Megjegyzes az ujsagirasrol
Eredeti szerző: jotunder
„Az Alex Salmond vezette Skót Nemzeti Párt, miután a függetlenség mellett kampányolva megnyerte 2011-es választásokat, először alakított kormányt Skóciában, majd 2012-ben Salmond megállapodott Cameronnal a függetlenségi népszavazásról, a Westminster pedig elfogadott egy törvényt a referendumról.” (mandiner.hu)
1. Alex Salmond 2007-ben alakitott kormanyt eloszor Skociaban. 2011-ben abszolut tobbseget szerzett.
2. A torvenyt a referendumrol nem a Westminster, hanem Holyrood, azaz a skot parlament fogadta el. A brit parlament is megtehette volna, hogy kiirja a referendumot, de nem tette. Konkretan azert nem tette, mert a ket kormany akarata az volt, hogy legyen ez egy „skot ugy”. Az 1998-as Skociarol szolo torveny lenyege az, hogy az Egyesult Kiralysag parlamentjenek tovabbra is torvenyhozoi jogkore van Skociaban, de „skot ugyek”-ben lehetoleg atruhazza ezt a jogkort a skot parlamentnek. Ezt szamos alkalommal tette mar meg. Ilyenkor egy un. „Section 30 order”-t adnak ki, ami gyakorlatilag a skot es a brit hatalommegosztas aktualis finomitasat jelenti. Ez tortent a skot referendum eseteben is. Keletkezett egy jogkore a skot parlamentnek, hogy kiirja a referendumot, es a Westminster nem szolt bele abba a reszletekbe.
Nem vagyok ujsagiro. Meg ekezetet sem tudok hasznalni ezen a gepen (velhetoen tudnek, de elkepeszto munka lenne). Van egy elkepzelesem arrol, hogy mi az ujsagiras. Ez itt fent, amit Bako Bea muvelt, nem ujsagiras. Nem, egyaltalan nem akarom bantani, az index.hu-ban, a cink.hu-ban es a 444.hu-ban sem erik el azt a sztenderdet, amelyet mar ujsagirasnak lehet nevezni, es en megis oket olvasom. Azt gondolom, hogy bizonyos moralis kotelmeknek sokkal jobban megfelelnek, mint azok akiket professzionalis ujsagiroknak neveznek (es akik egyebkent szinten aggaszto dolgokat szoktak produkalni szakmailag) es ez nekem most eleg.
Az ujsagiras nem azt jelenti, hogy leforditunk egy cikket a Gizmodobol vagy a Buzzfeedbol. Az ujsagiras nem azt jelenti, hogy kinezunk par adatot a Wikipediabol, es koze irunk par extra szot. Az ujsagiras nem azt jelenti, hogy osszeirkalunk valamit, amit husz masodperc alatt lehet elolvasni, es kb. masfel perc alatt elfelejteni, de legalabb roppant cool csavonak mutat bennunket. Felreertes ne essek, mi fogadtuk el az uj „ujsagiras” szabalyait. Mi fogadtuk el azt, hogy nem kell nagyon muveltnek lennie egy ujsagironak, nem kell nagyon okosnak lennie, nem kell hulyere hajtania magat egy cikkert. Mi fogadtuk el, hogy ujsagiroizu szorpok irjak az online lapokat ujsagirok helyett.
Tudom, hogy egyre oregebb, egyre vaskalaposabb es egyre idegesitobb vagyok.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16519363-6ae87751b27c6' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16519363&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16519363-6ae87751b27c6&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16519363-6ae87751b27c6' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
@nerángass: azon már túlvagyunk, nemde?
Vagy mégse? Hogy is mondta az a klasszikus? A negatív profit is profit?
@nerángass: @Érvsebész:
1600 milliárd forint ment el – utólag – a „nonprofit” önkormányzatok szarból kihúzására és egyúttal láncra kötésére.
Ha ezt lehet finanszírozni, miért ne lehetne a nonprofit kölcsönzést? Ugyanolyan „elven”: egy szűkebb, ám fontos kör javára, a tágabb köz rovására.
Tényleg nem értem, mit nem lehet érteni: tisztán, világosan látható, hogy az egész „rezsim” arról szól, hogy a „Kormányzat Zrt.” hogyan tudja a maga szűkebb hasznára fordítani az elérhető erőforrásokat.
A béka félig már megfőtt.
