Eszenyi
Eredeti szerző: jotunder
Eszenyi Enikő a kortárs magyar színház egyik legkiemelkedőbb alakja, de 2006. április harmadikán nem volt ott a Kossuth téren. Ott kell lenni a Kossuth téren. Különösen 2006. április harmadikákon kell ott lenni a Kossuth téren, minden egyes rohadt 2006. április harmadikán ott kell lenni azon a kurva Kossuth téren.
A Mikvében láttam utoljára Eszenyit színpadon, a Pesti Színházban, de, kit érdekel, hogy milyen volt Eszenyi a Mikvében, milyen szecsuáni jóember volt, miért nem tud nagyszínpadon Lady Macbeth lenni, hogyan csinálta meg az Augusztus Oklahomábant a csodálatos Pap Verával, az ugyanis a színházról szólna, és nem a 2006. április harmadikákról, azokról a kibaszott 2006. április harmadikákról, amelyek közé a mi szaros kis életünk szorult.
Ebben a pillanatban kaptunk egy jegyet a Danton halálára, Alföldi rendezte, Stohl András, Rajhona, Varjú Kálmán, és fogalmam sincs, hogy megnézhetjük-e, fogalmam sincs, hogy lesz-e még Vígszínház, amikor októberben hazaesz a fene, kvázi interaktív poszt ez, az Olvasó bepillanthat a szerző életébe, abba az életbe, amitől már nem akar a szerző sokat, csak azt, hogy ne a 2006. április harmadikákról szóljon, hanem az Eszenyiről, meg a Pap Veráról, meg a török étteremről a színházzal szemben, meg a kettes villamosról, ami valamikor arra szolgált, hogy az ember elmenjen az intézetből a Vígbe vagy a Nemzetibe, mert a Katonába, Pestibe, Kamrába, Örkénybe gyalog is oda lehet menni.
Most már Ryanairrel járhatok csak színházba. Színház nélkül is tudnék élni persze, csak az egy másik élet lenne, és arra az életre még nem vagyok felkészülve. Utálom ezt az országot, a sok 2006. április harmadikájával, ahogy tapsikol a sok tehetségtelen hülyének, akik jó időben jó segg mögött álltak. Utálom ezt az országot, de nem tudom lerakni, mint egy utolsó cigarettát, nem tudom elfelejteni, mert még utálni is csak ezt az országot tudom rendesen.
Szeretek színház után M-mel beszélgetni, beülni valahová végiggondolni pár mondatot, pár gesztust, szeretek sírni este tízkor a Nemzetim előtt, amit elvettek tőlem, mint valami üveggolyót a Pásztor fiúk, szeretem hallgatni az embereket a szünetben, szeretem nézni őket, ahogy az előadás előtt a helyüket keresik, szeretem könnyesre röhögni magam Pintér Bélán és a Tápszínházon, még a rossz színházat is szeretem, ha tisztességesen rossz.
Eszenyi a jó dolgok része. Ennyi az egész. A jó dolgok pedig nem 2006. április harmadikákon történnek, hanem direkte máskor, és nem a Kossuth téren, nem a jól megválasztott segg mögött, és kedves Segg, kedves Fősegg, nem tudod tőlem elvenni, nem tudod az alseggeidnek odaadni, mert már az enyém, mert a részeim lettek a jó dolgok, mert ők jelentik számomra ezt a szerencsétlen kis országot, és nem egy mumifikált ököl vagy valamilyen dekrétum arról, hogy kiknek kell levágni az orrát.
Megint jönnek a 2006. április harmadikák, megint oda fognak állni a jó segg mögé azok, akiknek színház kell, tudományos kutatóközpont vagy csak pártucat trafik, és csak abban reménykedem, hogy az Eszenyik nem fognak odaállni, mert amíg nem állnak oda, addig a dolgoknak marad valamennyi értelme.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16519998-6ae6eee4ac069' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16519998&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16519998-6ae6eee4ac069&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16519998-6ae6eee4ac069' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
@panelburzsuj: Pedig ez a rész volt a legjobb:)
@fuhur: És mi van a széltében-hosszában kiválasztott selejtekkel, akikről a posztoló írt?
