A stílus, mindig az a kibaszott stílus…
Eredeti szerző: maroz
A sólyom nem kapkod legyek után, de ha mégis, akkor azt Aszófőn teszi. Nem, nem az öreg ördög valaga mögött ezer kilométerrel van ez a település, hanem a Tihanyi félsziget gyökerénél, átmegy rajta egy kétszámjegyű út, valamit a Royal Balaton Golf & Yacht Club is ott van tőle három ütésnyire. De a mondandóm szempontjából ez mindegy is, lehetne akár egy egybejáratos szabolcsi falu, a stílus az mindenhol stílus. Szóval elment Sólyom László, mert falunap volt, és a falunap évezredes velejárója, mondhatni elhagyhatatlan programpontja az eget mérés és a bólintás. Ezt többnyire valami ezredligás lokális hajjakend ejti meg, jobb esetben két percbe sűrítve, majd taps és kezdődhet a malacsütés. Aszófőnek lehet valami különleges vonzása, nekem fogalmam sincs, hogy mi az, talán majd akinek az a dolga, mondjuk egy elemző kielemzi, a lényeg, hogy ott idén Sólyom László exelnök mérte. Ez jött ki neki:
Sólyom szerint „az emberek tanácstalanságának itt kereshetjük a gyökerét: a kormányzás módjában, eszközeiben, röviden: stílusában. Ez azonban nem mellékes. Az ismert mondás szerint a stílus maga az ember. S így: a stílus maga a rendszer”
A stílus maga a rendszer. Be szép. Akár képaláírás is lehetne. Akár?
„A stílus maga a rendszer”
Olvasom a cikket, a beszéd leiratát, dől rám az ég. Emberi Jogok Európai izéje, Velencei Bizottság, alaptörvény oda-vissza, fékek és súlyok, stratégia, eurozóna, szellemi láncorgazmus, de tessék mondani, azt a kibaszott széket mibe tellett volna legalább egy kicsit helyrepofozni?
Igen, ez a szék most a legnagyobb problémám, hiszen ez mutatja meg a rendszer stílusát a maga könyörtelen valóságában. Azt, hogy mi az eget mérésben verhetetlenek vagyunk, mi mindig valami eszement nagy dologban (népben-nemzetben, például, de időnként Európában is) gondolkodunk, közben pedig kinn a seggünk a nadrágból, mert egy foltot rávarrni, no, az már meghalad minket. Sólyom nem kapkod tű és cérna után. Lehet rinyálni, hogy önhiki, hogy nincs pénz, hogy központosítás van, hogy Orbán van, de ez csak sokadlagos frissességű önfelmentés. Mantra, amivel elfedjük a lényeget: azt, hogy baszunk megcsinálni mindazt, amit mi, enkezünkkel, némi többé-kevésbé erőfeszítést belefeccölve tényleg meg tudnánk csinálni. Ültetjük a vendéget ország-világ szeme előtt a rongyos székre, és hallgatjuk, amint a stílusról regél. Hogy az maga a rendszer. Látjuk.
Nem, nekem ne próbálja senki bedumálni, hogy ez egy megoldhatatlan probléma lenne. Nem az. Ugyanúgy nem az, mint ahogyan a napokban folytatott álvitánkban a szemét kivivése sem az. Csak csinálni kéne, ilyen egyszerű.
Igen, nekem erről bőven van személyes élményem, kár lenne azzal a panellel jönni, hogy a Rózsadombról osztom az eszet a falusi életről. Éltem iszonyatosan szegény, isten háta mögötti faluban, tudom milyen az, amikor nem telik új ruhára. De azt is tudom, arra is igen jól emlékszem, hogy ott azt a kortalan régit mindig megfoltozták, mert az járta, hogy a legocsmányabb folt is szebb, mint egy gyönyörű lyuk. Tisztes szegénység, vagy mi. Benne volt az emberek vérében. Ha kigyulladt volna a házunk nagyanyám egészen biztosan beszaladt volna a tűzoltók előtt a tollseprűvel ellenőrizendő, hogy vajon tényleg nem maradt ott némi kis porcica a nagykredenc jobb felső sarkánál? Ott ez volt a stílus. Illett éhen dögleni, de nem szakadt ruhában. És pláne vége lett volna a világnak, ha a vendéget szakadt, koszlott, a gondozatlanságot magán hordozó akármire ültetik le. Bár nem nagyon volt ott és akkor az embereknek sok fogalmuk a világról, de egy ilyen után bármelyik háziasszony iszonyat erős késztetést érzett volna arra, hogy szégyenében kimenjen belőle.
