Doktorik és doktorok
Eredeti szerző: jotunder
Fokasz Nikosz mai nyilatkozata szerint a Semjén-féle plágiumügy nem létezik. Fokasz professzor, az ELTE TÁTK Szociológiai Tanszékének vezetője, egyetemi tanár, az MTA doktora. Semmi okom kételkedni a szavában.
Ez a poszt Semjénről egyáltalán nem fog szólni, tulajdonképpen Fokasz Nikoszról sem. Ez a poszt az igazságról szeretne szólni. Nem is olyan régen utánanéztem annak, hogy Lánczi András egyetemi tanárnak milyen a CV-je, és megdöbbenve (OK, ez nem egészen igaz) állapítottam meg, hogy Lánczi úgy lett intézetvezető egyetemi tanár a Corvinuson, hogy egyetlen minősített nyugati folyóiratban sem publikált cikket. A scholar.google-on 21 találatot kap, ami felfoghatatlanul alacsony szám.
Kötelességemnek érzem hozzátenni, hogy a jobboldalisággal semmilyen értelemben nem vádolható Fokasz Nikosz tanszékvezető egyetemi tanárnak sincs egyetlen minősített nyugati folyóiratban cikke. Mind Lánczi, mind Fokasz témája abszolút nemzetközinek mondható.
Semjén doktorija nem oszt, nem szoroz. Az, hogy Magyarországon boldog-boldogtalannak osztanak ki címeket különböző gyanús doktori iskolák, sokkal de sokkal szomorúbb dolog. Jogi képviselőnk enyhén hisztérikus viselkedésére tekintettel neveket nem fogok leírni. Az, hogy Magyarországon tanszékvezető egyetemi tanár lehet valaki egy általános, nyugatias témában egyetlen nyugati cikk nélkül, szintén sokkal jellemzőbb az országunkra, mint Semjén bénázása. Fokasz Nikosznak, ezt komolyan gondolom, igaza van. A Semjén-féle plágiumügy nem létezik. Más ügyek vannak: olyan ügyek, amelyekkel nem lehet lájkokat gyűjteni, amelyek nem kommentelhetőek, a szélesebb közönség számára jóval kevésbé érdekesek.
Öt éve írta Publius Hungaricus a Féltudású elitet az indexen. Még pár évtizedig aktuális marad.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16520548-6ae72d2674e62' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16520548&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16520548-6ae72d2674e62&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16520548-6ae72d2674e62' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
a lényegre tapintottatok, elképesztő mennyiségben születnek doktori dolgozatok, a lényeg hogy az egyetemhez befolyik nemtom hány tiz vagy százezer ft félévenként..sokan semmiféle kutatást nem végeznek, fél könyvtárat összevagdossák…ha másra nem jó a hvg munkássága e téren, ha csak elindul valami tisztulási folyamat már megérte, főleg azokkal szemben akik tényleg a fél életüket kutatásra, saját tudás szerzésére rászánják..
@Marcangoló Korelnök: az egyetemi kutatas feladata hogy a versenyszfera kutatasahoz produkalja a megfelelo EMBERANYAGOT.
@közösperonos átszállás: A nyugati es a magyar phdkezpes kozott az a kulonbseg hogy a nyugati tudja mit akar. Vallalhato es elerheto celok, megfelelo sikeressegi rata. A BME Phd kepzesenek lemorzsolodasa kb 95%-os. Persze mert mindent egyszerre akarnak oktatas/nyelv/tanszeki projektmunka/melo penzert/kutatas/publikalas. Aztan ket-harom ev utan belefullad a delikvens a feladatokba akkor felhuzzamagat es lelep az iparba. Kulonben is mennyi ceg keres Phdket Magyarorszagon. Ha meg ugyis kulfoldre mesz dolgozni miert nem ott szerzed meg a Phdt ahol egyszerubb es jobb nevu.
@xylon: feladata – LENNE. Igen. És nézd meg, mi folyik helyette.
