Megalapozott
Eredeti szerző: Kettes
A Költségvetési Tanács 2:1 arányban megalapozottnak találta a 2012. évi költségvetés tervezetét.
A Költségvetési Tanács szakmai tekintélye azon a napon szűnt meg, amikor Orbán benyomta két ölebét, Járai Zsigmondot és Domokos Lászlót, és ezzel kétharmados többséget biztosított magának a költségvetési vétójog gyakorlásában. A két úriember szakmai pályafutásáról sok jót nem lehet elmondani. Járai 1998 és 2007 között közepes pénzügyminiszter és pocsék jegybankelnök volt Orbán Viktor kegyéből. Jegybankelnökként héjaként tartották számon, a közgazdasági irodalomban a magasan tartott alapkamat és a devizahitelezés elfutása közötti összefüggés fel nem ismerése fűződik a nevéhez. A Lex Haverok országában ő az egyetlen olyan Haver, akinek a lexe — ami az általa képviselt CIG Biztosítót mentesítette volna a biztosítói különadó alól — még parlamenti szakaszban megbukott a közvélemény nyomására. Karrierjének mélypontja az volt, amikor a 29 hitvalló közgazdász élén egy politikai kiáltványban rossz irányba vivőnek nevezte a 2010-es költségvetés tervezetét, mert az véletlenül nem a Fidesz — mostanra látványosan megbukott — gazdasági programját próbálta megvalósítani.
Domokos László szakmai karrierjéről nincs mit tudni. Neki csak botrányai voltak. Országgyűlési képviselőként lakhatási költségtérítést vett fel az előző ciklusban, noha volt lakása Budapesten. Szakmailag alkalmatlan, morálisan kihívásokkal küzd, az orbáni humánpolitika szempontjából tehát kiváló káderanyag: így lett az Állami Számvevőszék elnöke. Ez is épp elég baj, de gondoljunk arra, hogy lehetett volna belőle a paksi atomerőmű főmérnöke is. Na ugye.
A Költségvetési Tanács harmadik tagja Simor András, az MNB elnöke, off-shore lovag, az ingyenebédről szóló közgazdasági ökölszabály másokhoz szigorú, de igazságos atyja, az az ember, akit akkor hibáztatnak, amikor Gyurcsányt valami okból épp nem lehet.
Járai és Domokos szerint a Matolcsy György által beterjesztett költségvetésoid iromány megalapozott.
Annak ellenére, hogy az azt megalapozó törvények még nem születtek meg. Annak ellenére, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium rendszeresen talál több tíz milliárdos nagyságrendű hibákat az Excel-tábláiban, amik miatt most már naponta újabb és újabb adóemeléseket és -kulcsokat jelentenek be, minden egyes alkalommal elkerülhetetlen és megalázó vesszőfutásra kárhoztatva a kormányzati kommunikációs gépezetet. Annak ellenére, hogy Matolcsy unortodox gazdaságpolitikája úgy állt bele a földbe, hogy valójában fel sem szállt soha. Annak ellenére, hogy Matolcsy eddigi track recordja csak nem teljesült költségvetéseket tartalmaz, amelyekből még a legutolsó pillanatban is ki tudnak esni tízmilliárdos meglepetések. Annak ellenére, hogy nincs egyetlen olyan makroadat, amit az elmúlt egy évben a pénzügyi kormányzat csak hozzávetőlegesen is eltalált volna. Mindez kevés volt Járainak ahhoz, hogy kétségei támadjanak a költségvetési javaslat megalapozottságát illetően.
Járai egyetértett a kormány által előterjesztett javaslatban foglalt eheti makroszámokkal. A múlt hetiekkel is egyetértett, és a jövő hetiekkel is egyet fog érteni, és azzal is egyet fog érteni, amikor Matolcsy végül meghaladni való ortodoxiának fogja kikiáltani a makroszámok előrejelzésének gyakorlatát.
Hogy Domokosnak mi a véleménye a költségvetésről, azt a kutya sem kérdezte.
Ez a két rosszéletű pártribi úgy alkotott véleményt a költségvetési javaslatról, hogy nyilvánvalóan egy darab adatot sem számoltak ki. Ezt azért merem nagy biztonsággal kijelenteni, mert Járai szíves közrehatásával Orbán Viktor tavaly szétzavarta a Költségvetési Tanács Titkárságát az összes szemüveges, számológépes matekszakkörös geek-kel együtt. Járai szerint ezt a feladatot úgy is elvégzi majd az MNB apparátusa. Erre ugyan nem kötelezi törvény az MNB-t, de azért elvégezték a számítást, és megállapították, hogy nem stimmelnek sem a makrofeltételezések, sem a bejelentett intézkedések várható költségvetési hatásai.