Nem, nem hiszem, hogy egy olyan ország tudna, bírna egyről a kettőre jutni, amelyik gyakran elmegy égre emelt tekintettel az olyan apróságok mellett, amelyeket meg tudna javítani, amit jobbá tudna tenni, mert az ország, ez a nagy közös valami ilyen semmiségekből adódik össze. Ha az aszófőiek, ha ön, kedves olvasó, és igen, ha én magam is rendre nem tesszük meg azt, amit mi magunk megtehetnénk, nem végezzük el azt a munkát, amire amúgy a saját erőnkből is képesek lennénk, hanem mániákusan szaladunk egy égdarabka után amit megmérhetünk, akkor nem fog menni. Akkor mindig csak döcögni fog. Bár, az is lehet, hogy ez nem is akkora nagy baj, hiszen így legalább lesz mindig mit elemezgetni.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16520963-6ae0562aa1b1d' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16520963&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16520963-6ae0562aa1b1d&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16520963-6ae0562aa1b1d' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
@maroz: Nem biztos.
Az ötből egy vállalta a nevét, egy „technikátlan” (tájékozatlan, vagy arrogáns), a többi háromról nem tudunk biztosat.
Akár kárpitost is kereshetnek a neten… 😛
@acs63: Ja, és gg pedig beiratkozott egy delgombkezelő tanfolyamra. 😉
@maroz:
Naná hogy elvárás!
(Azt belátom, hogy kissé tömbszerű még a vincentizmus leglényegét feltáró művem. De a kedvedért majd faragok még rajta.)
@maroz:
jujjujuj…
Akkor én is le vagyok bukva ímélileg?
@maroz:
Ha itt a Gerényit ócsárlod: ő azzal kezdte, hogy én vagyok a Gerényi.
Nemcsak aza adminiok, hanem minden idióta kommentelő által olvashatóan.
Még én is onnan tudom, hogy ő a Gerényi, hogy megmonta, hogy ő a Gerényi …
@panelburzsuj: Gerényi a másik poszt. Itt Török Gábor jelentkezett, a saját nevén. A másik delikvens:
maroz 2012.08.06. 12:18:55
@maroz: Kicsit off, de Ő már a második 10 napon belül, aki hivatali e-mail segítségével köszön be. Még, ha saját néven tenné, de azért az ilyen komoly konspiráció azért elgondolkoztat…és http://www.youtube.com/watch?v=BNsrK6P9QvI.
@panelburzsuj: Te is hivatali e-mail-ről regisztráltál??? 🙂
@acs63:
Majd maroz löki az infót …
@acs63:
Egyébként meg kurvára gáz van ám: egy nick IRL személyazonosságára célozgatni, azt feltárni annak, aki ezt nem óhajtja, ráadásul admin-információkra (is) támaszkodva – ezért jobb netes közösségekben lincselés jár…
@panelburzsuj: Én viszonylag ateista vagyok, így nem nagyon tudom, hogy mire esküdhetnék meg, de legyen az bármi is, én megesküszöm, hogy egy kukkot nem értek abból, amit te mondani szeretnél itten. Komolyan.
@panelburzsuj: Az esetek 99%-ában nem szokott érdekelni, az a ritka kivétel, amikor megnézem. Akkor is többnyire okkal, például mint a jelen posztnál: szinte teljesen biztos voltam benne, hogy beköszön valamelyik aszófői hajjakend. Unalmas, kiszámítható ország. 🙁
Amúgy meg igen, tessék az ilyesmikkel tisztában lenni, nem én találtam ki, hanem a blog.hu, ez van, én nem tudok úgy tenni, mint ha nem látnám, amikor látom.
