Lehet-e sikeres Orbán illiberális demokráciája?
Eredeti szerző: jotunder
Törökország, Szingapúr és Kína jelentős sikereket ért el. Oroszország esetében nehéz elfeledkezni arról, hogy az energiahordozók milyen mértékben drágultak az elmúlt évtizedben. Elképzelhető-e az, hogy Orbán sajátos illiberális kísérlete sikeres lesz? Elvileg igen.
El tudok képzelni egy olyan európai államot, amelyet nem nagyon szeretnek az Unióban, mert aggasztó módon eltávolodott a demokratikus mainstream-től. Ahol történnek necces dolgok, amely államban nem feltétlenül szeretnék élni, de…. sikerei révén az életminőség jelentős javulását tudja kínálni a polgárai nagy többségének. Amennyiben Orbán fel tudna építeni egy ilyen Magyarországot, akkor képes lenne megőrizni a népszerűségét és addig lehetne az ország vezetője, ameddig csak akar.
Az a sikeres állam sok tekintetben kevésbé élhető lenne, mint a nyugati államok, de a relatíve magas életszínvonal az emberek nagy többségét kárpótolná ezért. Nacionalista, autoriter, de a többség által büszkén támogatott állam lehetne Magyarország, amely Magyarországgal szemben igen komoly fenntartásaim lennének, talán a jelenleginél is komolyabb fenntartásaim. Ez az én személyes problémám lenne, nem próbálnám elmagyarázni a többségnek, hogy mennyivel jobb lett volna, ha azokat választották volna, akik az én világképemnek, ízlésemnek kedvesebb, de kevésbé sikeres államot teremtettek volna.
Amerikában az évfolyamtársaim többsége kínai volt. Emlékszem egyszer valamikor fél három körül jutott eszembe, hogy írnék egy emailt a szüleimnek (ekkor még az internet csak nyomaiban létezett, valamiféle NSFNET backbone része volt az egyetemünk), és amikor felértem a hetedik emeletre, azt láttam, hogy a szobák előtt elektromos rizsfőző edények állnak. Tucatnyian dolgoztak a kínai társaim közül. Egyikük, egy nagyon szerény, nálam jóval idősebb fiú, nemrég világhírűvé vált az ikerprímszám-sejtéssel kapcsolatos eredménye miatt. Kína óriási sikere mögött a kínai emberek szorgalma és tehetsége áll, és egy velejéig antidemokratikus, de ugyanakkor mélyen meritokratikus állam, amelyik számunkra szinte felfoghatatlan módon épít a tehetséges és szorgalmas polgáraira.
Szingapúr felsőoktatása egyre erősebb, a török elitegyetemek nyugati színvonalúak (és 100000 dollár körüli fizetést is tudnak adni egy professzornak).
Szingapúr miniszterelnöke Lee Hsien Loong egyáltalán nem hétköznapi intellektus, állami ösztöndíjjal járt Cambridge-be, ahol matematikát tanult (egykori témavezetője, a magyar Bollobás Béla szerint komoly tehetség volt).
Orbán mondataiban vannak olyan utalások, amelyek egy olyan államról szólnak, amelyek még valahogy tolerálhatóak az Unióban, de elemeiben emlékeztethetnek Erdogan, Loong vagy Hszi Csin-ping rendszerére. Valamiféle nagyon erős államról van szó, ami még „belefér”.
Orbán politikai tehetségéhez (számomra) nem fér kétség, az, ahogy felépítette a politikai gépezetét példa nélküli a modern Magyarországon. Nem természetellenes, hogy Magyarországon ma ő népszerű politikus, aki könnyedén nyeri a választásokat. A jelentős gazdasági sikerek azonban nagyon messze vannak, Orbán még nem építette ki a sikeres „illiberális” államát.
Talán van, akit meglep, de én egyáltalán nem hiszem azt, hogy Magyarországot feltétlenül a balliberális oldalnak kellene vezetnie. Azt sem gondolom, hogy kiváló képességű politikai vezetőket termelt ki magából az a bizonyos balliberális oldal (inkább nem írom le, hogy egészen pontosan mit is gondolok). Talán még meglepőbb, de én egyáltalán nem gondolom, hogy a magyar baloldaliak/liberálisok, úgy általában sokkal tehetségesebbek lennének, mint a jobboldaliak. A magyar balliberális elitről is megvan a saját véleményem (amelytől ma szintén megkímélem az Olvasót).
