Alámosás
Eredeti szerző: Pásztörperc
Kedves Olvtársak!
Ennek a műnek a szerzője nem én vagyok, hanem kiski kollég. Technikai okokból úgy alakult, hogy én teszem föl ide, de az ő nevében:
<
p style=”text-align: justify”>Pasteur/c
Amikor terveznek egy műtárgyat, mint egy iszaptározó, mérnökök dolgoznak az ügyön. A mérnök alapvetően gondos ember. De mert a mérnökök közt is akad trehány, sőt buta, gondatlan és felelőtlen is, a gondos és felelős mérnökök alkottak egy olyan szabályrendszert, amit minden mérnöknek be kell tartania.
Amikor tehát egy mérnököt megbíznak egy tározó tervezésével, előveszi a szabályrendszert, és nekiáll végigmenni az előírt lépéseken. Az effektív tervezést előkészítés előzi meg. Ennek is van sok lépése, de minket ebből csak az érdekel, hogy meg kell vizsgálni, milyen talajra akarunk ilyen komoly súlyt ráhelyezni.
Ezt a következőképpen csinálják mérnökék. Kiszámolják, mekkora teher fog nehezedni a talajra. Ez könnyű: tudjuk hogy mekkora az építendő és tárolandó anyag sűrűsége és mérete. (Pongyola megközelítés: a tározót a tárolandó anyag bent tartására tervezik, tehát ehhez nem kell még a talaj ismerete.) Azt is tudjuk, hogy egy bizonyos terhelés milyen mélységig érezteti a hatását. Egyszerűen elképzelhető: építsünk egy homokdombot, és abba fúrjunk vízszintesen egy lukat. Aztán tegyünk a domb tetejére egy betonkockát. Ha a lukat a domb tetejéhez közel fúrtuk, beomlik. Ha az aljához közel, nem omlik be. A mi betonkockánk által okozott terhelés eloszlott, „átboltozódott”.
Tehát a mérnök kiadja a feladatot: talajmechanikai vizsgálatot rendel. A földtudósok ilyenkor kivonulnak a helyszínre, és nekiállnak lukakat fúrni – az előzetes feltételezések szerinti átboltozódási határig. A fúrt lukakból kiszedik a mintát. Ezt magmintának nevezik, mert pontosan olyan állapotban van, mint amikor még lent a föld mélyében volt. A magmintát azonnal becsomagolják vízhatlanul. (Izé… Szóval hát: kotont húznak rá.) A magmintákat aztán elviszik a laborba, beteszik egy vízzel telt tartályba, és elkezdik növelni a víz nyomását. Mint tudjuk, a víz összenyomhatatlan, tehát a minta pont úgy fog viselkedni, mintha ki se vettük volna a talajból, ahol szintén nem tudna mondjuk oldalirányban szétesni. Amikor aztán a minta szerkezete összeroppan, a mérnök megkapta az adott talaj teherbíró képességét.
Talaj néven itt ne azt képzeljük el, amit a földfelszínen látunk. Különböző mélységekben egymás alatt különféle anyagféleségek vannak. Fent a humusz, mi ezt látjuk. De lentebb lehet márga, lösz, agyag, iszap, kavics, homokkő, mészkő, gránit stb. Ezek közül sok vízzel telített, sok meg nem. Amikor a talajtanászok egy ilyen területre kimennek, sok lukat fúrnak, és mérik, melyik fúrásban melyik talajfajta milyen mélységben váltja a másikat. Aztán ezt jól megrajzolják a manapság divatos 3D-ben, és ezzel megkapják az adott terület rétegszelvényét. Most már pontosan tudja a mérnök, hogy minek a tetejére épít, és azt is, hogy az mekkora terhelést bír el.
És ezek után tervezi meg a műtárgyat. Ami szépen áll és működik az idők végezetéig. Illetve hát, nem addig, mert addig semmi sem működik. Az emberi építmények főleg nem. A földrengés, a szél, a jég, a villámlás, de még a baktériumok, a növények és a víz is mind-mind azért vannak, hogy tönkretegyék az ember készítményeit.
Ezek közül a mérnökök a vizet szeretik legjobban. A víz az entrópia éllovasa. Mert mozog. Mindenhova bemegy. És mindig mozog. A talajban lévő vizek is mozognak. Mozog, folyik a talajvíz, mozognak a rétegvizek. Leginkább arra, amerre úri kedvük tartja. Erre mondták anno az építészek, hogy egy vízépítő mérnöknek csak annyit kell tudnia, hogy a víz lefelé folyik. Viszont ezt a víz magától is tudja, ergo a vízépítők képzését akár meg is spórolhatnánk.