De említhetném a matkutatót is, ahová hagyományosan olyanok tömegeit zsúfolják, akik katedrán röhejesen hatnának.
@ZF2: „
Az egyetemi kutatás megalapozza azt a tudást amit a versenyszféra nem fog finanszírozni, mert nem lát benne jövőt.”
Az rendben van ha alapkutatás, de ezek az irományok teljesen tudománytalanok.
@lobaszopiatej: egyfelől. Ez kétségtelen. De a „tudományosak” se sok kalap sz.rt érnek ám.
@xylon: ajáénlom figyelmedbe:
http://www.phdcomics.com/comics.php
A hülyeség univerzális 🙂
@Marcangoló Korelnök: igen de ez egy ördögi kör. És igenis vannak olyan területek amiket érdemes kutatbni de senki sem ad rá pénzt. Alapkzutatások, szociológia, jogtörténet, ezek jók lesznek „valamire” de azt még nehéz látni eláéggé ahhoz hogy konkrét pénzfoprrást lehessen hozzá rendelni.
És emelett ott van hogy az egyetemi kutatü nem csak kutatnak de tanítanak is.
Ezt az aprásgot mindenki igyekezett eklhanyagolni Schmidt esetében az az anyag nem az eerdetiségéről lett isemrt de ahogy a komemntekben olvastam, geenrációkat tanítottak belőle a SOTÉn.
Kiadtak annak idején egy EU-s könyvet („A horvátzoli”) ami nagyjából semmi eredetit nem tartlmazott csak értelmesen összefogalta a dolgokat kellőp mélységben. Sokkal többet ért mint bármiylen elvont publikáció.
Ez is feladata kellene legyen az egyetemi életnek.
Magyarországon hagyomány ez a doktorság. Ez amolyan közép-európai mánia.
Valaki mesélte, hogy a 60-as, 70-es években a bécsi kávéházakban minden újságot olvasó férfivendéget a pincér alapból „doktor úrnak” szólított.
Ismét le kell írnom, BÜSZKE VAGYOK RÁ, ÉS KÖSZÖNÖM a Semmelweis Egyetemnek, hogy visszavonták a másik szélhámos csaló doktoriját.
Sokunk becsületét védte ezzel meg az intézmény.
Egyébként én még levelező akadémikust is ismerek, aki életében egy komolyan vehető eredményt nem tett le az asztalra, csak mások farvizén evezett fel oda, ahol most van.
Jókor volt pl. társszerző.
Mondjuk egy olyan intézménynek, aminek az elnöke egy pártkatona, amúgy sincs már becsülete.
A másik szélhámossal kapcsolatban egyébként lebukása után az volt a véleményem, hogy maradnia kellett volna a posztján, Senki Zsolt esetén is ezt mondom.
Az ilyen kreatúrának nem szabad semmiképpen lemondaniuk a posztjukról, mivel pont így, lebukva, pont az ő értéktelen személyük képviseli leghitelesebben azt, amit képviselnek.
Ja, hát és a Pázmány egy vicc, önmaga paródiája, és most már papírjuk is van erről.
(A mandineren egyébként kahattunk már ízelítőt arról, kik „oktatnak” ott.)
A teológiai PhD pedig maga az oximoron.
Egyszerűen nincs értelme, létjogosultsága, egy hazugság, egy röhej.
Az nem egyetem, amelyik kiad ilyet. Annak a többi PhD-je nullát ér.
…kaphattunk…
Ó,azok a szép békeidők! Amikor az igazságügy-miniszter csak áttelefonált
az ELTE párttitkárának,hogy ” küggyön át nekem egy diplomát! „,és attól kezdve Dr.Nezvál elvtársnak hívták.
@ZF2: és az a vicc, hogy éppen ennek az „ördögi körnek” a tanulmányozása a társadalomtudományok és a tudományok átfedő területe lehetne. Még PhD-re sem érdemes, annyira nyilvánvaló, hogy ezek az „ördögi körök”, mert több is van belőlük, hogyan és mekkora mértékben lehetetlenítik el a tudmányos produkciót, régiesen „haladást”. Mondhatni a vak is látja.
