Az egyetemeken nem folyik kutatómunka? (felfogokrobbanniposzt) UPDATE!!!
Eredeti szerző: jotunder
– Még az első polgári kormány idején vettem részt az oktatás és a kutatás kapcsolatát áttekintő fehér könyv kialakításában, ami sok tanulsággal járó munka volt. Kiderült, a felsőoktatás nem járul hozzá igazán a tudományos kutatásokhoz, részben azért, mert az oktatókat leköti a tanítás. Azt senki nem tagadja, hogy a kutatóintézeti hálózat, amely így ezt a tevékenységet szinte kizárólag végzi Magyarországon, jobban, hatékonyabban is működhet. (egy bizonyos ember nyilatkozata, ma)
„szinte kizárólag végzi”…..
Az egyetemeken csak alibiznek, nincs járulás, főleg nem hozzá. És ezt most én írom meg, ahogy tegnap is csak én írtam meg, hogy ötezer ember közalkalmazotti státusza tűnt el hirtelen egy bizonyos ember nyilatkozatában, hát istenem, ez van, eltűnnek státuszok, nincsenek járulások, mondjuk a Laczkovich Miklós sem oldotta meg a Tarski Sejtést, és nem is kapott érte Ostrowski Díjat, meg az összes csodálatos matematikus, aki engem tanított, a kiváló kollégák az ELTE-n, azok nem járulnak. Mert nem elég beletaposni az intézeti kutatók lelkébe, neeeem, az egyetemi oktatókat is meg kell alázni. És én nem mondhatom azt, meg azt, meg azt, meg azt, amit egy szabad Magyarországon, egy szabad Vincenten mondanék.
Én ebbe bele fogok halni.
………………………
UPDATE: A SciVal adatbázisban megkerestem a magyar tudományos outputot. Ez a 2017-es évre vonatkozik, és a nemzetközileg értékelhető publikációs teljesítményre alapul.
1. Az Akadémia Intézethálózata 3042
2. BME 1625
3. ELTE 1541
4. Szeged 1223
5. Debrecen 1219
6. Semmelweis 1211
és akkor jöjjön egy bizonyos ember egyeteme, a Pázmány 150 (százötven)
a bécsi egyetem (544 millió eurós budget, 6765 oktató, több mint 90000 diák) 3596
P.S Megnéztem a Scopus adatbázisban, tavaly 18-an idézték Palkovics László cikkeit, és egy (1) darab idézetet kapott az a bizonyos ember. Hány Vincent kommentelőt idéztek többször, mint Palkovics főtudóst?
P.P.S A bizonyos ember, gunyorosan írt egy bizonyos nép munkaerkölcséről. A magyar népről van szó, ha valakit még érdekelnek az ilyen finomságok.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16518286-6ae4290a52d5a' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16518286&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16518286-6ae4290a52d5a&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16518286-6ae4290a52d5a' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
@Bogomil: Egyetértek. Illusztrációként l. pl. magyarnarancs.hu/belpol/sajatos_mta-tamogatas_kutatocsoportoknak_-_a_szegenyseg_nem_akadaly-76642.
Nagyon kevés nemzetközi publikációja van, és ezek közül nincs egyetlen elsőrangú sem – max. Int2-nek számolja az mtmt is a cikkeit.
@Apkallu: Komoly irodalma kezd támadni annak a kérdésnek, hogy a PoP milyen károkat okoz a tudománynak (a publikációk inflációja, a valóban értékes gondolatok elveszése a hatalmas hangzavarban, a publikációs kényszer által ösztönzött csalások, az adatok ellenőrzésére, a koncepciók kiérlelésére szánható idő csökkenése, s az ebből származó színvonalcsökkenés).
@nickel head: Vagy feketekönyvelési (misézési) csapatba.
@vizilófia: És a publikálás standard rendszerét/eljárásait is érik komoly kritikák, pl.:
Is Peer Review a Good Idea?
academic.oup.com/bjps/advance-article/doi/10.1093/bjps/axz029/5526887
Ettől azonban MM sem komolyabb tudós, sem tisztességesebb ember nem lesz.
