Jó, akkor beszéljünk Istenről
Eredeti szerző: jotunder
Josemaría Escrivát 1992-ben avatták boldoggá, miután csodálatos módon meggyógyította a súlyos betegségből Rubio nővért. Amikor szentté avatták már egy Manuel Rey nevű embert is kigyógyított a rákból, mindezt pedig jóval halála után tette Escrivá, ami még nagyobb csoda. Monsignor Escrivá az Opus Dei nevű szekta katolikus szervezet alapítója volt, egész életen a Caudillót szolgálta, számos embere a falangista kormány tagja volt és afféle reformfasisztaként segítette a spanyol gazdasági csodát.
Jeanne d’Arc-ot 1431. május 30.-án égették meg, miután az Egyház kiközösítette, de alig negyedszázaddal később már fel is mentették, halleluja, és 1920-ben lett belőle Szent Johanna. Soha nem támogatott fasiszta diktátorokat, írástudatlan parasztlány volt, aki fel akarta szabadítani Franciaországot, legalábbis ezt mondták neki a hangok a fejében. Johannát azzal is vádolták, hogy bizonyos gender-fluid attitűdöket vett fel, ami miatt Kiss-Rigó elvtárstól Szilvay testvérig igen sokan gyújtottak volna alá.
Amit nem állított róla senki az az, hogy tízéves ministránsfiúkat dugott volna meg. Senki sem lehet tökéletes, mondta volna II. János Pál, aki Escrivát szentté avatta és aki annyi pedofilt mentett meg a rendőrségi eljárástól, hogy akár tiszteletlen gondolataink is lehetnének vele kapcsolatban, de ugyan.
Engem azonban sem Escrivá, sem Woytila urak nem érdekelnek, ők csak adminisztrátorok voltak, Istenhez csak Johannának lehetett köze, már ha az az Isten, akire gondolok.
Amikor az egykori marxista majom Lánczi András a kereszténységről, a természet rendjéről beszél, a rózsafüzéremhez nyúlok annyira felbasz az ideg (három Miatyánk). Johannát nem közpénzből finanszírozták, nem kacsalábért ment Robert de Baudricourthoz, nem nyalta ki egyetlen járási fideszpárttitkár seggét, ő hallotta a szentek hangját, Nem akarta kitalálni Isten akaratát, Isten szólt hozzá, ő meg tette a dolgát.
A kérdés az, hogy halljuk-e Isten hangját. Várta-e Mózest Isten az égő csipkebokornál, feltámadott-e Jézus a harmadik napon. Nem tudjuk. Krisztus talán valóban létezett (Big. J.C. elégedetten eszegeti a vaníliás karikáját, mondjuk sokasíthatna magának, legalább csokisat, bocs a blaszfémiáért), de Mózes?
Minél többet foglalkozom tudománnyal, annál magabiztosabban állíthatom, hogy fogalmunk sincs semmiről. Nem azért mert buták vagyunk, egy mobiltelefonba kilencmilliárd tranzisztort azért nagyon hülyék nem raknak bele, de a valami az az igazi valami, annyival bonyolultabb, mint amit mi képes vagyunk felfogni, hogy néha sírni tudnék. Tudom deep learning meg kvantumszámítógép, plusz hálózatelmélet (hamarabb hiszek Ábrahám ősatyában, mint a skálafüggetlenségben, ennél többen nem mondhatok, de ha ezt nem írom le, akkor szétszakadok), az ember majd megfejti Istent. És ha nem? Látjuk mi az igazat a hiúságtól, tudós testvéreim?
El kell hinnem, hogy egy pár nanométer átmérőjű molekulában ott van mindaz, ami ezt a posztot írja, én is, meg a Mészáros Blanka, aki este Johannát játszotta a Katonában. Nem pontosan ugyanolyan hit ez, mint Johannáé? És még a hangok sem mondják. El kell hinnem, mert lehet, hogy Mózesnek ezt is elmondta az Isten, el kell hinnem, hogy nyolcvan milliárd neuronból álló szuperszámítógép keletkezett a koponyámban, aki tudja, hogy ki vagyok, pedig ez azért odébb van annál, hogy váratlanul megfordult a szél a tizenötödik században egy francia erőd alatt.
Hinnem kell, mert fogalmam sincs, az egészről. Tudok én értelmes arcot vágni, ha valaki kifejti az Ősrobbanást, de az okokra, az okok hiányára, az okok értelmezhetetlenségére pontosan olyan tiszta, írástudatlan, középkori szemmel nézek, mint Johanna.
Ha Isten nem a máról szól, nem a püspök úr Lamborghinijéről, nem a keresztényüldözéselleni államtitikár úr sushivacsorájáról, muszlimüldözésmelletti államtitkár úr thaiföldi barátnőjéről, thaiföldi barátnő hasán a keresztény-konzervatív kokaincsíkról, ha Isten nem arról szól, hogy ki lesz a polgármester Ecseren, ki lesz a tanszékvezető Piliscsaba-Alsón, kinek utalják ki a vajszínű trabantot, akkor nem tudunk róla semmit.
Akkor a Vincent pont úgy néz rá, mint a Mandiner, csak valamivel olcsóbban.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16518187-6ab41cfe6a196' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16518187&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16518187-6ab41cfe6a196&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16518187-6ab41cfe6a196' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
Azt hiszem, azt ma már pár elvakulton kívül senki nem vitatja, hogy
– van jelenleg némi melegedés ami bizonyos embereknek (és a businessnek) kényelmetlenséget okozhat.
– ezt legalább részben az emberi tevékenység, abban is legkivált a CO2 kibocsátás okozza (fokozza)
Ami izgalmas, az az, hogy akkor most mi legyen (nem feltétlen kizáró opciók):
1. Tegyünk meg mindent ami rajtunk múlik ez ellen (ne fingassuk a teheneket és a repülöket ha nem muszáj), mentve ezzel nem csak magunkat, hanem a korallokat és a cuki koalákat is)
2. Próbáljunk alkalmazkodni a melegebb klímához. Picsába a korallokkal, kicsit azért kár a koalákért.
3 Ignoráljuk az egészet, mire gáz lesz a vén politikusok úgyis meghalnak, az unokájukra hagyjjk a problémát. Különben is csökkenti a profitrátát ez a hülyéskedés.
