Jó, akkor beszéljünk Istenről
Eredeti szerző: jotunder
Josemaría Escrivát 1992-ben avatták boldoggá, miután csodálatos módon meggyógyította a súlyos betegségből Rubio nővért. Amikor szentté avatták már egy Manuel Rey nevű embert is kigyógyított a rákból, mindezt pedig jóval halála után tette Escrivá, ami még nagyobb csoda. Monsignor Escrivá az Opus Dei nevű szekta katolikus szervezet alapítója volt, egész életen a Caudillót szolgálta, számos embere a falangista kormány tagja volt és afféle reformfasisztaként segítette a spanyol gazdasági csodát.
Jeanne d’Arc-ot 1431. május 30.-án égették meg, miután az Egyház kiközösítette, de alig negyedszázaddal később már fel is mentették, halleluja, és 1920-ben lett belőle Szent Johanna. Soha nem támogatott fasiszta diktátorokat, írástudatlan parasztlány volt, aki fel akarta szabadítani Franciaországot, legalábbis ezt mondták neki a hangok a fejében. Johannát azzal is vádolták, hogy bizonyos gender-fluid attitűdöket vett fel, ami miatt Kiss-Rigó elvtárstól Szilvay testvérig igen sokan gyújtottak volna alá.
Amit nem állított róla senki az az, hogy tízéves ministránsfiúkat dugott volna meg. Senki sem lehet tökéletes, mondta volna II. János Pál, aki Escrivát szentté avatta és aki annyi pedofilt mentett meg a rendőrségi eljárástól, hogy akár tiszteletlen gondolataink is lehetnének vele kapcsolatban, de ugyan.
Engem azonban sem Escrivá, sem Woytila urak nem érdekelnek, ők csak adminisztrátorok voltak, Istenhez csak Johannának lehetett köze, már ha az az Isten, akire gondolok.
Amikor az egykori marxista majom Lánczi András a kereszténységről, a természet rendjéről beszél, a rózsafüzéremhez nyúlok annyira felbasz az ideg (három Miatyánk). Johannát nem közpénzből finanszírozták, nem kacsalábért ment Robert de Baudricourthoz, nem nyalta ki egyetlen járási fideszpárttitkár seggét, ő hallotta a szentek hangját, Nem akarta kitalálni Isten akaratát, Isten szólt hozzá, ő meg tette a dolgát.
A kérdés az, hogy halljuk-e Isten hangját. Várta-e Mózest Isten az égő csipkebokornál, feltámadott-e Jézus a harmadik napon. Nem tudjuk. Krisztus talán valóban létezett (Big. J.C. elégedetten eszegeti a vaníliás karikáját, mondjuk sokasíthatna magának, legalább csokisat, bocs a blaszfémiáért), de Mózes?
Minél többet foglalkozom tudománnyal, annál magabiztosabban állíthatom, hogy fogalmunk sincs semmiről. Nem azért mert buták vagyunk, egy mobiltelefonba kilencmilliárd tranzisztort azért nagyon hülyék nem raknak bele, de a valami az az igazi valami, annyival bonyolultabb, mint amit mi képes vagyunk felfogni, hogy néha sírni tudnék. Tudom deep learning meg kvantumszámítógép, plusz hálózatelmélet (hamarabb hiszek Ábrahám ősatyában, mint a skálafüggetlenségben, ennél többen nem mondhatok, de ha ezt nem írom le, akkor szétszakadok), az ember majd megfejti Istent. És ha nem? Látjuk mi az igazat a hiúságtól, tudós testvéreim?
El kell hinnem, hogy egy pár nanométer átmérőjű molekulában ott van mindaz, ami ezt a posztot írja, én is, meg a Mészáros Blanka, aki este Johannát játszotta a Katonában. Nem pontosan ugyanolyan hit ez, mint Johannáé? És még a hangok sem mondják. El kell hinnem, mert lehet, hogy Mózesnek ezt is elmondta az Isten, el kell hinnem, hogy nyolcvan milliárd neuronból álló szuperszámítógép keletkezett a koponyámban, aki tudja, hogy ki vagyok, pedig ez azért odébb van annál, hogy váratlanul megfordult a szél a tizenötödik században egy francia erőd alatt.
Hinnem kell, mert fogalmam sincs, az egészről. Tudok én értelmes arcot vágni, ha valaki kifejti az Ősrobbanást, de az okokra, az okok hiányára, az okok értelmezhetetlenségére pontosan olyan tiszta, írástudatlan, középkori szemmel nézek, mint Johanna.
Ha Isten nem a máról szól, nem a püspök úr Lamborghinijéről, nem a keresztényüldözéselleni államtitikár úr sushivacsorájáról, muszlimüldözésmelletti államtitkár úr thaiföldi barátnőjéről, thaiföldi barátnő hasán a keresztény-konzervatív kokaincsíkról, ha Isten nem arról szól, hogy ki lesz a polgármester Ecseren, ki lesz a tanszékvezető Piliscsaba-Alsón, kinek utalják ki a vajszínű trabantot, akkor nem tudunk róla semmit.
Akkor a Vincent pont úgy néz rá, mint a Mandiner, csak valamivel olcsóbban.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16518187-6ab40208ea02d' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16518187&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16518187-6ab40208ea02d&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16518187-6ab40208ea02d' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
@Bolygó Hollandi: Föld Anyácska opportunista forradalmár, aki egyrészt permanensen új dolgokkal kísérletezik, másrészt ha valami ami eddig működött most nem igazán tölti be a szerepét, szemrebbenés nélkül eldobja és tesz a helyére olyat ami épp hatékonyabbnak tűnik.
Innen nézve a klímaváltozás vagy a bozóttűz neki csak lehetőség régi cuccok kidobására és új cuccok kipróbálására.
Mondjuk nekünk kényelmetlen lenne, ha mi is a kidobásra kerülő csoportba kerülünk.
Kedveseim!
Néhány napig nem értem rátok, de úgy tűnik, hogy nélkülem is elég jól elvagytok. Ez egyrészt reménykeltő (hogy az emberisg legnagyobb dilemmája mégis megüti az illusztris társaság néhány tagjának ingerküszöbét), másrészt nagyon elkeserítő. Két nagy problémát látok:
1) A tények nem tiszteletete. Nem a szkepticizmusról beszélek. Az egyrészt kívánatos (az ember ne fogadjon el fontos kijelentéseket kritikátlanul, jól meg kell rágni őket), másrészt természetes (az embernek nem csak az agya, hanem a lelke is tiltakozik az ellen, hogy elfogadjon számára nagyon kellemetlen tényeket). Szeretteink halálát sem tudjuk azonnal földolgozni. A baj akkor kezdődik, ha valaki a tények halmozódása és a kifogások megsemmisülése után sem hajlandó vagy képes revideálni a meggyőződését. Különösen ironikus ez azok esetében, akik azzal rázzák le a dolgot, hogy alkalmazkodni kell, miközben maguk nem képesek a tényekhez igazítani az érveiket.