Nos, igen. A víz főként lefelé folyik. De amikor akadályba ütközik, akkor hisztizni kezd. Örvényeket csinál. Kis mikroörvénykéket. És nekiáll megenni az útjában lévő anyagot. Mert nem csak mozog, de remek oldószer is. Mindenből kimossa a könnyebben oldható anyagokat, kiszakítja a kevésbé szilárd részecskéket. Ezzel nem jut sokkal előbbre, viszont ráér. Évente egy milliméter? Belefér. Lassan, de biztosan bármilyen kőzeten átrágja magát. Csinál belőle szivacsot. A felszínen meg békésen elvan minden anélkül, hogy észre lehetne venni. Mert: a víz összenyomhatatlan. Amíg benne van a szivacsban, addig ez a porózus kőzet pont olyan szilárd és teherbíró, mint azelőtt, hogy a vízzel találkozott volna.
Amint azonban a víz kijut ebből a kőzetből, a szivacs összenyomódik. Összenyomódás közben kiszorítja magából a vizet. Azt ugye mindenki tudja, hogy a megfelelő nyomású vízsugárral acélt lehet vágni. Követ meg pláne. Hát kérem, ilyenkor olyan nyomással préselődik ki a kőzetből a víz, hogy szanaszét vágja a körülötte lévő struktúrákat. A terhelés hatására tehát úgy zuhan magába a talaj, mintha ott se lett volna.
És most nézzünk szét a tározó betongátján! Ha egy negyven méteres szakaszon mosta alá a víz a területet, akkor e felett a terület felett minimum 40 000 tonna gátanyag volt. Amint ennek az alátámasztása megszűnt, a gátunk olyanná vált, mint egy híd. A két szélső alátámasztási ponton a gát keresztmetszetében lévő anyagnak kellett volna elbírnia ennek a 40 000 tonnának a felét-felét. A képek azt mutatják, hogy nem bírta el. Lustaságomból (és egy csomó alapadat hiányában) nem számolom ki, milyen nyíróerőt kellett volna elviselnie ennek a kohósalak-betontömbnek, de azt látjuk, hogy nem bírta. Nem erre tervezték, na. A másik oldalon valószínűleg több tartás maradt a talajban, mert ott nem szakadt le függőlegesen a gát, hanem a lebillenő másik oldal törte le.
Nehezen tudok elképzelni mást, mint hogy alámosta a víz a gátat. Túl nagy erők kellettek ennek a műtárgynak a megmozdításához, és ekkora erők semmi másban nem voltak a közelben, csak magában a gátban. Maga a gát volt az erő, ahogy a helyi érdekeltségű vezérigazgató is mondta. És erre nem lehet felkészülni. Ez ellen nincs védelem. Hacsak az nem, hogy nem építünk az emberek feje fölé sok millió köbméter életveszélyes anyagot tartalmazó tartályokat, hanem vállalva a költségeket, a föld felszíne alá mélyesztjük, netán a dombtető helyett a völgyben építjük fel őket.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16517117-6ab3d34063144' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16517117&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16517117-6ab3d34063144&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16517117-6ab3d34063144' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
@Kekeckokec: azért ehhez a sztoridhoz annyit tudni kell, h a talajmechanika és kapcsolódó tudományok majdnem annyit fejlődtek a Ferenc J. híd óta, mint az informatika az első számítógép óta és eljutott oda h az ilyen problémák már ismertek, előreláthatők, elkerülhetők, csak tervezői szakértelem kérdése és nem „meglepetés”.
@ZöldHullám: Akkor mi okozhatta? Kis manók kilapátolták a talajt éjszakánként? Vagy a tervezés nem vett figyelembe valamilyen paramétert, vagy a működtetés volt szabálytalan. Nem tudok arról hogy a Katrina arra járt volna…
@ZöldHullám: „csak tervezői szakértelem kérdése és nem „meglepetés” — ja
igaz, csak. Többször mondtam már itt (is), h van még a gazdasági szempont. Vegyük az alumíniumgyártást, a teljes vertikumot. A technika mai szintjén kénytelen vagy timföldet csinálni – nem vagyok kohász, nem tudom, van-e egyáltalán más megoldás az alumínium fém kinyerésére.
Amikor a timföldet megcsinálod, képződik a vörösiszap (meg még sokminden, fentebb le is van írva). Ez melléktermék/hulladék, ami viszi a pénzt, nem pedig hozza.