1.-et erösíti, ha azt gondoljuk, hogy az ember szerepe nagy ebben a folyamatban és ha a biodiverzitásnak nagy jelentöséget tulajdonítunk.
2.-t, ha azt véljük, melegszik ez akármit is csinálunk, és beljtjuk, hogy a koala amúgy is életképtelen de azért az emberek tömeges halála deprimálna . Majd lesz valami más állat, ami lerágja az eukaliptusz levelét.
3.-at, ha felelötlen profitéhes faszok vagyunk.
@ámbátor: Óh, ha ilyen egyszerű lenne a választás…
De ha már előhoztad a „profitéhes faszokat” mint hivatkozási alapot:
Az feltünt már, hogy kb ugyanannyi pénz (kb $4,000,000,000,000) kergeti a „zöld” profitot mint a „fosszilis” profitot? Azoknak a csúnya bankároknak (aka profitéhes faszoknak) tök mindegy, hogy szénből, vagy szélkerékből jön a profit. De ha a média meg a politikusok éppen a szélkerékre buknak akkor ott lesz jobb a megtérülés. 🙂
Igen komoly profitérdek van a zöld ipar mögött is.
A szélerőművek mögé azért kell valamit tartalékba is építeni ami akkor is termel áramot amikor nem fúj a szél. Tehát a „profitéhes faszoknak” duplán megéri támogatni a zöldeket, mert az dupla profit 🙂
Ha meg természeti folyamat az egész, akkor sokszorosan profitábilisabb lesz a zöld iparba tett befektetés, mert csak véletlenül fog gyengülni a melegedés, és egyre több szélkereket lehet eladni 🙂
Egyébként ha a CO2-t tartjuk problémának (és fentebb rdos kolléga próbálta magyarázni, hogy ez messze nem olyan egyértelmű), akkor pl. atomerőművet kellene építeni, de attól meg becsődölne a német Greenpeace mert ők az anti-atom piacról élnek, úgyhogy az nem pálya.
Sokkal, de sokkal komplikáltabb a dolog mint 1-2-3
@Dárnok: Na. Jó hogy nem olvastam nagybetűs bölcs kijelentéseid. 1. kérdésig jutottam, ami szerinted terelés. 🙁
Már most az előző, úgy kb. 12o-13o ezer évvel ezelőtti interglaciálisban 1-2 Celsius fokkal melegebb volt mint ma, amikor klímavészhelyzetet játszunk, meg Grétike péntekenként nem iskolába jár hanem klímahisztizik (ettől persze semmi sem lesz jobb).
Ebből következik, hogy úgy 1-2 Celsius fok további melegedésig szerintem még nem kell aggódnunk, hiszen volt már ilyen szeretett anyabolygónkon csak valamiért ezt a paleoklimatológusok között ismert tényt valahogy mindig kifelejti a medeja. 🙁 A paleoklíma stabil oxigén és hidrogén izotópokkal parádés pontossággal megismerhető ha van megfelelően konzervált jégminta. Ez kérem természettudomány, az ipar is ezt használja!
A technológia amúgy is megy az egyre kevesebb fosszilis felhasználása felé.
Befejezésül. Ha érzelem hat át (most nem baráti családi és fajfenntartásira gondoltam), akkor tudhatod hogy vagy színházban vagy, vagy ha nem ott vagy akkor politikai manipuláció áldozata vagy. Jáj migráncsok. Mi lesz velünk? Mind megsülünk! Mi lesz velünk? Mi lenne. Véresre sült bélszín. 🙂
Majd csak a pokolban. Azt kellene elkerülni. 🙂
@Bolygó Hollandi: 🙂 Köszönöm. Valaki előbb az ausztráliai erdőtüzeken szörnyülködött. Joggal?
Az a keresztény mentalitás, hogy legyőztük a természetet téves. A természet részei vagyunk egy nagyvárosi felhőkarcolóban élve is. A saját (agresszív) természetünket sem tudtuk legyőzni (természeti népektől tanulhatnánk pl együttélést). 🙂
A Yellowstone nemzeti parkban több mint száz éve kitalálták, hogy hagyják a természetet magára, így pl. a fákat nem vágják ki, ott korhad a rengeteg faanyag, mert ez olyan szép és olyan természetes. Ezért ha tűz ütött ki a parkban, nagy erőkkel eloltották, hogy ezt az édent megmentsék. Aztán egyszer hatalmas tűzvész volt a parkban mert annyira sok korhadó faanyag gyűlt össze, hogy előbb – utóbb beütött a nagy tűzvész. 🙁
Hát nem természetes! Ősi eleink az erdő erőforrásait használták, aljnövényzetet frissen kidőlt fát hazavitték (nem kellett kivágni), egy szóval szinte gondozták az erdőt mint egy mezőgazdasági kultúrát. Inkább szimbiózisban éltek vele, kölcsönös előnyök alapján. 🙂
@Bolygó Hollandi: Úgy látom, továbbra sem olvastad el, amit fentebb részletekben írtam a témáról. A kérdésed meg miből következik?
Az egészben az a („politikatudományi”?!) társadalmi vonatkozás, hogy ha felmelegedést észlelünk, amiről úgy gondoljuk, hogy egyre nagyobb veszélyeket hordoz, akkor mérjük fel, hogy mit tudunk (tudunk-e egyáltalán) cselekedni és cselekedjünk-e?
Meglehetősen bő ismereteim vannak földtörténetből. Mint már elhangzott, a fajok 99 százaléka kipusztult közvetve vagy közvetlenül klímaváltozás következtében. Ez miért megnyugtató, ebből miért következne, hogy ne próbáljunk tenni valamit?
