A zsidózás és a filozófia összefüggéseiről
Eredeti szerző: babarczyeszter
Demeter Tamás ifjú filozófus a pályázati „összbenyomásra” nulla pontot kapott a Bolyai ösztöndíj bíráló bizottságától. Demeter nem adta fel: kiposztolta az értesítést, majd az anonim értékelők magyarázatát a nulla pontra (Demeter morálisan nulla).
Mint egyike azoknak, akik — a tudományos közösség nagy részével egyetemben — roppantul felháborodtak a pályázat értékelésén, ellátogattam Demeter Tamás Facebook-oldalára.
Mivel jotunder vincenttárs is kitért az ügyre, a mispóhe szó jelentését és jelentőségét a történetben pedig Szily kolléga fejtette már ki, egy további, eddig felfedezetlen aspektust mutatnék be, maradva diplomámnál és zsidózásügyi szakértelmemnél.
Amitől az ügy köznevetség és -felháborodás tárgya lett, az a bírálók meglepő őszintesége, amelynek megoldása azonban (összbenyomás) sajnálatosan egybeesik a Fidesz pályázat-elbíráló szokásaival.
A meglepő őszinteség abban áll, hogy a bírálók nem a szakmai pontokat manipulálták, mint ez amúgy nem ritka dolog, ha valakit nem kívánatosnak nyilvánítanak, hanem maximálisan elismervén a pályázó szakmai kvalitásait, felvetették, vajon van-e morális jelentősége a pályázó zsidózásának, és úgy ítélték meg, hogy van. Nem értek egyet ezzel. Ha már odavágtuk a csizmát az asztalra, helyesebb lett volna feltenni a kérdést emígy: vajon a pályázó szoftos antiszemita tendenciái hatással lehetnek-e munkáinak minőségére?
Aki nem akarna tovább olvasni: igen.
Demeter Tamás oldalán, mint filozófus-végzettségű ember, kicsit görgetek a botránynál lejjebb, s látom, Demeter a folyóirat szerkesztőjeként ajánlgatja a Századvég azon számát ”(tu felix Austria)”, amelyet jotunder kolléga éles szemmel már januárban felfedezett, és két bekezdést közzé is tett Barry Smith amerikai filozófus professzor tanulmányából. Az írás eredetije egy svájci konferencián előadásként hangzott el, és annak konferenciakötetében ma is elérhető.
Barry Smith ontológiával, azon belül is a neurológiai jelenségek és a DSM-IV kategóriáinak ontológiai rendezésével foglalkozik, e területen elismert szakértő. Aki nem tudja, mi az ontológia vagy a DSM-IV, ne essen kétségbe: elég annyit tudni, hogy semmi köze a magyar filozófiatörténethez.
Barry Smith-nek valamiképp tulajdonába került Wittgenstein Traktátusának egy korai példánya (korai? 1930-ban?), Pauler Ákos széljegyzeteivel, s lelkesen nekiállt rekonstruálni Pauler platonizmusba hajló objektivista logikáját. Ez volt az utolsó eset, hogy az objektivista, illetve a logika szót megemlítem, ha valaki aggódna. Demeter Tamás itt lép a képbe, mint Smith a magyar filozófiatörténetről idézett forrása.
Az első széljegyzet, amelyet Barry Smith ismertet, a következő: Pauler a 26. oldalon, Wittgenstein előszavának margójára rajzolt egy Dávid-csillagot, és felkiáltott (ironikusan): „Micsoda megható szerénység! Verecundia Judaica?”
Itt meg is állnék. Wittgenstein érdes modora közismert, de az angolszász világban a filozofálást minden filozófus elölről kezdi (Plotinosz? — kérdezi John Searle, az analitikus filozófia egyik nagyja. Én ugyan sose olvastam!). De nézzük el Paulernek. Ideát a kontinensen a műveltség és a kellő tiszteletadás mégis kötelező, még akkor is, ha a szóban forgó filozófiai értekezést a lövészárokban és a hadifogolytáborban írták.
Nem Wittgenstein az érdekes, hanem a Dávid-csillag és a szerénytelenségre utalás. Wittgenstein családja nagyrészt zsidó származású volt ugyan, de korán katolizáltak, és Wittgensteint a zsidó vallás semmilyen szempontból nem érdekelte, miként általában a zsidóság sem — abban az időben, amikor a Traktátust írta, Tolsztoj Evangéliumának volt megszállott híve.
Pauler, a katolikus filozófus tehát faji jellegű megjegyzést tett, vagy nem vette magának a fáradságot, hogy utánanézzen, mégis mi volt Wittgenstein vallási meggyőződése. De vegyük fel Barry Smith fonalát: ő szürreális módon elhagyja a Bolzano-utódok vitáinak ismertetését, és Weiningerre (osztrák, de nem iskola, hanem egy szerencsétlen, homoszexuális, öngyűlölő zsidó), Schopenhauerre (kicsit se osztrák), valamint a katolikus Schelerre hivatkozik, akik mind állították, hogy a zsidókból hiányzik a szerénység. Rövid lábjegyzet: ha Weiningert egy magát komoly és szigorú filozófusnak tartó szerző idézi, rögtön gyanút kell fognunk, hogy nagyon kétségbe lehet esve.