@joska141: Ha zongorázni tudnám a különbséget egy szabad piacon megélő (mert a sikeres talán túlzás), de gerinctelen filmproducer és egy gerinctelen, de saját munkáját se jól végző (lást egy előző posztban hivatkozott kritikákat) senki között (a Vincent jogi képviselője ne izguljon, a kommentekért nem felelős), akkor most nem ülnék itt a gép előtt, hanem a Carnegie Hallban hajlonganék a délelőtti gyerekkoncert közönsége előtt. Egyébként nagy eséllyel ezek a filmek elkészültek volna Vajna nélkül is, néhány filmes döntés pedig kimondottan az ő ellenére született. Becsületére legyen mondva, hogy nem ölte meg ezeket a filmeket se.
@Bogomil: A rézkábel is jó vezető, mégsem bízzuk rá az Akadémia kutatóhálózatát.
Egy időben esküdtek a szakterülettől független vezetői képességekre, de erről már kiderült, hogy nem működik. Ha esetleg tehát jól vezet egy bölcsészettudományi területen, ne várjunk tőle innovációt, amelyen tudvalevőleg az iparilag alkalmazható találmányokat vár pártjuk és kúrmányunk.
@Kuviklacz: Velem nehezen fogsz erről vitatkozni, mert teljesen egyetértek; az ironikus megjegyzésem úgyszintén @joska141: vendégünknek szólt. Az ő emlékezetében valószínűleg megmaradt a Kádár-korszak ún. hármas követelményrendszere a szalmai, az emberi és a vezetői alkalmasság elvárása. Én el sem tudom képzelni, hogy például miként lenne alkalmas valaki matematikus képzettség és komoly teljesítmény nélkül a matkutató vezetésére – bár azt lehetségesnek tartom, hogy nem neki kell az összes közül a legjobb alkotó matematikusnak lennie.
@Bogomil: Néha egyet is kell érteni valakivel 🙂
@Kuviklacz: Ha nagy a baj, többet érsz egy biztoskezű, kiváló sebésszel, mint egy becsületessel. Az előbbit valahogy érdekeltté lehet tenni, de az utóbbi… :-/
@seol: Tényleg elég érdekes, amit levág ország-világ szeme láttára MM, bár mivel elég jól ismerem, nem mondhatnám, hogy meglepnek a reakciói. Ennek a gátlástalan szabadszájúságnak (életveszélyes fenyegetésekről beszél, miközben ő nyíltan fenyegetőzik) egyik oka szerintem is az lehet, amiről írsz, ti. ez már nem egészséges szint. Az intellektusával semmi baj, itt egyéb zavarokról lehet szó. Erről pl. magam részéről annyit tudnék mondani, hogy már 20 éve is elaludt a saját szemináriuma vezetése közben – már akkor is úgy tűnt, hogy nagyon nincs rendben vele valami.
Ugyanakkor felmerülhet egy másik ok is. Eddig ugyanis kiválóan tudta kontrollálni magát, pl. nem fenyegetőzött nyilvánosan. Nagyon úgy tűnik, hogy eszméletlenül nyeregben érzi magát. Ennek kapcsán lehet érdekes, hogy most a legelső nyilatkozatában miről beszélt: azt taglalta, hogy a jelenlegi vezetésnek nincs felhalmozott vagyona, bezzeg Gyurcsányék, stb.
Nos, többször volt már itt szó róla, hogy ez az ember Kádár arab tolmácsa volt – mindenki tudja, hogy a rendszerváltás előtt egy ilyen pozíció mivel járt. Ennek fényében érdekes, hogy az egyik legjobb barátja Kiss-Rigó László, aki bizonyítottan ügynök volt, méghozzá egyházi berkekben. Hasonló figura volt Kiszely István, akiről bebizonyosodott, hogy egyházi személyekről jelentett. Mindhárman rengeteget jártak külföldre a rendszerváltás előtt, az pedig tudható, hogy különösen a keleteseket (Közel-Keletre rendszeresen utazó régészeket, nyelvészeket, stb) a mai napig megpróbálja beszervezni a titkosszolgálat.