Az idő haladtával már nincs több selejt, és lassan hajléktalanokkal fogják feltölteni a helyeket.
A kérdés az, hogy van másik színház, másik tévé, másik kulturális közeg?
És ha lehetséges, akkor van-e másik terep a gazdasági életben is?
@Wintermoots: Csak azon gondolkodunk, mit csináljunk egy rosszul működő állammal. Legyen a válasz az, hogy a polgárok meg tudják változtatni
@közösperonos átszállás: Én inkább gazdasági okokkal magyaráznám a kerékpáros-fejlődést.
Egyrészt egyre többen kerékpároznak anyagi megfontolásból és a praktikusság miatt (parkolás a belső területeken), másrészt a gyorsabb kerékpárok kevésbé zavarják a szintén magasabb technológiájú gépjárműveket. (Ha 30 km/ó-val mész a busz előtt, akkor a megállók sűrűsége miatt nem akadályozod a busz haladását. Próbáld ezt meg 15 km/ó-val!)
@legeslegujabbkor:
Én végét tartom a kulcsnak: hogyan aállnak össze az egyéni „érdemértékelések” közállapotokká?
És hogy egy masszívan beállt „fordított kiválasztási rendszert” lehet-e belülről reformálni – „többségi demokratikus” módszerekkel?
@acs63: A kerékpárosokban az a jó, hogy gazdaságos.
Neki.
Nem fizet adót az útkarbantartásra, mint az autós, viszont nem is fizet parkolójegyet és vásárol az útszéli boltokban, mint a parkoló autós.
Nem kell betartania a kreszt és nem kell kötelezőt sem fizetnie büntetőadóval.
Nem fizet kártalanítást, ha meghúz valakit, mert nincs rendszáma.
Nem fizet rezsit és közösköltséget , nem takarít havat az útszéli házakban, mint a gyalogos, a parkoló autó tulajdonosa,
viszont nem is vásárol az útszéli boltokban, mint a gyalogos a járdán.
Nem fizet a jegyért, mint a buszon ülő, viszont nincs is bérlete a békákánál, amelyik a buszsávba engedi, mégha el is késik miatta az összes bérletese.
Tehát potyára használja az utakat, járdákat és buszsávokat,
amiket azért még megkövetel, mert igényes…
potyára tartja föl a többi – gazdaságilag aktívnak számító közlekedőt.. akik hülye fejjel fizetik a cehhet és elviselik a potyázó bringást.
Úgyhogy ha már győzött a kerékpárszabadságharc, mert van már Vitézi Dávidkájuk,
akkor szerintem gratuláljunk nekik hozzá.
@közösperonos átszállás: Az van, hogy adott útfelület adott idő alatt A/B/C/… embert tud átengedni, ha autóban/buszban/bringán ülnek (egy 3m széles útnál nagyságrendileg A=1000/h, B=5-20000/h (busztípustól függ), C=8000/h), de az mindenképpen biztos hogy A < B és A < C, ezért minden város, ahol tényleg effektív korlát az útkapacitás (Budapest nagyonilyen), bringa+tömegközlekedés irányba kénytelen menni.
@ez a Kígyó éve: Gondolom, hasonlóak a gondjaid a gyalogosokkal is. A szemetek…
(Talán értelmezhetnéd, amit beírtam! Dávidka_nélkül_is történnek változások a közlekedés-kultúrában…)
@panelburzsuj: A válasz egyszerű, az államot ki kell zárni minden értékelési rendszerből:)
A juttatásokat objektív mérce alapján osztani.
Az állami vezetők tevékenységét értékelni (ÁSZSZ és az országgyűlés nevetséges), és a rossz teljesítésért a fizetésüket elvonni.
Semmilyen pénzhez nem férhetnek hozzá csak a civil szervezetekkel együtt.
A képviselők pedig felelnek a kormánytagok munkájáért.
@ez a Kígyó éve: Asztakurva.