2) Legalább ennyire elgondolkodtató (szomorú) annak a be nem látása, hogy mint biológiai lények nagyonis függünk a környezetünktől. Nemcsak mint egyének, hanem a társadalmunk szövete is. Az elsődleges, direkt hatásokat csökkenthetjük (légkondi, stb., vicces), de táplálékellátásunk olyan lények (köztük tápláléknövények és -állatok) milliárdjaitól függ, amik nem tudnak csak úgy alkalmazkodni. Civilizációnk hozzáidomult a kialakulása során uralkodó klímához (és kapcsolódó tengerszinthez, vízjáráshoz, stb) és a változásokat nem lehet csak úgy hipp-hopp lekövetni, víztározókat a semmiből vízzel föltölteni, erdőtüzeket parancsszóra eloltani.
A fentiekben önmagában semmi rendkívüli nincs, magyar kontextusban főleg, Ugocsa non coronat. De valahogy a Vincent átlagosnál talán tájékozottabb és (természettudományokban különösen) műveltebb közönségétől valamivel, legalább egy lepkefinggal több belátást vártam volna. A maroknyi hozzászólót nem lehet reprezentatív mintának tekinteni, de a többség hallgatása is nagyon beszédes. Ez jelentős mértékben rávilágít az Orbán Viktor uralkodását lehetővé tévő magatartásformák természetére is. Tud valamit a G, ne várjunk csodát.
@rdos:
” Abban szerintem nincs vita közöttünk hogy gyűjtögető, halászó vadászó ősember eleinknek kevesebb eszköze volt a klíma befolyásolására, vagy az éghajlat változás káros hatásainak a kivédésére mint most nekünk. Aztán ezeket a valóban katasztrófális klíma változásokat túlélték. A bizonyság rá az, hogy létezünk. Pedig biztosan nem esett nekik jól hogy mondjuk a jégveremben betárolt húskészletük a melegben megromlott. 🙁 „
Van vita köztünk. Ősember eleinknek semmivel sem volt kevesebb eszközük az éghajlat tudatos (okszerű) befolyásolására, mint nekünk. Ők kicsit befolyásolták (a földhasználat révén, de nem is tudtak róla) mi nagyon (elsősorban a fosszilis kibocsátással, de a földhasználat is fontos negatív tényező maradt), de ez mind spontán hatás. A klíma tudatos befolyásolására (geoengineering) mi sem vagyunk képesek, eddig még csak spekulációk vannak, hogy mit is lehetne csinálni, de semelyik „megoldásról” nem tudjuk, hogy működne-e, ha egyáltalán meg lehetne valósítani.
Az alkalmazkodás kicsit más, de csak kicsit. Persze, ha nagyon meleg van, be tudunk állítani egy légkondit, de amíg az is fosszilis energiával megy addig az is csak ront a helyzeten (gyorsítja az összeomlást). Minden alkalmazkodási kényszer máshonnan veszi el az erőforrásokat, és mindegyik többletkibocsátással jár. Ha gátat kell magasítani, kevesebb jut kórházra, ha a kórházba légkondi kell, akkor kevesebb telik műszerre, stb.
„A bizonyság rá az, hogy létezünk.”
Nagyon nem mindegy, hogy miért „aggódunk” (már aki aggódik), mit akarunk „megmenteni” (már aki meg akar bármit is menteni).
– Sokan a „Földet” akarják megmenteni, de szeintem ez értelmetlen: a Föld mint bolygó köszöni, elvan. Valami óriásmeteorit szétzúzhatja, de az ellen úgysem tudunk mit csinálni.
– Mások a „földi életet” féltik. Én nem tartok attól, hogy a Földről kipusztítanánk az életet: az élet annyira belakta a bolygót, olyan változatos, hogy szánt szándékkal sem tudnánk a Földet sterilizálni (az életet megszüntetni rajta). Ami marad, az minden bizonnyal újrakezdi az evolúciót. De ezt csak gondolom, különösebben nem érdekel, lelkileg nem kötődöm a cianobaktériumokhoz. A melegvérű állatokhoz jobban, de ez nem kölcsönös. Pl. ők nem fognak eltemetni.
– Számodra a jelek szerint az emberi faj fönnmaradása a mérce. Ennek legitimitását nem vetem el, de nem osztom. Ha családom és szeretteim nem ússzák meg, csak túlélő milliárdosok és gengszterek kis csoportjai fognak egy MadMax szerű apokaliptikus világban egymással harcolni (Tiborc-Lázár-Pintér csata), hát inkább dögöljenek meg a saját lábukon.
Az emberi faj korábbi fönnmaradásához „csak” annyi kellett, hogy legalább egy populáció túléljen. Ez megtörtént, de nem minden emberi közösség élte túl a változásokat, nagyon sok terület elnéptelenedett, nagy civilizációk omlottak össze. A múltban könnyebb volt a fajnak (nem az egyedeknek) fönnmaradnia, nem nehezebb. Mára sokkal sérülékenyebbek lettünk (mint faj), több okból is:
– Régen az egyes emberi populációk a környezetüktől függtek ugyan, de egymástól nem. Ha a húsvét-szigeti kultúra kiirtotta magát vagy a grönlandi népesség megfagyott, attól a többiek élték világukat. Ha az amerikai indiánokat elvitte az európaiak által behurcolt betegség, attól Kína zavartalanul üzemelt. Nagy volt a redundancia. Egy hirtelen, globális kataklizma (meteorit?) ki tudta volna irtani az emberi fajt, de helyi katasztrófák nem. Ma nagy és mély az egymásrautaltság. Nemcsak selyemmel, teával és gyöngyökkel kereskedünk, hanem sokszor esszenciális nyersanyagok vagy termékek is csak külföldről elérhetők, esetleg a világon csak egy-két helyről. Az egymásrautaltság (és a sok és gyors utazás) miatt a járványok is végigsöpörhetnek az egész világon.
