Kis János kontra Orbán Viktor (TL;DR poszt)
Eredeti szerző: jotunder
Kis János filozófus véleménycikket írt a hvg.hu-ra. [UPDATE: Most hivtak fel a figyelmem arra, hogy ez egy egy eves cikk!!!!! ] Írásának konklúziója:
„Demokrata értelmiségi nem nyilatkozhat olyat, hogy Orbán autoriter, nacionalista, populista és demagóg politikus ugyan, és kiüresítette a demokráciát – de a menekültügyben történetesen igaza van.Demokrata csak egyet mondhat, azt pedig teljes egyértelműséggel kell mondania. Amit Orbán Viktor képvisel, halálos veszélyt jelent Európára nézve: nem csak gyalázatos, esztelen is.”
A FIDESZ levezényelt egy szégyenletes népszavazási kampányt, a közmédiát használja a menekültek elleni támadásra, fasiszta gazembereket pénzel, hogy azok szerencsétlen emberek ellen uszuljanak, már a fehér faj védelméről delirálnak egyes pribékeik, ettől nem lehet elvonatkoztatni, ezek olyan cselekedetek, amelyek kapcsolatosak a menekültüggyel és tagadhatatlanul Orbán Viktorhoz kötődnek. Ezek valóban veszélyesek Európára nézve és bátran nevezhetjük őket gyalázatosnak.
Ez azonban nem a teljes igazság. Orbán Viktor a mélyen elítélendő cselekedeteitől, primitív hazugságaitól részben függetlenül egy olyan álláspontot képvisel, amelyeket nemcsak szélsőjobboldali politikusok osztanak, hanem felelősen gondolkodó nyugati értelmiségiek is. Nem ugyanolyan formában, mint Orbán Viktor, gyakran tartalmilag is különböző módon, de vannak bizonyos lényegi elemek, amelyek igenis hasonlóak. Intellektuálisan és morálisan is vállalható nézetekről van szó (szemben az orbáni szörnyűségekkel), amelyek jelentősen különböznek bizonyos intellektuálisan és morálisan szintén vállalható, tipikusan liberális és baloldali értelmiségiekhez köthető nézetektől.
Több mint egy éve írtam egy posztot a menekültkérdés reménytelenségéről, amelyben egy Paul Collier nevű oxfordi professzort idéztem, aki vélhetően nem teljes mértékben ellenzi az Orbán által építtetett határkerítést. Collier Exodus címmel írt könyvet a migrációról, a könyv nagy visszhangot váltott ki; voltak akik dicsérték, voltak akik támadták. Collier erősen kritikus az „open border” szemlélettel kapcsolatban és az erős kontroll alatt tartott bevándorlást tudja csak támogatni. David Goodhart brit újságíró a Brit álmok: a háború utáni bevándorlás sikerei és kudarcai című könyvét is sokan idézik, és Goodhart is igen kritikus a kontrollálatlan migrációval kapcsolatban. Collier és Goodhart tisztességes emberek, távol állnak a rasszizmustól, idegengyűlölettől. Mindketten az integráció fontosságát hangoztatják, azaz lehetőleg olyan emberek bevándorlását támogatják, akik aránylag könnyen integrálhatóak, és főleg csak annyi migráns befogadását, amennyit képesek a nyugati államok integrálni. A liberálisok egy része számára az integráció egyáltalán nem olyan fontos, ők egy olyan multikulturális együttélést látnának szívesen, ahol a bevándorlók megtarthatják a saját kulturális identitásukat esetleg a befogadó közegtől idegen szokásrendszereket is. Collier világossá teszi, a legszegényebb országok esetében maga a szegénység volt a kivándorlás korlátja, a relatív gazdagodás paradox módon a társadalmuk legképzettebb rétegeinek kivándorlásához, masszív brain-drainhez fog vezetni.
Goodharttal kapcsolatban a brit baloldalon karakteresen jelenlévő és a Brexittel kapcsolatban is emlegetett „Blue Labour” irányzatot emlegetik. A liberálisok egy része szerint a szegények és elesettek esetében nem azt kell nézni, hogy ki honnan származik, hanem magát a szükséget, ami a szegénységből és az elesettségből ered. A munkásosztály, az alsó-középosztály bizonyos rétegei azonban ezt árulásak tekintik, úgy érzik, hogy a liberális elit megtagadja velük a közösséget. A „Blue Labour” nem szélsőjobboldali, nem rasszista, de szociálisan konzervatív és egy erősebb, gondoskodó, a közösségi értékeket képviselő államban hisz és ez a Nyugat-Európában egyáltalán nem szitokszóként használt neoliberális gondolatokkal való határozott szembenálláshoz vezet. A laissez-faire liberálisok hatékonysági érveléssel a szociálliberálisok pedig egy általános emberjogi szemlélet jegyében támogatják a jelentős mértékű bevándorlást, utóbbiak a háborús menekültek nagyobb csoportjainak befogadását. Nehezen értik meg, és igen gyakran a xenofóbiával vádolják a hagyományos városképhez, kulturális miliőhöz ragaszkodó kisembereket.