„Nem fizet rezsit és közösköltséget , nem takarít havat az útszéli házakban, mint a gyalogos, a parkoló autó tulajdonosa, viszont nem is vásárol az útszéli boltokban, mint a gyalogos a járdán.”
Bizisten veszek a biciklit. Sőt, lehet nem is kell vegyek, kapok államit. Ez lesz a rezsiharc végső diadala. A kerékpáros nem fizet rezsit se, közösköltséget se, sőt vásárolnia se kell, elél pránán. Az ideális állampolgár rezsisztánban.
@legeslegujabbkor:
Körömreszelőt adjak? 🙂
Vagy magához Brutyó elvtárshoz van szerencsém?
@ámbátor:
Még egy olyan összehajtogatós biciklit kéne kitalálni, ami elfér a cekkerben.
És persze receptre föl lehet íratni.
Rekreációs segédeszköz.
Tizedáron.
@ámbátor: Miért, fizet ?
Mit fizet a kerékpáros a városi adózásból ?
A kerékpáros egy tipikus potyázó.
Mamahotelben lakik,
nem lóg cekker a kormányán,
nem vállal kártérítést,
nem basztassák a rendőrök,
nem nézgelődik a boltokban,
megyen 15-30-al, a járdán vagy a buszok között, átal a piroson, oszt a
város álljonmá haptákba,
kutyákat kössékmámeg,
kátyukat tömjékmábe,
mer meggyütt Józsi az ingyenmindenes.
@acs63: Ne gondolkodj annyit. Ha elolvasod, amit írtam, akkor nem kéne erőltetned a kis fejecskédet.
@panelburzsuj: Ha szemtelenkedsz bevezetem a cserépszavazást!
@ez a Kígyó éve: Te hülyébb vagy, mint Dávidka. (Ami komoly teljesítmény.)
-A BKV_nem_nettó befizető, ergó, az utasok_kivesznek_a költségvetésből.
-A szabálytalankodókat a KRESZ alapján bünteti a rendőr, függetlenül, hogy gyalog, drótszamáron, vagy autóval szabálytalankodik.
-A kutyák a futtatón kívül pórázra vannak kötelezve, szabálysértési bírság terhe mellett.
-A kátyúkat a gépkocsival közlekedve sem szeretem.
-Te tudsz adómentes kerékpárokat, alkatrész-boltokat? (Ingyenes helyek is érdekelnének!)
@tollaszerge: Beletrafáltál a trollmadzaggal…A hülyeség nem oldalspecifikus, mint tapasztalható…
@legeslegujabbkor:
Értsem úgy, hogy megfeneklettünk, mert ha a ködevésben nem vagyok elég lelkes játszópajtás, akkor innen akkor most akkor hogy? 🙂
@acs63:
Ja. Szerintem is. Az utasok kivesznek a költségvetésből.
A költségvetésbe a pénzt a focisták és a papok lapátolják össze.
A tömegközlekedők meg csak passzióból akarnak buszozni, mint vitézke dávidka a gyárilag debil.
@panelburzsuj: Azt hiszem, be kell látnunk, hogy a társadalmi problémákat nem fogjuk tudni megoldani azzal, hogy mondatokat írogatunk egymás alá. Én is nagyon sajnálom.
@legeslegujabbkor:
Hát ha azok mondatok „üresek”, tartalmatlan, „fogalmatlan” vagy összefüggéstelen lózungok, akkor valóban fölösleges szócséplés a skribálás.
Ha viszont valamiféle „modelleket” – azaz magukat a megoldandó problémákat – igyekeznek szóban kifejezni, akkor mi legyen helyette? Elmutogassam? 🙂
@tollaszerge: Ezeket nem vitatva (valamelyest hasonlóan gondolkodom én is, plusz hozzávéve még a járműtárolást (ezért érthető a taxik preferálása is)), megjegyezném, hogy annyit mondtam, hogy nem elég a passzív hátradőlő-nem hátráltató magatartás Vitézy (vagy a stábja) részéről. Hiszen „buszos” és „autós” lobbi van a BKK-n házon belül is, ergo értelmes kerékpáros fejlesztés (mivel az per def csak a többiek kárára képzelhető el — nyilván itt még bejön majd az arányosság stb., de inkább ne) nem képzelhető el „kerékpáros lobbi” nélkül. Tehát Vitézy (vagy a stábja, de szerintem inkább ő is) nem egyszerűen hagyja, hogy megvalósuljanak a biciklis fejlesztések, hanem nyilván támogatja is.