Így aztán Járai kénytelen volt figyelmen kívül hagyni az MNB apparátusának észrevételeit. A költségvetés megalapozottságáról szóló véleményét kizárólag a szakmai intuíciójára, politikai éleslátására és közgazdasági jóstehetségére alapozta.
„Optimistának látszik a tervezet a beruházások és foglalkoztatottság tekintetében, de a kitűzött számok nem elérhetetlenek. Ehhez többek között bizalomnövelő intézkedésekre lenne szükség” — mondta Járai, és nem a saját lemondására gondolt.
Mondott ennél viccesebbet is: „Az is kockázatot hordoz, hogy az adóbevételek lehet, hogy a tervezetthez képest kisebbek lesznek.” Két évvel ezelőtt, amikor a Bajnai-kormány költségvetéséről azt állította, hogy felültervezték a bevételeket, felszólította az Országgyűlést, hogy ne szavazza meg a tervezetet. Most egyedül is megvétózhatná a költségvetést, amiben szerinte is alultervezték a hiányt, ehelyett megalapozottnak nevezi.
Járai így folytatja: „Ezért a KT azt javasolta, esetleg az eddigiekhez képest más adók bevezetésén is el lehetne gondolkodnia a kormánynak”. Két évvel ezelőtt azért hibáztatta a költségvetési tervezetet, mert az úgymond nem segítette a magyar vállalkozások versenyképességének javítását. Abban a költségvetésben csökkentették a bérjárulékokat és a vállalkozásokat terhelő adókat, ebben viszont emelik őket. Azt „rossz irányba vivőnek” nevezte, ezt „megalapozottnak”. Annak gyengeségként rótta fel a tervezési bizonytalanságot, ennél természetesnek nevezte.
Hogy Járai és Domokos el fogja fogadni Matolcsy költségvetési tervét, afelől senkinek nem volt kétsége. Fel sem merülhetett, hogy visszadobják arra hivatkozva, hogy nevetségesen kevés időt kaptak a tanulmányozására, hogy elégtelen a Tanács kapacitása ekkora anyag felelős véleményezésére, vagy hogy a tervezetet kinyomtatni sem érdemes, mert jövő csütörtökre már az alapfeltételezéseit is átírják. A szakmai közvélemény előre beárazta a Költségvetési Tanács véleményét, és ennek a véleménynek nem ad több hitelt, mint bármelyik párttestületnek vagy kormányszervnek.
„Ne kérdezzék, hogy ki szavazott ellene, már úgyis megírták előre” — mondta Járai sértődötten az újságíróknak.
<
p style=”text-align: justify”>Ahogy a vicc tartja: „Azt, hogy mi vagy, már tisztáztuk. Már csak az áron vitatkozunk.”
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16521828-6ae37bd30f953' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16521828&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16521828-6ae37bd30f953&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16521828-6ae37bd30f953' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
@jotunder:
Ez a kockázatról dolog nem igazán így van, ahogyan ezt írtad.
@iii: abban nem volt semmi, ami nagyon durván váratlan lett volna. Akkor ébredt rá a minket finanszírozó világ, hogy itt valami nagyon nem úgy van, ahogy más kke országban. volt egy spekulatív támadás, ki kellett rázni a shortosokat. Megtörtént, ennyi. Ha ez lett volna a legkellemetlenebb történet a 2000-es években, összetenném a két kezem. A válságkezelés sosem fáklyásmenet.
@Kettes: „Magyarországot egy kulturális attitűdje ejtette csapdába: az emberek a racionálison túl ragaszkodnak a lakástulajdonhoz.” Aminek egyik újabb jele, hogy most is tízezrek készülnek likvid megtakarításaikat (meg egy kis újabb hitelt) illikvid és nyomott árú ingatlanba ölni, lemondva az előbbiből származó jövedelemről is.
Viszont Huth elvtárs feltalálta a fából vaskarikát, és elég jól alkalmazza is.
http://www.magyarhirlap.hu/velemeny/a_fomagus_szamologepe_.html
Az a fincsi az egészben, hogy
„A közgazdászokon kívül lassan minden értelmes ember számára nyilvánvalóvá válik, hogy a klasszikus közgazdaságtan megbukott. Nem létezik az a számrendszer, amelyre felépítették a második világháború utáni nyugati piacgazdaságot, és amit mi kényszerűen és még jobban lerontva átvettünk a rendszerváltozás éveiben. Így aki aszerint számol, az előbb-utóbb orra esik.”