Azt gondolom, hogy Orbán illiberális álma valamiben jelentősen különbözik Loong és Hszi-Csin-ping valóságától. Orbán országa nem meritokrácia. Az ő országában a családi kapcsolat, a néha pszichiátriai színezetet is öltő lojalitás az előrejutás szükséges és sajnos elégséges feltétele.
Orbán államában nincsenek rizsfőző gépek a folyosókon, nincs rá szükség. Orbán nem Harvardot, MIT-t, Oxford-ot végzett elitet akar, hanem fricztamás szerű idiótákat. Ez egy provinciálisan tekintélyelvű rendszer, alacsony horizonttal és hozzáadott értékkel.
Orbán nem akarja a kínai, szingapúri utat választani. Orbán nacionalizmusából teljesen hiányzik a „gloire”. Orbán Nemzeti Közszolgálati Egyetemén komplett hülyék vezethetnek tanszéket, dilis kóklerek adnak neki tanácsot, szavait nagyon buta (de legalább rettenetesen aljas) emberek interpretálják az állami/félállami sajtóban.
Orbán államában semmi sem grandiózus, ez nem egy illiberálisan erős, hanem egy szánalmasan erőszakos állam.
Orbánnak van elvi lehetősége arra, hogy egy sikeres, meritokratikus, autoriter államot építsen. Csak semmi sem mutat rá, hogy valóban erre készül.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16519391-6adedfc36182c' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16519391&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16519391-6adedfc36182c&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16519391-6adedfc36182c' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
„…amely Magyarországgal szemben igen komoly fenntartásaim lennének, talán a jelenleginél is komolyabb fenntartásaim. „
Az a baj, hogy csak fenntartásaid, és nem az utcára takarodnál rendszert dönteni.
Röviden: jó (legalábbis egész könnyen elviselhető) a diktatúra, ha van anyagi kompenzáció, zsozsó az emberek pénztárcájában, és tele a hasikó. Legalábbis posztíró szerint.
pár elmebeteget kidobtam. én tényleg nem értem, miért kellett az OPNI-t bezárni. :((((
@gmihaly:
Miről is pampogsz ? Pánszlávista KSH jelentés ?
A demokratikus választás meghekkelése az volt, hogy Orbán az illiberrált munkaállamát
a választások után jelentette be és külföldön röhögte ki a választókat.
Nem azzal kampányolt, hogy szabadság nélkül fog munkatábort csinálni az országból.
~: Nem!
Bővebben: Semmi olyan eszközünk (olaj, földgáz, természeti kincsek, kiemelkedő oktatási- kutatási erőforrásunk) nincs, amire sikeresen alapozhatna. Csak a nagy duma van, amivel a hatalmat egy darabig megtarthatja. Ettől egy ország, egy nemzet nem lesz sikeres. Persze a hatalom birtokosainak ez nem is érdeke. El lehet még táncolgatni egy darabig. Kádár 33 évig járta a táncot és nem volt az olyan nagyon szar elvtársak, csak egy kicsit.
@dvhr: @jotunder:
köszönet
@én már a fény gyermeke vagyok: Nem. Csak leszögezem a nyilvánvalót. Rajtad múlik, hogy cselekszel-e ennek alapján, hiszen nem egy helyről kaptad már meg a határozott visszajelzést.
@Counter: Szögezd le a visszajelzésedet több helyről is. Hogy nehogy leessen.
@tableno: Igen, látszólag ellentmondásos a dolog … de én most arra értettem, amit írtam, hogy mélyen szomorú, hogy nem az számít, hogy valaki esetleg milyen kiválót alkotna mint szervező, és jó dolgok kitalálója, hanem az, hogy tökmindegy, mit akar, az a lényeg, hogy kellően gátlástalan és erőszakos természettel bírjon, némi zsarnoki jegyeket is mutatva, mert nálunk ez a faszagyerek és ezt tartják tehetségesnek.
(Nem tudom, így érthető-e?