Barry Smith azzal folytatja zsidóügyi kitérőjét, hogy Pauler (egyébként jogosan — be) berágott Lukácsra, mert Kunfi Zsigmond kitette a filozófiai tanszékről, ami magyarázza, hogy Smith-t idézzem: „Pauler bonyolult viszonyát a zsidókkal”.
Miután Paulerről — úgy, ahogy — filozófiai alapon levakarja a szart, jön az igazán szürreális rész.
Smith két bekezdésben összefoglalja az objektivista metafizika sorsát Magyarországon. Első lépésben elmagyarázza, hogy Lukács a komcsi rablóbandát még igazolni is igyekezett filozófiai alapon, például arról elmélkedett, hogy ölni mindig, minden esetben bűn, s aki ezt a bűnt felelőssége tudatában magára vállalja, tragikus figura. Ez ugyan inkább a századforduló anarchista mozgalmainak és nem a leninistáknak a filozófiája volt, de Barry Smith se tudhat mindent. Ezután a jó amerikai professzor kijelenti, hogy noha Lukács száműzetésbe kényszerült, agresszív és „néha gyilkos” attitűdjének hatása tovább élt tanítványaiban, még a második világháború után is (a két háború közti korszakra meglepő módon nem tér ki), „ezért nem volt a szigorúan tudományos gondolkodóknak oly csekély hatásuk (esetleg: befolyásuk — be) saját hazájukban”.
E kitérő után, mint aki jól végezte dolgát, visszatér Pauler metafizikai finomságaihoz.
Bingo!
Ezt már ismerem. Mindenért Lukács felelős — konzekvente a zsidók — vagy fordítva, mindenért a zsidók felelősek — vegyük például Lukácsot. Már 1996-ban is a fejemhez vágta ezt egy kiváló recenzensem, egy olyan könyvről szólva, aminek a világon semmi köze nem volt Lukácshoz, amint hogy nekem sem. Viszont ugye vérileg valahogy mégis össze lehet kötni a nagy lukácsista összeesküvéssel. Szóban forgó recenzens utóbb, iskolaalkotó professzorával egyetemben, 180 fokot fordult. Én levontam a következtetést: ez az ország nem normális, a magukat értelmiséginek tartók a legocsmányabb inszinuációkkal vívják hatalmi harcaikat, ehhez nem szükséges szövegek tanulmányozása, mert úgysem arról szól a dolog. Meneküljön, aki tud — nyugatabbra tettem át székhelyem.
Erősen kétlem, hogy Barry Smith mélyen tanulmányozta volna Lukács magyar nyelvű írásait (vagy akár a német nyelvűeket), nem beszélve az 1919 és napjaink közötti magyar filozófiai értekezésekről. Más lábjegyzet híján, kénytelen vagyok arra a következtetésre jutni, hogy forrásként megelégedett Demeter Tamással, aki szerkesztőként sem látta indokoltnak, hogy a kis kitérőt, mondjuk így, pontosítsa.
Részegen elereszteni egy-két zsidózást szűk körben semmiképp nem ok arra, hogy valaki szakmai teljesítményét „morális teljesítménye” alapján ítéljék meg. Azért sem helyes kizárni valakit egy ösztöndíjból, mert szakmai tevékenységében is felfedezhetők a lukácsizmus elleni harcnak álcázott és — ha Barry Smithből ítélek — rendkívül primitív és ostoba elemek.
A Magyar Nemzet ma vizsgálatot ígér az ügyben. Ehhez szerettem volna szerény eszközeimmel hozzájárulni.
Az a kutató, aki kicsinyes hatalmi harcokat vív — adott esetben valaki más mögé bújva — az a szakmai etika elemi szabályait se tartja be. Vagyis Demeter Tamás, az ifjú filozófus nem hős, hanem, bocsánat, tényleg erkölcsi nulla. Ez persze nem menti a bírálókat.
Oly jó lenne tudni, hogy melyek azok a szakmai szempontok, amiknek az ifjú filozófus kiválóan megfelelhet, miközben, ha jól értem, egy erkölcsi hulla. Csak hát nem értek a filozófiához.
A bírálók morális felfogását sem értem. Mert ugyan helyesen ítélhetik meg bírálatuk tárgyát, de ha az ítélet nem akadálya a szakmai megfelelőségnek, akkor vagy ítéljék meg a támogatást, vagy ne vállalják, hogy a pályázatot elbírálják. Vagy nem ez lett volna a helyes eljárás? Tényleg nem értek a filozófiához.
Nem biztos hogy megértettem…….:(
Ha arról szól hogy egy agysebész műtét előtt zsidózik egy szaftosat, de ő a legjobb agysebész akkor nem érdekel, viszont ha filozófus vagy tanár ill. bármi módon „népnevelő” akkor már bajos?
