A diákok leggyengébb harmada felkészültségében, munkakultúrájában alkalmatlannak tűnik a felsőoktatásban való részvételre, a felső öt-tíz százalék pedig elképesztően tehetséges. Nagyjából ugyanez igaz az oktatókra is.
Együttműködésre lenne szükség a kormányzat és a felsőoktatás szereplői között, leginkább, tudom ez most nem lesz népszerű, a kormányzat és az egyetemi vezetők között. De a kormány csak a csürhéjével akar kommunikálni, mert a csürhéjében bízik, a békemenetes fanatikusokat tünteti ki, bennük van a reménye, ők háborúban gondolkoznak, ők a háborúban jók, nekik a háborúhoz van tehetségük.
A béke komplikált. A béke nehezen kommunikálható. A békében nincsenek egyszerű igazságok, a béke nem fekete vagy fehér.
Orbán a távoli múltban, tehát úgy két hete, még önfenntartó felsőoktatásról beszélt, aztán tanácskozott a Terrorelhárítással, Kapocs Zsóka expasijával, tehát az összes fontos szereplővel, és most műfüves pályát avat, és szenteltet, miközben a sameszainak fogalma nincs róla, mennyit engedhetnek. Balog lelkész úr egyik nap azt mondja, hogy egyetlen jogász és közgazdász tanulmányait sem finanszírozzák, majd huszonnégy órával később már azt állítja, hogy csak az intézményi kapacitás szabhat határt a felvételnek. Kitalálták a röghöz kötést, pár értelmetlen, de jól kommunikálható baromságot, és abban bíznak, hogy megússzák. Lehet, hogy igazuk lesz, nem tudom. A miniszterelnök a hatalmat akarja, az Orbán-Lévai-Simicska birodalom urát nem érdekeli a felsőoktatás. Még csak tönkre tenni sem akarja. Annyira azért nem fontos a számára.
Én nem fogok tizenhét éves gyerekeket arra biztatni, hogy csukassák le magukat. Nem fogok nekik olyasmit írni, ami jól hangzik, de nem igaz. A felsőoktatás helyzete bonyolultabb annál, hogy fel lehessen írni egy molinóra. Vannak dolgok, amelyek egyszerűen nem férnek el azon a molinón. És most eljött az ideje, hogy ezekről kezdjenek beszélni azok, akiknek ez a dolguk.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16520456-6ae8c6896b4a0' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16520456&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16520456-6ae8c6896b4a0&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16520456-6ae8c6896b4a0' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
@stefan75:
Hát nem erre.
@stefan75: hogy kompenzálják a diplomás elvándorlás költségét? Na mesélj.
visza kel foglalni trianont ! és a diplomásainakt is !
@jotunder:
„egy progresszívebb jövedelemadózás lényegében tandíjként funkcionálna.”
Ahogy a pestisjárvány is lényegében születésszabályozásként funkcionált.
@TrueY: Tömegsportra szükség van, az élsport fölösleges színjáték. Ez azért ennél persze bonyolultabb, de tízmilliárdokat ölni a stadionokba egyszerűen bűn. Ha lenne pénz, akkor is az lenne.
@purplehaze: Oké, akkor kérdezek másként: tudod-e, hogy kb. hány százaléknyi azon munkavállalók aránya, akik az eredetileg tanult szakmájukban dolgoznak ma?
@Kuviklacz: Látom majdnem képben vagy! Amit írtam, sajnos engem igazol! Vagyis a Mo-n összeszerelt notebook lófax esti fényben, mert annak előállításához betanított munkás kell a szalagon. A fejlesztés, tervezés, amihez a diplomás kell, az NEM Mo-n zajlik. Illetve az adó és járulék kedvezmények miatt, ez az ÖSSZESZERELŐ üzem nem több mint kirakat. Ha holnap nem kapnámeg a megfelelő mértékű szubvenciót, összepakolna és odébb állna, mondjuk Romániába… A gyógyszeripar, a meghatározó gyárak 90%-a külföldi kézben van, vagyis szintén nem több mint az előbbi elektronikai üzem, tablettáz és csomagol, amihez még szakember sem kell, nyócelemi és slussz! A szakmunkás képzés zérus, mert nincs rá igénye pl. a Coca Cola-nak. Na ezen kellene sürgősen változtatni! De ha neked az ott, minden világok legjobbika, akkor egészségedre!
