Az értelmiség esete a véges egyszerű csoportok klasszifikációjával
Eredeti szerző: jotunder
1. Elhatároztam, hogy írok egy posztot azzal a címmel, hogy: ” Az értelmiség esete a véges egyszerű csoportok klasszifikációjával”. Tetszik ez a cím. Elsőre nincs semmi értelme, de éppen ez benne a feladat.
2. A véges csoportokra úgy gondoljon a nemmatematikus olvasó (a matematikus olvasók ugorják át ezt a bekezdést, vagy akár az egész posztot), mint valamiféle absztrakt, de azért véges Rubik-kockán elvégezhető összes lehetséges transzformációk együttesére. Az igazi Rubik-kocka transzformációit is elképzelheti az Olvasó, annak kicsit több mint 43 trillió darab eleme van. Vannak azok a transzformációk, amelyek minden kiskockának megőrzik a pozícióját, de a saját helyükön eltekerhetik őket. Ha két ilyen transzformációt egymás után elvégzünk, akkor is megmarad a kiskockák pozíciója. Az ilyen transzformáció halmazokat úgy hívják, hogy részcsoport. Persze az is részcsoport, amikor csak az egyik oldalt csavargatjuk. Az utóbbi négy elemű. Az előző viszont kb. 121 millió darabból áll, ami persze semmi ahhoz a 43 trillióhoz képest. Amit hamar megtanul az ember ha játszik a Rubik-kockával az az, hogyha kitalál egy transzformációt, amelyik kevés dolgot mozdít el, akkor az összes olyan transzformáció is csak kevés dolgot mozdít el, amelyik úgy néz ki, hogy csinálok valamit csak úgy bele a levegőbe, majd elvégzem a megtanult transzformációt, majd megcsinálom az első transzformációt fordítva. Ez a fordított transzformáció az, ami egy transzformáció után visszarendezi a kockát. Ezt a műveletet konjugálásnak hívják, és ilyen konjugálásokkal lehet rájönni arra, hogyan lehet ha nem is gyorsan, de valahogy összerakni a Rubik-kockát. A 121 millió elemű részcsoportunkat konjugálhatjuk napestig, mindig csak önmagát kapjuk. Ezt nem nagyon nehéz belátni. Az olyan csoportokat, amelyekből nem lehet kilépni a konjugálásokkal normális részcsoportnak hívják. A véges egyszerű csoportok azok a véges csoportok, amelyekben csak kétféle normális részcsoport van, az egyik maga a csoport, a másik abból az egy darab transzformációból áll, ami nem csinál semmit. A Rubik-kocka transzformációcsoportja tehát nem egyszerű csoport.
3. Valamilyen szempontból a véges egyszerű csoportok olyan építőkövei az összes véges csoportnak, mint a prímszámok az összes természetes számnak, és valóban igaz, hogy minden prímszámhoz találhatunk egy nagyon könnyen elképzelhető egyszerű csoportot, t.i. az adott prímszám lehetséges maradékait az összeadásra nézve. Van egy másik aránylag könnyen elképzelhető egyszerű csoportosztály, ami négynél több tárgy összes lehetséges felcserélései közül azokból áll, amit páros sok sima cserével lehet megkapni. Ezeken kívül még tizenhat végtelen osztálya van az egyszerű csoportoknak.
4. A tizenkilencedik század hatvanas éveiben egy Matthieu nevű francia matematikus talált öt darab csoportot, amelyek egyszerűnek tűntek. Később kiderült, hogy ezek a csoportok valóban egyszerűek. Mivel ezek nem a fenti végtelen osztályokhoz tartoznak, sporadikus csoportnak hívják őket. Több mint száz évvel Matthieu után egy Zvonimir Janko nevű ausztrál-horvát matematikus talált egy újabb sporadikus csoportot. A következő évtizedekben még huszonnégy darab sporadikus csoportot találtak, a legnagyobb a Barátságos Szörnyeteg nagyjából nyolcszor tíz az ötvenharmadikon elemű volt. Minden egyes sporadikus csoport mögött egy-egy hihetetlen történet állt, mintha dzsungelekben találtak volna különös, elképzelhetetlen állatokat.
