Elkötelezettek a járulékemelés iránt
„Elkötelezettek vagyunk az iránt, hogy azok a hölgyek, akik 40 évet dolgoztak, azok nyugdíjba vonulhassanak. Ahhoz, hogy ennek a lehetőségét megteremtsük, ehhez van szükség a nyugdíjjárulék minimális emelésére – mondta Szijjártó az MTV híradójában.
Manapság úgy tudja meg az ember, hogy a Fidesz betartotta egy újabb választási ígéretét, hogy az ellenzék felfedezi az adótörvényekhez benyújtott bizottsági módosítók között elrejtve egy nagy kupac pelyva alatt. Annyira mindannapos már, hogy a kormány betartja, amit ígért, hogy szerénységből már nem is tartanak sajtótájékoztatót. De hát ilyen ez a nép, hálásak és ragaszkodók, és így is észreveszik azt a rengeteg jót, amit kapnak.
A költségvetés bevételi oldalán a magánnyugdíjpénztárakból átlépőktől várt számilliárdokat nagyonvonalúan meghasalták, ezért a tételért meg fél százaléknyit finomhangolnak, tehát biztos, hogy legalább ezt kiszámolták.
A nyugdíjjárulék kulcs 0,5%-os emelése mintegy 38 milliárd forintos többletbevételt jelent a költségvetésnek. Az átlagnyugdíj az idén kb. 87 ezer forint, ami azt jelenti, hogy plusz 36 ezer öregségi nyugdíjjogosultra számítanak. Összeshasonlításul 2009-ben 48,989 fő számára állapítottak meg öregségi nyugdíjellátást…
Azaz a Fidesz választási ígérete miatt 70 százalékkal fog emelkedni az új nyugdíjjogosulak száma 2011-ben.
Micsoda???
A most hatályos szabályok szerint a nyugdíjkorhatár betöltését megelőzően előrehozott öregségi nyugdíj annak az 59. életévét betöltött 1952-ben vagy 1953-ban született nőnek, illetve annak a 60. életévét betöltött 1950-ben született férfinak állapítható meg, aki rendelkezik legalább 40 év szolgálati idővel és nem áll meghatározott biztosítással járó jogviszonyban.
Dícséretes a Fidesz elkötelezettsége az iránt, hogy „azok a hölgyek, akik 40 évet dolgoztak, azok nyugdíjba vonulhassanak”, főleg annak fényében, hogy ez most is így van (így lenne jövőre a mostani szabályok szerint), feltéve, hogy a szóban forgó hölgy betöltötte az 59. életévét, a 63 éves öregségi nyugdíjkorhatár helyett. Eszerint az elkötelezettség az ennél fiatalabb hölgyek nyugdíjazására irányul.
Ebben a táblázatban megnézhetjük, hogy az egyes években születetteket hogy érinti a jelenlegi szabályozás.
| születés éve | öregségi nyugdíj.-korhatár | életkor 2011-ben | max. életkor munkába álláskor | előrehozott öregségi nyugdíj jár? |
| 1952 | 62,5 | 59 | 19 | jár |
| 1953 | 63 | 58 | 18 | jár |
| 1954 | 63,5 | 57 | 17 | nem jár |
| 1955 | 64 | 56 | 16 | nem jár |
| 1956 | 64,5 | 55 | 15 | nem jár |
| 1957 | 65 | 54 | 14 | nem jár |
Látszik, hogy a Fidesz módosításának célcsoportja azok az 1954 és 1957 között született (tehát jövőre 54-57 éves) nők, akik 18 éves koruk (érettségi) előtt kezdtek el dolgozni és folyamatosan munkaviszonyban álltak – kivéve ma.
A öregségi nyugdíjra jogosultság hatályos életkori feltételei szerint jövőre az 1949-ben születettek fognak nyugdíjba vonulni. A Ratkó-generáció 1950 és 1956 között született. Egy évvel az első Ratkó-gyerekek nyugdíjba vonulása előtt a kormány egy csoport Ratkó-gyereket előrehozott nyugdíjba küld és ezzel felemészti az szja-csökkentés hatásának nagy részét.
<
p style=”text-align: justify”>Tudja még valaki a kormányban, hogy mit csinálnak?
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16516968-6ab3c3ea2c0dd' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16516968&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16516968-6ab3c3ea2c0dd&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16516968-6ab3c3ea2c0dd' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
Egyébként mi indokolja, hogy a nők hamarabb menjenek nyugdíjba, mint a férfiak? Valami félreértelmezett lovagiasság? Az idős nők jellemzően jobb egészségügyi állapotban szoktak lenni, mint az azonos korú férfiak, szóval ez alapján fordítva lenne logikus.
