Alámosás
Eredeti szerző: Pásztörperc
Kedves Olvtársak!
Ennek a műnek a szerzője nem én vagyok, hanem kiski kollég. Technikai okokból úgy alakult, hogy én teszem föl ide, de az ő nevében:
<
p style=”text-align: justify”>Pasteur/c
Amikor terveznek egy műtárgyat, mint egy iszaptározó, mérnökök dolgoznak az ügyön. A mérnök alapvetően gondos ember. De mert a mérnökök közt is akad trehány, sőt buta, gondatlan és felelőtlen is, a gondos és felelős mérnökök alkottak egy olyan szabályrendszert, amit minden mérnöknek be kell tartania.
Amikor tehát egy mérnököt megbíznak egy tározó tervezésével, előveszi a szabályrendszert, és nekiáll végigmenni az előírt lépéseken. Az effektív tervezést előkészítés előzi meg. Ennek is van sok lépése, de minket ebből csak az érdekel, hogy meg kell vizsgálni, milyen talajra akarunk ilyen komoly súlyt ráhelyezni.
Ezt a következőképpen csinálják mérnökék. Kiszámolják, mekkora teher fog nehezedni a talajra. Ez könnyű: tudjuk hogy mekkora az építendő és tárolandó anyag sűrűsége és mérete. (Pongyola megközelítés: a tározót a tárolandó anyag bent tartására tervezik, tehát ehhez nem kell még a talaj ismerete.) Azt is tudjuk, hogy egy bizonyos terhelés milyen mélységig érezteti a hatását. Egyszerűen elképzelhető: építsünk egy homokdombot, és abba fúrjunk vízszintesen egy lukat. Aztán tegyünk a domb tetejére egy betonkockát. Ha a lukat a domb tetejéhez közel fúrtuk, beomlik. Ha az aljához közel, nem omlik be. A mi betonkockánk által okozott terhelés eloszlott, „átboltozódott”.
Tehát a mérnök kiadja a feladatot: talajmechanikai vizsgálatot rendel. A földtudósok ilyenkor kivonulnak a helyszínre, és nekiállnak lukakat fúrni – az előzetes feltételezések szerinti átboltozódási határig. A fúrt lukakból kiszedik a mintát. Ezt magmintának nevezik, mert pontosan olyan állapotban van, mint amikor még lent a föld mélyében volt. A magmintát azonnal becsomagolják vízhatlanul. (Izé… Szóval hát: kotont húznak rá.) A magmintákat aztán elviszik a laborba, beteszik egy vízzel telt tartályba, és elkezdik növelni a víz nyomását. Mint tudjuk, a víz összenyomhatatlan, tehát a minta pont úgy fog viselkedni, mintha ki se vettük volna a talajból, ahol szintén nem tudna mondjuk oldalirányban szétesni. Amikor aztán a minta szerkezete összeroppan, a mérnök megkapta az adott talaj teherbíró képességét.
Talaj néven itt ne azt képzeljük el, amit a földfelszínen látunk. Különböző mélységekben egymás alatt különféle anyagféleségek vannak. Fent a humusz, mi ezt látjuk. De lentebb lehet márga, lösz, agyag, iszap, kavics, homokkő, mészkő, gránit stb. Ezek közül sok vízzel telített, sok meg nem. Amikor a talajtanászok egy ilyen területre kimennek, sok lukat fúrnak, és mérik, melyik fúrásban melyik talajfajta milyen mélységben váltja a másikat. Aztán ezt jól megrajzolják a manapság divatos 3D-ben, és ezzel megkapják az adott terület rétegszelvényét. Most már pontosan tudja a mérnök, hogy minek a tetejére épít, és azt is, hogy az mekkora terhelést bír el.
És ezek után tervezi meg a műtárgyat. Ami szépen áll és működik az idők végezetéig. Illetve hát, nem addig, mert addig semmi sem működik. Az emberi építmények főleg nem. A földrengés, a szél, a jég, a villámlás, de még a baktériumok, a növények és a víz is mind-mind azért vannak, hogy tönkretegyék az ember készítményeit.
Ezek közül a mérnökök a vizet szeretik legjobban. A víz az entrópia éllovasa. Mert mozog. Mindenhova bemegy. És mindig mozog. A talajban lévő vizek is mozognak. Mozog, folyik a talajvíz, mozognak a rétegvizek. Leginkább arra, amerre úri kedvük tartja. Erre mondták anno az építészek, hogy egy vízépítő mérnöknek csak annyit kell tudnia, hogy a víz lefelé folyik. Viszont ezt a víz magától is tudja, ergo a vízépítők képzését akár meg is spórolhatnánk.
Nos, igen. A víz főként lefelé folyik. De amikor akadályba ütközik, akkor hisztizni kezd. Örvényeket csinál. Kis mikroörvénykéket. És nekiáll megenni az útjában lévő anyagot. Mert nem csak mozog, de remek oldószer is. Mindenből kimossa a könnyebben oldható anyagokat, kiszakítja a kevésbé szilárd részecskéket. Ezzel nem jut sokkal előbbre, viszont ráér. Évente egy milliméter? Belefér. Lassan, de biztosan bármilyen kőzeten átrágja magát. Csinál belőle szivacsot. A felszínen meg békésen elvan minden anélkül, hogy észre lehetne venni. Mert: a víz összenyomhatatlan. Amíg benne van a szivacsban, addig ez a porózus kőzet pont olyan szilárd és teherbíró, mint azelőtt, hogy a vízzel találkozott volna.