Még kevés adat van fenn, de elindult egy Felsőoktatási Ténytár oldal: sites.google.com/site/felsooktatastenytar/
@ron: A felsooktatas koltsgevetesi tamogatasat az eredeti koltsegvetesi torveny alapjan vagy az evkozbeni elvonasokkal korrigalva mutatjak be?
@maroz:
” hány százaléknyi azon munkavállalók aránya, akik az eredetileg tanult szakmájukban dolgoznak ma?”
jóóóóó kérdés! 🙂
2%?
@dvhr: Mivel forrásnak a költségvetési törvényt adták meg az oldal készítői, gondolom, az előbbi. Azt nem találtam meg, h hol lehet elérni a szerzőket a kérdésekkel, kritikával…
„A kormányfő reméli, a diákok is tudják, meddig alakítják ők az eseményeket, és mikortól manipulálják őket.”——ahogy annak idején mi tettük velük, hihihihi——- gondolta a jogi pályát felcsúti balszélsőre cserélő hobbihülye.
index.hu/belfold/2012/12/21/orbannak_tetszik_a_diakmozgalom/
@maroz:
Azér egy cad program megtanulàsa nem olyan eccerü àm! És most nem az autocadra gondolok elsösorban. Mondjuk egy UG NX, vagy egy Catia v5 „kicsit” bonyolultabb. Azaz egy kockàt, vagy egy hengert „bemodellezni” valòban nem kihvàs. Kb ahhoz tudnàm hasonlítani, hogy ha valaki làtott màr fényképezöt és kezébe nyomsz mondjuk egy canon eos1D mkIII-at, lehet hogy pàr pillanat utàn megtalàlja az on-off gombot, a tàrcsàt meg beforditja auto modba, es fényképez.. De a produktum még nem valószínü hogy bekerül a TIMES-ba, de még a népszabiba sem….
@neoteny: ez egy baromság. az, hogy valami progresszívebb mint ma, az azt jelenti, hogy egy magasabb jövedelmi kategóriában magasabb az adókulcs. mint pl. az amerikai egyesült államokban. esetleg nem sokkal magasabb, valamivel magasabb. akkor azzal a magasabb adókulccsal diplomások fognak adózni.
@Budapesti Szexipari Vállalat: Azt hittem a termelésről és a tömegeknek munkát adó ágazatról beszélünk, nem a karbantartókról.
A repülőgép-karbantartók, akik ellenállás szintig tartják karban a cuccot, hát, hallod, bátorság és szerencse…
Vagy kell hozzá egy olyan teszter, amivel meg tudják nézni, hogy sikerült-e a művelet. Egy próbapad. Pont olyan, mint amilyen a gyárban van. Meg olyan szakember, aki képes ezt megcsinálni.
Az meg drága.
Műszaki hiba miatt elég ritkán esik le gép.
A magyar flotta a világflottával összehasonlítva kicsi, így az, hogy nem esett le gép, az nem jelenti azt, hogy megbízhatóbbak voltak, mint a többiek.
Szerinted manapság hogyan kell vízvezetékt szerelni?
A; Kell hozzá csövet vágni, menetet metszeni, kócolni, stb;
B; Vagy fogod az ötrétegű csövet, bicskával elszabdalod, beledugod az idomot, a szerszámmal rászorítod a roppanókáját, aztán összetekered a hollandert?
@neoteny: A társadalom legmagasabb osztályának kitermelése mindenkinek össztársadalmi érdeke, egyszerűen nem lehet elvárni, hogy saját maga adja rá a pénzt!
Be kell szedni a szegényektől!
@dvhr: a felsőoktatás teljes költségvetése, sokkal magasabb mint az állami költségvetés felsőoktatás kiadási rovatban szereplő összeg. szerintem most több mint háromszorosa. azt kellene valahonnan megtudni, hogyan jön ez össze. nem arról van szó, hogy bizonyos kiadások az állami költségvetésben valahol máshol szerepelnek ???
@jotunder:
„ez egy baromság”
Ebben egyetértünk.
„akkor azzal a magasabb adókulccsal diplomások fognak adózni”
Például középiskolai tanárok? orvosok? diplomás szociális munkások?