Ha a Te pénzed van benne (filozófiai kérdés, h mindig benne van) akkor hogy mérlegelsz kérlek?
Maximalizálod a profitot, vagy pedig???
@gmower: Égyetértve veled, annyit tennék hozzá, hogy az emberi létesítmények tönkremenetelében mindig közrejátszik a „természeti” tényező (fújja a szél, éri a víz, elfárad az anyag, a városi autódat terepen használtad, stb…), de ezeknek a létesítményeknek ismerni kell az emberi és természeti korlátait és ez az emberi felelősség illetve az ebből esetlegesen következő emberi mulasztás. Azonban ezeket a meglévő „természeti” okokat felnagyítani és mutogatni h lám megvan a hibás kész is vagyunk……hát……
a Pascal törvényt hiányolom:)
@ZöldHullám: a talajmechanika egy jelentős része a fekete mágiával határos. Az energia termelő anyagmodellekkel, a 3-4 pontszerű furattal, ami után „térbeli” modelleket építenek és a gumi biztonsági tényezőkkel. A tervezési eljárásban van egy olyan tényező, amit a mérnök önkéntesen vesz fel 1 és 4 között. Aki jól akar keresni, az valamivel 1 felett veszi fel, aki aludni akar jól az meg 3 felett. A valóságban olyan 2.5 körül veszi fel a legtöbb mérnök. Én többek között ezért sem lettem mélyépítő.
@Shinigami Daiko: „A technika mai szintjén kénytelen vagy timföldet csinálni – nem vagyok kohász, nem tudom, van-e egyáltalán más megoldás az alumínium fém kinyerésére. ” – Nincs. Se nem redukálhatod, se nem elektrolizálhatod amíg az aluminiumoxidot meg nem tisztítod a sok vastól és sziliciumtól. Gazdaságosan semmiképp.
@Shinigami Daiko: Értem hova akarsz kilyukadni, de ezért van minden ilyen létesítménynél (folymatos) kockázatelemzés. A problémák, viszonyok ismertek voltak, nem hinném h már rég nem lendült át dolog az „iszonyú kockázatos” kategóriába. Mérlegelhetsz és dönthetsz úgy h úgyse lesz itt baj, de egyrészt ezért vannak a hatóságok (nem csak a környezetvédelmi), másrészt viszont ha gáz van neked kell elvinni a balhét, mint a rulettnél.
@Naszta: „A tervezési eljárásban van egy olyan tényező, amit a mérnök önkéntesen vesz fel 1 és 4 között. Aki jól akar keresni, az valamivel 1 felett veszi fel, aki aludni akar jól az meg 3 felett. A valóságban olyan 2.5 körül veszi fel a legtöbb mérnök.” :-))
Továbbá ha egy kis falu felfejlődik a közelben, az ipari üzem gazdasági előnyei miatt is, akkor a talajvíz elvezetési viszonyok és áramlások alapvetően megváltozhatnak.
@belekotty: na, akkor van még 1 kérdés: van-e (a technikai / általános kultúra jelenlegi szintjén) olyasmi, amivel az alumíniumot helyettesíthetnénk?
Gondolom, nincs. Vagyis vörösiszap holnap is termelődik – a kérdés nem ez, hanem: akarunk-e a magyarország jelenlegi területén található ásványi kincsekből (?) pénzt csinálni?
És ha csinálunk, azon hogy osztozunk?
@ZöldHullám:
Meg fogsz lepődni- tudom. Épp ezeket a fejlettebb talajmechanika, hidrológia, vízgazdálkodás elméleteket és gyakorlatokat tanultam anno.
A példa nem a talajmechanikusokra, hanem a természeti jelenségek kölcsönhatására volt kihegyezve.
@ZöldHullám: Nekem sokkal nagyobb bajom, hogy itthon egyik szakhatóság sem ért a szakmájához. Itt van egy durva példa, de most sem téma ez.
Miért van az, hogy amikor híd statikát adok le, akkor hibás statika is átmegy, ha a formai követelményeknek megfelel? (Határidők miatt nem is egyszer ellenőrzés nélkül küldtük már be komplett statikát: simán átment.) Én kijavítom. De ismerek olyan kollégát, akiből azt sem nézem ki, hogy valaha hibamenteset készít statikai szempontból…
@Shinigami Daiko: Szép jó reggelt neked is!