Ami nyilvánosan tudható, az az, hogy MM, miután Kádár tolmácsa volt, nyilvánosan megjelent olyan eseményen is, ahol Orbán és Ghaith Pharaon között tolmácsolt. Utóbbi úriember pedig arról ismert, hogy körözött nemzetközi bűnöző és Orbán szomszédja volt, klasszikus pénzmosó, aki az ú.n. hawala iszlám pénzügyi rendszeren keresztül menekített ki pénzeket. Ez a rendszer a maximális bizalmon és személyes kapcsolatokon alapul, és mivel kívülállónak lekövethetetlenek a tranzakciók, így ez a rendszer sokkal megbízhatóbb kétes eredetű pénzek eltüntetéséhez, mint pl. egy svájci bank. hungarianspectrum.org/2016/10/29/viktor-orbans-new-neighbor-ghaith-pharaon-fugitive-from-justice/
magyarnarancs.hu/belpol/meghalt-ghaith-pharaon-orban-szaudi-szomszedja-102135
Mindennek fényében elég érdekes, hogy MM legelső reakciója arról beszélni, hogy a jelenlegi kormányban senkinek nincs hatalmas vagyona. Így esetleg érthetőbb, hogyan is merészel nyíltan fenyegető hangnemben beszélni, amit jellemzően nem engednek meg maguknak Orbán közvetlen munkatársai.
@komment1: Ennyit a „vagyontalan” kormánytagokról, a milliárdos Pintérrel az élen:
hvg.hu/gazdasag/20190205_allami_vezetok_es_kormanytagok_vagyonnyilatkozata_2019
@ijontichy: 1., nincs nagy baj. Az innováció hiányát az alapkutatásra fogni eleve téves, ráadásul a sikeresen felfuto innovatív cegek vagy elmennek az országból vagy lenyúlják őket, a gazdasági környezet se kedvező. 2., a sebészetben a szakmai kritériumok és protokollok jóval nyilvánvalóbbak, a becstelenség a szakmai munkán kívül jelentkezik. 3., én két gerinctelen vezetőt hasonlítottam össze, közülük az egyik jobb „sebész”, mint a másik, és szakmai munkáján inkább kívül tartotta a gerinctelen tetteit.
Ha tudnam ki a ket fizikus, aki ebben a cikkben szerepel, megkerdeznem oket, boldogak-e: atlatszooktatas.blog.hu/2014/02/07/mta_maroth_miklos_orientalista_is_elnokjelolt
@komment1:
Hűha… ez elég félelmetes…
@Külsős: Az index rá is kérdezett erre:
„Valóban részt vett a rendszerváltozás előtt tolmácsként a Magyarországra érkező közel-keleti küldöttségekkel folytatott tárgyalásokon? Kádár Jánosnak, más magas rangú magyar pártvezetőknek is tolmácsolt ilyen alkalmakkor? A fordítói és tolmács feladatokon túlmenően más kapcsolódó tevékenységet is végzett, közreműködött például tanácsadóként vagy elemzőként a magyar kül- és biztonságpolitikában 1990 előtt? Ha igen, miből állt ez a tevékenység, és hogy gondol erre vissza utólag?”
index.hu/techtud/2019/08/05/maroth_nem_vegeztem_politikai_munkat_a_partallamnak/?_ga=2.151507258.2074113097.1564488850-601654795.1557937393
@borzzz: Hát igen. Viszont annál érdekesebb, hogy van egy kormánytag, nevezetesen a kormányfő, akinek a bevallott megtakarítása évekig elhíresülten 700 000 Ft volt, most is csak 1,4 millió. Ez az, ami a jelen téma szempontjából releváns.
@komment1: a hülyefasz most körbeturnézza a lapokat.
@dvhr: Köszi a hivatkozást.
„A forrás szerint Maróth nem csak élesebben állhatna ki Lovásznál a fontos ügyekben, de a politikai kapcsolatain keresztül jobban tudna tárgyalni az ország politikai vezetésével is.”
XD
Engem ez emlékeztet Pálinkás egy 2010-es szeánszára. Összetrombitálták az azévi tud. diákolimpikonokat, tanáraikat és felkészítőiket. P a szokásos dagállyosággal megsajnálta a jelenlevőket, hogy a sport olimpikonokhoz képest (vele érkezett Cs. László úszó is) milyen kevéssé ismernek el minket, majd homályosan meglebegtette, hogy a kormányhoz való jó kapcsolatait majd felhasználja. Mi pedig egy-egy sárga és narancssárga cetlire felírhattuk, hogy szerintünk hol lenne érdemes segíteni, és a cetliket kitűzhettük egy paravánra.
A megbecsülés azonnali és kézzel fogható volt, az olimpikonok kaptak egy-egy szép DVD-t.