@ez a Kígyó éve: A gyalogos sem fizet járdaadót, gondolom, azon is felháborodsz. Sőt, remélem, az autóddal sem merészkedsz a kerületen kívülre, azon utak fenntartásához ugyanis egy fityinggel sem járultál hozzá, ez van.
@acs63: „Egyrészt egyre többen kerékpároznak anyagi megfontolásból és a praktikusság miatt (parkolás a belső területeken)”
Faluban inkább anyagi okokból, a belvárosban meg inkább nem, szerintem. Nekem per pillanat nem alternatíva a bicajjal bejárás, szóval marad az autó, viszont hoztam be egy bringát, belváros-belváros relációban nincs jobb.
@legeslegujabbkor: „A képviselők pedig felelnek a kormánytagok munkájáért. „
Most ugye viccelsz? A választók meg a képviselőkéért, vagy hogy?
@közösperonos átszállás: Jól van vincentesek.
Csökkentem a sorok számát, ha nyolcon túl már nem tudtok olvasni.
Leszállítom 6-ra a maximumot, mint a többi blogon.
@ez a Kígyó éve: Itt arról van szó, hogy jártam már egyszer-kétszer a Kerékagy blogon. És olvastam már a tiedhez nagyon hasonló logikai zsákutcákat tízszer, esetleg ötvenszer vagy százszor, elcsépelt mind, ez van. Ennek semmi köze a sorok számához.
@panelburzsuj: „A Kádár kor éppenhogy nem „egyéni kitörést”, hanem „kollektív araszolást” ígért – és nyújtott is jó darabig. „
Az araszolás azért erős, olyan mértékű általános életszínvonal-emelkedés, mint a hetvenes évekig, talán a dualizmus alatt lehetett csak előtte. Persze hogy tökéletes lett volna, az nagyon távol áll a valóságtól, és már a nyolcvanas évek sem volt egy sikertörténet.
@közösperonos átszállás: Akkor minek szólsz hozzá ? És főleg miért olyat, hogy a számba adod magad képzelte járdaadót meg hogy az autós csak a saját kerületének útjait fizeti.
Mekkora baromságok.
Kerékagyon ezzel sikered volt ?
az utolsó száz kommentben a színházról nem nagy volt szó.
@jotunder: Merthogy az inkompetens nyaloncok pozícionálása ágazatfüggetlen.
@ez a Kígyó éve: Kerékpáros van egypupú meg kettő is. Pl családfenntartó, háztulajdonos, rezsi-, adó-, tb- , mindenfizető kerékpáros. Aki alatt nem kátyúsodik az út, nem töri le a járdaszegélyt, nem csöpögtet olajat és nem kipuffog mérgesgázt. Az, hogy te valamiért útálod a bicikliseket, az nem csökkenti Vitézy (közmegegyezésesen minimális) érdemeit, hogy legalább nem gátolja a biciklizést Pesten. Neked maradjon annyi, hogy minél többen bicikliznek, annál kényelmesebben autózol és parkolsz.
@jotunder:
Előtte viszont megjelent pár komment – pl. az én kezemből is – ami a „színházfogyasztási” szokásokat, magtartásokat, attitűdöket pedzette.
Amiket szép nagy ívben elkerültél – most meg reklamálsz, hogy elcsúsztunk offtopicba.
Hö? …
@közösperonos átszállás:
Gondoltam, csak ki lehet sütni a mondókámból, hogy az egyéni kitöréshez (pl: meggazdagodás, sokszoros jövedelem, hirtelen és nagymértékű státuszváltás stb.) képest araszolás a kollektív „életszínvonal-emelkedés”.