Aki nálunk jelenleg le akarja váltani ezt a … szóval ezt az embert, az lehet bármilyen tehetséges egyébként, sem mellé nem állnak – sőt: még fikázzák is, gyakran, kinevetik, ha nem mutat hasonló tulajdonságokat -, sem rá nem szavaznak.
Orbán azt az egyet tanulta meg (vagy el?) hosszú pályafutása alatt, hogy az erőszak és az erő mutatása ér a legtöbbet. Semmi más nincsen a tarsolyában, semmi.
Ezt viszont nem nevezném tehetségnek, főleg, miután abból a deformált attitűdből jött, amit otthon a faterja vert belé a szó szoros értelmében.Ez tanult viselkedésforma.
Nem tudom, ez máshol hogy működik, de errefelé, itten Alsó-Balkánisztánban ettől menő valaki.
Változás akkor lesz, ha nem ez fog számítani.
Csak nehogy kelljen hozzá valami véres, helyi háborúcska, hogy népek megundorodjanak végre.)
🙁
@én már a fény gyermeke vagyok:
Na, ezt nem tudtam.
Azt hittem, ebben is egyediek vagyunk.
Pápábbak a pápánál …
🙁
@jotunder:
„Hol van a színészünk? Jöjjön és énekeljen egy Himuszt! Menjen fel a színpadra és kezdje el!”
(Nem szó szerinti, de a lényeg benne van, hogyan viszonyul egyébként az átlagemberhez. És akkor a kézcsókdosó nyugdíjasbácsikatnéniket nem említettem…)
@panelburzsuj:
Erről beszélek!
@jotunder:
OK. Tehát akkor tudod, mire céloztam?
Sok egykori tag, meg a közelükben levő ember mesélt történeteket már nem egyszer arról, hogy hogyan úsztak meg dolgokat akkoriban – nyilván, nagyon látványosan nem hagyhatták, hogy semmiért se üssenek a fejükre, de gyakorlatilag mindenféle ellenállás nélkül véghezvitték, amit akartak.
Ja, én is voltam fidesz-szavazó (1990-ben és 1994-ben), a saját anyám – aki az első pillanattól kezdve Hablatynak hívta Orbánt – vitázott velem hónapokon át, hogy miért nem látjuk, kik ezek és mire megy ki a játék?
Aztán neki lett igaza ….
@braue: Pontos meglátás! Ezért előbb ezt az egyharmadot kitevő „pozícióéhes kis nímand”-okból álló leeső-lesőket kell legyőzni. Táptalaj híján a kétharmad összerogyik saját súlya alatt.
@Lasombra:
+1
@én már a fény gyermeke vagyok: :)))
namivan!? eltüntek a gazdasási szakértők?…
épp mire kipattogott a kukorica 🙁
@jotunder:
+1
@jotunder: az OPNI nem bezárták, hanem kinyitották.:-)
@Arthur Bloch:
„A szabadság felelősséggel jár, a legtöbb ember ezért retteg tőle.”
Pontosan.
Ez itt mindennek az alfája és omegája.
@Fejesrob:
Ezt a mérhetetlen naivitást …!
🙂
@jotunder: Pont a lényeget, a folytatást lehagytad: „- mondta nevetve, a fanyar vicc pedig nagy tapsot kapott.”
@én már a fény gyermeke vagyok:
Látod, ezt bírom benned a legjobban!
Ezt a fantáziadós látványvilágot, amiből még a leghülyébb (mondjuk én) is pontosan érti, mi, merre, hány méter!
🙂
@Evezős: de, azt hiszem pontosan ideztel. ki is kellett mennem egyet csandazni
@Fejesrob:
🙂
Ti ketten honnan jöttetek? A Holdról?
:-DDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDD
@én már a fény gyermeke vagyok:
Lájk.
@Evezős:
igen, ez érdekes, az én anyám is ugyanez az eset.
de nekem is az a tapasztalatom, hogy kevés kivétellel a gazemberekről már első megérzésre lehet tudni, hogy gazemberek.
fene tudja, hogy lehet ez.
@Evezős:
Azért ebből a megállapításból elég nyomasztó kérdések tudnak ám fiadzani.