Nagyon földhözragadt a mi gondolkodásunk. Hány magyar tudós kapott Nobel-díjat, amíg odahaza kutakodott? Egy, azaz 1, de később ő is emigrált. Ehhez tegyük még hozzá Szilárd Leót, Teller Edét, Neumann Jánost, stb. akik nem kaptak ugyan Nobelt, de vitték valamire a hanyatló nyugaton. Orbán csak jót akar. Szárnyakat akar adni a tehetségnek. Hasonszőrű utódai pedig verhetik a mellüket, hogy milyen tehetséges nemzet a magyar. Hát nem megéri?
@komment1:
Ő semmi ilyesmivel nem foglalkozott :)) . Szép is lenne, ha nem ezt mondta volna 🙂 .
Az érdekes, hogy valaki írta itt tegnap, hogy a rendszerváltás után a Magyar Külügyi Intézetet vezette. Ennek a Wikipédiában található életrajzban nincs nyoma.
Közben érkezett egy reakció az előző posztra:
mandiner.hu/cikk/20190805_sayfo_omar_maroth_miklos_vedelmeben
1) Amúgy én is kicsit ezt éreztem eddig: nem almát-körtével típusú ez a ki mennyit publikált és kit hányan idéztek dolog? Eleve hány ember foglalkozik a világon ókortudományokkal és hány matematikával? Melyikből hány publikáció jelenik meg? Ehhez képest kellene nézni arányosan a hivatkozási teljesítményt, figyelembe véve azt is, hogy ki ír szerzőtársakkal és ki egyedül.
2) Azt is furcsának találom, hogy korábban szerintem ezen a blogon is többször elhangzott, hogy a magyar egyetemi oktatóknak nincsen elég ideje kutatni, mert túl sokat kell tanítaniuk (és hogy ez gáz), kutatni az MTA-n van igazán lehetőség. Nekem úgy tűnik, hogy ez a megállapítás már-már evidenciának számít. Az idézett számok is ezt mutatják. Maróth lényegében ugyanezt mondja, bár elég szerencsétlenül választja meg a jelzőket, a „szinte kizárólag” helyett korrektebb lett volna „nagyobb részt” vagy valami hasonlót használni. Szóval lehetett volna differenciáltabb, de mondjuk ezen a blogon sem éppen a differenciált megközelítések a jellemzők. Mindenesetre kevésbé rosszindulatú hozzáállással akár azt is lehetne gondolni, hogy a fenti evidenciára gondolt.
3) Amúgy is, kicsit kevesebb hisztériával, rosszindulattal is hozzá lehetne állni ehhez az egészhez. Ez a „a vincent már csak félszabad”, meg amúgy is egy röhejes áldozati pózerkedés, főleg egy amúgy külföldön dolgozó, és a mi, a magyar rögvalóságban küzdőkhöz képest hihetetlen egzisztenciális szabadságban élő embertől.
@Carbonaro: Ja, ja, egy kicsit kevesebb hisztériával, rosszindulattal is hozzá lehetne állni Kelet-Európa legkorruptabb fasiszta diktátorának, egy hazudozó pszichopatának és egy óbolsevik fasznak az ígérgetéseihez! Kizárt, hogy rosszat akarjanak.
@Carbonaro: Tatar Gyorgy eleg pontosan elemezte ennek az embernek a munkassagat. Es nem volt egyedul.
@Külsős: Igen, láttam én is, hogy valaki írta fentebb. Eléggé beleillik a képbe.
@Carbonaro: az omar sayfonak eléggé igaza van. Magyarországon és tapasztalatom szerint az egész CEE térségben a tudománymetriák, mert hogy több van, nem képezik sem az általános,m sem az akadémiai műveltség részét (pl nem tanítják a doktori iskolákban sem, mivel a tanárok se értenek hozzá). Mindenféle közhiedelmek forognak, mindenkinek van róla véleményé, de ezek többségükben önellentmondásoktól hemzsegő, szakmaiatlan és outsider vélekedések. Ennek megfelelően Magyarországon a tudománymetriákat nem arra használják, amire kellenee, vagyis többé-kevésbé jellegű értékelések eszközeként, hanem merőben szubjektív, szinte kizárólag retorikai eszközként (ha szeretünk valakit, akkor nem baj ha 0 cikke van, akkor is nemzetközi kiválóság, mert azt mondta róla a kisisten; ha nem szeretünk valakit, akkor a 17 cikk is azt jelenti hogy nincs munkássága, mert azt mondta rá egy másik kisisten. Csak hát a kisisteneknek épp az a lényegük – ahogy ezt mondjuk shinto vallásban vagy még inkább a santeria-ban látjuk – hogy mindig lehet találni olyat, aki épp a mi álláspontunkat látszik alátámasztani. Ezért fontos, szerintem, a tényleges tudománymetriákban való elmélyedés, mert bár nem tökéletes organon és sokkal jobb lenne mindig tudomány és geopolitkai területre szabni, mint egyszerűen másolni a nyugati hard science-re kifejlesztett verziót, de még mindig messze-messze jobb, mint a kisistenezés és/vagy a tudománymetria öltletszerű, kifacsart, merőben szubjektív retorikai használata.
