Megalapozott
Eredeti szerző: Kettes
A Költségvetési Tanács 2:1 arányban megalapozottnak találta a 2012. évi költségvetés tervezetét.
A Költségvetési Tanács szakmai tekintélye azon a napon szűnt meg, amikor Orbán benyomta két ölebét, Járai Zsigmondot és Domokos Lászlót, és ezzel kétharmados többséget biztosított magának a költségvetési vétójog gyakorlásában. A két úriember szakmai pályafutásáról sok jót nem lehet elmondani. Járai 1998 és 2007 között közepes pénzügyminiszter és pocsék jegybankelnök volt Orbán Viktor kegyéből. Jegybankelnökként héjaként tartották számon, a közgazdasági irodalomban a magasan tartott alapkamat és a devizahitelezés elfutása közötti összefüggés fel nem ismerése fűződik a nevéhez. A Lex Haverok országában ő az egyetlen olyan Haver, akinek a lexe — ami az általa képviselt CIG Biztosítót mentesítette volna a biztosítói különadó alól — még parlamenti szakaszban megbukott a közvélemény nyomására. Karrierjének mélypontja az volt, amikor a 29 hitvalló közgazdász élén egy politikai kiáltványban rossz irányba vivőnek nevezte a 2010-es költségvetés tervezetét, mert az véletlenül nem a Fidesz — mostanra látványosan megbukott — gazdasági programját próbálta megvalósítani.
Domokos László szakmai karrierjéről nincs mit tudni. Neki csak botrányai voltak. Országgyűlési képviselőként lakhatási költségtérítést vett fel az előző ciklusban, noha volt lakása Budapesten. Szakmailag alkalmatlan, morálisan kihívásokkal küzd, az orbáni humánpolitika szempontjából tehát kiváló káderanyag: így lett az Állami Számvevőszék elnöke. Ez is épp elég baj, de gondoljunk arra, hogy lehetett volna belőle a paksi atomerőmű főmérnöke is. Na ugye.
A Költségvetési Tanács harmadik tagja Simor András, az MNB elnöke, off-shore lovag, az ingyenebédről szóló közgazdasági ökölszabály másokhoz szigorú, de igazságos atyja, az az ember, akit akkor hibáztatnak, amikor Gyurcsányt valami okból épp nem lehet.
Járai és Domokos szerint a Matolcsy György által beterjesztett költségvetésoid iromány megalapozott.
Annak ellenére, hogy az azt megalapozó törvények még nem születtek meg. Annak ellenére, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium rendszeresen talál több tíz milliárdos nagyságrendű hibákat az Excel-tábláiban, amik miatt most már naponta újabb és újabb adóemeléseket és -kulcsokat jelentenek be, minden egyes alkalommal elkerülhetetlen és megalázó vesszőfutásra kárhoztatva a kormányzati kommunikációs gépezetet. Annak ellenére, hogy Matolcsy unortodox gazdaságpolitikája úgy állt bele a földbe, hogy valójában fel sem szállt soha. Annak ellenére, hogy Matolcsy eddigi track recordja csak nem teljesült költségvetéseket tartalmaz, amelyekből még a legutolsó pillanatban is ki tudnak esni tízmilliárdos meglepetések. Annak ellenére, hogy nincs egyetlen olyan makroadat, amit az elmúlt egy évben a pénzügyi kormányzat csak hozzávetőlegesen is eltalált volna. Mindez kevés volt Járainak ahhoz, hogy kétségei támadjanak a költségvetési javaslat megalapozottságát illetően.
Járai egyetértett a kormány által előterjesztett javaslatban foglalt eheti makroszámokkal. A múlt hetiekkel is egyetértett, és a jövő hetiekkel is egyet fog érteni, és azzal is egyet fog érteni, amikor Matolcsy végül meghaladni való ortodoxiának fogja kikiáltani a makroszámok előrejelzésének gyakorlatát.
Hogy Domokosnak mi a véleménye a költségvetésről, azt a kutya sem kérdezte.
Ez a két rosszéletű pártribi úgy alkotott véleményt a költségvetési javaslatról, hogy nyilvánvalóan egy darab adatot sem számoltak ki. Ezt azért merem nagy biztonsággal kijelenteni, mert Járai szíves közrehatásával Orbán Viktor tavaly szétzavarta a Költségvetési Tanács Titkárságát az összes szemüveges, számológépes matekszakkörös geek-kel együtt. Járai szerint ezt a feladatot úgy is elvégzi majd az MNB apparátusa. Erre ugyan nem kötelezi törvény az MNB-t, de azért elvégezték a számítást, és megállapították, hogy nem stimmelnek sem a makrofeltételezések, sem a bejelentett intézkedések várható költségvetési hatásai.