Mert ha igen akkor +1
Ha nem, akkor nem értettem a posztot..:)
Eszter egy filozofus korokben kozismert tortenetet irt meg–ez most nem a kepzelet szulemenye nala..
volt nehany hete jotundernek egy posztja, ami arrol is szolt, hogy nehez neki Palinkast szidnia, mert szeretne, ha kollegai vagy tanitvanyai Lendulet tamogatast kapnanak.. ez a gyengeseg, oszinteseg es onreflexivitas szimpatikus volt…
Most azt javaslom, hogy kepzeljuk bele magunkat azoknak a filozofusokbnak a helyebe, akiket a Boros-Demeter duo feljelentesei nyoman megfelemlitettek, meghurcoltak, elbocsatottak–politikai alapon, vagy legalabbis politikai mazzal bevont szemelyes erzelmek es ambiciok miatt–nos ha ok, barataik vagy kollegaik kapnak egy eselyt a visszakokizasra- -akkor olyan nagyon meglepo lenne, ha elnek vele? Mi maradt ennek a megbelyegzett human ertelmiseginek? Helyes ez? nem. Meglepo? nem…Mi maskent cselekedtunk volna a helyukben? Biztos?
ez a mubalhe arra jo, hogy a MN deliraljon ballib zsido oszeeskuvesrol, kulturalis monopliumrol, halozatokral—eljatszva amegbantottat az egyenlitesert konyorogjon a kormanyhoz—mikozben szellem ellen ez a kormany es a felcsuti maradona szemelyesen inditotta meg a tisztito haborut, meghirdetve a centralis eroteret kieheztetve mindent es mindenkit, aki es ami nem a huberi lancba tartozik..
@aronsatie: Nem olyan ifju, valojaban, 38 eves. Ket dolgot neznek meg, a tema idoszeruseget es kidolgozottsagat, illetve a palyazo eddigi teljesitmenyet.
Demeter CV-je http://www.phil-inst.hu/~demeter/cv.htm
Magyarorszagon nagyon jonak szamit. A kulfoldi idezettsege minimalis, ugyhogy ezek a tiz pontok kicsit el vannak tulozva. De nem kerdes, hogy jo a Bolyai osztondijra.
Demeter Pecsett tudomanyos tanacsado, Miskolcon docens. A tudomanyos tanacsadosaga eleg bator, mert ahhoz a torveny szerint nemzetkozileg elismertnek kell lenni, ha valakinek nincs MTA doktora cime. Es a nemzetkozileg valo elismertseg az tiznel lenyegesen tobb nemzetkozi idezetben kellene, hogy megnyilvanuljon.
A biralok azt mondtak, hogy ok egy ilyen embernek pedig nem adnak Bolyait es pont. Ez ellentetes a Bolyai osztondij szabalyzataval. Nem szabad ilyet csinalni, mert alaassa a tudomanyos minositorendszerbe vetett bizalmat. Az ilyen esetben egyszeruen nem szabad elvallalni a szakertest az ugyben.
@sok-sok: Az MN nem zsidozott, csak liberalisozott. Egy kis majom a Navracsics egyetemrol, Buzna Viktor, aki fontos tanulmanyt irt a haditudomany es a paranormalis jelensegek kapcsolatarol.
@sok-sok: Igen, másképp cselekedtem volna. Megírom, hogy ezt a pályázatot nem szeretném elbírálni, mert íróját erkölcsi hullának tekintem.
De ha rosszindulatú vagyok: a bosszú – mint azt már a régi filozófusok is tudták – hidegen tálalandó. Tehát szépen annyit csipegetek az adható pontokból innen-onnan, hogy ne legyen az ipsének ösztöndíja, és én se szolgáltassak muníciót a várható retorziókhoz.
@Zati: Eszter azt irta, hogy DT egy erkolcsi nulla, de az eljarast o is elfogadhatatlannak tartja.
Buzna Viktor (MNO) : „a liberális értelmiség kétségbeesetten, etikátlan és szabálytalan eszközöket is felhasználva védi pozícióit a magyar tudományos életben”
Az egesz liberalis ertelmiseg. A-Z. A hulye barma…
@aronsatie: igen —csak azt akartam jelezni, hogy nem erthetetlen lelkileg, hogy miert ezt leptek–es miert nem a lecsippentgetest…
ahogy en latom, erzekelem, olyan nagy a frusztracio, annyian erzik, hogy elmenetek a falig, hogy ilyenkor, mikor van egy esely odacsapni, akkor elgurul az iteloero…azzal eggyutt, hogy persze fogalmam sincs, hogy kik voltak a biralok in concreto, mik voltak a motivaciok…. de ne vesszunk el az apro tenyek erdejeben..
Ó, emlékszem ez az a cikk, amiben Kun Bélák a még nem is létező Magyar Nemzeti Bank érckészletét is ellopják. Az valóban érdekes képet ad a Századvég egyes szerkesztőinek hozzáállásáról.
@sok-sok: Nem érthetetlen, de a morálisan helytelent lépték meg, ráadásul bután.
@jotunder:
a szomorú az egészben az, hogy a magyar nemzet jeles szakembere egy olyan lapban liberálisértelmiségezik, amely egy olyan kormány seggéből lóg ki, amely éppen országosan kötelezővé teszi a kritizált metódust.
az ilyenekre vannak mindenféle nagyon csúnya szavak, és mondatok, amiket én inkább nem írnék le, mert minek.
az ún. jobboldali értelmiségnek ma magyarországon az a tragédiája, amit nagyjából hat-hét éve fogalmaztam meg először, éspedig az, hogy a cúnaságokkal (korrupció, szemkilövetés, etc.) nem az a baja, hogy cúnaságok, hanem az, hogy velük és nem a nem magukfajtákkal esik meg. amint a nem magukfajtákkal történik, nem hogy nem cúnaságok, hanem egyenesen üdvözlendők.