Igen, féltik a munkájukat. Adott esetben a képzettebb, saját országában magasabb társadalmi csoportokhoz tartozó emberek versenyétől is féltheti a munkáját, és persze tart a szociális háló gyengülésétől is. Filozófiai alapon nehezen összeegyeztethető az alsóbb osztályok közösségi szolidaritásból adódó támogatására alapuló jóléti állam ideológiája a jelentős mértékű befogadással. Ugyanis az előbbinek világos kommunitárius gyökerei vannak (a kommunitariánus ideológiáról, melynek semmi köze a kommunizmushoz, és amiről Magyarországon szinte egyáltalán nem esik szó, olyan gondolkodók köthetők hozzá, mint Michael Sandel, akiről már írtam, Charles Taylor, és az az Alasdair McIntyre, akinek alapművét az After virtue-t egy kaliforniai hotelszobában próbáltam elolvasni, és bevallom ez a kísérletem teljes és rémisztő kudarcba fulladt), az utóbbi pedig kifejezetten ellentétes a kommunitárius szemlélettel (amely kommunitárius szemlélet nem idegen az ötvenes-hatvanas évek német-olasz-francia kereszténydemokrata felfogásától, amelyre kicsit azért az Európai Unió gondolatát alapozták).
Úgy érzem, hogy Kis Jánost inkább érdekli az Orbán-jelenség, mint a migráció jelensége. Ami rendjén is való, de akkor ezt ki kell mondani. Én nem vagyok benne biztos, hogy közelebb vagyok Kishez, mint Collierhez migráció-ügyben, bevallom, azt sem merem kijelenteni, hogy a határkerítések feltétlenül károsak. Orbán Viktort gazembernek tartom és mélyen megvetem, de azt gondolom, hogy az európai határokat esetleg a liberális komfortzónán kívül is védeni kell. Vannak olyan dolgok, amelyeket nem feltétlenül szeretnék látni, de nehezen tartok elkerülhetőnek.
Azt gondolom, hogy az etnikai arányok viszonylagos stabilitásának igénye nem jelent feltétlenül fasizmust, noha én személyesen nem szívesen beszélek ilyesmiről. Azt is gondolom, hogy a muszlim közösségek egy része valóban problematikus helyzetű, ahogy őszintén hiszem azt is, hogy nagyon sok muszlim járult hozzá ennek az országnak (az Egyesült Királyságnak) a gazdasági és kulturális sikereihez és ezek az emberek pontosan olyan jó britek, mint azok, akiknek az ősei esetleg ezer éve élnek ezen a szigeten. Értem a norvég királyt, amikor Szomáliában született norvégokról beszél, és értem azokat is, akik félnek a burkától.
Már semmi okom nincs azt hinni, hogy Orbán nem egy velejéig romlott ember. Mindazonáltal a világ nem Orbánról szól. Orbán túlságosan könnyűvé teszi a gondolkodást. Nem csak orbánpárti és orbánellenes nézetek vannak a világban. A migráns-ügy nem Orbánról szól, Kis János pedig nem beszél a migráns-ügyről, próbál róla beszélni, de végül is nem sikerül neki. Nem a szakterülete, nem mélyedt el benne, ahogy persze én sem, hogyan is tehetném. Ki kell tudni mondanunk, hogy ez egy borzasztóan összetett kérdés, és nem redukálható a fasiszták és a demokraták küzdelmére. A fasiszták és a demokraták küzdelme mindig nagyon egyszerű, mi vagyunk a demokraták, ők a fasiszták, nekünk igazunk van, nekik nem, kész.
Sajnos, ez most nem fog menni. Az Orbánon túli világban ez értelmezhetetlenné válik.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16518848-6adeaa390db6e' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16518848&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16518848-6adeaa390db6e&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16518848-6adeaa390db6e' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
@seol: hanem?
@fortin2: A multikulturalizmus egy olyan szó, amelyre a magam elképzeléseihez egyáltalán nincs szükség, így hagyom is.
@fortin2:
Pl. az is az, amiről @mafi mushkila: írt.
@mafi mushkila: ja, ha csak úgy nem.
Akkor hagyjuk a szót: az az idológiai-politikai irány, amely a bevéndorlók/menekültek számára nemhogy nem támasztott integrációs feltételeket a nyugati társadalomszervezés alapvető értékeihez (szabadaág, emberi méltóság, szabad döntés, szekularizáció), hanem kifejezetten tiltani igyekezett ezek határozott megkövetelését, nyilvánvalóan megbukott. Az az ideológiai-politikai irány, amely (túlmenve az életstílusok, világnézetek sokféleségének tiszteletben tartásán) eleve tilalmasnak mutatta a saját, nyugati etikánk és liberális demokráciánk priorizálását más berendezkedésekkel, világnézetekkel szemben, életveszélyes következményekkel járt. A doktríner, eredeti alapjaitól elszakított és a nemzeti-kulturális beágyazódását negligáló „liberalizmus” KisJános-i képzetei ennek az ideológiának a családjába tartoznak.
@fortin2: Ilyen folyamat az én ismereteim/tájékozódásom alapján a valóságban nem játszódott le. Egy szóharc az tényleg zajlott kábé ezekkel a fogalmakkal: valamilyen álláspont a valaminek elképzelt ellen, ami viszont nem volt a sajátja senkinek és főleg nem építkeztek rá eljárások. Aztán az lehet, hogy egyszer valaki azt mondta, hogy megnyertük, megbukott 🙂
@fortin2: Kik képviselik a világban azt az irányzatot, hogy minden integrációs törekvés elvetendő?