@maroz:
Nem megígértem, hogy faragok még rajta?
Szicsasz …
@panelburzsuj: Egy nick IRL személyazonossága a tulajdonostól is megkövetel némi tennivalót, arról nem beszélve, hogy hivatali kapcsolatot nem használunk magánügyben!!! Ha pedig hivatalos a dolog, azt nevünkkel jelezzük/vállaljuk, nem használunk nick-ket.
(Amúgy engem nem a személye érdekel, hanem az arrogancia/tudatlanság bosszant. Ez a net személytelenségének a semmibevétele! Török és gg ezt tiszteletben is tartotta, tartsa tiszteletbe’ más is!)
@panelburzsuj: Ez így, ebben a formában nem igaz. Vannak netes közösségek, ahol vannak bizonyos kialakult szokások, de nincs olyan norma, amelyik ezt valahogyan általánosítaná az összes többire.
Egyrészt. Másrészt pedig itt sem arról van szó, hogy utánamennék az információnak, hosszas munkával kideríteném, hogy ki van a „balambér47” nick mögött, és ezt l’art pour l’art világgá kürtölném. Hanem az van, hogy igenis jelen esetben bír jelentőséggel az, hogy ki van a nick mögött, és mivel ennek az elleplezéséért a nick tulajdonosa sem tett meg túl sokat, ezért én egyáltalán nem tartom azt etikátlannak, ha utalok a személyazonosságára, persze így sem olyan módon, hogy beazonosítsam, hiszen nem a nevét írtam le, hanem a funkcióját, holott ugye a nevét is tudom.
Úgy próbáld meg ezt megközelíteni, hogy vannak értékek, és időnként ezek az értékek ütköznek. Ebben a mostani, speciális esetben sokkal fontosabbnak éreztem azt, hogy a jelenség nyilvánosságot kapjon, mint azt, hogy valami íratlan szabályhoz hisztérikusan ragaszkodjam.
Mindezt nem, ismétlem: NEM vitaindítónak szántam, hanem csak megpróbáltam kifejteni az álláspontomat, miheztartás végett.
@maroz: @panelburzsuj: Egy hasonlat ehhez az IRL kérdéshez:
Olyan, mint ha valaki névvel ellátott, hivatali fejléces papíron írna névtelen levelet, majd követelné a névtelenséget.
Hát, az anyja kökény szemit! 😛
Megyek lenyugodni…
@maroz:
Én azt mondtam: jobb netes közösségekben, nem azt, hogy mindegyikben.
Ehhez mérd magad … te szegény, erkölcsi dillemába esett értéktudatú, te …
@török gábor: Kedves Török Gábor! Köszönöm, hogy ilyen szép szavakkal emlékezik rá.
@odamegyünklakni: De mi itthon szeretnénk otthon lenni.
Klassz ez a link, amit bemásoltál.
@maroz: ha a bazdmegjeidet nem is bántom, deazér a kibaszott (ld. pl. cím), az jellemzően anglicizmus. Spontánul az inkább „rohadt”, „tetves”, esetleg „szaros”. 🙂
Az itteni képen nincs szakadt szék. Inkább erkölcsi szakadás van.
hvg.hu/itthon/20120217_pinter_vona_vita
@közösperonos átszállás: „Kedd hajnalra berongyol a hidegfront”, írja a Népringier. Berongyol az a kibaszott hidegfront, brada, ez van. 😉
@Simnye:@maroz:
Ez a szöveg egyszerűen zseniális ! Szerintem allegória, így nem írhat valaki ; ))))
Te tényleg gerendával mászkálsz a szemedben, maroz ? Vagy ezt csak azért teszed, hogy valami még szörnyűbb dologról elvondd a figyelmet ? Orr is állandóan vadgesztenyét markolgatott, hogy ne vegyék észre a vadalmát a pofájában…))))))
@nerángass: Egyetem előtt tizenegy hónapig katonák voltunk. A negyedik hónap táján már minden harmadik szavunk káromkodás volt.
