Lehet Más a Politikus
Eredeti szerző: Pásztörperc
A Demokrácia és Dilemma Intézet szerint „Minden új párt mindig szétszakad„:
Ezt példákkal illusztrálják, bár levezetésük a Fidesznél és a Jobbiknál megbicsaklik. Az ellenpólusnak leírt MSZP-nél aztán önnön paródiájába fordul: a DeDi felkent szakértői nem veszik észre, hogy abban a két ciklusban, amit a párt szerintük látványos szakadás nélkül csinált végig, a kezdő tagság több mint fele lépett ki, egyebek közt a ’90-es kampány öt vezetője közül három. Most éppen az LMP-ről van szó, annak konkrét szakadását ágyazzák efféle általános keretbe, hogy előkészítsék konklúziójukat, miszerint a „balra nyitás és a középen állás kérdése feszítette szét a pártot” akárcsak 1994-ben az SZDSZ- t.
A DeDi „elemzésében” elköveti jóformán az összes, ilyenkor egyáltalán elkövethető hibát:
* a szervezeten belüli ellentéteket kizárólag a politikai nézetrendszer különbségeiként hajlandó értelmezni;
* a pártot értékelve annak szervezeti kultúrájával még érintőlegesen sem foglalkozik;
* az egyes szervezeteket önmagukról hirdetett képük alapján helyezi el a politikai palettán.
Ez utóbbi egyenes következményeként a Kádár-kor politikai örökségét markánsan képviselő Orbán a DeDi-nél a „jobboldal”, a költségvetés rendbehozására pedig a bérből és fizetésből élők, valamint a nyugdíjasok kifosztásán kívül semmit (de tényleg semmit) nem tudó és nem tevő Bajnai pedig a „baloldal”.
A szervezeti kultúra elemzése azért lenne fontos, mert ez az, amiben az LMP markánsan különbözik az összes többitől. Az LMP alulról építkező párt, amelyben a döntések fölfelé kötelező érvényűek — boldogult ifjú korában az MSZP is ilyen volt, és addig népszerű is volt.
Amint ez a jól dokumentált spanyol, portugál, görög rendszerváltás könyvtárnyi szakirodalmából kiviláglik és amint ezt a DeDi is helyesen látja, az új párt megalakulása után abban a céljaik érdekében rengeteget robotoló, arra időt, munkát és gyakran pénzt is számolatlanul áldozó, lelkes amatőrök viszik a prímet. Azok, akik befektetésük ellenében politikai érdekeik képviseletét várják el a párttól. Ezeket az érdekeket azonban nem „a párt” képviseli, hanem konkrét személyek, akiknek ehhez profi politikusokká kell válniuk (gyakran eleve ezért lépnek be afféle második generációs tagokként). Ezek a profik már nem a pártért élnek, hanem a pártból: az jövedelmeik forrása (gyakran nem közvetlenül, hanem felügyelőnek nevezett bizottságok, kuratóriumok stb. közbeiktatásával). A bázisdemokrácia súlyos belső ellentmondása a választók és választottak alapvető érdekellentéte: a bázis, az ún. „mezei tagság” érdeke politikai érdekeinek képviselete, a megválasztott profiké pedig a több és zsírosabb állás.
Ezért mi sem természetesebb, mint hogy a profik megpróbálnak függetlenedni a tagságtól. Ennek triviális módja az, hogy az egykor alulról szerveződött szervezetet rajongó klubbá alakítják, amire nagyszerű példa az MSZP és a Jobbik, egészen szélsőséges eset a sztálini szervezeti elveket továbbfejlesztő Fidesz. Amikor azonban a profik nem lépésről lépésre terelgetik a tagságot új utakra, hanem nyíltan, egy csapásra szembefordulnak annak céljaival, akkor megeshet, hogy a tagok fellázadnak, és elpártolnak korábbi kedvenceiktől. Ez történt most az LMP-ben, és még így sem sikerült volna, ha a profik egységesek maradnak. Néhányan azonban (Schiffer és csapata) megőrizték a politikai racionalitás iránti érzéküket, és nem omoltak pár jobb állás reményében öngyilkos módon Bajnai karjaiba.
Mit is tekintünk itt politikai racionalitásnak?