@fortin2: +1
@fortin2:
Amit azzal a szalmabábbal művelsz, kezd igencsak korhatáros lenni. 🙂
Itt a helye. Tévedésből a kotmányról szóló posztba tettem.
plato.stanford.edu/entries/multiculturalism/
@jotunder: Ebben elég jól össze van foglalva a multikulturalizmus egyfajta értelemzése és hogy ez mért hordozza azt magában, hogy nem szabad integrálni :
„Ebből következően egy ilyen dogma szerint a kulturális jegyek és magatartások között nem lehet rangsorolni, hiszen minden kulturális életcselekmény az egyén legbelsőbb valóságának megtestesülése. Ezen logika szerint a nők nemi szervének csonkítása kulturális szokás. A burka, amellyel elveszik a nők arcát és ezáltal a személyiségét is, a világ egy jelentős részén csak egy szokás. Kik vagyunk mi, hogy elítéljük? A mi világunk is elnyomó a nőkkel szemben, van itt is patriarchális elnyomás, csak másmilyen. Legalábbis így érvel a relativista multikulturális logika. Így már nincsenek többé jobb és rosszabb kulturálisan determinált cselekmények, csak más van. Olyan más létezik kizárólagosan, amit tolerálni kell, hogy legyen diverzitás.”
http://www.es.hu/ungar_peter;multikulturalizmus_es_politika;2016-04-07.html
@TG69: De ez a gyakorlatban meg így néz ki:
„FGM is considered a crime in the EU. In addition, in some countries, a principle of extra-territoriality renders it possible to prosecute the practice even when it is committed outside of the country’s borders.”
ec.europa.eu/justice/gender-equality/gender-violence/eliminating-female-genital-mutilation/index_en.htm
Az arc eltakarásáról meg élénk vita folyik, hogy kinek mit jelent, mit ad, mit vesz el az engedélyezése, a tiltása.
A hasonló kérdésekről szóló közbeszédnek az a (fortin2 által felhozott, és általam is rajongott) szabadság, emberi méltóság, szabad döntés, szekularizáció tartalmú kultúra ad keretet, amit az európai civilizáció mostanában szerintem akkor sem tud elfelejteni, feladni ha hátracsavarják a fél kezét. Mindent áthatnak ezek. Nincsenek viták ezek nélkül a szempontok nélkül, leginkább ezek a fő szempontok. Ezeknek a hiányát, jelentéktelenségét egyszerűen nem volna képes közvetíteni ez a társadalom – csak ezzel együtt tud megszólalni, cselekedni.
Más kérdés, szerintem, a kultúrák összevetése, melyikben mit találunk ezek helyett, vagy ezeket milyen formában találjuk, vagy hanyadik helyen… és aztán hogy melyiket tartjuk jobbnak, ha meg tudjuk mondani, hogy „mire jobbnak”.
@TG69: és még finoman fogalmazott.
@jotunder: Pl. pontosítsuk a kérdést: mármint hogy kik képviselik a világban azt az irányzatot, hogy nincs jogunk a saját (DWEM) kultúránkat s az ezzel összekapcsolt berendezkedésünket számonkérni más kultúrájú, berendezkésű csoportokon és még klasszikusnak gondolt szavainkat is meg kell válogatnunk (vagy legalábbis triggerelni), nehogy a csúnya elnyomatásra emlékeztessünk bárkit is? Ezt egy angolszász egyetemen tanítva kérdezed?
@fortin2: Vannak olyan jellegzetes fringe irányzatok, amelyekhez ilyen jellegű szövegeket köthetünk, pl. a brit egyetemi ifjúsági szövetség központi vezetése többségében odatartozik, vannak nagyon ismert nyugati professzorok, akik szintén. Ezek rendszerkritikus emberek, akik majdnem minden kérdésben szemben állnak a mainstreammel. Erősen baloldali politikai csoportok, leginkább zöldek, szoktak ilyesmiről beszélni. Még a nagyon erősen balra tolódott brit Munkáspárt sem képviseli ezeket a nézeteket. Azt azért ne várjuk, hogy a rendszerkritika eltűnik a nyugati civilizációból, nem is lenne jó ha eltűnne, annak pedig pontosan nulla az esélye, hogy a hatalom közelébe kerül.
@jotunder: A rendszerkritika (akármin elgondolkozni és bedobni) éppen a nyugati civilizáció egyik nagy etvasza, amit védeni kellene meg minden a holmi jöttmentektől, csak milyen kár, hogy egyáltalán létezik (mármint nem szerintem, hanem ebben a zavaros lében. Tök nehéz átlátni ki kivel van! 🙂 Pedig amúgy számomra ezek izgalmas kérdések, csak nem tudok megbirkózni azzal, hogy mennyi minden nem létező dolgot kellene készpénznek vennem, mint alapvetést egy beszélgetéshez.
@jotunder: a szellemi-politikai hatásuk tud erőteljes lenni, lásd az amerikai egyetemi baloldal elképesztő (és többek számra nyomasztó) erejét. Nyilván közvetlenül nem jutnak hatalomra, de Mo-n az a gond, hogy a baloldal gondolkodását (és nemritkán politikáját is, lásd szárszózás, bitószalonozgatás stb.), médiaértelmiségét végtelen provincialitásukban ezen extremitások ideológusi majmolói dominálják még, mármint a teljes gondolattalanság és korruptság napszámosai mellett.