Egy jámbor társunk, egy zalaegerszegi srác, akinek a legerősebb káromkodása a macska rúgja meg, vagy a kutyafáját volt, egy nap így szólt: ez nem mehet így tovább, őszre már nem is tudunk majd normálisan beszélni.
Egyezzünk meg, mától fogva mindenki fizet minden káromkodásért két forintot (1971 elején jártunk). Beleegyeztünk. Szép kis summa gyűlt össze, abból jókat iszogattunk a kantinban.
De, van olyan helyzet, amikor a „stílus” megköveteli a káromkodást.
„Az embernek kél káromkodni kedve”, mondja JA
vagy építhetünk „káromkodásból katedrálist” Nagy László szavaival.
Ez nem gerenda a szemben. Egyébként Maroz önmagát is beleérti a
„Mi”-be. De látom, hogy te ezt éppen olyan jól látod, ezért nevetsz.
JA mondja azt is: „Félek a játszani nem tudó emberektől.”
@ATCG: Hát még a halálkomolyaktól……..vagy azoktól, akiknek annyi a humorérzéke, mint egy vaskályhának….
@nerángass:
Oké.
„szinte teljesen biztos voltam benne, hogy beköszön valamelyik aszófői hajjakend”
Analizáld ki nekem ebből a humort.
(Nem kívánhatom senkitől, hogy töviről-hegyire ismerje a panelburzsuj néven elkövetett, tizenezer kommentnyi írói munkásságomat. És ezt csakis azért mondom, hogy tudd: akadt azér pár olyan közötte, ami kiváltott némi szmájlifélét. Szóval csak annyi, hogy némi paraxisom azért kialakult viccesség tárgyában.)
@panelburzsuj: He ? ÖÖÖ – mit vétettem ? Nagy a kötözködési kóefficientem ?
@panelburzsuj:
Mert én magamtól, saját kútfőből kébé annyi és olyan minőségű humort látok benne, mint amikor egy ilyen maroz, egy ilyen virtuális hajjakend, egy ilyen álnév mögött kushadó maroz bochkor-boross stílusban elbújik kandikamerázni.
És bejött a csőbe az aszőfői hajjakend – bruhaha… !!!
Szóval: várom a stíluselemzést. Azt a kibaszottat.
@nerángass: Ne foglalkozz vele, időnként rágyógyul egy-egy ilyen bögöly a seggemre és döngi, döngi, döngi. Majd ha megunom csapok egyet a farkammal és elröppen.
Uram-atyám, mennyi beteg embert össze bír fogdosni ez a kurva net. 🙁
@maroz:
„szinte teljesen biztos voltam benne, hogy beköszön valamelyik aszófői hajjakend” – mondod
És láss csodát igazad volt, be is köszöntött az aszófői hajjakend és az alábbi hihetetlen evangelizáló pátosszal gerendázik egy jót neked, amin jót röhögök,
“Biblia szerint ezért ne ítélkezzetek, hogy fölöttetek se ítélkezzenek! Amilyen ítélettel ti ítélkeztek, olyannal fognak majd fölöttetek is ítélkezni. Amilyen mértékkel mértek, olyannal fognak majd nektek is visszamérni. Miért látod meg a szálkát embertársad szemében, amikor a magadéban a gerendát sem veszed észre? Hogy mondhatod embertársadnak, hogy hadd vegyem ki a szemedből a szálkát, amikor a magad szemében gerenda van? Képmutató! Előbb vedd ki a gerendát a saját szemedből, s akkor hozzáláthatsz ahhoz, hogy kivedd a szálkát embertársad szeméből!” – hát nem epikus ?
Aztán meg jövök neked Orr-al meg az almáival. Valamelyik szavam gellert kapott és friendly fire lett a vége ? Rejtély…(((( Ma van a biblia napja vagy mi ?
