Finnország a diákolimpián (megjegyzésposzt)
Eredeti szerző: jotunder
Az alábbi posztnak nincs tanulsága. Kizárólag arról szól, hogy a világ nem mindig olyan, mint amilyennek elképzeljük.
Idén Thaiföldön rendezték a nemzetközi diákolimpiát. A csapatverseny győztese az Egyesült Államok lett. 1999 óta ez a negyedik alkalom, hogy a kínaiak másodikok lettek, az összes többi évben ők győztek. A harmadik és a negyedik helyezett Dél-Korea, illetve Észak-Korea lett, az ötödik Ausztrália, a hatodik Vietnam, a hetedik Irán, a nyolcadik Oroszország. A magyar csapat huszadik lett (a szomszédos országok közül Ukrajna, Románia és Horvátország végzett a magyar csapat előtt).
A poszt azonban a finnekről szól, akiknek oktatási rendszerét az egész világon példaként emlegetik (teljes joggal). A hat tagú finn csapat összesen 26 pontot szerzett (az amerikai csapat 185 ponttal győzött) és ezzel nyolcvankettedik lett, holtversenyben Nicaraguával és Trinidaddal. A finneket megelőzte többek között: Peru (ők előttünk végeztek), Ecuador, Paraguay, Sri Lanka, Szíria, Türkmenisztán és Albánia.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16519088-6ae650c896a7f' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16519088&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16519088-6ae650c896a7f&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16519088-6ae650c896a7f' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
A finn oktatási rendszer nem az egyéni kiválóság kifejlesztéséről, hanem a diákok öröklött társadalmi-gazdasági hátterének kiegyenlítéséről szól.
Svájc hasonlóan csak 45.
Kérdés, hogy milyen készségeket díjaznak ezen az olimpián. Az észak-koreaiak jó szereplése alapján feltehetően nem a kreativitást és a kritikus gondolkodást.
@tableno: nem az ország vett részt a versenyen, hanem 6 darab ember. És nem politikai gondolkodásmód feladatokat kellett megoldani.
A versenyen való eredmény egy szint fölött leginkább a felkészítés intenzitásától és a versenyfeladatokra való fókuszálástól függ.
No, pont a diákolimpiás szereplés nem mond semmit egy ország oktatási rendszeréről. A finneknél nincsenek, nagyon szándékosan nincsenenek elitgimnáziumok, hanem mindegyik iskola jó vagy nagyon jó. A versenyistállós megoldás adhat nagy lehetőségeket a kimagasló tehetségeknek, csak éppen az iskola tudás-áatadási funkciója mellett a másik, ugyanilyen fontosat, a társadalmi integrációsat kevésbé szolgálja.
Amúgy a finn oktatási csoda cínű sztori persze nagyon médiaképes és a finn oktatás erényei vitathatatlanok, de súlyos belső gondjai vannak és a megoldásainak jó része nem adaptálható pl. hozzánk, vagy nagyországi méretekben. Erről is sokat írnak az elemzők.
kérdés az, hogy az usa pl hány fővel indult – értsd, érdekelne egy fő/pont arány is.
@OoOoOo: az észak-koreiaknak nem csak a politikai, hanem bármilyen kritikai gondolkodásmódot igénylő dologban fényévekkel vannak lemaradva. Az egész oktatási rendszerük az agyatlan magolásra alapszik.
A finneknek nincs versenyistállójuk?
Az ilyen versenyek nem sokat jelentenek. Összefüggésük az adott ország oktatási rendszerével, demokratizmusával, társadalmi hasznával nem sok, ha egyáltalán…
@Secnir: Minden ország 6 diákkal indul.
@tableno: szerinted ahhoz, milyen jellegű gondolkodásmód kell, hogy valaki ezeket a feladatokat meg tudja oldani?? az észak-koreaiak kiválasztják a legtehetségesebb fiatalokat, és központi felkészítést tartanak nekik, és azok a gyerekek tényleg nagyon jók. a peruiak is nagyon jók. a finnek meg nem annyira különösen jók. de nekik nem is tartanak központi felkészítést, nincs ugyanolyan jellegű kiválasztási folyamat sem.
a diákolimpia az elit kiválasztásáról és képzéséről szól, nem általában a közoktatásról. az utóbbi dollármilliárdok kérdése még magyarországon is. az előbbi inkább dollármillióké vagy még annyié sem.
a finnek az idő nagy részében a közeli Tescóban voltak, és piát vettek.