@Érvsebész: Ezért kell e denevértörvény mera rohatt bangkok nem elégednek meg a nonprofittal. Nekik föltétlenül luxusprofit kell, hát nem felháboritó ?
@panelburzsuj: „nem lehet 5 bőrt lehúzni a magyar emberekről’ mondta a zrt nagyfőnöke és csippentett a szemével
@ingyenebed: +1
Idézetek magyar újságíróktól:
Evariste-Galois […] tizenkilenc évesen állította fel híres, két évszázadig megfejtetlen matematikatételét.
(Szécsi Éva, Élet és Irodalom, 2005 szeptember 16)
A legzseniálisabb matematikusok nem egy üvegpalotában ülnek a tikfa-íróasztaluk mögött, nem az a legnagyobb problémájuk, hogy a reggeli kecskesajtos-kaviáros falatkák mellé vajon kubai vagy arabica frissen őrölt kávé illene jobban, és a nyári hónapokat sem a pálmafák árnyékával takart óceánparti fehérhomokban sütkérezve töltik. A matematikus ütött kopott íróasztala mögött ül, elnyűtt fotelében hátradől, és két kockát dobál megállás nélkül. A szentpétervári paradoxonon dolgozik.
Benedek Noémi: Tudomány, szellemiség, Népszava, 2012 febr 27
http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=525130
@Tehéntőgy: A levlistánkon elviccelődtem rajta, hogy biztos lesz olyan Darwin-díjas balos újságíró, aki szolidarítani akar majd a kirúgott nemzetesekkel – és így is lett. Ez fordítva nem fordulhatna elő és nem is fordult.
Szili buta, mint az úritök, és nincsenek ennél komolyabb ambíciói sem, és a véleményét általában a papagáj húzza ki a pakliból, de mégis bírom. A cink üzletileg értelmezhetetlen, ennyi embert még Nick Denton sem tud megdugni. Szily abban a kivételezett helyzetben van, hogy gyakorlatilag bármit mondhat – tehát hülyeséget mond. Ez az ő választása, az enyém meg az, hogy elolvasom. 🙂
A Magyar Nemzet újságírói egy bűnszervezet katonái, akiknek metaforikusan szólva vér tapad a kezéhez. Életeket tettek tönkre, jobb esetben közvetve, rosszabb esetben közvetlenül. Ennél sokkal nagyobb kibaszást is tartogat még számukra az élet, amikor majd Orbánt eléri a megérdemelt büntetése. Aki ezekkel az alakokkal közösséget érez, az vagy maga is bűnöző, vagy reménytelenül hülye. Szily nem bűnöző, csak egy léha, megbízhatatlan családapa.
@Kettes:
Ha tényleg lapátra kerülnek – (és nem valami fedett funkcióba) – akkor a bosszúvágyukat azért talán lehetne hasznosítani. Nem szolidarirásból – számításból.
Jobb ma egy Geréb, mint holnap húsz tulok.
@Ahava:
„Egyszerűbben szólva ezt a munkát mégis csak nekünk kell elvégeznünk.”
Mondd, te mikor fogsz megszületni? 20 vagy 50 év múlva?
Hát igen, akkor te még talán elvégezheted.
a font két éve nem volt ilyen erős az euróval szemben. kijött az első poll (nem exit) és 54:46 a No-nak. a YouGov közvéleménykutató elnöke szerint 99 százalék, hogy a No győzött.
most láttam a a 8-as tévében egy műsort a gráfelméletről, ami elgondolkodtatott.
arról (is) volt szó, hogy az internet alkotta gráf léptékfüggetlen. tehát nem a klasszikus Rényi-féle szerkezetű, ami feltételezte, hogy minden csomópont nagyjából azonos számú kapcsolattal rendelkezik (ha jól tévedek), hanem Pareto-elv szerint épül fel. tehát a kapcsolatok nagy részét a csomópontok kis része uralja. sok jelentéktelen csomópont van és kevés óriási (facebook, gugli, stb). (a légi közlekedés útvonalai ilyenek még, de a közúti pont nem, az Rényi-féle.)
az jutott eszembe, hogy a nyomtatott sajtóban – mondjuk így – minőségi alapú hitelesítés volt. a régi politikai napilapok is ilyen óriási csomópontok voltak, de a tartalmuk intellektuálisan erősen szabályozott.
a neten viszont inkább csak mennyiségi alapú lehet a hitelesítés.
lehet, hogy a nagy csomópontok által közvetített tartalmak hitelessé válnak, függetlenül attól, hogy intellektuálisan milyen színvonalúak?