@Lord Snow: egészsges indulatodat terjeszd ki a szakdolgozatok területére is.
@táltos: ezek a hsz-ek a tipikus magyar rangkórság minősített esetei. Ami miatt most már olyan állásokhoz, ahol Svájcban is bőven elég lenne egy érettségi meg mondjuk 1 éves képzés, már ott is főiskolai diploma kell. Pont, hogy totál irreleváns, hogy valakinek van-e papírja, ha kellő tudással bír. Engem rohadtul nem érdekel, hogy ki és milyen végzettséggel bír a HVG főszerkesztője – mivel az általuk leírt és publikált tényekkel nem nagyon lehet vitatkozni. Szerinted nem ez a lényeges, hanem hogy legyen papírja? Nooormális?
@Lord Snow:
Én csak egyetemi docenst ismerek, akit a férje juttatott el odáig, leginkább a férje és a laboránsa társszerzőjeként publikált és publikál, a szakterületéhez komoly matematikai alapokra lenne szükség, de igazából kiderült, még az egyszerű logaritmust sem érti. Ja, és megbuktatta azt a hallgatót, aki szóvá merte tenni, hogy a javítókulcs hemzseg a hibáktól, a többiek inkább bemagolják a hibás megoldást, mert a helyes megoldást nem fogadja el.
Amióta ilyeneket ismerek, nem igazán tulajdonítok jelentőséget a tudományos fokozatoknak, egyáltalán nem mérce.
@ZF2: feladata hát, csak épp köze nincs a tudományos eredményekhez. Ezért van az, hogy elválik egy kutató CV-je a „kutatás” és az „oktatás” rubrika alatti eredményekre.
Az meg végképp érdekelne, hogy „Schmidt” (sic) örök művét milyen megszámolhatatlan népességű generációk tanulmányozták, mikor van belőle összesen vagy 4 példány…
@Lord Snow:
Így van, a Semmelweiss nem bólinthatott rá a plágiumra, mert a hírét veszélyeztette, nekik ugyanis van nevük, a Pázmány az égvilágon semmit sem veszélyeztetett. A legnagyobb vicc, hogy tavaly a Pázmány kapott államilag finanszírozott jogász helyeket, miközben egyetlen vidéki intézmény jogi kara sem, miközben ez sem területi, sem minőségi szempontból nem így volt indokolt.
Azt gondolom, hogy akit ez a barom alkesz pálfy akar megvédeni, az jobb ha felköti magát. Semjén meg jobb ha csenben szépen eltakarodik, mert az a hely (miniszterelnökhelyettes) nem ilyen kaliberű embereknek lett kitalálva.
@sok-sok: milyen társadalomtudományra utalsz? egy másolt, rövidített teológiai hablaty igen messze van a társadalomtudománytól. csak a lejáratására alkalmas.
hvg.hu/itthon/20121120_semjen_szociologia_elegtelen
kitiltanak egy közönséges blogról és te visszajössz/újra regisztrálsz, amikor kismillió másikon kommentálhatsz? pitiánerebb nem is lehetnél.
@közösperonos átszállás: félre ne érts, Szeged is abszolúte ebben a körben van. Vagyok ott is vizsgáztató/bíráló/opponens, tudom, hogy jó. Amitől tartok, hogy a hetvenvalahány magyar felsőoktatási intézményből húsz alatti, amelyért jótállnék doktori szinten. Szeged (pláne TTK) nem véletlenül van fenn a világranglistákon.