– A természeti népek meg tudtak élni a természetből (helyben, saját élőhelyükön), és a természet el tudta a populációt tartani. Mai igényeinket nem tudjuk kielégíteni helyben a természetből. Pl. mindenhez sok energiára van szükségünk és zömét importáljuk. A legtöbb mai ember nem is tudna túlélni olyan körülmények között, ahol eleink vígan elvoltak (vagy legalábbis fönntartották magukat).
– Ma már eleink se tudnának megélni ott, ahol régen tudtak, mert a jelenlegi környezet már nem tartaná el őket. Ahol volt ivóvíz, már nincs, ahol lehetett halászni, pákászni, vadászni ott vagy egyáltalán nem lehet, vagy a korábbi élelemforrásoknak a töredéke található. Ezért az egymásrautaltság elkerülhetetlen és jelenleg még fokozódik is (egész szakmák, iparágak tőnnek el úgy, hogy amit korábban egy ország/régió meg tudott termelni, ma már nem képes).
– Eleinknek volt hova meniük. Többnyire kényszerből, de ha valahol élhetetlenné vált a környezet, odébb lehetett állni, ahol szintén meg lehetett élni valahogy. Ma eléggé tele van a bolygó, nem nagyon van hova menekülni, ahol helyben meg is lehet élni.
Hogy van-e megoldás azt nem tudom. Hogy mi lenne az, azt mégsem.
Hogy ez csak hiszti lenne, azt nem hiszem.
@Bolygó Hollandi:
Most akkor találtál egy Guardian cikket ami nem tetszik, és akkor be van bizonyítva, hogy az ember okozta klímaváltozás egy humbug.
Azt hallottad, hogy abból, hogy valaki paranoid, még nem következik, hogy nem üldözik?
@kemény keleti kommentelő:
„@Bolygó Hollandi: Amiket soroltál, pont arra utalnak, hogy egy nagyon kontrollált állami működés folyik. A szabályzatok és a büntetések, az ellenőrzések és a felügyelet mindent kézben tart.
Az erdőgazdálkodás nem zöldaktivizmus, hanem egy állami bürokratizmus és felügyelet terepe náluk. A mindent átható kontrollé.
Ha minden kis tüzet eloltanak, aztán egyszercsak nem tudnak eloltani semmit, és ég az egész megye, akkor pedig az állami kontroll és működés csődjéről lehet beszélni.
Amit annyira felügyeltek, egyszerre katasztrófába fullad és kimúlik.”
Egyetértek KKK-vel.
Hozzáteném, hogy nem gonoszságból születnek ezek a szabályok, hanem józan megfontolások alapján, amik akkor ésszerűnek tűntek. Mint annak idején a Hanság lecsapolása. Aztán nem mind jött be.
Utólag könnyű okosnak lenni. Nem ítélkezni kell meg ujjal mutogatni, hanem tanulni (Lenin elvtárs is megmondta). Röhej, hogy az a Bolygó Hollandi hibáztatja az Aussi hivatalosságok helyett a „zöldeket” az állítólagos ésszerűtlen intézkedésekért, aki nemcsak előre, hanem utólag sem fogadja el a klímaváltozásra vonatkozó bizonyítékokat. Karinthyval szólva itt mindenki hülye, csak ő lehet okos, mert neki seggében is feje van.
@AdvocatusDiaboli: Te olvasni is szoktál, vagy csak két szó alapján odalöksz valamit?
Nem a Guardian cikk nem tetszett, hanem az a folyamat ami a Guardian cikkhez vezetett.
Ha egy fura körülmények közt másodvonalbeli kínai lapban publikált cikket a megjelenése napján hoz a Guardian, az gyanusan nem a tudományról szól. Persze pontosan beleillik abba, hogy az egész klímahiszti is már régen eltávolodott a tudománytól.
@rdos:
„@AdvocatusDiaboli: A 2. és 6. fejezetig még nem jutottam, de a vezetői összefoglalót ma „kivégeztem”. Ezt.
http://www.met.hu/eghajlat/eghajlatvaltozas/IPCC_jelentes/
185o-nél régebbi időjárási adatot nem találtam benne. Valamelyik éghajlati – időjárási paraméter esetében említve volt hogy 14oo éve ez volt a legmelegebb? Mindegy, mert nagyon karcsú az éghajlati visszatekintő már persze a vezetőiben.”
Arról volt szó, hogy az általad hiányolt (állítólag eltitkolt, elsuskusolt) dolgokat a CO2 pozitív hatásairól majd szépen meg fogod nézni. Odáig nem jutottál (lett volna rá vagy 25 éved, mert nem új a dolog, az SRCCL-t csak azért javasoltam, mert ez a legújabb, de a téma folyamatosan napirenden van), de találtál egy grafikont ami nem megy vissza Mózesig, csak Petőfi Sándorig, ergo az IPCC tényleg hazudik.
Ismételten gratulálok.
Most azt mondanám, hogy … Nem. Azt nem mondom, csak annyit, hogy gondolj bele, hogy ki vagyunk-e segítve azzal, ha csak Petőfihez képest melegszünk másfél fokkal (vagy hárommal vagy néggyel), vagy esetleg Mózeshez képest. Segítek: Nem, nem vagyunk kisegítve. Mert az, hogy mi történt korábban korántsem számít. Engem az érdekel, hogy mi történik velünk és gyerekeinkkel és civilizációnkkal. És ha csak a mezőgazdaságról és az erdőkről beszélek, akkor is már az egy fok is nagyon sok (elég a korallok nagyfokú, esetleg teljes pusztulásához), de a 1,5 fok, 2 az már igencsak durva és a 3 az katasztrofális, és ahogy most haladunk, 3 a minimum. És ez, mint ahogy máshol említettem, korábban sokkal kisebb gáz volt, mert eleink egyrészt alkalmazkodóbbak voltak (nem függtek a vasúti felsővezetékek állapotától, sem az atomerőművek hűtőrendszereinek tervezési paramétereitől), másrészt ha nagy éhínség volt vagy elvitte őket az árvíz, ki a francot érdekel ma? Mi a szerencsés tálélőktől származunk, a többi le van szarva. Ez kevésbé működik leszármazási irányban, mert akkor nem nyílvánvaló, hogy a te fattyaid fognak-e túlélni, vagy azt enyémek. Ha más nem is, de a leszármazottakért való aggodalom okozhat szorongásos tüneteket. Bár van, aki iszik rá és az IPCC-t hibáztatja a kocsmapultnál. Biztos neki is igaza van, lehet, hogy én sem tudok jobbat. De attól a bolygónk még nem fog lehűlni hogy ja bocs, mégse, fake news volt az egész. Az a fránya fizika…
@AdvocatusDiaboli: Ilyen kifinomult érvrendszerrel nehéz vitatkozni. Úgyhogy jobb ha hagyjuk a dolgot.
