Alámosás
Eredeti szerző: Pásztörperc
Kedves Olvtársak!
Ennek a műnek a szerzője nem én vagyok, hanem kiski kollég. Technikai okokból úgy alakult, hogy én teszem föl ide, de az ő nevében:
<
p style=”text-align: justify”>Pasteur/c
Amikor terveznek egy műtárgyat, mint egy iszaptározó, mérnökök dolgoznak az ügyön. A mérnök alapvetően gondos ember. De mert a mérnökök közt is akad trehány, sőt buta, gondatlan és felelőtlen is, a gondos és felelős mérnökök alkottak egy olyan szabályrendszert, amit minden mérnöknek be kell tartania.
Amikor tehát egy mérnököt megbíznak egy tározó tervezésével, előveszi a szabályrendszert, és nekiáll végigmenni az előírt lépéseken. Az effektív tervezést előkészítés előzi meg. Ennek is van sok lépése, de minket ebből csak az érdekel, hogy meg kell vizsgálni, milyen talajra akarunk ilyen komoly súlyt ráhelyezni.
Ezt a következőképpen csinálják mérnökék. Kiszámolják, mekkora teher fog nehezedni a talajra. Ez könnyű: tudjuk hogy mekkora az építendő és tárolandó anyag sűrűsége és mérete. (Pongyola megközelítés: a tározót a tárolandó anyag bent tartására tervezik, tehát ehhez nem kell még a talaj ismerete.) Azt is tudjuk, hogy egy bizonyos terhelés milyen mélységig érezteti a hatását. Egyszerűen elképzelhető: építsünk egy homokdombot, és abba fúrjunk vízszintesen egy lukat. Aztán tegyünk a domb tetejére egy betonkockát. Ha a lukat a domb tetejéhez közel fúrtuk, beomlik. Ha az aljához közel, nem omlik be. A mi betonkockánk által okozott terhelés eloszlott, „átboltozódott”.
Tehát a mérnök kiadja a feladatot: talajmechanikai vizsgálatot rendel. A földtudósok ilyenkor kivonulnak a helyszínre, és nekiállnak lukakat fúrni – az előzetes feltételezések szerinti átboltozódási határig. A fúrt lukakból kiszedik a mintát. Ezt magmintának nevezik, mert pontosan olyan állapotban van, mint amikor még lent a föld mélyében volt. A magmintát azonnal becsomagolják vízhatlanul. (Izé… Szóval hát: kotont húznak rá.) A magmintákat aztán elviszik a laborba, beteszik egy vízzel telt tartályba, és elkezdik növelni a víz nyomását. Mint tudjuk, a víz összenyomhatatlan, tehát a minta pont úgy fog viselkedni, mintha ki se vettük volna a talajból, ahol szintén nem tudna mondjuk oldalirányban szétesni. Amikor aztán a minta szerkezete összeroppan, a mérnök megkapta az adott talaj teherbíró képességét.
Talaj néven itt ne azt képzeljük el, amit a földfelszínen látunk. Különböző mélységekben egymás alatt különféle anyagféleségek vannak. Fent a humusz, mi ezt látjuk. De lentebb lehet márga, lösz, agyag, iszap, kavics, homokkő, mészkő, gránit stb. Ezek közül sok vízzel telített, sok meg nem. Amikor a talajtanászok egy ilyen területre kimennek, sok lukat fúrnak, és mérik, melyik fúrásban melyik talajfajta milyen mélységben váltja a másikat. Aztán ezt jól megrajzolják a manapság divatos 3D-ben, és ezzel megkapják az adott terület rétegszelvényét. Most már pontosan tudja a mérnök, hogy minek a tetejére épít, és azt is, hogy az mekkora terhelést bír el.
És ezek után tervezi meg a műtárgyat. Ami szépen áll és működik az idők végezetéig. Illetve hát, nem addig, mert addig semmi sem működik. Az emberi építmények főleg nem. A földrengés, a szél, a jég, a villámlás, de még a baktériumok, a növények és a víz is mind-mind azért vannak, hogy tönkretegyék az ember készítményeit.