5. 1983-ban egy Daniel Gorenstein nevű matematikus bejelentette, hogy nincs több egyszerű csoport. Bebizonyították, hogy nincs több egzotikus állat az őserdőben. A bejelentés után kiderült, hogy még egy kicsit dolgozni kell a bizonyításon, de nagyjából tíz évvel később már lényegében mindenki biztos volt benne, hogy kész a teljes bizonyítás. Száz évről, körülbelül ötszáz cikkről, több mint tízezer oldalról volt szó.
6. Ezek a csoportok nagyon sok helyen tűnnek fel a világban, még a matematikán kívül is. Kétségkívül az emberiség történetének egyik legnagyobb kollektív intellektuális teljesítményéről van szó. Aschbacher, Feit, Thompson, Hall, Conway, Brauer és Tits nevét minden csoportelmélész ismeri, de ezt a munkát több mint száz ember végezte el. Egészen kis téglákért abban a hatalmas falban, amire a tizennyolc osztály és a huszonhat sporadikus csoport nevét belevésték, életeket kellett ledolgozni. Ezt a posztot ezen életek emlékének ajánlom.
7. A magyar értelmiségi elit elhiszi magáról, hogy csak azért mert milliók ismerik őket a televíziós locsifecsi műsorokból, mert minden héten elmagyarázhatják az aktuális megkérdőjelezhetetlen igazságot a helyes irányról, mert ők adják a jelzős szerkezeteket a népünknek, sokkal fontosabb személyiségek azoknál a névtelen hősöknél, akik húsz évet töltöttek el azzal, hogy egy-egy technikát élesítgettek azok közül, amelyeket felhasználtak a klasszifikációhoz.
Tévednek.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16519194-6ade9ddaac6a2' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16519194&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16519194-6ade9ddaac6a2&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16519194-6ade9ddaac6a2' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
Ezek az általad említett „értelmiségi” urak amúgy arra se méltóak, hogy langy vízzel megmossák majd selyemhajukkal szárazra töröljék a Palma Gumisarok (TM) feltalálójának lábait. (hogy mást ne is említsek)
Mondtam én, tiszta Ripley :)) Ezek után gondolom nincs probléma a Fibonacci számokkal sem. Ezt a tehetséget kár hülye magyar politikusokra és értelmiségre pazarolni. Vetnél, JT egy pillantást, kérlek a MOL részvény pénteki árfolyam grafikonjára? bet.hu/magyar_egyeb/dinportl/companyprofile?security=518
Szerinted milyen irányban folytatódik hétfőn? Ha nem nagy kérés, 8:25-ig küld el légyszi, mit gondolsz. Amúgy jó a poszt -bár csak a 7. pontot értettem- és ha még nyernék is hétfőn….
O.K. Megint tanultam valamit. Már szinte sajnálom, hogy a harmincnegyedik trillió forgatásnál feladtam a bűvös kocka megoldásával való bíbelődést. De már kikezeltek. Jól vagyok, köszönöm, legközelebb megmondom a nyerő lottószámokat. Persze utólag.
jó poszt. kár, hogy csak a kötőszavakat értettem belőle.
Hogyúgyvan :DDDD…….
@balmoral: :))). Erről nekem az is eszembe jutott, hogy tizenéves koromban egy darabig sikerült vezetnem a családi mutatványos slágerlistát azzal, hogy pik-pak kiraktam a Rubik-kockát. Kellet egy kis idő, mire korrelációt láttak a kirakás és a wc-re vonulások között, ahol gyakorlatiasan átugrottam a 43 trilliót, szétkaptam a kockát és színre összeraktam, kb. öt perc alatt. Minek az a sok tökölés, nem? Aztán persze, jött a lebukás. Azóta nem „kockáztatok”.