@rdos:
„Ebből következik, hogy úgy 1-2 Celsius fok további melegedésig szerintem még nem kell aggódnunk, hiszen volt már ilyen szeretett anyabolygónkon”
Nem, ebből nem következik.
Volt a Kárpát-medencében a Pannon tenger. Szerinted ebből az következik, hogy semmi gond, ha a világóceán szintje megemelkedik és ismét elönti a tenger a nagy magyar alföldet, kb a Gellért-hegy lábáig? Rendben van ez, csak azért, mert volt már ilyen?
Megfejtéseket a szerkesztőségbe nyílt levelező lapon „baromarcú” jeligére kérjük feladni. (Ne vedd személyeskedésnek, az én becenevem volt a seregben, ki is érdemeltem.)
@ámbátor: Egyetértek, egy dolgot leszámítva: Föld Anyácska az embertől is meg fog szabadulni, mint már számolatlan sok fajtól. Kényelmetlen lesz? Persze. A dínóknak is az volt, meg a trilobitáknak is. De attól a végkifejlet nem változik.
@rdos:
„Ha csak 10 km-t vonul északabbra a permafroszt, az a mai Oroszország és Kanada területén belül több mint egy Mo-nyi mezőgazdasági, vagy erdőgazdasági művelésbe vonható új területet jelent. Legyen csak egy aranykorona az új föld értéke. Az is mekkora új érték? „
Semekkora. Nekem 8 ak-s szántóm van, lófasz sem nő rajta (már a TSz föladta, pedig az is mióta nincsen már).
A tundrán szart sem fogsz termelni, ha melegszik, akkor sem. Ha a tajga oda benyomul, akkor az is nulla: a skandinávoknál a fás terület 1 m3/ha termelékenység alatt nem is minősül erdőnek – ez sem fog, még sokáig.
Délebbre persze bővülhet a termékeny övezet, miért is tagadnám. Kár, hogy nincsenek hozzászokva, úgyhogy nem biztos, hogy egyből rákattannak, hogyan is lehetne rekord búzatermést elérni, hogyanis volt az a traktamit a TV-ben láttak?
Viszont kicsinykét még délebbre, ahol megszokták, hogy a földből, ha nehezen is, de még meg lehetett élni, ott nagyon rá fognak baszni, mert rá kell jönniük, hogy mégse. Akkora a szárazság, és soha ilyen forróság nem volt. (Mármint emberemlékezet óta. Előtte természetesen soxor, de próbáld meg te vígasztalgatni a földönfutóvá lett szír parasztot, hogy „vót itt mán ilyen a Bibliai idők előtt nem sokkal, mit kell ezen ennyire berágni, tessék szépen kihalni, vagy elvándorolni mit a bibliai elődid.” Biztos szót fogad.)
Nettó eredmény: ismét kevéssé meggyőző dolgot sikerült írnod.
Ezen azért csodálkozom különösen, mert a weboldaladból az jön le, hogy elég szoros kapcsolatban állsz a rögvalósággal, benne a mélyebb talajrétegekkel, vízmozgás, ilyesmi. Nem értek hozzá (sajnos), de nekem imponál, mert annak idején fölmerült hogy Bajára mennék hidrológiát tanulni. Nem tettem, de érdekel a vizek mozgása a felszín alatt (is). Úgy képzelem, hogy jól el tudnánk dumálni (ha nem is a klímáról, de az nem is jó téma, depressziót okoz).
@Bolygó Hollandi:
„Ha egy fura körülmények közt másodvonalbeli kínai lapban publikált cikket a megjelenése napján hoz a Guardian, az gyanusan nem a tudományról szól. Persze pontosan beleillik abba, hogy az egész klímahiszti is már régen eltávolodott a tudománytól. „
Nem tartom célravezetőnek, ha a brit sajtóetika jelenlegi állapotából vonsz le következtetéseket a tudomány állására vonatkozólag.
Ha már sajtó, miért nem a magyar? Akkor rátalálhatnát a Pilis alatt megbúvó szívcsakrára meg a mittudoménmire (tényleg nem az én specialitásom)…
Én alapból szeretem a Guardiant meg elő is fizetek rá (papíron, hogy minél többet árthassunk együtt), de akkora baromságokat tudnak írni, mint ide Hódmezővásárhely (és nem Makóról írok). Rossz lap ettől a Guardian? Igen, de még mindig nem rosszabb, mint bármelyik másik, és jobb, mint a legtöbb. Jelent ez valamit a tudomny állására nézve? Nem.
Őrület.
@rdos:
Érdekes, hogy Savoryt hozod. Épp ma (ill. már tegnap, de azóta nem aludtam) linkeltem be egy csoportnak, akik többsége meg van győződve arról, hogy meg kell szabadulni a párosujjú patásoktól (v. kérődzőktől, mindegy) és mindent beültetni fával, hogy megmentsük a klímát. Modtam, hogy hülyeség, gondoltam Savory legalább elgondolkodtatja őket. Én nem ismertem Savoryt, csak megmaradt a webről. Kiderült, hoy volt a csoportban egy, akit ével óta ismerek is, és járt Savory birtokán. Azt mondta hogy tényleg nagyon jó hely, sokkal zöldebb mint a környezete, rengeteg állat meg ilyen hülyeség. A pasas egy beképzelt, nárcisztikus faszkalap, de tud valamit.
Kösz, hogy bedobtad a képbe.
@Bolygó Hollandi:
„Persze pontosan beleillik abba, hogy az egész klímahiszti is már régen eltávolodott a tudománytól. „
Ha klímahisztinek azt nevezed, amikor tájékozatlan emberek beindulnak aggódni a klímaváltozás miatt, akkor egyetértek. A túlnyomó többségük (99+%) nem tudná megvédeni álláspontját egy akadémiai bizottság előtt.
Ha arra utalsz hogy a Guardan cikke is bizonyítja, hogy a klímaváltozás csak fake news, akkor csak arra tudok gondolni, hogy Te soha nem is voltál a tudomány közelében. Ha lettél volna, akkor a Guardian nem számítana. A napi sajtótól (sajnos? nem sajnos?) nem elvárható, hogy tudományosan releváns információt közvetítsen. Nem az a dolga, nincsenek is meg a megfelelő mechanizmusai.