1. Az LMP célközönsége tipikusan azokból áll, akik egyszerre utasítják el az MSZP-t és a Fidesz stb.-t. Abban a pillanatban, ahogy a párt belép egy olyan együttműködésbe, amelyben e két erő bármelyike részt vesz, elveszti ezeket a szavazókat, támogatottsága 5 % alá esik, és onnantól teljesen ki van szolgáltatva az erősebb partnereknek. Egy ilyen lépés visszacsinálhatatlan: ha egyszer összeálltak az MSZP-vel, hiába szakítanak vele — a választó tudni fogja, hogy ez csak taktikai lépés, és ha már bekaszálták a szavazatokat, ismét hajlandóak lesznek összeborulni. Éppen ezért semmi garancia arra, hogy az LMP belépése egyáltalán hozna szavazókat egy nagy ellenzéki összefogásnak: az elutasítások elég erősek. (Én például biztosan nem szavaznék olyan formációra, amiben az LMP benne van: a Zengőre tervezett radar, a „Kolontár jelentés” és néhány más állásfoglalásuk óta az LMP-t egy rossz célok szakszerűtlen képviseletére létrehozott, szélsőségesen demagóg gyülekezetnek tartom. De itt most nem erről van szó.)
2. A magyar demokrácia legkártékonyabb vonása az a stabil gyakorlat, hogy sosem valamire (politikai célokra, értékrendekre), hanem mindig valami ellen szavazunk. Az utolsó valódi választás itt 1994-ben volt, amikor eldönthettük, hogy az MSZP-vel vagy az SZDSZ-FIDESZ szövetséggel kívánjuk-e az MDF-nek nevezett csődtömeget leváltani. Amióta Torgyán 1998-ban visszaléptette az állva maradt kisgazda jelölteket, itt pontosan két lehetőség van: vagy az MSZP, vagy Orbán. Vegyük ki a sorból 2006-ot, ami előtt Medgyessy visszahívásával az MSZP maga váltott kormányt, és egy kommunikációs trükkel elhitette, hogy az majd jobb lesz. Ezt leszámítva minden választáson az aktuális kormányról mondtunk ítéletet úgy, hogy ez az ítélet mindig megalapozott és mindig negatív volt. Egyre negatívabb. Ez a másfél évtized, 1998-tól mostanáig azt mutatja, hogy ha azért megyünk el választani, hogy elkergessük a régi kormányt, az új mindig rosszabb lesz, mint az előző volt. Még rosszabb. Egyre rosszabb. Schifferék pedig az LMP többségével azt mondják, nem érdemes beszállni olyan összefogásba, amelynek egyetlen célja a kormány leváltása. Semmilyen garanciánk nincs arra, hogy ha 2014-ben feláll egy új Bajnai-kormány, az kevésbé lesz kártékony Orbánéknál. Sőt, ha a tendencia folytatódik, még rosszabb lesz (de erre sincs garancia).
Szóval, ebben a szakadásban nem a baloldalról, a jobbról meg a középről van szó, hanem arról, hogy mi legyen más. A „bázis” azt mondja, hogy a politika legyen más, és az ő képviselőik az ő álláspontjukat képviseljék. A kiszakadt profik azt mondják, hogy a politikus legyen más: ők akarnak beülni azokba a székekbe, amelyekben most Orbán mamelukjai melengetik a feneküket.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16520391-6ae61c33a3e16' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16520391&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16520391-6ae61c33a3e16&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16520391-6ae61c33a3e16' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>

@agresszív kismalac: Hát én pl. egyik sem vagyok.
@Pásztörperc: Ügyesen kikerülted a választ :). Ugyanakkor egyikünk kezében sincs pontos statisztika, én mindösszesen csak annyit állítok – ismét – hogy az alsóközéposztályvámpírja Bajnai speciel pont preferált egy jelentékeny méretű alsö középosztálybeli csoport. Ergó a fenti jelző speciel így általánosságban szerintem bukó. Nem állítom, hogy Bajnai alkalmas a 4. internacionálé díszhuszárjának, de azért óvatosabban azzal a fejszével, szvsz!
@Pásztörperc: „A karakteres többséxámára pont ilyen jó ügynek tűnt előtte a Gyurcsány-Bajnai kormányzat leváltása. Pont ilyen jó ügynek tűnt sokunknak az első Orbán-kormány-leváltása. Voltak, akiknek már a Horn-kormány leváltása is ilyen jó ügy volt, és ezért még Torgyánt is elfogadható árnak tartották.” – Az a baj, hogy ez pontosan így van.
Ami a plakátokat illeti: pozitív üzeneteket – úgy, hogy még intelligens is legyen – jóval nehezebb frappáns módon plakátra tenni. (A „Szavazz rám! Jobban fogsz élni mint négy éve!” – azért az egyszeri választópolgár számára már nem túl hiteles. Legalább idáig eljutottunk). A negatív üzenet a dolog könnyebbik vége.
Ott van a DK – láttam a programjukat: ott aztán frankón meg van mondva, hogy honnan vennének el, miből és mire költenének. Kérdés: ez pozitív példának számíthat?
@Pásztörperc: Ezexerint félreértelmeztem az „…én magam is azért főleg
Bajnait szidom, mert az én
pénzemet ő vette el…” kijelentésedet, amit a 13. havi nyugdíj kontra mnyp vitában tettél.