@xylon: „Persze mert mindent egyszerre akarnak oktatas/nyelv/tanszeki projektmunka/melo penzert/kutatas/publikalas”
– ez persze gond, és a legtöbbször az alulfinanszírozottságra vezethető vissza, viszont egy szintig kezelhető – nem azt kell nézni, hogy rosszak a körülmények, hanem hogy hogy tudunk élni közöttük, használni, Uram bocsá’ hasznunkra fordítani őket. A projektmunka/meló pénzért/kutatás nagyon sokszor összefogható. Nem itt látom a fő gondot. Nagyon sok helyen még mindig alacsony a „publikációs kultúra”, egész egyszerűen nem tudják, hogy a meglévő eredményekből hogyan és hová tudnának cikket vagy akár absztraktot írni. Páran rájönnek maguktól, sokaknak elmegy a kedve tőle, mert a tapasztaltabbak nem oktatják ezt regulárisan (nálunk pl. csináljuk ezt). Akinek van 2-3 nemzetközi referált cikke a témájában, pláne elsőszerzős, az már gyakorlatilag doktor. Nyugaton is, itt is.
Nyugaton ha van egy pénzes projekt, külső megbízás, abból legtöbbször cikk is lesz. Itthon legtöbbször egy „nem publikált kutatási jelentés”…
@Marcangoló Korelnök: Az a baj hogy bizonyos esetekben ezen ördögi kör szükségszerű. Amire nem terjed ki azt a cégek maguk kutatják. Teknietélyes szalmai fórumok és kutóthelyek állnak rendelkezésre nagyobb cégeknél is, akkior is ha a cégnek nem a kutatás a fő profiléja.
Elena Ceaușescu -nak is volt doktorija, nem?
@timargabor: ugye tudod, hogyha lenne húsz olyan egyetemünk, ahol komoly doktori program van, akkor a seggünket verhetnénk a földhöz a boldogságtól. van négy-öt egyetemünk, és azokon belül nyolc-tíz szakunk, ahol komoly doktori program van.
@Zabaalint: Te is ismersz egyet, én is ismerek többet….
A kommentekből azt szűrtem le, hogy a többség belülről ismeri a rendszert, így vélhetően megköveznek, de egye fene! Tehát: az összes általam ismert / igaz, többségében társadalomtudomány területén szerzett diplomásokról van szó / phd hallgatóra az a jellemző, hogy a szakterületükön kinn az „életben” nem túl erősek, kvázi menedéknek használják a phd-t, hogy ne kelljen versenyezni volt évfolyamtársaikkal és idősebb kollégákkal. Már egyetemista korukban sem az évfolyam menőinek számítottak – lehet, hogy remek átlagokkal végeztek, de mindenki tudta, hogy eszméletlen magolás és seggnyalás árán -, kinn pedig ezáltal a középmezőny gyengébbik harmadát adták volna. S lám: phd, doktori, egyetemi katedra, sic transit ad astra!
szeretném megjegyezni, hogy én csak egyetlen jelenséggel foglalkoztam a posztocskában. magyarország legjobb egyetemének legjobb szakán, simán tanszékvezető lehet valaki huszonkét évvel a rendszerváltás után, egyetlen minősíthető publikáció nélkül. másról nem beszéltem, nyilván beszélhetnék. szőrmentén céloztam egy konkrét doktori iskolára. kommunikáció és médiaszakról van szó, nyilván van más hasonló papírgyár, én arra gondoltam.
@blacklord: a doktori nem tantkönyv, de régebben vmi oyloasmit ovlastam hogy Schmitt ezt tanította az egyetemen. De én annyira nem ismerem az olimpiai témát.
@spenci: magyarországon azért vannak nagyon okos fiatalok is a doktori iskolákban. nagyon, nagyon okos gyerekekről van szó, akikre joggal lehetünk büszkék.
@jotunder: a „legjobb szak” kitételt azért vitatnám 🙂 az előző kommenteddel viszont nagyjából egyet kell értsek.
@Zabaalint: „…megbuktatta azt a hallgatót, aki szóvá merte tenni, hogy a javítókulcs hemzseg a hibáktól, a többiek inkább bemagolják a hibás megoldást, mert a helyes megoldást nem fogadja el.”