@jotunder: „az észak-koreaiak kiválasztják a legtehetségesebb fiatalokat, és központi felkészítést tartanak nekik, és azok a gyerekek tényleg nagyon jók” – persze, nagyon jók azokban a feladatokban, amikre konkrétan kiképezték őket. Közben meg valószínűleg fogalmuk sincs róla, mi az az internet. Tudom, hogy csúnya dolog ilyet mondani, meg nyilván nem a szerencsétlen diákok tehetnek erről, de a teljesítményük kb annyit ér, mint egy betanított majomé. Ugyanis egyszerűen nincs (nem is lehet) meg az a kontextus, ahol igazából összefüggésekben gondolkodhatnának, mármint azon túl, hogy Kim Dzsong Un elvtárs seggéből ragyog a nap. A dél-koreaiak és kínaiak esetében nyilván más a helyzet.
@tableno: Attól tartok, tévedsz. Azt gondolom, hogy még fiatal vagy és nem éltél diktatúrában. Az az igazi felkészítés az életre. Jótündér pontosan és szabatosan leírta, hogy megy ez. A többi tehetség kérdése, abban meg az északiak és a déliek teljesen egyformák.
@balmoral: te tévedsz. Nem vagyok már (olyan) fiatal, és éltem diktatúrában. Nem olyan kis szoftos kádáriban, hanem igaziban. Csak hát Észak-Korea minőségileg más. Ott valóban nagyon észnél kell lenni a túléléshez, de annyira torzult az, amit ott valóságnak neveznek, hogy az ott felszedett képességek teljesen értéktelenek akár egy picivel is normálisabb helyen. Nem véletlen, hogy a délre menekült disszidensek mennyire nehezen tudnak beilleszkedni. Pedig elvileg ugyanaz a nép, de már rég nem egyformák.
@jotunder: „a diákolimpia az elit kiválasztásáról és képzéséről szól, nem általában a közoktatásról. ” Na erről van nagyba szó. Nálunk még ma is megy az a demagógia, hogy a magyar oktatás milyen jó, lásd a diákolimpiai eredményeket. Közben van olyan PISA-eredményelemzés, amely szerint a felső decilisekben éppen hogy gyengébben muzsikálunk, mint a teljes átlagban. Csakhogy egy középiskolai évfolyam egyetlen decilise is ezres nagyságrend. egy ilyen olimpiai felkészítésnek, a vele összekapcsolódó OKTV-nek és egyebeknek a kisugárzása meg egy tantárgyból tízes nagyságrendű. Matematikában van egy százhúsz éve működő, még Arany Dániel, Kürschák József és mások által létrehozott remek tehetséggondozási rendszer (nagy előnye a szememben, hogy alapjában nem versenyistálló-jellegű!), de ezt talán egy tucat tanár csinálja és évfolyamonként nem ér el száz diákot.
@tableno: észak-koreának szerinted hogyan lesz hacker hadserege, ha a legtehetségesebb gyerekek nem tudják mi az az internet??? vannak start upjaik, és egy szűk technológiai elitjük. az egészen biztos, hogy egy kínai típusú diktatúrára való átállás nagyon megdobná észak-koreát, de azért léteznek.
@jotunder: Ez a megjegyzésed jobb, mint a poszt. Kivéve az utolsó részt. A PISA elemzések pont azt mutatják ki, hogy az oktatásra ugyanannyit költő két ország is fényévekre lehet egymástól. Az egyik páros pont Finnország és Luxemburg, a másik az USA és Dél-Korea.
(érdekes az is, hogy ahol az iskolák kökrül a társadalom egalitáriusabb, ott azonos egyéb változók esetén (csak Neked: ceteris paribus) az eredmények jobbak.
@Kuviklacz: Nem azt állítottam, hogy kizárólag dollármilliárdok kérdése, azt állítottam, hogy mindenképpen dollármilliárdok kérdése egy Magyarország méretű országban. A dél-koreai és az amerikai rendszer összehasonlíthatatlan. Dél-Koreában a gyerekek olyan nyomás alatt vannak, ami Amerikában terrorizmusnak számítana.
nezaem a fizika-diakolimpia helyezeslistajat
http://www.ipho2015.in/images/downloads/FINAL_Marks_Summary.pdf
mondjuk ugy, nem szerepeltek rosszul a kelet-azsiai csapatok….
az elso het helyezes kozul sikerult megcsipniuk pontosan …hetet.