@neoteny: a minden bogár rovar, de nem minden rovar bogár, úgy tűnik túl megterhelő :))
@jotunder:
Tehát „egy progresszívebb adózás” nem fog „lényegében tandíjként funkcionálni”.
amennyiben túlnyomórészt diplomásoktól (majdnem száz százalékban diplomásoktól) nagyobb extra bevétel kerül a költségvetésbe, azt bátran tekinthetjük tandíjpótléknak.
@jotunder:
Ezzel a Vincent Nielsen-értékelését szeretnéd emelni? :))
@jotunder:
Csakhogy nem az összes diplomástól származna az a „nagyobb extra bevétel”, tehát azon diplomások esetében akik a jövedelmük alapján nem esnének a „progresszívebb adózása” nem fizetnének „lényegében tandíjként funkcionáló” extra adót.
Ez a „nyuszi a kalapból”.
@neoteny: és ???? nem mindegy ?? lesz egy extra bevétel, amit jól kereső diplomások fizetnek be. ha akarják fordítsák a felsőoktatás finanszírozására.
magyarországon egyébként nem a prompt tandíjfizetés lenne az opció, hanem egy hitelkonstrukció. magyarországon a diplomások aránya alacsony, a társadalmi mobilitás stagnál, uniós vállalásunk, hogy lényegesen növeljük a felsőoktatás outputját. az fel sem merülhet, hogy a felsőoktatás költségeit a diákok finanszírozzák. egyébként bécs és berlin is ingyenes. bécs drágább mint pest, de nem sokkal.
@neoteny: Megbüntetnéd azokat a diplomásokat, akik nem keresnek eleget, bár társadalmi szükség van rájuk? Amúgy a sort (tanárok, kezdő orvosok, szociális munkások) nyugodtan egészítsd ki a papokkal is!
„nyuszi a kalapból” vs. „sárga irigység”
Jobb vagy te ennél.
@maroz: A saját (gépi forgácsoló) szakmámból kiindulva nagy a pályaelhagyás. Egy iparkamarai ismerősöm mondta hogy 10-ből 8 végzett fiatal nem tud vagy nem akar forgácsolóként elhelyezkedni. ezt maximálisan aláírom.
Egyébként Ati27 példája a fényképezőgéppel kapcsolatban jó.
@kolbászoszsömle: Na azért annyira nem kicsi a magyar repülőgépflotta.
Mondjuk katonai vonalon valóban úgy történtek karbantartások hogy voltak a sárkányosok, hajtóművesek, fegyverzeti stb. karbantartók. De ez ha jól tudom a régi szovjet iskola volt. A polgári vonalon meg gondolom (sőt biztos) a nyugati karbantartási szisztémát használták mikor áttértek a Boeing gépek használatára.
@jotunder:
kutatásra szánt állami pénzek a költségvetésben külön soron vannak. és az uniós fejlesztési források. a működésre fordítanak kevés pénzt. a másik oldalról túl sok az egyetem, intézet, egyetemi oktató, hallgató. a bolognai mérföldkőig nincs valódi szakképzés. bölcsészkaron az alapképzés nem ér többet, mint egy gimnáziumi érettségi. ezek után a doktori iskolák, másod, harmaddiplomák többsége alig hasznosul. hosszasan lehetne sorolni a nyilvánvalót.
a felnőtté válás időszakában (ami nagyjából 13-21 év közé esik), az általános iskola után a kamaszkorban) bőven elegendő lenne humán kollégium vagy reálgimnázium. és ezekhez kapcsolóan szakközépiskola, szakiskola. egy átjárható rendszer, számtalan campus és college, ami a kamaszkor idejére szól. a viszonylag hozzú képzési idő miatt mindenki számára garantál legalább egy alapfokú szakmát. egy 19 évesnek nem lehet azt mondani, hogy másképp viselkedjen, mint egy 17 éves. nincs semmilyen mérföldkő. a serdülőkor korábban a 18 évet lőtték be. de ma egyrészt koedukált az oktatás. másrészt jóval nyitottabb, liberálisabb a társadalom.
magyarul itt a szakképzési rendszert kell megerősíteni. a szakközépiskolát, gimnáziumot, főiskolát összekapcsolva. 21 éves humán kollégistának (bölcsésznek) is lenne szakmája. mert járt újságíró műhelybe, filmgyárba, közvéleményt kutat, stb. titkári, titkárnői állásra alkalmas, vállalatvezető mellé asszisztensnek.