Ó, mióta várok már egy ilyen kiváló apropóra, hogy kiöntsem a lelkem egy toposzt illetően:
Szóval, szeretjük azzal áltatni magunkat (időnként JT is), hogy azért ebben-abban a tudományágban egyáltalán nem olyan rosszul teljesít a magyar közép- és felsőoktatás, hiszen diákolimpiákon és egyéb nemzetközi diákversenyeken elért eredmények bizonyítják, hogy … Mit is? — kérdem én. Azt, hogy sok tíz-százezer fiatalból évente tucatnyi képes odaérni a világ elejére. Ez tényleg klassz, de mi van a többiekkel? Hol van „Aschbacher, Feit, Thompson, Hall, Conway, Brauer és Tits” mellett az a száz, kvázi névtelen, erős középszer, aki a végtelenül fontos aprómunkát elvégzi?
U.n. elitgimnáziumban végeztem, utódaim másik, de szintén elitgimnáziumnak tartott intézményben tanulnak és ha nagy ritkán van magántanítványom, többnyire ők is ebből a társaságból származnak. Évtizedek óta naponta látom, miként pazarolja el és teszi tönkre a magyar oktatás ezrével a tehetségeit és miként takarja el ezt a rémséget az évenkénti fél-egész tucatnyi kiugró eredménnyel.
@Hottentottenstottertrottelmutterattentäterlattengi: OFF Nem tudom, mi az igazság. Össze kellene mérned a magyar középiskolás diákok felső tíz százalékát a brit, holland, svájci diákok felső tíz százalékával. Nekem az az érzésem, hogy ez az összehasonlítás nem lenne olyan kedvezőtlen, mint ahogy most gondolod.
@Rhonin:
a tőzsdei árfolyamok Brown-Einstein mozgást végeznek. (+fraktális, az idősíkokat tekintve)
ennek semmi köze ahhoz, amiről JT írt és fogalmam sincs micsoda, de nem ez.
🙂
a rossz hír, hogy nem lehet megmondani, merre megy másnap.
a jó hír, hogy hosszú távon lehet statisztikai alapon kereskedni, ezt hívják technikai alapú kereskedésnek, aminek az a lényege, hogy az árfolyammozgásban bizonyos staisztikai valószínűséggel ismétlődő jelenségeket találunk és ezeket lehet megjátszani. ezért lehet a tőzsdén pénzt keresni.
(szemben a fundamentális alapú kereskedéssel, ami vállalatgazdaságtani és makroökonómiai megfontolások alapján hoz vételi/eladási döntést – ez utóbbi csak hosszú távon működik. illetve van a kettő kombinációja, mikor fundával eldöntöm, van-e sztori a részvényben, és technikai alapon keresek beszállót, mert ezzel csökkentem a kockázatot és növelem a hozamot – ez utóbbi kombináció a napi gyakorlat.)
@jotunder:
nem is lenne olyan nehéz őket összekeresgélni, mivel egymás mellett ülnek az egyetemem…
:-/
@jotunder: És ha a középső 80 százalékokat hasonlítjuk össze? Mert szerintem az a nem mindegy.
@poszt:
Külön szeretnél köszönetet mondani a „csoportelmélész” szóért 🙂
@ingyenebed: Tudom, hogy nincs közvetlen köze a tőzsdének JT írásához, nem is erre céloztam. Arra céloztam, hogy az ő matematikai tehetségét kár „ezekre” pazarolni, gyakorlatiasabb dolgokra is igénybe vennénk :))). Pár éve tőzsdézgetek és tudom mi a technikai és mi a fundamentális elemzés. És bizony lehet rövid távon játszani, ezt hívják day-tradingnek (napon belüli), vagy a néhány napos időtávban gondolkodók (én is ilyen vagyok) esetén a swing-trading. A Fibonacci számok valóban működnek, de a grafikonok fraktál jellege miatt nagyon nehéz megmondani, honnan kezd a sorozatot. A másik meg, hogy a sorozat mely elemeit vedd figyelembe, 3 csúcs fel-kettő le, vagy öt csúcs fel, nyolc le (mondjuk ez elég ritka)? Na ide kéne egy JT szintű matematikus. Nem ám Simicskára pazarolni a tehetséget :)) Amúgy érdemes hamarosan OTP-t venni és a Richter is szépen összeomlott, így ott is jó belépő pozíciók lesznek.