Ezek közül a mérnökök a vizet szeretik legjobban. A víz az entrópia éllovasa. Mert mozog. Mindenhova bemegy. És mindig mozog. A talajban lévő vizek is mozognak. Mozog, folyik a talajvíz, mozognak a rétegvizek. Leginkább arra, amerre úri kedvük tartja. Erre mondták anno az építészek, hogy egy vízépítő mérnöknek csak annyit kell tudnia, hogy a víz lefelé folyik. Viszont ezt a víz magától is tudja, ergo a vízépítők képzését akár meg is spórolhatnánk.
Nos, igen. A víz főként lefelé folyik. De amikor akadályba ütközik, akkor hisztizni kezd. Örvényeket csinál. Kis mikroörvénykéket. És nekiáll megenni az útjában lévő anyagot. Mert nem csak mozog, de remek oldószer is. Mindenből kimossa a könnyebben oldható anyagokat, kiszakítja a kevésbé szilárd részecskéket. Ezzel nem jut sokkal előbbre, viszont ráér. Évente egy milliméter? Belefér. Lassan, de biztosan bármilyen kőzeten átrágja magát. Csinál belőle szivacsot. A felszínen meg békésen elvan minden anélkül, hogy észre lehetne venni. Mert: a víz összenyomhatatlan. Amíg benne van a szivacsban, addig ez a porózus kőzet pont olyan szilárd és teherbíró, mint azelőtt, hogy a vízzel találkozott volna.
Amint azonban a víz kijut ebből a kőzetből, a szivacs összenyomódik. Összenyomódás közben kiszorítja magából a vizet. Azt ugye mindenki tudja, hogy a megfelelő nyomású vízsugárral acélt lehet vágni. Követ meg pláne. Hát kérem, ilyenkor olyan nyomással préselődik ki a kőzetből a víz, hogy szanaszét vágja a körülötte lévő struktúrákat. A terhelés hatására tehát úgy zuhan magába a talaj, mintha ott se lett volna.
És most nézzünk szét a tározó betongátján! Ha egy negyven méteres szakaszon mosta alá a víz a területet, akkor e felett a terület felett minimum 40 000 tonna gátanyag volt. Amint ennek az alátámasztása megszűnt, a gátunk olyanná vált, mint egy híd. A két szélső alátámasztási ponton a gát keresztmetszetében lévő anyagnak kellett volna elbírnia ennek a 40 000 tonnának a felét-felét. A képek azt mutatják, hogy nem bírta el. Lustaságomból (és egy csomó alapadat hiányában) nem számolom ki, milyen nyíróerőt kellett volna elviselnie ennek a kohósalak-betontömbnek, de azt látjuk, hogy nem bírta. Nem erre tervezték, na. A másik oldalon valószínűleg több tartás maradt a talajban, mert ott nem szakadt le függőlegesen a gát, hanem a lebillenő másik oldal törte le.
Nehezen tudok elképzelni mást, mint hogy alámosta a víz a gátat. Túl nagy erők kellettek ennek a műtárgynak a megmozdításához, és ekkora erők semmi másban nem voltak a közelben, csak magában a gátban. Maga a gát volt az erő, ahogy a helyi érdekeltségű vezérigazgató is mondta. És erre nem lehet felkészülni. Ez ellen nincs védelem. Hacsak az nem, hogy nem építünk az emberek feje fölé sok millió köbméter életveszélyes anyagot tartalmazó tartályokat, hanem vállalva a költségeket, a föld felszíne alá mélyesztjük, netán a dombtető helyett a völgyben építjük fel őket.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16517117-6ab3fc0ec4424' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16517117&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16517117-6ab3fc0ec4424&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16517117-6ab3fc0ec4424' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
@Lewyke: lehet. figyelőkutakkal, szondázással, vagy ultrahangos módszerrel de ha nincs előjel miért kéne? „há jóvanaz ott áll mán 10éve mibaja lenne minek ellenőrizni? végigmegy rajt’ a józsi oszt’ jóvan!”
ilyen méretű veszélyeshulladék-tárolót nem így kellett volna megépíteni és monitorozni, de ez azt hiszem már mindegy…
@flippant: ühüm köszi a választ.
de akkor miért nyilatkozták, hogy ők mindenben szabályosan jártak el???
Egyébként a Világ azért drukkol, és kérdezgetik, hogy ugye, bebasszák őket hűvösre?!
Én inkább gépész volnék, mi mindent lekerekítünk, amit lehet. Ezzel az ésszel azt nem értem, a tároló sarka miért szögletes?