@Pásztörperc: Ez esetben lehetsz még belga vagy helikopter.
@agresszív kismalac: A 13. havi nyugdíj az pont a fele ennek a tételnek. Tőlem a nominálbérem 8%-át vette el, és az én fizetésemet még csak nem is indexálják az inflációhoz.
@amergin: Ez Gyurcsánytól jó néhány évvel ezelőtt számított volna pozitív példának.
Ne sajnáljuk Schiffer Andrást és az LMP-t, a szakadás életképesebbé és időtállóvá teszi őket! Schiffer András jó „szaki” figyelmesen ugrásra készen türelmes.
@Pásztörperc: Ez esetben én tévedtem. Elnézésedet kérem.
@agresszív kismalac: Elvicceled te ezt a fontos problémát. És akkor még nem is mondtam el neked azt a gondom, azt a bánatom, ami abból ered, hogy mennyit kell nekem utaznom egy tisztességes sztékhez való húsért. Ezek mind-mind olyan dolgok, amelyek engem legalább hetente egyszer felbosszantanak, míg Orbán hosszú hetek óta nem volt erre képes. Tulajdonképpen nekem most sokkal jobban korlátozza a szabadságomat az, hogy ezek a kurva magyarik nem sütő-, hanem főzőkonyhát visznek, mint Orbán. Ha Bajnai jönne helyette árulnának-e vajon a környékemen jóféle érlelt ribeye-t?
@agresszív kismalac: Igen, a világ egyik legnagyobb kibaszása a reuma, nyugdíj nélkül. 🙂
@amergin: Az üzeneteket nem a politikusoknak kell megfogalmazniuk. Nekik fizetniük kell(ene) érte: az egy másixakma — milyen kár hogy:
— kis hazánkban a szaktudásnak kevés a becsülete
— politikusaink azt hiszik, hogy megy ez nekik is (hogy nekik ez is megy).
A DK programját nem láttam; fogalmam sincs, hogy tetszene-e. Gyurcsányt azonban már láttam (dolgoztam is neki), tehát biztos vagyok benne, hogy kormányon mindenféle programtól (és szakvéleménytől) teljesen függetlenül tevékenykedik. Ha nemessé üthetném, azt a jelmondatot adnám neki, hogy:
„Pillanatnyilag jó ötletnek látszott”.
@Pásztörperc: „Ha nemessé üthetném, azt a jelmondatot adnám neki, hogy: ‘Pillanatnyilag jó ötletnek látszott’. ” – Ez tetszik! – egyébként nekem is pontosan ugyanez volt a benyomásom, csak én nem tudtam volna ilyen frappánsan mondani 😀
@maroz: Ezt a kérdést valami HH/E14 lakossági fórumon tegyed fel.
Amúgy mennyit fucc százon?:-)
@Frick László Emlékzenekar: Azért érdekes ez, amit írsz, mert Nagy Imre eredetileg szocdem volt Somogyban, de kizárták onnan 25-ben.
Innentől nyilván számon tartották, ezért nehéz lehetett beépülnie újra oda.
@maroz: Csubakka Mrozsek kolléga oda nyilatkozott a minap, hogy ő viszi a gasztro-vonalat a Vincenten.
@agresszív kismalac: „Amúgy mennyit fucc százon?”
Százon? Hmmmm, olyan negyven métert, kb. 😉
„Csubakka Mrozsek kolléga oda nyilatkozott a minap, hogy ő viszi a gasztro-vonalat a Vincenten.”
Ne vonalat vigyen, hanem nyisson hentesboltot a környékemen! 😉
@Medvegyev: Somogyban. Viszont Budapesten épült [volna be, ezt nem tudjuk,mennyire TUDOTT beépülni, a feladatot tudjuk, hogy be kellett volna épülnie tehát, amit állítottam, küldték oda, feladatra]
Namost az még a Kis-Budapest volt, viszont „erdőnek” elég nagy.
Hányan voltak a somogyi szocdemek. És hát szegény somogyi szocdemek nem tehették föl a fészre, hogy kizárták nagy Imrét. Vagy ha Schalkenhammer Konrádot zárták vóna ki, még csak-csak. De egy Nagy Imre nevűt zártak ki.
De hagy kérdezzem már meg, mért akkora nagy baj ez a divergóság, hogy ennyire erőlködni kelljen már a szétszerelésén, most ez Nagy vagy Kádár nimbusza-csorbája miatt bánt?
Kádár nimbuszának odabasz rendesen van Rajk kinyírása, meg Mező beáldozása a Köztársaságtéren 1956-ban. Még ha Biszku maga szakállára is állíttatta le a Mező felmentésére küldött tankokat, Kádárnak akkor is meg kellett volna büntetnie ezért Biszkut. Vagy: Biszku Kádárnak akart jót a konkurens (mert kb Kádárhoz hasonlóan népszerű) Mezőt. És kettős hasznot is hajtott tehát Mező áldozata Kádárnak.