Legáltalánosabban talán az, hogy valójában mennyire is van „teljesítménykényszer alatt” mind a politikuskínálat, mind a választói kereslet, mind a kettő kombója, amit mindközönségesen „ország” vagy „nemzet” névvel szoktunk illetni.
Szóval hogy végül is mi állja útját az „önfelélésnek”? Van-e egyáltalán ilyen erő?
(Sok ún. vállalkozót ismerek. Mavo most ne nézzen ide: az én tapasztalatom az, hogy jelentős részükre egyáltalán nem hatnak a „piac törvényei”: lófasz tőkefelhalmozás, meg befektetés. Rövid távú hóbortok kiélése, meg a kivagyi kéglli, kocsi, stb. Ki tuggya, holnap mi lesz. És ez nem valami friss „orbanitisz”, hanem az akármiváltás óta vastagon jelen levő „önparazitálás”. Vagy hogy mondjam… )
@panelburzsuj:
Szóval van itt „meritokrácia”, csak hát a kriptamánia is az jópár községben. Kiét „dicsérik föl”, kiét „szólják meg”.másis fölál aza „etalon”, akövetés”, a „kiválasztódás”.
Csak hát: tényleg biztos, hogy az a „láthatatlan kéz” aztán tényleg bármiből KÜLSŐ versenyképességet is tud facsarni?
@Edgar26: Barbár alatt gondolom Oroszországot érted. Akkor meg már nem leszünk EU. Ugyanez igaz, ha kínai vazallusokká válunk.
Ha meg Némethon válik barbárrá, akkor úgy is kakukk az EU-nak.
Vagy jönnek az Ottománok? 🙂 Szingapúr meg csak nem ősrobban… :))))))
@Evezős: a FIDESZ-szel nem nagyon tudtak mit kezdeni, mert a taktikájuk az volt, hogy a kommunista rezsimet a saját szabályaikkal, a hatályos alkotmányukkal szembesítették. akkor már folyamatosan azt állította a rezsim, hogy ők a másként gondolkozókat nem bántják, ha azok betartják a törvényeket. azért gondold meg, Király Zoltán kizárták az MSZMP-ből, de a parlamentből nem merték kitenni. Kádár távozása után, amennyire tudom, rendőrségi fenyegetőzés már nem volt. megfigyelték őket, de fenyegetni már nem fenyegettek. aztán szépen lassan elkezdték felvenni velük a kapcsolatot, ahogy a többi ellenzéki szervezettel is.
@Evezős:
hát ha nézzük azokat a történelemformáló személyeket az egész világtörténelemből, akiket meg kell tanulni érettségire, akkor nem sok olyat tudsz mondani, akiket valamiféle intellektuális teljesítményük okán tisztelünk.
a politika 90%-ban az erősebb kutya bazsevál elvén működik. ezért nem tudomány. csak annak látszik. de ez egy érzékcsalódás, amit a jóléti állam intézménye és a kései kapitalizmus rejtett hatalomgyakorlási módja hitet el azokkal, akik képtelenek megérteni, vagy inkább elfogadni az ember természetét.
a politika arról szól, hogy kinek hosszabb a farka, ki tudja az akaratát ilyen vagy olyan technikával rákényszeríteni minél több emberre.
a lényeg ugyanaz, mint a majomcsordában. van alfa, béta, gamma, stb hím, ahhoz igazodik a többi. csak a bonyolult társadalomszervezési szint és a technológia (széles értelemben, mint gondolkodásmód) miatt agyon van bonyolítva.
ha én mondjuk szereznék egy rakás pénzt, szerveznék egy hadsereget, kirobbantanék egy jó kis polgárháborút, és kinyírnám a francba az egész narancsos bandát, ugyanez a Jótündér azt írná, hogy hát ez mekkora teljesítmény már, ez a semmiből jött ember hogyan tudta ezt véghezvinni. biztos mert milyen tehetséges.
csak ennek így nincs semmi értéktartalma, ez az erő puszta ösztönös tisztelete.
mint a Gladiátorban: „Róma nem a szenátus márványpadlója, hanem a Colosseum homokja. Halált hoz nekik, és imádják érte.”
Lehet ezt tehetségnek értelmezni, csak akkor ne csodálkozzunk, ha tisztességes ember nem lesz nekünk politikus, hanem inkább elmegy a világ másik felébe, nekünk meg maradnak a gátlástalan gazemberek.