A maróth egyértelműen azért kapta ezt a feladatot mert vérfideszes, és amiért a migráns krizis kapcsán nagy szerepe volt abban a szerintem teljesen fals narratíva kialakításában és reklámozásában, ami a kormánypropagandát megalapozta. Ettől teljesen független, tudománymetriailag, hogy a 17 scopusos cikkel ő egy nagyon-nagyon nemzetközi figurának számít magyar viszonylatban, hiszen nem csak az ő területén, de ugy általában a magyar bölcsészetekben is nagyon ritka az ilyen mutató.
@harmadikszem: A 17 cikkbol 10 magyar. Ketto nem cikk, hanem konyvfejezet.
@harmadikszem: A kerdes az, hogy lett Harmatta Janos a Kadar-rendszer kiemelt tudosa. Minden ebbol vezetheto le. Senki sem tudja a valaszt. Harmatta voltvaz igazi Boss.
@harmadikszem: ” a 17 scopusos cikkel ő egy nagyon-nagyon nemzetközi figurának számít magyar viszonylatban, hiszen nem csak az ő területén, de ugy általában a magyar bölcsészetekben is nagyon ritka az ilyen mutató.”
Hát, fentebb mutattam meg, hogy éppen nem ritka, hanem nagyon hasonló a nem akadémikusokhoz is. Vagyis átlagos. Azóta végignéztem az I. osztály tagjaiból is néhányat (ókorral foglalkozók és hasonló koruak), s azok is nagyjából ilyenek. Komoróczy, aki nem akadémikus is hasonló, tán kicsivel jobb.
@jotunder: sztem félrevisz ez a dolog, megnézte valaki, h a mm ellenében nyilvánosan megszólaló (vagy akár csak gyakran megidézett) szerzőknek milyen mutatói vannak? Én nem néztem, de nem biztos, h minden esetben nagyon jól kiállnák az összevetést. A probléma az, ahogy ezt többen megírták már fentebb, h egy szimpla és brutális hatalmi játszma zajlott le, s ez az ember — függetlenül attól, mekkora tudós — végrehajtónak szegődött, miközben semmilyen értelmes és nyilvánosan védhető koncepció nincs az átalakítás mögött azon túl, h innentől mi diktálunk itt is. (Nem mintha nem fért volna rá némi reform az akadémiai intézethálózatra is, nyilván, ez nem az.)
@cruickshank: én van, akit megnéztem és van, akit fejből is tudok. Nem állnák ki. Egyébként meg egyetértek abban, hogy a döntésben – mm az új izé élére – semmi szerepe annak, hogy kinek milyen a tudományos munkássága. Az esetleg legitimálja – bár ha nem találtak volna ilyet, megoldották volna mással – hogy akadémikus, és ennyiben tényleg lehet arra mutogatni, hogy nem a rezsi sziszi nevezte ki akadémikussá, hanem az akadémikusok maguk.
@Senki A.: az akadémikusokkal ugyanazon a területen kb egyforma, ebben teljesen igazad van, megnéztem pár egyetemi professzort is magyar viszonylatban jobb helyekről (ELTE) és ott is hasonló számok, még mtmt szinten is. Akikről én beszélek, azok kutatóintézeti munkatársak, ott azért vannak enyhén szólva is 0 nemzetközi teljesítményt adók még tudományos tanácsadó szinten is, és azért látok én elég egyetemi professzort is nem hogy 17 de 0 darab Scopusos cikkel a bölcsészetekben. Nem tudom, Magyarországról mit lehet szakítani orientalisztikában, nekem nem tűnik annyira reálisnak, hogy valaki innen világsztár lesz, egyébként, ezért talán abban is igazad van, hogy ezen a területen egyszerűen ennyire futja még akadémikus szinten is. BTW én a komoróczy gézának nagy tisztelője vagyok, de az mtmt szerint 0 darab nemzetközi folyóiratcikke van, a maróthnak meg 22.