Így aztán Járai kénytelen volt figyelmen kívül hagyni az MNB apparátusának észrevételeit. A költségvetés megalapozottságáról szóló véleményét kizárólag a szakmai intuíciójára, politikai éleslátására és közgazdasági jóstehetségére alapozta.
„Optimistának látszik a tervezet a beruházások és foglalkoztatottság tekintetében, de a kitűzött számok nem elérhetetlenek. Ehhez többek között bizalomnövelő intézkedésekre lenne szükség” — mondta Járai, és nem a saját lemondására gondolt.
Mondott ennél viccesebbet is: „Az is kockázatot hordoz, hogy az adóbevételek lehet, hogy a tervezetthez képest kisebbek lesznek.” Két évvel ezelőtt, amikor a Bajnai-kormány költségvetéséről azt állította, hogy felültervezték a bevételeket, felszólította az Országgyűlést, hogy ne szavazza meg a tervezetet. Most egyedül is megvétózhatná a költségvetést, amiben szerinte is alultervezték a hiányt, ehelyett megalapozottnak nevezi.
Járai így folytatja: „Ezért a KT azt javasolta, esetleg az eddigiekhez képest más adók bevezetésén is el lehetne gondolkodnia a kormánynak”. Két évvel ezelőtt azért hibáztatta a költségvetési tervezetet, mert az úgymond nem segítette a magyar vállalkozások versenyképességének javítását. Abban a költségvetésben csökkentették a bérjárulékokat és a vállalkozásokat terhelő adókat, ebben viszont emelik őket. Azt „rossz irányba vivőnek” nevezte, ezt „megalapozottnak”. Annak gyengeségként rótta fel a tervezési bizonytalanságot, ennél természetesnek nevezte.
Hogy Járai és Domokos el fogja fogadni Matolcsy költségvetési tervét, afelől senkinek nem volt kétsége. Fel sem merülhetett, hogy visszadobják arra hivatkozva, hogy nevetségesen kevés időt kaptak a tanulmányozására, hogy elégtelen a Tanács kapacitása ekkora anyag felelős véleményezésére, vagy hogy a tervezetet kinyomtatni sem érdemes, mert jövő csütörtökre már az alapfeltételezéseit is átírják. A szakmai közvélemény előre beárazta a Költségvetési Tanács véleményét, és ennek a véleménynek nem ad több hitelt, mint bármelyik párttestületnek vagy kormányszervnek.
„Ne kérdezzék, hogy ki szavazott ellene, már úgyis megírták előre” — mondta Járai sértődötten az újságíróknak.
<
p style=”text-align: justify”>Ahogy a vicc tartja: „Azt, hogy mi vagy, már tisztáztuk. Már csak az áron vitatkozunk.”
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16521828-6ae37100d2781' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16521828&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16521828-6ae37100d2781&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16521828-6ae37100d2781' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
@Kettes:
Milyen esetben?
„De egy jelzáloggal fedezett frankhitel terméken nincs mit visszadobni, az nem bonyolult. „
Dehogy nincs! Mert kockázatos és ha sok van belőle az nemzetgazdasági kockázatot rejt.
PSZÁF feladata többek között:
„az egyes pénzügyi szervezeteket, illetve pénzügyi szektorokat veszélyeztető kockázatok feltárása, preventív intézkedéseivel azok hatékony megelőzése, a már kialakult kockázatok csökkentése, illetve felszámolása,”
A devizahitel, főleg ebben a nagyságrendben kockázatos volt, amit nem hagyhatott volna a PSZÁF, de a banklobbi erősebb, ahogy azt mondani szokás.
Hogy ki nem látja a lényeget, inkább hagyd szerintem…. 😉
@csabakirályfi:
Sosem érte meg devizában eladósodni és nem forintban.
Ez egy egyszerű tévhit. Ha majd leírok ilyet az nem én vagyok.
Kivéve, de ezt most hagyjuk, mert nem számít.. 😉
1. Ha a CHF hitel jobb, mint a hasonló Ft, akkor Ft hitel nincs! Miért lenne?
2. A képlet azonos nagyságú és futamidejű hitelek esetén:
Törlesztő (Ft hitel) = Törlesztő (CHF hitel) + Ft értéke (CHF árfolyamkockázatnak)
Ez a képlet parasztosan azt jelenti, ha nem tudod felvenni a Ft hitelt akkor nem tudod felvenni a CHF-et sem vagy olyan kockázatot vállalsz amit nem szabad.
Vagyis a CHF hitel árfolyamkockázata nagyjából annyit ér Ft-ban, mint a törlesztőrészletek különbsége.
Ez így tiszta?
@látjátok feleim szümtükkel: Köszönöm magyaros segítő készségedet!
@csabakirályfi:
Hogy miért nem látták az emberek?
Mert ez nem átlagos tudás .
Sok felelőtlen ember vett fel devizahitelt, és sokan voltak akik csak „kicsit” voltak felelőtlenek.