Rákosi, Kádár, Mező, Rajk, Gerő, Révai vagy Nagy Imre -ők tényleg kommunisták voltak, nem pedig tökfőzelékből való figurák. Ezt?- a mai Síkbolygón megérteni? Amikor az emberek a politikán morált meg érzelmeket kérnek számon, meg annyira buták, jaj, ezek a szegén LMP-fanok, hogy azt hiszik, az érzelem az összefér a politikával. Ha Rajk a belügyminiszter és Kádárt jelölik kinyírásra, simán ugyanúgy kinyírja Kádárt. Gerő, amikor 1956. októberében Hruscsovnál lobbizott na Krímben, ha azt kéri Hruscsov, pisztollyal lője szájba Rákosit, Gerő megteszi.
A politikát a sakkhoz szokás hasonlítani. Révai, Gerő, Kádár, Rákosi a politika nagymesterei voltak, hozzájuk mérhető politikai formátum ma nincsen. Az elmúlt 25 évben talán egy olyan politikai zseni volt, aki kibici rangban Rákosihoz vagy Kádárhoz hasonlítható, Horn Gyula. nem mondom, Gyurcsány is zseniális a maga módján… de inkább a politikai kommunikációban
Ez a csiki-csuki, amivel Bajnai b[gtanácsadóitestülete] kinyírta az LMP-t, ez mondjuk érzékelhető horn gyulai mércével.
@Frick László Emlékzenekar: Bajnaiék egy ernyő-szervezetet akartak. Abból indultak ki, hogy az MSZP egyedül nem tudja leváltani Orbánékat, de nélkülük sem lehet – megegyezni pedig csak összemérhető erők között lehet. Az LMP olyan jogosítványokat kapott volna a megegyezéssel, ami kizárta volna, hogy az egész alakulat az MSZP segédcsapata lehessen.
Ezek után az MSZP „ráült” az összefogásra, most jóval erőteljesebb a pozíciója az ellenzéki térfélen. Nagyjából ezt érte el Schiffer.
@Frick László Emlékzenekar: Nem akarok én semmit szétszerelni, az a történelmi tény, hogy Nagy Imre nem gyaloglúzer volt, hanem az MSZDP Somogy megyei titkára, kongresszusi küldött, akit a pártvezetőséggel (Peyerékkel, Szederékkel) szembeni kritika miatt zártak ki. Tehát ismerték.
Elég szép mennyiségű ganyéság halmozódott fel azokban az időkben, nem kell ehhez hozzátennünk-maradjunk ennyiben, a történeti hitelesség okán.
@Pásztörperc: „politikusaink azt hiszik, hogy megy ez nekik is (hogy nekik ez is megy)”
Mi okuk lenne nekik mást hinni, és nem ezt? A politikus célja, hogy eladja a portékáját, és a jutalma az, ha elég vevőt talál rá. Ha a vevők között túlnyomó többségben van az a nézet, hogy a társadalomszabászatban csak vélemények vannak, és minden vélemény egyenlően értékes, tehát ha még csak nyoma sincs annak, hogy a vélemények is strukturálhatóak, és ennek következtében nincs is igény olyan mechanizmusokra, amelyek elvégezhetnék ezt a strukturálást, akkor mi a franc kényszerítő oka lenne a politikusnak bármiféle szakmaisággal baszakodni? Sőt, nem pont az lenne kontraproduktív, ha az erőforrásokat ilyesmikre pazarolnák? Ismered a viccet a teknősbékalevessel? 🙂
@maroz: 2. Nem ismerem.
1a) Az ún. „politikai elit” népszerűségi indexének monoton csökkenése.
1b) Egyáltalán nem kárhoztattam, sőt, semmiképpen sem minősítettem ezt a jelenséget. Csak a tényeket rögzítettem (a vélemény szabad).
@Pásztörperc:
-Mit hozhatok az úrnak?
-Teknősbékalevesük van?
-Evett már olyant uraságod?
-Még nem.
-Akkor van.
Az LMP és Schiffer András a lényeges és a szükségszerű felismerése után a szakadás mellett döntött. A döntés után egyszerűbb: mindegyik fél tisztán látja, hogy ezután mit kell minden következménnyel csinálnia!
@JövőLátó: Jósolni nagyon nehéz. Főleg a jövőt…
Érdemi rész: mivel mint megtudtam, én is azért olvasom a blogot, h. viszontláthassam a véleményem (mert ha nem ezért olvasnám, akkor nyilván minden poszttal mindig egyetértenék még akkor is, ha az nem egyezne a véleményemmel – várjunk csak, most összezavarodtam…) – szóval süvegelős tisztelettel megkérném a t. szerző(ke)t, hogy segítsenek tájékozódni a saját véleményemmel kapcsolatban: egészen pontosan hol lehet hiteles statisztikákhoz jutni arra nézvést, hogy „…Schifferék pedig az LMP TÖBBSÉGÉVEL azt mondják…” (kiemelés tőlem) részmondat helytálló? Avagy másképp mondva nem hazugság?