@harmadikszem: Honnan lehet tudni, hogy XY nem kontraszelektalt? Nulla fancy cikkel is lehet az bizonyos teruleten.Sok fancy cikkel biztosan nem az. Ha valakinek alig van komoly cikke ES elkepeszto alazos reviewkat kap, akkor azert felmerulhet a kontraszelekcio gyanuja.
@harmadikszem: Ha megy egy tudományosan kikezdhetetlenebb emberük akadt volna, akkor most az lenne a szólam, h nahát, ez a kiváló ember is befeküdt nekik… Itt másfajta karakterjegyek játszanak szerepet. The same old story.
@Carbonaro:
Miért ELKH ?
„Az egyéni tudományos teljesítmények az ország és a versenygazdaság
innovációs produktumává válása érdekében, illetőleg hogy a kiemelt kutatási tématerületek meghatározásánál szempontként jelenjen meg a kutatásnak a magyar társadalom és gazdaság szempontjából értelmezendő hasznossága.” [indoklás]
Miért Maróth Miklós?
„Publikációit és munkásságát tekintve Maróth Miklós ma az első számú arabista és iszlámkutató és az egyik legkiemelkedőbb bölcsész Magyarországon.” [Sayfo Omar rendszerapologéta]
„Azaz röviden csak annyit akarok mondani, hogy aki belép az iszlámba, ö, az tulajdonképpen nem csinál mást, mint a 7. század eleji, isten háta mögötti Arábiának viselkedési szabályait és életmódját vállalja el, ö, anélkül, hogy tudná.” [Maróth Miklós]
@cruickshank: Az intezeteket atvilagitottak. Az atvilagitas eredmenye szoges ellentetben vsn azzal amit ez az ember mond. Ha egy komoly ember komoly dolgokat mondana azt figyelembe kellene venni. Errol szo sincs sajnos.
@cruickshank: Ezek az emberek nem azt állították, hogy nagyobb a publikációs teljesítményük, mint MM-é, hanem egy-egy művét kritizálták. Jól néznénk ki, ha egy bírálatot nem a benne foglalt érvek alapján kellene megítélni, és csak a hierarchiában lefelé lehetne bírálni.
@harmadikszem: Én a PoP-ot használom. Abban a google scholart.
Komoróczy Géza: 96 cikk, a zöme könyv(ben), 371 idézet, h-index:10, a 10-ból 4 magyar nyelvű, abból 3 könyv.
Ez szerintem max. 2x jobb MM-nél, és semmiképpen sem nulla. Nem tudom a Scopus mit fed le, én a scholar-ban jobban bízok, mert a Scopus a termtudósokra van szerintem kihegyezve.
@harmadikszem: Egyébként szó szerint azt írtad: „de ugy általában a magyar bölcsészetekben is nagyon ritka az ilyen mutató”. Ebből én ki nem találom, hogy a te „kutatóintézeti munkatársak”-ra gondoltál.
@jotunder: ez nem egy komoly ember, ebben az értelemben, csak hatalmat akar, s intézkedni óhajt, botrányos az egész — én csak azt mondtam, teljesen mindegy, h közben a nemzetközi és/vagy a hazai tudományos hírneve milyen.
@furiRosa: én nem az mm-t ért tudományos bírálatokra gondoltam (engem is teljesen meggyőzött Tatár és Bodnár professzor recenziója), hanem mostanság itt-ott megjelent kritikai megjegyzések (ld. pl. index.hu): azok is rendben vannak, csak ha mm esetében a scopusozást gondoljuk helyénvalónak, akkor ez könnyen visszafordítható az őt bírálókra, s nem biztos, h abból jól jönnének ki. Ergo: felesleges mm esetében is a tudományos hírnevét firtatni, nem attól vérlázító, ami történik.
@Senki A.: Pedig nem ritka. Olyan meg pláne sok van, aki minőségben produkált sokkal többet.
@cruickshank: Attól IS. Ott kezdődik számomra a dolog, hogy hogy lehet akadémikus és pláne alelnök valaki ezzel?
@furiRosa: Nem én mondtam, hogy ritka.