Szóval Demeter Tamás azért erkölcsi hulla, mert a folyóiratban, amit szerkeszt, és amit szerkesztőként – nem meglepő módon – tanulmányozásra ajánl, található egy cikk, amelyik a tartalmában úgy mellesleg – gondolom, lényegesen hosszabb, mint a régebbi vincent posztban beidézett bekezdések – szakmailag kifogásolható, és nem túl PC, jellemző etnikai előítéleteket citálva rosszakat ír egy szakmai körről?
Sommásan megállapítva, a mai társadalomtudományos életben valamilyen formában akkor minden aktív tag erkölcsi hulla lehet.
Mellesleg józan paraszti ésszel, ha én volnék a magyar filozófiai élet Gottlob Gadamerje és egyben annyira szakmainak tartanám DT működését, mint Searle meg Quine Derridáét (csak hogy nevekkel dobálózzak), akkor is csak azt tudnám mondani, ez esetben édes mindegy, hogy DT-nek milyen a szakmai munkája, a bírálóbizottság tagjai azért ültek ott, hogy ezt megállapítsák, és ha a pontozásuk szerint úgy általában maximálisan elégedettek vele, akkor mélységesen kisstílű pofátlanság, amit csináltak.
Az már jó kérdés, hogy a poszt írója szerint ez a tett elegendő egy erkölcsi hullázásra, vagy sem.
@mantegna: hát, elég sommásra sikerült. Mellesleg nulla az a hulla.
@mantegna:
ha jól sejtem, demeter leginkább azért erkölcsi hulla, mert a mispóhéval szembeni problémáit úgy vezette le, hogy … segített meghurcolni az azokat. ennek a fentebb leírt eset csak afféle szindrómája, valójában szóra sem érdemes, ha te úgy gondolod.
@jotunder: Igazad van, a Bolyai kiírásával ellentétes ez a pontozás. És nem szabad ilyet csinálni, mert még az eddigieknél is jobban aláássa a minősítő rendszerbe vetett bizalmat. Tehát a bírálatra nincs mentség.
És nem is mentségként írom, csak a történet árnyalásaként, hogy: az, hogy Demeter CV-je magyar viszonylatban nagyon jónak számít, az inkább a magyar viszonyokat jellemzi, mint Demeter teljesítményét. Ez itt talán jó, de nemzetközi összemérésben nem. Még az is érdekes, hogy ha megnézed a lap tetejét, Demeter olyan sok esélyt kapott pályája során, mint kortársai közül talán senki: nézd meg az ösztöndíjak listáját. A kozmikus igazságosság jegyében helyes az, hogy az összes többi dolog mellé nem kapta meg a Bolyait, mert igazából nem érdemli meg jobban, mint sokan mások, akik hosszú évek óta szívnak anélkül, hogy minden második-harmadik évben leléphetnének valami ösztöndíjra.
Csak sajnos egy bíráló nem engedheti magának, hogy a kozmikus igazságosság jegyében járjon el, mert neki szigorúan szakmai szempontokat kell néznie, és ezért elfogadhatatlan a bírálat.
ebből a posztból, sajnos, nem derül ki, mitől is erkölcsi nulla demeter
@Csavar Palma: Demeter Cambridge-ben végzett. Az elég jó indulás. Mindazonáltal, ezt nem a lottón nyerte, megdolgozott érte. Ezt el kell ismerni.
Nem látszik, hogy különösebben nagy dobás lenne, de fogalmam sincs, hogy működik ez a filozófiában. Boros J. pitbulljaként nem volt túlságosan szimpatikus.
@mantegna: Mondjuk úgy, a teljes történet így együtt elég rondácska. Az erkölcsi nulla (n-nel) egy becslés, lehet, hogy a ketteske is meglenne, de a tizestől elég messze van.
@jotunder: Márpedig már régen meg akartam kérdezni, hogy hogyan működik ez a filozófiában.
Szó volt róla, hogy ez a Bólyai a fiatalos filozófokra van kiírva, hogy aktivizálja őket legjobb éveikben.
De mivel ennek a Demeternek konkrétan már 97 óta van egyetemi állása, és most is docens is,
nem kellene inkább olyanokat aktivizálni bólyaikkal, akik enélkül ládákat hordanának, vagy mosogatnának valahol ?
Nem álnaív a kérdés, hanem tudásra szomjazó. Remélem felhomályosítasz, mert már régen motoszkál bennem.
@jotunder: Ez a botrány engem inkább arra a szintén profán hibás botrányra emlékeztet,
amikor azon habzott az egész Index…más médiákkal egyetemben…, hogy az Orbán Viktor és a Kubatov Gábor egymás utáni számozású adóhatósági ellenőrzést kapott.