@Csokis: A túlterhelés ismert volt, valóban, de az alámosás itt is közrejátszott.
Nekem is lenne egy kérdésem műszakilag képben lévő építészekhez:mi a vélemény az almásfüzitői kazettáról, aminek az egyik oldala gyakorlatilag a Duna-töltés (gát)?Jó hogy nem építünk emberek feje fölé veszélyesanyag tárolót, nade (nem kicsi) folyó mellé? Nem durva?
@micu: Miért utálja őket az egész ország ? Mert ez így kerek – vagy nem tudod hogy emeszpé közeliek a tulajok ? Ne félj , ha fideszes csókáé lenne – rögtön a sok kurva eső lenne a hibás !!
@Krujs: Én ehhez a konkrét esethez szakértelem hiányában nem tudok hozzászólni, de sok helyen így születnek a szabályok, hogy valami, amire nem gondoltunk bekövetkezik, így ez szerintem itt sem kizárható csak úgy, viszont ahogy említettem, én nem értek hozzá, így nem alkotok véleményt, csak általánosságban írtam. Én azt szeretném, ha korrekt vizsgálat lenne, és a felelősséget nem a TV-be betelefonáló felháborodott asszony („Ne hazudják nekem, hogy a vörösiszap nem fertőző(sic!)”) által jelzett közvélemény határozza meg, hanem szakmai indokok.
@justflash: a fene egye a naivságomat, ezek tudták, hogy nem mai építésű, meg gondolom Hawai kirándulásukon is láthatták, hogy sok volt az eső.
Én nem értem a következetes gondolkodás az hol van?
summa summárum, természeti jelenség ide-jelenség oda, ennek bizony emberi mulasztás az oka. Minimum népfelkelés, mert ugyi tudjuk mi lesz, sunnyogi:(
@Öreg motoros: több földmunkával jár ugyanakkora hasznos tér kialakítása
Nem merek biztosat mondani, hogy mikor épült, de ’65-’66-ban már
emlegették ( vagy a környéken levő ülepítőt ) a SEREGBEN, mint a polgári védelem egyik lehetséges beavatkozási területét. Ott és akkor indokolták, hogy miért építik magasabbra a lakot területnél. A befolyható vizekkel magyarázták a logikátlan elhelyezést, + az iszonyatos költségel, ha süllyesztik. Azt az oktató mérnökök ( tartalékosok ) nem mondták, hogy ne lehetne modellezni és a megfelelő méretre elkészíteni.
Engem első pillantásra az lepett meg, mennyire fel volt töltve a tározó – alig volt egy kis sáv a zagyvalék szintje fölött – szinte rossz érzés volt nézni- már-már azt vártam, hogy átloccsan a gát felett – én, ha a tulaj lennék, és ezt látnám, nem tudnék nyugodtan aludni – persze látta-e valaha?
Másrészt a viszonylag száraz iszapot feltöltötték valami lúgos szarral, ami szerintem elképesztő felelőtlenség – szerintem a fenti dolog ezzel is hozzájárult a katasztrófához – itt bizony nincs kibeszélés, drága uraim!
@Lewyke: nyilván felelősségre lesznek vonva a felelősök ,ez most akkora dolog hogy nem tudják elsunnyogni, de ebbe ne menjünk bele 🙂 ha szakmai kérdésed van és tudom segíteni akkor segítek, de ezt a részét hagyjuk…nem érdemes elkezdeni és időt pazarolni erre
Azért az is érdekes, hogy most hirtelen a faluban azt nyilítkozzák a vénasszonyok, hogy igazából ezt látták ők előre.
Mondjuk azt sem hiszem, hogy ne lettek volna az utóbbi időben valamiféle jelei a dologonak, csak legfeljebb nem gondolta volna senki, hogy ennyire súlyos a dolog.
Bár nem elképzelhetetlen, de azért kevéssé valószínű, hogy egy földmű ilyen aklattomos hirtelenséggel menjen tönkre.
Mindazonáltal egy kiadósabb tiszai árvízkor néhány évente rendre sokkal több kár keletkezik, csak ott nem lehet olyan fasza élénk piros képeket készíteni.