Csak még annyit: ha történetileg tekinted végig a dolgokat, az ipar fejlődése nagyjából szinte mindig ilyen „állatságokat” termelt ki – mivel mindig van és nagy súllyal – gazdasági, gazdaságossági szempont is (sok). Aztán az állatságok legnagyobb része megússza, mert … ismét felfelé mutogatnék …
Ez bizony így van. De, ahogy a kommunikációs lehetőségek fejlődenek, ezek egyre kevésbé eltitkolhatók és kenhetők „felsőbb” hatalmakra. Nem hiszem, hogy ebben az esetben bárki meg merné kísérelni, hogy „zárolja” a dokumentumokat. Bár… El tudom képzelni, hogy most szorgalmasan égnek a kemencék és pörögnek a zúzógépek egyes helyeken. Már elhangzott, hogy „nem” találjuk a terveket…” Ez jó, mert abban az időben még nem nagyon létezett elektronikus doksi. A 70-es véek végén (irányító tervezőként gályáztam éppen) a nagyobb létesítményekhez 30-50 példányban adtuk ki a doksikat. Mérettől függően akár másfél mázsát is.
Ha most az üzemeltető azt fogja mondani, hogy nem találjuk, vagy elázott a pincében tavaj…”, az érdekes lesz. 🙂
@Naszta:
” Én többek között ezért sem lettem mélyépítő.”
Egyetértek.Én nem ezért nem lettem vakond(mélyépítő), de igazad van. Apró módosítás: nem önkéntesen, hanem önkényesen veszi fel.
Mint vegyész azt tudom neked mondani hogy az aluminiumot sok helyen eléggé nehéz helyettesíteni. 300-400 fokig nem lágyul, vastag oxidréteg védi így nem mérgező – egyébként sem különösebben – könnyű, jó hővezető. Nincs más fém amivel helyettesíthetnéd bizonyos területeken. Esetleg titánnal, de az drága és toxikusabb. Műanyagokkal nem tudod a gyengébb hőállóság miatt. Marad a vas zománccal, festékkel.
@Naszta: Emlékszem amikor leomlott a MOL központi épületének egyik födéme építésen közben. Apám rettenetesen be volt szarva, mert ő tervezte. Több munkás meghalt. Börtön lebegett a feje felett. Aztán kiderült hogy pár acélgerenda hiányzott a betonból, amit az építésvezető hétvégi házában találtak meg. Az építésvezető éveket kapott.
@Naszta: A talajmechanika csak annyira határos a feketemágiával mint a (magas)építészet vagy a geológia vagy a vízépítészet,a reaktorkinetika és még sorolhatnám, nem akarok sok embert megsérteni.
Igaz, helyenként modellekkel dolgozik, mint bármely más tudományos vagy mérnöki szakterület, amely sokszor (statisztikai) matematikai modelleket alkalmaz. Ezek pontossága a modell pontosságától és a mintavételek mennyiségétől, sűrűségétől is függ. Ha te kéred hogy a házad vagy vörösiszaptározód ne 3-4 furatból, mintából tervezzék akkor többől is lehet. csak vannak akik (megbízók, tulajdonosok) ezen is szeretnek spórolni…..USÁ-ban a projektekben sokkal több pénzt (pl. furatot) fordítanak a tervezésre a kivitelezéshez képest mint Mo.-n.
Azért az általad leírt biztonsági tényezők nem hasraütésszerüek (legtöbb esetben EU-direktíváknak is megfelelnek) hanem 1-szeres 3-szoros biztonságot tartalmaznak talajmechanikai oldalról, amihez hozzájön h a szerkezet-tervező is hozzászámítja a maga 1-3 szoros biztonságát (a két érték összeszorzódik), úgyhogy általában többszörös a biztonság. De ugyanez van más mérnöki-tervezői szakterületeken is. Az hogy mennyire „gyenge” egy létesítmény biztonsága, nem az adott szakterület hiányossága, csak emberi mulasztás, mondhatnám bűncselekmény.
De amúgy miért nem lettél ilyen tervező? Kevesled a biztonsági tényezőket vagy úgy gondolod h csak az építőiparban játszanak felelőtlen emberek minden nap mások életével?