@nerángass: Nem, én panelburzsujra lőttem, de már bánom. 🙁
@maroz:
Nyicsevo.
Megesett már más bögölyvadásszal is, hogy saját seggébe lőtt.
@maroz: F1:
http://www.seksueelmisbruik.info/stichting/wp-content/uploads/2010/12/mea_culpa.jpg 🙂
@török gábor: „Ettől függetlenül nem tartom jó ötletnek, hogy a cikk egy székből általánosítva megsért sok embert, akik mindent megtettek azért, hogy a falunap jól sikerüljön. Bizonyára lehetett volna még találni hibákat, de a cikkben kifejezetten stílusosan említett „baszunk megcsinálni” magatartást ilyen módon kivetíteni szerintem tévedés….”
Kedves Török Gábor! A köznyilvánosság elé lépőknek, még ha falunapon is, számolniuk kell azzal, hogy szavaik és megszólalásuk tágabb környezete egyaránt a közügyekről szóló diskurzus részévé válik. Ekképpen a bírálat nem magánemberi személyüknek, hanem fellépésüknek, funkciójuknak, szerepfelfogásuknak szól, s az sem kárhoztatható, ha a publicisztika mégoly vaskos módon is a közviszonyok metaforájává emeli e fellépést és körülményeit. Így a „megbántottság”, a „sértődés” irreleváns, ellenszenves, nem helyénvaló, támadó gesztussá válik, válik, s úgy tűnik fel – vétlenül akár – hogy ezzel a bírálat jogát vitatnák el a megszólalóktól, érzelmi-moralizáló zsarolással.
Ezúttal, azt gondolom, tekintettel a közegre, sokkal inkább éretlenségről, a fentiek meg nem értéséről van szó az aszófői tanácsurak sértődött, bibliás moralizálása mögött, mintsem kiszámított rosszakarat.
De választhatnak: vagy vállalják a közszerepléssel járó bírálat hangjait és felkészülnek az ügyes visszavágásra, illetve megfogadják az akár kéretlen intelmeket, vagy úgy tekintenek rájuk, mint akik botladozva merészkednek a szereplésbe, de annak fogadtatását elviselni nem képesek, s ez alkalmatlanságuk folytán s suta jó szándékukért érdemelnek leereszkedő kíméletet…
THESEUS
Mik a szereplők?
PHILOSTRAT
Kérges tenyerű
Munkások Athenében, kik előbb
Észbéli munkát nem tettek soha,
S rövid elméjök most agyoncsigázák
E színdarabbal, nászod ünnepére.
THESEUS
De úgy megnézzük.
PHILOSTRAT
Nem, felséges úr!
Nem érdemes; én végighallgatám,
Semmit sem és az, semmit a világon,
Hacsak kínjokba nem gyönyörködöl,
Mint eltanúlák s gyötrék magokat
Szolgálatodra.
THESEUS
Már meghallgatom:
Mert semmi áldozat nem helytelen,
Ha együgyű sziv nyújtja s hódolat.
@Állományjavító:
„Ó, a lelkem
facsarodik belé, ha egy tagbaszakadt, parókás fejű
fickót hallok, hogyan tépi foszlánnyá, csupa rongyokká,
a szenvedélyt, csakhogy a földszint állók füleit
megrepessze, kiknek legnagyobb részét semmi egyéb
nem érdekli, mint kimagyarázhatatlan némajáték és
zaj. Én az ilyen fickót megcsapatnám, amiért a
dühöncöt is túlozza és heródesebb Heródesnél.”
@panelburzsuj:
Ja:
„Ezúttal, azt gondolom, tekintettel a közegre, sokkal inkább éretlenségről, a fentiek meg nem értéséről van szó” a marozok csökönyös bunkósága mögött.
@Állományjavító: @panelburzsuj:
Maroznak miért csak a baazmeges hangoskodásáról beszéltek? Miért nem arról, hogy nyilvánossá tette az egyik kommentelő személyét???????? Ez botrányos.
M. nem indít erről vitát= oszt jónapot.
Már neki is ez a stílusa.