De nem akarok szegény országban élni csak azért, mert a bankszektor profitéhes, a politikusok megvesztegethetők, az emberek „becsaphatók” és amikor folyamatosan égetjük meg magunkat e miatt, akkor erre még itt a blogon is csak azt a bullshitet tudja valaki nyomni, hogy nem lehetett volna közbeavatkozni.
Ha ezt birka módjára elfogadjuk állandóan, akkor végünk….
@Kettes:
Szóval! Milyen esetben dőlne be az OTP?
„Az adminisztratív intézkedések csak a felszínt karcolgatják meg.”
ez mellesleg igaz, de elháríthatták volna az egész problémát is kis odafigyeléssel.
„A probléma ott lenn a mélyben az a meggyőződés volt, hogy jár nekünk öröklakás, és ha jár, akkor jut is, bármi áron.”
Vannak olyan problémák, amiket nem a mélyben kell kezelni.
Ez ilyen egyszerű.
A devizahitelesek problémája már mindannyiunk problémája. ha nem teszünk semmit akkor az infláció majd megoldja helyettünk, de az mindenikek fájni fog, de nagyon.
Ha pedig valami mindenkit érintő társadalmi szintű probléma, azt nem a mélyben kell kezelni.
@Kettes:
De ez a KT Járaival az élen valóban egy röhej….. :-)))))
@sulcus: Már azt gondoltam, hogy sosem jössz ki. Én be sem mentem, mert nincs.
@MikeBoy: Anglia gazdasága szerinted kurva gyenge volt akkor?
Wikipédia: „1990. október 8-án a konzervatív kormány az ERM-hez történő csatlakozás mellett döntött. Ekkor a font árfolyamát 2,95-ös átváltási aránnyal a német márkához rögzítették. Azonban 1992. szeptember 16-án feketeszerdán, mivel az ország gazdasági teljesítménye nem tette lehetővé az árfolyam fenntartását, kényszerűségből kilépett a mechanizmusból. Soros György ekkor keresett majdnem 1 milliárd dollárt a font shortolásával.”
@MikeBoy: Na és évente egy új kocsi/ötévente új ház, az semmi? 🙂
@egyenlítő:
Igen gyenge volt! Nem kurva gyenge, hanem annyira gyenge ami az adott árfolyamot nem indokolta.
Ezt nem is hiszem el!
Benne van minden a szövegben.
Ott is van, a gazdasági teljesítmény nem tette lehetővé.
Az angolok hülyék voltak. A fontnak gyengülnie kellett volna, erre megpróbálták tartani. Nem jött be és ez nem csoda!
„mivel az ország gazdasági teljesítménye nem tette lehetővé az árfolyam fenntartását, „
Ide van írva! Kit és miről akarsz még mindig meggyőzni?
Svájcnak a jelenben és a közeljövőben köze sincs ahhoz, ami akkor volt Angliában.
@egyenlítő:
Ez az utolsó.
Megveszed az autót 5-ért.
Kapsz rá 2 hitelt.
Elégeted….
Vesztettél 3-at még akkor is, ha a hiteled nem kell visszafizetni.
@MikeBoy: Erősen tévedsz a hitel mértékénél. A bank sem hülye. Amerikában (és a kilencvenes években pl. Japánban) az ingatlan értékéig hiteleztek. Befektetési céllal vásároltak új ingatlanokat, hitelből, pörgött fel a kereslet és vele az ár. Még az értéknövekedésre is adtak új hiteleket. Egyszer csak kiderült, hogy meztelen a király,igazából nincs is ingatlanforgalom a befektetésen kívül (Japánban egyáltalán nem volt, ott csak jelzálogként szerepelt az ingatlan), az ingatlanárak leestek (a reális érték alá, túlkompenzáció), a bankok pedig azonnal csöngettek az adósoknál. Ez az összeomlás bizony akár a CHF-nél is megtörténhet, nézd csak meg, mekkora csak a napi árfolyam-ingadozás. Ha a CHF árfolyama a spekuláns által beállított alsó határ alá csökken, csönget a kompjúter, és megindul az eladás, ki tudja hol áll meg.
@egyenlítő:
Minek az eladása indul meg?
@MikeBoy: Akkor most a svájci gazdaság állapota alapján szerinted a 150, vagy a 250 forintos árfolyam a reális? Esetleg ennyit fejlődött Svájc három év alatt?
@MikeBoy: Néhány éve még 0 % önrésszel is lehetett autót, vagy lakást venni 🙂
@egyenlítő:
Nincs rád több időm!
„Néhány éve még 0 % önrésszel is lehetett autót, vagy lakást venni :-)”
Én ugye azt írtam, ha a bank csak a fedezet mértékéig kártalaníthatja magát, akkor bizonyos kockázatokat automatán kiszűrne.
Például ezt, de ez trivia ugye?