a tudósképzést ettől intézményesen kell elválasztani. ezt az intézményi átalakítást (szétválasztást, illetve összevonást) véghez vinni lehetetlen. nulla szakmai és politikai támogatottsága van, és ha még lenne is valamekkora, akkor is zéró esély van a gyakorlatban keresztülvinni. de nem csak ezt. bármilyen koncepciót. ha van tandíj az a baj. ha nincs tandíj az a baj. az oktatási rendszert az óvoda felől kell reformálni és nem az akadémia felől.
nincs olyan, hogy felsőoktatási reform. ha nincs középiskolai. és az sincs ha nincs az alsó oktatásban. eleve egy „kis” érettségi kellene általános iskola után. illetve az nagycsoport, 1-2 osztály után. tud-e gyerek értő módon írni, olvasni, számolni. ha ez nincs, akkor ne akarjál semmilyen átfogó reformot.
akkor azt lehet mondani, hogy nem kell 1/2 egyetemista. erről a szintről el kell mozdulni. az évi 50-60 ezer hallgató helyett a 30-40 ezer inkább reális. de az is igaz, hogy az így kieső gyerekeket középfokon képezni kellene. a gimnazista menjen el szakközépiskolába. vagy esetleg eleve oda iratkozzon be. a jelenlegi keretek között ezt lehet csinálni. de ez nem reform.
illetve ezt se lehet. teljesen mindegy, hogy ki mit csinál. ennek az egész rendszernek van egy tehetetlen önmozgása. lehet, hogy a legegyszerűbb hagyni legurulni a lejtőn. és egyszer annak csak lesz alja. gyanítom, hogy ez nem a legalja.
@jotunder:
definiáld már azt, hogy „felsőoktatás”. növeljük a létszámot. oké. de mit kell növelni?
@jotunder:
„és ???? nem mindegy ??”
Hol marad a sokat emlegetett társadalmi igazságosság? Az aki a diplomáját jobban kamatoztatja a magasabb jövedelme által, fizessen „lényegében tandíjként funkcionáló” extra adót, aki viszont nem képes arra, az ne?
@jotunder: Ezek a viták a felsőoktatásról és egyebekről mind arról szólnak, hogy milyen társadalomban képzeljük el a jövőt. Mindenki ehhez igazítja az ötleteket…Az eszközökön megy a vita, csak még a cél nem tiszta.
@stim: ” A Horthy-korszakban volt kultuszminiszter az a Klebersberg Kúnó aki úgy gatyába rázta az oktatást, hogy azok akik akkor tanultak az utána következő diktatúrák miatt külföldre kényszerülve Nobel-díjakat kaptak világszínvonalú munkájuk eredményeként. Azoknak a Nobel-díjaknak amikre büszkék vagyunk az oktatási alapjai abban az érában lettek lerakva. Kellett hozzá a magyar oktatási alap és a külföldi működőképes gazdaság és kutatómunkát támogató körülmények. Csak egy példa Neumann János, tessék utánaolvasni, hogy milyen tanulmányi és családi alapjai voltak ami messze a legjobbak közé emelte.”
Neumann János 1903-ban született. 1921-ben végezett középiskolai tanulmányaival a híres Fasoriban. Klebelsberg első miniszteri kinevezését 1921 decemberében kapta. Klebelsberg tevékenységének jelentőségét nem szeretném kisebbíteni, de a marslakók generációjának sikereihez ő már nem sokat tudott hozzátenni. Neumann, Wigner, Erdős és mások a magyar tudományos és oktatási élet egy akkor hatvan vagy hetven éves fejlődésének megkoronázásai. Ez a fejlődés Széchenyivel vette kezdetét és átívelte a magyar belpolitika aranykorát.