Amint azonban a víz kijut ebből a kőzetből, a szivacs összenyomódik. Összenyomódás közben kiszorítja magából a vizet. Azt ugye mindenki tudja, hogy a megfelelő nyomású vízsugárral acélt lehet vágni. Követ meg pláne. Hát kérem, ilyenkor olyan nyomással préselődik ki a kőzetből a víz, hogy szanaszét vágja a körülötte lévő struktúrákat. A terhelés hatására tehát úgy zuhan magába a talaj, mintha ott se lett volna.
És most nézzünk szét a tározó betongátján! Ha egy negyven méteres szakaszon mosta alá a víz a területet, akkor e felett a terület felett minimum 40 000 tonna gátanyag volt. Amint ennek az alátámasztása megszűnt, a gátunk olyanná vált, mint egy híd. A két szélső alátámasztási ponton a gát keresztmetszetében lévő anyagnak kellett volna elbírnia ennek a 40 000 tonnának a felét-felét. A képek azt mutatják, hogy nem bírta el. Lustaságomból (és egy csomó alapadat hiányában) nem számolom ki, milyen nyíróerőt kellett volna elviselnie ennek a kohósalak-betontömbnek, de azt látjuk, hogy nem bírta. Nem erre tervezték, na. A másik oldalon valószínűleg több tartás maradt a talajban, mert ott nem szakadt le függőlegesen a gát, hanem a lebillenő másik oldal törte le.
Nehezen tudok elképzelni mást, mint hogy alámosta a víz a gátat. Túl nagy erők kellettek ennek a műtárgynak a megmozdításához, és ekkora erők semmi másban nem voltak a közelben, csak magában a gátban. Maga a gát volt az erő, ahogy a helyi érdekeltségű vezérigazgató is mondta. És erre nem lehet felkészülni. Ez ellen nincs védelem. Hacsak az nem, hogy nem építünk az emberek feje fölé sok millió köbméter életveszélyes anyagot tartalmazó tartályokat, hanem vállalva a költségeket, a föld felszíne alá mélyesztjük, netán a dombtető helyett a völgyben építjük fel őket.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16517117-6ab3eeb3dfb4e' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16517117&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16517117-6ab3eeb3dfb4e&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16517117-6ab3eeb3dfb4e' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
@Lewyke: igen , elvben úgy van hogy mondod, tudták a korát is ,és azt is hogy milyen volt az időjárás, de ezelőtt ha jól tudom nem volt baj a gáttal (a greenpeace-es fotókat hagyjuk) és nem volt semmi külső jel,szivárgás, repedés, ami indokolta volna a vizsgálatot, „csak úgy” pedig nem szoktak ilyet csinálni, maximum a 2-3-5éves ellenőrzéskor, már ha van olyan
egyébként pedig ez magyarország, és ezzel azt hiszem mindent elmondtam
@Paulybird: lehetséges válaszok
olcsó volt a telek
legideálisabb az áruszállítás szempontjából
a(a cikk alapján) talajminőség a gátépítés szempontjából legideálisabb
vagy ennek a 3-nak a legkellemesebb keveréke
vagy vmi más:)
@Paulybird: azért ez ott sántít, hogy ezt a tározót tömték iszappal, vagyis tegyük fel a benne lévő talaj szintje induláskor azonos volt a körülötte lévő táj szintjével
azóta, hogy teszik bele az iszapot, az iszap kiülepszik, beköt, tehát egy egyre magasabbra kerülő, lúgos kémhatású tó jön létre, egy település tőszomszédságában
ez nem épp az inherens biztonság iskolapéldája
külszíni fejtések helyén, ahol már abbahagyták a kitermelést általában már a művelésből fakadóan alacsonyabban van mint a környezete, oda lehetne ilyeneket telepíteni
@GL: hm. lehet, h Neked lesz igazad. Én arra gondolok, h ebben az országban mondjuk a 80-asok közepétől folyik egy jelentős hatalmi harc. Amit nem neveznék „kincstárinak”. A többit megláthatod a linken: 1rem1.com/a-vorosiszap-hadmuvelet/
azt nem mondom, h az itt írtak igazak, sőt, nagyon konteo teória íze van.
De, gondolkodni még szabad…
@Krujs: Te tudod, hogy szivárgott, tudod, hogy hogyan ellenőrizték a gátat?
Nem hiszem.
Orbán se tudta.
Én sem tudom.
Ez szakmai kérdés, csak vannak akik azt hiszik, hogy ők jobban tudják.
Hiszen van 4/3-uk.
@Shinigami Daiko: ? ezt nekem? mi van?