Meg aztán ütős vízözönös sajtófotótémából sem tartozunk a világ élvonalába, néhány homokzsákkal meg összöcsuklott vályogházakkal nem versenyezhetünk az ázsia dömpinggel szemben: miden hónapban legalább két hajdúlóbaszó mlretű kisváros pusztul el, több ezer halott, szaftos képek.
Nade visszakanyarodva az eredetihez:
A legviccesebb az lesz, ha végül tényleg a mal-ra verik rá az egész ügyet, több tízmilliárdos kártérítéssel!
Mindenki jól jár! a nép örül, mert megbűnhödik az a büdös multi. Jól csődbe is megy az a rohadt kapitalista gyár! A csődbiztos pláne jóljár, mert spanok széthordhatják a gyárat ócskavasárba. A politikai vezetés is jól jár, mert sok szavazatot hozhat ez a karakán hozzállás. Végre megfizetteték a nagy gonosz multival! Ez igen!
Najó, a gyár tulajdonosainak egy kicsit kellemetlen lesz az ügy, mert ők kénytelenek a milliárdjaiknak új befektetés után nézni.
Az a pár száz kolontári proli, akik eddig a gyárban dolgoztak, s most már házuk mellett munkájuk sem lesz, meg nem igazán számít szerintem sem. Inkább örüljenek, hogy láthatják, hogy jól megbűnhödött a mluti, s kimúlt. Meg hogy nem gyárt a gyár több vörös szennylevet a fejük fölé.
@Krujs: 16 milliárdos vagyonú gumicsizmás bácsi vagyona java abban a gyárban van amit most éppen bezárattak.
Szvsz a tortenet legmegboddentobb rezse, hogy azt a tarozot az emberek feje fole epitettek es nem a volgybe. Ertem en, hogy hozzaertok merni tudjak a talaj terherbirasat, de mint minden meres ez is a mintavetelezes pillanataban fennallo allapotokat tukrozi es tudtommal meg a mernokok sem latnak a jovobe. Igy vegeredmenyben az egesz egy mero ostobasag, hiszen azt azert sejteni lehet, hogy ami fent van az elobb-utobb le is jon. Az engedelyezteto hatosag es/vagy a torvenyhozas a felelos.
@öregbuksi: több kazetta van ,ezt ami kiszakadt a ’80as években építették
@tolsztoj: nem feltöltötték, feltöltődött (eső), az iszap maga is lúgos, tehát a a víz amivel feltöltődött az is lúgos lesz
A víz elmossa a felelősséget – ha jól értem a blog tartalmát. Merthogy azzal nem lehet számolni egy ülepített vizes elegyet tartalmazó tározó gátjának építésénél, hogy ott a víz ki fog mosni bizonyos dolgokat?
„A víz mint elemi csapás” a tározóra, ekkora marhaságot!
@Lewyke: CNN és BBC legfeljebb korszerűbb kommunikációs technológiával rendelkezik, nehézmunkagépek pedig itthon is vannak.
Nem kellett volna a több méter magas lúgos víznek lenni a tározóban, a vállalat nem vezette vissza / nem semlegesítette. Külföldön csak annyi víz van az iszapon, hogy az ne száradjon be ….
Szóval nagyon úgy tűnik, hogy a gát valóban nem bírta el ezt a sok vizet, de nem is kellett volna ennyi víznek lennie benne …
Jó a hivatkozás az Indexen, „mérnökkezek megtervezik”. Hehehe, mérnökagyak meg megrajzolják…
@justflash: Nem úgy van, az iszap nem lúgos, ezért szajkózta az egyik tulaj, hogy nem mérgező – csak a ráöntött lúgos folyadék tette életveszélyessé – mindenütt így olvastam hallottam – nézz utána….
Vélelmezem, hogy több cucc volt a tározóban mint lehetett volna, de nem jelentem ki.
Sok minden közrejátszott a tragédiához, de nem mondható tutira – mint azt a fideszes miniszterelnök szajkózza,- hogy emberi mulasztás történt.
Annyiban igen, hogy az ő emberei ellenőrizték 2 hete és mindent rendben találtak.
Illés Zoltán mondjon le!
Orbán szerényebben!
@tolsztoj:
„Másrészt a viszonylag száraz iszapot feltöltötték valami lúgos szarral, ami szerintem elképesztő felelőtlenség – szerintem a fenti dolog ezzel is hozzájárult a katasztrófához – itt bizony nincs kibeszélés, drága uraim! „
Ö, a timföldgyártás lúgos környezetben történik, szóval a vörösiszap a lúgos folyadékkal együtt érkezik..