És persze ott volt egy angyal is, akit Rátz Lászlónak hívtak…
@purplehaze:
persze. mert ezek helyére szakkollégiumi rendszer kell. ami a szakközépiskola (technikum), a reálgimnázium és a műszaki főiskola nyújtotta előnyöket ötvözi. ahol egyszerre folyik magas szintű elméleti és gyakorlati képzés. végig a kamaszkorban. tehát az általános iskola után egészen a bolognai mérföldkőig. majd ezek után lehet kutató-fejlesztő mérnököt, vagy elméleti tudóst képezni az egyetemek falai között. és ugyanez indulhat persze a szakiskolától, humán kollégiumtól.
maga az oktatási rendszer brutálisan elavult. ezen a ponton esély nincs megváltoztatni. egyszerűen tudomásul kell venni, hogy itt van egy elveszett generáció. és mondhatják majd, hogy ilyen meg olyan egyetemi rangsor. a valóság nem ez a rangsor. hanem az, hogy ma mobil vécék üzemeltetéséből, szippantásból, és szarlé eladásából sokkal több pénzt lehet keresni, mint tisztességes egyetemi foglalkozásból. az egész egyszerűen hasznosabb. a piacon és a politika piacán megmérve. de ez nem véletlen. egyesek ugyanis nem értik azt, hogy egy rendszer alapvetően el van hibázva. a nyilvánvalót nem fogják föl.
@acs63:
jotunder ezt írta:
„egy progresszívebb jövedelemadózás lényegében tandíjként funkcionálna.”
Én arra mutattam rá, hogy ez nem minden diplomás esetében lenne így.
@Apeiron: Klebelsberg véresszájú antiszemita volt, von Neumann, Wigner vagy Erdős nem biztos, hogy csípte volna. egy biztos, 1932-ben halt meg, és akkor egy évfolyamból kevesebben érettségiztek mint ahányan ma master szintre mennek (asszem).
@neoteny: és ki nem szarja le ??? a tandíj nem azért van, hogy ayn rand és rothbard idióta követőinek meglegyen a napi ideológiai kielégülése. a tandíj egy lehetséges eszköz, aminek célja van. ezen célokat pedig magyarországon sokkal hatékonyabban is el lehetne érni.
a világnak ebben a pillanatban lett vége, de az andragógia szakon tandíjt kell fizetni. csak én érzem az ellentmondást ???
@jotunder: Egy megszűnő világban minek felnőttképzés? 🙂
@neoteny: Lépjetek hátrébb egy picit szerintem. Mi a tandíj célja?
@purplehaze:
Sajnos annyira mégsem jó a példám, mivel a való élet még bonyolultabb, legalábbis a pl egy fejlesztési projektnél. Van némi rálátásom, mert az utóbbi pár évben részt vettem pár fejlesztési projektben. (no persze nem Magyarországon). Az autóipartól-háztartási gép-stirling motorral meghajtott generátor… Szóval igencsak rugalmasnak kell lennie az embernek, és bizony sokat-sokat kell tanulni.. Első időkben, bizony „sokkszerű” volt találkozni azzal, hogy bezony mennyi-mennyi meló, szint, mélység van egy fejlesztési folyamatban.. Szal nem úgy van, hogy leül pár „okos” ember oszt kitalál valamit.. A másik dolog, hogy a fejlesztés bizony drága dolog! Merem azt mondani, hogy 8-10 projektből 1-2 lesz rentábilis. No ezért is szeretnek a kínaiak másolni.. 🙂
@Bal: mindenki magától értetődőnek veszi, hogy kell kapcsolatnak lennie az állam által a felsőoktatásba befektetett pénz és az egyetemen tanított hallgatók későbbi munkájából való állami részsesedés között (magyarul: azért költ az állam a taníttatásomra, hogy később a munkám hasznából részsesedjék, vagy adó formájában, vagy mert például gyógyítom a magyarokat)
szerintem meg ez állatság, nem kell, hogy összefüggés legyen és nincs is
mielőtt leugatnátok, kicsit gondolkodjatok el, hogy miért is volna….
ráadásul mindenféle nemzetközi egyezményeket meg megállapodásokat írtunk alá, aminek ez a gondolkodás szögesen ellentmond.
például: ha egy állammal aláírunk egy szerződést a kettős adóztatás kizárására, azt nem azért tettük, hogy később az ott dolgozó magyartól egy ilyen adófajtát (persze nem annak nevezve….) lenyúljunk róla
de eleve nem azért érdekünk, hogy minél okosabbá tegyük a magyarokat, hogy azután itthon dolgoztassuk őket, hanem, hogy népünk okosabb legyen, mert akkor olyan országot teremt majd, ahová jönni akarnak az emberek, nem menni
arról nem is beszélve, ha a röghöz kötés miatt az okosabbak elmennek, akkor az egyetem színvonala csökken (azt nyilván mindenki érti, hogy az intézmény minősége legalább annyira a diákokén múlik, mint a tanárokén), rövid időn belül az oktatás rettenetes lesz, igaz, ezzel el lehet majd érni, hogy röghöz kötés nélkül is itt marad mindenki, hiszem a kutyának sem kell majd az itt szerzett diploma
gratula!