@mafi mushkila:
Ehhez kepest remiszto statisztikak remlenek arrol, mennyire prevalens az FGM a bevandorlok koreben, dobbenetesen gyenge visszhanggal (az amugyis allandoan uszulo fasisztakat leszamitva). Szep dolgokat deklarani mindenki tud, csak kozben ordito az aranytalansag. Ha az ember osszeveti a szavakat a gyakorlattal az „iszlam noelnyomasa ellen is kuzdunk” sokszor pontosan ugyanolyan hamiskas alibi-erv, mint a „vannak cigany/neger/meleg barataim” a masik szelrol. A nyugati mainstream sajto honapokig kepes porogni a szexizmus/nogyulolet/nemieroszak/stb. temakon akar a legkisebb apropobol, mikozben rengeteg veresen komoly dolog (becsuletgyilkossagok, FGM, Rotherham, Koln, a lassan napi rendszeresseggel erkezo szexualis bantalmazasos hirek) kapcsan az volt es maradt a fo concern, hogy ez majd erositeni fogja a szelsojobbot es az idegengyuloletet – ha igazan bizalmatlan vagyok egy pillanatra, a fasisztoid bulvarsajto hijan talan teljesen meg is rekedtek volna a hirlancban. Ilyenkor derul ki, hogy a nyitottsagara buszke ertelmisegi, velemenyformalo retegek mennyire burokban elnek es az empatiajuk nekik is a hasonszoruek (pl. feher, diplomas, jomodu, nagyvarosi nok) problemaira terjed ki elsosorban.
@snakekiller23: valójában az történik, hogy hazaküldik a nőket (Szomáliába és hasonló helyekre) FMG műtétre. még ez is totálisan illegális és hosszú börtönt ér. számos muszlim országban is büntetik az FMG-t, ami az iszlám előtti hagyomány.
becsületgyilkosság nem nagyon történik Nyugat-Európában(pár ilyen eset lehet, ezerszer több nőt öl meg a partnerük), a grooming egy jellegzetes pakisztáni-brit ügy, sajnos nemcsak Rotherhamban. itt elterjedt, hogy a nemi erőszak ügyek többségében muszlim az elkövető, de ez nem igaz. az igaz, hogy a muszlimok felül vannak reprezentálva az elkövetők között az elkövetők 10-12 százaléka muszlim és a lakosságon belül kb. öt százalék az arányuk. igen ám, de az underclasson belül is felül vannak reprezentálva a muszlimok, a brit muszlimok kb. húsz százaléka él szegénységben. Az underclass pedig brutálisan van felülreprezentálva a nemi erőszak ügyekben. A harmadik világbeli bevándorlók tipikusan sokkal szegényebbek, mint a nyugat-európai lakosság. Erről rengeteget beszélnek, rengeteget, a kormánynak mindenféle hivatalos statisztikája van mindenről. De az egy meglehetősen természetes dolog, hogy civilizált ember nem akarja erősíteni a sztereotípiákat. Nagyon nehéz megtalálni az egyensúlyt. Nem akarhatja senki, hogy baromi tisztességes emberek, akikre ez az ország büszke lehet hátrányba kerüljenek mindenféle kétes alak miatt. Ez pont olyan, mint a feketék ügye Amerikában vagy a maoriké Új-Zélandon. (a brit muszlimok helyzete mindkét csoportnál valamelyest jobb relatív értelemben). Igazad van, bizonyos esetekben túlaggódják a dolgot az újságírók, az értelmiség, de a motivációjuk általában tisztességes.
@fortin2: Most olvastam, hogy Noam Chomsky gyakorlatilag soha nem szerepelt az amerikai mainstream mediában. Nem igaz, hogy az amerikai egyetemi értelmiség befolyása lényeges lenne, egyszerűen nem igaz. A brit egyetemi értelmiség befolyása a brit egyetemeken belül is megdöbbentően csekély. A francia egyetemi értelmiség befolyása lehet talán egy kicsit nagyobb.
@jotunder: Amikor Merkel azt mondja, hogy a multikulturalizmus megbukott,, akkor nagyon hasonló értelemben beszél róla, tehát tagadja azt a politikai ideológiává tett álláspontot, hogy minden kultúra egyenértékű és védelemre szorul, békés egymásmellett élés nemcsak lehetséges de kivánatos is, az egyéni szabadságjogoknak ez a leghatékonyabb kiteljesedése, vagyis a prioritás a másság védelme és csak utána jön egyfajta integrációs politika (a befogadó által igenelt „unoverzalitás” elfogadtatása). Közben pedig láthatóan ez gettósodáshoz vezet, benne a fubdamentalizmus megerősödével ami a kívánatos integráció fokát jelentősen meggyengíti, sőt a befogadó kultúra iránti ellenségeket/gyűlöletet generál. Tehát még ez a gyengébb értelmezésű, az integrációt nem tagadó multikulti is megbukott szerinte, hiába a nagyszámú sikeres muszlim emberek Németországban. Tévedett volna?
@jotunder: Az amerikai egyetemeken a baloldlai elit valóban nyomasztóan befolyásos, az országos média persze egy más ügy. De Chimsky már a szélsőbal, nem a hagyományos „keletipartiértelmiségitojásfejű” Az angol egyetemeket az elmúlt mésfél évtizedben nem ismerem igazán- A francia sztem méás kérdés, ott az értelmiség szerepe az országban sokkalsokkal nagyobb.
@fortin2: mi az, hogy „nyomasztóan befolyásos”? mire vannak befolyással? kik?
@jotunder: Mondjuk itt van egy kis szelete annak, hogyan lehet nyomasztó egy baloldali nünüke, még Obamának is szólnia kellett, hogy ezt azért már mégsem:
444.hu/2015/11/12/az-amerikai-egyetemistakra-raomlik-a-politikailag-korrekt-alomvilag
@TG69: Ez egy darab egyetemen egy darab radikális csoport. Amerikai egyetemeken diákokat ölt meg a rendőrség a hetvenes években. Hol van ez a helyzet attól, könyörgöm? Igen, az amerikai egyetemeken vannak ilyen diákszervezetek, mindig is voltak radikális diákszervezetek, akik konfliktusba kerülnek a többséggel, vagy az egyetemi vezetéssel, whatever. Ez mindig is így volt. Ez egy társadalmi konfliktus, vannak kisebbségi csoportok, amelyek az egyetemeken tudják a legjobban artikulálni a véleményüket (ez nem annyira meglepő azért).