„Akkor most a svájci gazdaság állapota alapján szerinted a 150, vagy a 250 forintos árfolyam a reális? Esetleg ennyit fejlődött Svájc három év alatt?”
Nem fejlődött ennyit. De inkább egy svájcit kérdezz meg, amikor kocsit vesz magának, hogy milyen rossz ez a 250-es árfolyam.
A válasz pedig kurvára egyszerű. A többi pénz romlott, mert bizonyos gazdasági lufik, amik a piszok erős svájci gazdaságra nem jellemzők kipukkadtak.
De elárulom a svájci gazdaságot a 150-es árfolyam sem zavartatná.
@MikeBoy: A CHF eladása.
Veszek (én, a luxemburgi valutaspekuláns) mondjuk egymillió CHF-et, 0,8 CHF/EUR árfolyamon, és szépen beállítom a számítógépet, hogy ha 0,75-re csökkenne, azonnal adja el (a veszteség minimalizálása), ha 0,85 növekedne, azonnal vegyen még (a nyereség növelése). A gép ezt másodperc pontossággal megteszi. A többi spekuláns észleli, hogy eladás/vétel történt, és reagál. A többi tömegpszichózis kérdése, miben hisznek többen. Ennek a svájci gazdasághoz rövid távon semmi köze, csak hosszú, több éves viszonylatban. Az árfolyammozgások ekkor is sokkal nagyobbak, mint a gazdasági teljesítmény változásai.
@MikeBoy: Hálás vagyok, hogy eddig is rászántad az oktatásomra a drága idődet.
@MikeBoy: Jó lenne, ha a PSZÁF-törvényt is elolvasnád, nem csak a küldetést. 🙂 Nem tudom, hogy gondolod konkrétan, hogy a PSZÁF-nak be kellett volna tiltania egyes bankok piacon lévő devizahitel-termékeit, amikor már rendszerszintűvé akkumulálódott a kockázat, de még mindig érdekel.
Ahogy mondtam, volt itt egy csapda, amibe belemásztak a bankok, az adósok és a kormány egyaránt. Nehogy azt hidd, hogy ezt a csapdát kikerültük volna, ha a bank csak az ingatlan értékéig fedezheti a hitelét. Csak annyi történt volna, hogy amikor elkezd esni a forint és az ingatlanpiac, a bankok horror veszteségeket halmoztak volna fel, lecsökkent volna a szavatoló tőkéjük és a tulajdonosnak kellett volna pénzt betolnia, ami az OTP esetében „ne legyenek kétségeink…” – mondta Orbán) a magyar állam lett volna. Semmi értelmes okot nem látok arra, hogy miért ítélték volna meg máshogy a gebasz esélyeit a bankárok, ha mások az állami szabályozók vagy miért kaptak volna korábban észbe.
Ahogy mondtam, a probléma gyökere most sincs kezelve. Csak azért nem pörög már a devizahitelezés, mert mindenki megégette a kezét. Egyébként a devizahitelnek még mindig előnye van a forinthitellel szemben. És milyen érdemi adminisztratív intézkedést hozott a kormány, hogy megelőzze a bajt, ha az embereken újra elhatalmasodik a wishful thinking?
@egyenlítő:
Sajnos úgy látom, nem sok sikerrel… :-))))))
Minden pénzre lehet spekulálni. Sőt lehet vele sokat nyerni is.
A CHF pedig még most ilyen pénz.
DE: jelenleg semmi realitása nincs annak, hogy a svájci pénzt SPEKULÁNSOK RÁNGASSÁK.
Nincs ilyen helyzet.
„Ennek a svájci gazdasághoz rövid távon semmi köze, csak hosszú, több éves viszonylatban.”
Ez ostobaság.
„A többi spekuláns észleli, hogy eladás/vétel történt, és reagál. A többi tömegpszichózis kérdése, miben hisznek többen.”
CHF esetén jelentéktelen ideig és jelentéktelen árfolyamváltozással. Utána jön a valóság….
Ilyenkor hol van a szuzmária feju fityesz szopadék wmiki? Tudjátok, akinek olyan hosszúszálú egyeneshajú buzzancs van az avatarján (talán önarckép…).
Mondjuk az utóbbi idoben eltunk ez a wmiki gyerek. Ez egyszeruen védhetetlen, amit ámokfutnak ezek. Nem is feltétlenül az intézkedések, vagy az irány, DE ahogy ezeket kommunikálják, meg az a nyíltszíni ötletelés egyszeruen siralmas. Ezeket a kapkodásokat mind házon belül le kell rendezni, mielott ebbol bármi mi is kijut. Ilyen szintu viták/agymenések max. kollégák között a kávészünetben hangzanak el, nem pedig egy ország nyilvánossága elott. Ezek totál hülyék.