Gyérebb ismereteim vannak arról, hogy korábbi kultúrák pusztulása is jórészt klímaváltozásra vezethető vissza. Ebből miért következne, hogy ne tegyünk semmit?
Írta valaki, hogy ezeket mind átvészeltünk, osz’t jó napot, itt vagyunk. Azért a honfoglalás kori hercehurca járt némi adok-kapokkal, sokan nincsenek itt, sokan ezt szeretnénk elkerülni.
Mások úgy érvelnek, mint a fideszes: miféle lopás, miféle korrupció, miért nem arról beszélsz, hogy megszűnt a munkanélküliség, nő a GDP, hasít a gazdaság!?
Tegyük fel, hogy Greta Thunberg két vitorlásútért hisztizett? Mi köze ennek az IPCC jelentésekhez? Gyurcsány mondja, hogy Orbánék lopnak. Ja, akkor nem is lopnak?
Fogalmazd meg, miről vitatkozunk? Hogy van-e olyan felmelegedés, ami százmilliók életterét veszélyezteti? Ha erről, akkor kiszállok. Egyrészt, mert megtehetem, másrészt mert trollt nem etetünk, trumppal nem vitatkozunk.
Vagy arról, hogy tudunk-e tenni azzal szemben valamit? Valaki azt írta, ha szeretem a gyepet, költözzek Írországba. Ezzel megoldódna a Száhel övezet, India, stb. problémája? Ja, hogy költözzenek ők is oda? Innentől kezd érdekes lenni a téma.
Komolyan nem értem, hogy miről vitatkozunk.
Ámbátor kicsit humorizál a biodiverzitás jelentőségéről. Ez számomra kb. olyan szintű, mint hogy a jogállamiság nincs is definiálva, így nem is lehet senkin számon kérni.
Szent esküvéssel fogadom, hogy kiszállok, hisztizzen itt nektek tovább egyedül AdvocatusDiaboli (aki sokkal okosabb, mert már előbb kiszállt).
Természetesen volt már itt 1-2 Celsius fokkal melegebb, nem egy katasztrófa az a Földnek. A kényesebb fajok kihalnak, kényesebb ökoszisztémák összedölnek, jön helyettük strapabíróbb, nincs ezzel baj.
Mondjuk 12o-13o ezer évvel ezelőtt nem élt pár milliárd ember a bolygón és így azok esetleges éhezése, szomjazása, megsülése se aggasztott senikt. A Föld és az élövilág köszi szépen túléli. A kérdés az, mi lesz Bangladessel. 160 millióan laknak másfél Magyarországnyi területen, jobbára a Gangesz deltájában. Ha elönti öket a víz, vagy ottpusztulnak, vagy elindulnak.
Mi lesz, amikor a Sahel övezet lakói rádöbbennek, hogy az a térség már nem lakható?
Na ezzel kell valamit, lehetöleg még mielött túl késö.
@ámbátor: Banglades valóban egy „időzített bomba”. Gyakran így is szó szerint a fél? negyed? ország úszik az árban. 🙁 A holland polderek példája alapján lehet gátalni, bár megjegyzem a végtelenségig nem lehet a gátakat magasítani. Ezt mi is megtapasztaltuk a Tiszán és vízrendszerén pedig még annyira sem magasítottuk, mint amit a szabvány? műszaki irányelv? megkívánna! 🙁 Szóval a Tisza környéke is egy időzített bomba, igaz valamennyit az Új Vásásrhelyi terv (árvizi „vész tározók”) segíthet. 🙁
Száhel? Fásítás. Brit tudóst ajánlok. 🙂 Ez viszont most nem vicc.
http://www.ted.com/talks/allan_savory_how_to_fight_desertification_and_reverse_climate_change?language=hu#t-4031
Előző erdőtüzemre egy link.
gondola.hu/cikkek/54434-A_Yellowstone-i_erdotuz.html
@Dárnok: Vitatkozunk? Minden érvet csípőből utasítasz el ami amellett szól, hogy alkalmazkodni kell, mert a természeti folyamatokat nem tudjuk befolyásolni se pro se kontra. Attól nem lesz jobb Bangladeshben, hogy a dán szélkerékgyártók profitja nő az újabb megrendelésektől. Cserébe viszont itt se lesz jobb. Tudod jól, hogy a földtörténet arról szól, hogy a klíma változik. Nem lehet „stabilizálni” az utóbbi 100-150 évben „megszokott” állapotban.
@Bolygó Hollandi:
„A szőlős gazda is, az egyszeri,
Magánkivűl s őrjöngve kacagott fel,
Látván, hogy szőlejét a jég veri,
Dorongot ő is hirtelen kapott fel,
Paskolni kezdé, hullván könnyei:
„No hát, no!” így kiált; „én uram isten!
Csak rajta! hadd lám: mire megyünk ketten!”
@ámbátor: jaj, de szép, kösz! most már tényleg el kell olvasnom elejétől a végéig!
@dr Brcskzf Gröőő: http://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Verstar-verstar-otven-kolto-osszes-verse-2/arany-janos-B084/bolond-istok-1850-1880-D518/masodik-enek-D614/
@ámbátor: Pontosan erről van szó az ozzie barátok szerint. Hatásos emberi rásegítés az ismert természeti veszélyre. Addig korlátozták a kontrollált égetést, amíg most mindent visz a tűz. Kevésbé nyilvánvaló mint a szőlős gazda aki a jéggel együtt veri a szőlőjét, de sokkalta hatásosabb zöld akció a koalák kiírtására.
Itt egy márciusi, majdnem egy éves (!) cikk az New South Wales-i önkéntes tűzoltók egyletétől (ők adják a bozóttűz elleni harc derékhadát). Arra figyelmeztet, hogy rohadt veszélyesen fegyült az éghető anyag az erdőkben a zöldek természetvedelemi intézkedéseinek hatására. Pár éve megvédtek néhány fészkelő madarat, most pusztulnak a koalák is.