@fuhur: Megelőztél. Az itthon felemlegethető dicsőséghez elég az évi 12 legjobb, ugyanúgy, ahogyan büszkék vagyunk a Nobel-díjas „Hungarian born US physicist”-ekre.
De az ország sikere szerintem a felső 25…50 % tanulón múlik. A 12 legjobb, ha nincs meg a megfelelő környezet, vagy elmegy (Wigner, Teller, Neumann), vagy elkallódik (Ortvay, Kudar).
@Rhonin: vannak „quant”-ok, akik egész életüket ezzel töltik. ma már tőzsdei alkuszok értik meg a black-scholes modelt, meg még cifrább dolgokat is. gondold meg, a kereskedés jelentős részét számítógép programok végzik, nem emberek, azokat a programokat valakik megírták. én ezekhez persze egyáltalán semmit sem értek (a véges csoportok klasszifikációjához sem. valamennyit foglalkoztam az utóbbi időben egy technikai részlettel, amit használtak egykoron a klasszifikációhoz, de ennyi és nem több)
Nem tudom mennyi a valószínűsége, hogy három utódomból kettő is felső 10%-ban legyen. A felső 25% már valószínűbb.
Mindenesetre a háromból kettő már UK egyetemeken koptatja a padot. És jelenleg egyiküknél se látok 5%-nál nagyobb esélyt, hogy egyhamar hazajönne.
@ámbátor: Biztos, hogy a felső 10 százalékban vannak. Hidd el. Én a felső öt százalékra is megesküdnék látatlanban. Elitiskolába jártak? Akkor inkább három.
csakhogy a basi föltalálta az 1x1x1-es egyszínű magyarkockát, melynek az aznapi színére nála lehet licitálni. no, innen mehet tovább a csoportelmélet.
@incze:
No more competition / Guaranteed equality of results / The new freedom to succeed
thepeoplescube.com/images/ThePeoplesCubeManual.png
@jotunder: Elvileg én levizsgáztam ebből (vagy kettesre, vagy hármasra, talán hármas volt, de más, ennél kedvesebb tételt húztam) de valahogy nagyon nem jött át. Akkor gondolom értettem egy kicsit arra az időre, aztán amint megvolt a jegy, huss, az a kicsi értés is elszállt. Most meg mintha a helyére kattant volna valami. A világot egy apró fokkal jobban megérteni mindig jó, szóval köszi a posztot, írhatnál még ilyeneket 🙂
(az egyéb mondandó is átjött, de arra csak bólogatni tudok)
1. az értelmiségnek joga van megjelenni a médiában
2. az értelmiséginek joga van nem megjelenni a médiában
3. aki nem tud megjelenni, az rögtön eltartja a kisujját, aki meg tud, az meg beszélhet bármit, ha kritizálják, értelmiségi szerepére és eredményeire hivatkozik, ezzel szinte lehetetlenné téve megnyilvánulásainak reális értékelését
köszönjük.
@szazharminchet:
De az ország sikere szerintem a felső 25…50 % tanulón múlik.”
azokat leszarják. a felső három-öt érdekel csak bizonyos embereket, a többit lenézik.
@WiteNoir: OFF ha megnézed a középiskolai reformterveket láthatod, hogy egy olyan középiskola típust akarnak kialakítani, ahonnan csak emelt szintű érettségivel lehet végezni. ez svájcban és hollandiában is így van. a swiss matura a felső ötödnek lett kitalálva. ez nagyon erősen különbözik a finn rendszertől. ráadásul nyugat-európában sokkal nagyobb az átjárhatóság és a korrigálási lehetőség. magyarországon sokkal szűkebb az a kulturálisan is középosztályos réteg, amelyik kitermeli az emelt szintű érettségis gyerekeket. több mint öt százalék, de jóval kevesebb, mint húsz.