@Paulybird: Azért rakták fölülre, hogy ne menjen bele talajvíz. Ha a völgybe rakod, akkor az alját nagyon meg kellett volna erősíteni, ami sok pénz lett volna. Így olcsóbb volt.
@Paulybird: „ad1, megkeresed az ország legmélyebb pontját, és odateszed”
1. az ország legmélyebb pontjánál is van mélyebb pont. ugye a Kárpát-medence lefolyója nem egy nagy lyuk valahol középen. lehet hogy a szomszédos országban, de van mélyebb pont.
2. ha távol van a gyártól, akkor egyrészt irtózatos költség oda szállítani a cuccot
3. az ott élők miért engednék, hogy melléjük települjön egy többszáz kilométerre szennyező (és adózó!) gyár szemettárolója?
4. ha van ilyen legmélyebb pont, akkor minden veszélyes hulladékot oda kell vinni az országból? szar lesz ott, eléggé
plusz egy reakció a korábban feltett „miért nem völgybe?” kérdésre: a völgyeket általában vízek mosták ki völgyekké, és patakok, folyók futnak bennük. vagy legalábbis az esővízet elvezetik. nem jó ötlet egy ilyen tározót ennek kitenni
@GL: amúgy – szvsz – az egész, hol a mérnök, ki a mérnök, meg az ilyen-olyan minisztérium – stb. keresgélés nagy-nagy vakvágány. Az illető létesítmény – vörösiszap tározó kazetta – tipikusan olyasmi, amit megépítesz, mert a cucc másféle kezelése sokkal drágább lenne – úgy, h a legolcsóbb legyen, aztán örülsz h 20-30-40 akárhány éven keresztül lehetőleg nem sok pénzt visz (ld. éves profit). Most mondjuk ez a dolog elég sz..rul sült el. De
a dolog jellege miatt műszakilag nemigen lehet senkit lesittelni – mert akkor a gátőr is ide tartozna, azt meg eddig nem okolta senki.
@Krujs: nem értem én sem, mi van?
@GL:
Én arra tennék hogy aki ért ehhez és illetékes orbánnal beszél előbb és nem a Fókuszplusszal meg a poprivcsákmaunikával.
Az hogy ezek másnapra kizárták az esőzést meg a terrorakciót azt én nem tartom hihetetlennek.
szerinetm a lúgot azért nem semlegesítik, mert az higítással jár, nem is kevéssel, mivel a pH logaritmikus mértékegység… Ahhoz, hogy elérjék a semleges 7-es pH értéket sokszorosára kéne higítani a cuccot.
@lakohaz: és az nagyon-nagyon sok pézbe kerülne
@lakohaz: semlegesítés : savval reagáltatás. nem kell több nagyságrend anyag hozzá.
amihez
hülye blogmotor!
amihez több nagyságrend anyag (víz) kell, az a higítás.
@Paulybird: én meg semmilyen mérnök vagyok, csak nem értem, hogy miért éppen úgy és oda, illetve dehogynem, ahogy írták sokan, sokszor: így volt olcsóbb, csókolom. Most kiderült, hogy mégsem lett olyan olcsó. A rövidtávú gondolkodás hátrányai.
@Shinigami Daiko:
Ha a gátőr mulasztott, akkor a gátőrt is felelősségre lehet vonni (bár ez nem elégíti ki a vérszomjasokat), ha az üzemeltetők, tulajdonosok, akkor azokat, ha az építők, építtetők akkor azokat (már ha meg lehet őket találni), de ezt cak tények és szakmai kérdések alapján lehet, ezektől politikusokat, újságírókat távol kellene tartani. persze ez csak az elmélet, mert nekik sokkal nagyobb befolyásuk van, mint egy szakértőnek.
Az elméletekkel meg az a baj, hogy szinte bármire lehetne gyártani. akár arra is, hogy valakiknek érdeke a gyár megszerzése, aztán belepiszkáltak egy kicsit, csak rosszul sült el.
De alapos vizsgálat nélkül ez is pont annyit ér, mint a többi.
@padisah:
na figyu.
Ez egy dimbes dombos vidék. Nem tudom miért gondolod, hogy mondjuk Zircen vagy Gánton csak úgy nézhet ki egy kűlszini fejtés, hogy van egy nagy gödör, ami már eleve valami mélyponton van…
És mondjuk nem úgy, hogy a falu fölött el van hordva egy egy dombnak a fele.
Azokon a helyeken, ahonnan már tényleg nem tud semerre sem elfolyni a víz, általában úgynevezett tavak képződnek. Ezek az úgynevezett tavak meg általában már előbb ott szoktak lenni a tuti helyeken, mintsemhogy a fost lehetne deponálni.