Persze ő mindenkit gyurmázhat.
@maroz:
Tegyél még rá néhány lapáttal, neked már mindegy.
Csak alázod meg taknyolod meg bögölyözöd a kommentelőket már régen.
Mert eluralkodott rajtad az a kibaszott stílusérzékenység.
Mielőtt kivágsz, mint a taknyot, győződj meg arról, hogy nem egy harmadik aszófői képviselő vagyok!
Őket már békén kellene hagynod.
Belerondítottál a konkrét kis örömükbe.
Mert neked magasabb szempontjaid vannak.
Hosszan elmélkedsz, hogy miért mégy el a melegfelvonulásra, aztán a felvonulás idején nyugisan otthon kommentelgetsz.
Sok ezt tudni rólad.
Oda egy illúzióm. Túlélem
@rakaca: melegen üdvözöllek a kommentelés világában, kedves újszülött..
@rakaca: Mi van, mi ez a hiszti??? Megkértem volna a kezed, vagy mi van??? 🙂
Én tényleg nem értelek.
Nekem van egy véleményem arról, hogy mit bír el a netes névtelenség és mit nem. Ez a véleményem nem feltétlenül egyezik a te véleményeddel, illetve valószínűleg még sokak véleményével sem, és akkor mi van? Nem bírod elviselni, hogy erről másnak lehet más véleménye? Mibe, hogy te liberális vagy? 🙂
Belerondítás: most mondd, a hvg pedig Schmitt Pál örömébe rondított bele. Az édesanyja emlékébe, ha ugyanolyan demagóg szeretnék lenni, mint te, hiszen a mipalink végső soron a kedves, idős édesanyjának akart kedveskedni azzal a doktorival. És a hvg (plusz mi, tegyük hozzá) ezt az örömét tönkre vágtuk, iszonyúan csúnyán belerondítottunk. Én mindig mondom, hogy csak a pozitív dolgokról kéne írni, vagy nagyon-nagyon távoliakról, kubai cukornádhozamok, ausztrál benzinkutasok hétköznapjai, effélék. Vox Humána elvtársa emlékszel még? Ejj, de régen volt, istenem, de régen volt.
Melegfelvonulás: biztosan hallhattál már olyasmit, hogy valamit valaki akar, de jönnek némi körülmények, és hiába akarta, baszhatja, nem jön össze. Ha még soha ilyesmiről nem hallottál, akkor tényleg sajnállak, sűrűn érhet téged illúzióvesztés. Kérdés, hogy ezért kit terhel nagyobb arányban a felelősség.
Szóval valójában mit is akartál? Tényleg nem értelek.
@maroz: Jézusmárja, értem én ezt.. Az én valamelyik megjegyzésemet vélhette pb a húmorérzéke fumigálásának, íme ( nekem írta )
(Nem kívánhatom senkitől, hogy töviről-hegyire ismerje a panelburzsuj néven elkövetett, tizenezer kommentnyi írói munkásságomat. És ezt csakis azért mondom, hogy tudd: akadt azér pár olyan közötte, ami kiváltott némi szmájlifélét. Szóval csak annyi, hogy némi paraxisom azért kialakult viccesség tárgyában.)
Különben örömmel tölt el az a közlése, hogy van neki egy kötözködési koefficienst mérő műszere….hát, most, hogy mondja, tényleg néha igény lenne rá, itt – ott (((((
@nerángass:
Még az újszülöttek is tudják, hogy nem kiálthatják világgá a nerángass valós nevét.
@maroz: Megnéztem kiváncsiságból a blog.hu adatkezelési szabályzatát, de nem láttam benne hogy a bloggazdák látják a regisztráiciós e-mailt. Ez hol van? Valszeg én nem vagyok elég ügyes, de nem találtam meg hol írják ezt le.
Megérett a széles néptömegek számára napi szinten melegen tartott Aktuális Igazság és Helyes Vélemény intézményesített életrehívása, amely, afféle Ariadné fonalként visszavezet minden tévelygőt és sötétségben tapogatózót az Igaz Ügy útjára.Franc bírja már ezt a kakofóniát….