@jotunder:
Ez az SZDSZ-re is igaz, csak – hasamra csapok – ötszörös méretben csinálták ugyanezt.
Vagy minkettő afféle „pártállam-horcrux” – vagy nem is volt akkora durranás „szembeszállni a rezsimmel”. Mondjuk Gorbacsov felléptétől.
horcrux:
hu.wikipedia.org/wiki/Horcrux
@ingyenebed:
Most vágd ki ebből a világtablóból azt az időben-térben is picinyke szeletet, amit sokféleképpen ragoznak, itt hívjuk most „újkori atlanti demokráciáknak”.
@ingyenebed:
” A felnőttek tömege is csak úgy tudja elviselni megalázott helyzetét, hogy akárcsak a gyermek, kialakít magának egy világnézetet, mely oly magas piedesztálra emeli a leigázókat, elnyomókat, kizsákmányolókat, hogy azoknak — győztes nemzetnek vagy uralkodó osztálynak engedelmeskedni nem szégyen sőt, sok tekintetben dicsőség számba megy. Simmel finom analízissel mutatja ki, hogy a feltétlen hódolás ideológiáját nem az uralkodó nép alkotja meg, hanem az alávetett nép lelke. Az uralkodó osztályok mindenkor csak felhasználták ezt a magától kialakult lelki állapotot uralmuk megszilárditására. „
korunk.org/?q=node/8&ev=1930&honap=1&cikk=5069
@panelburzsuj:
Megvan?
Akkor nézd meg, hogy hány pofát tartott ezekből érdemben említésre érdemíteni a magyar közoktatás. Érettségiig.
szegény basit már megint félreértették: 444.hu/2014/08/26/kovacs-zoltan-uzent-a-washington-postban-tiszteletet-magyarorszagnak/
„Orbán Viktor megjegyzései nem az európai értékek elutasításáról szóltak” – igaz ugyan, hogy épp tegnap hipokritázta teljes ejrópát a nernagyköveti kar előtt az erkölcsi zsinórmérték basi, arról nem beszélve, hogy az általánosabb ívű fejtegetésében elvi éllel kimondta, hogy a nemzetközi kapcsolatokban is csak az azonnali lóvé számít, bús picsába az elvekkel. (nagyjából ez belföldi sikerének titka, ha valamiben, ebben van valóságos és elsöprő többsége a magyar felső két decilisben, a többi meg nem számít. igaz, rövidlátó dolog ezt a szerkezettelen magyar életet élni, ide-oda vágódva megragadni ami épp van. de egyszer élünk, ugyi. a basi lehetővé teszi, hogy az induláskor szégyellős, erejével és kapcsolataival visszaélő, hipokrita magyar elit (=mszp), ne zavartassa, sőt kihúzza magát és lenézze (lúzer) azokat, akikben van valami váz-féle.)
@panelburzsuj:
Szerintem totálisan. Nézd meg, amiről azt gondolják, hogy nyerő (eklatáns példája ennek Pásztor Albert …), azt próbálja MINDENKI nyomatni. Az erőfelmutatást, a harciasságot, a beszólunkmindenkinek-stílust … miközben a halk hangokat vagy meg sem lehet hallani, vagy röhej tárgyává lesznek.
Aki csak szimplán el akarná mondani azt, hogy mit gondol az országról, a világról, a jövőről, azt félresöprik, mert nem színes-szagos-szélesvásznú és nem mondja percenként azt, hogy „a magyar emberek”, meg „rezsi”, valamint „megvédjük!”
És olvassa / hallgatja / nézi párezer ember, akik nem tényezők ma ebben az országban.
Ebben amúgy a hülye ellenzék is partner, mert azon nyomban átvesz minden fasságot, amit ezek a szájukon kiejtenek … (Nem tudnak keretezni, és nem értem, hogy miért nem fogadnak valakit, egy kommunikációs szakembert, aki megtanítaná őket erre. A legröhejesebb, hogy a DÉMOSZ adta ki itthon azt a könyvet, ami erről szól, és amit ők nem, de a fidesz egy az egyben magáévá tett! )
„Szóval hogy végül is mi állja útját az „önfelélésnek”? Van-e egyáltalán ilyen erő?”