ha igen, hogyan lehetne ezt bizonyítani?
volt egy vicces kísérlet valamikor 89-90 körül a tévében. csináltak egy kamu tudományos filmet egy nem létező állatról, amit „olajfalónak” neveztek el. mivel ez az állat olajjal táplálkozott a film szerint. amúgy emlősnek volt kitalálva, ha jól emlékszem.
persze mindenki elhitte.
utána volt egy kerekasztal beszélgetés a témáról.
ha belegondolok, gráfként tekintve akkor a királyi tévé is egy nagy csomópont volt, nem? hitelesíthetett egy tartalmat pusztán azáltal, hogy sokakhoz juttatta el.
talán a neten folyamatosan ez megy? vagy valami hasonló.
de mitől válik egy csomópont naggyá?
@ingyenebed: nem lehetne a gráfelméletet kihagyni ebből???
„An experienced number cruncher tells me that No will win by more than 8 points. Looking like Better Together’s confidence was justified.”
„Here’s the result for Clackmannanshire.
Yes: 16,350 (46.2%)
No: 19,036 (53.8%)
This is disappointing for yes. It was one of their best hopes.”
(via twitter)
@jotunder:
hát ööö…
ONLINE lapok témájából?
sztem nem.
@ingyenebed: a Rényi modellről azt találtad írni, hogy a közúti közlekedés gráfja hasonló. ez fizikai fájdalmat okoz számos kommentelőnknek, de pl. nekem is. ha van valami, ami nagyon nagyon nagyon nem úgy néz ki, mint egy autóbuszhálózat gráfja, na az egy véletlen gráf (gy.k. az a Rényi modell)
@jotunder:
Mivel a légiutaknak csak incifinci darabkáit burkolják, talán összekeveredett az úthálózat képe a rajta zajló forgalom képével.
@panelburzsuj:
Magyar viszonyok közt meg, ahol napi tíz talicskányi forgalmú „csomópontokon” is EU-szabványos védettségű körforgalmak tudnak nőni, különösen nagyaz efféle összetévedések esélye.
@jotunder:
jó, akkor rosszul írtam.
az volt a műsorban, hogy a városok esetén megfigyelhető, hogy átlagosan minden városból 8 irányba indulnak főutak. tehát nincsenek nagy csomópontok a városok alkotta gráfban, ez a Rényi modell.
ha jól értem.
ezt írtam én közúti közlekedésnek, ez így tényleg hülyeség, csak az úthálózatról beszéltek, nem a rajta folyó közlekedésről.
ezzel szemben a légifolyosók alkotta gráf olyan mint az internet. van pár nagyon jelentős csomóponti reptér, és sok hozzájuk képest kicsi.
de nem értek hozzá, csak megmozgatta a fantáziámat a műsor.
úgyhogy inkább abba is hagyom, mielőtt fejbelőttök. 🙂
viszont itt egy hír:
444.hu/2014/09/19/nagyobb-tuntetesek-eseten-egyszeruen-lekapcsolnak-az-internetet-oroszorszagban/
na így jön be a gráfelmélet a politikai hatalmi harcba.
megoldható-e az orosz internet működésben tartása az orosz kormány akarata ellenére? ha igen hogyan? mennyire stabilan, milyen erőforrásokkal, stb?
ennek a kérdésnek könnyen lehet gráfelméleti vonatkozása.
@panelburzsuj: Kicsit nehéz így írni, de megpróbálom. Infúzió a jobb karomba kötve, még tart a műtét utáni kábultság, forog velem a világ, kavarog minden bennem. Nem vagyok jól. De. Itt mindenki körülöttem magától értetődően végzi a dolgát. Óvatosan bánnak velem. Megkockáztatom, kedvesek. Egy fiatal orvos most magyarázta el nekem, mi történik ezután. Latin szavakat is használt, majd bocsánatkérő pillantással magyarra fordította. Már nincs erőm mosolyogni ezen, végül is nem tudhatja, milyen iskolát végeztem, ez nincs a kórlapon. Régen még máshogy volt, ott volt minden: a név, foglalkozás, minden bánat. Most már kórlap sincs talán, csak a beteg jogai. Ha jól értem.