Az a két egymásutáni szám is óóóltári nagy bizonyíték volt a titkoshatalmi ÁVH általi komenista kínzásokra, amik szegény Viktorunkat sújtották a bosszú és a világhatalmi erők kezei által.
Azon is sokat háborogtak.
Pedighát mennyibe telik egy fideszesnek egy ilyen sorszámos bulit elintézni, hogy legyen min háborogni ?
Nohát, ez is olyan baromira számokat nézegetős háborgásos buli.
Most nem ávéhás, hanem zsidó-bosszús körítéssel.
Szoktak ilyeneket kifőzni a fidesznyikek. És kuncognak…
Most veszem észre, hogy nem hulla van a szövegben, hanem nulla. Félreolvastam. Gondolom, nincs jelentősége, mindkettő kb. ugyanazt jelentheti. Ámbár utóbbit még nem hallottam.
@mantegna
Eleinte hosszabban írtam le a cikk tartalmát, de gondoltam, unnátok. Az ausztriai iskola ismeretelméleti, ill. logikai szemléletét bogozza. Be van linkelve.
Az a két bekezdés, amit jotunder is idéz, egyáltalán nem illik bele a tanulmányba. Viszont a tanulmány a magyar filozófiatörténet kapcsán idézi Demetert forrásként. És igen, egy szerkesztőnek dolga ilyenekre odafigyelni — a szerkesztés is szakmai munka.
Amúgy egy szóval sem mondtam, hogy ne kapja meg az ösztöndíjat. Csak hogy emellett valóban erkölcsi nulla.
@aronsatie: szerintem is ez lett volna a helyes lépés.
@én már a fény gyermeke vagyok: A Bolyait a Ph.D és a nagydoktori közötti jövedelmi szakadék részleges pótlására találták ki. A legjobbaknak van szánva. Demeter két helyről kap fizetést, ha egész fizetést, akkor kb. havi 750000 forintot. ergo, nincs szakadék. Ezért mondjuk indokolt lehet, ha másnak adják a díjat, de itt nem erről volt szó.
@Wintermoots: szerkesztőként átengedett két olyan bekezdést egy tanulmányban, ami 1. baromság, 2. gusztustalan, 3. véletlenül pont a vele vitában állókat bélyegzi meg.
@jotunder: „de itt nem erről volt szó. ” Hanem, mirol volt szo?
Lehet hogy dideregnem kellene már a gondolatától is annak, mekkora éteri magasságokba és milyen roppant vájtfülű miliőbe engedtet az ügy betekinteni,de számomra ez az egész majdnem olyan, mint amikor pár eunuch összevesz egy darab selymen. Pfúj
@nerángass: Igen, az egész ügy mellbevágóan kisszerű, ostoba és éretlen.
@dvhr: valoszinuleg arrol volt szo, hogy Demeternek a filozofus-ugyben tanusitott viselkedeset tartottak immoralisnak. egyelore minden erre mutat.
@jotunder: Egy matematikusnak a munkájához nem kell feltétlenül jellemesnek/kulturáltnak/mérlegelőnek lennie, de egy filozófusnak???
Van egy stílusa, amivel dolgozik és van egy, amivel társaságba jár? A kutatásaiban alaposan körüljár/elemez/értékel minden szempontot, figyelmes és alapos, de magánemberként meg abap(r)osztó?
(Minden filozófus ilyen nálunk, amúgy? Mert akkor kezdem érteni a sikertelenségek okát.)
…de ez magánvélemény…
@acs63: „Egy matematikusnak a munkájához nem kell feltétlenül jellemesnek/kulturáltnak/mérlegelőnek lennie, de egy filozófusnak???”
ez jó duma.
@acs63: Heideggertol, Lukacsig, igen komoly filozofusoknak voltak rossz dontesei, amelyek sokkal rosszabb dontesek voltak, mint amire Demeter egyaltalan kepes lehet. Egy tudomanyos kutatot a tudomanyos muvei alapjan itelhetunk csak meg tudomanyos kutatokent, ha emberkent akarod megitelni, az egy masik kerdes.
1. A filozofiat szoktak analitikusra es kontinentalisra bontani, az angolszasz filozofiai kulturara az elozo jellemzo, a magyarra meg foleg az utobbi.
2. A modern filozofia nyelve az angol. Es a filozofiaban a tokeletes nyelvtudas sokkal de sokkal fontosabb, mint a matematikaban.
3. A szocializmus evei sokkal rosszabb hatassal voltak a filozofiara, mint a matematikara.
A magyar filozofusoknak, nem mindegyiknek, de a tobbsegnek, komoly hatranyai vannak egy brit, ausztral, vagy amerikai filozofussal szemben. Ez gondolom, idovel csokken.
Egy magyar filozofust nem itelhetsz meg a filozofus-ugyek alapjan, az a kollektiv bunosseg egyebkent is necces elvenek meglehetosen bornirt alkalmazasa lenne.
@oOoOoO: Vannak olyan munkakörök, ahol nem szétválasztható munkakörétől a legfontosabb alkotó elem, maga az ember. (politikus, pedagógus, stb.)