Jelenleg két réteg van:
a többség esetén az egyik a puszta létezéséért küzd naponta, és egyrészt kisebb gondja is nagyobb annál, hogy gondolkodjon, másrészt, ha valami csoda folytán a létezésén túlra is tud tekinteni, akkor másolja a másik réteget.
Amely nem más, mint azok, akik simán megélnek, esetleg még jól is. Ők vagy a pénzhajhászás közepette, vagy a saját individuumuk problémás volta miatt nem gondolkodnak. A pénz mindenek felett, miért kéne azon filózni, ami nem érinti őket, ill. miért kéne bármin is filózni, mikor közben lehet nagyon jól élni is.
És van az abszolút kisebbség, aki (tartozzon e két csoport közül bármelyikhez), képes a gondolkodásra és képes (lenne) a normális életre is, de a többség furának, nem közéjük valónak látja őket és nem foglalkozik velük. Ha mégis, maximum kinevetik őket.
Az „önparazitálás” művelői hosszú évek óta a társadalom többségét kitevők, tenni ellenük bármit szinte lehetetlen, és mindannyian tovább termelik ezt a réteget, vagy a családi minták alapján, vagy a felkapaszkodók, önnön törekvéseik segítségével.
A tehetséggitt tehetséges gittrágóihoz csatlakozva labrysszal és inczével értek egyet, akik hozzászólását (amit lusta vagyok visszakeresni) azzal egészítem ki, hogy ha elvonatkoztatunk a miniszterelnök tehetségétől, akkor még szembetűnőbb, hogy a hatalom megszerzésében és megtartásában elért siker önmagában nem igazolja a tehetséget. Pontosabban szólva nekem jobban tetszik, ha a hatalom megtartásának és megszerzésének sajnálatosan szokásos eszközeit – nepotizmus, korrupció, erőszak és társaik – nem tehetségnek, hanem annak nevezzük, amik: nepotizmusnak, korrupciónak, erőszaknak. Az ellenkező felfogásnak szerintem jelentős szerepe van abban, hogy az efféle megoldások nem találkoznak a társadalom általános elutasításával (figyeljük csak a kifejezés rokonságát a tehetséggel: megoldjuk okosba’). Ennek az árát (a kiesett adóbevételektől a versenyképességre tett negatív hatásig) meg mindannyian fizetjük, a ‘tehetségesek’ és a tehetségtelenek is.
@incze: annyit javítanék, nemcsak az azonnali lóvé számít. Ov-nak elég az azonnali lóvé ígérete. (hogy dől a pénz Azerbajdzsánból és Kínából!!)
szóval ő nem egy közönséges ribi, hanem egy hülye ribi.
@jotunder:
(Királlyal nem régen olvastam egy beszélgetést: biztonsági őr egy bankban(?) … elég lehangoló volt.:-( )
Mint Orbán nem oly régen egy szóbicsak(?) nyomán közkinccsé tette, neki(k) nem a diktatúrával volt bajuk, hanem a diktatúra uraival.
Nehéz ezt most, az elmúlt évek fényében nem úgy érteni, hogy már akkor is ők akartak a helyükre ülni – csak ehhez nem volt elég türelmük (kivárni, míg sorra kerülnek) … elnézve Kövért, Orbánt, ezt maximálisan hihető.
Áder teszletoszlasága is kiválóan megfelel egy vidéki párttikárnak a harminc éves pártszolgálat alatt meg/betanult szerepformának, semmit(!!!!!) nem tudott hozzátenni a posztokhoz, amiket élete során betöltött. Semmit.
Én ezt látom bennük, hogy az egész erről szólt, uszkve harminc éve, és semmi, de semmi másról.
@Evezős:
Meg a svájci magánutakról suttyomban…
http://www.blikk.hu/blikk_aktualis/businessosztalyon-kaptak-le-orbant-es-lazart-2280167
@ingyenebed:
Ámen.
(azért akadtak régen és akadnak most is olyanok, akik alacsony decibelen is érthetők, amit mondanak, az nem a papagájkórus könyökömön kifolyó frázisgyűjteménye és valamiért tisztelik is őket. Csak nem nálunk.)