A poszt az újságírásról szólt. Te most tényleg hidegre tetted úgy, ahogy van azokat a szakembereket, közösségeket, dolgozókat, akik nap mint nap abban a biztos tudatban kelnek fel és mennek el a munkahelyükre, hogy a munkájukra szükség van? Az újságírás is szakma. Egyszerűen nem végzik jól a dolgukat azok, akiknek pedig erős véleményformáló eszköz van a kezükben. Nem érzik, nem tudják, milyen égető feszültségek repesztik a magyar társadalmat. Talán nem elég tanultak, nem tették oda magukat, amikor az egyetemen esetleg tonnányi szakirodalmat kellett volna értően átolvasni. Abból szintézist teremteni. Mert azért ez sem egyszerű. Talán bértollnokok, talán nem. Nem érdekes. Komolyan, ha módodban állna valódi szociológusokkal igazi tényfeltárásokat végezni, nem az lenne a feladat, hogy azok helyett beszéld el a nyomorúságot, akik erre nem képesek? Összefüggéseket keresni társadalmi-gazdasági téren, történészi alapossággal politikát megközelíteni, és közérthető módon, szépen megfogalmazva közreadni. Valódi híreket írni. Nem manipulatív hazugságokat.
Sok munka. Lenne. De nem teszik bele. Valahogy nem.
Nem látnak ki a fejükből.
@HaKohen: Én nagyon bírom Mahatma Gandhit. Az élete, nos, cseppet sem volt romantikus. India sem az, mondjuk. Szeretem Gandhi kategorikus kijelentéseit is. Például ezt.
„A különbség a között, amit megteszünk és amire képesek lennénk, megváltoztathatná a világot.”
@Ahava:
Az újságírás szakma: tele kell rakni ennyi ,meg ennyi helyet képekkel és betűkkel, és el kell érni ennyi meg ennyi példányszámot.
Telerakják? Tele. Megtették, am kire aszeződésük van? Vélhetőleg igen. Azért vélhetőleg, meg velem veg veled szerződtek.
Hogy azok a betűk-képek mik legyenek, azt neked, olvasónak kellene meghatároznod. Azzal, hogy mit veszel meg, mit nem. Az lenne a szerződés: ilyet veszek, még, még, még…
Amit olcsón/ingyen kapsz, az olyan is lesz. Te az újság teljes árának töredékét fizeted ki printben, és gyakorlatilag semmit sem fizetsz az online szerkesztőségeknek/kiadóknak, csak a „terjesztőknek”. (Internet-kapcsolat.)
Ha te nem fizetsz a tartalomért, akkor jó eséllyel „ingyenes” (azaz az álmai hírgyárból kiutalt) tartalmak fogják az újságot gerincét adni, a még így is hiányzó összegeket pedig reklámmal és „háttártámogatókkal” lehet megszerezni . Például: politikai szereplőkkel, akik nem obejktivitást várnak, hanem saját propagandájukat.
Nem döbbenék meg túlzottan, ha a pár hete indult nagy kormányzati médiafenekedés azt (is) jelentené, hogy újra lesz egy „központi állami napilap” – és akkor a többi végleg összecsuklik.
Kivéve persze azokat, amelyeket te, meg én, meg mi eltartunk, saját zsebünkből.
@panelburzsuj:
Na ebbe annyi elütést toltam – újságíró módra… 🙂 – hogy mégeccer:
Az újságírás szakma: tele kell rakni ennyi meg ennyi helyet képekkel és betűkkel, és el kell érni ennyi meg ennyi példányszámot.
Telerakják? Tele. Megtették, amire a szeződésük szól? Vélhetőleg igen. Azért csak vélhetőleg, mert nem velem meg veled szerződtek.
Hogy azok a betűk-képek mik legyenek, azt neked, olvasónak kellene meghatároznod. Azzal, hogy mit veszel meg, mit nem. Az lenne a szerződés: ilyet veszek, még, még, még…
Amit olcsón/ingyen kapsz, az olyan is lesz. Te az újság teljes árának töredékét fizeted ki printben, és gyakorlatilag semmit sem fizetsz az online szerkesztőségeknek/kiadóknak, csak a „terjesztőknek”. (Internet-kapcsolat.)
Ha te nem fizetsz a tartalomért, akkor jó eséllyel „ingyenes” (azaz az állami hírgyárból (MTI) kiutalt) tartalmak fogják az újságod gerincét adni, a még így is hiányzó összegeket pedig reklámmal és „háttártámogatókkal” lehet megszerezni . Például: politikai szereplőkkel, akik nem objektivitást várnak, nem szociográfiát meg tényfeltárást, hanem saját propagandájukat.