@jotunder: Nem ítéltem, kérdeztem! (Bár szó sincs kollektív bűnösségről, egy közösség jellemzője lehet ismertségük oka. Nem mindegy, hogy vitáznak, vagy marakodnak, esetleg betartanak egymásnak. Pl. aronsatie mondott példát az elbírálásra az átlag feletti erkölccsel rendelkezőknek és a pitiánereknek is. Nálunk mégis „átlagosak” a megoldások/jellemek…)
@acs63: akkor a valaszom: nem. :))
egy filozofust papirosok alapjan minositenek. cikkek, konyvek. azt mondhatod, hogy jobb papirosokat irnak a jobb emberek, de a tapasztalatom az, hogy ez nem feltetlenul igaz.
@babarczyeszter:
értem. ez már szubjektív, én nem tartom gusztustalannak. legalábbis nem inkább, mint…és itt most nem folytatom, mert minek.
de ízlés dolga.
@jotunder:
egyre több analitikus filozófus van.
@Wintermoots:
más kérdés, hogy pl. Tamás Gáspár Miklós szerint ezek a liberalizmussal szemben meghajló, a jelenlegi rendszert legitimáló antifilozófiák.
@Wintermoots: szerintem TGM véleménye a filozófia tudományát illetőleg nem olyan rettentően fontos. másfelől nem hiszem, hogy ezt gondolná az analitikus filozófiáról. hogy jön ez ide, könyörgöm.
@jotunder:
Régóta szakadtál el hazai mindennapjaink mindent átható bukéjától?
Nem vetted észre, hogy a „konzervatív”, a „jobboldali” és a „szocialista” egy dologban ért maradéktalanul egyet:
A „liberális” eo ipso maga az ürdüng! És ludvérc. És boszorkány. Meg succubus. És megrontja a szüzeket, üszöggel fertezteti a tisztabuzát, megrágja a kéményben a füstölődő sódart no meg véres lesz tüle a tehenke teje is.
Közös és áldozatos munkájuk eredménye (gyakorlatilag az _EGYETLEN_ igazi eredmény 23 év alatt), hogy ezt a nagyközönség 90 %-a mára már szentül hiszi is.
@jotunder: Tölgyessy se tudom, hogy hogy jön ide, de tragikus, hogy ebből valaki meg tud élni…
Nemorbán : „… „mindent jobban tudással” képviselte a magyar előzményekhez nem eléggé hozzáigazított, felülről kimódolt reformok igényét, …”
ezzel szemben
Orbán : „…, a saját személyes élettapasztalatai alapján kell újjáalakítania az ország életviszonyait.”
….
wmiki is jobban nyomja.
@jotunder: Szóval ez valamiféle fizetéskiegészítés előléptetés helyett ?
De ha Demeternek már megvolt az előléptetés, akkor nem lehet ez egy morális kérdés ?
Hogy bezsákolná a feltörekvők díjait is ?
Mintha Madonna elindulna az Eurovíziós Dalfesztiválon…
@jotunder: „Heideggertol, Lukacsig, igen komoly filozofusoknak voltak rossz dontesei, amelyek sokkal rosszabb dontesek voltak, mint amire Demeter egyaltalan kepes lehet.”
Ezt hogy értetted? 1. nincs abban a helyzetben (most nincs olyan helyzet), hogy súlyos, élethalál döntéseket kell hoznia? 2. nem lenne képes annyira rossz döntéseket hozni, mint a fentiek?
@Bebes: nincs abban a helyzetben, korban, stb.
Kedves Kollégák! Engedtessék meg, hogy eddig egyetlen filozófusként – s olyanként, aki ezen attributomon kívül nem érintett a vitában – hozzászóljak. Bocsánat, hosszú lesz. Egyik oldalon öröm, hogy egy feltételezett tudományetikai vétséget – nevezetesen, hogy egy pályázat elbírálásában szerepet játszhattak tudományon kívüli szempontok – korra, nemre és pártállásra való tekintet nélkül többségükben nem tartanak helyesnek: csak azért, mert vélhetőleg „a mi kutyánk kölyke“, nem védenek meg senkit. Ugyanakkor szomorú – és talán egy s mást el is árul az értelmiségnek a blogszférában gyakorolt véleményalkotásáról –, hogy mindeddig csakis feltételezésekről lehet(ne) szó – s ehhez képest túlságosan sok szó is esett már. Kizárólag az érintett Demeter Tamástól származó néhány mondat alapján előbb hipotézisek fogalmazódtak meg a bírálók vélhető motivációiról, majd eme hipotéziseket most már napok óta ténykijelentésekként kezelve tény- és morális stb. ítéletek is. Nem merült fel, hogy netán voltak más mondatok is akár a bírálatokban, akár a jegyzőkönyvben – mely utóbbit illetően még azt sem tudhatjuk, hogy DT olvasta-e, vagy pedig az ügyintéző, akivel beszélt, nem azt mondta-e neki, hogy nincs abban semmi érdekes (ekként védve tisztének megfelelően az ülésen jelenlévők és a bírálók anonimitását). Vagy ha DT olvasta is a jegyzőkönyvet, akkor netán nem volt-e benne mégis indoklás, csakhogy DT szemében nem volt morális vétek az, ami a bíráló szemében az volt. DT