„The ongoing poor management of national parks and state forests in Victoria and green obstruction of fire mitigation strategies has led to dangerously high fuel loads over the past decade.”
volunteerfirefighters.org.au/green-ideology-not-climate-change-makes-bushfires-worse
Ugyanez Victoriában is Melbourne környékén. 2009-ben 173 ember halt meg (Black Saturday), de azóta szépen visszanőtt az erdő amiben egyre nehezebb kontrolált égetést csinálni, mert egyre több házat építettek az erdős területekre. Mostanra újra összegyűlt annyi tüzelő, ami egyre inkább elkerülhetetlenül újabb katasztrófához fog vezet.
http://www.theage.com.au/national/victoria/it-s-a-deathtrap-11-years-after-black-saturday-hills-set-to-burn-20200106-p53p7v.html
Persze „Blame it on the Climate Change”, abból baj nem lehet.
@Bolygó Hollandi:
Szóval neked már megvan az erdőtüzek felelőse. A környezetvédelem.
nepszava.hu/3062896_bozottuz
@Bolygó Hollandi: Plusz adalék az ausztráliai tüzekre, hogy a bennszülöttek napjainkig használták az égetéses vadászatot. 🙁
Apjuk! Ma szombat van, legyen az ebéd wombat! 🙂 Jól van anyjuk, felgyújtom a kerek bozótost és hozom a sült wombatot. Apjuk később megjelenik 3 ropogósra sült wombattal, „anyjuk, még 97 sült wombat van a kerek bozótos helyén, azokkal mi legyen?”. Kísérő szöveggel és kérdéssel. 🙁
Felvilágosodás korabeli nemes vademberről ennyit. 🙁 Ausztrália azért a legszárazabb és legterméketlenebb kontinens mert a bennszülöttek szó szerint felégették. 🙁 A déli szélesség 18 fokán Ausztrália sivatag, Afrika zöld erdő gúglimepsz szerint.
Ide kellenének Allan Savory irányítottan és csordában legelő patásai (feljebb linkeltem).
@rdos: És te megtaláltad a bennszülötteket.
Ördöge van ennek a szerzőnek.
@kemény keleti kommentelő: Tyú de gyorsan tudsz filmet nézni. 🙂
Ami megtörtént azon már nem tudunk változtatni (kőkori archaikus vadászati technika).
A Szerző Allan Savory viszont azt mondja el 22 perces előadásában – prezentációjában hogy mit lehet tenni a klíma változás, az éhezés, a sivatagosodás (és akár a bozóttüzek) ellen. 🙂
@rdos: Ausztrália nyilván azért a legszárazabb kontinens, mert nem esik az eső.
Ahol nincs tűz, ott is válsághelyzet van és halomra lövik a tevéket. Ez nyilván nem archaikus vadászati technika, hanem korszerű vízgazdálkodás.
Ugyan már.
@kemény keleti kommentelő: 🙂 Látom nagyon képben vagy. 🙂 Mondjuk a legszárazabb kontinens az Antartktisz, de nyilván csak azért, mert ott sem esik a eső. 🙂
hu.wikipedia.org/wiki/Antarktika
@kemény keleti kommentelő: Az erdőtüzek okozója a Jóisten, hogy on-topic legyünk 😉 Meg a gyújtogatások, ami mindig előjön ha ausztrálokkal beszél az ember.
Ausztráliában sok tízmillió éve vannak bozóttüzek. Vannak geológiai faszén rétegek. Van sok pirofita növény amelyik nem csak alkalmazkodott a tüzekhez, hanem kifejezetten igényli az erdőtüzet. Remélem ebben nincs vita.
Arról lehet, sőt kell is beszélni, hogy ebben a szezonban miért lettek sokkal intenzívebbek ezek a tüzek. Az ausztrál tűzoltók szerint azért mert rengeteg éghető hulladék gyűlt fel annak okán, hogy egyre kevésbé engedik környezetvédelem címén a kontrolált megelőző égetéseket. Addig „védik” a természetet amíg nem jön egy kontrolálhatatlan tűz ami mindent visz. Másik oka, hogy egyre több ember költözik erdős területekre, és az ő védelmükben sem engedik a természetes tüzeket. Így viszont egyre nő a katasztrófális tűz esélye egy-egy aszályosabb évben mint a mostani.
A Népszava szerint meg mindez terelés, mert klímaváltozás.
Ezután mindenki eldöntheti, hogy az ausztrál tűzoltók, vagy a Népszava véleményét tartja többre az ausztrál erdőtüzek okairól.
@Bolygó Hollandi: Bizony terelés okozókról irkálni, mert nem az a szokatlan, hogy tüzek gyulladnak, hanem hogy nem tudják eloltani.
Már a kaliforniai tűzvészeknél is ugyanez a furcsa, hogy egy olyan gazdag állam, amelyik a lakosai minden életfunkcióját kontrollálja, pont arra nem talál semmi megoldást, ami mindig várható.
24.hu/tudomany/2020/01/09/idojaras-ausztral-tuz-zivatar/
@kemény keleti kommentelő: Mintha te írtál volna felelősökről (okozókról) úgy általában amikor azt írtad „Szóval neked már megvan az erdőtüzek felelőse. A környezetvédelem.”
De örülök, hogy gondtalanul tudod ignorálni az ausztrál tűzoltók véleményét, hogy az kontrolálhatatlan intenzitás oka az, hogy soha nem látott mértékben gyűlt össze az éghető száraz faanyag az erdőkben.
Ha véletlenül elolvasod a tűzoltók cikkét, ott arról is írnak, hogy 4x több éghető faanyag 13x több hőt termel, tehát nyilvánvalóan jobban befolyásolja a helyi időjárást. Ezért is egyre nehezebb megfékezni a tüzeket most amikor környezetvédelem címszóval hagyták hogy ilyen sok száraz fa gyűljön össze. Ezek már csak következmények a tűzoltók szerint.
Vajon 24.hu, a masfelfok.hu, vagy a Népszava miért nem említi meg a klímaérvek mellett még csak utalás szintjén se a hatalmas mértékben felgyűlt száraz faanyagot, amit az ausztrál tűzoltók a mostani nagy tüzek alapokának tekintenek?