Tetszett az írás. Elfogadom.
egy megjegyzés és 2 kérdés:
megjegyzés: a humán végzettségűeknek mindegy mit írsz – szerintük minden emberi hiba
kérdés1: mindennek – embernek, gépnek, építménynek van szavatossági ideje. Egy ilyen műtárgyat hát évre/ciklusra/kilóra/egységre terveztek annak idején mikor a 3D még erősen papíron volt? (ettől nem rosszabb, nem jobb pusztán jelzem, hogy lehet már gondolom vagy 30-40 éves az építmény…) – és vajon hány építmény lehet még Mo-on ahol túlmennek az életciklusán (erőmű, híd, stb.)
kérdés2: az elmúlt 30-40 évben azért lettek új technológiák, anyagok, stb. az ilyen gátakba, nem lehet beinjektálni valami anyagot, ami vízre/víznyomásra kötődik? (Jó ez kicsit ellentmondásos, valami olyasmire gondolok mint az autógumiknál)
üdv
@Paulybird:
„Mindazonáltal egy kiadósabb tiszai árvízkor néhány évente rendre sokkal több kár keletkezik, csak ott nem lehet olyan fasza élénk piros képeket készíteni.
Meg aztán ütős vízözönös sajtófotótémából sem tartozunk a világ élvonalába, néhány homokzsákkal meg összöcsuklott vályogházakkal nem versenyezhetünk az ázsia dömpinggel szemben”
Ez aztán a kristálytiszta cinizmus a javából, gyönyörű, szégyelld magad! – kiváncsi volnék, hogy mit választanál inkább fürdésre: vizet-é, vagy ezt az „érdektelen” vörös színű valamit, amivel nem versenyezhetünk bangladessel?
Gondolom egy picit mentálisan beteg vagy…
Igen, a mérnök megépítette, aztán a kivitelező kilopta az anyagot, megcsinálta negyedáron, a hasznot meg átutalta a megbízó svejci bankszámlájára:) Pont ahogy azt a szocpol lakások építésénél már begyakorolták.
Egyébként erről az egészről van egy fasza elméletem: 1rem1.com/a-vorosiszap-hadmuvelet/
@Paulybird: igen, utólag mindenki előre megmondta. Mint az a csodálatos kép, amin szivárog, de kiderült, hogy nem azt a részt mutatja.
@zero: engem azért érdekelne a tetején lötykölődő víz hogy szakítja ki a gát 65 méteres alapzatát.
@Orltran:
valószínűleg itt azért volt valami rejtett hiba a dologban, de attól még elképzelhető az is, hogy a tervezőtől az üzemeletetőig mindenki megtettet a tőle elvárhatót, és mégis ennek ellenére…
Amikor megépítették a Tacoma hidat, az is megfelelt minden szabványnak. Aztán mégis leszakadt a faszba.
Na azóta vizsgálják a hidakat mindenféle turbulenciára, és tették bele olyan dolgokat a szabványba, hogy hogyan kell pálytestről leváló örvényléseket vizsgálni faszányosan. stb.
Szegény tervezője, pedig, noha semmiféle hibát nem vétett, mégis tönkrement ebbe a dologba. A parasztot nem érdekli, hogy mik a részletek, ő csak azt látja, hogy ottan az a híd a’, amit a moiseiff tervezett, leszakadt. Ilyen ez a popszakma, na.
Szerencsére azért elég ritkán történik ilyesmi, és ahhoz képest, hogy kishazánkban gyártanak fasza álumínoumot, meg ez az egész cucc munát és kenyeret ad sok száz embernek már mióta, hét halott meg egy kis kiloccsant piros sár a meszelt házfalon már nem is akkora nagy ár a jólétért, nem?
még valami: Ezeket a gátakat úgy tervezik, hogy az eredetileg benne tárolt anyag többszörösét is képes megtartani. Vagyis túltölteni nem nagyon lehet. Nem is ez okozhatta a tragédiát.
@zero: A talajvíz moshatta ki a gát alapjait, nem a lúgos víz. Figyelembe kell venni azt is, hogy idén a sokévi átlag többszöröse esett. Egyszerűen több csapadékot már nem képes a talaj megkötni, elvezetni.