@főbakter:
Jam, és a posztólónak: Szeretnék olyan okos lenni előre mint anyósom utólag! A kedvenc mondatom a nagy magyar valóságból, amikor egy khm hogy is mondjam „barnaorrú” szakmunkás végzettségű művezetőnek kikiáltott egyén magyaráz a mérnöknek a következő fenomenális indokkal: „én nem értek hozzá, de szerintem ez így nem jó”.. 🙂
@belekotty: „Emlékszem amikor leomlott a MOL központi épületének egyik födéme „
Én meg ott ültem az ebédlőben a dohánygyári épületben és végignéztem az egészet. Áldottam az eszemet, hogy villanyásznak mentem…
amikor 1997-ben -10 millió forintért..- privatizálták a többmilliárdot érő ajkai timföldgyárat, akkor 3 milliárd forintos környezetvédelmi fejlesztésre tettek ígéretet. Ebből a zagytározók környékén mi valósult meg? nem vagyok mérnök, de mire ment el ennyi pénz? hol az ún. nyoma a kiadásoknak? (gondolom szépen le van papírozva, nem arra gondoltam.)
@Naszta: Amit írsz, abból jó látszik h maga a rendszer működik már elviselhetetlenül szarul. Meg van benne a tervező, a megbízó, a hatóság, a civil szféra, stb. sara. Ennek a szar rendszernek a legnagyobb haszonélvezői most milliárdosok és cinikusok. De most h eddig eljutottunk és hátradőlünk h ez van…….Gondoljunk bele h mit jelent Ny-Európában és mit K-Európában a felelősség „szétterítése” egy ilyen esetben. nyugaton mindenkit aki benne volt megkeresnek, egyenként, keményen megbüntetik, k-európában meg a „mindenki hibás=senki nem hibás” elv alapján mindenki megy haza…..És persze nem mindegy az arányosság sem……
@BKKLaci: Én még gyerek voltam, utólag sem láttam a romokat. Rettenetes lehetett. Apám remegve járkált napokig, igazából akkor sem nyugodott meg amikor kiderült hogy az ő tervei rendben voltak, mert az esetet, a munkások halálát nehezen dolgozta fel.
@BKKLaci: 🙂
akár át is mehetnénk egy másik blogba (internet / szabaccság (elvtársak) / mifene), de maraggyunk.
Amiről beszélsz, az az információ terjedésének (nem az elektronikus átvitelről beszélek, hanem a kognitívről [máma máshová akartam ilyen tudományos szavakat írni] szabályai, meg a – politikai – marketing, meg az internet hatása ezekre, stb.
Nagy téma, ezért csak annyit, h én nem gondolom, h ha (amennyire most 1esek rémálmaiban megjelenik) az új nemzeti egység mondjuk cenzúrázná az internetet – mint elméleti sarokpont – vagy nem nyúlnak hozzá – másik sarokpont .. ettől az igazság kiderülésének esélyei még nem változnak szignifikánsan. Mert:
túl nagy a téma – politikai vonulatok is vannak benne – elég régen van (szabad) internet, ezért a (dez)információval megbízott zemberek is már eléggé fel vannak készülve – stb.
Ami az ilyen beszélgetések sztem komoly értékét picit sem rombolja. Csak nem vagyok biztos, h a kollektív bölcsesség nyerni tudna a kemény ../.. érdekekkel szemben.
@ZöldHullám: a legtöbb mérnöki tudomány erősen alá van támasztva tudománnyal, ami viszonylag koherens. A talajmechanikában azonban vannak olyan modellek, amelyek nem mennek át alapvető szabályokon sem. Ilyen például az energia termelő anyagmodell. Ez azt jelenti, hogy tudsz olyan folyamatot készíteni, hogy a rendszer energiát termel. Nem kéne erőltetni!
Valóban az a tényező csak egy a sok közül. De azért nyilván érzed, hogy egy 1 és 4 közé felvehető tényező elég viccessé teszi a mellette – egyébként 4 jegy pontosan számítandó – 3 tényezőt, hiszen minimumot ugyan ad a képlet, de azért csak az a vége, hogy: „Tégy belátásod szerint és vállalj érte felelősséget!”
Azért nem lettem, mert láttam azt, hogy egy-két kivételtől eltekintve még a tanszéken is csak kaparászás zajlik, megértés még véletlenül sem. Ez meg messze van attól, amit mérnöki tudománynak gondolok. Én komolyan azt gondolom, hogy az épületek 80% azért áll, mert a mélyépítőnek fingja sincs, hogy mi van, éppen ezért inkább növeli a cölöphosszt mintsem csökkentse. Lesújtó erről a szakágról a véleményem.
@belekotty: Apád egy tisztességes ember volt.