@Bolygó Hollandi: Ha olvastad, azt írja a tudós, hogy harmadik éve aszályos az időjárásuk. Volt idő kitalálni a hatékony választ az erdőtűzre, ami jönni fog.
Nyilván rá se bagóztak a hatóságok a tűzoltók jelzéseire.
Vagy az a bajuk, hogy olyan kurva jól élnek, hogy tízezer lelőtt tevét, vagy egy országnyi térdig érő tüzifát nyugodtan otthagynak a pusztán érlelődni, mert nem érdekli őket semmi.
Vagy az, hogy minek törjék magukat a kármentéssel és a megelőzéssel, ha könnyebb a kárt kiröhögve nyaralni Balin, és bemondani a felelősöket hasraütve.
@AdvocatusDiaboli: A 2. és 6. fejezetig még nem jutottam, de a vezetői összefoglalót ma „kivégeztem”. Ezt.
http://www.met.hu/eghajlat/eghajlatvaltozas/IPCC_jelentes/
185o-nél régebbi időjárási adatot nem találtam benne. Valamelyik éghajlati – időjárási paraméter esetében említve volt hogy 14oo éve ez volt a legmelegebb? Mindegy, mert nagyon karcsú az éghajlati visszatekintő már persze a vezetőiben.
Modellezek én is, csak jóval egyszerűbb áramlásra (lamináris szivárgás hidraulika, azaz nincs benne turbulens áramlás), nagyon sok-sok nagyságrenddel kisebb térrészre és kissé rövidebb időre jósolok (szimulálok numerikusan jellemzően 5o évre), mint a klímamodellezők.
A numerikus (vagy analitikus) modellezésnek az a lényege, hogy mi az amit figyelembe veszek és mi az, amit nem. Előző hsz-eim alapján érezzük, hogy az a klíma modell ami az óceáni áramlásokat, egyáltalán az óceánokat (mondjuk Bajkál-tó is érdekes lehet) nem veszi figyelembe, az nem klíma modell. És. Az a klíma modell amicsak az elmúlt 17o évre kalibrál – validál – hitelesít az nem klíma modell mert a klíma történetünket jóval pontosabban ismerjük a sarkkörön túl (délebbre kevésbé pontosan ma még) évmilliókra visszamenőleg.
Ha pedig évmilliókig visszamegyünk a hitelesítés – kalibrálás – validálás munkarészben akkor már az áramlási tér változása is számít (a Föld kérgének és az atmoszféra – hidroszféra geometriájának a változása is a modell részét kell hogy képezze!).
Sok ilyen paleoklimatikusan kalibrált modellt használ az IPCC?
@AdvocatusDiaboli: Ja? És a csillagászati változások is igencsak jelentősek millió éves skálán a Föld klíma történetében. Csak hogy csavarjunk egy újabb paraméter halmazt a modellezők örömére.
@kemény keleti kommentelő: „Nyilván rá se bagóztak a hatóságok a tűzoltók jelzéseire.” Igen, pontosan erre próbálták felhívni a figyelmet a tűzoltók.
„Just three weeks ago [2019 február], Victoria’s former chief fire officer Ewan Waller warned that state forest fuel loads were reaching deadly, Black Saturday levels. No one paid any attention.” [Black Saturday: 2009-ben 173 halott Victoriaban]
Az egész világon előfordul, hogy az illetékesek csak az éppen nekik tetsző hangokat hallják meg. Van amikor az ipari lobbi erősebb, és helyrehozhatatlan természeti károk keletkeznek. Ausztráliában a tűzellenes környezetvédők voltak az erősebbek, oszt a koalák szívták meg.
@Bolygó Hollandi: Persze. Olyan erősek a tűzellenes környezetvédők, hogy három évig nem esik tőlük az eső.
@kemény keleti kommentelő: Megpróbálom egyszerűbben, hátha…
Szárazságtól nem lesz tűz. A tűzhöz három dolog kell: éghető anyag, hő és oxigén.
Az erdőben oxigén mindig van. Ausztráliában hő rendszeres van, hol több, hol kevesebb, de az biztos, hogy rendszeresen vannak nagyon meleg időszakok. Egyedül az éghető anyag mennyiségét lehet megpróbálni kontrollálni.
Ha minden évben kontrolláltan felperzselik ami leesett a fákról, akkor a természetet nem éri komolyabb terhelés. Megszokta. Sok növénynek kell is a kis tűz. Az állatok többsége megússza.
Ha pár évig minden állatot és növényt megóvnak a tűztől a zöldek, akkor utána annyi éghető anyag gyűlik össze, hogy előbb utóbb lángra lobban. Azt viszont nagyon nehéz megfékezni, mint a jelenlegi helyzet is mutatja. De ezt Kaliforniában is eljátszották környezetvédelem címén, hasonló eredménnyel.
@Bolygó Hollandi: http://www.csanadapaca.hu/új-kormányrendelet-tilos-az-avarégetés-magyarországon
Megoldás, a komposztálás… Ha esik az eső, akkor rohad és nem ég.
Hát nem egy öröm, hogy az Orbán rezsim zöld, mint a spenót ?
Na, már csak annyi kérdésem maradt, hogy mielőtt az újdélvelszi tűzoltók elkezdtek kontrolláltan égetni, hogyan maradtak életben a koalák a világ kezdete óta ?
Hogy nem sültek meg a fatetején ?
@kemény keleti kommentelő: Úgy, hogy a Jóisten csinált erdőtüzet minden 1-2-3 évben 10-20 millió éven keresztül. Nem gyűlt össze túl sok éghető anyag, és csak az alsó szint perzselődött meg. A felső szint a koalákkal és a kajájukkal gyakorlatilag érintetlen maradt. A hőhatás és a lángok magassága nagyban függ az egységnyi területen összegyűlt éghető anyagtól. Nem mindegy, hogy 2 évente van 1 méteres láng, vagy 10 évente 10 méteres. A plusz hatásokról nem is beszélve, amikről a meteorológus írt. De azok csak nagy tűznél érezhetőek. Rendszeres kis tűznél nem.