@furiRosa: Jaj, hát azért találnánk még néhány furcsa dolgot, ha ennek nekilátnánk, pláne ha még egy picit időben visszafele is mennénk, nem kellene az 50-es évekig… Glatz professzor mint MTA elnök? Csak hirtelen egy példa. — Ha történetesen mm egy Szilágyi János György léptékű és elismertségű tudós volna, akkor most jobban állnánk? Legfeljebb jobban csodálkoznánk. Bár az is naivitás volna, hiszen igen szép sorát tudnánk összeszedni a vitathatatlanul nagy hírű és intellektuális értelemben befolyásos tudósoknak, akiknek volt némi (khm) jellemhibájuk, s ezt volt alkalmuk tudománypolitice meg is mutatniuk.
@Carbonaro:
Maróth állt neki hőzöngeni és hazudozni a vakvilágba mások tudományos teljesítményéről, erre elég adekvát megjegyezni pár mondatban azt, hogy az övé meglehetősen harmatos több szempontból is. Nem arról van szó, hogy Maróth attól ilyen-és-olyan, mert nem felel meg bizonyos követelményeknek*, hanem arról, hogy másokat mocskol olyan — amúgy hamis — kritériumok alapján, amelyek rá legalább annyira érvényesek.
Viszont nekiállni magyarázni azt, amit Sayfo, meglehetősen méretes funkcionális analfabetizmusról árulkodik. Persze lehet, sőt, valószínű, hogy megkapta, mit kell írjon.
* rendben, az, hogy mekkora baromságokat tud összehozni még a saját szakterületein is, azért kínos eléggé
@harmadikszem: Komoróczy szimplán nem hajlandó feltölteni az MTMT adatbázisba a dolgait, mert nagy ívben tesz rá – ez valahol érthető. Én egy könyvtári kereséssel most 33 idgennyelvű cikkét találtam, zömmel a hetvenes években publikálta őket, kb. a felét az Acta Antiquaban (ez az MTA idegennyelvű ókortudományi folyóirata, ennek a főszerkesztője most Maróth).
Ritoók Zsigmond mtmt adatlapja szintén rendkívül hiányos, legalább háromszor annyit publikált, mint ami ott szerepel.
Mivel az ELTE-n mindenkinek saját magának kell felvinnie az adatait, az emeritusokat pedig nem lehet kirúgással fenyegetni, vagy pályázatokból kizárni – mert már nincs munkaviszonyuk és nincs hová pályázni sem, így egyszerűen próbálják értelmesebb dolgokkal eltölteni napjaikat, mint egy adatbázisba felpötyögni a munkásságukat.
@harmadikszem: De 2003-ig itt egy teljesebb listája a műveinek:
hebraisztika.hu/site/pageprocess.htm?id=281
@cruickshank: Hát igen, az MTA elkezdett lassan kimászni abból a mocsárból, ami sok területen volt – hát most mindent el fog nyelni a fertő.
@furiRosa: Igen, sajnos, ez tűnik most a legvalószínűbbnek.
… s csak nagyon szomorú sóhajjal teszem hozzá, h az mm tudományos munkásságát bírálók között is van olyan, akit vérző szívvel ‘unfriendelnem’ kellett évekkel ezelőtt a FB-on a sorozatban közzétett, bornírt muszlim-ellenes kirohanásai miatt. Az élet, mint általában, bonyolult.
@furiRosa: @Apkallu: etc Komoróczynak 1 azaz 1 darab 5 oldalas izé-je van a Scopusban, 1975-ből. Még nem voltam kósza gondolat sem. A Scopusban nem maga tölti fel az ember a cuccokat, ettől szép a dolog, így nem menti a dolgot az, hogy az mtmt-ben egyébként nem töltögeti fel a cuccait (jó neki, hogy megteheti). A Scopus nem annyira elfogult a természettudományok felé, jóval inkluzívabb mint a Clarivate Analytics (WoS), pl a maróthnak is van benne 17 tétele. De mondom, nekem nincs bajom a komoróczyval, épp ellenkezőleg, csak azért mondom hogy Magyarországban kurvára vékony jég ez a Scopusolás, tudománymetriázás, mert nincs meg hozzá a kultúra és csak vakdalkozásra használja mindenki, és úgy könnyű belefutni a csúnyába (kivéve persze ha kikezdhetetlen a nemzetközi produktum ami azért bölcsészetekben nem annyira evidens ott magyarhonban)