Eg ilyen tározó elgé nagy léptékű cucc, tehát nem jó, ha úgy próbálod elképzelni, mint egy telek sarkában létesíthető pöcegödör, amibe csak belengedem a kulát, oszt ott jól ellesz…
@zero: Oszlassunk tévedéseket:
1. A NaOH a timföldgyártás fő reagense; az iszapban eleve benne van. A gyártási technológiának megfelelően két lépésben is visszanyernek belőle, de még így is sok marad benne. A timföldgyárak többsége annyit nyer vissza belőle, amennyivel durván 10–12 közé csökkenti a pH-t. A pH 12 durván 1 g/l NaOH-nak felel meg; az EU a vörösiszapot pH = 11,5 alatt nem tekinti veszélyes hulladéknak — éppen azért, mert maga az iszap környezetileg tök semleges; a veszély a benne maradt nátronlúg. Ennek az iszapnak a pH-ja 13 fölött volt; a 13 kb. 4 g/l NaOF-nak felel meg.
SZVSZ durva hiba volt engedélyezni, hogy ennyi NaOH-ot benne hagyjanak a zagyban.
2. A tározón nem öntenek hozzá vizet; éppen ellenkezőleg: abban reménykednek, hogy minél szárazabb lesz az idő, mert akkor gyorsabban szikkad, és ha eléggé szikkadt, akkor utántölthetik a következő adagot.
@Ipari-antidepresszió:
háde dik má, nem én is épp pont eztet magyarázom-e?!
@Krujs: És az illetékes már másnap tudta… és bizonyítékai is voltak?
…és orbánhoz megy elsőre… nem mondjuk rendőrségre feljelentést tenni?
Ha viszont nincs bizonyíték…és mégis azt mondja az orbán…akkor az mi is?
@justflash: ej mindig ezen szoktam elhasalni:) Hogy azt ott Magyarország:)
A CÉg nem adott ki közleményt, hogy az emberek láthassák, mit milyen módon?
legalább csak a látszatát.
Ja és még valami, kissé jót röhögnek más országokban a kártérítések összegén:(
Még azt sem tudni ki a hibás, vagy mi, rögtön ítélkeznek. Világszociologia eredményeképpen kérdezem így 11-kor, hogy van-e másik planéta? Oda akarok menni:(
@Hammer:
épp a te kedvedért írtam, hogy „nagyon leegyszerűsítve”, ezekszerint végülis hiába.
a lényeg, hogy a mélypontoknak is vannak komoly hátrányai.
csak hogy ne maradjon bárkiben félreértés, ha van akinek személyesen felróható hibája okozta a katasztrófát, azt ki kell deríteni, és példásan felelősségre vonni. De amíg ez nem derül ki, addig nem kellene mindenféle elméletek szerint prejudikálni, legyen az a fő 4/3-os, vagy ilyen-olyan újságíró. Politikai célokra az esetet felhasználni meg végképp gusztustalan lenne.
Oszlassunk tévedéseket:
3. A zagyot nem teherautón szállítják föl a hányóra, hanem csővezetéken, és úgy locsoljáxét, hogy mozgatják a csövet. Ehhez az kell, hogy a zagy nedvességtartalma 40–45 % legyen; erősen gyanítható, hogy az idei rendkívüli időjárás miatt ez még meg is nőtt; az idén ahelyett, hogy szikkadt volna, inkább nedvesedett még.
„Most jöttem meg Devecserről, nedvesített kötszert vittünk a dokinak egy gyártó cég jóvoltából mert nincsen neki már több. (Ezért engedtek be.) WC-papírral és újságokkal kötözték be a mentésen dolgozók véresre mart lábát (akik a bekötözés után mennek is vissza a trutyiba.) Szereztünk neki egy autót is az ÁNTSZ-től. Az övét összetörte a trutyi..
A katasztrófavédelemnek gyakorlatilag nincsen egészségügyi részlege. Minden teher a háziorvosokra szakad.
Ma de. egész Devecserben egy db mini markológépet gépet láttam dolgozni, és rengeteg embert lapáttal. Meg több száz rendőrt, katonát. Működött a gulyáságyú és az 50 éves Csepel teherautókra szerelt 50 éves vegyvédelmi tisztító felszerelés… 30-40 éves URAL-ok és ZIL-ek. Padokkal felszerelve várják a kitelepítési parancsot.
3 perc után fel kellett vennünk a maszkot. Annak ellenére, hogy folyamatosan locsolnak. Gond van már a levegővel is.
A újságírók a város szélén ácsorognak. A lakosok utálják őket.
Nekünk is kb. 50-60 eltűntről beszéltek.
A cigányok meg közben lopnak mindent. Ásványvizet, élelmiszert, gumicsizmát, ruhát, stb. amit elvisznek a sümegi piacra eladni.”
Oszlassunk tévedéseket:
4. A zagyot piszkosul veszélyes lenne valamiféle gödrökben tárolni, mert ami kiszivárog belőle, az teljesen elszennyezné a talajvizet. Kifóliázni egyenesen reménytelen; ennyire agresszív közegben a fólia beoldódik. Ha gátak közé rakjuk, a kiszivárgó víz a gát köré húzott árokban gyűlik, és onnan visszaszivattyúzzák a tározóba.