@tollaszerge: Honnan tudnám én? Én írtam azt az adatkezelési szabályzatot??? Én lennék a blog.hu??? 🙂
Ez egy furcsa módon megközelített vita. Okának azt vélem, hogy rengetegen szocializálódtak az index fórumain, ahol is a moderátorok kialakítottak valami ilyes policyt, és ez olyan erős nyomot hagyott sokakban, hogy most azt hiszik, hogy ez valamiféle törvény lenne, vagy valami hasonló erejű norma. Sőt, nem is törvény, hanem egyenesen alkotmány, sőt, isteni kinyilatkoztatás.
Hát nem. Mivel semmi ilyesmi nincs, ezért én tényleg merem venni a bátorságot és a saját értékeim szerint kezelem a kérdést. Ugyanolyan dolognak gondolom el ezt az anonimitást, mint a szólás szabadságát, vagy bármelyik erősebb alapjogot: nem fogadom el, hogy abszolút jellegűek lennének, hogy alkalomadtán ne lehetne őket korlátozni, vagy megsérteni ezeket a normákat, feltéve hogy a korlátozásra/normasértésre alapos okunk van. Az, ha teszem fel balambér42 nick lehülyéz, elküld a picsába és hasonló módon fejezi ki az irányomban érzett ellenszenvét, az még nem elégséges ok arra, hogy megírjam, miszerint ő valójában Kovács Teofil kiskunmangalicai gumiszerelő kisiparos.
Ezzel szemben a jelen eset az én értékelésem szerint igenis megkívánja azt, hogy a még elfogadható mértékig megsértsem azt a másik normát, a szokásjogot és elfogadható, hogy a közre tartozó mélységig (nem a nevét írtam meg, hanem a funkcióját) beazonosítsam az illetőt, hiszen az írásom éppen pont erről szólt, hogy apróságokon jobbítani nem tudunk, ezzel szemben eget mérni, na, azt nagyon. Fontosabbnak véltem rámutatni arra, hogy lám, ilyenek az elöljáróink, bibliaórát tartani tudnak, de rendet tartani a házuk táján már nem.
@maroz: Nagy gondban lennék, ha megkérnéd a kezem, de csupán azért, mert két hisztis együtt kockázatos párosítás.
Fábry Z. Vox humana c. művében jó gondolatok voltak.
„.Nekem van egy véleményem arról, hogy mit bír el a netes névtelenség és mit nem”
Gondolom, egyeztettél erről az érintett aszófői képviselővel, mielőtt a kilétét inkább milétét leírtad.
Arányérzék kérdése a lerohart szék kipakolását egy doktori dolgozat plagizálásával együtt emlegetni . Illem, ízlés contra jog.
„Szóval valójában mit is akartál?”
Mi mást akarhattam volna, mint hogy megkérd a kezem.
@nerángass:
Mivel én egy Ságvári E. vagyok, mind a 32 nevem regisztrálásakor figyelmeztetett a gép, hogy a bloggazda az emailcímemet látja.
Já, bájdövéj a stílus….:
kepviselofunky.blog.hu/2012/08/03/gurmai_zita_hetperces_maganszama
@maroz: Én nem mondtam hogy ne értenék egyet azzal amit csinálsz. Pusztán azért érdekel a kérdés, mert meg vagyok győződve hogy emberek úgy kommentelnek itt mint ha anonimak lennének, pedig nem teljesen, és kíváncsi vagyok hogy ez honnan jön.
Szerintem ui nem arról van szó hogy az emberek megszoktak volna bármilyen policyt előző netes tapasztalataik alapján, hanem arról hogy fogalmuk sincs arról hogy mi minden látszik róluk (egy részük teljesen mazsola a neten) és megdöbbennek amikor kiderül. Az érdekel hogy a félreinformáltság pusztán onnan jön hogy nem akartak tájékozódni, vagy kifejezetten nem olvashattak erről a feature-ről amikor regisztráltak. Amúgy a téma szempontjából mindegy, de engem néha fura dolgok érdekelnek 🙂
@nerángass:
Elnézésedet kérem. A bejegyzés címzettje @tollaszerge.