@SCUMM: A második műszak. 🙂
@SCUMM: Ebben az esetben egészen pontosan az, hogy a Fidesz szerint így majd a gyerekfelügyelethez és a háztartási munkához járulnak hozzá a nyugdíjba vonuló hölgyek. A bizottsági vitában megmondták. A család- és nőképükről inkább ne essen szó.
@SCUMM: ez igaz, de mi van ha ennek az is oka, hogy tipikusan kevesebbet töltöttek el olyan munkával, amiről úgy gondoljuk, hogy egészségügyi problémákat okoz.
@Wolff: Az ő család- és nőképük az, hogy ÉN dolgozom (politikusként), hazaviszem a milliókat (bér+költségtérítés+mutyi), ezért a NŐ/FELESÉG/CSALÁDANYA gondtalanul tarthatja egyben otthon a háztartást, foglalkozik a gyerekkel, stb. Valaki szólhatna nekik, hogy az átlagos magyar család nem így működik, illetve nem ilyen férjkereset mellett.
@jotunder: nem végeztem tudományos kutatásokat a témában, nekem úgy tűnik, hogy az idős férfiak sokkal rozogábbak a hasonló korú néniknél, akkor is, ha mondjuk egyetemi professzorok voltak egész életükben, ami fizikailag annyira nem megterhelő munka.
A fidesz beígért 1millió munkahelyet. Az 50-en felülieknek esélye sincs, vagy csak minimális, hogy elhelyezkedjenek. Ha legalább a nőket elküldik nyugdíjba, azáltal csökken munkanélküliségi ráta. (És már nem is kell 1milla munkahely.)
@kisa: a több nyugdíjas = több munkahely gondolat alapvetően hibás, a gazdaságban nem fix számú munkahely létezik.
@SCUMM: Ja, az más. Akkor visszavonom. mégiscsak kell az az 1milla.
@kisa: Ha vki a munkából elmegy nyugdíjba, akkor a munkanélküliséget azzal nem fogja csökkenteni. Az érintettek többsége dolgozik.
Szerintem megint valami olyasmiről lehet szó, hogy akik ezt a döntés meghozták, azok hadilábon állnak a számokkal. Ez egy érzelmi alapú döntés, de a jelenlegi helyzetben értelmetlen. Sok ország éppen most emeli a korhatárt és zárja be a nyugdíjazási kiskapukat, belátva hogy mennyibe kerül egy nagyvonalú jóléti rendszert fenntartani, ami mindenkit a munkapiacról való kilépésre ösztönöz adott életkor felett. Mi szokás szerint megyünk szembe az autópályán.
@tollaszerge: Nem tudom, hányan állnak munkaviszonyban. Azt viszont tudom, hogy az 50 körüliek önéletrajzát többnyire el se olvassák. Tehát hiába emelik a nyugdíjkorhatárt, ha valaki valami miatt 50 éves kora után elveszti az állását, jószerint semmi esélye, hogy legálisan el tudjon helyezkedni. Tehát kapja a segélyt, RÁT-ot, mehet közmunkára, esetleg fusizhat otthon. Mégis, mekkora nyugdíjra számíthat az, aki a nyugdíj előtti éveket RÁT-on töltötte?
És szerintem rokkantnyugdíjas is azért van annyi, mert a munkanélküli emberek abba menekülnek.
De lehet, hogy teljesen rosszul látom a dolgokat.
Az biztos, hogy ha megfelelnék a feltételeknek, én is mennék, mint szél.
@kisa: 2009-es adat, frissebbet nem találtam:
Szintén elfogadhatatlan a minisztériumi álláspont szerint, hogy jelenleg Magyarországon 460.000 fő 62 év alatti rokkantnyugdíjast tartanak nyilván, további 210.000 fő rendszeres szociális segélyben részesül. Ez utóbbi segélyezett körről szakmai körökben is tudják, hogy mintegy 50 százalékuk a foglalkoztatást pótló összegként folyamodik segélyért.
Ami a korcsoportonkénti munkanélküliségi megoszlást illeti, a Központi Statisztikai Hivatal rendelkezésre álló adatai szerint 1998-2008 között a 15-24 éves korosztály munkanélküliségi rátája csökkent.