Ismerős típus. Az ilyenek előadásai szoktak olyan magas szintűek lenni, hogy senki nem érti őket. Nyilván, mivel az előadók sem értik.
Tipikusan szegény hallgatók ilyenkor magukban keresik a hibát, pedig ha sokan nem értik, akkor lehet tudni, hogy szélhámossal, szociopatával vagy hülyével van dolguk.
Nincs ellenszer, aki titokban érti, hogy miért az a válasz, ami, annak is azt kell visszamondania az oktatónak, ami órán szó szerint elhangzott.
„Az a tudós, aki egy nyolcéves gyereknek nem tudja megmagyarázni, mit csinál, sarlatán.” K.V.
@spenci:
Többet is ismerek, de a legdurvább az említett hölgy volt.
Amit írsz, nem csak a társadalomtudományokra igaz. Mindenütt a PHD hallgatók fele azért lett az, mert a versenyszférában nem érne semmit, informatikus PHD-sek között is elég sok, aki nem tud rendesen programozni, de az elméletet mindig jól be tudta vágni. Aztán még van 2 csoport, egyik akiből tényleg jó kutató lesz, vagyis a mezei informatikus fölött van intelligenciában, ők vannak legkevesebben, a másik csoportnak pedig kényelmes a doktori iskola, amíg beindulóban van a vállalkozása, különösen, hogy az egyetemi infrastruktúrát is használni tudja a vállalkozása céljaira.
@timargabor: bénán foglalmaztam. javítva: az adott terület (szociológia) legelismertebb tanszékéről van szó az országban, az állami egyetemek közül.
@Lord Snow:
Azért az idézettel nem értek teljesen egyet, mert vannak dolgok, amiket évekig magyarázhatna a 8 éves gyereknek, mert annyi mindenre épül, hogy érthető legyen, meg a szaknyelvet is meg kell hozzá ismerni, de amúgy erről van szó.
Ilyen oktatóm amúgy nagyon sok volt, az említett hölgy nem engem tanított (nem is arra az egyetemre jártam), de ő mindegyiken túltesz, csak azért nem írom le a sztorikat, mert véletlenül ráismerhetnének mások.
Káoszelmélet és fraktálok nehezen publikálhatóságáról:
http://www.journals.elsevier.com/chaos-solitons-and-fractals/
Impact faktor 1,22, szóval algihanem bekerülni sem lehet olyan nehéz (vö. Science, Nature >30).
Persze ha valaki ezt a szintet sem tudja (vagy akarja) megugrani…
@sok-sok: Tök anakronizmus Bibó idézettségére hivatkozni. Na, az tényleg egy más világ volt.
@lacalaca: OFF a chaos-solitons-and-fractals egy egészen botrányos színvonalú lap volt. mubarak egyiptomi elnök egyik csicskájának volt a házi lapja, többszáz cikkét hozatta le saját magának. iszonyúan nagy botrány lett belőle.
Árulja már el vki mi köze Fokasz Nikosznak, az ELTE TÁTK Szociológiai Tanszékének vezetőjének, egy Pázmányt érintő plágium-ügyhöz?
Sztem annyi mint Győzikének…
@tarackos: mert a szociológia szakon diplomát szerzett semjén a pázmányos doktori átírásával
@jotunder: Zalai Ernőtől a Bevezetés a matematikai közgazdaságtanba cíímű „remekművével” találkoztál már? 🙂
Anakronizmushoz: egy termtud kutatóintézetben dolgozom. ’80-as években nagy szó volt, ha egy cikk eljutott egy nagy nyugati, nemzetközi folyóiratba. Ma már ez a napi rutin – legalábbis nálunk. Már egy doktorihoz is kettő cikk kell legalább, én épp most írom a disszertációm, 4 cikk alapján, az ötödiket most bírálják, és több másikban társszerző vagyok, más témákban. Ennyit változott a világ.