@rakaca: Rá se ránts, megesik, no hard feeling
@rakaca: Nemnem, ez nem az a vox humána.
És nem, nekem nem kell egyeztetnem az aszófői képviselővel, vagy a KIM ifjútörökjeivel, de még a Pázmány docenseivel sem arról, hogy bizonyos kérdésekről mi az _én_ véleményem. Ezt tényleg olyan nehéz megérteni? Neked van róla egy véleményed, amiről valamiért (volt egy tippem, hogy miért) tévesen azt gondolod, hogy az a szentírás, és még csak hajlandónak sem mutatkozol arra, hogy belegondolj, mi van akkor, ha nem neked van igazad?
És az arányérzéket a te mércéd szerint szabad csak belőni, ugye? Azt a liberális kutyaúristen nevében egyenesen kérd ki, hogy esetleg, netalántán az én mércém szerint sokkal nagyobb baja ennek a társadalomnak az a fajta attitűd, amit az a szék (és kurvaisten, hogy csak leírom csupa nagybetűvel, mert már rákot kapok tőle, hogy ennyien nem és nem akarják érteni) SZIMBOLIZÁL, mint az, hogy gyakorló dzsentrik kutyabőrökkel és mindenféle, általuk sem igazán értett címekkel, horribile dictu tudományos fokozatokkal próbálják meg feltupírozni a szaros kis személyiségüket. Nem. Neked van arányérzéket és az az abszolút, mindenki más bassza meg a sajátját.
Még egy utolsó gondolat, mert lassan indulnom kéne: Egy megfigyelésemet még elmondanám neked. Sokszor szembesülök azzal, hogy emberek (jellemzően felületes, többnyire netes ismeretség alapján) azért úgymond ábrándulnak ki belőlem, mert nekik volt egy képük arról, hogy milyen kéne legyek én, hogyan kéne gondolkodjak, milyen értékeim kéne legyenek, satöbbi, és ha én akár csak egyszer is merem venni a bátorságot és merek nem megfelelni ezeknek az elvárásoknak, akkor nekem annyi, le vagyok köpve, ki van belőlem ábrándulva, húzhatom le magam a budin. Most őszintén, mit lehet az ilyesmivel kezdeni? Mit tehetek én azokért, akik nem belőlem, hanem a saját kisded rólam alkotott elképzeléseikből ábrándulnak ki? Ezért kérdezem, hogy mit vársz el tőlem? Itt van ez a konkrét eset is: én régebben is ezt és így gondoltam a nick és az anonimitás viszonyáról, akkor is pontosan ugyanez volt a véleményem a dologról, amikor te még úgymond kedveltél engem. Csak ugye te ezt nem tudtad, mert nem volt honnan tudnod rólam. Most én mit tehetnék? Tagadjam meg a saját értékeimet azért, hogy a te elvárásaidnak megfeleljek? De mi van akkor, ha másoknak meg mások, esetleg a tiéddel pont ellentétesek az elvárásai?
Kinek próbáljak meg megfelelni? Méregessek, spekuláljak? Nézzem a kattintást, próbáljam meg megsaccolni, hogy mi hoz többet? Hát nem bírod felfogni, hogy ha így tennék, akkor semmivel se lennék más, mint az oly sokat simfelt politikusaink? Akiket gondolom te is ugyanúgy leszólsz, mint ahogyan nagyon sokan mások leszólnak teljes joggal. Szóval újfent a kérdésem: valójában mit is szeretnél, mit vársz el tőlem?
@tollaszerge: Igen, én is úgy érzem, hogy ezt a fícsört (tehát hogy a bloggazdák látják az ímélt) nagyobb betűkkel, jobban láthatóan is ki kéne írni valahová. Nyilván, így is lennének figyelmetlenek, de legalább még ennyire sem érhetné szó a ház elejét.