Nem mondható el ugyanez a 25-29 évesekről akiknél a 98-ban mért 43.500 fős munkanélküli réteg dinamikusan nőtt 52.000 fő fölé, de hasonló összképet mutatnak az idősebb munkavállalói körök is. A 30-34 éves munkanélküliek száma 10 év alatt 10.200 fővel nőtt, a 35-39 éveseké 4.800 fővel. Bár a 39-50 éves korcsoportban elhanyagolható létszámcsökkenés volt 10 év leforgása alatt, az igazán szembeötlő munkanélküliségi növekedést az ennél idősebb korosztályoknál mutatták ki. A nyugdíjazás előtt álló 50-59 évesek korcsoportjában 30.600 fővel nőtt 98 és 2008 között a munkanélküliekké vált dolgozók aránya.
http://www.ugyvezeto.hu/cikk/61846/hova-tovabb-magyar-munkaeropiac
@SCUMM: Emlékeim szerint tényleg a második műszakkal indokolták azt az egyenlőtlenséget, hogy a nők hamarább elmehetnek nyugdíjba. És van is ebben valami, emlékszem az orosz könyvem példamondataira, és hogy mennyire felháborodva kommentálgatta a közepesen súlyosan feminista tanárnőnk: nézzétek, már megint mi van, anyuka rabótájet a konyhában, apuka meg ül a nappaliban és csitájet gazéta, vagy valami hasonló.
Na, ezt a pluszműszakot ismeri el a társadalom azzal, hogy a nőket hamarább elengedi nyugdíjba.
@kisa: Nem vitatom a számokat, elismerem, hogy a probléma létezik. Csak azt gondolom, hogy nem az érintettek en bloc nyugdíjba küldése a megoldás rá, mert az kerül a legtöbbe.
@maroz: Ez számomra olyan megfoghatatlan. Attól hogy vkinek a neme nő, még nem feltétlenül töltötte az életét házimunkában. Azt gondolom utóbbinak a beosztása egy többfős háztartásban az érintetteken múlik, nem pedig nemileg determinált. Apám pl nem engedi anyámat mosogatni, mert a szerinte anyám a villák közét nem tisztogatja ki olyan alaposan, mint ő. Igaz, apukám hogy előbb is ment nyugdíjba, ezek szerint a rendszer már működik 😛
@tollaszerge: Nem tudom, mennyibe kerül, és mennyibe kerül, ha segélyezik őket. De én a következőket tenném:
1. Csak nagyon-nagyon indokolt esetben engednék valakit a nyugdíjkorhatár betöltése után dolgozni.
2. Ha valaki nyugdíjas, nem engedném, hogy mellette dolgozzon. Döntse el, és vagy-vagy.
3. Megszüntetném az irreálisan alacsony nyugdíjkorhatárt egyes foglalkozásoknál – ezzel szerintem már bejönne a most nyugdíjba engedett nők nyugdíja.annak viszont foglalkozások, ahol szerintem 60 körül már nem tud úgy teljesíteni (a kemény fizikai munkát végzők, mert azért vannak ilyenek is), itt viszont megfontolnám a korábbi nyugdíjba menés lehetőségét.
De ez csak amolyan ötletelés a környezetemből vett példák alapján.
Hogy mi lenne az 50-65 közöttiek foglalkoztatására a megoldás, arról fogalmam sincs.
Ami meg a házimunkát illeti, azért szerintem faluhelyen a 80-as, 90-es (de lehet, hogy manapság is) években is általános volt, hogy a nő munka után/előttművelte a konyhakertet, cipelte a piacról a cuccokat, főzött, mosott (nem okvetlenül automata mosógéppel), ápolta a szülőket, foglalkozott a kölkökkel, meg ami még adódott. Nem kisebbítve ezzel a férfiak érdemeit, akik viszont gmkáztak, fusiztak, háztájiztak, na ezt mindenki ismeri, aki már élt akkoriban.
@kisa: 1 & 2: miért is? Mi a baj azzal, ha vki dolgozik, értéket termel, és adót fizet? Milyen alapon vonod meg tőle ezért a nyugdíját? Ne feledd, hogy az utóbbi nem segély, hanem megdolgozott érte, ha fizette a nyugdíjjárulékokat.
Házimunka után mekkora nyugdíjjárulékot fizettek faluhelyen? Ismétlem, nem arról van szó hogy ki mit érdemel és a társadalom hogyan jutalmaz embereket, hanem arról, hogy a nyugdíj akkor működik jól, ha egy állam által kikényszerített előtakarékossági+életjáradék rendszerről van szó. Ha nem így van, akkor megindul a járadékvadászat mindenféle ötlet alapján. Pl a rossz gyerekeket nevelők kapjanak nagyobb nyugdíjat, mert nekik fárasztóbb volt.