@közösperonos átszállás: nincsenek.
@jotunder: Megnyugtattál. Magyarországon persze vonják ki a pénzt az oktatásból, de valahogy 2011-ig javultak a PISA-eredmények. Pedig akkor se költöttünk nagyon sokat (többet, mint most).
Arra akarnék célozni, hogy ugyanennyi pénzzel is sokkal jobban lehetne teljesíteni, ha nem folyna el a pénz, nem lenne kontraszelektált a vezetés és béna az intézményrendszer (túlcentralizált stb.), de főleg, ha motiválnák a tanárokat és olyan tantervek és tankönyv lenne, amelyik legalább közelíti a XXI. sz. követelményeit.
A PISA (OECD) elemzése szerint az számít, hogy mire költik a pénzt. Ahol az iskolák felszereltsége jobb és a tanárokat nem terhelik túl óraszámban, de továbbképzik magukat, ott ugyanannyi pénzből sokkal jobb az oktatás. Ha az USA_D-Korea párhuzam nem tetszik, nézd meg a finn-luxemburgit.
A dákolimpiai eredmények pont annyit mondanak el egy ország oktatásáról, mint az olimpiai érmek az egészségi állapotáról.
Egyébként nekünk érdemesebb azt megnéznünk, hogy mit csináltak a lengyelek és az észtek, akik hasonló helyzetből indultak mint mi és most nagyon máshol van az oktatási rendszerük.
@Kuviklacz: a PISA eredmenyekkel az a baj, hogy a PISA-tesztekre vannak kondicionalva. egy orszag sokkal tobbet tudhat meg a sajat diakjairol a sztenderdizalt tesztjeivel, meg altalaban a sajat statisztikai rendszerevel. Finnorszag egyebkent visszaesett a legutolso PISA teszten (nem is kicsit), de vannak, akik erosen kritizaljak az egesz tesztet
http://www.tes.co.uk/article.aspx?storycode=6343921
A helyzet az, hogy a magyar tarsadalom szerkezetileg erosen kulonbozik a finntol, sokkal nagyobb az underclass (es folyamatosan no), es az underclass jelentos resze alig elerheto. Valoszinu, hogy a finn tipusu megkozelites Magyarorszagon is hasznosithato lenne, de az kozel sem biztos, hogy azonnal hasonlo eredmenyeket hozna.
@jotunder: a pénz fontos dolog, deha rosszra és rosszul költik:
a köztelevízióra most nagyságrendekkel többet költenek, a műsor rosszabb, a nézettség esik
a futballra nagyságrendekkel többet költenek, a színvonal rosszabb, a nézők kevesebben vannak (ha Dárdai esetleg elér valamit, annak a pénzhez nem lesz köze, sokkal inkább a hozzáálláshoz és az EB-létszám emeléséhez)
az ELTE kevesebb pénzből is sokkal jobb lesz, mint a közszolgálati mittudoménmi
az EU-ból ömlik hozzánk a pénz, de…
és így tovább
@Kuviklacz: a finn-luxemburgi osszevetes kapcsan azert ne feledjuk, hogy luxemburgban a szakkozepiskola elvegzesehez a magyar felsofokot meghalado modon kell beszelni luxemburgiul, nemetul, franciaul es angolul. ez mondjuk egy portugal kiscsavonak nem mindig konnyu…
nekem az a tezisem, hogy a matematika ill. fizika oktatast sem igazan tamogatja. M.o-on meg sokaknak az is gond, hogy nyelvvizsga nelkul nem adhato ki az egyetemi diplomajuk…
amugy Luxemburgban az utobbi par evben kezdtek csak el fejleszteni a gimnaziumi rendszeruket, egeszen eddig a szakkozepiskolak dominaltak; az elit pedig kulfoldon jart internatusba.
@jotunder: a bennem lako agent provocateur kerdezi: jol latom, hogy nem dominalnak a noi nevek? es vajon erre mi a teoriad, ugy is mint ilyes helyeken megfordult, tippre a valosagban inkabb himnemu nick?