@kíváncsivagyok:
azért az elsőre is látszik, hogy semmilyen fejlett ellenőrző rendszer sincs kiépítve. sem kamerák, sem elmozdulásmérők, sem mérőkutak (amit akár már egy kicsit is bonyolult építkezésen is használnak). az más kérdés hogy lehet hogy csak percekkel korábban jeleztek volna…
láthatóan senki sem foglalkozott azzal, mi van akkor ha szakad a gát (tulajdonos/hatóság/önkormányzat). a most készülő terelő gátrendszernek (és esetleg szükség tározóknak) régen készen kellett volna lennie. legalább egy nagyobb tározóra való semlegesítő anyagnak kellett volna a raktáraikban lennie. a környező települések összes lakójának védőruházatot kellett volna biztosítani és riasztó rendszert kiépíteni, illetve menekülési/mentési tervet készíteni.
az éves 26milliárd ft-os bevételhez képest elenyésző költségek és ha csak a fele megvalósul most egészen másról kéne beszélni. ráadásul nem hatalmas dolgok ezek sem, az árvízi védekezésben sok mindent használnak.
szerinted mindenki megtette a tőle telhetőt?
Sziasztok!
Ajkai születésű, ma már nem ott lakó, de az érintett területen 7-10 naponként átutazó ember vagyok.
Mindenek előtt annyit, hogy a vidék személyesen meglátva, az itteni nincstelenné vált lakosok és a katasztrófával, az ismeretlen jövővel küzdő emberek látványa és a mai napon a közéjük való beállás a híradásokban láthatónál kifejezhetetlenül sokszor szívszorítóbb és megdöbbentőbb volt. Ha azt írom, hogy a helyzet és a helyszín tragikus, akkor hazudok, mert annál sokkal súlyosabb!
De ami miatt hozzászólnék a poszthoz: egyet értek a poszt írójával a következő kiegészítéssel: a térségben a bauxitbányászattal együtt járt a nem kis mennyiségű karsztvíz kiemelése is. Akkoriban sokan e tevékenység következményeként nevesítették például a hévízi tó vízsszintjének csökkenését, a tapolcai tavasbarlang kiszáradását. A bányászati tevékenység gyakorlatilag megszűnésével együtt a vízkivétel is minimálisra redukálódott, így a mélyebb rétegek ismét víz alá kerültek, rendben van Hévíz és csónakázhatunk Tapolcán is. De a zagytározók alá is ugyanúgy visszakerült a talalyvíz, ami gátolta a felszíni csapadék mélyebb rétegekben történő elfolyását. A következmény teljesen egyértelműen olvasható a posztban.
Gondolom, sokan megnéztétek a gugli mepszben a területet, íme a linkje: maps.google.com/maps?f=q&source=s_q&hl=hu&geocode=&q=Ajka,+Magyarorsz%C3%A1g&sll=37.0625,-95.677068&sspn=31.095668,86.220703&ie=UTF8&hq=&hnear=Ajka,+Magyarorsz%C3%A1g&ll=47.090929,17.513065&spn=0.026063,0.0842&t=h&z=14
A műholdas képen a zagytározók látszanak, melyhez egy kis magyarázat:
Induljunk ki a kép közepén látható vöröses színűből: ez az ominózus tároló. Ennek az ÉNy-i sarka sérült (a bal felső, közel derékszögű), ellentétben az indexen is olvasható grínpíszes hülyeséggel, ami a DNy-i sarkot mutatja. Az aktív kazettától keleti riányban, Ajka felé – azaz jobbra – vannak a lezárt kazetták; jól elkülöníthető a szürkés és további három zöld. Ez utóbbiak már lezártak és úgymond rekultiváltak: tehát földdel befedettek és minimális növényzettel beültetett. Értsd ezalatt, hogy nagyon kisigényű, nagy tűrőképességű inkább fűfélék, hiszen alatta ott van a vörösiszap, aminek a növényzet által való tényleges meghódítása eltart vagy száz évig is. Az öt kazetta fölötti vízszintes vonal a régi vasúti vonal töltése, amit kb 15 évvel ezelőtt áthelyeztek a tározók déli oldalára a patak és az országút mellé. A régi vasútvonal fölött vegyesen van iszap- és víztározó. Maga a „gyár” központi része a kép jobb oldalán, a különálló víztározó alatt helyezkedik el.
Az a kérdés, tehát, hogy miért építettek tározót Kolontár nyakára remélem megválaszolva látszik, hogy szépen haladtak – a domborzati viszonyok miatt – Nyugatra.
Abban nem szeretnék állást foglalni, hogy „túltöltötték-e” a tározót, de az tény, hogy éveken belül egy újabb építésébe kellett volna kezdeni, ha hosszú távon folytatni kívánják volna a timföldgyártást, aminek a mellékterméke a vörösiszap.
Most gátat építenek Kolontár előtt, hogy megakadályozzák az esetleges újabb gátszakadás utáni iszapmozgást. De…
…tudni kell, hogy az egész úgy működik, mint a Balaton. Abban is van iszap, ami nehezebb, mint a víz, így ha a fürdőzők nem kavarják fel, akkor leülepszik. Ugyanez megy végbe a tározóban is: ami elárasztotta a vidéket, az a lúgos folyadék, záróréteg a tározó tetejéről volt, ami természetesen vitt magával lebegő hordalékot és a folyadék áramlásával a masszív, agyag szerű, leülepedett iszapot is, de az iszap több mint 95%-a a tározóban maradt. A folyadék záróréteget képez, mert a híradásokban helyesen elhangzott, a vörösiszap kiszáradva, porszerűen belélegezve káros az egészségre.