A törvény ugyanazt az öregségi nyugdíjkorhatárt állapítja meg a nőkre is, mint a férfiakra. Amiben különbség van, az az előrehozott nyugdíj korhatára, ami gyakorlatilag két év előnyt ad a nőknek, de ez csak két évfolyamra vonatkozik, az 1952-1953-ban született nőkre.
Az öregségi korhatár úgy néz ki, hogy az 52.01.01 előtt születettek számára 62 év, az 57.01.01 után születettek számára 65 év, a kettő között pedig féléves lépcsőkkel emelkedik a korhatár.
Nem ismerem a szakirodalmat, de nekem úgy tűnik, hogy itt az a cél, hogy a Ratkó-korszak öt éves kohorszának nyugdíjba voulását 8 évre húzzák szét, ezáltal csökkentsék a nyugdíja vonulók költségvetési sokkhatását (meg persze, hogy javítsák az aktív-nyugdíjas arányt). Szerintem az előrehozott nyugdíjnak is ugyanez a célja, vagyis hogy elölről lapítsa a nyugdíjkorhatárt ostromló demográfiai hullámot.
Mindennek persze nem sok jelentősége lesz abban az esetben, ha a hullámot a magánnyugdíjpénztári megtakarítások fogják elnyelni, illetve fordítva.
@tollaszerge: Mert nem nagyon találom ízlésesnek, tekintve, hogy a mostani nyugdíjakat a mi mostani fizetéseinkből finanszírozzák. Ha – most már persze csak fiktíven létező – manyupos nyugdíjat kap/na, akkor nem lenne kifogásom ellene.
Meg egyébként is irigy vagyok, hogy vannak, akik nyugdíjasok ÉS dolgoznak, míg mások se nem nyugdíjasok, se munkájuk.
Nem vitatom, hogy vannak emberek, akiknek a tudására, szakmai tapasztalatára nagy szükség van, ám ezek akkor ne menjenek nyugdíjba!
Én a munka melletti házimunkáról írtam a kommentemben, tekintve, hogy a törvény erre vonatkozik.
Most olvastam a Michnai nevű debil írását a Heti Válaszban. Azt sérelmezi, hogy a manyup-tagoktól 1998-ban Hornék elvették, mit elvették, ellopták az állami nyugdíjuk 25%-át.
„A ravaszul kieszelt szabály szerint tudniillik a magánnyugdíjpénztári tagoknak jelentkezők függetlenül attól, hogy hány hosszú éven keresztül és mennyi is került jövedelmeik után az állami nyugdíjkasszába, a nekik járó summának csupán a háromnegyedét kaphatják majd onnan, a többit – hogy is mondta Feró? – a kormány (akkor éppen Horn Gyuláé) ellopta.”
Eddig az volt a szabály, hogy a manyup-tagok 1,5% állami tb-t, és 8% manyup-tagdíjat fizetek. Akik kizárólag az állami nyugdíjat választották, 9,5% járulékot fizettek.
Két azonos fizetésű és életkorú dolgozó esetében ez azt jelenti, hogy a manyup-tag polgár hatodannyi tb-járulékot fizet a szolgálati évei alatt az államnak, mint a másik. Cserébe 25%-kal kevesebb nyugdíjat kap.
Michnai szerint ezzel át lettek verve a manyup-tagok.
Nagyon-nagyon szomorú, hogy a Heti Válasznak ilyen kvalitású gazdasági újságírói vannak.
@Kettes: Ráadásul a manyup-tagdíj csak 2004 óta 8%, előtte egy évig 7%, azelőtt meg 6% volt.
@kisa: Ja, ha elkezdjük az irigységre építeni a nyugdíjpolitikát, akkor minden tiszta. Köszönöm hogy őszinte voltál, más képes lett volna megracionalizálni.
„mostani fizetéseinkből finanszírozzák” – a bankok hiteleit pedig a betétekből finanszírozzák. És? Akkor ha van egy számlám az OTP-nél, akkor elmehetek a lakáshiteleshez és számonkérhetem hogy miért eszik szalámit?
Szerintem az egyetlen célravezető szempontrendszer az, ha a nyugdíjrendszert átlátható szabályokra építjük fel: befizetsz vmennyi pénzt, és akkor a végén ki tudod számolni, hogy mennyi nyugdíj jár neked. Ellenkező esetben kezdődik az ilyen agyalás, mint amit most te csinálsz. Kb ebből vezetett volna ki a magánnyugdíjpénztári rendszer vagy a svéd modell stb, de ez a hajó már elment. Mostantól víg össznépi elmélkedés fog olyasmikről folyni, hogy a balett-táncosoknak jár-e extra nyugdíj, amivel kompenzáljuk a szűk cipőjüket, és a sintérek mehessenek-e hamarabb nyugdíjba.