Az az érdekes, hogy a finnek nem csak a PISA tesztekben jók, hanem a sokkal hagyományosabb tudást mérő TIMSS-ben is ők vannak az ázsiaiak után. nces.ed.gov/TIMSS/tables11.asp
Idén beszélgettem finn tanárokkal, akik kifejezetten boldogok voltak, hogy visszaestek a PISA felmérésen, azt mondták legjobbnak lenni túl nagy teher és megbénítja az innovációt, most viszont újra lehet arról gondolkodni, hogy mit lehetne jobban csinálni.
Az is érdekes, hogy a magyar PISA eredmények sokkal inkább köszönhetőek annak, hogy a rossz diákjaink jobbak a nemzetközi átlagnál, mint annak, hogy a legjobbjaink milyenek. Ami azért érdekes adat, mert a magyar okatatásra még mindig az elitoktatás eredményeire hivatkozva tekintünk (pl. Rátz László tanítványai).
@tableno: ” a teljesítményük kb annyit ér, mint egy betanított majomé”
Ez – mivel matematikáról van szó – felettébb vicces.
@tableno: Én soha nem tévedek.
@mandras: KÖMAL? Erősen vegyes benyomásaim vannak 🙂
Egy kicsit nézzük másik nézőpontból.
A finneknél nincsenek versenyistállók hanem mindenkinek kb azonos szintű jó vagy mégjobb nevelést nyújtanak.
Most akkor azt hasonlítottuk össze, hogy a többi ország legjobbjait akik spéci versenyistállókban tanultak és még ott is külön képzést kaptak nos azt összeeresztettük a finn átlaggal és lőn legyőzték őket.
Csakhogy mielőtt örömtüzeket gyújtanánk.
Ezek a penge éles szuper gyerekek a társadalom hány százalékát teszik ki és a többiekkel mi van?
Nekem azért a finn módszer mégiscsak jobban tetszik, hogy a társadalom minél szélesebb rétege egy jó tudásra épít amiből tudnak egy jó kis társadalmat építeni mint az, hogy van néhány % szuper okos akibe beletoltak egy csomó pénzt a többi meg megy a levesbe közmunkásnak.
@Di622: +1
@Di622: Nem a finn átlaggal eresztették össze. A finn átlag meg sem érti ezeket a feladatokat. A finneknek is van versenyistállójuk valójában, a Nokia támogatja őket, de csak évi húsz gyerekről van szó.
Magyarország és Finnország teljesítménye között a gimnáziumi matematikában nincs olyan borzalmasan nagy különbség, ha a felső 10 százalékot nézzük. Ha az alsó 50 százalékot nézzük, akkor igen. Viszont Finnországban a gyermekszegénység az egész világon szinte a legalacsonyabb. Az egy gazdag ország, ahol Európában a legalacsonyabbak között van az egyenlőtlenséget mérő Gini-koefficiens. Éppen, hogy megengedhetné magának Finnország, hogy elitista oktatási rendszere legyen, mert biztosítani tudná a kevésbé elitista képzésben részesülők számára is az aránylag jó színvonalat, de ők a hagyományaik miatt így döntöttek (Svájc és Hollandia meg nem, de ott is magas színvonalú a nemelit képzés) Magyarországnak szinte nagyobb szüksége lenne a finn rendszerre, mint Finnországnak. Egyszerűen túl nagy az underclass, és ha nem növeljük meg a mobilizációt a társadalom alsóbb rétegeiben, pl. a cigányok között, akkor abba ez az ország bele fog rokkanni.
@jotunder:
Az a baj, hogy a mostani elit éppenséggel pont nem a finn irányba megy.
Éppen mostanság kerülnek a darálóba a gimnáziumok és a szakközépiskolák is.
Az orbáni modell az, hogy legyen sok szakmunkás alacsony tudással és legyen egy vékony de nagyon gazdag elit.
Ez a fajta társadalom szervezés szerintem totál öngyilkosság egy olyan világban ahol az emberi tudás válik a legfőbb értékteremtővé és nem az, hogy hány csavart tudsz betekerni adott idő alatt.