A timföldgyártás technológiájához hozzá tartozik a lúg, így kerül ez is a tározóba.
@cirkuszos:
értem én a logikádat, de tényleg nem túl mérnöki 🙂
ezekszerint azt is ellenezned kell, hogy az emberek csak úgy simán házakban lakjanak, mert ugyebár, ha összedől a ház, akkor az a nehéz födém a nyakukba szakad. Súlyosbító körülmény, ha valaki egy magasházban lakik, mert akkor előtte még zakózik is egy kurvanagyot, ha baj van.
A csiallgos ég alatt meg ugyebár ilyen veszély nem áll fent.
Ezeket a dolgokat nem arra tervezik, hogy csak úgy tönkremennek. Sőt, abba is bele kell gondolni, hogyha oda mondjuk egymilliárd forinttal occsóbban lehetett tározót építeni, mint máshová, akkor aból az egymilliárd forintból hány gyerekinkubátort meg szívműtétet lehet fizetni…
Az az igazság, hogy az mebrei élet igenis forintosítható. És forintosítandó is, és törekedni kell az optimumra.
Lehet, hogy mondjuk tízmilliárd forinttal többért csinálják meg a cumót, akkor kevesebb fos folyik ki, és nem hét ember hal meg, csak négy, ugyanakkor értelmesebb dolog tízmilliárd forintot inkább száz szívműtétre elbaszni, megmenteni száz embert, a másik négyet meg hagyni meghalni.
Ez sajna így megy, mert egyelőre nincs jobb
@Shinigami Daiko: Telexomszédjuk a Bakonyi Hőerőmű, onnan hozzák a salakot. Mindkét cég jól jár…
Jöjjön már egy kémikus is. Az, hogy nem semlegesítik a kémhatást, pont azért van, hogy az iszapban lévő nehézfémek ne szabaduljanak föl.
a „nem a MAL felelős” tábornak csupán 2 dolgot:
1.
létezik egy üzemeltetői felelősség.
ha én pl. egy autót üzemeltetek és a zebrán elütök egy gyalogost, mondván, hogy nem fogott a fék, pedig érvényes még a műszaki vizsgám, akkor is felelek.
ha csak parkol az autóm és kifolyik belőle az olaj, akkor azért talajszennyeződésért is én, mint üzemeltető felelek. tudom, az ma magyarországon senkinek nem jut eszébe.
2.
miért nem volt a cégnek megfelelő felelősségbiztosítása? ja, hogy a biztosító általában bizonyos feltételekhez (kármegelőzési intézkedések) köti, hogy bevállal-e egy kockázatot és azt esetleg nem volt hajlandó teljesíteni a MAL? vagy csak nem érdekelte?
szóval akkor mennyire is felelősségteljes a cég vezetése?
tehát miért is a lakosságnak, az adófizetőknek kell most sms-eket, ruhákat, kaját küldeni? mert egy magáncég vezetősége felelőtlen? kérdezem ezt én, aki tegnap nagyobb mennyiségű segélyt küldött.
és ha megtaláljuk a felelősöket, akkor azok anyagi kártérítési felelősege csökken az adományok összegével???
Ami benne maradt a kazettában az állítólag a leülepedett sűrű összetömörült iszap, aminek elvileg igen alacsony a nedvességtartalma. Nem véletlen nem folyt ki a padlóig kidőlt gátfalon. Kérdem én, hogy ugyanez az anyag miért folyna jobban ki a most emlegetett és összedőlni látszó északi falon ráadásul úgy, hogy nem csak a tőszomszéd kolontárt hanem devecsert is evakuálással riogatják?
@traff: Geokémikus vagyok; egyebek közt egy direkt ezzel foglalkozó munkacsoport tagja.
Az iszapban nincsenek olyan nehézfémek, amik fölszabadulását meg kellene akadályozni. Egész egyszerűen nincsenek:
mta.hu/cikkek/a-vorosiszap-szennyezes-hatasai-125707
Azért nem közömbösítik, mert azt marha nehéz és drága.
A völgyben építették fel a tárolókat. Csak megteltek. Akkor azok tetejére a mostaniakat.
pásztörperc, köszi. Az első napokban ezen ment a tanakodás ugyanis, hogy akkor most öntseek-e szanaszéjjel ecetet vagy ne.Meg bele mennyit a folyókba.
köszönöm a posztot, lám a blogvilág nem feltétlenül a felszínes fröcsögés terepe, lehet(ne) ezt sokkal jobban művelni.
na most kicsit álmos vagyok, ezért variálás helyett rákérdek: a poszt írója szerint ki lehet jelenteni, hogy emberi hiba volt, hogy nem homogén talajra építették a tározót, emígyen időzített bombát hozva létre?