Majd a végén oda lyukad ki, hogy kéne végre valaki Matolcsy fölé, aki aszerint számol… 🙂
„Pedig egy jó eszme nem bukhat meg csak azért, mert a főmágusnak elromlott a számológépe. A mellébeszélés és a visszatáncolás helyett egyetlen megoldás létezik: a miniszterelnök úr tegyen egy realistát az idealista mellé! Azaz a nemzetgazdasági minisztert felügyelje egy pénzügyminiszter, mint minden normális országban.”
Gergőke, te egyszerűen hülye vagy, illetve azért annyira nem, hogy ne legyen a konklúzióban igazad, (lassan, nagyon lassan még te is észreveszed, hogy idealista=elmebeteg a jobbkéz) csak épp még ezt is úgy sikerül megírni, hogy kikandikáljon a butaságod.
@pancho_sanza: A bankok is tudnak hitelt felvenni, onnan, ahonnan a legolcsóbban kapják. Euróban, jenben, svájci frankban. Ezt azután tovább hitelezik. Törleszteniük a felvett devizában kell, tehát az elszámolást is ebben vezetik.
Ha a forint lenne a tartalékvaluta, amivel tele van a bankok trezorja, akkor az alapkamat alacsony lenne, és vinnék a forintot, mintha ingyen adnánk (mint a CHF-et).
@MikeBoy: miért lett volna átháthatatlan ? minden pillanatban ismert volt. másfelől… Matolcsy még 2009-ben is arról beszélt, hogy a bürokrácia leépítésével hét százalékos gazdaságnövekedést lehetne elérni. ha valaki ezt 2003-ban elhiszi, akkor komplett kretén ha nem a devizahitelezést választja. itt a magyar és a svájci gazdaság közötti növekedés különbségre is fogadsz. ha te azt mondod, hogy hülyére fogjuk verni őket, azt is mondod, hogy a frank vélhetően GYENGÜLNI fog a forinttal szemben. egyébként 2003-ban sőt még 2006-ban is arra fogadott mindenki, hogy Magyarországon lehet komoly gazdasági növekedét produkálni. ha nincs a világgazdasági összeomlás, akkor ez ilyen formában nem történhetett volna meg. a svájcii jegybank sem hitt a világgazdasági összeomlásban, Bernanke sem hitt, Roubini pedig sok olyasmit is jósolt ami nem jött be, és Taleb is. Lengyel László húsz éve jósol egy hatalmas politikai földrengést Magyarországon, egyszer bejön, akkor körbe fog járni, hogy ő egy látnok.
@MikeBoy: hanem hogy…Nassim Talebnak van egy kicsit nagyképű, de elég vicces cikke a fat tail kockázatokról, nem tudományos szenzáció, de azt is érdemes megnézni. amiben Extremistanról és Mediocristanról ír.
Ilyenek miatt is kész Pécs a hatalmas tüntetésekre és az új választásokra!
Óriási botrányt kavart, amiért 15 éves hagyománynak hátat fordítva a pécsi önkormányzat a kisebbségek bevonása nélkül adományozott oda nemzetiségi díjat. A helyzet kusza és fonák lett, mert tizennégy éven keresztül ugyanazon a módon választották ki az erre érdemes embert: maguknak a pécsi kisebbségeknek a bevonásával. A helyzet pont olyan, mint ha egy Szlovákiában élő magyarnak szlovákok ítélnének oda díjat az ottani magyarok megkérdezése nélkül, mondjuk a magyarság érdekében végzett tevékenysége elismeréseként. Könnyű elképzelni, hogy a magyar, főleg jobboldali média micsoda díszmagyarozásba kezdene azonnal.
Támogasd a tüntetőket!
@MikeBoy: Csak éppen nem lehet utasítani az MNB-t, hogy nyomtasson még forintot (ahogy a későbbi MIÉP bölcs vezére javasolta 20 évvel ezelőtt). Ez egyben válaszom a hitelezés alapelveire vonatkozó kérdésedre is.
@jotunder:
Nem tudom, hogy mire írod azt, hogy átláthatatlan.
Ami biztos, hogy Svájcot lekőrözzük gazdasági növekedésben, ahhoz csak tapsolni tudok. Svájcnak van a világ egyik legerősebb gazdasága.
Sajnos itt nem a százalékoról van szó, mert a svájci egy főre jutó GDP 5x annyi mint a mienk. Tehát, ha 1%-kal bővül azt nekünk 5% felett kell kompenzálni.
Túl sok volt itt a politika és kevés a közgazdász szakma. Elhiszem, hogy lehet itt nagy növekedéseket vízionálni, de ahhoz nagyon sokat kell tenni is.