gondolom az adott ország diákjainak versenyeredményei valahogy az országról is képet adnak? vagy ha nem akkor teljesen felesleges, mert valamivel a jövő (a mindenkori) generációt is meg kell értenünk és nekik értük alakítani az ország életét vagy csődtömeg…
az ilyen versenyek arra bizonyosan jók, hogy élőben megismerhessék egymást a résztvevők és annál jobbra nem is kell …
ez a mindenáron verseny szvsz egy nagyméretű baromság, az őskorban sem mindenki versenyzett, kivéve ha a mammut nagyon gyors volt vagy kardfogú tigris halászáshoz és a gyümölcsök betakarításához nem kell az, hogy ki ér hamarabb a tó vagy folyó esetleg a tenger partyára a víz 5 perc múlva is ott lesz
látni errefelé állandóan rohanó emberekről szóló hírdetéseket, mert itt az menő, ha valaki energikus és …ha valaki a saját ritmusa szerint él az egészséges és az ilyen fussunk az életért meg hasonló…a Tour de France az egy túrisztikai látványosság a francia és Baszk területekről közben néhányan bicikliznek is
szóval igaza van JT-nek nem minősít és az jó, EZ VAN ESZI NEM ESZI NEM KAP MÁST és ebből kell következtetést levonni mindenki a saját szájaíze szerint
@jotunder:
nem jövő idő: JELEN
már régen kb 25 éve sűllyed
@Di622: Ez mind túlzás persze. A gimnazisták száma kis mértékben csökkent eddig is, ennek demográfiai oka van. Orbánék valódi problémákra reagálnak, csak szokás szerint elég durván és helyenként átgondolatlanul. Látom, hogy itt (Nagy-Britanniában) mi a helyzet, nem nagyon más, mint otthon. Ez az ország gazdagabb, leginkább ez a különbség.
Ez egy nagyon nehéz probléma. A legszegényebb csoportokból kikerülő diákok és a felső tíz százalék között óriási a különbség. Gyakorlatilag kezelhetetlen egy rendszeren belül. Ennek az az eredménye, hogy az underclass vagy a lower middle-class számára Magyarországon szenvedés és megaláztatás az egész iskoláztatás. Valószínűleg szociális munkásokra, óvónőkre is tízmilliárdokat kellene költeni, ahhoz, hogy ezt a rémisztő hátrányt legalább valamennyire be tudják hozni a szegény családok gyerekei. Közben egyébként fenntartható az elitképzés is, ezeknek gyakorlatilag nincs egymáshoz semmi közük. Nincs semmiféle átjárás, érintőlegesen sem.
@Rodeo36: nekem erről szólt a gyerekkorom. mármint a versenyzésről.
kömal, aranydani, oktv, olimpiai szakkör. én a finnországi pótolimpiára utaztam először repülőgéppel. még az egyetemen is versenyeztünk, a világ talán legnehezebb egyetemi matematikaversenye a magyar. az, hogy ennek egészen pontosan mekkora a jelentősége, azt nem tudom, számomra fontos volt.
@jotunder: ez ebben az esetben azt is jelenti (vagy főképpen?) hogy extracurriculom-okat szereztél, ami a napi tananyagot (a „normálisat” cuotidienne-t) illeti…
ebből a szempontból jó…nem értetted a kifogásomat, nyugodtan battyogva is ugyanoda jut az ember mint rohangálva mint pók a falon az afrikai néger elindul egy vándorbottal és ágyékkötőben és a saját ritmusával mezítelen lábbal falja a mérföldeket (nem ismernek mai napig országhatárt) futva sehová sem jutna, lenne belőle hangyafalat nyersen… a mai executive (a hölye barom annyát neki) rohangál és kapkod meg döntöget döntés helyett és ezért kell 12 ember egy adott feladatra mert ha egy ilyen csinálja akkor semmi vagy negatív eredménye lesz a tevékenységének…életem tapasztalata
és ki is röhögtem folyamatosan a pattogó (mint bolond szöcske) idiótákat
versenyezni jó, én a nyerő típus vagyok (volt olyan hogy időre kellett a tesztet megoldani…állásügyben szikológus vezette) és megnyertem de egyébként (ezt előre bejelentette hogy ez is tartozéka a tesztnek) én szépen odasétálok és úgy is megnyerem a versenyt
erről ömlengtem
@Rodeo36: ez alapvetően azt jelentette, hogy engem ez érdekelt. van, aki fúr-farag, van, aki fut, én matematika feladatokon gondolkoztam. sokféle élet van.
@jotunder:
az embernél nincs semmi csodálatosabb (?????????) a másik ember
@jotunder:
mit szólnál ha Magyar Nemzeti Nyavajgás helyett ez lenne
¡Al combate corred Bayamese
que la patria os contempla orgullosa;
no temáis una muerte gloriosa,
que morir por la patria es vivir!
En cadenas vivir es vivir
en afrenta y oprobio sumido.