Orbán: Vége a becstelenség, a stiklik és a kifosztás korszakának
A miniszterelnök a tiszthelyettes rendőrök ünnepélyes eskütételén beszélt a Hősök terén.
Tehát ezt érteni kell! Amit mondok nem igaz, a tetteimet kell figyelni.
Tovább folytatjuk a becstelenséget, stikliket, és folytatom a kifosztásotokat kedves rendőrök. Szarok rátok, nem tüntethettek. Megvonok tőletek mindent, ha belerokkantok akkor is.
@egyenlítő:
„A CHF addig erős, amíg mindenki elhiszi, hogy az „alpesi valutában” levő pénze bármikor átváltható.”
Nehezen fog összeomlani a hit, ameddig 2 trillió svájci franknyi offshore vagyont kezelnek Svájcban. Ameddig máshonnan egyáltalán nem vagy nagyon nehezen beszerezhető termékeket és tudást exportálnak. Amíg működtetik az egyetlen valóban működő európai demokráciát.
@egyenlítő:
„A többi tömegpszichózis kérdése, miben hisznek többen. Ennek a svájci gazdasághoz rövid távon semmi köze, csak hosszú, több éves viszonylatban.”
Annyi köze van, ha hirtelen csökkenne a frank értéke, akkor vennék még hirtelen éjszaka olcsón bárhol összeszerelhető gyógyszergyárat, meg tuti svájci ágyúkat és házat Zürichben. Lemenne a cégfenntartás költsége, és bár Svájc a világ legversenyképesebb országa 2009. óta, többek között még néhány ezer magyar cég futna ki oda, az alacsonyabb adók miatt.
Egészen más és más eredménnyel jár országonként az árfolyamváltozás. Azért mert nekünk minden rossz, másoknak jöhet jól is.
@külföldi bankszámla: Viszont ha összeomlik, annál nagyobbat csattan. A katasztrófáknak az a jellegzetessége, hogy csak a valószínűségüket lehet előre jósolni, a bekövetkezésük időpontját nem.
A 2008-as összeomlásra is voltak kockázati számítások, a gyakoriságát valahová 10-15 milliárd évre tették (ennek persze csak biztosításmatematikailag van értelme).
Szerintem a történelem nem ért véget a mai nappal. Legalább a Nibiru jövő évi megérkezéséig folytatódni fog 🙂
@egyenlítő: Hogy egész pontosak legyünk ámerikában tükörtesztre adták a pénzt. Lehelés a tükörre, ha van pára (tehát élt a kliens), akkor kapták a pénzt. Nagyon kemény volt látni, amikor az emberek úgy mentek el a lakóparkokból, hogy egyszerűen bent hagyták a kulcsot a zárban, átmentek egy másik államba és hagyták a bankot, hogy csináljon, amit akar vagy tud. Mindenképpen rugalmasabb megoldás az emberek szempontjából, bár ettől még ugyanolyan szomorú.
@Kettes:
Mi van az OTP-vel? :-)))) Na jó, hagyjuk.. 😉
A problémát ketté kéne választani végre.
1. A jövőbeni hitelekre, ha az a szabály, hogy a bank csak a fedezet mértékéig kártalaníthatja magát, akkor nem lesz ilyen gond. Mert a bank az összes kockázatot megfelelően felméri és ezek alapján ad hitelt.
Ha pedig nem ad vagy csak keveset a fedezet mértékéhez képest, akkor az azt jelenti, hogy túl nagy és bevállalhatatlan volt a kockázat.
Ugye milyen egyszerű? Hisz a bank a minél több hitelezésben érdekelt (be is buktuk ugye). Ez az egyetlenegy szabály a tökéletes fék.
„Nehogy azt hidd, hogy ezt a csapdát kikerültük volna, ha a bank csak az ingatlan értékéig fedezheti a hitelét.”
De bizony kikerültük volna. Ha eleve ez a szabály, akkor a bankok szűrője beindult volna magától. Nem adnak annyi embernek és legfőképpen nem adnak annyi hitelt!!
2. Nem biztos, hogy a PSZÁF – nak megvan a jogosítványa. Nem csak a PSZÁF a hibás. PSZÁF, politikusok és MNB trió a leginkább felelős.
Elismerem, lehet, hogy a jogi szabályozás rossz az ügyben, de akkor meg kellett volna változtatni. Amikor a CHF kitettségünk hitelezésben a GDP X %-át eléri/elérte, akkor lépni/lépni kellett volna hogy a kockázatokat kezeljük.
„Ahogy mondtam, a probléma gyökere most sincs kezelve.”
Ez igaz, de nem a mélyben kell kezelni, mert ott nem is tudod.
„Egyébként a devizahitelnek még mindig előnye van a forinthitellel szemben.”
Nincs előnye. Ott írtam egy képletet ami közelítőleg igaz.