és persze: ki végezte a talaj-feltárást? Milyen szakvéleményt adott ki a keze közül, hogy jó a talaj, vagy leírta hogy nem jó, és akkor meg az a hibás, aki nem vette figyelembe (a tervez és engedélyt kiadó szervek)?
@Franzi:
„ha én pl. egy autót üzemeltetek és a zebrán elütök egy gyalogost, mondván, hogy nem fogott a fék, pedig érvényes még a műszaki vizsgám, akkor is felelek. „
És azért is én felelek, ha kilép elém a gyalogos, vészfékezek és a pedál eltörik alattam, konstrukciós hiba miatt?
Értem én, hogy felelőst keresünk, de talán várjuk már meg, hogy kiderítik, mi volt a gátszakadás oka, mert akkor az is kiderül, hogy megakadályozható volt-e vagy sem? Túltöltötték vagy sem? Betartották-e az irányadó környezetvédelmi és üzemeltetési előírásokat? Tervezési hibás volt-e a gát (pl. megfelelően stabil volt-e alatta a talaj)? Satöbbi.
@Franzi:
„ha én pl. egy autót üzemeltetek és a zebrán elütök egy gyalogost, mondván, hogy nem fogott a fék, pedig érvényes még a műszaki vizsgám, akkor is felelek.”
már hogy felelnél, kedves? amikor a műszaki vizsgáztató hibázott?
@háténimmár: Ezt én sem értem. Az a vörösiszap az állaga miatt nem fog kifolyni, sőt hétfőn sem vörös iszap áradat volt, hanem lúgos víz áradat, aminek vörös volt a színe, az a vörös trutyi, amit takarítanak az emberek sem vörös iszap, hanem az áradat által felszedett hordalék, amit a vörös lúgos víz elszínezett, a sok „szakértő” úgy félrevezette az embereket, hogy szó szerint kiröhögték az Akadémia emberét, amikor arról beszélt, hogy a szerkezetileg nem sérült házakat csak szimplán le kell slagozni, majd kifesteni, szerintem ez a szálló por is baromság, ha kiszárad, mert a hordalék alig tartalmazott valódi vörös iszapot, amiből a veszélyes szálló por keletkezhet.
@Lesből Támadó Szárítókötél: látom neked is feltűnt ez az okos mondat 🙂
Franzi fiú valszeg az „akasszunk, de gyorsan” -félék táborát erősíti…
Amúgy ha jól sejtem, a tározók magasság úgy van kialakítva, hogy nem lehet túltöltnei, mert max, peremig érő trutyi-szintre van (túl)tervezve. Ha jól értem a posztot, bár mindjárt ráesek az asztalra és elalszom, szóval magában a gátfalban keletkezett feszültég, szinte függetlenül az iszaptól talán ha üres a tároló, akkor is eltörik a gát, mert alatt nem homogén a talaj, és a gyorsabban összeomló altalaj miatt híddá vált a gát egy szakasza, és nem bírta el saját magát és puff…
végre magyarázatot kaptam rá hogy a magasan lévő víz miért mosta ki talajig a gátat… nem mosta ki, eleve úgy tört el az egész, a víz már csak tágította.
Ez a rész nem igazán világos:
Amint azonban a víz kijut ebből a kőzetből, a szivacs összenyomódik. Összenyomódás közben kiszorítja magából a vizet. Azt ugye mindenki tudja, hogy a megfelelő nyomású vízsugárral acélt lehet vágni. Követ meg pláne. Hát kérem, ilyenkor olyan nyomással préselődik ki a kőzetből a víz, hogy szanaszét vágja a körülötte lévő struktúrákat. A terhelés hatására tehát úgy zuhan magába a talaj, mintha ott se lett volna.
A korábbi tömött talajból a „szivacs” ugye úgy keletkezik, hogy a víz mozog rajta keresztül. Az meg olyankor szokott mozogni, ha valahol ki is tud jönni.
Ez az egész nem lehet túl mélyen (még az „összeboltozódási” mélység felett, tehát a kifolyás sem lehet messze.
Ezt észlelni kellett volna.
Ha jól értem a szivacs összenyomódása gyors folyamat, amint valahol a közelben „kihúzódik a dugó”, azaz feltörhet a buzgár, kellő keresztmetszeten.
Szerintem lassabb folyamatok vannak a háttérben. Nem a „megsűlyedés” a lényeg, hanem a „kinyomódás”. A gátat folyamatos iszapnyomás tolja oldalra.
A nem tömör kőzetből álló talajok szuperviszkózus folyadékként is viselkedhetnek. Azaz baromi lassan, de engednek a nyíróerőknek – jelen esetben az egész gát oldalra mozgásának. Van ami gyorsítja ezt a folyamatot, pl. a nedvesség és a rezgések.
szemléletesen: az iszap lassan elnyeli a tárgyakat, a por nem (bár itt már nem csak nyíróerőkről van szó)
Ez lassú folyamat: a pisai torony se egy éjszaka dőlt meg. A lényeg, hogy a talaj „tart”, abban az értelemben, hogy nem enged a viszokozitásából eredőnél nagyobb mozgást, monjuk 1-2mm/év.