@egyenlítő:
Nézz utána a hitelezésnek kérlek, mert szemmel láthatóan nem vagy vele tisztában. Hitelezéskor a bankok nem 1:1-ben a betéteket helyezik ki, ahogy az ominózus mondatodból következne.
@MikeBoy: Svájc nagyon fejlett ország, de négy százalékos gazdasági növekedés ott húsz éve nem volt. Az átlagos növekedés biztosan kettő százalék alatt volt a válságig, és röviddel a devizahitelek felvétele után Svájcban recesszió volt. Akkor volt recesszió amikor Magyarországon az öt százalékos gazdasági növekedés mint lehetőség lényegében mindenki által elfogadott volt. Mi az, hogy ha nekik 1 százalékkal bővül azt nekünk 5 százalékkal kell kompenzálni ?? Mert akkor nem csökken a GDP különbség ? És szerinted ez határozza meg hosszútávon az árfolyamot ?
@Grigorij Pantyelejevics: Te, Aki Minden Titkok Tudója vagy! Köszönöm!
De ezt eddig hogy nem vettük észre?
@MikeBoy: Mármint minek nincs alapja? Hogy a kamattámogatást a külföld felé történő eladósodásból finanszírozta volna az állam? És hogy ugyanaz állította volna meg az eladósodást, ami amúgy is megállította: az államcsőd kézzelfogható közelsége?
„Mert, ha megmaradt volna az Ft hitel állami támogatása, az be lett volna legalább tervezve a költségvetésbe. ” Na és? Amíg léteztek manyupok, addig a majdani nyugdíjkiadások miatti majdani adósság jelenértéke be volt tervezve a költségvetésbe. Ezt a magyar politikus – és nyomában az egységsugarú magyar választó – úgy fordítja le, hogy a manyup-rendszer eladósította az államot, tehát a manyup rendszert fel kell számolni és máris csökkent az adósság. Mert amit nem látok, az nincs.
Ha felelőtlen a politika, akkor leszarja, hogy az adósság implicit vagy explicit, és addig költ, amíg azt nem mondják neki a hitelezők, hogy záróra.
@jotunder: Nem hibáztatom az embereket a devizahiteleik miatt. Orbán is devizában adósodott el, Oszkó is, és a magyar állam is. Ez egy csapda volt, amibe nehéz volt nem belesétálni.
@Kettes: én is így gondolom.
@jotunder:
Ez is! Szerinted mi határozza meg?
Sajnos más tényezők is vannak. Pl. tudsz GDP növekedést generálni a jövő terhére (no ilyet Svájc nem tesz, mert nincs rá szüksége), erre szép példa a támogatott Ft hitelek, ami ugye felpörgette az építő iparágat. No de ez csökkenést okoz később. Most meg már katasztrófát a devizaválságunk miatt.
Ez a mindenki által elfogadott 5% érthetetlen. Maximum egy lehetséges opció. De már az előbb is írtam, hogy 1-2 év nem számít.
És mégyegyszer: Svájc nem nagyon fejlett, övék a világ egyik legerősebb gazdasága.
Visszatérve a kérdésedre. A válaszom igen. Ha %-ban azonosan nő a mi és Svájc gazdasága, akkor hosszútávon ceteris paribus (más tényezők állandók) alig jársz jobban a frankhitellel, mint a Ft-tal.
@ob.szerver: „közvéleménykutatások szerint a kétharmad ma is meglenne, és a legnépszerűbb politikus Orbán Viktor.”
Minek is a kétharmada? Olyankor, amikor a közvélemény kutat „ások” szerint is a szavazóképesek csaknem fele a bizonytalanok között landolt?
Mikor a „legnépszerűbb” politikus is csak 38 %-ot tud felmutatni? És amikor ez a politikus még soha a büdös életben nem volt „ilyen” népszerű (jelenti ilyen népszerűségi mélységben)?
@Kettes:
Annak nincs alapja, hoigy adminisztratív eszközökkel nem lehetett volna beavatkozni. Persze kérdés mit értesz ez alatt, de a politika simán beavatkozhatott volna.
Persze, ha a politikusok így is úgy is amúgy is hülyék, akkor minegy.
De azért egy költségvetést mégiscsak meg kell tervezni.
És ha a kamttámogatás a GDP kb. 1%-a, akkor azt be kell tervezni minden évben és nem 10 év után szabadul ránk egyszerre és összegyűlve, mikor elszabadul az árfolyam.
@MikeBoy: Tökmindegy (majdnem) milyen Svájc gazdasága. Egyébként a GDP-t (nem az egy főre jutót!) tekintve nem nyom sokat a latban. A CHF erősségét az adja, hogy hisznek benne, hiszik, hogy megtartja az értékét, az átválthatóságát. Ha ez a hit megrendül, a frank összeomlik. Ez sem kizárt, más befektetési eszközökkel (ingatlan, részvény), devizákkal már megtörtént.