idézetei alapján az sem evidens, hogy a bíráló a „morális okok” kifejezést DT-re akarta-e egyáltalán alkalmazni, s nem azt akarta-e mondani: nem tartaná magát erkölcsösnek, ha támogatná azt, hogy egy ösztöndíjat ne a kiírásban megcélzott, még a pálya szélén várakozó fiatal kutatói réteg kapjon meg (mta.hu/mta_hirei/2013-ban-is-palyazhatnak-bolyai-osztondijra-a-fiatal-kutatok-131408/ „A Bolyai-ösztöndíj a PhD-fokozat megszerzése után a kutatói életpálya iránt elhivatott ifjú szakemberek tevékenységét támogatja az önálló kutatói állás elnyeréséig.”), hanem olyasvalaki, aki MTA kutatóintézetben kutatócsoportot vezet, a pécsi egyetemen tudományos tanácsadó (tehát professzori besorolással ekvivalens a posztja), s aki emellett egy további felsőoktatási intézményben tanít; s hogy olyan témakörben (Hume) kapja meg, amelyben az elmúlt 5 évben már kiemelten támogatták (2 év a berlini Max-Planck-Institut für Wissenschaftsgeschichté-ben http://www.mpiwg-berlin.mpg.de/en/research/projects/DeptIII_Demeter_Hume, 5 hónap Wassenaarban Mellonnal http://www.nias.knaw.nl/Pages/NIA/20/374.bGFuZz1FTkc.html, 3éves egyszemélyes OTKA-kutatás nyilvanos.otka-palyazat.hu/index.php?menuid=930&num=91200). (Ennyi támogatás után talán fura is volna, ha a pályázó nem lett volna képes kitűnő kutatási tervet írni.)
S végül Babarczy Eszter néhány állításához: Eszter, nem tartom jónak, hogy Barry Smith tudományos kvalitásait inszinuáló felhangú – ráadásul téves – megjegyzésekkel illeted, ezzel többek közt hiteltelenítve mondandódat is. Pl.: „Barry Smith-nek valamiképp tulajdonába került Wittgenstein Traktátusának egy korai példánya (korai? 1930-ban?)”; „Erősen kétlem, hogy Barry Smith mélyen tanulmányozta volna Lukács magyar nyelvű írásait (vagy akár a német nyelvűeket), nem beszélve az 1919 és napjaink közötti magyar filozófiai értekezésekről.”
BS nem mondja, hogy 1930-as korai Tractatus-példánya volna, hanem azt mondja, hogy van egy olyan példánya, amelybe Pauler enkezével beírta az 1930. ápr. 3-ikai dátumot. (Századvég, 65. köt., 17. o.)
Kétségkívül nem valószínű, hogy BS pl. a Népszava 1919. ápr. 15-ikei számát lapozgatta volna. Ám olyan tényekkel nem argumentálható feltételezésektől, miszerint Lukács német nyelvű írásait se tanulmányozta volna, tanácsos óvakodni. BS valójában még arra sem kényszerül, hogy Lukácsot angolul olvasson: ama kevés angolszász szerző közé tartozik, aki szinte akcentus nélkül beszél németül; aki eredetiben tanulmányozza pl. Meinongot, Husserlt és Brentanót (s erről szakmai körökben elismert publikációi vannak); aki olvasott Masarykot és Patockát, Zalai Bélát, Palágyi Menyhértet és Pauler Ákost (szintén publikációkkal igazolhatóan); aki ezekben a témákban több kitűnő hazai kollégával is több évtizede működik együtt (neveket azért nem említek, mert nem biztos, hogy örülnének, ha a blogszféra szárnyra kapná a nevüket, kivált a jelen kontextusban; magam mindenesetre nem tartozom BS magyar kapcsolatai közé). BS az ún. (Rudolf Haller definiálta) tágabb értelemben vett osztrák (a Monarchia és utódállamai) filozófiatörténetének nemzetközileg elismert kutatója. Emellett kevés olyan, alapjában a racionalista-univerzalista filozofálás mellett elkötelezett angolszász szerző van, aki az ún. kontinentális tradíciót hozzá mérhetően ismeri.
– Épp BS vitathatatlan szakértelme fényében sajátságos, hogy hogyan, milyen motivációkból és milyen forrásokon keresztül kerülhettek tanulmányába az inkriminált, tudományosan is minősíthetetlen passzusok, és éppen 2011-ben (ez az eredeti angol szöveg keletkezési ideje). (Hogy DT-n keresztül-e, mint mondod – ez szerintem szintén nem igazolható, az érvekkel itt már nem húznám az időt.)
Egyéb tudományos állításaidba (hogy pl. Wittgensteint „a zsidó vallás semmilyen szempontból nem érdekelte, miként általában a zsidóság sem“) itt nem mennék bele (a nevezett témának /is/ meglehetős szakirodalma van, s ha valami a vonatkozó vitákon felül biztosan állítható: W-t foglalkoztatta saját zsidóságának vagy nem zsidóságának a kérdése csakúgy, mint a zsidóság mint olyan is). Weiniger és Schopenhauer amúgy – akikre BS hivatkozását ebben a kontextusban „szürreális“-nak tartod – köztudomásúlag nagy hatással voltak Wittgensteinre.