Rosszul gondoltam – de most bővítetten újratermeltem neked… 🙂
@ámbátor: Pszt.
@panelburzsuj: Szerinted nem volt a Kádár-rendszerben „hirtelen és nagymértékű státuszváltás”? Ne már. A dédszüleim kisbirtokos parasztok voltak, ami a kor szintjén sem volt egy nagy truváj, mai szemmel pedig a megtestesült nyomor ugye, a nagymamám (egyetlen generáció!) így vitte iskolaigazgatóságig, a húga pedig gyógyszertár-vezető lett. Persze, ennél feljebb nem igazán volt reális jutni, az „általános életszínvonal-emelkedést” is elbagatellizálhatod, csak kérdés, minek. Nyilván bármihez található olyan szempontrendszer, ami alapján az csak araszolás, csak ezzel (pont ezért) sajna nem mondasz semmit.
@ez a Kígyó éve: Arról beszéltél, hogy, idézlek:
„Tehát potyára használja az utakat, járdákat és buszsávokat”
A gyalogos pont ugyanennyire potyázó (ja bocs, tudom, ő vásárol boltban, a biciklis meg sose), gondoltam, nyilván ugyanennyire is zavar a potyázása.
@jotunder: A víg nem a világ vége. A nemzeti se.
Van elég kretén, aki gagyit akar nézni,
és még több lesz, ha úgy lesznek ostorral is odahajtva. Vagy brigádnaplóval meg őrsi naplóval kell igazolni, ahogy az átkosban…
Ha a szinészek nem lennének olyan pondrók, amilyenek,
akkor nem feküdnének be ilyen házfoglaló forradalmista karhatalmistáknak.
Lennének saját szinházaik, és a nevükre bemenne a közönségük.
Ahogy a Hofira meg a Sasra is bemegy, úgy bemegy az Eszenyire is.
Bevallom én is nevekre megyek be.
Katonába, Radnótiba még be-bejárok, de a többit csak akkor látom, ha a szinházbuzi rokonom lepasszolja az aznapi jegyét, úgyhogy nyugodtan mondom, hogy van pár kisszinház, ami fergeteges, és minél nagyobb, annál ótvarabb gagyit sóznak rám.
Ilyen sekszpírezést meg drámázást meg jó lenne, ha olyan szinházi népség csinálna, amelyiknek legalább valami segédfogalma van a konfliktusokról, mert a kinyalt seggű celebdíjasok nekem ne alakítsanak ordítva nagyokat, mert kilépek hányni az ötödik sor közepéről.
A legnagyobbat az öregasszonyban csalódtam. Már rá se tudok nézni.
portal.dkp.hu/index.php/2011-12-05-15-42-05/dkhirek/5051-nyilvanos-uelesen-doentsenek-a-vigszinhaz-vezetoi-palyazatarol
@ez a Kígyó éve:
jotunder · orulunkvincent.blog.hu 2013.09.24. 15:16:48
az utolsó száz kommentben a színházról nem nagy volt szó.
most teljesítetted jotunder kívánságát:)
@jotunder: Akkor írok én:-). Egy állami színház mindenkié. Balázs Szolnokon 100% -os látogatottságot produkált. Szinvonalában nyílván nekünk nem megfelelõ, de ez nem írja felül a tényeket. A top20 elõadás ma mind zenès cucc.
@TG69: És most Szolnok elmozdítja, mert kell a hely a bolhás ukránnak ?
@közösperonos átszállás:
Dehogygynem mondok – nagyon is sokat.
Viszont meghallani valóban nem kötelező. Be lehet gubózni a sértett nosztalgiába – és várni megváltást.
@TG69: Leslie L. Lawrence-t és Oravecz Nórát kellene tanítani az általános iskolákban, ugyanis veszik őket mint a cukrot.