@jotunder:
Becsuletgyilkossagokrol es csaladon beluli eroszakrol meg a nemetorszagi torok enklavek kapcsan is hallottam meredek hireket, aztan lehet, hogy csak az emlekeim torzitanak. Igen, az FGM igazabol fuggetlen az iszlamtol, bizonyos kereszteny es pogany kozossegekben is szokas Afrikaban. Egy ideig en is meg voltam gyozodve arrol, hogy a fo problema alapvetoen tarsadalmi es felzarkoztatassal, oktatassal, stb, kezeleheto, de aztan kozeposztalybeli, magasan kepzett tobbedikgeneracios bevandorlo fiatalok sokasagat szippantotta be az iszlamizmus es a terrorizmus, netan egyenesen az ISIS. Lehet, hogy nem mind eroszakolnak noket az utca kozepen, vagy dobalnak ki melegeket a torony ablakabol, de amit (akar a statisztitkak szerint is) nagyaranyban gondolnak a vilagrol, meg a magasabb statuszuak is, wew lad. Azert is tartom ezt rettenetesen aggasztonak, mert eleg csak megnezni a tulnyomoreszt feher amerikai evangelical reteg mekkora befolyassal van a kozeletre a XXI. szazadban, a vilag vezeto gazdasagi, kulturalis stb. nagyhatalmaban es ott sem csak lecsuszott white trashrol beszelunk, hanem jomodu, akar elitegyetemet vegzett nepekrol. Pl. Ted Cruz elnoksege remisztobb eshetosegnek tunt mint Trumpe ahogy utananeztem az urgenek, pedig meg akik gyulolik is elismerik, hogy felelmetesen intelligens es muvelt.
A posztmodern szelsobal gondolatvilaga azert en ugy erzem eleg rendesen visszakoszon abban ahogy a balos-liberalis iranyultsagu media es kozvelemeny hozzaall bizonyos dolgokhoz – nem arrol van szo, hogy a gender studies tanszekvezetok a minisztereknel kilincselnek, hanem, hogy az akademian es az oktatason keresztul kozvetve gyakorolnak befolyast, formajak a kozbeszedet, akar akaratlanul is. Nem ilyen NYT op-edekrol beszelek, hanem a modern net-kozpontu tomegmediarol, aminek a befolyasa a mai vegletesen bulvarosodott clickbait-kozpontu vilagban felfoghatatlanul nagyobb. Egy alapos, sokoldalas riportot alig olvas vegig valaki manapsag, egy BuzzFeed-jellegu egybites identity politics bugyutasagot viszont orakon belul tizezrek osztanak meg pusztan a lead es a clickbait cim alapjan. Most a nyugati egyetemeken az elmult nehany evben latvanyossa lett felelmetes tendenciakat a velemenyszabadsag, szexualis zaklatas vadak, safespace, stb. kapcsan ne is emlitsuk.
@jotunder: Akkor most komoly ez vagy komolytalan? Ha ez elnök úgy érzi, hogy meg kell szólalnia ez ügyben akkor mi van? Lehetséges, hogy mégis elérte már a kritikus tömeget a jelenség, vagy veszélyesen közelít felé?
http://www.vox.com/2015/9/14/9326965/obama-political-correctness
„I’ve heard some college campuses where they don’t want to have a guest speaker who is too conservative or they don’t want to read a book if it has language that is offensive to African-Americans or somehow sends a demeaning signal towards women.”
@jotunder:
A gond nem az, hogy vannak radikalisok, hanem hogy egyre gyakoribb, hogy maga az egyetemi vezetes az amelyik befekszik akar a legelborultabb bugyutasagoknak is, „kuncsaftnak mindig igaza van” alapon. Rettegnek a diakok altal keltett social es egyeb media shitstormtol es inkabb gerinctelenul belokik a kollegakat meg a velemenyszabadsag elvet a vonat ele. (A felsooktatas corporate-jellegu eluzletiesedese, a burokratak hatalmanak novekedese a tanarok/kutatok elleneben amugy is aggaszto tendenciak)
Bar a humantudomanyokban hagyomanyosan a baloldal dominal, kb. a 90-es evektol kezdve ideologiailag brutalisan egysikuva kezdett valni az amerikai human akademiai szfera – errol statisztikak vannak.
@snakekiller23: A komolyabb egyetemek altalaban kezelni tudjak ezeket a helyzeteket (nem minden helyzetet, de altalaban a helyzeteket).
Vannak ijeszto dolgok, embereket nem hagytak beszelni (nem igaz, hogy csak konzervativokat, olyan liberalisokat is, akik nem voltak ANNYIRA vagy UGY liberalisok, mint amennyire a diakszovetseg szerette volna), de egyelore nem tunik az egesz nagyon gyakorinak. Ez az egesz egy permanens 1968-nak tunik, de meglehetosen lebutitva. Nyilvan hallottam mindenfele dologrol, de en nem erzem azt, hogy az igazan jellemzo lenne, hogy az Academic Left valoban terrorizalna a maskent gondolkodokat. Erosebb a hangjuk, ez teny. Az is igaz, hogy leteznek elegge intolerans figurak az amerikai egyetemi baloldalon, de nem hiszem, hogy katasztrofalis lenne a hatasuk.