@tollaszerge: Jól értettem, a kis számok törvénye alapján felülírnád a statisztikát? 😉
Ne velem vitázz, én csak azt mondtam el, hogy mivel érveltek akkor, amikor a nők x évvel hamarább nyugdíjba vonulhattak, mint a férfiak. Ja, és ebben is van egy kockázat, mert lehet, hogy nem is jól emlékszem. 🙂
@Kettes: Nem azt kell megnezni, hogy a munkaltatoi+munkavallaloi nyugdijak egyuttes osszegeben mekkora a kulonbseg ?? Az mintha kozelebb lenne az egynegyedhez. Nem ??
@jotunder: De. (24+1,5)/(24+9,5)=0,76
Ma már többet ne vitatkozz velem, mert elmegy a kedvem a blogolástól. 🙂
@tollaszerge: Azért a bankos példa nem annyira eklatáns, mivel a bank, ha szarul gazdálkodik, és több a kiadott hitel, mint a betét, akkor simán csődbe megy, és … Hoppá, mégiscsak jó a példa, mert akkor kisegíti az állam, mint ahogy 20 év múlva nem biztos, hogy ki tudja fizetni a dolgozók befizetéseiből a nyugdíjat, de ki fogja – talán – mert félni fog egy nyuggerlázadástól. Az biztos, hogy akkor még élek, ott leszek az első sorban, pont azért, mert MOST elvesznek tőlem 12 évnyi megtakarítást, amivel azért egy-két évig nyugdíjasként kihúztam volna.
Szóval nagyjáéból egyetértünk, kivéve a munka melletti dolgozásban, ami szerintem nem komilfó akkor, mikor 10 % a munkanélküliség.
@kisa: Érvelhetünk itt és máshol, s ezt számokkal támaszthatjuk alá a végtelenségig, a legcsekélyebb mértékben sem számít.
A döntéshozók számológépe másképp működik, ha kell oszt, ha kell szoroz pl. kétharmaddal… Arról nem is beszélve, hogy a kiadási oldalon biztos vannak olyan tételek, amikről soha nem lesz infónk, -talán jobb is.
Soha, semmivel nem fogunk előbbre tartani, amíg két elv dominál:
a majd csak lesz valahogy, illetve az utánunk az özönvíz, ez utóbbit látom nyugdíj ügyben (is) részükről egyetlen irányként.
Tényleg elkezdődött a jövő.
@Pelso..: Ez igaz.
@kisa: Nyuggerlázadni lehet, csak kérdéses, hogy mit lehet vele elérni X év múlva. Ha a felosztó-kirovó rendszer szétesik a demográfiai/nyugdíjazási folyamatok miatt, akkor a lázadás nem oszt, nem szoroz, nem hozza vissza az elfecsérelt megtakarításokat. Lázadni max most lenne értelme, ha tényleg elveszik a pénzt, de ezt sem látom reálisnak. Ezért nagyon gennyes az a manőver, amit OV csinál: amikor az árát meg fogja fizetni az ország, akkor ő már rég az emlékiratait rendezgeti Felcsúton, vagy a Bahamákon.
„munka melletti dolgozás”: gondolom nyugdíj melletti munkát értesz. Ha jól értem, akkor attól is félsz hogy a továbbdolgozó nyugdíjasok kiszorítják a többieket a munkapiacról. Ez nem így működik, a munka nem homogén termék, egy alkalmazott nem feltétlenül helyettesít egy másikat. Pl ha egy cégnél nyugdíjba küldöd az értékes, tapasztalt munkatársakat, akkor eshet a termelékenységed, és ez lehet ahhoz vezet hogy fiataloktól is meg kell válnod. Szerintem kár ennek a kérdésnek naiv prekoncepciókkal nekimenni, a munkapiac az egyik legbonyolultabb piac amit ismerünk és messze nem értünk mindent vele kapcsolatban.