A beton olyan, hogy a nyomást jól bírja, de a húzást nem. A gát közepe a lassú csúszás miatt „kihasasodik” az a pár cm észrevehetetlen 65m szélességnél, a sarkoknál viszont az iszapnyomás már nem a talajra megy át nyírófeszültségként, hanem egyre inkább a gát betonszerű anyagára terhelődik húzófeszültségként. (Lehet hogy ezzel nem is számolt a tervező?)
Egyszer csak nem bírja, és reped. Ha azon megindul kifelé a víz, akkor az már tágul tovább.
Hogy itt mi volt a gond?
-Eleve kevesebb időre tervezték a műtárgyat?
-Alprobléma: átnedvesedett az altalaj, és emiatt csökkent a tartása?
-Túltöltötték?
Talán kiderül majd…
@ó jaj: Az a feneség, hogy a gát tömörségét jórészt a kisebb-nagyobb darabokat kenőanyagként egymáshoz tapasztó agyagásványok adják. Tudjuk, hogy ezek az agyagásványok az erős bázisok hatására szétesnek, de nem tudjuk eléggé, hogy mi lesz akkor belőlük, és ezek a termékek mennyire lesznek vízzárók.
Más szóval: nem tudjuk, mennyire hatol be a lúg a falba, és mennyire rontja le annak állapotát.
Nagyon valószínűnek tartom, hogy ha a nemzetközi gyakorlathoz hasonlóan rendesen ( pH<11,5) visszanyerték volna a nátronlúgot, a gát kvázi örökké állna. Ezt a technológiát azonban az összes érintett hatóság engedélyezte az üzemnek.
@Pásztörperc: az nem lehet hogy a lúgos folyadék beszivárogva a gát szerkezetébe oxidálta azt? elvileg a lúghatás is képes kigyengíteni ezt a cementált kohósalakot…
@Pásztörperc: ok már látom csak nem frissült az oldal
@ó jaj: ha üres lett volna nem törik el , de ha az alámosódás egyszer megindult akkor nagyon nehéz (lehetetlen?) ekkora tározónál megfogni
plusz ugye az agyagrétegen ami elvileg a tározó sarka alatt van könnyen megcsúszhatnak a fölötte lévő rétegek ha eléggé átnedvesedik a talaj
@justflash: oxidálta=korrodálta
@Lesből Támadó Szárítókötél:
nem, azért nem te felelsz, de az egy más felállás.
nekem zsigerből nem tetszett az azonnali kijelentés, hogy „nem mi vagyunk a hibásak”.
nyilvánvaló, hogy itt a felelősség egy többszereplős történet. de azonnal kijelenteni – főleg az üzemeltetőnek – hogy ő nem hibás és nem felelős, eléggé necces.
egy sikeres és fair kommunikáció valahogy így nézhetett volna ki:
„nagyon sajnáljuk a történteteket, mindent megteszünk, hogy az károsultakon segítsünk, szorosan együttműködünk a hatóságokkal, hogy kideríthessük a szerencsétlenség okát és felelősségét. amennyiben kiderülne, hogy a MAL mulasztása, természetesen vállaljuk a felelősséget. ”
szóval vmi ilyesmit tudnék elképzelni és nem felháborodni azon, hogy felfüggesztették a cég tevékenységét, ameddig nincs tisztázva a szerencsétlenség oka. és nem azt mondani, hoyg nem veszélyes az cucc, ami kifolyt.
@ó jaj:
természetesen felelsz. te felelsz azért, hogy az autód biztonságos legyen.
ha téged ütne el az autó, akkor téged le lehetne pattintani azzal, hogy a műszaki vizsgáztatóhoz fordulj?
@Paulybird:
lajkolom ahogy tolod, de az ember elet forintositos logikad massziv baromsag. ilyen dolgokon alapvetoen nem szabad sporolni. plane ha pirostrutyit tarolunk a bungiban vagy barmilyen hasonlo mocskot. ha 1 miliarddal kerul tobbe akkor annyival, ha tizzel akkor annyival.
persze a valosagban nem igy van. tudomamen! siman kisporoljak belole az anyagot mert majd ok tudjak mennyi so kell bele! bar az eloirasok, szabvanyok stb szepen eloirjak mibol mennyi, hogyan. ugyes mernok kimeri-megmeri-kiszamolja-megtervezi, aztan a vegen siman kihagynak belole ezt-azt. hogy miert? mert megtehetik. mert mindig van koma a hivatalban, aki majd atveszi, alairja, ellenorzi „okosba”, kiadja a zengedelyt stb..! persze jol jar mindenki. aztan, h majd 20-30-40 ev mulva faluk szorfoznek a slejmon, ki nem szarja le!
a vegere hagytam a legdurvabb reszt, kapaszkodj mert be fog a segged szarni! az ugyesen megsporolt 1-10-100 miliardbol kurvara nem lelegezteto gepet, inkubatort meg maripent vesznek az akarmelyik korhaznak, de nem am! hanem mondjuk helikoptert, porset meg lapostevet esetleg olyan helikoptert amiben van porse meg laposteve. es bizony nem a szegeny gyerekeknek mindezt…