„És milyen érdemi adminisztratív intézkedést hozott a kormány, hogy megelőzze a bajt, ha az embereken újra elhatalmasodik a wishful thinking?”
Semmit és ez nagy baj. De én most javasoltam valamit…. :-))
@külföldi bankszámla: Ehhez persze tudni kellene, hogy mennyi (és mihez képest) a CHF reális árfolyama, ami a gazdasági viszonyoktól függ. Ha mondjuk 200-as árfolyamon vásárolsz, és tovább esik 150-ig, beletelik egy kis időbe, amíg behozod az árfolyam-veszteséget.
A valutaspekuláció tiszta szerencsejáték, ráadásul nullértékű.
@egyenlítő: jajj, mennem kell, bocsánat, majd később írok:)
Milyen szép lesz, ha majd Simort Járai fogja váltani. Aztán lesz egy harmadik báb is a KT-ban. 3/3-os egyetértés. Majd akkor éri el a Tanács a jóerkölcs ucsó szintjét, és talán szentté válik. 🙁
Még kész szerencse, hogy az előző 8 évben minden frankón ment, csupa hozzáértő hozta a döntéseket és kitömött kasszával adták át az országot, nem pedig fülig eladósítva.
@MikeBoy: Érdekes gondolat, de megsúgom: rossz. A forinthitel sokkal drágább volt, mint a deviza. És még pár hónapja is az volt a nézet, aki nem tudja fizetni a devizát az nem tudna fizetni semmit. Passz. Nekem nincs egyik sem.
@PomberMaci: Rosszul látod. Amikor az elmúltnyócévben csupa szerencsétlen balfasz adósított el az országot, akkor Orbán szerényen csak annyit tett hozzá: mi készen állunk a kormányzásra.
@egyenlítő: az a kis problema a bankok kulfoldi hitelfelvetelevel, hogy az adott bank anyaorszaga ilyenkor „kezesse” valik. Magyaran ha az OTP elkezd CHF-et felvenni, akkor automatikusan minden magyar adofizeto moge all kezesnek a Basel accordok szerint…
Az OTP eseten, ha nem tudna fizetni, a magyar allam kellene, hogy helyt alljon. Ami meg is tortent az IMF hitelfelvetelen keresztul, mivel a hitel nagyobb resze a bankoknak ment.
A dolog pikanteriaja, hogy mi az Erste helyett is fizettunk, ami osztrak bank, tehat az osztrakoknak kellett volna. de hat gazdag egy orszagban elunk az a par aodfizeto, aki elmebeteg es meg mindig fizeti az adojat, meg elbir barmit…
Az Orban kormanynak egy epeszu intezkedese volt, ami nem fasisztoid, az az egykulcsos ado. Persze, joparan rosszul jartak par ezer forinttal. De ha csak a 4%-os inflacioval tortenik keresetmodositas (magyaran szinten tartas) mar mindenki pozitiv szaldoval zar.
Mondjuk akinek nem a borere megy az adopres (nem fizeto, nyugdijas, bert szamlara kapo, stb.) az konnyen kibickedik, mert tetje nincs. Azert meghallgatnam azt is, aki vegre a berenek a felet legalabb latja, nem csak a kisebb 30-40% koruli hanyadot. Azok akik szerint normalis, hogy valaki januartol oktober vegeig a magyar allamnak dolgozzon, szerintem olvasson tortenelem konyvet… az ilyet hivtak jobbagynak.
Azonban akkor roghoz is kellene kotni a szolgat. Szerencsere szabad a mozgas es igy bar nehez szivvel, de aki tud elmegy kulfoldre.
Az ittmarado kibicek meg csak azt latjak, hogy a kassza egyre uresebb es nem fogjak erteni miert. Szerintem el sem lehet nekik magyarazni.
Kadar a maga modjan korrekt volt, de a fobune, hogy a kulturalis marxizmussal megfertozte a magyar lelkeket es ez viszi a sirba az orszagot.
@külföldi bankszámla: Ha mar bankrendszerek. Egy kicsit offolok. Hogy all viszonyban a svajci gazda(G)sag mondjuk a Norveggal?
Attelepuleshez keresek vmilyen orszagot:) Euro ovezeten kivul, Europaban (UK kilove, keletibb-delibb orszagok kilove), „atombiztos” gazdasaggal, a mienkhez hasonlo hulye kormany nelkul:) Ha nincs ilyen akkor huzok a tengerentulra:)
on
Utobbi idok egyik legjobb irasa ez a post! thnks
@csabakirályfi: A kerdes miert volt dragabb a HUF hitel? Gazdasagi fundamentumok okoztak vagy valami egyeb tenyezo?
Amiota Orban 2001-ben atadta az MNB-t az EKB-nak, azota az intezmeny celja, amit ugyan az orbani jegybank torveny szerint mar csak jogunkban sem all megtudni, hogy az EUR-t minel elobb bevezesse.