A Vígszínházat a Várkonyi Zoltán csinálta meg a hatvanas, hetvenes években főrendezőként és igazgatóként. Darvas, Ruttkai, Latinovits, Tolnay Klári, Sulyok Mária, Tomanek Nándor (akit ismertem, mert a nagynéném házában lakott pár sarokra a színháztól), ezt nevezzük Vígszínháznak. Nem a cáréhaccacárét (rossz cáréhaccacárét). Persze, hogy ki lehet nevezni bárkit bárhová, de akkor ez az ország egy idő után inkább a Balázs Péterekre fog hasonlítani és nem az Eszenyi Enikőkre. És persze jól megtanulja, hogy mit pótolja a legjobban a teljesítményt.
@ez a Kígyó éve: Törőcsik Mariról beszélsz? :(((
@jotunder: majdnem mindegy, hogy kiről beszél.
Majdnem mindegy, hogy kiről beszélek.
@jotunder: Törőcsik Marit láttam a Honderűben.
A hitelesség veszett el, az a baj. Vagy tán sosem volt.
@TG69:
vigyázz, mit beszélsz!:)
Egyszerű ez: a 68 éves Molnár P(iroska) nem lehetett érettségi elnök a színházi szakközépiskolában, mert nyugdíjas, a 71 éves Balázs P. meg Víg-igazgató lesz.
Ja és Hoffmann 65, Klinghammer72.
@jotunder: „az utolsó száz kommentben a színházról nem nagy volt szó. „
A poszt is csak részben szólt a színházról.
@panelburzsuj: „sértett nosztalgiába”
Kettőből semmi.
Ott a gond, hogy nem figyelsz: nem sírom én azt a rendszert vissza, eszemben sincs. Ugyanakkor ért el bizonyos eredményeket, amiket kár letagadni, és te pont ezt tetted. Lehet árnyalni a képet (például azzal, hogy Nyugaton ugyanígy volt, csak még ígyebb — és hát valóban), de kétségkívül egyszerűbb kiosztani a minősítést (mindjárt kettőt — egyet a témának, egyet a vitapartnernek). Még érvek se kellenek hozzá.
(A begubózás amúgy inkább az, hogy azt tekintjük az egyetlen mércének, hogy hányan tudnak új Mercit venni.)
Kedves Jótündér, nem tudom októberben mikor „esz haza a fene”, de huszonharmadikára még lehet jegyet kapni a Krétakör új előadására.
De szerintem már nem sokáig. Az első három előadás már elkelt. Csakszólok.
@közösperonos átszállás:
(Azér te se kíméled a bélyegzőt! 🙂
Leírom neked „elvontan” is, meg egy példán is, hogy milyen „értékelési mércét” látnék egészségesnek.
Olyat, amely kellően rugalmas, decentralizált, szakmai, piaci (stb.) ahhoz, hogy a lehető legtöbb ember olyan kihívásokat találhasson benne, amelyeket kellő összeszedettséggel éppen teljesíteni tud.
Tantörténet:
Gimiben rengeteget olvastam. De csak két tanárral sikerült megállapodnom abban, hogy ezt ne stikában, pad alatt kelljen csinálnom. Hanem én hadd tegyem ki kényelmesen a könyvemet a pad tetejére – ő meg hadd feleltessen bármely váratlan pillanatban.
Mi volt az elutasítások magva? Hogy rossz példát legalizálnának: mert lehet, hogy az én „tanulmányi előmenetelemet” talán nem hátráltatná jelentősen ez a metódus, de bizonyára olyanok is követelni kezdenék maguknak ezt a „jogot”, akik visszaélnének vele, és saját kárukra is inkább a „szórakozást” választanák, meg olyanok is, akikről eleve lehet tudni, hogy „teljes figyelmük” is kevésnek bizonyul néha az óra eredményes követéséhez.
A 30+ fős osztály egyharmada pedagógusnak állt: óvónőnek/tanítónak szegődtek öten-hatan a „legalsó harmadból”, tanárnak valamivel kevesebben a „középső szegmensből”, és egyetlen leányzó akadt, aki az „elhivatopttság” mellé egy igen erős bizonyítványt is vitt magával a népoktatási pályára.
Én az efféle mércéknek és mintáknak a lankadatlan virágzását tekintem velünk élő kádárizmusnak.