@Neumer Katalin: Nagyon köszönöm, hogy megírtad ezt.
Van egy netes „újságíró”, egy felületes, link, szakmáját nem tudó, és etikátlan ember, Szily László, aki az egészet elindította ( cink.hu/a-balos-akademikusok-bosszuja-a-nulla-pontos-palyazat-513349312 ) abba az irányba, hogy ez a döntés most a bosszú, amiatt amilyen szerepet játszott Demeter biz. filozófusok kriminalizálásában, meghurcolásában.
Sajnos nagyon sokan készpénznek vették ezt az ócskaságot, itt a vincenten is.
@Wintermoots: hát… Az én kérdésem az volt, hogy ellentétben a bizottsággal, amely egy pályázat esetén helyes kritériumnak tartotta a pályázó morális mivoltának megítélését, tegyük fel inkább azt a kérdést, hatással van-e az esetleges antilukácsizmusa a munkái szakmai minőségére.
Demeter a disszertációját (még 2007 táján) arról írta, hogy a magyar filozófia „szociologizáló” hagyománya, amelyet Lukácstól eredeztet, önálló filozófiai iskola, napjainkig. A dolgozat, amennyit ismerek belőle, elég kusza, de szó sincs benne arról, hogy Lukács vérengző tanítványai megmérgezték a rendes és igazi filozófusok életét. Ha már, inkább amellett érvel, hogy a századforduló értelmiségi körei (TTT, Galilei kör, Vasárnapi Iskola) és napjaink között folyamatosságot teremt a szociologizálás, a legfontosabb kiinduló szövegkorpusza Lukács irodalomelméleti esszéi s ehhez hozzácsapja Nyíri Kristófot és Lendvai Ferencet a végén, a kettő között van a magyar filozófia.
Egy szerkesztő azért van, hogy a szerzőt figyelmeztesse, ha hibázik, téved, önhibáján kívül. Ha 2012-ben (a „lukácsistákkal” folytatott háború után) Demeter hirtelen nem talál semmi kivetnivalót egy nyilvánvalóan kevéssé informált amerikai professzor elmélkedésében arról, hogy a Lukácsisták „vérengző” attitűdje nyomta el az igazi filozófiát, akkor vagy hipertoleráns — a szakma rovására –, vagy hirtelen meggondolta magát. Erre mondtam, hogy a szerkesztő ez esetben egy jónevű, de clueless szerző mögé bújik, akibe valaki — lehet, hogy nem Demeter, de nyilvánvalóan egy magyar filozófus — betáplálta a leggagyibb közhelyeket a vérengző Lukácsról és vérengző tanítványairól.
@babarczyeszter:
(a kérdésed megválaszolása talán nem is lehetséges, mindenesetre hozzáértők kommentelhetnék)
az szerintem nem a disszertációja, hanem egy későbbi könyve, 2011-ből.
idézek egy a könyv alapjául szolgáló tanulmányból:
(Deeter azt állítja, hogy mindaz, ami számottevő „magyar hozzájárulásként” értékelhető az egyetemes filozófiatörténetbena a szociologizáló hagyomány jellemzőit viseli magán)
kiemelés tőlem
„Szempontunkból figyelmetérdemel,hogy___eszociologizálóhagyományelindítóiszintekizárólag zsidó gyökerűek___. Nyíri Kristóf (1988, 60 skk.) ennek jelentőségét abban látja, hogy a judaizmus eszmevilága „kézenfekvően sugallhatott egy specifikusanszociológi¬ai látásmódot”. Ez elsősorban annak a világ- és emberképnek köszönhető, amelyben a közösségi gyakorlatok, a közösség maga, a folyamatos kommunikáció, s a személyközi viszonyok kiemelten fontos szerepet játszanak. Ehhez azonban érdemes még hozzá¬tenni, hogy főhőseink – Európában legkevésbé sem egyedülálló módon – zsidó gyöke¬reikhez és vallásukhoz már távolságtartással viszonyultak, s az asszimiláció útját jár¬ták. Az asszimiláció nehézségei ugyanakkor különös tapasztalatot kínáltak: a se ide se oda nem tartozás tapasztalatát. Tudásanyaguk már eltávolodott a hagyományos zsidó műveltségtől, de beilleszkedésük gyakorta a hivatalosság ellenállásába ütközött, azaz hiányzott az a szélesebb társadalmi hátország, amelyhez szervesen kapcsolódhattak volna, úgyszólván „szabadon lebegtek”. Ez a helyzet persze nem pusztán a szociológiai érzékenység magyarázatához járul hozzá, hanem rávilágít annak a társadalmi fruszt¬rációnak a lehetséges forrására, amely érthetően lehet a még elidegenedéstől mentes világ iránti nosztalgikus múltbavágyódás, vagy a romantikus illetve forradalmi marxiz¬mus kiindulópontja is. A vallási gyökerektől való eltávolodás pedig olyan lelki-szellemi űrt hagyott maga után, amelynek kitöltésére egy másik vallás, a miszticizmus, vagy a marxizmus egyaránt alkalmas volt (lásd ehhez CONGDON 2001, 151 skk.).”
(Demeter Tamás írta, természetesen, nem Demeer:) )