Személyes rész: remélem, a t. blogszerzők egyike sem gondolja azt, hogy rossz kormány és rossz kormány, rossz törvény és rossz törvény, rossz ember és rossz ember (stb.) között nem lehet érdemi különbség. Amennyiben e reményletem helyes, ismét csak süvegelős tisztelettel megkérdezném: a jelenleginél mennyivel kell rosszabbnak lennie (= mennyivel több nemzedékre kell csődbe taszítania az országot) egy kormánynak ahhoz, hogy a t. szerzők szerint is a legeslegfontosabb tennivalóvá váljék a leváltásuk? (Mondjuk a droit du seigneur bevezetése már ebbe az irányba mutató jel lenne? Vagy Kurt Gödel munkásságának ideológiai alapokon való tagadása? – Komolyan érdekelne, hogy ha szerintünk /lásd: véleményem, ami a miénk/ EZ még nem AZ a helyzet, akkor mikoron is jőne el az?)
Technikai rész: sajnos nincs elég időm arra, hogy állandóan a véleményemet olvasgassam, így kénytelen vagyok ismét csak érdeklődni: tessék mondani, (most már) ezen a blogon is szitokszónak számít a ‘baloldali liberális’ kifejezés? („Pretty fuckin’ good ballib hozzáállás. :)” ) Csak hogy képben legyek, mi az irányvonala véleményem fazettás (& virtuális) tükrének.
@vrátja: Ami ebből rám tartozik: igen, mind az írásban, mind kiegészítéseimben rangsoroltam „rosszaságuxerint” a kormányokat, megállapítva, hogy minden „csakleváltaniazeddigieketbármiáron” alapon választott kormány rosszabb lett elődénél, oldalfüggetlenül. Éppen ebből következtettem arra, hogy nem szabad ilyen alapon választani. Idáig valahányszor ezt tettük, azzal a sziklaszilárd meggyőződéssel járultunk az urnákhoz, hogy „Ennél rosszabb aztán már tényleg nem lehet”.
Pedig de.
@barli: nem
@Medvegyev: Szerintem pedig … bár már szinte késő… ha nem akarunk úgy járni az egész XX. századi magyar történelemmel, mint Kossuth alakjával, Kossuth történetével, 1848-49-cel ill. a Kiegyezés-sel jártunk, akkor jó lenne addig nagyongyorsan rögzíteni az egzakt történet maradványait, amíg lehet. Úgy néz ki, Horthyról már nem lehet reális kép, de még Rákosiról vagy Kádárról talán lehetne. A ma használatos 1945. előtti „történelem” úgy hamisítvány, ahogy van. De 90 éves az a pár még élő tanú.
1956 történelme is hamisítvány, mind a két felvetés, tehát a régi Kádárista, amit dacból aztán a mai jóoldal elő-elővesz … meg persze hamis a „Pesti Srácok” vásári olajnyomatú recepciója is.
1956-hoz pl van egy viszonylag egyszerűen elérhető forrás, a kommunista, mindig jó kommunista Galgóczi Erzsébet naplója. Az 1956-os naplózásokban nyoma sincsen annak a Kádárék féle belehamisításnak, miszerint november 4-én bármi véget ért volna. Egyetlen egy maimagyar szellemembere van, aki erre figyelmeztetni merészelt. A minimum lenne az, hogy ne tekintsük a végének november negyedikét… bár a vég kezdete, ez kétségtelen, de Kádár akkor még annyira nem nyert, hogy A Párt kebelén belül sem állt biztos nyerésre. Annyiban volt biztos Nyerő, hogy november 2-3-án éjfélóratájban Hruscsov és Tito őt választotta, helyesebben Hruscsov trükkösen Tito-val választatta az idültalkoholista másik jelölt, Münnich helyett. És a szovjetek, akik ki se mentek, ott álltak Kádár mögött… de csőretöltött fegyverekkel …és ezt is csak illusztrálásra mutatom, nem helyes, amit javasolsz, igenis addig kellene pl a nagy Imre képet megtisztítani a retusoktól, amíg lehetséges.