@snakekiller23: „az empatiajuk nekik is a hasonszoruek (pl. feher, diplomas, jomodu, nagyvarosi nok) problemaira terjed ki elsosorban. ” Ez szerintem totál természetes, könnyebben átérzed, ami közelebb van hozzád. Épp ezért kellenek a viszonylag szilárdan rögzített elvek, beleéled magad az elvbe, aztán onnan lezuttyansz, csak nem vissza magadba, hanem valaki másba, és az elv még mindig elv, ez így működik – ezek ebben a beszélgetésben (és az ilyenhez hasonlókban) hol a dogmatikusságuk miatt vannak kárhoztatva, hol a nem kellő képviseletük miatt – erről most emiatt nem tudok mit mondani, hol tartunk éppen a prok és kontrák mezején.
Viszont amire gondolok: egyrészt szerintem ezekkel a nagyon komoly problémákkal együtt is, amikről szó van, mint a csonkítás, a becsületgyilkosság, a nők arctalanná tétele (ide hozzáfűzöm, hogy én személyiségvesztésnek éltem meg azt is, amikor a családi állapotom miatt a férjem nevén kezdtek szólítani hivatalosabb helyeken, bár nem vettem fel, nem jó cucc semmi ilyen sztem), muszáj volna a gondolkodásunkban annak is teret adni, hogy mi az, ami nem problémaként/probléma veszélyeként jelenik meg egy (sok) idegennel közöttünk. Ez nem szépelgés vagy simogatás, szerintem ez a kiegyensúlyozott gondolkodás minimuma – képtelenség úgy megoldani egy problémát, hogy nem nézzük a helyzet vonatkozó egészét: kik ők, kik vagyunk mi. Nemcsak a megoldási kísérletben, a cselekvésben, a kommunikációban okoz torzulást, hanem már rögtön a gondolkodásban és más mentális eseményekben is. Ehhez hasonlóan, amit pillanatnyilag jól csinál a nyugati társadalom, azt nem szívesen írjuk alá, hogy oké, ez jó, mert a jótól sokkal többet várunk el, mint a gonosztól/gagyitól. Lehet valami félig szarul csinálva, már szar, de ha félig jól van csinálva, még nem elég jó. Én ezzel együtt fogalmaznék meg kritikát.
És hogy miről: ennél jobb alkalmat arra, hogy azt a célt, amit láthatóan mind szívesen látnánk elérve – egy sokkal jobban hozzánk szelídült, a velünk együttélésre sokkal alkalmasabb idegen kultúrát – sehogy máshogy nem érhetünk el, mint azon a folyamaton keresztül, ami épp zajlik. A „mi” (a nyugati) közegünkben tapasztalhatják meg mindezt, amit mi jónak és követendőnek tartunk. A némiképp emberséges opciók között meg nincsen másik, úgyhogy ha valamiért érdemes dolgozni, az ez.
Nekem a nehézségek nagy része alapjában kognitív és kommunikációs jellegűnek tűnik, nem olyan valóságosabbnak. Belekeveredünk bonyodalmakba sok visszacsatolási körrel, miközben a világ egy részében simán megférnek egymás mellett az eltérő kultúrák. Ezt a feszkót _csinálni_ kell.
@jotunder: És kinek nyomasztó? Miért, mi baja amúgy, mit akar…?
@jotunder: Min is vitatkozunk? Mértékeken, hatásfokon stb:
Az academic left létező, erős, homogenizáló csoport az amerikai egyetemeken, ilyen mértékben pl.:
http://www.nationalreview.com/article/436111/conservative-professors-academic-left-discourages-ideological-diversity
vagy ez se tűnik megalapozatlannak:
yoelinbar.net/papers/political_diversity.pdf
Nyilván nem lőnek, mint Kentben annak idején, és a plüssmacis szövegirtók nem gumibotos nemzeti gárdisták. Az állításom csak annyi volt, hogy a posztmodern/multikultis ideológiájú értelmiségi csoportok amcsiban nagyon erősek, itthoni követőik pedig szintén azok voltak a politizáló médiaértelmiségen belül – a valódi akadlmiai értelmiségnél, a tudományos-egyetemi elitben sokkal kevésbé. A menekültügyi vakságuk viszont kiejezetten a külföldről importált ideológusaik majmolására vezethető vissza (nem, nem sosorosozok, Soros maga egyébként sokkal józanabb náluk.)
@fortin2: Az egyetemeken kívül kb. a Bernie Sandersre vannak ezek a csoportok befolyással. Magyarországon még Bernie Sanders sincs.
@jotunder: Mármint hogy nincs Magyarországon egy becsületben megőszült, hiteles és nagyhatású baloldali politikus? Stimmel. De volt (van?) pl a legendás (brrrr) Bitó-szalon, ahol sikerült addig kavarni a 2014-es baloldali ellenzéki indulás szálait, hogy diadalmasan behúzták Orbánnak a második kétharmadot (mámint a médianyomásukkal ezekre a minden tartás nélküli ellenzéki politikusokra). Hogy csak a legutóbbi hőstettüket említsem.
De hogy ne legyen félreértés: perszehogy erőtlen papírtigrisek ezek már Mo-n, a fiatal rendszerkritikusok legjobb esetben kinevetik őket, egy kicsit is karakánabb balos politikus szóba se áll velük.
@jotunder: Ja, és ha egyetemi pályán mozogsz, az éppen elég, hogy ott befolyásuk van.
@fortin2: Bitó egy világhírű amerikai szemészprofesszor volt, aki hazajött és megkeseredett. Vannak ilyen emberek. Azt a Bajnai-ügyet valóban félelmetesen elk.rták.