@nincs_itt: „A fejlesztés, tervezés, amihez a diplomás kell, az NEM Mo-n zajlik.”
Szerintem ezt blöffölted. Magyarországon fejleszt egy rakás elektronikai- és szoftvercég. Pont azért, mert Magyarországon van képzett mérnök meg informatikus olcsón. Pl. akármilyen mobiltelefonod van, az legalább részben magyar fejlesztés. Ha Nokia vagy Ericcson, akkor gyakorlatilag teljesen az. A telefont kiszolgáló bázisállomás és mobilhálózat is. A 3G technológia is. Az ADSL-t hozzád eljuttató DSLAM vagy MSAN is. Az ezekhez kapcsolódó szabadalmak ezrei is.
@jotunder: ebből a halmazból, számomra úgy tűnik, kihagytad azt a nem mellékes tömeget, akik közben jelentős állami támogatással, a média figyelmének közepette, sikeresen elvégeznek egy magas szintű akadémiát.Valószínűleg ők lesznek a jövőbeli, nagyon önagyonadózó balszélsők, akikre méltán büszkék leszünk. (Puskásról sokkal többen tudnak a világban, mint Szemerédi Endréről, és az Aranycipőről is többen hallottak, mint az Abel-díjról… 😉
@jotunder: Egyik állításoddal sem szeretnék vitatkozni. Érdekes, hogy erről azért lehet találni valamit:
Frank Tibor – Double Exile, 141. oldal
google books, természetesen.
Valamint
http://www.kfki.hu/chemonet/polanyi/02_12/12-berlin.pdf
128-129. oldal.
@csársz: akár hiszed, akár nem, az államot érdekből támogatjuk. Nem azért, hogy a befizetett adót aztán olyanoknak adja zéró viszonzásért cserébe, akik amúgy a legkevésbé szorulnak rá. Társadalmi szerződés meg hasonlók.
A kettős adóztatásnak ehhez semmi köze, az pillanatnyi jövedelemre vonatkozik. Az oktatás viszont egy befektetés vagy kölcsön, ami évtizedek alatt térül meg. Egyetlen modern jogállam sem tagadja, hogy a kölcsönt illik visszafizetni akkor is, ha az illető egy másik országba távozik. A külföldre távozók tandíjmentessége egyszerűen lopás a közösből.
@Bal: és a felcsúti stadion? Kérlek, definiáld, te kis jól értesült. Gondolom, az is kölcsön szeretett Vezérünk születésnapjára!
Szeretném egy-pár agyhalott 2008-as reakcióját névvel, adószámmal és a fidesz-tagsági sorszámával itt látni! Húgyagyú népség!
@Bal: Ez azért túlzás, nyílván nem menne külföldre, ha itthon is meg tudna élni. Ha így nézzük az állam is lop, mert kevesebbet fizet ugyanazért, mint nyugaton :).
Az egyetemi oktatás köz és magánjószág is egyben, az állam hasznot húz, még progresszív adózás sem kell hozzá. És nyílván az egyén is nyereséggel jön ki belőle. Ezt a kettősséget a tandíj tudja a legjobban kifejezni és nem kell ez a röghözkötéses, eléggé rossz hangulatú intézkedés hozzá.
@Bal: És ha valaki nem dolgozik? Mondjuk direkte öngyilkos lesz. Na az a totál lopás. Angliában régen felakasztották az öngyilkosok tetemeit, most már értem. Biztos ott is volt tandíj.
@Bal:
„A külföldre távozók tandíjmentessége egyszerűen lopás a közösből. „
De miert csak a felsooktatasi tandijrol beszelsz? Aki kulfoldre megy fizesse vissza az osszes utana kapott allami tamogatast, az altalanos es kozepiskolai oktatas koltsegeit, ha berlakasban lakott, a lakas epitesenek koltseget, az altala vasarolt konyvek allami tamogatasat, az etkezesi tamogatasat, ingyen nyelvtanfolyamok arat, mindent.