Nem döbbenék meg túlzottan, ha a pár hete indult nagy kormányzati médiafenekedés azt (is) jelentené, hogy újra lesz egy „központi állami napilap” – és akkor a többi végleg összecsuklik.
Kivéve persze azokat, amelyeket te, meg én, meg mi eltartunk, saját zsebünkből.
Az elmúlt évek során mind erősebb bennem a meggyőződés, hogy a legnagyobb példányszámú országos napilapok erős tudathasadásban szenvednek, egy részük a legnagyobb nyíltsággal szolgálja ki a regnáló kormányzati erőket, nehéz szavakkal kifejezni, mennyire szívszorító számomra, hogy milyen dicsőségben fürdik minden és mindenki, aki megfelel a szolgalelkűség kritériumainak. És pontosan ezt másolják a vidéki városok regionális hetilapjai, ingyenesen szolgáltatott tartalmakkal, értsd, a teljes lakosság a körzetben megkapja és olvassa a híreket. Azokat, persze, amit ismerniük kell és érdemes. A vidéki Magyarország érdeklődő és elkötelezett olvasói ezt kapják kézhez. Arról olvasnak, amiről az a döntés született, hogy érdemes a megismerésre. Meglehetősen sok embert, közösséget láttam, akiket az elmúlt két-három évben szabályosan lejáratott, kinyírt a rendszer. Mindegyik történet azzal kezdődött, hogy finoman lejárató cikk-sorozat indult ellenük.
A másik oldal hírcsatornáiról, napi- és hetilapjairól is kellene szólnom. Mondanom illene néhány jó szót is. Lehetne. De most annyira kétségbeesett vagyok. Talán ezzel lehetne jellemezni: akció – reakció. Tesz valamit a jobboldal, erre reagál a baloldal. Hát ez leírhatatlanul rossz. Ez azt jelenti, hogy az események után kullognak. Tudom, így nagyon általános, de igaz.
Persze, már rég nem az dönti el, melyik lap marad meg, hogy melyikük a jobb tartalomszolgáltató. Kristálytiszta a helyzet: ha nem fújsz velünk egy követ, megnézheted magad.
@Ahava:
Ha nem magadban füstölgés, kesergés volt ez a pár sorod, hanem a társalgásunk tovább szövése, akkor továbbszőném.
Ezzel zársz:
„Kristálytiszta a helyzet: ha nem fújsz velünk egy követ, megnézheted magad.”
Jó lenne világosan rögzítened, elsősorban magadnak: ez az értékelés már nem a sajtóról általában szól, hanem a „pártos” sajtóról. Ott viszont oldaltól, ideológiától, elkötezettségtől függetlenül: mindegyikről. A pártos sajtó azért pártos. Mindnek maga felé hajlik a keze – és ha a tiéd egyik felé sem, hát magadra vess. Ingyen a pártok se fognak kiszolgálni senkit. Mert ha nem (csak) pénzt, akkor aktivitást, de leginkább feltétel nélküli támogatást várnak tőled. Hadban nincs önkritika, hadban nincs tépelődés – és egyfolytában hadban állunk. A mi pártjaink csak hadakozni tudnak és hajlandók, kivétel nélkül. De nem érted vagy értem, hanem önmagukért. Ha van tanulsága ennek a nyomorult negyedszázadnak, akkor ez az egyik alapvető – ha valaki kiáll érted, annak megkéri az árát.
@panelburzsuj:
És a sűreje -ha HELYETEDD áll ki – annak sokszoros ára van.
Olyan sajtód van, amilyet te magad kiharcoltál – vagy amilyet te magad megfizetsz.
@Ahava:
Hát, igen, az a fránya Gandhi.
Csak az a feltételes mód, azt tudnám felejtni…
@panelburzsuj: Észak-keleti gettófalvak Magyarországon: nol.hu/belfold/ciganyorszag-a-peremvideken-1487429
Nézd meg a piricsei család otthonát! Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, Nyírbátori járás, 21. század, Európa. Négy gyerek, anya, elképesztő otthon. Mekkora az esélye, hogy a térségben élők bármilyen sajtótermékért fizetni képesek, hogy egyáltalán olvasnak, vagy Internet-szolgáltatást vesznek igénybe, és legalább egy idegen nyelven eligazodnának sűrű világunkban? Elhagyják valaha településük, régiójuk határát? Mennyit látnak a világból? „Innen kivonult az állam, feladta az országnak ezt a részét.”