»A Letter From Canberra The apocalyptic fires in Australia signal another future«
http://www.sierraclub.org/sierra/letter-canberra
@AdvocatusDiaboli: Nemrég TGM mondta, vagy írta valahol, hogy ez a klímafelfogás egy új filozófia – elnézést, ha a saját értelmezésemben írom, de nem tudom szó szerint idézni.
Szóval az emberiség eddigi története arról szólt, hogy fogyasszunk többet, éljünk kényelmesebben, legyünk boldogabbak, birtokoljunk és szerezzük meg és irányítsuk és könnyítsük, és gyorsítsuk.
Röpködjünk el mindenhova, mert nem ember, aki nem járt még ….
A klímafelfogás teljesen más filozófia, mint az eddigiek.
Ne fogyasszunk annyit, ne legyünk annyira boldogok, ne birtokoljuk, stb.
Ne utazgassunk, ne együk, ne fűtsük, ne szántsuk föl.
Egy újkori puritanizmus,
egy lemondás, egy lámpaleó, újrafelhasználás, újrafeldolgozás, a kényelmetlenség vállalása.
A lemondás jó dolgokról , gazdagodásról és fogyasztásról a jövő érdekében.
Egy aszkétizmus.
@netukki: És ne feledkezzetek meg adakozni, mert a Sierra Club $9,457,300 veszteséggel zárta a 2018-as évet (utolsó publikált pénzügyi adatok).
A veszteség oka, hogy elszálltak a fizetések $62 millióról 2017-ben $72 millióra 2018-ban, miközben a bevétel visszaesett $155 millióról 2017-ben $153 millióra 2018-ban.
Nem vicc. Itt vannak a számok, bár a srácoknak keresgélniük kellett egy picit, mert a honlapról nem érhető el a pénzügyi beszámoló.
https://digital.sierramagazine.org/publication/?i=627782&article_id=3507941&view=articleBrowser&ver=html5#{%22issue_id%22:627782,%22view%22:%22articleBrowser%22,%22publication_id%22:%2243145%22,%22article_id%22:%223507941%22}
@AdvocatusDiaboli: Olyan periodikus folyamatokról beszélünk (na jó, inkább csak én), mint a nappalok és az éjszakák váltakozása. Csak ezek inkább százezer éves ciklusok. Megteheted hogy nem érdekel, mert téged csak a jövő érdekel. 🙁 IPCC is megteheti, hogy csak 185o-ig kalibrál. 🙁
Viszont innentől nem olvasom IPCC-t sem és Téged sem. 🙁 Így jártatok. 🙂
@AdvocatusDiaboli: Savory nekem inkább tűnik egy üzletembernek mint tudósnak. A linkelt 23 perces előadása nem részletezi túl pl. a kezdő lépéseket. 🙁 Meddőhányón, ahol egy szál gaz sincs, ugyan mit legeltetek? Azt értem hogy kihajtom a nyájat hogy betrágyázzák az aznapi terciát, de ahhoz előbb takarmánnyal etetni kell a jószágot.
Ha jól értettem az irányított legeltetést, az benne a nagy ötlet, hogy akkora területen legeltet, hogy mindent lelegeljenek az állatok (ha a facsemetéket meg akarja menteni, azokat is meg kell védeni szögesdróttal, amíg meg nem erősödnek, szerintem). A gazt is. A fűfélék jobban tűrik a legelést mint az egyéb növények. Persze ehhez naponta odébb kell vinni a villanypásztort és azt jól meg kell csinálni, mert nagy a csábítás a kijelölt terület elhagyására. Szóval van vele munka jócskán, de ha igaz megéri. 🙂
@Bolygó Hollandi: Eddig nem értettelek, de így tiszta.
Te is látod, hogy a lehetséges kimenetelek közt ott van az emberiség kipusztulása, vagy legalábbis tömegek szenvedgse, halála, csak ez téged nem zaklat fel annyira, hogy érdemesnek lásd emiatt hisztizni.
Irígylésre méltó sztoicizmus.
Végülis a mentöcsónakok körüli sürgölödés csak megzavarja az utasokat. Máskor is süllyedtek el hajók és elöbb utóbb úgyis meg kell halni. Minek ez a nagy „elsüllyedéshiszti”
@Bolygó Hollandi: Most már tudjuk, hogy IRL te vagy a Bodóné, ne strapáld magad. 😛
@ámbátor: Bocs, de félreértesz. Az emberiség kipusztulása nem egyike a lehetséges kimeneteleknek, hanem a biztos kimenet. Ez minden fajra igaz (a kékalgák kemlnyek, de tőlük most tekintsünk el 😉 ).
Hasonlóképpen, az emberiség történelme tömegek szenvedésének és halálának sorozata. Az utóbbi kb 60 évben ez picit hátrébb szorult, de a XX. század első fele hozta az elvártat. Ez szintén igaz minden fajra. Az evolúció útja megszámlálhatatlanul sok faj nyomorával és szenvedésével van kikövezve. Ezek a természet törvényei. Ezeken nincs mit görcsölni.
Meg lehet próbálni megváltoztatni a természet törvényeit, csak nem fog menni, mert Föld Anyácska úgyis a seggünkre csap. Sok példa van rá. Meg lehet próbálni alkalmazkodni. Ebben viszonylag jók vagyunk mint faj. De mint minden természetes kiválasztódásban ebben is lesz sírás-rívás.
@netukki: Én csak segíteni próbálok 🙂 A Sierra Club remek kis üzleti vállalkozássá nőtte ki magát a hőzöngő 60-as évek után. Sikerült összerakni egy $200 millió körüli vagyont feelgood-factor eladásával. Le a kalappal! Persze oda kell figyelni a 2018-ashoz hasonló bakikra, de új témák bedobása sokat segíthet a tagság (= bevétel) növelésében.
Sokkal jobban fizet a Sierrának a szingli 50-esekre fókuszált marketingje (hisz ott a pénz!), mint a Greenpeace csóringer kis egyetemistákra és alternatív életmódra vágyókra fókuszált munkája. Persze a Greenpeace sem rossz üzletileg (2018-ban $80m körüli bevétel, plusz $10m az alapítványba, ha jól látom), de a Sierra az ügyesebb.
@Bolygó Hollandi: 🙂 Dawkins szerint egy átlag állat faj 2-3 millió évet él. Persze vannak élő kövületek is (bojtosúszós hal, tőrfarkú). Már most ha az oktopuszok jönnek utánunk és a hominidák csontjaiból próbálnák az ember korát megállapítani, az erectusokat már lehet hogy hozzánk vennék és akkor most átlagosan már a végét járjuk. 🙁
@Bolygó Hollandi: avagy “In the long run we are all dead”
A Nap egyszercsak úgyis felfúvódik és akkor konyec. Hát nem mindegy, hogy négy milliárd év múlva, vagy most?