Del clarín escuchad el sonido;
¡a las armas, valientes, corred!
No temáis; los feroces Iberos
son cobardes cual todo tirano
no resisten al brazo Cubano;
para siempre su imperio cayó.
¡Cuba libre! Ya España murió,
su poder y su orgullo ¿do es ido?
¡Del clarín escuchad el sonido
¡¡a las armas!!, valientes, corred!
Contemplad nuestras huestes triunfantes
contempladlos a ellos caídos,
por cobardes huyen vencidos:
por valientes, supimos triunfar!
Ez az eredmény nem a finn oktatást, hanem a kiválasztást és felkészítést jellemzi. Ennyi a magyar második féltucat is tudott volna, holott valószínűleg nem kaptak akkora figyelmet, mint az utazók.
@Rodeo36: abban igazad van, hogy a legjobb egy ilyen versenyben, hogy barátaid lesznek más országokban, ráadásul gyorsan megértitek egymást, mert ugyanazok a kérdések foglalkoztatnak
de az éppen nem igaz, hogy az őskorban nem versenyeztek egymással
sőt a legújabb kor eredménye, hogy már nem kell kardélre hányni mindenkit, hanem békében is lehet élni (de még mindig nem eléggé)
a verseny – például a gazdasági – meg egyáltalán nem jelenti azt, hogy mindig győzni kell, csak azt, hogy a legjobbra kell törekedni (és nem is a másik kárára, hanem kölcsönös előnyökkel)
a sportverseny pedig egyáltalán nem olyan öldöklő: gyakran nagy a feszültség, de a végén nagyon ritka, hogy nem ölelik és becsülik egymást
a matekverseny meg pláne ilyen
@csársz:
aztir tam, hogy nem mindenki versenyzett
a modern kor eredménye hogy mindenkit akit lehet kardélre hánynak (géppisztollyal) mert van kardél és mert van rá igény
majd akkor kitör a világbéke ha a „valakik” nem terjesztik tankokkal, anyahajókkal, drónokkal és tengerész gyalogosokall a Demo KRÁ KRÁ KRÁ Cia-t és ha akinek odaviszik nem akarja akkor kardélre hányják
a nemes gazdasági versenyben hogy aki viszi annak legyen jobb a másiknak meg a sakálok ordítanak a csontjaiért
a mai foci az inkább pankráció és néha meg is ölelik egymást de annak nem biztos, hogy a szívályes baráccság az okozója lehet, hogy eccerűen csak…meg akarja becsülni
a matek verseny lehet a legtisztább hacsak nem kell újra logarlécet használni (tudod olyan másfél métereset)
mert az kapja a díjat akinek a 2×2+7 a 47 dik gyök alatt és abc re transponálva kijön a 17 mint vidámság
alkalmazott tudományokat jobban kedvelem, mint matematika, fizika, gyalulás, lemezegyengetésokkal jobban mint hogy valaki kialussza aszt, hogy (persze hortyogva) a Mars szögletes és egyébként is ott van az bozontos és nem láttya tőle a nagylábújján a bütykit (lásd még a CERN eredményeit és a Vatikán …odafigyelését)
szóval minden nagyon szép minden nagyon jó és már dinók sincsenek meg mammutok sem de van véres lepedő a horrorfilmekben amik teljesen realisták…miután lesznek akik lemásolják a gyakorlatban
Akárhogy is nézem a finnek ezzel az egyenlősítő dologgal egy tökre élhető társadalmat hoztak létre.
Lehet lelkendezni, hogy húú wazze az amcsik, irániak, észak koreaiak, magyarok…
Ha lehetne választani, hogy hol éljek ezen országok közül én finnországot választanám.
@csársz:
kukkancs be Chattanooga TN most éppen szeretik egymás
most kell a rettenetes rettegtetés (közben nyerhetnek diákversenyt)
ugye van perzsa megállapodás, de…Chattanooga
Muhammad Youssef Abduklazeez a gyilkos akit persze lelőttek, nehogy kiderűljön róla, hogy John O’Connors…
miközben a jobbak tanulmányi versenyben vannak és valaki mindíg nyer
aközben az éberség a rettegtetésért soha sem alszik
OFF
http://www.thedailybeast.com/articles/2015/07/16/chattanooga-shooter-gave-a-chilling-warning-of-jihad.html
http://www.thedailybeast.com/cheats/2015/07/16/read-chattanooga-shooter-s-blog.html