Persze nem csak a zöldek akik nem szeretik a rendszeres tüzeket. A vidékre kiköltözők (tree-changers) is sokat tettek azért, hogy ne szagolják a füstöt minden évben. Most meg sokaknak veszélyben a háza mert a környéken annyi tüzelő győlt össze az erdőben. Erről is írtak a második cikkben.
@Bolygó Hollandi: Szóval a környezetvédők nagyobb hatalom, mint a Jóisten, mert mióta védik Ausztráliát, nem tud a Jóisten tüzet csiholni évente.
@kemény keleti kommentelő: Majd holnap elmagyarázom. Számomra nagyon fárasztó kisegítő alsó tagozatos szintjén korrepetálni. Szívesen teszem, mert hátha, de fárasztó.
@Bolygó Hollandi: ez egy eléggé ösmert murdoch-médiában terjesztett hazugság. az ausztrál zöld szervezetek sem nem agyalágyultak, sem nem nyeretlen kétévesek. támogatták (és támogatják) a preventív kontrollált megelőző tüzeket azzal a megszorítással, hogy a helyszíneket és a méreteket ne ipari érdekek és hatósági kényelem jelölje ki, hanem valamiféle tudományos előkészítés („The Australian Greens support hazard reduction burns and backburning to reduce the impact of bushfires when guided by the best scientific, ecological and emergency service expertise.” – greens.org.au/bushfires ) azt ugyanis viszonylag könnyű belátni, hogy ausztráliában sem – ahogy amazóniában sem – az előrelátás és természetvédelem állna első helyen, ha szűzföldeket lehet nyerni a haszontalan bozóttól.
a zöldek okolása odáig jut a murdoch-sajtóban, hogy egyenest szándékos gyújtogatással vádolják őket (persze, ezek is csak komcsik), akik minél rosszabb annál jobb alapon próbálják a klimaváltozás diskurzust megbillenteni. az ausztrál (szél)jobbkonzervek (figyelemreméltón hasonló szellemi pályán deklinálnak, mint a trump-párttá züllött republikánusok, vagy a farage+cummings=johnson toryk, egyáltalán nem függetlenül a murdoch-sajtótól) körbehaknizták a világot azzal, hogy a lángoknak semmi köze az általános melegedéshez. (megjegyzem ezzel kivételesen egy platformra kerültek abbott, volt munkáspárti miniszterelnökkel – http://www.theguardian.com/australia-news/2020/jan/03/tony-abbott-former-australian-pm-tells-israeli-radio-the-world-is-in-the-grip-of-a-climate-cult – aki a baloldal sajtját félti a „klímakultusztól”)
tök függetlenül attól, hogy miként értékeljük a zöld mozgalmak ajánlatait általában, az elég biztosan állítható, hogy a javaslataik ez ügyben nem akadályoztak semmit, csak kiforgatva félre lettek lökve. a zöldek általában is meglehetősen zsöngék a nagy angolszász politikai kultúrában (us, uk, aus), ahol mindenütt de facto kétpártrendszer van (melynek jobbszárnya most mindenütt murdoch-párt, és mindenütt regnál is), és ennek megfelelő hatalmi konstellációk.
@incze: Értem, hogy murdoch! 😉
(az angolszász világon kívül élőknek: ez kb mint a soros! pepitában)
De pl. a fenti The Age cikk az pont nem Murdoch érdekeltség, hanem versenytárs. 😉 Hasonlóképpen a fenti tűzoltókhoz, ausztrál haverok, sporttársak, forum ismerősök (nem politikai témákban), és némi saját tapasztalat is mind abba az irányba mutat, hogy az alap probléma ott van, hogy addig védték az erdőket hogy most mindent visz a tűz a felgyülemlett faanyag miatt. És itt nem csak a kontrollált égetésről van szó.
Pl. tilos kivinni akár egy kis botot is a nemzeti parkokból, vagy horribile dictu, elégetni. Ha tüzet akarsz rakni (engedélyezett időszakban), vigyél magaddal tüzifát. A BBQ az ausztrál kultúra alapja. Városok környékén vannak ingyenes gázsütők a népszerűbb erdőszéli helyeken. Mindez a környezetvédelem nevében.
Eredmény: ismerősök szerint ahol 20 éve hosszan kellett gyűjtögetni egy értelmes tűzhöz, ott ma térdig ér a lehullott galy, ami várja a tüzet. Ha meg jön, akkor mindent visz.
Ha valahol van egy kis tűz, akkor rohannak eloltani, mert jaj az erdő, jaj a fészkelő madarak, jaj a légszennyezés, jaj az egyre több erdőbe költöző tree-changer háza. Egyben válasz kkk kollégának is: most is gyújt tüzeket a Jóisten, csak az ember nem hagyja égni. Az aboriginálok mindig folyamatosan égették az erdőt rituális alapon, de belőlük nem maradt a mostani tüzek vidékén. És nem is nagyon hagyják, hogy „rontsák a levegőt”.
A természet védelmében nem hagyják lejátszódni a természeti folyamatokat, mert egy éppen tetsző állapotot akarnak stabilizálni. Mint a klímát. A természet viszont változik, és nem hagyja magát. Ha sokáig korlátozzák, akkor robbanásszerűen változik.
@Bolygó Hollandi: nem értem amit mondasz. ausztráliában szövetségi szinten a parlamentben egy (1) zöld képviselő van (jobb koalíció 76, labor 69). a most épp lángokban álló új dél wales államban három (3) zöld képviselő ül (jobb koalíció 48, labor 36). az állítás az, hogy az elsöprő zöld fölény meggátolja az értelmes állami erdővédelmi szabályozást és tevékenységet?