@jotunder:
mivel a kormányt három év múlva leváltják/leváltjuk, nem biztos hogy módjukban áll létrehozni:)
nekem nagy fájdalmam az érettségi léte, helyette felvételi kellene, de ha most eltekintünk ettől, lényegében ez a típus tekinthető igazából középiskolának.
mi volt régen (90-es évek, vidéki kisváros szakközepe: tanár felírta a ketteshez elegendő matekfeladat megoldását és levezetését a táblára, az bukott meg, aki rosszul másolta.
magyarból a dolgozat egy oldalán vétett annyi helyesírási hibát, amit négy oldalon lehetett volna, szóbelin mondott valamit, érettségi elnök rábólintott, a tanár elmondta helyette, átengedték.
és ilyenek kaptak érettségit. ezt azért középiskolának nevezni kissé túlzás volt…)
Létezik, hogy ez az ember tényleg az MTA tagja? Csak mert akkor nem is annyira off. 🙂
http://www.borsonline.hu/20150208_30_ezres_belepot_szed_a_marson_jart_magyar
@fuhur: Már én is hiszek az ufókban. Azért jönnek ide, hogy megtudják, hol találhatók a galaxis legnagyobb idiótái. A nyomok a pilisi szívcsakrához vezetnek.
@ingyenebed:
Jó, ez már megint valami tojásfejű zsidó hülyeség. Azt mondd meg, most akkor vegyek holnap OTP-t, vagy ne?
Ha igen, tudsz rá kölcsönadni?
@incze: @nerángass:
Aztán próbaként eltekerte, és soha többé nem tudta kirakni.
@fuhur: Az MTA honlapján lekérdezhetők a tagok, az akadémiai doktorok (DSc) és a köztestületi tagok (kutatók, ide kb. bárki bekerülhet, aki valahol kutatói állásban van). Ebből dropál egyedül a harmadikban van benne, és a publikációs listája úgy áll 62 pontból, hogy egy „Magyarország az első világháborúban” c. lexikonba írt szócikkeit egyesével sorolja föl (28 tétel), szintén a „Magyarország a második vh-ban” (14 tétel), van még ott saját kiadónál megjelent könyv,
és egy-két cikk a Hadtudományban („bioenergetika” témában, bármi is legyen az), Rendészeti szemlében.
Szóval a fickó elég nehezen komolyan vehető, szerencsére az akadémiához nincs semmi köze, csak a Zrínyi egyetemhez, mint Bukovicsnak, meg még egy két hasonló kóklernek. Úgy néz ki, oda bárki megfelel.
A saját honlapja szerint meg a faszi „Dr. Univ.”, azaz egyetemi kisdoktor, ezt bármilyen egyetem adhatta, és kb. semmit sem jelent, messze nem ér fel egy PhD-vel, ami még mindig csak a belépőjegy a tudományhoz.
Messzebbről indítanék. Ott kezdődik, hogy már az általános iskolai tankönyvek példamondatairól is ordít, hogy városi értelmiségiek találták ki. Pl. orosz nyelvkönyvben állandóan Dinamó-Szpartak meccsre jártak a moszkvai gyerekszereplők.
Karácsony Sándor leírta, hogy ha a kultúra belterjessé válik, akkor ott annak vége van. Miről ismerhető fel? Ha például a Kádár-korban kitanult középszerű vidéki párttitkár-leszármazott elitebb akar lenni még a pesti belvárosi értelmiségnél is (őket überelni pedig nehéz).
Orbán egyik legnagyobb szemétsége, hogy falusi parasztgyereknek játssza ki magát, miközben az undi, uborkafára fölkapaszkodott dzsentriként a kölkeit az arisztokráciába akarja benyomni.
@szazharminchet: opal egy bukovics, csak kicsit csunyabb gyogyszert nem szed be.
@vigyüktúlzásbaadolgokat: Orban a nyaralasan is Fukuyama-t olvas. o teljesen tudatosan szereti tul az abalt szalonnat.
Ahhh, háttttt ez fantasztikus. Kinyilatkoztattatott, hogy a szobatudósok (megfelelő impakt faktorral, persze) fontosabb személyek, mint a magyarországi úgynevezett, bármit is jelentő elit, cuzámmen. Ámen.