@MikeBoy: 2010. július 1-jével megtiltották, hogy a devizaalapú hitelek jelzálogfedezetét bejegyezzék a földhivatalok. Ez egy tetszetős adminisztratív intézkedésnek tűnik, ami hatékonyan képes megelőzni a devizában történő hitelfelvételt, nem?
Nem. Először is, a deviza alapú fogyasztási hiteleket nem akadályozza meg. Másodszor teljesen nyilvánvaló, hogy ellentmond a tőke szabad áramlása elvének, ezért eljárást indít ellenünk az EU (már indított is). Harmadszor: az intézkedés nagyjából fél évvel azután lépett hatályba, hogy gyakorlatilag leállt a devizaalapú lakáshitelezés Magyarországon, mert sem a bankok nem akartak ilyen hitelt adni, sem a polgárok felvenni. Az intézkedés a semmit akadályozta meg, és mivel nem történt semmi, ezt elnevezték „eredménynek”.
Ezen kívül nem láttam értelmes ötletet adminisztratív intézkedésre. Te tudsz valamit?
@MikeBoy: Itt mindenki nagy növekedést vizionált, nem csak Matolcsy. A CEMI, Oszkó és a Reformszövetség, Bajnai, Heim Péter (még 2009 elején is), Csaba László nagyjából mindenki azt mondta, hogy egy kiadásoldali reform és egy kis adó- és szociális ellátáscsökkentés azonnal 4%-ra emeli a potenciális növekedést. Ez még nem hét, de azért elég szép szám.
Az erkölcsi hulla!
Hogyan szerezte meg Orbán a teljhatalmat?
1. Nem ismerte el, 2002.ben sem és 2006-ban sem a vereséget. Nem fogadta el a demokratikus választási rendszert. Ez ellen használta föl a titokban megszerzett jelentős gazdasági hatalmat. Miközben Medgyesit bankárkormányozta, Gyurcsányt oligarházta.
2. A jelentős parlamenti erőt amivel rendelkezett, arra használta, hogy megakadályozza a szoci kormányokat a gazdasági kiigazítások megvalósításában. Csak olyan törvényt nem kritizált ami kiadásnövekedéssel járt. A többit viszont a leg alpáribb módon a leg mocskosabb hazugságokkal ócsárolta a zembereket ellene uszította, ha ettől sem riadt vissza a kormány akkor népszavazást kezdeményezett.
3. Lejáratta a politikát és a politikusokat. Aki a jobboldalról nem állt mellé, azt ellehetetlenítette. A Baloldali és liberális politikusokat gátlástalanul becsmérelte, hazug módon a zemberek ellenségének állította be, a minimális tiszteletet is megvonta tőlük. (még azt is sikerült elérnie, hogy Gyurcsányt és Bajnait is harácsolónak állítsa be, akik a Miniszterelnöki munkájukért egy forintot sem vettek föl.
4. Mind ezeket a mértékadó értelmiségiek jelentős része érzéketlenül, kajánul nézte.
A zorbán kormány pedig, ha nem akarja saját méretes baklövéseit (hazugságait) elismerni, kénytelen lesz még nagyobbat mondani,(hazudni) még kiszámíthatatlanabbá válni, még több dolgot saját hatáskörbe vonni (ellopni). Az új szakzsargonnal (hazugsággal) élve: „tovább gyorsítani az ország újjáépítését.”
@MikeBoy: „a politika simán beavatkozhatott volna”. Úgy, ahogy Keynes megmondta. Ha jól fut a gazdaság, az állam takarékoskodjon, ha válság van, szórja a pénzt. Ez egyébként már a Bibliában is benne van (hét bő, hét szűk esztendő), csak éppen a fáraóknak nem kellett foglalkozniuk az újraválasztásukkal (2006: 14. havi nyugdíj, 5. metró ígérete, ÁFA csökkentés), vagy éppen a lakáshitel-támogatás, minimálbér, közalkalmazotti bér emelés 2002 előtt. A politikusok jelszava nem az, mint a Starkoknak (a Trónok harcában): „Jön a tél!”
@egyenlítő:
Önmagadnak mondtál kicsit ellent.
Abban igazad van, hogy az árfolyamok gyakran a jövőt árazzák.
De mi az esélye annak, hogy a svájci gazdaság hitelvesztést szenved el, amikor 100 éve abszolút stabil, szinte független a külső hatásoktól, szintén stabilan növekszik és a legnagyobb gondja az szokott lenni, hogy a pénze túl erős.