@tollaszerge: Persze, tudom, hogy vannak értékes, tapasztalt, idős munkatársak, de ha őket nem lehet nyugdíjazni, akkor kihalásos vagy szenilitásos alapon lehet csak megszabadulni tőlük? És nekem továbbra se az fáj, ha valaki a nyugdíjkorhatár betöltése után dolgozik, ám tegye, ha van kedve meg ereje hozzá. De továbbra is méltánytalannak tartom, hogy dolgozik, ÉS nyugdíjat kap. Ha nyugdíjas, akkor ossza meg értékes tapasztalatait ingyen vagy jelképes összegért, vagy tanítsa be az utódját, még mielőtt nyugdíjba menne. Szerintem ez nem prekoncepció, ahogy azt se gondolom annak, hogy egy 25-27 éves emberke nem okvetlenül alkalmas többezres cég vezetésére, mert neki meg pont a tapasztalata hiányzik, de ez már volt téma.
Megjegyzem nem ezt tartom ebben az országban a legnagyobb disznóságnak, de az már messzire vezetne.
És persze, nyilvánvaló, hogy egy munkaerőpiac bonyolult és sokismeretlenes képlet, na de legalább az ismerteket be kéne helyettesíteni.
De szerintem kár ezen izmoznunk, másképp látjuk, és kész.
Az elejével abszolút egyetértek.
Ha lenne elég vér a pucámban, elég lóvé a zsebemben, meg egy jó ügyvédem, bizisten indítanék egy próbapert az állam ellen.
@kisa: Aki dolgozik, az értéket termel. Ha valakinek, aki dolgozni akar, azt mondod hogy mostantól ne dolgozzon, akkor ennyi értéktől fosztod meg a gazdaságot. Ezt nagy butaságnak tartom. Azt is, ha ezt úgy hajtod végre hogy „jelképes összegért” dolgoztatod őt, mert akkor nyilván nem fog dolgozni.
Szerintem teljesen más szempontból közelítjük meg ezt a kérdést, én megpróbálom hatékonysági-közgazdaságtani szempontból vizsgálni, míg nálad (ha jól értem) inkább valamiféle érzelmi megközelítés dominál. Utóbbival nem tudok azonosulni.
Ezenkívül azt írod: „ha őket nem lehet nyugdíjazni, akkor kihalásos vagy szenilitásos alapon lehet csak megszabadulni tőlük?” Nem értem miért gondolod azt, hogy ha valakitől meg kell szabadulni, akkor azt csak nyugdíjazással lehetne megoldani (a magánszektorban). Miért ne lehetne őket elbocsáltani, ha már nem termelnek értéket a cégnek? Ennek mi köze a nyugdíjhoz?
@tollaszerge: „ha őket nem lehet nyugdíjazni, akkor kihalásos vagy szenilitásos alapon lehet csak megszabadulni tőlük?” Nos, alapvetően a nyugdíj MELLETT dolgozókról beszélünk, nem az aktív-korúakról. Te írtad, hogy kár lenne a tudásuk, tapasztalatuk miatt megválni tőlük, csak azért mert elérték a nyugdíjkorhatárt. Én erre próbáltam reagálni a fenti kérdéssel. Hogy ezeket a tapasztalt, nagytudású idős embereket mikor éri meg lecserélni, ha már szerinted 62 évesen nem. Amikor meghalnak? vagy amikor már demenciában szenvednek? Vagy mikor?
Közgazdaságilag-hatékonyságilag hogy jön össze, hogy egyrészt értéket termel, másrészt értéket visz el az állam pénzéből azáltal, hogy nyugdíjat kap? Mivel a konkrét értéktermelés nem mindig számszerűsíthető, a nyugdíj meg igen. Hogyan veted össze a kettőt?
Igen, belátom, hogy van benne érzelmi alap is.
De ez igazán akkor tudatosult bennem, amikor az országgyűrés alakuló ülésén a nagytekintélyű, nagytudású, nagytapasztalatú Horváth János korelnök felolvasását hallgattam.
http://www.youtube.com/watch?v=dSiqva1HaLg
Freud papa örülne az „országgyűrés”-nek….
@kisa: „egyrészt értéket termel, másrészt értéket visz el az állam pénzéből azáltal, hogy nyugdíjat kap” Összekevered a GDP-t a transzferrel. Nehéz úgy vitatkozni, hogy az alapfogalmak szintjén össze vagy zavarodva.
Akkor racionális vkinek nyugdíjba menni, amikor jobban élvezi a pihenést, mint a munkát+fizetést. Ezt szerintem csak ő tudja eldönteni. Ettől független kérdésnek tekintem azt, hogy a munkáltatónak hasznot hoz-e: ha nem, akkor majd kirúgja, az a dolga. Nyilván közszférában speciális szabályok kellenek, mert ott nincs gazdasági racionalitásokat érvényesítő tulajdonos, de ez mellékszál.