@Hentes Jozsi: „A nyugati újságokban való publikálás ” – lám, te is automatikusan átvetted ezt a szóhasználatot.
Könyörgök, nem nyugati újságokról, hanem nemzetközi szakmai folyóiratokról beszélünk.
Ami a magyar társadalomtudományt illeti, jó oka lehet annak, hogy kevéssé van jelen a nemzetközi szakirodalomban. A sarki kifőzde szakácsnénije igaz, hogy remekül főz, és az egész környék odajár ebédelni, mégsincs helye a nemzetközi szakácsversenyeken.
@Hunor Levente: sem a poszt, sem az en kommenjeim nem semjenrol dolgozatarol szoltak..
amugy meg mivel semmilyen moderalasi elvet nem sertttem, sztem a kitiltas maga volt…hm furcsa.
ez tudod az internet–az ember megy ide oda elmondja velemenyet– ha civizaltan teszi, altalaban teheti..
@jotunder: (jó, hát tudom én azt, csak elég alacsonyra akartam tenni a lécet… :D)
@jotunder: 1 dolgot akarok meg kerdezni, ehhez az MTA doktori cimhez nem kell valami legendas Hirsch index mutatot teljesitni?
az hogy lehet hogy Fokasz MTA doktor lett- ha itt alacsony lett volna a pontszama?
kerdezem, nem tudom.
Semjén szociológia-diplomája is fabatka endresy.blogspot.hu/2012/11/semjen-dolgozati-satanja.html
A doktorija is gyenge. Miért pont maga az Elte lenne jobb?
a társadalomtudományok műveléséhez nem agy kell, hanem segg. ezt mindenki tudja. egy filozófiai műben a lényeg az, hogy az „a” betű is meg legyen lábjegyzetelve. összeírod, hogy az adott kérdésről egy tucat teológus mit mondott. ebből áll a doktori. kábé olyan, mintha összefoglalnád az euklidészi geometriát. de már belveszed az ötödikes matek, mondjuk pithagorasz és thalész tételének elemi bizonyítait, akkor azzal intellektuálisan felülmúlod a bölcsészek irományainak több, mint felét.
a tudomány abból indul ki, hogy axiomatikusan állít valamit. abból próbál logikus következtetésekre jutni. összeveti a valósággal. és ha az elmélet és a gyakorlat nagyjából stimmelnek, akkor bingó. a vallásoknál eleve tagadások a parancsolatok. abból logikailag nem lehet levezetni semmit se. rendszerint van még körülötte valami star wars mesevilág. elvben abból is lehetne doktorálni. vagy a képregényhősökből. de ez ilyen. ezzel nem lehet mit kezdeni.
@jotunder: az szociológia másoddiploma nemlett vna kiadhato. Ld.előző poszt.
Itt erdemes megemlekezni az alabbi alapmurol:
http://www.szote.u-szeged.hu/expsur/ezesez.htm
@jotunder: próbáltam pontosan fogalmazni / „általam ismert”, stb /, így nem azt állítottam, hogy mind. A legrosszabb szisztémába is kerülhet hiba, jelen esetben lehet a phd rendszerben néhány okos hallgató.
@jotunder:
mert így épül fel a bölcselet. úgy szerveződik, mint a google első találat. ha beírsz egy kulcsszót a masinába, akkor nagy valószínűséggel nem a tudományos írásművet dobja ki. hanem egy azzal kapcsolatos népi bölcsességet. valami folklórt. és ennek is van tanszéke. ahol „pletyakutató” lehet, ott bármi. ő legjobb esetben a kincses kalendáriumból doktorál.
@european commonwealth: „a tudomány abból indul ki, hogy axiomatikusan állít valamit. abból próbál logikus következtetésekre jutni. összeveti a valósággal. és ha az elmélet és a gyakorlat nagyjából stimmelnek, akkor bingó.”
Látszik, hogy otthon vagy az ismeretelméletben és a tudományos módszertanban. :-/