@tolsztoj: maga az anyag nem lúgos persze, tehát ha megfogod nem mar, mert a lúgosság többnyire csak vizes oldatban értelmezhető. Egy technokrata adott egy szakmailag helytálló választ – a nem nedves vörösiszap nem lúgos – a kémiából kettes újságíró meg nagyjából leírta, hisz neki úgy se számít pár szó többlet vagy hiány itt-ott.
@tolsztoj: igazad van ,helyesebben vízzel érintkezve válik lúgossá, késő van már, kezdek nem odafigyelni és baromságokat írni..elnézést
@tolsztoj: de alapból van víztartalma ugye, tehát mondhatjuk lúgosnak, csak nem teljesen megfelelő így
@flippant:
„Egy ilyen cuccot 15-20 évre terveznek.”
Nagy frászt. Lakóépületet, egyszerű középületet 30 évre, komolyabb építményeket 100 évre terveznek. Ami nem azt jelenti, hogy 30 év múlva összedől, hanem azt hogy 30 évig kiogástalanul használható, eztán esetleg rá kell költeni. Pl egy panelháznál kb 30 év után ki kell cserélni a gépészetet és a nyílászárókat, a tetőszigetelést. De attól a szerkezete még hibátlan, az még sokáig áll.
Ami a gátat illeti: annak szerintem normális esetben az idők végezetéig állnia kellene, egyszerű megelőző karbantartás mellett. Ezt a balesetet vagy tervezési hiba okozta, vagy valami elkerülhetetlen és észrevehetetlen alámosás. Majd kiderítik.
@kubatov_kommunista: „a humán végzettségűeknek mindegy mit írsz – szerintük minden emberi hiba” Micsoda kristálytiszta logika. Mert az ugye nem tűnt fel senkinek, hogy ott egy bazi nagy tározó az emberek fölött, amelyik lehet, hogy már túl van az általad emlegetett szavatosságán, még ha nem is ők építették. _Esetleg_ meg pl. fontosabb is lehetett volna az illetékeseknek, hogy elvigyék onnan. Ez mi, ha nem emberi mulasztás?
Én is alapvetően csak dicsérni tudom a postot, végre természettudományos oldalról közelíti meg a kérdést, a dologhoz semennyire se értő humánosok lincshangulata helyett.
Meg ott a pont az OV által már előre beharangozott fejhullások megemlítőjének is, mivel ennek az eldöntése, vagyis hogy emberi mulasztás történt-e nem a miniszterelnök jogköre, hanem a bíróságé, azért van.
Egy szempont eddig nem került elő a médiában sem, meg máshol sem. Zajlik a globális felmelegedés, tény hogy mérjük a hőmérséklet növekedését, a Kárpát-medence meg nemhogy kevesebbet kapna ebből, hanem a világátlaghoz képest többet kap. Ez értelemszerűen befolyásolja a csapadék mennyiségét is, illetve annak az eloszlását.
És itt lehet a magyarázat, hogy a vörösiszap, technológiai okból tartalmazza annak a lúgnak a maradványát, amivel feldolgozták, tehát ha vízzel keveredik, akkor az a víz lúgos lesz. Ha megindul a csapadék, akkor a tározó belsejében lúgos víz halmozódik fel, amit vagy lehet savval közömbösíteni, majd leereszteni, és ez pénzbe kerül, vagy megvárják amíg magától kiszárad, elpárolog ami elvileg megtörténik, és akkor a probléma ingyen magától megoldódik, akkor nem kell a lúgos vizzel csinálni semmit.
Az a lehetőség viszont, hogy a tározó omlásának az oka esetleg a klímaváltozás, az nem fog abbamaradni, főleg nem a mi kedvünkért, így viszont sorban az összes többi hasonló elven létrehozott tárolókazette is veszélyben van. Ezeket mind át kellene vizsgálni, illetve előszedni a tervezéskor elvégzett talajtani vizsgálatokat, hogy van-e köztük még olyan, ami a nagyobb csapadékterheléstől borulni fog.
A felelős mérnöknek gyakran kuss a neve, amikor beruházásról van szó, főleg ha ekkoráról és utána jön a felelőtlen mérnök, aki mindent szépen aláír…
@Paulybird: A hidas párhuzammal szemben azért itt tényleg elég idiótaság magad fölé emelni a szart. Ez ilyen paraszti logika, nem mérnöki tudomány.