Ezert pusztan politikai indokbol kialakitotta a felteteleket, hogy a devizahitel letrejojjon es raadasul az kedvezobb legyen, mint a HUF hitel. Igy tussza tette a magyar keresoket (CHF/EUR hitel szandekos raeroltetesevel).
Nekem ez ugy tunik, mint egy csendes politikai hatalomatvetel. Nem a kormany intezkedhet gazdasagi kerdesekben, hanem a nemzeti bank vette az a szerepet.
Kerdes: megkerdeztek minket errol? Es jo ez igy nekunk?
@csabakirályfi:
„Érdekes gondolat, de megsúgom: rossz. A forinthitel sokkal drágább volt, mint a deviza.”
Nem gondolat, hanem egy képlet! És nem jelenre vonatkozik, hanem a hitelfelvétel pillanatára.
Mégsem volt érthető…….és sugdolódzik is….. :-))))
Csak az alapok amiket nem vettél figyelembe:
1.
Még nincs vége! Nem 2011-ben járnak le ezek a hitelek. Majd 5 év múlva mondd, hogy még mindig jobb a Ft hitel. Ez a kockázat még mindig ott van és még mindig romolhat a CHF árfolyama a FT-hez képest.
2.
Kockázat! Az vagy bekövetkezik vagy nem. De, ha nem kell vállalni, akkor nem kell.
Ha elmész a kaszinóba és felteszel egy rakás pénzt a pirosra, akkor rossz üzletben ülsz. Simán nyerhetsz, de attól még az üzlet rossz volt.
dögöljenek meg
@Turo Rudi – ElelmiszerIpari Hulladek: Svajc inkabb, norvegia nagyon szocialista es ha nincs penz, ok is mennek a maganpenzek utan.
@MikeBoy: mit nem értesz az OTP-vel kapcsolatban? A javaslatod nem előzte volna meg a devizahitel válságot, csak annyi lenne a különbség, hogy a bankoknak sokkal nagyobbak lennének a veszteségeik, az OTP-t pedig az állam tőkésítené fel az adófizetők pénzéből. Melyik részét nem érted?
Hitelfedezet: a bank ugyanúgy tévesen mérte fel a frankerősödés kockázatát, mint mindenki más. És akkor is rosszul mérte volna fel, ha csak az ingatlan értékéig fedezheti magát. Vedd már észre, hogy a bank jelenlegi de facto az ingatlan értékéig _sincs_ fedezve a kilakoltatási moratórium miatt.
A Pszáfnak elégséges mikroprudenciális felügyeleti jogosítványa volt, beleértve a hiteltermékek engedélyeztetését is. A probléma a makroprudenciális szabályozó eszközök hiánya volt, de nem csak Magyarországon, hanem az egész EU-ban. Konkrétan nem volt letisztázva, hogy a kormánynak, a jegybanknak vagy a pénzügyi felügyeletnek kellene-e ellátni makroprudenciális felügyeleti tevékenységeket. A jegybank is és a Pszáf is magának szerette volna ezeket a jogosítványokat, természetesen a megfelelő rendeletalkotói hatáskörökkel együtt, amit a PM – nagyrészt az igazságügy minisztérium sugallatára – nem akart kiadni a kezéből. Ami valahol érthető, mert a magyar alkotmányos rendszerben a jogalkotó közvetlenül vagy közvetve felelős a választók felé, ami sem az MNB, sem a Pszáf elnökére nem lenne igaz. S míg ezen pöcsörészett az államigazgatás, béütött a krach.
@Kettes: Ehhez kepest hihetlenul gyorsan felvettek 25 milliard EUR hitelt, hogy azzal mentsek ki a bankokat! Persze az orszag hitelkepessegerol beszeltek, de az AAK adatai azt mutatjak, hogy 3 milliard EUR-t koltottek az allamkotvenyek megujitasara es 12 milliardot pedig a bankok megmentesere. Ha jol olvasom az OTP merlegfoosszege nagyjabol 6 milliard EUR. Tehat 100%-os tokeemeles tortent adofizetoi penzbol? Valahogy nem kerek ez a „burokratikus tanacstalansag/hatalmi harcok” tortenet…
@Kettes:
Mekkora lenne a vesztesége az OTP-nek?
„És akkor is rosszul mérte volna fel, ha csak az ingatlan értékéig fedezheti magát. „
Ez megmosolyogtató. De komolyan. Az ilyen kijelentésektől aminek semmi alapja nincs a falra tudok menni. Még csak nem is azt állítod, hogy sokszor előfordult volna, vagy lett volna olyan bank, hanem csak így simán a levegőbe.
Ez a harmadik bekezdés a legszebb.
Gyakorlatilag te is elismered (én is), hogy kizárólag politikai akarat kérdése volt az egész. De akkor meg min vitatkozunk?
Ott fenn elbaszták, ennyi!