Olyan sajtóm van, amit megfizetek? Pártok manipulálta írások, interjúk? Dehogy. Még rosszabb. Egypártrendszer, uniformizált világ, NER, FIDESZ. Elképzelhetetlennek tartottuk 25 éve, hogy a 21. századra 4 millió ember éljen Magyarországon kilátástalan szegénységben. Szellemi és valóságos nyomorban él az országunkban több millió ember. Ez irtózatosan sok. Erre a pokolbéli morális és szellemi állapotra rápakoljuk a dezinformált félművelt fanatikusokat, a teljes kormányzati hivatalnokréteget és a rendszert kiszolgáló holdudvart, veszünk egy nagy levegőt, és láthatjuk, hogy kevesen maradtak, akik egyáltalán képesek az igazságot látni, felismerni és megírni. Vagy elregélni, nem érdekel, hogyan, de szólni a szerencsétlenek helyett is.
Persze, igazad van, a propaganda másik műfaj. És minden politikai nézet tévedhetetlennek tartja saját kis elképzeléseit. És ezt harsogják minden létező hírcsatornán.
Azt hittem, Magyarország nem tér vissza saját múltbéli kerékvágásába. Nem teheti, hiszen a történelem sodrás és nem egy soha nem létezett, idealizált Utópia visszahívására szerződött status quo.
Azt reméltem, a mi nemzedékünkben is lesz legalább 36 igaz ember, akiknek érdemei alapján Isten fenntartja a világot.
Tévedtem.
A szellemi siralomházból való felemelkedés lett az igazi sorskérdése az országnak. Ennek a megoldása nélkül más kérdéseket sem fogunk tudni megoldani.
Szóval ennyit a sajtóról, a szavak erejéről, úgy egyáltalán.
@Ahava: 🙁
Igen
@Ahava:
Én nem piricsei médiafogyazstásról beszéltem, hanem a tiédről.
Amúgy abban a „szerencsés” helyzetben vagyok, hogy nem újságban látok csak ilyen embereket, családokat, lakóhelyeket.
@panelburzsuj: Gondolod, hogy félreértettem?
@Ahava:
Azt gondolom, hogy kerülöd az állásfoglalást.
Cselekvés – akár „csak” kommunikációs cselekvés – helyett moralizálsz inkább még egy kört.
@Ahava: jobbulást kívánok!
Nagyon szép szöveg, de úgy érzem álomvilágban élsz. Az álom szép.
De a valóságban a változás nem jöhet „felülről”, a szerencsétlenek „helyett” nem lehet semmit sem elmondani/megoldanii.
@teevee: Hát, köszönöm.
„A valóságban a változás nem jöhet felülről.”
Vannak vidékek, ahol úgy százötven éve megállt az idő. Magyarország pont ez a hely. Pedig azért voltak nagy reménységek is. Mondjuk volt egy-két nonkonform alak, akik felülről jöttek, például ott volt az a fura férfiú, aki gyerekként magyar szellemiségű nevelést kapott ugyan, mégis jobban beszélt németül sokáig, egész fiatalon katonai pályára állt, aztán persze keresztül-kasul beutazta Európát, majd mikor hazajött, teljesen kétségbeesett. Járhatatlan utak, középkorban élő tudatlanok, szerencsétlen hazám, gondolta. Majd hihetetlen dolgokat művelt, például másutt már hatékonyan működő közintézményeket hívott életre, döbbenetes lendülettel nekiment a dolgoknak: lóverseny, akadémia, nemzeti kaszinó, dunai gőzhajózás, Lánchíd.
Nem jó a történet vége, de nélküle siralmasabb lett volna.
Hogy el ne feledjem: itt mindig felülről jön a változás. És de. Lehet tenni a szerencsétlenek esélyeinek javításáért.
Elég elképesztő a dolog, tudom, de ez ilyen közép-kelet-európai specialitás.
@panelburzsuj: Állásfoglalás. Ajjaj.
Hiába, olyan korban élünk, amelyben alapjaiban rendült meg a valódiságba vetett hit és bizalom. És olyan országban, melynek berendezkedéséről Rubovszky György, az igazságügyi bizottság elnöke mondott valami érdekeset: szerinte a demokrácia a többség diktatúrája a kisebbség felett.