@kíváncsivagyok:
„Egy demokratikus jogállamban hogy mer egy Miniszterelnök 1.) prejudikálni ? 2.) „Másképp bűntetni ” , mint ahogy a Törvény előírja ?!”
Szerintem csak arra utalt, hogy ezúttal nem a szokásos szarkenegető szoci módon lesz kivizsgálva az ügy, hanem valóban megkeresik a felelősöket. Én ezt csak támogatni tudom. Nem volt benne semmi prejudikálás.
@1rem1 Art: az elmélet fasza. tényleg. A helye rossz: a „konteo” blogban lenne jó…
A többit pedig megláttyuk …
@tolsztoj:
Szerintem kettőnk közül mégiscsak te lehetsz a cinikusabb, ráadásul te még ilyen képmutató atkának is tűnsz.
A monitor mögött a langyi fotlebe eregetni a lapos fingokat, „együttérezni”, meg felelőségrevonást és autodafét követelni az nagyon megy, mi? Meg főleg lecinikusozni azt, aki pusztán felhívja a figylemedet, a tényre, hogy ahhoz, hogy ilyen kénylemes kis luxuséletet éljél, meg hogy alumíinumdobozból kortyolgathassad a borsodidat, annak ez az ára, na za igazán féreg arrogáns viselkedés.
És ilyet, ír, hogy „szégyelld magad”, be kell a seggnek szarnia.
Pénzt utaltál már nekik?
Vagy a dolog ezen részét inkább letuttad egy szimpla lájkkal a „szegény kolontáriak; ja és büntessék meg a malt keményen!!!!44” fészbúkcsoport oldalán?
hm. a „felelős” meg a „mindent aláír” (nyilván jópézér) mérnök szerepe nagy hangsúlyt kap itten. Mondjuk kazetta építésben nem vagyok otthon, de ha jól szedem össze a dolgokat, akkor vmelyik közeli szenes hőerőmű salakját hordtéák szépen éveken keresztül csak úgy rétegenként egymásra. VAgyis olyan, mint egy földgát, csak még annál is olcsóbb alapanyagból. Vagyis jól összetömörül, nem is ez a kérdés.
Hanem, az üzemeltetése. Ha a teljes vertikum éves üzemeltetését nézed, nyilván minél kevesebbet kell a kazettára költeni, annál jobb az éves mérleg. Ezért aztán a legszükségesebb minimum ráfordítást kap a kazetta. Más kérdés, h műszakilag mit lehetne tenni egy ilyen monstrummal – és az mennyiba kerülne (ld. még éves profit).
…
Néhány nap múlva többet tudunk..
@justflash: igazad van bocs:) kiszaladt a billből:)
szal tudták a korát a gátnak és a szakemberek odafigyelnek az időjárásra is. Merthogy ez lenne a munkájuk vagy mi. Szal akkor nem kellet volna az imént általad említett módokon ellenőrizni?
Vagy ez nem tartozik a szabályok közé?
fene az érdeklődésem, megakadtam a 3 évesek szintjén:)
@Gagrin: érdekes mindenki más értette a kérdésem és nem kötött bele:)))
a válaszod 2. részét értem, de annyira be vannak itt kint tojva, mégsem /lehet mondjuk csak nem nyílvánosan kérdezik Magyarországot/
@fynndafrail: Nem volt prejudikálás?
Nem azt mondta esetleg, hogy a gyárat nem lehet bezárni, mert ugye a munkahelyek, de kijelentette, hogy a bűnösök nyilvánvalóan nem vezethetik tovább a gyárat. Csak épp nevet nem mondott.
Meg egyáltalán az eset másnapján honnan tudta ő, a politikus, hogy csak emberi mulasztás lehetett?
Sohonnan… de mivel kijelentette, ezzel irányt szabott a hívek „közvéleményének”.
Napok óta figyelem a híreket, és közben – az információk függvényében – változik az én véleményem is. A legújabb:
– a tározót (valószínűleg) eredetileg kisebbre tervezték. Mivel egyszerűbbnek (olcsóbbnak) látszott növelni a méretét, mint egy újat építeni, az üzemeltető ezt választotta. De a Környezetvédelmi Felügyelőség egyetértése kellett ehhez a döntéshez!