@fortin2: Nem hiszem, hogy jellemzőek ezek az ügyek. Van pár terület, ahol esetleg a kánont uralják ideológok, és ott a pecking order függhet attól, hogy kinek milyen politikai véleménye van. Biztos van ilyen, szerencsére mocskosul távol az én világomtól.
@jotunder: Annak a tízezer matematikatanulási/művelési órának a hiányában csak távolról irigylem ezt…
@jotunder: Meg pl. a Rijksmuseumra Amszterdamban.
@jotunder: „en ezt nem is ertem. 2015 oktobereben mi volt a veszelyes Orban politikajaban Europaban?”
A Merkel „keine Obergrenze” álláspont és Orbán „az égvilágon senkit nem fogadunk be” álláspontja között számtalan kompromisszum lett volna lehetséges (a kvóta volt az egyik). Merkel kész volt a kompromisszumra, amit az is jelez, hogy az álláspontja azóta jelentősen elmozdult, és a gyakorlatban hivatalos felső határ nélkül is erősen korlátoztak az újonnan befogadott menekültek számát. Orbán semmit nem volt hajlandó engedni a nullából, az első pillanattól fogva arra tett fel mindent, hogy megtorpedózzon minden olyan közpolitikai választ, ami akár csekély számú menekültet beenged. Míg az európai vezetők jelentős része próbált valami kompromisszumot találni az igen eltérő befogadási hajlandóságok között, Orbánt csak és kizárólag az érdekelte, hogy belpolitikai tőkét kovácsoljon ebből és minden lehetséges kompromisszumot elutasítson. Hogy ez jelentősen nehezítette a probléma kezelését és nem csak „Brüsszelnek”, hanem az Európai Uniónak, mint intézménynek ártott, azt Orbán nemhogy elfogadta, hanem járulékos haszonnak tekinti. Azok, akik ezt a bonyolult helyzetet kezelni akarták és nem elsősorban arra összpontosítottak, hogy az idegengyűlölet gerjesztésével belpolitikai pontokat szerezzenek, joggal érezhették úgy, hogy Orbán nemhogy nem partner, hanem kifejezetten kártékony politikus, akivel korrekt együttműködés nem lehetséges, többek között azért, mert úgy hazudik, mint a vízfolyás. Ez mind már 2015-ben egyértelmű volt.
@ulloiut: Nekem ebben az egeszben az az erkolcsi magaslat nem tetszett, hogy mi van paraszt magyarok, nem tudtok humanusak lenni, felkeszuletlen csurhe es mi majd megmutatjuk. Az Unio kb a problema tizedere adott valaszt es elvarta, hogy a 9/10-el csinaljon valamit mukodokepest es humanusat a felperiferia. Es persze erre a hazai felmuvelteknek megint egyszeru volt racsatlakozni. Megint ingyen adta magat a jo es a rossz kuzdelme a valosag pont nem zavart senkit. Orban most kihozza a cuccbol a maximumot, de lesz magyar befogadas szvsz.
index.hu/mindekozben/poszt/2016/10/13/karizmatikus_vezer/
@TG69: „Az Unio kb a problema tizedere adott valaszt es elvarta, hogy a 9/10-el csinaljon valamit mukodokepest es humanusat a felperiferia. „
Elismerve (sőt, hangoztatva), hogy néhány ország, mely a konkrét történet szempontjából szerencsétlen helyen fekszik, bőven kapta az áldást, azért amit írsz, az több szempontból sem igaz szerintem.
1) A „félperiféria” kb. Görögország, Magyarország, Olaszország, Franciaország és Spanyolország.
2) Az „Unió elvárásaira” neked milyen rálátásod van? (Egyáltalán, mi az „Unió”, az EP, az EB, Strasbourg, Juncker, Merkel?) Szerintem nem sok, mint ahogy nekem sem, és hát volt ott szórás rendesen.
3) Az alapvető szabályozás „békeidőben” tűrhetően működik. (Akkor sem igazságos, de akkor ez egy kis probléma.) Most nem igazán, és ennek orvoslása lett volna például a kvótarendszer. Bizony, az arról szólna, hogy ahelyett, hogy az első EU-s országnak kellene kérelmet elbírálnia, ez az egyes EU-tagállamok között lenne szétosztva lakosságszámuk és gazdasági erejük függvényében. Tekintve, hogy kicsi és csóró ország vagyunk, viszont a konkrét sztori szempontjából rossz helyen fekszünk, ez nekünk kurva jól jönne: 100e kérelem elbírálása helyett kéne 1300-at. Elbírálni.
(Igen, ez az a „kényszerbetelepítés”, amiről volt szerencsénk népszavazni. Kedves csóró és kicsi ország, most aránytalanul sokat kellene elbírálnod, szeretnél-e sokkal kevesebbet? Nos, 98% NEM.)
4) Fölmerült (nem nagy szellemi teljesítmény, én pl. már előtte mondtam), hogy mi lenne, ha lenne egy egységes schengeni határőrség. Kedves vezetőnk volt, hogy támogatta, volt, hogy ellenezte, de csak a helyszínen, itthon sosem hallhattad, hogy „Brüsszel” ezt felvetette. Ha az ember nem az asztalt csapkodja, hanem tárgyal, akkor nyilván ezt is el lehet érni (vagy mondjuk azt, hogy „Brüsszel” kifizesse az építés és őrizet 80-90%-át), de neem.