@Bolygó Hollandi: a news corp tűzvész-ügyi buzgólkodásáról beszámoló cikkek számosak és nagyon is konkrétak (és a murdoch-sajtó jelenléte az usában, angliában és ausztráliában egy csöppet sem olyan láthatatlan és virtuális, mint sorosé hunniában, nagyon is jelentékeny és igen harsány)
http://www.insider.com/rupert-murdochs-news-corp-australia-bushfires-2020-1
http://www.mediamatters.org/news-corp/rupert-murdochs-australian-media-empire-turns-blind-eye-climate-crisis-amid-bushfires
http://www.smh.com.au/environment/climate-change/dangerous-misinformation-news-corp-employee-s-fire-coverage-email-20200110-p53qel.html
http://www.nytimes.com/2020/01/08/world/australia/fires-murdoch-disinformation.html
@Bolygó Hollandi: Amiket soroltál, pont arra utalnak, hogy egy nagyon kontrollált állami működés folyik. A szabályzatok és a büntetések, az ellenőrzések és a felügyelet mindent kézben tart.
Az erdőgazdálkodás nem zöldaktivizmus, hanem egy állami bürokratizmus és felügyelet terepe náluk. A mindent átható kontrollé.
Ha minden kis tüzet eloltanak, aztán egyszercsak nem tudnak eloltani semmit, és ég az egész megye, akkor pedig az állami kontroll és működés csődjéről lehet beszélni.
Amit annyira felügyeltek, egyszerre katasztrófába fullad és kimúlik.
Pont ez a fals a magyarázatokban – gondolom a jobboldali információbuborékban -, hogy nagyon gyorsan rákenik a zöldekre, a lakókra, a bennszülöttekre,
de a tűzoltók, vagy az állami felügyelet hibája, az biztos, hogy fel sem merül.
Az éghajlatváltozással nem számolnak, hiszen eddig jó volt ahogy csinálták.
Nem azért, mintha hibáztatni kellene valakit a történtekért, de ha egy túlszabályozott terület katasztrófába fordul, akkor a legelső talán, hogy a szabályozás csődöt mondott, és ideje lenne felismerni az elhibázott koncepciót és igazodni a változásokhoz.
Kezdve ott, hogy röpülnek, hogy a lábuk sem éri a földet.
@kemény keleti kommentelő: Már belefáradtam követni, kérlek világosíts fel: a vörösiszap-perben volt az elítéltek között egyetlen állami hivatalnok is? (Mert nekem úgy tűnt anno Pc írásai alapján, hogy ők is sárosak.)
Csak a párhuzam kedvéért…
@acs63: Volt róla szó, hogy minden a hatályos törvények szerint zajlott és az ellenőrzés sem talált kivetnivalót, de odáig nem mennek el, hogy akkor a jogalkotónak, engedélyező hatóságnak, vagy felügyeleti szervnek volna felelőssége a történtekben.
@kemény keleti kommentelő: Lényegében minden érintett (tervező, engedélyező hatóság, kivitelező, üzemeltető) sáros volt szerintem és nem biztos hogy jogilag, hanem csak a józan paraszti eszem szerint. 🙁 Tipikus cucialista – posztcucialista bukta volt ez és még vár ránk egy csomó hasonló efféle időzített bomba. 🙁
Ne legyen igazam. 🙁
Jogilag ott az igazi bukta, hogy a normális világokban a tervező egyben a kivitelezés alatti tervezői felügyeletet is ellátja. Nálunk ez nem így volt és nem így van, ez a rendszer megágyaz további buktákat. 🙁
Ne legyen igazam. 🙁
@rdos: Én csak a katasztrófa előtt pár héttel a tárolókat bejáró Orbán-kormány felügyeleti szerv véleményét venném figyelembe.
Megtekintették, engedélyezték.
Szerintük minden rendben volt.
Ha az állam szerint törvényes, akkor mi lehet büntetendő rajta ?
@kemény keleti kommentelő: Elnézést, én azért a mostani szabályok szerint „törvényes” ügyleteket is megpiszkálnám, legalább a MAl Zrt vezetők felelősségre vonásának szintjén! 😛
@rdos: Pc jelezte, hogy volt ott Vis Maior is. Kérdés, hogy a szabályalkotó változtatott-e az ott tapasztaltak miatt? Mert egy esetleges ismétlődéskor már az ő felelőssége lesz!
…és most nézzük ilyen szemmel az auszi történéseket!
@acs63: Lehet, hogy einstandolásnak és koncepciós eljárásnak indult, de tökéletes bizonyítás lett belőle. Én még azt is el tudom képzelni.
»Disinformation and lies are spreading faster than Australia’s bushfires« http://www.theguardian.com/australia-news/2020/jan/12/disinformation-and-lies-are-spreading-faster-than-australias-bushfires
@acs63: A kivitelezés előtt alapos talajmechanikai – geológiai (fúrásos) feltárás volt a helyszínen, a leomlott gát alatti rossz teherviselő agyagról tudtak. Két lehetőség volt, kisebbre készítik a zagyteret (kihagyva a sarkot) vagy agyag béleléssel látják el a tárolót. Ez utóbbi mellett döntöttek, de az agyag védő (vízzáró) réteg beépítése nélkül. 🙁 Jól van az úgy komisszár mentalitással. 🙁
Nem mellékesen nem is semleges 7-es pH-jú volt a zagy folyadék fázisa, terv szerint azt sav hozzáadásával közömbösíteni kellett volna. 🙁 Ennyi év után már csak ennyi rémlik, de ez is elég egy horrorfilmbe. 🙁
@rdos: Nekem más rémlik.
Pc elég rendesen leírta,_nem a talaj_volt az elsődleges ok. (Keresd vissza ezen a blogon!) Valahogy’ neki jobban hiszek, tekintve, hogy ő(k) csinálták a vizsgálatot.
Valamint a Vízügy előírása is átgondolatlan volt, de erről senki sem tesz említést…
A savval történő semlegesítésről az almásfüzitőinél volt szó, a sötétzöldektől Simonnal vitatkoztam/tunk.