Addig is kár az erölködésért, hisztiért, jobb ha leülünk a sarokba és szép csendben véignézzük a süllyedést. Még jobb, ha a fal felé fordulva ülünk.
@ámbátor: „Meg lehet próbálni alkalmazkodni. Ebben viszonylag jók vagyunk mint faj. De mint minden természetes kiválasztódásban ebben is lesz sírás-rívás.” írtam fentebb.
Az alkalmazkodás kemény munka, abba nem fér bele a sarokban üldögélés.
»How climate change is making it tougher to fight fires – Axios«
http://www.axios.com/firefighting-future-climate-change-strategies-180c1640-6f1f-43b3-8e33-8407216d9dec.html
Parks, R.M., Bennett, J.E., Tamura-Wicks, H. et al. Anomalously warm temperatures are associated with increased injury deaths. Nat Med 26, 65–70 (2020) doi:10.1038/s41591-019-0721-y
http://www.nature.com/articles/s41591-019-0721-y
@netukki: Ez egy szuper kis elemzés, részletes adatokkal, eredményekkel, és érzékenység vizsgálattal. De egyben azt is mutatja, hogy nehéz a kutató élete, ha jó kis climate change grant-re hajt 🙂
Pár dolog a teljesség igénye nélkül:
A cím tökéletes klíma témákhoz: Anomalously warm temperatures are associated with increased injury deaths. Az absztraktból kiderül, hogy ha minden hónap 1.5C-vel melegebb, akkor 1601 plusz halál várható az USA összefüggő terültén. Ezeket tök jól lehet hírekbe tenni, szuper kis soundbyte lesz belőle, az emberek 99%-a nem megy mélyebbre.
Azt, hogy ez csak 0.75% növekedés 2017-hez képest, azaz gyakorlatilag észrevehetetlen, az már csak a cikk mélyén derül ki. Annyira részletesek az adatok, máshol, hogy kénytelen az ember arra gondolni, hogy tudatosan „rejtették el” a százalékos hatást. A cím hangzatosságát biztos megzavarta volna, ha belekerül a hatás mértéke 😉
A korreláció és ok-okozati összefüggések eléggé bizonytalanok, mint az szokik lenni 🙂
– Az egyetlen ahol eléggé világos az ok-okozat, az a fiatalok magasabb vízbefulladása nyáron, ha melegebb lesz az idő, különösen, hogy a fiatalabb férfiak inkább ternészetes vizekbe fulladak bele.
– Azt őszintén bevallják, hogy fogalmuk sincs, hogy az öngyilkosságok és az erőszakos halálok miért nőnek ha melegebb a klíma. (Pathways linking anomalously high temperatures and deaths from assault and suicide are less established.)
„további kutatást igényel a téma” 🙂
– A közlekedés talán a legizgalmasabb: a plusz halálok majdnem fele (739) innen várható. A különböző okokat szépen behivatkozza: magasabb hőmérsékletnél romlik a sofőrök teljesítménye, több alkoholt fogyasztanak a fiatalok (15-64), és több autó van az utakon. Eddig logikus, ha az ember a nyári meglegekre gondol. DE, a plusz közlekedési haláloknak gyakorlatilag nincs szezonalitása. Tehát a téli 4C helyett 5.5C kb ugyanannyi plusz halált jósolnak, mint a 29C helyett 30.5C-re. Hááát…. Sajnos ezt meg sem említik mint érdekességet, nemhogy magyarázni próbálnák.
Végül tipikus probléma, hogy azt elemzik amire van adat (nyílván), de ez egyben egy fals képet alakít ki. Például jelen cikkben meg sem említik hogy más, a kicsit melegebb idővel kapcsolatos, de kevésbé mérhető tényezők esetleg az egész 0.75%-os hatást kompenzálhatják. A halálos balesetek növekedést sokszor kötik ahhoz, hogy melegebb időben az emberek aktívabbak, de arra utalás sincs, hogy az aktívitás növekedésével csökkennek a keringési problémákra vagy diabeteszre visszavezethető halálok. Azt lehet mérni, hogy hány ember halt meg balesetben, azt nehezebb, hogy ugyanakkor hány nem halt meg elhízás miatt. 🙂
A cím viszont jó. Könnyen megjósolható, hogy ezt a cikket is szászor többen fogják lobogtatni mint ahányan elolvassák, vagy esetleg meg is akarják érteni mi van számok mögött. Jó esélyek vannak egy új climate change grantra 🙂
@Bolygó Hollandi: Köszönöm az elemzést. Itt a következő:
»The Influence of Interannual Climate Variability on Regional Violent Crime Rates in the United States – Harp – 2018 – GeoHealth – Wiley Online Library« agupubs.onlinelibrary.wiley.com/doi/full/10.1029/2018GH000152
@netukki: PhD-n dolgozol? 😉 Milyen mélységben érdekel az elemzés? Persze, szívesen, remélem beleférek majd az acknowledgement listába 🙂 Majd elolvasom rendesen, és akkor írok róla, mert egy-két dolog kicsit fura volt első blikkre, de lehet, hogy csak én olvastam felületesen.
A lényeg világosnak tűnik: a népek többet lopnak-rabolnak ha melegebb a tél, mert nagyobb eséllyel találkozik a bűnöző az áldozattal. Ha meg hidegebb a tél, akkor otthon ülnek, mert befagy a seggük. Ez logikus, de persze mindig szebb ha tudományosan is be lehet mutatni 🙂
@Bolygó Hollandi: 😀 Nehogy belemerülj, mert akkor küldöm a következőt, és sose lesz vége 😀
@netukki: Be kár. Kezdtem egészen belejönni 😉
Cserébe egy kis adat az ausztrál erdőtüzek témájában. A belgiumi globalfiredata.org műholdas elemzése alapján az austrál bozóttüzek által érintett terület csökkenő trendet mutat 1997 óta. Az idei tüzek nyilván nagyon kellemetlenek mert közel vannak sok emberhez, de kiterjedésük alapján a tipikus kisebbek közzé tartoznak.