Most állítsuk ezzel szembe saját gazdaságunkat? :-)))
@1 db Magyarország:
Bazdmeg, még kormányon sem láttam felelősen gondolkodót…
@Jankove: Nem tünt el az ország vagyona, csak gazdát cserélt! Megtalálod azt teljes egészében a Demján, Csányi, Leisztinger, és társainál, magánvagyonként!
@Kettes:
Igen tudok.
1.
Nem kellett volna mást tenni, mint meghatározni azt, hogy minden bank csakis a fedezet mértékééig kártalaníthatja magát, ha a hiteles bedől.
Ez esetben a bankok automatikusan figyelembevették volna az árfolyamkockázatot és a hitelfedezethez igazították volna a hitel nagyságát.
Indoklás egyszerű: nem kerülhet fedezet nélküli pénz a gazdaságba.
Most kb. 1000 Mrd Ft van a magyar gazdaságban fedezet nélkül adevizahitelek miatt.
2. PSZÁF-nak több jogot ahhoz, hogy ellenőrizze a banki termékeket és visszadobja, ha kell. Nonszensz, hogy egy banki ügyintéző sem képes elmaygarázni egy hitelt pontosan, mert oylan bonyolult és átláthatalnul van összerakva.
3. Majd jésőbb, mert mennem kell… 🙂
@Kettes: Devizahitelezésről írod: „Ez egy csapda volt, amibe nehéz volt nem belesétálni.”. Ezzel egyet értek, viszont felmerül bennem a kérdés, hogy tudatosan felállított csapda avagy „így alakult”?
@Kettes: „Nem baszogattam Járait a magas alapkamatért.”
Pedig kellett volna. Járait rühellem. A legtöbb politikusunk csak egyszerűen buta vagy fontosabbnak tartja a szavazatvásárló osztogatást (ami hiába káros, bizonyos szempontból védhető, mert nincs „szíve” megnyirbálni a juttatásokat stb.), de Járai jól látható módon betartott az országnak, kaján mosollyal. (Figyeljetek jobbosok, nem azt mondom, hogy a baloldal szuperül kormányzott akkoriban, a fő felelősség az övék. De Járai még inkább rátett egy lapáttal az elkúrásra.)
Memóriafrissítés:
index.hu/gazdasag/magyar/forint031128/
„Dilettáns döntést hoztak az MNB-ben – fakadt ki a Cashline tulajdonosa Albrecht Ottó, aki szerint az elmúlt 15 év legrosszabb döntését hozta meg most a jegybank: a 300 bázispontos kamatemeléssel egy dél-amerikai ország szintjére süllyesztette le hazánkat.”
belfold.ma.hu/tart/rcikk/a/0/23436/1
Követelik Járai Zsigmond lemondását (köztük Széles Gábor; bizony, hogy változnak az idők…)
Ja, és ugye emlékszünk még rá, hogy Járainak pénzügyminiszter korában az alultervezett infláció volt a kedvenc játékszere, jegybankelnökként meg héja volt…
@T-101: nem is tudom szánalmas-e vagy inkább megdöbbentő, hogy a hasonló megnyilvánulásokhoz a szociknak erős 7 év, néhány hülyenépszavazás meg egy valódi válság kellett. végül is attól függ honnan nézzük, de ha így haladunk nagyon hamar feléljük ezt a kevés kis pártocskánkat. azok meg az országot, de hát így megy ez.
amúgy ennyi erővel, ahogy ezek kormányoznak, simán jöhetne majd a Jedi párt is vagy valami hasonló, velük legalább ott lenne az Erő. már jobban állnánk.
@MikeBoy: A CHF addig erős, amíg mindenki elhiszi, hogy az „alpesi valutában” levő pénze bármikor átváltható. Ha ez a hit megrendül, a CHF összeomlik. Pontosan ez történt a távol-keleti és az amerikai ingatlanválság idején.
@A szerelő: Ez nem csapda volt, hanem a „természeti környezet” változása, amihez lehet alkalmazkodni, lehet elvándorolni és lehet belepusztulni. Olyan, mint a földrengés, vagy a duna-parti földcsuszamlások. Aki számít a földrengésre, többet költ a betonvasalásra. Aki távol marad a veszélyes helyektől, nem élvezheti a szép kilátást. Ugyanakkor nem tudjuk, hogy a földrengés, vagy a földcsuszamlás bekövetkezik-e az életünkben.
@MikeBoy: „Nem kellett volna mást tenni, mint meghatározni azt, hogy minden bank csakis a fedezet mértékééig kártalaníthatja magát, ha a hiteles bedől.”