@én már a fény gyermeke vagyok:
JA, nyilván ez is tényező (volt anno), de ez természetes velejárója volt annak, amit ezek kigondoltak a nyolcvanas évek végén maguknak.
Talán nem is kárhoztatnám őket a vágyért, hogy a vidéki szoba-konyhából valami nagyságrendekkel jobbat szerettek volna, csak … lehet mindezt abszolút finoman és diszkréten is művelni és … lehet stadiont építtetni a budi hátfala mögé, lehet fácánvadászatra járkálni és hasonlók.
Ízlést venni a sok pénzen. Na, azt nem tudtak ezek. Egyik sem.
@Evezős:
1. A”létharcos” réteg gyakorlatilag az Antall-korban fölfutott munkanélküliség óta egyfolytában létharcolni kénytelen, és az akkori hirtelen zuhanáshoz képest az utóbbi két évtized inkább csak ingadozás. Szóval ebben Orbán csak annyit újított, hogy mostanára már szánni se kell őket, sőt megvetni lett trendivé. Egy „gyutacs” kiszerelve.
2. Tehetséggondozásban „érdekeltként” távolról, „anekdotikus módon”, de nyomon követem az Eötvös Collegium pár végzett évfolyamának pályáját. Ha nagyobb létszámú (értsd: 3 vagy még annál is több résztvevő…) talit szerveznek, azt leginkább Berlinben, ritkábban New Yorkban ejtik meg. Meg alkalmilag más „nyugati” helyeken is persze, már csak a turistabuli kedvéért is.
É lehet fejet csóválni: akikkel (virtuálisan persze) szót is váltok, aziok nem a pénzt jelölik első helyen. Hanem a segítő, támogató, de legalábbis nem hőzöngve gáncsoló légkört. Uccán, munkában, egyetemen. (Politikáig nemigen néznek: nincsenek rákényszerítve/kényszerülve.)
@panelburzsuj:
Ja: másik „gyutacs” kiszerelve.
@panelburzsuj:
Ja, hát a privatizáció el …szott volta indította el a nyomorúságot.
Hogy a megszűnő bányászatért, textilesekért, cukorgyári dolgozókért …stb. senki nem hullajtott könnyet az évtizedek folyamán. Akkor kellett volna a szakszervezetnek nevezett funkcionárius-temető helyett valami más.
De a mai napig nem született meg.
Most meg már egyértelmű, hogy hagyni sem hagyják – van helyette ilyenolyan kamara, lsd. Nemzeti Pedagógus Kar -, nehogy a sosemvolt szolidaritás esetleg lábra tudjon kapni errefelé.
Ez sokak bűne, nem csak Orbáné, de hogy ő rúgott a legnagyobbat ebbe a rétegbe, az biztos. Egészen a semmibe repültek tőle.
(Nyaraltunk délen, és jártunk Komlón. MI volt ott és mivé lett …:-(
Igen, amit írsz, az van: a légkör az, ami még a pénz hiányánál is súlyosabban indikál arra, hogy az ember lelépjen.
Szoktam mondani: bár olyan országban élhetnék, hogy ha megkérdeznék valamelyik aktuális minisztériumot vezető ember nevét, vagy nem tudnám megmondani, vagy hosszasan el kéne gondolkodnom rajta …
🙁
@Evezős:
„Tehetség” dolgában akkor én oda tenném le voksot, hogy Orbán az első, aki a sok szégyellős, lábsikálós, dadogós gazember között mert színtisztán csak az lenni.
@Evezős: nem tudom, mi bajod az ízléssel.
444.hu/assets/vajna.png
@incze: a cikk egyébként, melynek fölvezetőjében volt ez a bűbájos kép arról szól, hogy a nerelit nemcsak harácsolásban lépett egy nagyságrendet elődeihez képest, de láthatólag nem érzi biztonságban a pénzét hunniában. nekem ugyan a habzó szájú ofsórozás nagyjából ugyanaz a kategória, mint a bankározás, azonban az tényleg föltűnő, ha állam/önrkormányzat kusza hátterű és tulajdonosi szerkezetű szerkezetű cégekkel bizniszel, főként mikor föltűnően nagylelkűen.