@Medvegyev: röviden: a szociáldmokraták még a történelmünkből is ki lettek nyírva
@Frick László Emlékzenekar: „nem helyes, amit javasolsz, igenis addig kellene pl a nagy Imre képet megtisztítani a retusoktól, amíg lehetséges. ”
Eléggé meg van az tisztítva a retusoktól, pl.:
magyarnarancs.hu/belpol/nagy_imre_ismeretlen_elete_-_1_-_a_mult_nelkuli_ember-69605
@Frick László Emlékzenekar:
magyarnarancs.hu/belpol/nagy_imre_ismeretlen_elete_-_2_-_az_igazi_forradalmar-69805
@Frick László Emlékzenekar:
magyarnarancs.hu/belpol/nagy_imre_ismeretlen_elete_-_3_-_a_part_csinalta_tudos-69907
Dehát ki olvas manapság történelmet?
@Pásztörperc: „Éppen ebből következtettem arra, hogy nem szabad ilyen alapon választani.”
Mások meg arra következtettek, hogy ha a százlábúnak kihúzzák a lábait, akkor megsüketül. Ami nem baj, ha az ember egy viccben szerepel, de egyébként nem veszi ki jól magát. Igaz, ilyen hozzáállással legalább a matolcsyzmus gyöngyszemei is egész érthetőek, azok is valahogy így készülhetnek. 🙂
@vrátja: A belső meghasonulást okozó ( “kígyót melengettem a keblemen” ) szerelemcsalódás, megtetőzve az ebből fakadó hirtelen felindulásból elkövetett újabb, de már súlyosabb “ha már kígyó, legyen királykobra” / aka “ ennél rosszabb úgyse lehet” opcióval, lám hová vezet : kobra, vagy feketeözvegy, esetleg portugál fregatt )))))
@Horemheb: Ahhoz, hogy föltárhassuk kapcsolataikat, először magukat a fogalmakat kell megismerni.
@maroz: „1. Valami, amitől kevésbé sajogna a reumám.
2. Örök élet.
3. Hogy végre hozzanak már ki maguktól, kérés nélkül is legalább a jobb kávézókban egy kevéske tejet (jó, lehet kávétejszín is, ha már annyira igénytelenek) és egy pohárka vizet, amikor egy eszpresszót rendelek.”
A 2. és 3. teljesen rendben van. az 1. szerintem fakultatívan van jelen sokaknál, úgy is mint reuma, prosztata, sérv, izület és még sorolhatnánk))
@agresszív kismalac: @Pásztörperc: „Jelen posztból kiderült, hogy minden Vincent reumás és/vagy nyugdíjas.:-)”
Aki még nem, az majd lesz!
@vrátja: szívemből kérdezel.
@Pásztörperc: és akkor most mi van? Nem kell leváltani a Fideszt, mert eddig azt tapasztaltuk, hogy akit leváltottunk, annál mindig csak rosszabb lett? Ezt nem mondod komolyan ugye? Valamint kérdés persze az is, hogy vajon mindig azért lett rosszabb, mert leváltottuk az éppen aktuálist?
@christvhu: a 3. hoz még annyit, hogy a keksz és/vagy a kis kocka csoki nem kell már? ne legyünk ilyen igénytelenek! Avagy nagyapáinkat idézve: Minden nőt nem lehet megdugni. De törekedni kell a tökéletességre!
@Medvegyev: nagyon köszönöm, el fogom olvasni
@christvhu: Ha a leváltás öncéllá válik (ami szokása), a rendszer állapota tapasztalatainxerint többnyire romlik. Jó lenne leváltani őket, de ahhoz vmi kevésbé rosszat kell kínálni.
@Pásztörperc: Azért jelen esetben a leváltás nem feltétlenül öncélú. Vannak vélemények, melyek szerint a jelenlegi út zsákutca. Így a leváltás célja a helyes útra való visszatérés, pontosabban annak reménye, hogy a következő kormány nem zsákutcába óhajt behajtani.
@Pásztörperc: A fideszbandánál Kevésbé rosszat könnyű kitalálni: Minden döntési helyzetben, egy véletlengenerátor kimenetele fog dönteni. Ez biztosan jobb lesz, mint a fideszmaffia tudatlanságon, és gazemberségen alapuló döntései. De ha ez túl személytelen, akkor meg kell kérni az utcán sétáló emberek közül egy kormányravalót, hogy ideiglenesen vállalják el az ország dolgaiban való döntéshozatalt, és az is sokkal jobb lesz. És ez nem valószínű, nem talán, hanem biztos.