És nem:
„A probléma ott lenn a mélyben az a meggyőződés volt, hogy jár nekünk öröklakás, és ha jár, akkor jut is, bármi áron.”
ez a lényeg. Baj ez is, de nem itt kellett volna a problémát kezelni.
Mert nem lehet.
@Crescendo: De a Norvegoknak van olajuk meg gazuk es asvanyianyag keszlet. Az meg par 10 evig kitart. 🙂
@Crescendo: Emlékeim szerint végül csak 20 milliárd eurót vettek fel, ennek a nagy részéből a lejáró államadósságot refinanszírozták, másik nagy része a devizatartalékba került. A bankok (nem csak az OTP, hanem a teljes magyar bankrendszer) megmentésére szolgáló pénzből végül semmit sem használtak fel. Nem ismerem a hitelfelvételről szóló döntés részleteit, de biztos, hogy legalább 100%-os ráhagyással dolgoztak. 2008-ban még azt sem lehetett biztosan tudni, hogy a német, osztrák, olasz anyák hajlandóak lennének-e finanszírozni a veszteségeket, vagy épp ellenkezőleg, a meglévő likviditást is kiszívják.
A népszerűséghez meg a 2/3-hoz meg annyit szeretnék hozzáfűzni, hogy kb. egy éve ki lehet baszni az ablakon akármilyen közvéleménykutatási eredményt, mert hála a vonalkódoknak, senki az országban nem olyan hülye, hogy nyíltan vállalja a véleményét. Majd a fülkében, tudjátok, ahol a forradalmak szoktak történni. Vagy nem.
@Crescendo:
Több mint gyanús, hogy nem így történt és nem ilyen összegekben ahogy írod.
@Kettes: Keress ra az AAK oldalan a tenyleges felhasznalasra…
Izlandnak is a Basel Accord-ok szerint kellett volna helyt allnia a bankjai helyett helytallani, akik Angliaban es Hollandiaban garazdalkodtak. Aztan az izlandiak kiszamoltak, hogy ez minden izlandinak fejenkent 11,000 $-be fajt volna. Ekkor jott a nepszavazas es kimondtak, hogy nem…
Persze mas kerdes, hogy mi hogyan vettuk volna ra Ausztriat, hogy fizessen… gondolom sehogy. De akkor minek engedtuk, hogy talicskan toljak ki a profitot? Hol a kapitalizmus, hogy a profittal kockazat is jar?
Plusz, pontosan hogyan vittek volna ki a tokejuket? A bankok a tokemultiplikacion at a sajat tokejuk tobbszoroset nyujtjak hitelben… Ha kimentek volna, nem csak a sajat toket, hanem annak a tobbszoroset vesztettek volna. Ennyire senki nem hulye.
Legfeljebb a magyar kozvelemeny, aki elhisz minden alaptalan pletykat…
@MikeBoy: OK. lehet, hogy 20 milliard a teljes hitel es csak 8 milliardot adtak oda a bankoknak… az alapelven ez nem valtoztat!
A banki profit szent es serthetetlen, a kockazat azonban „mindenkie”, de leginkabb a vedetlen adofizetoke… szerencse, hogy adot olyan kevesen fizetnek (15%-a a nepessegnek a privat szfera), hogy ezek amugy sem zavarnak sok vizet, hogy mit gondolnak es akarnak.
@MikeBoy: ???? Stratégiáid vannak. Felveszel frankot, nem veszel fel frankot. Veled szemben van Mr God, ő is játszik, a frank-forint árfolyamon. Választanod kell egy stratégiát. Ha tudod Mr God kevert stratégiájában az eloszlást, és a következményekhez valamilyen szubjektív nyereségfüggvényt tudsz rendelni, akkor kiszámolhatod, hogy melyik stratégiát kell választanod.
1. Probléma : Nem világos a szubjektív nyereségfüggvény, de ezen most tegyük túl magunkat.
2. Probléma : Fogalmad nincs az eloszlásfüggvvényről. Az a baj, hogy a fat tail miatt becsülni sem tudod. http://www.fooledbyrandomness.com/
Itt le lehet tölteni Taleb előadásjegyzetét. Nagyon komolyan megszívták olyan emberek, akik hétéves korukban voltak okosabbak mint Járai és Csaba László együtt. Ez egy problematikus világ, ide néha nagyon elképesztően erős valszámos emberek is beugranak, talán egyszer majd ők mondanak valami pontosabbat.
Kis valószínűséggel nagy veszteség. Nem tudod kezelni a hibákat. Egyre jobban ismered az eloszlást, és ennek függvényében lehet egy
kockázatbiztosítási rezsimet csinálni. Ez Svájcban működött is. Magyarországon ezzel nem foglalkoztak.
ez a drábikos bogárlacis youtube finance science az amitől felrobbanok. itt mindenki közgazdász ??