Az északi területek sok szempontból nagyon más világ, ezért csináltak olyan elemzést is, amiben nincsenek benne.
http://www.facebook.com/bjornlomborg/photos/a.221758208967/10158662731008968/?type=3&theater
http://www.facebook.com/bjornlomborg/photos/a.221758208967/10158659486713968/?type=3&theater
@Bolygó Hollandi: Ne búsulj. 😀
http://www.desmogblog.com/bjorn-lomborg
http://www.desmogblog.com/2014/10/28/how-bill-gates-and-peabody-energy-share-vision-coal-powered-future-through-views-bjorn-lomborg
@netukki: Ezzel mit akarsz mondani? Azért, mert egyesek csúnya bácsinak tartják Lomborgot, akkor nem kell figyelembe venni a NASA és az NWO (holland tudományos tanács) által is támogatott globalfiredata.org adatait és elemzését?
@Bolygó Hollandi: hubajavítás: nem a globalfiredata.org a belga, hanem az International Disaster Database – EM-DAT http://www.emdat.be ami az UC Louvain keretében működik.
Az EM-DAT adatai alapján a klímához köthető halálesetek évi 96%-al csökkentek 1920-29 vs 2010-19 átlagában, évi ~480,000-ről évi ~20,000-re. Pedig a klímához sorolták az erdőtüzeket is, az áradások, aszályok, viharok és extrém hőmérsékletek mellé.
http://www.facebook.com/bjornlomborg/photos/a.221758208967/10158656529588968/?type=3&theater
Tudom, Lomborg 😉 De az Extension Rebellion vagy Greta véletlenül se beszél olyan számokról amelyek alkalmasak lehetnek klímanyugtalanság megzavarására 😉
@Bolygó Hollandi: Muszáj neked Lomborg interpretációjára fanyalodni?
»2019-20 Australian bushfire season – Global Fire Emissions Database« globalfiredata.org/pages/2020/01/03/2019-20-australian-bushfires/
»Diagnosing spatial biases and uncertainties in global fire emissions inventories: Indonesia as regional case study – ScienceDirect« http://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S0034425719305772
@Bolygó Hollandi: »Climate Change, Wildfires, Heatwaves and Health Impacts in Australia | SpringerLink« link.springer.com/chapter/10.1007/978-3-030-23773-8_8
@netukki: Abban egyetértek Lomborggal (és nem fanyalodásból), hogy az égett terület nagysága sokkal fontosabb metrika mint a tüzek számossága (ami helyből rengeteg kérdést vet fel).
Szerinted mi a legjobb metrika és mi a megfelelő adatbázis/elemzés, ami objektívabb képet ad az ausztrál tüzekről, mint a „jaj, milyen nagy a füst” és a „ki gondolta volna, hogy ez az erdő is égni fog (mint minden más erdő ausztráliában)” megközelítés?
Miskolczi Ferenc légkörfizikus is a vízgőz üh. gáz szerepét tartja a legfontosabbnak (a NASA-nál ezt nem publikálhatta, 🙁 ezért otthagyta a NASA-t), nem mellékesen a CO2 szint növekedése szerinte és archív adatok alapján is a globális felmelegedés következménye (amúgy logikus is, hiszen melegebb óceánban kevesebb CO2 tud feloldódni, elemi fizika). Az IPCC-t pedig a a vaslédi hozta létre az atomipar támogatására. 🙁 Aztán majd nézünk sugárzó arccal. 🙁
atlatszo.hu/2012/05/01/magyarleaks-nem-talalt-hibat-az-mta-a-miskolczi-fele-klimaelmeletben/
http://www.klimarealista.hu/jegkorszakok-kozott-elunk/
@rdos: Szép illusztrációja, hogy alapvetően nem tudományos a klíma vita. Kicsit hasonlít az SzK(b)P történetére ahogy azt a 80-as években próbálták leírni.
Ha jól értem:
Miskolczi ki van akadva (volt 2012-ben) Zágonira, mert Zágoni ugyan elismeri, hogy Miskolczi munkáját, hogy több CO2-től nem lesz melegebb, de úgy gondolja, hogy a magasabb CO2 olyan kompenzációs folyamatokat indít be, ami azonos hőmérsékleten is változtatja a klímát.
A Desmog ki van akadva Zágonira (felvették az eretnek listára), mert Miskolczi hatására nem hisz az antropogén felmelegedésben. Horribile dictu, a Heartland Institute konferenciáján is előadó volt 2008-ban. A CO2 korlátozás melletti vélemény kevés, ha valakinek a hite nem teljes (lásd: homousion vs homoiusion)
http://www.desmogblog.com/miklos-zagoni
A Desmog viszont Miskolczit nem sorolja a csúnya bácsik közzé, bár nyilvánvalóan veszélyesen ragályosak a tanai, hanem csak egy külső linket hivatkozik ami azt mondja, hogy klímszkeptikus és ott volt a 2008-as Heartland konferencián aminek a szervezóje kapcsolatban van az ExxonMobillal. (pfuj!) Túl veszélyes lenne, jobb eltüntetni azt hogy mit is mond?
http://www.sourcewatch.org/index.php?title=Ferenc_Miskolczi
Az IPCC-t viszont a wikipédia szerint a Reagen kormányzat istápolásával jött össze, hogy kontrollálni tudja az ENSz más szervezeteiben esetlegesen kontrolálatlanul működő tudósokat. Arra nem gondoltak, hogy majd 20 évre rá egy amerikai demokrata politikus lovalja meg, ha már nem jött össze neki az elnökség. 😉
Előbányásztam az eredeti 1988-as 43/53-as határozatot. Azt hivatalosan Málta kezdeményezte 🙂 Meglepődve láttam, hogy már világosan szerepel benne, hogy emberokozta, meg üvegházhatás, meg tengerszint emelkedés, meg katasztrófa az emberiségre nézve, és időben kell lépni. Az ítélet már megvolt egy ideje. 😉 S egyben így érthetőbb, hogy a „tudományos vita” miért tűnik erősen irányitottnak. 🙁
akár vicces is lehetne ez az egész vita a melegedésről a következő Maunder minimum és a segglyuk befagyás felé haladva, ha nem volna ijesztő a hidegnek következményi.
Ezen megállapítás olyan komprádor áltudós brigád agyszüleménye, mint az úgynevezett NASA
(és persze sokan mások)
lehet okosabb volna termonadrágot és étel konzerveket halmozni, amíg olcsó
@Bolygó Hollandi: „tudományos vita” Az a baj hogy nincs vita. 🙁 Ami pedig a legdurvább az egészben hogy függetlenül attól hogy Miskolczinak van igaza vagy az IPCC-nek, a NASA-ból kilépve nem talált a szakmájában munkát! A „tudományos vita hiányán túl ez nekem inkább boszorkány üldözésnek tűnik holott már Kálmán királyunk is megmondta, hogy boszorkányok pedig nincsenek. 🙁
@rdos: pont a vincentre kell leírni ezeket a súlyos baromságokat? miskolczit standard crackpotnak tartják a világban. oltásellenes és climate denial szövegeket valahova máshová kéretik beírni.