Én viszont olyan Magyarországon szeretnék élni, ahol a szellem nem ismer félelmet, és emelt fővel járhatok. Ahol szabad a tudás. És azokat a hazug, önző, kisstílű bohócokat, politikustól újságíróig, akik ezt vitatják, megtagadják tőlem, kiseprűzhetjük.
Ez az én állásfoglalásom.
@Ahava: „a demokrácia a többség diktatúrája a kisebbség felett.”
Igen, az illiberális demokrácia az. Haraszti Miklóstól olvastam nemrég: „A demokrácia (…) liberális garanciák nélkül a többség diktatúrájává válik a kisebbség és az egyén fölött, és ez mindig elvezet a kisebbség új diktatúrájához.”
G. Fodor Gábor orbánista politikai gondolkodó úr is a többség diktatúrájának tartja (a diktatúra szó használata nélkül), és ez szerinte helyes, merthogy: „Egy plebejus kormány tehát nem az absztrakt elvek [liberális demokrácia], hanem a többség, az emberek mellé áll. A társadalom releváns csoportjait szervezi többséggé, tartja össze egy közösséggé. A többség érdekeit és igazságait védi és erősíti. Ezért konfliktusokat is kész vállalni bárkivel szemben, aki veszélyezteti a többség érdekeit és igazságait – a liberális demokrácia híveivel szemben is. Mert ez a helyes.”
gfg.blog.hu/2014/09/21/gfg_a_centralis_eroterben_3_plebejus_demokracia_az_igazolas
Miközben Béndek Péter politikai filozófus és pártelnök szerint: „Az, hogy a többség szabadon elnyomhatja a kisebbséget, semmiféle erkölcsi fölényt nem biztosít a többségnek. … Mivel a többséget gyakorlatilag bármilyen eljárással létre szabad hozni, erre a többségre a legjobb esetben is csak az erkölcsiségtől való idegenség jellemző. … A Fidesz-ideológia azt a logikai baklövést követi el, hogy az eleve szélsőséges eszközökkel létrehozott többség brutalitását (puszta tény voltát) gondolja felhasználni a demokrácia értékvilágának létrehozásához, illetve ennek megalapozásához. Ahogy a Fidesz-ideológusok nem is rejtik véka alá, a hatalom konstituálja és érvényesíti az értékvilágot. Might is right. Ez azonban logikának renyhe, agressziónak viszont vaskos, ami miatt a demokráciánk sokaknak a diktatúrákat juttatja az eszébe, noha nem az.”
hafr.blog.hu/2014/09/17/demokracia_erkolcstelenseg_es_brutalitas
@Késes Szent Alia:
A plebejus demokrácia, mint kifejezés maga a megtestesült antagonizmus, csipetnyi abszurditással. Igazán az illiberális demokrácia kiépítésének történelmi helyzetbehozása a szívszorító. A harmadik köztársaság bukásáról és a „nemzeti együttműködés rendszerének” kalandja utáni világról Kis János írt elegáns esszét, majd erre válaszul egy egészen sokkolót Rauschenberger Péter.
beszelo.c3.hu/onlinecikk/az-osszetorlodott-ido-%E2%80%93-masodik-nekirugaszkodas
beszelo.c3.hu/onlinecikk/arccal-a-sarban-%E2%80%93-hozzaszolas-kis-janos-cikkehez-a-koztarsasag-bukasarol
@Ahava:
Az elég hamar kiderült, hogy morálisan, politikailag mit látsz értéknek, Mit támogatnál.
Az enm derült ki – hogyan.
Pl. ha úgy gondolod, hogy a „helyzet” hiteles, alapos, nyilvános leírása és ismertésese fontos dolog – akkor hogyan jönnek létre azok az intézmények, amelyek ezt a funkciót ellátják. A hiteles és alapos tájékoztatást.
Ugyanis az kevés, hoyga meglevők közül kinek „kellene” tenni, és hogyan „kellene” tenni. A kérdés az – hogyan lehet elérni, hogy tegyék.
2014. június 17-én került sor Raoul Wallenberg Erzsébet téri (a Design Terminál „A” pavilonjának bejárata melletti) emlékművének felavatására. Az esemény csendben, rendben lezajlott, különösebb visszhang nélkül.
Az alkotás egy ívelt pad (diabáz), melyen egy bronzból készült aktatáska áll. A táskán felirat: R. W. A pad elülső oldalán magyar és angol nyelvű szöveg emlékeztet a vészkorszakra. Az alkotók: Ulla Kraitz (sz. 1936, Stockholm), Gustav Kraitz (sz. 1926, Miskolc), az emlékművet Svédország budapesti nagykövetsége ajándékozta Magyarországnak.