Olyanokat meg inkább ne mondjál, hogy a „ha öncél, akkor rendszer állapota… többnyire romlik”. Mi az hogy öncél? Kinek az öncélja? A célé? Ez hülyeség, a célnak nincs célja. Akkor a rendszeré? Annak sincs, célokat csak élőlények generálhatnak. Akkor… a zembereké? Melyik zembereké? Az ellenzéki politikusoké? Igen, talált, süllyed: Tényleg, őnekik van egy ilyen „öncéljuk” hogy hatalomra kerüljenek. Eléggé nagy, de remélhetőleg nem kizárólagos részben, önös érdekek által vezéreltetve van ilyen céljuk. Hogy mik vannak, ugye…? És még kinek lehet ilyen öncélja? A népzembereknek? Igen nekik is lehet ilyenjük. Hiszen az az önös érdekük, hogy ne éhezzenek, és fázzanak már végre. (Apró pók: Ti itten, magatokat entellektüelnek tartó okos emberek hallottatok- e már arról a faktumról, hogy odakünn a külvilágban a zemberek nek egy igen jelentős hányada most éhezik, és fázik – és ezt az állapotát nagymértékben ennek az Orbán rezsimnek köszönheti? Újdonságot mondtam?) Szóval, most akkor ezzel az „öncéllal” mit mondtunk? Ebből most kiderült valami „érdekesség”, valami új, valami, amit nem tudtunk?
No jó… nem akarlak én cikizni téged kedves Pászttörperc, de néha a te hozzászólásaid is ugyanannyira el vannak szállva a valóságtól, mint ahogy itt sokaké. Csak neked az a szerencséd, hogy kevesebbet írsz. 😉
@ipartelep: Számotokra, választóxámára öncél. Ez az „öncél” azt jelenti, hogy nem akartok, nem követeltek és nem vártok el semmi mást az aktuálisan regnáló kormányleváltásán kívül. Tehát azt nem valamilyen egyéb, önálló cél érdekében akarjátok leváltani, hanem mert úgy vélitek, hogy pusztán a leváltástól jobb lesz. aztán éppen ezért nem is kaptok semmit a leváltáson kívül, és ettől a „pusztán” leváltástól rosszabb lesz.
Na jó… nem akarlak és Téged cikizni, kedves ipartelep, de hát úgy látszik, valakinek el kellett már magyaráznia, mit jelentenek oly szép nyelvünk egyes szavai, és nekem jutott a feladat…
Abban persze maradéktalanul igazad van, hogy akár a véletlengenerátor, akár az utcán sétálók véletlenszerű csoportja szinte biztosan kevésbé lenne rossz, de ezek csak vágyálmok: a gyakorlatban az „ellentábor” a Fidesz stb.-hez hasonló tempóban kontraszelektálódó ÉS egyúttal elhasználódó figurái kerülnek így hatalomra. Szóval, jól lenne, ha minősítgetés helyett vitatkozni próbálnál.
Ebben e helyzetben vitathatod:
1. azt az állításomat, hogy a „puszta” leváltások (1998, 2002, 2010) eredményeként mindig elődjénél rosszabb kormány alakult;
2. azt az állításomat, hogy erre most is jelentős az esély (itt hadd hívjam fel Nb. figyelmedet arra a számomra relevánsnak tűnő tényre, hogy Orbán legalább fiatalon okos volt; Mesterházy viszont közönségesen és árnyalatlanul buta).
@Pásztörperc:
„1. azt az állításomat, hogy a „puszta” leváltások (1998, 2002, 2010) eredményeként mindig elődjénél rosszabb kormány alakult;”
Egy három elemű mintán kimutatni vélt korreláció alapján rögtön ok-okozati összefüggésre következtetni, sőt, azt magától értetődőnek tekinteni? Ez nevetséges. Matolcsy-tempó.
2. „azt az állításomat, hogy erre most is jelentős az esély”
Erre természetesen nincsen jelentős esély. Erre az esély csak azok számára tűnik jelentősnek, akik képtelenek árnyalatokat látni, és ezért pl. nem látják a nagyon rossz és a katasztrofálisan rossz közötti különbséget, hogy egyéb árnyalatokról ne is beszéljünk. Az ilyen emberek valójában az Állampárt aktív vagy passzív támogatói.
Egyébként a magyar politikai bulvár egyik legsekélyesebb és legostobább közhelye az állítólagos „valami ellen szavazás” elleni küzdelem. Ez a vulgárpolitika Coelho-idézete. Na jó, persze ez nem igaz, annál sokkal rosszabb. 🙂
@Pásztörperc: Ezek szerint 1990-ben, 1994-ben és 2006-ban az elődjénél jobb kormány jött létre?
@Pásztörperc: „Számotokra, választóxámára öncél. Ez az „öncél” azt jelenti, hogy nem akartok, nem követeltek és nem vártok el semmi mást az aktuálisan regnáló kormányleváltásán kívül.”
Ezt én mérhetetlenül arrogáns és lenéző kijelentésnek tartom.
kezdve azon, hogy semmilyen pártalakulatnak, politikai erőnek nem adnék a kezébe ilyen pártállami hatalmat, mint amilyet orbán – visszaélve a vabank alapon szerzett kétharmadával – kiépített.
Amit egy új új kormánytól én elvárnék, az a jogállamiság helyreállítása.