Mellesleg és jártam Alsózsolcán meg több más árvizes helyen is – beszélgettünk is néhány emberrel, és bár közöm nincs hozzá, most is elszorul a gyomrom, ha az érintettekre gondolok
Nyilván az emberi oldal, az együttérzés nagy erő. És nagy erő a gazdasági haszon megszerzésére késztetés (hogy finoman fogalmazzak – remélem sikerült)
@Naszta: „Én komolyan azt gondolom, hogy az épületek 80% azért áll, mert a mélyépítőnek fingja sincs, hogy mi van, éppen ezért inkább növeli a cölöphosszt mintsem csökkentse. Lesújtó erről a szakágról a véleményem.”
Ja! Majd nézzük meg a 8. kerület hazait pár év 4-es metró üzem után. Faternak eléggé lesújtó a véleménye arról mi vár ezekre az épületekre.
van ennek a katasztrofanak egy jo oldala. az egesz vilagon hir lett belole, ugyhogy sokkal jobban oda figyelnek ezek utan az epiteszek/epitok/uzemeltetok.
kar, hogy nalunk tortent.
egyebkent az USA-ban a voros iszapot kiszaritjak, es szaritva taroljak. kulon kicsi szarito medencejeik vannak.
a szaritott voros iszap meg „folia+talajtakaro+novenyzet” -el fedett dombokban van tarolva.
@belekotty: „Én még gyerek voltam,…” Hát én is majdnem. 🙂 Rettenetes volt látni. Később nekem is volt hasonló esetem. Egy transzformátor robbant fel és a terveken rajta voltam. De, szerencsére kiderült, hogy „kihagyták” a tetőszigetelést és a víz ráfolyt. Akkor én is így voltam. De ez az eset adot egy lökést, hogy jobban odafigyeljek mások munkájára is. Ehhez tartom magam azóta is.
@Shinigami Daiko: Kösz! :-))
Talán nem véletlen hogy 81 éves és még mindig építészeti felügyelőként alkalmazzák a tapasztalata miatt.
@1116001:
Muhaha! Azt hiszed? Jelenleg egy utasszállító repülőt terveznek. A megengedett „túlméretezés” 1,1! Miért? Kevesebb súly, kevesebb fogyasztás, kevesebb környezetszennyezés… Magasztos célok. Biztonságos? Biztonságos. Meddig? Lehet hogy az üzemidő végéig. 🙂 De nem lehet mindent ugy tervezni, na jó, tervezem 300%-al tul, oszt jó napot. Másrészt a túlméretezés sem ér semmit, ha nem jó helyre kerül..
@Shinigami Daiko: Ugyanez a kérdés megy többek közt alternatív energiahordozók vs. hagyományos energiahordozók (pl atomenergia) tekintetében. de ott sem az a kérdés h ki tudjuk-e váltani széllel az összes sugárzó, büdös stb szemetet, hanem h ha ma még rá vagyunk ezekre kényszerülve, tudjuk-e úgy csinálni h ne tegyük tönkre az élőhelyünket ráadásul úgy h ha gáz van az ne kerüljön többe mint amit nyertünk rajta. Ha a cégnek nem éri meg úgy termelni alu-t és eltartani 3-4000 embert h közben nem akarja/tudja kifizetni az esetlegesen okozott kárt, hanem az államnak kell helyette, akkor ne termeljen (természetesen ezt nem a jelenlegi szituációra mondom, hanem általálban és hosszú távon). Az állam dolga (pénze) nem az h magáncégek helyett söprögesse a szart miközben az elteszi a profitot és közben zsarol a munkahely kártyával. Rengeteg ilyen cég van, ki akarja h mindegyik vérszemet kapjon?
1.
Nagy gond az is, hogy a kiürítést nagy ráéréssel kezdte meg és fejezte be a Katasztrófavédelem Kolontáron. Nagy baj nem lehet, mert 24 főnek megengedték maradjanak.
2.
Nagyobb gond, hogy a Miniszterelnök nyílatkozata alapján helikopterről spárgát eresztve a mélybe mérték meg az iszap magasságát. (Nem tudom, hogy kinek az ötlete volt, nekem úgy jött le, hogy Orbán is engedte a madzagot) Lehet csak királyi többest használt a szeretett ember.
3.
Az Index oldalán láttam egy fotót róla, elkpesztő volt nézni az arcát, ahogy tehetetlenűl, mélyen lesújtva, erőt, elszántságot nem bizonyítva űl és gondolkodik. Nagyobb határozottságot vártam volna el tőle, nem tetszett az összeroppanása.
4.
Nem tetszett, hogy a Miniszterelnök azt mondta, Devecser lakossága 6000fő, tehát, majd, ha jön az iszap akkor űrítenek csak. (nem fog jönni iszap!)
5.