A száraz technológiát PC azonnal ellenezte, kiderült azóta, hogy neki volt igaza…
Index – Tech-Tudomány – Az ausztrál kormány már 11 éve tudta, hogy az erdőtűzszezon 2020-ra fog bedurvulni
„Sarah Perkins-Kirkpatrick-nek, az Új-dél-walesi Egyetem kutatójának* egy szemernyi kétsége sincs arról, hogy az éghajlatváltozás az események fő mozgatórugója”
index.hu/techtud/2020/01/10/az_ausztral_kormany_mar_11_eve_tudja_hogy_az_erotuzszezon_2020-ra_durvul_be_igazan
______________________________________
* Sarah Perkins-Kirkpatrick cikkei: scholar.google.com/citations?hl=en&user=iWHxDZMAAAAJ&view_op=list_works
@netukki: Szóval ezt a „haladó” Labor kormányok ignorálták 5 éven keresztül 2013-ig, és nem a jelenlegi jobbos kormány sara 😉 (félreértés ne essék, van a jelenlegi társaságnak elég sara)
Azt értem, hogy szemérnyi kétsége sincs arról, hogy az éghajlatváltozás. Nagyanyámnak se volt azt illetően, hogy én el fogok kárhozni egyetemi éveim magánéleti kísérletezéseinek okán, pedig nem is ismert minden részletet 😉
Kicsit komolyabban: akármennyire hatásosak a mostani infografikák, és akármennyire drámaiak a narratívák, ezek a tüzek szépen beleillenek az ausztrál tüzek sorába. De a modern média, sok online anyag, és a klímahiszti okán ezek több érzelmet kavarnak. Lásd pl. az index.hu által behivatkozott New Scientist cikkben az érzelmi húrok pengetését:
„For many Australians, it is clear that these fires aren’t business as usual. For me, that realisation came as ash rained down on the face of my infant son at a Sydney beach.”
Komoly tudományos érv. Tényleg Új Tudós kell ehhez 😉
Ezzel szemben, ha az ember megnézi az ausztrál tüzek történetét, akkor egészen hasonló, de sokkal nagyobb és pusztítóbb tüzek voltak korábban is:
en.wikipedia.org/wiki/Bushfires_in_Australia
Például, a teljesség igénye nélkül:
2019-20 szezon: 11m ha (eddig)
2002-03 szezon: 40m ha
1974-75 szezon: 117m ha
A 74-75-ös szezon több okból is érdekes:
1) Ausztrália 15%-a leégett. Mivel az ország nagy részén nincs ami égjen, a tényleges „bush” területek sokkal nagyobb része égett le
2) csak NSW-ben 3m ha égett le 74 decemberében, míg most a klímaszöveg azt nyomja, hogy decemberben nem szokta nagy tüzek lenni
3) akkor még nem lehetett a klímára fogni az egészet 😉
„Climate science” a gyakorlatban, ha már témánál vagyunk.
A tegnapi Guardianben (@incze: igen, azt is szoktam olvasni, de csak módjával, mert depit okoz 😉 ), volt egy cikk: Ocean temperatures hit record high as rate of heating accelerates
http://www.theguardian.com/environment/2020/jan/13/ocean-temperatures-hit-record-high-as-rate-of-heating-accelerates
Megnéztem az eredetit, ha már.
Record-Setting Ocean Warmth Continued in 2019, Cheng et al. Advances in Atmospheric Sciences (Q2-es kínai lap)
Received 26 December 2019
Revised 06 January 2020
Accepted 09 January 2020
Published 13 January 2020
És már aznap a Guardienben 🙂
Valakinek nagyon, nagyon sürgős volt itt minden, de kétség nem férhet hozzá, hogy a referensek komolyan átgondolták a világóceánokra térségében és mélységében kiterjedő globális interpolációs és extrapolációs munkát. Afelől nincs semmi kétségem, hogy nagyon sok hivatkozást fog kapni e komoly tudományos mű, hisz maga is tele van IPCC hivatkozással.
Valószínűleg csak az én old-school földtudós lelkemet bántja, hogy a 2019-es évre vonatkozó átfogó adatok publikációjával illik megvárni legalább 2020 január közepét, még akkor is ha globális klímakrízis közepén vagyunk és minden perc számít amikor azt kell bemutatni, hogy 2019 beleillik az 1990 óta tartó közzel lineáris trendbe 😉
No ennyit mára a tudomány és technika újdonságaiból.
@Bolygó Hollandi: Sőt. Az is lehet, hogy a régebbi tüzeket kifejezetten akarták.
Mondjuk, mint mostanában a brazilok. Vagy mint itthon a tarlóégetők és szemétégetők.
Csak most van egy megváltozott értékrend, amiben már nem tisztítótűz, hanem klímaromboló az erdőégetés. Aztán van, hogy az értékrend változását a konzervatívok nem követik olyan szívesen, és ebből lesz eleinte a vita.
@kemény keleti kommentelő: Rossz hírem van. A főkonzervatív az Föld Anyácska, akit rohadtul nem érdekel, hogy pár milliárd túlszaporodott mitugrász egy (nem túl nagy) részének megváltozott az értékrendje.
Azt mondod az ausztrál erdőtüzek kapcsán, hogy „Csak most van egy megváltozott értékrend, amiben már nem tisztítótűz, hanem klímaromboló az erdőégetés.”
Nem tudom, hogy ezen sírjak, vagy nevessek. Ausztráliában 20 millió éve (egyes geológusok szerint 60 millió éve) vannak bozóttüzek. Növényfajok alkalmazkodtak úgy, hogy kifejezetten igénylik a tüzet. Az aboriginálok nem szórakozásból égettek rituálisan tisztítótüzeket, hanem hogy ne gyűljön össze túl sok száraz faanyag az évek során, ami hatalmas kontrollálhatatlan tűzhöz vezet, mint mostan is látható. Lehet, hogy ez nem modern dolog ma már, de Föld Anyácskát rohadtul nem érdekli a mitugrászok modern értékrendje. Az ausztrál bozótban a tűz az úr. Akinek nem tetszik, az ne menjen oda.