Visszaadni a teljes jogkörét (ezáltal saját hatalmát korlátozva) az Alkotmánybíróságnak, plurális, paritásos alapú médiahatóságot, kizárni a pártkatonákat a Számvevőszékből, az ügyészségből, visszaállítani a bíróságok függetlenségét veszélyeztető berendezkedést, többpárti választási bizottságot, független köztársasági elnököt (párttagság kizáró ok itt is), helyreállítani az önkormányzatiságot, rendezni a felsőoktatást (nem ingyenessé tenni), megszüntetni az egykulcsos adórendszert, megváltoztatni a közbeszerzési szabályokat, szabályozni az állami vállalatok és érdekeltségek mecenatúra/támogatási lehetőségeit, eltörölni és kizárni a visszamenőleges hatályú törvénykezést, eltörölni és megsemmisíteni az egyéni képviselői indítványok cinikus joggal való visszaélési gyakorlatát, átláthatóvá tenni a pártfinanszírozást, eltörölni ezt a pártos választási törvényt és ha itt ülnék (nem kéne színházba indulnom) még vagy egy tucat javaslatot, amit közjogi csomagokban és tervezetekben olvashatnál, már ha utánuk néztél volna…
@Pásztörperc: Ajjaj, kedves Pásztörperc baj van. Zavarba hoztál. Mindig így járok, amikor a vitapartnerem önmagának (is) ellentmond, hiszen én olyankor nem tudom, hogy melyik véleményével vitatkozzam, az A-val, vagy a nem A-val. De persze afelől nincs kétségem, hogy ezt a kis szemantikai, és kommunikációs zavart te a következő hozzászólásodban majd jól meg- és kimagyarázod. De én addig is kérdeznék:
Azzal nem sok gond van, hogy te egy „cél”-t (nevezetesen: váltsuk le a fideszt) „öncél”-nak neveztél ki. Persze nyilván azért nevezted így, hogy már a megnevezéssel is pejoratív színezetet adj neki, hiszen ugye egy „öncél”, az milyen snassz, önmagáért való dolog már, a nemes „cél”-hoz képest. De ez csak hangulatkeltés, a tartalmat nem érinti. A tartalom pedig az, hogy akár „ön”-el, akár „ön” nélkül tételezzük a célt, az (a cél) valóban sok embernél az, és annyi, hogy a fideszt úgy kell kirúgni ebből a bazárból, hogy soha vissza ne találjanak. Erről mondtuk mi azt (vagyis egy helyen te is), hogy ha fidesz helyett véletlengenerátor, vagy utcai kiválasztottak lennének, akkor az jobb lenne mint a fidesz. És ezen a ponton örültem is, hogy milyen igazunk van nekünk kettőnknek. Csak aztán meg megint előszedted azt az általad felfedezett törvényszerűséget, hogy ha csak leváltják a kormányt, akkor (azért, attól) mindig rosszabb kormányzat alakult meg.
És én most nem is tudom, hogy miről beszéljek. Egyrészt ugye itt ez a zavarba ejtő önellentmondásod (amit nyilván kimagyarázol), másrészt itt van a mi közös jóslásunk (amiben megegyeztünk – hogy a fidesz helyett még a véletlengenerátor is jobb lennne), harmadrészt a te induktív következtetésed (3 példa alapján – hogyaszondja, akkor mindig rosszabb lett.) Azért nem tudok miről beszélni, mert túl sok mindenről kellene egyszerre. Kellene a politikai jóslásokat megalapozó ismeretekről. Az indukció természetéről, különös tekintettel a következtetés megbízhatóságára. És kellene mindezek alapjairól, bizonyos fogalmak jelentéseiről, még sokkal többet, hiszen ha már a fogalmakat is eltérően értjük ugye, akkor miről beszélünk? (Ezért is vagyok hálás, hogy a második bekezdésedben olyan szépen elmagyaráztad a használt fogalmak jelentéseit.)
De mindez egy egész estés program lenne, és semmi kedvem hozzá. Még talán meg sem győznélek vele, sőt, lehet, hogy újabb szómagyarázatokra késztetnélek, miáltal neked is csak felesleges munkát adnék. Nem hiányzik ez nekünk, igaz? Inkább pihenjünk, lazítsunk, és vegyük ezt szórakozásnak. Annál is inkább, mert szerintem mi még mindig egy oldalon állunk politikailag, már ha merőben árnyalatlan módon most csak két oldalt tételezünk. Béke, kedves Pásztörperc.
@szempontpuska: „Ezt én mérhetetlenül arrogáns és lenéző kijelentésnek tartom.”
Elpocsékolod a jelzőidet. Mit fogsz majd mondani akkor, ha én is kijelentek itt valamiket? 🙂
@maroz: hogy ez csak egy szokásos maroz megszólalás.
@oooOOO: Értem, tehát ideje lenne megújulnom. 🙂