Ebben az esetben a bankoknak automatikusan vissza kellett volna követelni a teljes fennálló tartozást, amikor leül az ingatlanpiac és esnek az árak, éppen, mint egy autóbaleset (ne adj isten, totálkár) után. Akár tudja fizetni az adós a részleteket, akár nem. Ez is egy érdekes helyzet lenne.
hehe
@egyenlítő:
Hagyjuk ezt a CHF addig erős dolgot. Ez itt nem hit kérdés…
Az meg hogy az ingatlanválságot ebbe belekeverted ne haragudj, de a teljes tájékozatlanság jele lassan.
Az ingatlanválság oka az volt, hogy több ezer milliárd dollárnyi fedezetlen és brutál kockázatú hitelt sikerült a világgazdaságba pumpálni.
Svájcnak ilyen dolgokhoz semmi köze.
@egyenlítő: A bankok nem követelhették volna vissza a teljes fennálló tartozást, mivel a kockázati felmérést végeztek, melynek díját ráterhelték az ügyfélre. A közjegyző által hitelesített szerződés megkötötte az ő kezüket is.
A fedezet mértékéig való kártalanítás jogilag is támadhatatlan lett volna. Tény, azzal nem lehet Debrecen és más Fideszes városok adósságát államadóssággá konvertálni, ezért inkább a végtörlesztési törvényt hozták meg.
@egyenlítő:
Mondom, ha bedől…az-az nem fizet. Nincs visszakövetelési jog.
És nem visszamenőleg. Eleve minden hitel felvételénél így kellene eljárni, ennyi.
Nem utólag vagyok okos, mikor már nincs segítség.
Egyébként ez a megoldás még most is jobb lenne annál mint amit eddig halottunk.
A bankok hitelkihelyezését szabályozni kell. Az élet bizonyította, ha ez nincs meg, akkor a versenyben elkezdenek minél kockázatosabb hiteleket a piacra dobni, aztán az egésznek válság a vége.
Nem kellenek csodák. Csak olyan szabályok, amik a bankokat rákényszerítik arra, hogy foglalkozzanak a kockázatokkal és ne hárítsanak mindent az ügyfelekre.
@MikeBoy: Fedezetnek ott voltak az ingatlanok, amíg hittek az értékükben-értéknövekedésükben.
A CHF-be mit pumpálnak bele? CHF-be, nem pedig a svájci gazdaságba! Esetleg azt hiszed, hogy aki svájci frankot vesz, az a svájci gazdaságba fektet? Valutaspekulációról hallottál-e? Soros György neve ismerős?
@Melee: A fedezet mértékéig való kártalanítás esetén a szerződésbe belekerült volna az, hogy a banknak joga van felmondani a szerződést, ha az ingatlan értéke a tartozás szintje alá csökken. Azt hiszem, ez nyilvánvaló.
A Fidesznek a mai választásokon már semmilyen kétharmadja nem lenne. Az 53%-al csináltak 2/3-ot, most már csak 30% a szavazótáboruk.
Talán megnyernék a választást, de 2/3-uk már nem lenne.
@egyenlítő: Utóirat: utólag előírni a fedezet mértékéig történő kártalanítást, ugyanúgy törvénytelen, mint a 180 Ft-os árfolyamon történő visszafizetés előírása.
@MikeBoy: Akkor évente vehetek egy autót hitelre, összetöröm, és átadom a banknak? Esetleg ötévente felgyújtom a házamat, majd újat építek, persze ismét húszéves lejáratú hitelből?
@egyenlítő:
Most akkor átlépünk egy más dimenzióba, ha az egyik érv megdől?
Mit gondolsz, melyik ország pénzét lehet támadni?
Szerinted a CHF ilyen pénz?
A közel 500 mrd dolláros GDP-s bombaerős gazdaságot megnézem, amikor megtámadják a spekulánsok.
Ugye talán tisztában vagy azzal, hogy ehhez hatalmas short pozíciókat kellene nyitni. Ugye ez jövőbeni eladást jelent.
Nézzük mi történne: Először röhögve bejelentkeznének vételi oldalon azok a bankok akiknek devizahiteleseik vannak.
Svájc még tudomást sem vesz a dologról, de szegény spekulánsok már most is egy nagy rakás pénzt fizetnek azért, hogy pl. kifizessék a 3 millió magyar frank éhségét.
Mondjuk ezek elfogynak (már ez is elég durva). A svájci pénz elkezd gyengülni.
Most a svájci jegybank hírt dobja a piacra.
Ejnye, ejnye gyerekek. Ha nem hagyjátok abba, akkor nézzétek már meg, hogy az államadósság csak 30% és ha ezt felemeljük 50%-ra, akkor 100 mrd dollár extra pénzünk van arra, hogy könnyen megvédjük magunkat. Szerinted sikerülne nekik?