– Egy üzemeltetőtől nem várható el, hogy önként drága vizsgálatokat végeztessen el a műtárgy biztonságával kapcsolatosan (ez csak költségnövelő, nem térül meg), tehát az ilyenre vagy kötelezni kell, vagy a vizsgálatot a hatóságnak kell elvégezni. = megint a Felügyelőség felelőssége.
– Ugyanígy az üzemeltető nem fogja önként semlegesíteni a tározóban lévő veszélyes lúgot, erre kötelezni kellett volna. Megint a Felügyelősség felelőssége.
– A tározó méretének növelése egy idő után alapvetően megváltoztatja az eredeti, a tervezéskor figyelembe vett terhelési számokat. Ez az üzemeltető felelőssége (a döntést ő hozta), de – mint feljebb írtam – ehhez kellett a Felügyelőség gyengesége.
– Amikor ezt a tározót tervezték, elég lehetett egyszeres védelmi vonal. Ma már tudjuk, hogy nem elég. Újabbat kellett volna építeni a meglévő gáton kívül, ami a főgát hibája esetén fel tudja fogni a szennyező anyagot. Ennek az előírása a Felügyelőség kötelessége.
Mivel már elindult a büntetőjogi vizsgálat, nem szívesen lennék a Környezetvédelmi Felügyelőség mostani és előző vezetőjének a helyében. Meg sáros az illetékes osztály a Környezetvédelmi Minisztériumban is.
@Paulybird: De, szerintem túl nagy ár, csak remélem a felelőskeresést nem ez fogja meghatározni, hanem a valóságot próbálják majd megismerni.
@GL: a szivárgó gát szakadására nem felkészülés az emberi mulasztás nem?
@cirkuszos:
én ugyan nem ilyen vizes izé mérnök vagyok, de hát leegyszerűsítve a dolgot két lehetőség van:
ad1, megkeresed az ország legmélyebb pontját, és odateszed
ad2, nem odateszed, viszont akkor biztos, hogy magasabban lesz valami másnál.
a második lehetőségnek vannak ugye fokozatai, pl viszonylag alacsonyra rakod, vagy csak olyan közepesen teszed magasra.
Hát jelen esetben pl a „viszonylag alacsonyan” lévő helyeket már korábban befoglalták egyéb létesítmények, jelesül olyanok mint mondjauk a Marcal folyó, vagy akár Duna…
Szóval lehetne ezeknél kicsit magasabbra, de azért még mindig alacsonyra tenni, de egyfeleől egy gátszakadásnál mostmár így is beledől a fos a patakba, másfelől pedig mindenféle egyéb vizek, amik alapból magasabbról gyünnek, szépen becélozzák a tározót.
De mondom, nem értek hozzá, csak szeretném megvilágítani, hogy egyáltalán nem olyan egyszerű a kérdés, hogy egy „há dehülyék, há ménem ástak neki egy gödröt!, há tiszta diletáncsok ezek a vizes-fődesmérnökök”
(((Ja, meg ugyebár eleve nem arra tervezték, hogy majd egyszer átszakad, és akkor mit mos el… hiszen akkor kézenfekvő lenne, hogy csak egy sima csatornát kellene építeni neki, amin ha baj van, a falut szépenj kikerülve beledől a szar a Dunába, oszt ott már jólvan, háde nem?)))
@fynndafrail: Én ebben a több évtizedes élettartamban kételkedek. Ezt a tározót eleve arra tervezték, hogy telerakják vörösiszappal, ami majd lassacskán kiszárad és akkor földet hordanak rá és befüvesítik az egészet. Elvégre bauxit – alumínium van benne. Ezt a X. kazettát meg már évtizedek óta töltögetik.
@Shinigami Daiko:
Nem biztos hogy néhány nap/hét múlva megtudjuk.
Megtudunk egy kincstári álláspontot, aki ennek elllentmond azt legyurcsányistázzák és kész.
@Krujs: monjuk szivárog percenként 1 litert. Csinálsz valamit (figyelembe véve az egész kazetta méretét?). Mondjuk szivárog óránként 1 köbmétert?
stb.
Az üzemeltetési költségekről már írtam. Ami az éves profit egyik nagy csökkentője….