Bakker, nem kéne ennyire rettegni a jelentéktelenségtől. Egy nyugdíjas óvónő munkássága nagyobb hatással lehet az emberiségre, mint egy teljes elméleti matematikai tanszék.
@jotunder: Úgy néz ki.
De hogy van az, hogy ezek a bukovicsok mindig a ZMNE táján tűnnek fel? Ha ezeknek egy-két zagyvalékát leközli a Hadudomány, akkor mit gondoljak a szerkesztőkről, a folyóiratról? Szemét az egész? Küld oda valaki ilyenek után normális cikket, vagy csak egy kerülőút a valódi publikációk körül a zmne-s doktorihoz? Minek tartunk fenn ilyeneket?
@szazharminchet: hogy van ez…
@teevee: Nem, nagyobbal nem, legfeljebb azonnalibbal. Egy tétel felfedezése valamit hozzá tesz az emberi kultúrához, egy olyan igazságot, ami most és száz év múlva is igaz, sőt, ezer év múlva is. És ez akkor is így van, ha nem válik termelőerővé, mint azt régen elvárták (meg lehet, hogy hamarosan megint el fogják várni).
Te meg tudod mondani, hogy amikor a Dávid-szobor készült, kik voltak az aktuális elit tagjai? Számítanak valamit még, vagy Michelangelo számít?
@jotunder: Köszönöm, most is tanultam valamit. Ezen felül az igazsághoz tartozik, hogy vannak események, mint a pénteki biliborulás, amikor jobb, ha eljön az ember a 444-ről, vagy Varánuszról (Fabius-t is nagyon kedvelem), mert ha marad, egy bírósági feljelentést kockáztat :). Ilyenkor ide jövök, mert itt azt hazudhatom magamnak, hogy nem politizálunk, hanem matekozunk, vagy legalább is muszáj viselkedni, amíg újra szalonképessé nem válik az ember (more or less).
@jotunder: Amúgy az, hogy a marhaság és a hadügy barátsága örök és megbonthatetlan, valahogy rendszerinvariáns. A szu-tól MO-n át Amerikáig lehet sorolni az olyan eseteket, amikor valaki becsavarodott, és akkora marhaságokat kezdett csinálni, hogy az egyetemek/otka/NSF már szóba sem ált vele, erre a sereg megfinanszírozta. Mert ott az megy, hogy ha valaminek van 10^-12 % esélye, hogy hadi jelentőségű, és elhajtod a francba, majd valakinek bejön, akkor véged. Ha csak kidobsz az ablakon egy vagon pénzt, az nem tűnik fel senkinek, a sereg úgysem nagyon csinál mást.
@teevee: ok nem locsogtak, hanem komolyan vettek a dolgukat. ha egy ilyen embertol megkerdezed, hogy mit jelent valami a szuk teruletukon, akkor egybol nyulnak a szekrenyukbe es mar emelik is ki a tobbszaz cikk kozul azt, ami errol szol, majd kiseloadasba kezdenek arrol, hogy ki mit javitott rajta, mihez van koze. ezek az emberek nem feltetlenul hiresek, sot. egyszeruen ert valamit az eletuk. azoknak az elete, akik a politikatol fuggve jatsszak a nagyembert (majd amikor hirtelen kormanyvaltas lesz es kimaradnak a bulibol elkezdenek toporzekolni ) szart se er. nekem imponalnak ezek az emberek es nem erdekelnek a fontoskak az atv-n.
@jotunder: „o teljesen tudatosan szereti tul az abalt szalonnat.”
Ugyanazt mondjuk, de szeretném mégegyszer felhívni a figyelmet, hogy mennyire elítélendő az iylen viselkedés! Mert milyen példát mutat Récsöl a felnövekvő Fidesz szavazóbázisnak, akik elvileg a középosztály lenne? Gázoljon át az apád mindenkin, és akkor te is a királyi páholyban nyalhatod az arisztokrata barátaid s.ggét …
A normálisabb Fidesz-szavazók legalább elismerik, hogy Orbán jól megvezette őket, és egy csomó jó ügy kisajátításával kaparták magukat a hatalomba. Bármihez, amihez nyúlnak, sz.rrá válik, de az tény, hogy jó érzékkel választották ki a jelképes ügyeiket. Elég volt azokra ráharapniuk, amitől a ballib elit sikítva menekült: pl. környezetvédelem, biogazdálkodás, és disznótor-népitánc rogyásig stb, a teljesség igénye nélkül.