@jotunder: Nem örül Vincent. 🙂 Nekem. 🙁
Az utolsó szó jogán a védelmemben szeretném elmondani tisztelt ingerülten rögtön ítélő bíróságnak a következőket. Soha nem voltam – vagyok – leszek oltásellenes és klímaváltozás tagadó. 🙂 A többi akár igaz is lehet, megjegyezve, nem hiszem hogy egy szaros mérnök védelmére szorulna egy légkörfizikus doktor, aki a doktoriját vélelmezem nem teológiából írta. Hogy on is legyek teológiailag. 🙂
Örültem Vincent.
@jotunder: Ok, természetesen, csak tisztázni kéne, hogy mi az a „climate denial” ami összemérhető az oltásellenességgel:
A) Tinilánnyal érzelmes videó, ahol elmondja, hogy elromlóban a klímánk (our climate is breaking down), mert lehet hogy +1C lesz, meg lehet, hogy a tengerszint +1m-t nő, és akkor nagy lesz a katasztrófa.Ezért azonnal kezdjétek ezt megbuherálni a klímát, mert nekem így nem tetszik. Nem bonyolult, mert mindennek az oka a CO2. Pénz nem számít, mert ez a leges legfontosabb az emberiségnek.
B) A földtudósok szerint csak az elmúlt 450,000 évben négy(!) olyan nagy ciklus is volt, amikor a földi hőmérséklet +/- 10-12C-t változott fel-le hatalmas gyorsasággal (pár ezer – tízezer év alatt). A tengerszintnek is 120-140 méteres vátozásai voltak ezekben a ciklusokban. A közbülső „nyugis” időszakokban is 3-5 fokos és 30-50 méteres kilengések voltak. Csak az utóbbi kb 14,000 évben kb 120-140m tengerszint emelkedés volt (azaz átlagban 1m 100 év alatt). Ezek természetes folyamatok. De olyan komplexek hogy nincs egyszerű magyarázat arra, hogy mekkora hatása van erre a napnak, illetve a Föld keringési és forgási anomáliáinak. Ezzel nincs mit tenni, alkalmazkodni kell, ahogy alkalmazkodtunk az utóbbi 2000 évben is a római és millenniumi melegekhez, illetve a köztük lezajlott hidegebb periodusokhoz mint a kis jégkorszak ami alig 150-200 éve ért véget. Természetes, hogy most melegszünk egy kicsit mielőtt jön az újabb lehülés.
Szóval a fenti kettő közül melyik az a „climate denial” ami az oltásellenességgel hasonlítható össze, és melyik az amiről azért lehet, esetleg kell is beszélni?
@Bolygó Hollandi: amikor lathatoan teljesen amator figurak a zizi miskolczit hozzak a vincentre, akkor elszomorodom. ezt irtam le, semmi egyebbel nem szeretnek foglalkozni a temakorben.
Rosszul látod @jotunder: Nem vagyok teljesen amatőr. Azon kevesek közé tartozom, akik képzésük során tanultak klíma történetet is. 🙂 Azóta is tanulom, mert ipari munkáimban szükség van rá. 🙂 Szóval arra tippelnék hogy a népesség túlnyomóan nagyobb hányadánál kissé nagyobb rálátásom van a Föld klímájára és főleg annak történetére. 🙂
Elragadtak az érzelmeid (személyeskedés miazmás), inkább ezen gondolkozz el. 🙂 Ha pedig komolyan nem szeretnél tovább foglalkozni a témakörrel megteheted hogy nem szólsz hozzá, vagy megteheted hogy kigyomlálod hsz-emet. Nem fogok megsértődni.
@jotunder: Passz, Miskolczira hivatkozást csak itt láttam meg a desmogon. Amit összefoglalót láttam, az szerintem teljesen más kategória mint a „climate denial”, de ez most nem téma.
Érdekes az a feltételezése egyébként, hogy a földi hőmérséklet nem emelkedhet a jelenlegi szintnél magasabbra nagyon. De akkor jó lenne látni annak a magyarázatát is, hogy az utóbbi kb 260 millió évben a Perm közepe óta miért volt a földi hőmérséklet 6-8C-vel magasabb a jelenleginél. A jégkorszakok azok egészen friss kb 2 millió éves találmányok.
Egyébként jelenleg hőmérsékletileg egy mély minimum (2.5m évvel ezelőtt kezdődött negyedidőszaki jégkorszak) lokális maximumának (würm után 10,000 éve kezdődött interglaciális) lokális maximumán (1850-ig tartó kis jégkorszak után) vagyunk. Ezt így együtt eddig nagyon próbálták megmagyarázni azon túl, hogy sok tényező játszik közre benne 😉
CO2 hisztire egyszerű és itt végső számtanom. Aludva egyet a kérdésre. A „normális” 280 ppm szint helyett legyen kereken 420 ppm a jelenlegi légköri CO2 szint. Mekkora változás ez? 50%. Vagy ha úgy tetszik a „normális” 150%-a.
Hű, meg ha! Mind meghalunk. 🙁
Mekkora hőmérséklet növekedést eredményezett ez (már ha ez az ok, de ugye másban ma nem szabad hinni, így most én sem hiszek másban – igen, megtagadtam Miskolczit :-))?
+0,74 Celsius fokot (1906 és 2005 között a Föld átlaghőmérséklete (a felszíntől 2 méterre, árnyékban megfigyelve) +0,74°C mértékű melegedést mutat (1. ábra/A)).
http://www.met.hu/eghajlat/eghajlatvaltozas/megfigyelt_valtozasok/Fold/
Hű, meg ha! Mind meghalunk. 🙁
A „normális” 15-16 Celsiushoz képest ez mekkora változás? Nincs 5% se.
Hű, meg ha! Mind meghalunk, bár szerencsére csak tizede annyira mint a CO2 szint drámai növekedése miatt. 🙂
Miért rossz a számtanom? Azért, mert a hőmérsékletet a fizikában Lord Kelvin óta Kelvin fokban számoljuk. Vagyis a +0,74 Kelvin fok hőmérséklet emelkedés az a „normális” 288 Kelvin foknak mekkora nagy hányada is?
2,5 ezreléke.
Ez mind nem számít, hiszen hű, meg ha! Mind meghalunk. 🙁