Üres buszokat láttam a közvetítésben, üres vonatokat, az emberek maguk menekültek. Szombatig egyébként a beérkező kormány autók, Mercédesek, Audik bőven elvihették volna a lakosságot.
6.
Ami tetszett, hogy a San Marino meccs után azért Orbán is megjött a helyszínre. Ez így jó is, hiszen nem lett sáros az a több tucat ember és autó.
7.
A másfél milliárdos kár összege, hamar összejön a jó érzésű magyarok és külföldiek által. Na ezt kellene figyelemmel kisérni, de nagyon!
8.
Nagyon sok cég jól fog járni, gondolom az őrzés védelem nem az IN-Kal Securyti végzi majd, a Katasztrófások bizonyosan……-tól bérlik a teherautókat. A kőbányák is jól járnak talán. Valószínűleg a közeli kőbányák.
9.
Az uniós emberek, hogy eljöttek azt üdvözölni lehet. Orbánnak előznie kellett volna őket.
10.
Ebből még jól fog kijönni az ország, talán.
11.
Nagy esőzés után a környék szintén vöröslik a bauxittól.
@BKKLaci: Akik ezt a gátat a profit maximalizálás miatt nem erősítették meg, azok nem voltak ennyire lelkiismeretesek. :-((
Nekem nagyon az az érzésem, hogy a biztonságosnál lúgosabb cucc szépen lassan a szivárgásoknál megette a betont, már ha beton volt mindenütt.
bármely szempontból laikusként csak annyi jutott eszembe, hogy nyitottan szimpla tiszta vizet tartalmazó tározót sem építenék magasabbra az utcaszintnél
baromira erdekes, hogy orakkal az mexikoi obol katasztrofaja utan ismert volt, hogy ki az aki fizet. az az entitas akinek vissza kell allitania az eredeti allapotot. ez fuggetlen attol, aki hibazott.
az usa torvenyek ugy vannak megirva, hogy az aki a nagy profitot zsebre teszi o valasztja az alvalalkozoit (tervezoket, kutfurot, cementezot,…) de az anyagi felelosseg az ove. aztan ha kiderul, hogy a cement (terv,furo,kislofasz) volt a hibas, akkor majd tole visszaszerzi a penzet.
itt meg valoszinuleg honapokig nem fog kiderulni.
vagyis a profit lett provatizalva(10 millio forintert!!!), a kockazat maradt az allam/kozosseg nyakan.
@Shinigami Daiko: „akár át is mehetnénk egy másik blogba (internet / szabaccság (elvtársak) / mifene), de maraggyunk.”
Én nem véletlenül nem szeretnék más blogba menni.:-) Viszont az otthoni „magasabb” szférákkal kapcsolatos témákat sem szeretném piszkálni, mert innen a világ végéről, úgy érzem nincs jogom és elég hiteles információm sem.
Ami az internetet illeti, persze, hogy vannak ilyen lehetőségek és az „illetékes” szervfek élnek is vele. (Az nem az én szakmám, szerencére.) Viszont azt is tudom, hogy ebben a konkrét esetben ezek a források (gyakorklatilag) otthon nem nagyon blokkolhatók. (Ez viszont benne van a szakmámban…). A dezinformáció inkább abban nyilatkozhat meg, hogy „véletlenül” nem kerülnek elő és nem kapnak publicitást olyan anyagok, amik „nem kívánatosak”. Hát ezen, azt hiszem, lehet segíteni.
Koolektív bölcsesség/kemény gazdasági/politikai érdek: Van egy jó mese ami így végződik: „A király meztelen!”
már az is baromira zavart, hogy Nepálban a zuhanyozót magasabbra építették a szobánál, kvázi a víz befolyt a szőnyegre
@nexialista: Mert laikusként nem tudod mi az oka annak hogy így építik a tározót. Ha valaha kiszárad, befedik és pont az a lényeg hogy talajvíz szint felett legyen.
@Link Elek: A hárommilliárd vállalt környezetvédelmi beruházás elmaradását és az ezen keresztül okozott kárt le lehet verni rajtuk.
De már zárolni kellett volna minden vagyonuk.
szerintem meg szüntessenek meg minden olyan technológiát, ami bármennyivel később is árthat
befedve soha nem fog szétrepedni? ugyanmár
@Naszta: „a talajmechanika egy jelentős része a fekete mágiával határos”
nem semmi.
Naszta, te szakértőnek is tűnsz, meg normálisnak is, érdekelne a véleményed erről egész tömören. Szerinted is talajerózió/inhomogén talaj a hibás, illetve lehet-e itt találni felelőst, és ha igen, ki(ke)t?