Úgy érzem két kérdést próbálsz összekeverni: azt, hogy valaki produktív-e adott életkor után, és azt, hogy ki mikor/hogyan/mennyi nyugdíjat kapjon. Az elsőt nem lehet központilag eldönteni. Mikor Horváth Jánossal példálózol, akkor azt próbálod sugallni hogy öregkorára az ember meghülyül. Van aki igen, van aki nem. Ha nem, akkor dolgozzon nyugodtan, ha igen, akkor majd a munkahelye kirúgja. Nem tudom miért kell ebbe az államnak vagy neked beleszólni.
Nem az emberek fizetik meg a válságadókat:
„Idén még érvényben marad a moratórium, de jövőre már drágulhat a gáz ára. Az új árképletet 2011. január 1-ig kell kidolgozni, amelyben a válságadóból eredő terheket is szükségszerű elismerni – idézi a HírTV portálja Völner Pált, az NFM államtitkárát. „
http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=2&i=141137&is=1 :)))
Na és ez se rossz:
nol.hu/gazdasag/rovidhir__negy_evig_lesznek_kulonadok_
@Wolff:
„2010-06-11 08:28
Völner: Egy-másfél évig nem várható gázáremelés
Egy-másfél évig nem várható gázáremelés – mondta el Völner Pál, az infrastrukturális területért felelős államtitkár a Hír Televízió Rájátszás című műsorában.”
Kurva fidesz-számtan. 🙂
@Wolff: Valami azt súgja, hogy a Költségvetési Tanácsot is falhoz fogja állítani a forradalom. 🙂
@maroz: Az szép tudomány. 🙂
Itt is egy példa:
inforadio.hu/hir/belfold/hir-392198
Lázár János szerint a költségvetés makropályájában jelzett 5%-os növekedés 2013-ban akár 2-3%-os is lehet. 🙂
Mondjuk más szempontból is izgalmas szöveg, én nagyon szeretnék végre egy kemény riportert is Magyarországon.
„5%-os növekedés 2013-ban akár 2-3%-os is lehet”
Elnézte azt a kis bizbaszt, nem farkinca kell, hanem kereszt. 2+3 az meg már öt, ne legyél már kekec. 😉
@Wolff: „Könnyű belátni, hogy az államnál jobb helyen van a pénz, hiszen a magánnyugdíjpénztárak összesen nagyjából egy százalékos reálnövekedést tudtak produkálni a vállalt négy helyett, 2008-ban viszont 22 százalékos volt a bukás – fejtegette Lázár János. Ráadásul a befizetések felhasználásával sincsen minden rendben: nem valószínű, hogy a pénztárak mindenkit ki tudnának fizetni, ha most szükség lenne rá. Az állam, és így az állami rendszerbe befizetett pénz azonban nem tud eltűnni – hangsúlyozta a Fidesz parlamenti frakciójának vezetője.”
Pofán vágnám, hogy leesne a székről.
Ha valaki után 40 éven keresztül 200 ezer forint 34%-át fizetik be járulékként, akkor havi 160 ezer forint állami nyugdíjat (az átlagbér 80%-át) kap.
Ha ellenben 40 éven keresztül a 200 ezer forint 34%-át magánnyugdíjpénztárba tenné 1% reálhozam mellett, akkor 40 millió forint tőkéje gyűlne össze. Ennek a tőkének a havi járadéka 10 éves lejárat mellett (eddig él egy átlag magyar férfi nyugdíjasként) 1% reálhozam mellett 350 ezer forint. (Nulla inflációval számoltam.)
Több mint a dupláját fialja a pénzünk a pénztárban.
@Kettes: Azért ez az érvelés sántít. Ugyanis ha mindenki magánnyugdíjpénztárba (amerikai államkötvénybe, stb) tenné az összes nyugdíjjárulékát (és csak 8.5 százalékról van szó), akkor egy csomó embernek szinte semmi nyugdíja nem lenne, másoknak meg nagyon sok. A nyugdíjrendszer lényege, hogy akárcsak a klasszikus egészségügyi járulék esetében a jobban keresők hozzájárulnak a sokkal rosszabbul keresők nyugdíjához. Az történt, hogy ez a kisebb kieső összeg is komoly problémákat okozott a költségvetésben. Orbán érve az, hogyha előre tudják, hogy itt jön egy komoly válság, akkor nem csinálják meg a magánnyugdíjpénztári rendszert, ez utólag szerinte egy rossz döntés volt, és nagy társadalmi költsége lenne a rendszer fenntartásának. Ebben szerintem részben igaza van, részben nem. A cseh kereszténydemokraták filozófiájával ez ellentétes, a FIDESZ filozófiájával nem. Hazugok a FIDESZ-esek, nincs bennük tartás, nem hajlandóak elmondani az igazságot. Az igazság sokkal elfogadhatóbb lenne, legalábbis számomra.