Nyilván nem, mert nincs olyan idióta aki nekimenne a CHF-nek…
@egyenlítő:
Lassan ignorállak sajnos!
Az ilyen okosok ellen találták ki a biztosítást… 😉
Persze amit írsz annak semmi értelme, ugyanis nyereséged nem származik a dologból csakis veszteséged, ha belegondolsz.
Persze a banknak is (habár nem a biztosítás miatt), de nem értem, hogy a lose-lose neked miért jó!
Nézd! Ne csapkodj bele a dolgokba. Tanulj vagy szerezz ismereteket máshogy, de a semmiből nem lesz tudás.
@1 db Magyarország:
„Az ellenzéknek meg pláne nem dolga hogy „felelősen gondolkodjon”, „
Minden politikusnak dolga (lenne), hogy felelősen gondolkodjon. A választók ugyanis pont ezért szavaznak neki bizalmat.
No persze, naivitás, meg pártérdek, meg mi lesz 4 év múlva, bla-bla-bla. Tudom, Magyarországon vagyunk, a politiksok egy része szimplán senkiházi.
@egyenlítő:
„Fedezetnek ott voltak az ingatlanok, amíg hittek az értékükben-értéknövekedésükben.”
Ez nem igaz és megint nem hit kérdés.
Nem az ingatlanok értéknövekedése a lényeg, hanem az , hogy a CHF árfolyama az ingatlanok értéknövekedéséhez képest sokkal jobban nőtt. És ennek megvolt a kockázata.
Vagyis a bank 10 Ft ingatlanra 70 Ft-nyi CHF-et is adott pl.
os az ingatlan még mindig 10 Ft de a CHF meg már 12 Ft. És itt van a baj.
Ha a szabály az lenne, hogy a bank csak ingatlanig kártalanítja magát, akkor ezt a kockázatot figyelembe véve nem adna 70 hitelt, hanem kevesebbet. És sokkal jobban megnézné a fizetőképességet.
@MikeBoy:
1. Ebben az esetben most nem 1 millió devizahiteles család lenne a problémánk, hanem 1 db bedőlt OTP.
2. A Pszáfnak minden szükséges joga megvan ahhoz, hogy visszadobáljon termékeket. Például visszadobálta a jenhiteleket vagy a gépjármű életkoránál tovább tartó lízingtermékeket. De egy jelzáloggal fedezett frankhitel terméken nincs mit visszadobni, az nem bonyolult.
Szerintem te a lényeget nem látod. Az adminisztratív intézkedések csak a felszínt karcolgatják meg. A probléma ott lenn a mélyben az a meggyőződés volt, hogy jár nekünk öröklakás, és ha jár, akkor jut is, bármi áron.
@combo: Ami engem illet, a Medgyessy-kormány laza fiskális politikáját tartom az elmúlt évek egyik meghatározó gazdaságpolitikai hibájának. A jegybank indoklása a kamatemelésre ésszerű volt. Az, hogy ez egybeesett a Fidesz szándékaival – ami megszorításokba szerette volna beleerőltetni a kormányt, anélkül, hogy megszorításokat követelt volna – egy sajnálatos tény, Járai kaján mosolya nemkülönben (nekem abban az évben az éves prémiumom negyede úszott el azon a kamatemelésen), de ettől még az elkúrás genezise 2002/2003-ra tehető.
@1 db Magyarország: Tudod, az úgy volt akkor, mint most: Megyóék el akarták engedni az inflációt egy kicsit, hogy ellensúlyozzák a 100 naposat, amit a Fidesz is lelkesen megszavazott (az MDF nem, de ők ugyi az mszp fiókja voltak, mondta orbán). Na, erre volt a Fidesz válasza: lótüdőt, Járai úr meg emelte az alapkamatot. Mármost rohadtul kíváncsi vagyok, mi jön, mert mindenütt arról beszélnek, hogy ez meg az a kormányintézkedés (pl. növekvő forgalmi adó) hogyan növeli az inflációt, de nem látom azt emlegetni, hogy az MNB majd erre emeli az alapkamatot, merthogy az a kötelessége, hogy irtsa az inflációt. Szóval érdekes lesz. Az új Monetáris Tanáccsal…
@MikeBoy: „…hogy a CHF árfolyama az ingatlanok értéknövekedéséhez képest sokkal jobban nőtt. És ennek megvolt a kockázata.”
Ezt te ilyen jól látod? A hitelekt mindenféle marhaságra felvevők miért nem látták? És egy fél éve még miért érte meg devizában eladósodni, nem forintban?