(Apropó, mandineres kommentekben erről azt tódították, hogy ezt az EU azért akarja, hogy utána a magyar kormány akarata ellenére engedje be csőstül a migránsokat. Oké, az a mandiner, zárójel bezárva.)
Ez a kioktatós-lesajnálós attitűd szerintem a magyar kormány kommunikációja (nem az, hogy nyomokban ilyen is létezik, hanem hogy ez a domináns). Az, hogy az egész magyar részről kirívóan szarul volt (és van) megszervezve, feltételezem, nem vita tárgya.
@mafi mushkila: „És hogy miről: ennél jobb alkalmat arra, hogy azt a célt, amit láthatóan mind szívesen látnánk elérve – egy sokkal jobban hozzánk szelídült, a velünk együttélésre sokkal alkalmasabb idegen kultúrát – sehogy máshogy nem érhetünk el, mint azon a folyamaton keresztül, ami épp zajlik. A „mi” (a nyugati) közegünkben tapasztalhatják meg mindezt, amit mi jónak és követendőnek tartunk. A némiképp emberséges opciók között meg nincsen másik, úgyhogy ha valamiért érdemes dolgozni, az ez.
Nekem a nehézségek nagy része alapjában kognitív és kommunikációs jellegűnek tűnik, nem olyan valóságosabbnak. Belekeveredünk bonyodalmakba sok visszacsatolási körrel, miközben a világ egy részében simán megférnek egymás mellett az eltérő kultúrák. Ezt a feszkót _csinálni_ kell.”
Tetszik, ahogyan gondolkozol, és ahogy következtetsz.
az eheti narancsban olvasható egy aktualizált verzió a népszavaz(tat)ás eredményének és az eu előtt álló alterntívák áttekintésével.
nekem, amit kj mond, teljesen elfogadható, mind a menekültekre, mind a bevándorlásra föl kell készülni hosszú távon. kj álláspontja filozófiai álláspont, nem politikai program és nem következik belőle közvetlenül semmi konkrét intézkedési terv. de a nemzetállami keretek éppoly alkalmatlanok ez ügyben, mint a többi akuttá váló kérdésben (pl. környezetvédelem). az emberiség baromira összekeveredett, sűrűek az érintkezések, szellemi és fizikai értelemben is, százmilliók tartják a kapcsolatot, sőt utaznak keresztül-kasul a világban (a hölgy, aki takarítani jár hozzám, sűrűbben látogatja a lányát londonban, mint az anyját kiskunhalason). a nemzetállami létnek a mai formájában annyi, de ez, ahogy a többi vallásnál is, nem megsemmisülést jelent, hanem transzformálódást. hogy milyet, azt a jó ég tudja.
@TG69: Egy másik túlérzékenységi nünüke, amely ellen íme kik szólalnak fel :
http://www.aaup.org/report/trigger-warnings
@ATCG: Köszönöm szépen.
A menekültügy kezelésében a magyarok – a mi indexes kutatásunkban is ez jött ki – a rendőrséget tartják a legjobbnak. A menekültválságot a többség nem humanitárius, hanem elsősorban rendészeti kérdésnek tekintik.
index.hu/belfold/2016/10/18/kiderult_kik_vedik_a_menekulteket/
a honi talaj. (az iskolapszichológusokat is lecserélték rendőrre, azt is sokan helyeslik.) a gecit tárt elmével fogadja be a petetömeg.
Egy kis napi Orbán-testbeszéd:
img4.hvg.hu/image.aspx?id=281a7007-c05a-45bd-898b-753cadf099f1&view=da658e97-86c0-40f3-acd3-b0a850f32c30
Ki tudja miért, a Csupasz pisztoly kórházi jelenete ugrott be:)
http://www.youtube.com/watch?v=vJF14305TBI&feature=youtu.be&t=25
168ora.hu/brutalis-adatok-itt-tankotelezettseg-leszallitasanak-eredmenye/
A 168 Óra megdöbbentő adat birtokába jutott, amelynek alapja egy, az Emberi Erőforrások Minisztériumában készített belső felmérés. E szerint „egy 2014–2015-ben elvégzett módszertani kísérlet alapján a referencianapon (2014. február 1-jén) az oktatási rendszerből lemorzsolódottak száma 42 254 fő volt”.
@velőtanya: Erről a „seggtartásról” valahogy Dagobert McCsip jut eszembe 😉
Más: http://www.napi.hu/magyar_gazdasag/orban_szerint_hajtovadaszat_folyik_ellene.622881.html
Hajtóvadászat mert „az 1998-as választáson megvertem nagy legendájukat, Horn Gyulát” Ebből szépen kijön, mennyire beteg lelkű ez a nyomorult. AD 1. ő VERTE meg (így, egyes szám első személyben), AD 2. azt hiszi, más is életfogytig őrizgeti a sérelmeit.
(azt már csak tényleg zárójelben, hogy Horn inkább saját magát verte meg, lévén nem vitya szinvonalára süllyedve kormányzott és kampányolt :-/ )
@esernyősEvezős:
Szép. A cikk következő mondatai különösen árulkodóak:
„A dokumentum szerint a korai iskolaelhagyás elleni stratégia „alapvető célkitűzése a korai iskolaelhagyók arányának 10 százalékos célértékének elérése”, vagyis a 2014-es 11,4 százalékos arány 1,4 százalékpontos csökkentése. Nem vádolható azzal a kormány, hogy ezzel túl nagy célt tűzne ki maga elé.”
Tehát 10% lemorzsolódást eleve beterveznek, és csak ami e fölött van, azt próbálják valahogy csökkenteni… 🙁