A helyszín-kiválasztás eleve hibás volt? És utólagos mérésekkel fel lehet tárni hogy milyen folyamatok játszódnak le egy tele trutyi tározó alatt?
@nexialista: Ha kiszárad, akkor már nem, mert összeköt idővel.
kiszáradás, befedés után használható földterület lesz belőle?
„eladó pár hektár házhely, nem, nem veszélyes, sőt”
@belekotty:
Hát én is úgy érzem…
Beton?
galeria.index.hu/belfold/2010/10/07/friss_legifotok_kolontar_es_somlovasarhely_tersegerol/?current_image_num=3&image_size=l
galeria.index.hu/belfold/2010/10/06/az_atszakadt_vorosiszap_tarozo/?current_image_num=4&image_size=l
@belekotty: értem, arra számítasz, hogy arrafelé nem esik eső, vagy ha mégis, az savas eső lesz
@BKKLaci: Az az öt „szivárgási” pont az északi oldalon éppen hogy nem a gátvonal törésvonalainál van, viszont szépen egyenlő távolságra vannak egymástól. Nem ott vannak a töltő csövek?
@Link Elek: gondolom ez a MAL adott munkát, fizetést a dolgozóknak, meg fizetett az APEH, TB stb. felé is. Gondolom a vagyoni helyzetét már vizsgálta a Pintér úr is. Lehet egy megoldás, az Állam privatizálja mondjuk, ahogy mondod 10 000 000Ft-ért, majd eladja. Lényeg, most a Soros adott 200 000 000Ft körüli összeget, adunk mi is önkéntesen, majd az unió szintén. Szerintem egy 3 milliárd összejön. Ki fog jól járni?
Még 3 kérdés szakikhoz:
1. Lehet tudni milyen mély az alapozása a gátaknak? Vagy ha nem, milyen mélységűt lehet feltétlezni?
2. Az alapozás milyen anyagból van?
3. A talajvíz milyen mélységig van? Bocs ha hülyeség a kérdés, laikus vagyok, az érdekel, hogy végül is mindegy milyen mély az alap, mert a legmélyebb alá is alámegy a talajvíz aknamunkázni?
@Naszta: Na haladjunk sorban.
1.) Az 1-4 (és néha más) közé felvehető biztonsági tényező NEM SZUBJEKTÍV opció,nem a mérnök „találja ki”, mivel számoljon. nagyon nagy tévedés! EU-s és magyar (sok esetben szigorúbb mint az eu-s) szabványok előírások, tudományosan IGAZOLT összefüggések írják elő mivel KELL számolnia és mivel nem. Felveheti 1-re is a biztonságot, de -még egyszer leírom- ez nem a talajmechanikai szabályozás vagy modell hibája, hanem az emberi hülyeségé és önkényes, akárcsak a műszaki vizsgáztató aki engedi h kopott gumikkal közlekedj.
2.) „az energia termelő anyagmodell. Ez azt jelenti, hogy tudsz olyan folyamatot készíteni, hogy a rendszer energiát termel.”
Ezt kifejtenéd még mielőtt vki azt hinné h a perpetum mobiléről beszélgetünk?
Te valószínűleg pont megrendelői vagy hatósági oldalon dolgozhatsz, ezért lehet ennyire szubjektív véleményed erről. A kivitelezők nem azért növelik a cölöphosszakat mert fingjuk sincs a dolgokról (bár vannak kóklerek is), sőt nagyon is van, így könnyen behülyítik azt akinek finga sincs. Ők azért növelik a cölöphosszt, mert több pénzt kapnak érte, a megrendelő meg kifizeti ahelyett hogy… Másik (ez a ritkább) amikor pont azért növelik mert vmi tényleg indokolja, de a megrendelő nem hisz neki, aztán jön a katasztrófa.
Az ilyen gondolkodásúak mint te még a saját lakóházukhoz sem kérnek talajmechanikát, aztán csak néznek mikor egy év múlva szétreped a fal…persze meg lehet (kivitelező) neki magyarázni h a sok eső miatt volt…..aztán csodálkozunk h a kivitelező növeli a cölöphosszakat, szedi ki a pénzt……na ez a perpetum mobile
Szóval h kapcsolódik a talajmechanikához az energiatermelő modell kifejezés?
még egyszer rákérdeznék, akar bárki nyitott folyadéktárolót fejmagasságban a józan ész szerinte vagy nem? (tekintet nélkül arra, hogy kiszárad később vagy nem)