@jotunder: Azt állítom, ha negyven éven keresztül mindenki fizetésének a 34%-át magánnyugdíj-pénztárba teszi ő illetve a munkáltatója, akkor a szolidaritási elem nélkül is mindenki nagyon szép nyugdíjat élvezhet, azon egyszerű oknál fogva, hogy a felhalmozási időszak négyszer annyi ideig tart, míg a felélési időszak. Ez még technikailag 0 kamat mellett is magasabb nyugdíjat eredményez, mint hosszú távú átlagbér.
A 8,5%-ból természetesen nem lehet egyedül élhető nyugdíjat felhalmozni – de a tb-be sem 8,5%-ot fizetünk, hanem minimum 25,5%-ot. Nem fair a tb-be befizetett 1,5+24% tőkéjét összehasonlítani a manyupokba befizetett 8% tőkéjével.
Lázár állítása az volt, hogy az állami tb jobban jövedelmez. Az enyém az, hogy azonos feltételek mellett nem jövedelmez jobban. Az állami tb-be történő befektetés hozama konkrétan negatív. A pénztáraké meg inkább pozitív.
Hmmm, szerintem erre az se mentség, hogy a válságadók prolongálásáról még nem tudott:
hvg.hu/velemeny/20101111_palocz_gazdasagpolitika_deficit
Na, már meg is küldték a Költségvetési Tanácsnak a selyemzsinórt.
„Kérdés, hogy szükség van-e a válság elmúlta után a Költségvetési Tanácsra – mondta a Magyar Nemzet pénteki számában megjelent interjújában Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke, volt fideszes politikus. A testületet a válság begyűrűzésekor hozták létre, válaszlépésként egy rendkívüli helyzetre – mondta Domokos. Mi azt reméljük, hogy a válságkormányzásból vissza lehet térni a normális kormányzásra – fogalmazott.”
Jó ez a „mi”. Mi, a Fidesz-kormány, mondja az ÁSZ-elnöke. Egyébként a válságkormányzásnak akkor lesz vége, amikor pótlás nélkül megszüntetik a válságadókat. Ez valamikor a Fidesz-kormány – beleértve Domokost – bukása után lesz.
@Kettes: Öhh. Pálinkás meg azt mondja, hogy a válságköltségvetés miatt le kell nyelni azt a békát, hogy kutatás-fejlesztésre lófasz sem jut.
Válság van, k+f-re nincs pénz, de a Költségvetési Tanácsot meg kell szüntetni, mert vége a válságnak, ezzel szemben a pedagógusok legalább jelképes béremelésére nincs pénz, mert válság van, de tízmilliárd forintért építhető stadion, mert azért annyira mégsincs válság, folytassam? 🙂
„Nem készül a Költségvetési Tanácsot érintő jogszabály és egyáltalán nincs napirenden olyasmi, hogy a tanáccsal bármi történjen – mondta Nagy Anna”
http://www.fn.hu//makro/20101112/nem_szunik_meg_koltsegvetesi/
Kezdhetnek új állás után nézni Kopitsék.
Ez a Nagy Anna eddig egész normálisnak látszott, de tegnap csaknem feldobtam tőle a talpam. Azt bírta mondani, hogy lehet, hogy az alacsony fizetésűek akár 2000 Ft-ot is veszítenek jövőre az SZJA és a TB járulék változása miatt, viszont sokkal egyszerűbb lesz kitölteniük az adóbevallást, és ez így már nekik is megéri. Eza nő egy igazi hp.
@Zenovitz2: Szegény, neki sem lehet könnyű. Azért nem mindenki akkora pszichopata, mint Szijjártó.
http://www.blikk.hu/blikk_aktualis/nagy-anna-kulonos-ervei-2033991
@jotunder: Egyszer olvastam valami tizes listát a világ legkellemetlenebb munkaköreiről, szerintem mostanában simán beleférne a Magyar Köztársaság kormányszóvivője poszt. Elég nagy kihívás lehet azt magyarázni, hogy az emberek jobban járnak az adónövekedéssel. Kíváncsi vagyok mikor fog lemondani, persze családi/egészségügyi okokra hivatkozva.