@teevee: „Egy nyugdíjas óvónő munkássága nagyobb hatással lehet az emberiségre, mint egy teljes elméleti matematikai tanszék.”
Egyszer fizikaórán a tanár megkérdezte a szemüvegeseket, hogy mit csinálnak, ha bepárásodik a szemüvegük télen a meleg helyiségbe lépve? A fizikusok egyből tudták, hogy azt kell mondani: Lépj vissza egy pillanatra a hidegbe!, a többieket meg, akik a letörlésre szavaztak, a tanár elnéző mosollyal leintette. Pedig azoknak is megvolt az igazsága: tömött délutáni diákjáraton nem tudsz visszalépni, mert nyomnak föl a buszra a mögötted lévők!
Nem voltak még akkoriban ilyen negyvenezer forintos lencsék, meg szemüvegek …
@szazharminchet:
hülyeség. mindkettő fontos csak másképp.
almát a körtével, itt nem lehet nincs is értelme hierarchiát felállítani.
az összevetés is esetleg tévedés, gyakrabban és valószínűbben manipuláció (nem a posztra gondolok, mielőtt itt valaki ezzel jönne)
@fuhur: ez a bácsi rendőr alezredes? És én még az őrvezetőségig se vittem? Plusz még a Marsra is eljutott, engem meg már Szabadinál leszállított a kalauz a vonatról, csak mert állítása szerint nem volt jegyem?
Nincs igazság.
Mi az, hogy „értelmiség”? Tényleg érdekelne.
@Ad Dio: ó, hát erre már úgy egy éve is forgott itt néhány remek definíció, az egyik, lakberendezési vonatkozású különösen elősegítette a konstruktív feldolgozást
@teevee:
figyelj, teve!
Én is hülye vagyok a magasabb matekhoz mint egy fej karfiol, de nem vágok föl vele.
Nem fogadtam szót, és matematikus létemre végigolvastam a posztot, és leginkább az izgat, hogy a nem matematikusok mennyire értették meg a szereplő fogalmakat, és hogy mit is állít az az eredmény, amihez ennyi munka kellett. Sőt, az is érdekelne, hogy ki tett komoly kísérletet arra, hogy nem csak átfussa a magyarázatot, hanem tényleg megértse. Várom a nem matematikusok válaszát.
@Érvsebész:
Csupa fül vagyok.
@keletita: Tanárnőnek/Úrnak Tisztelettel jelentem, én nem :(. De mentségül szolgáljon, hogy:
1. Őszinte tisztelettel viszonyulok a matematikához és matematikusokhoz, mivel én magam nem érem fel ésszel (így csak egy mérnöki és egy közgazdasági diplomáig vittem –> most jöhet, hogy ezért tart itt ez az ország).
2. Ha a véges egyszerű csoportok klasszifikációja nem is hozott lázba, teljesen komolyan mondom, hogy esténként (ha nem is minden este) a számomra legérdekesebb területekkel igyekszem amatőr műkedvelőként foglalkozni.
Hát, ennyire telik tőlem…
@WiteNoir: Azt hiszem, abban nagyrészt igazad van, hogy almát körtével, de azért nem teljesen. Gyarmati Istvánnak volt egy, talán valamelyest használható, empirikus módszere különböző munkák értékének az összevetésére: két ember munkája összevetéséhez nézzük meg, hogy melyikük mennyi idő alatt tudna beletanulni annyira a másik szakmájába, hogy 70%-át el tudja végezni.
Ennek mondjuk az a hibája, hogy lehet, hogy valamit nagyon nehéz csinálni, de mégis teljesen fölösleges. A maradandóság viszont szerintem is egész jó alap, mert ezeket a dolgokat hamar elfelejtik. A matematika és a művészetek ebben elég jól állnak.