Értéke: 600.000 SEK
A pad mérete: 2 m×50 cm×50 cm, a bronz aktatáska mérete: 50×40×13 cm
A köztéri alkotás címe: „Ne feledd!”
infopoly.info/h-2014/tag/gustav-kraitz/
mno.hu/belfold/navracsics-wallenberg-remenyt-hozott-a-remenytelen-helyzetben-1232659
Aki Raoul Wallenberg táskája mellett ül a padon, egy dolgot érzékel. Wallenberg hiányát.
Döbbenetes hatású egyébként.
Az igazi kérdés tehát, mit tehetünk nehéz időkben, hogy a változás elkezdődjön?
Talán többször le kell ülni a padra, talán el kell kezdeni egyre hangosabban beszélni, írni, talán meg kellene hallanunk a másik hangját is.
Talán.
@Ahava: furcsa dolog történt. Szombat este a Szentlélek téren a buszmegállóban vártam, ki volt írva: 9 perc múlva jön. Egyszer csak megszólított egy szendvicsember (két táblája elől-hátul a helyi gyrosost hirdette: 500 Ft). Kérdezte elolvasnám-e neki, hogy a plakáton látható alkalmazásokat honnan lehet letölteni. Elolvastam: szerencsajatek.hu. Mert most a 3 diós szemüvege van rajta, de olvasáshoz 6-os kell, azaz már az is kevés, de a nagyanyjától tanulta, egymásra teszi a kettőt, akkor már tud olvasni.
Megkérdeztem, mit akar letölteni. Oh, ő az okostelefonjára már sok mindent letöltött, most volt a Telenornál akció, 59 ezerért vette az okostelefont (megmondta a hosszú betűsort a márkajelzésből), és például a Tesco-alkalmazást is letöltötte, mert kihozzák az árut, ingyenes így a kiszállítás, és frissebb a hús, mint a boltban, ahol sokáig áll a pultban. Letöltött Aldit és Lidlt is, de azok csak az árak összehasonlítására kellenek neki. Most nincs nála a telefon, mert a gyerek (kiderült 5 éves) úgy alszik el, hogy előtte két mesét megnéz rajta (ha fél nyolckor lefekszik, mert ha fél kilenckor, akkor csak egyet nézhet meg), már 800 gigát letöltött neki, a számítógépén 3 terra filmje van. Különben rájött, hogy ha 3000 forintos feltöltést vesz, akkor kap még egy giga lehetőséget a telefonon, úgyhogy legközelebb nem ötezerért tölt fel, hanem kétszer háromezerért, mert akkor az alap 2 gigával már 4 lesz neki, az elég egy hónapban…. Akkor jött a buszom.
@Ahava:
” Az igazi kérdés tehát, mit tehetünk nehéz időkben, hogy a változás elkezdődjön?”
Ne ülj fel panelburzsuj cselekvési-terv követelésének, ő nyilván polgárjogi aktivista vagy pártmarketinges.
@csársz: A hozzászólásod egyik fontos és lényeges elemét szeretném bővíteni, nagyon finom a szentlélektéri gyros.
@legeslegujabbkor:
Nyilván.
Roppant logikusan következik ez abból, hogy a pártpénzeken meg reklámokon kitartott „informálódás” nyomorúságára az egyéni döntésekből felépülő piac felé keresgélem a kiutat. Nincs ingyen sajtó, nincs ingyen tudás – ez a mai Magyarországon polgárjogi aktivizmusra vagy pártmarketingre utaló reklámszöveg.
Szépen állunk.
@panelburzsuj: Megint csak azt tudakoltad, hogy fogja személyesen megváltoztatni a világot, és miért fejezi ki a különböző kifogásait itt írásban, amikor már rég vezetnie kéne a harcot.
Semmi egyébre nem tudok gondolni mint hogy ötleteket gyűjtesz egy kampányhoz.
@legeslegujabbkor:
Világváltásról, vezetésről írtam?
Vagy inkább a mezőny túlsó végéről, arról, hogy ne másokon kérje számon a maga részét?
(Emlékszel egyáltalán, vagy megnézted, hogy pontosan hol léptem be a beszélgetésbe? Vagy csak nyargalsz ide-oda, felületesen, előítéletesen – szinte pártosan…)
@panelburzsuj: Engem is ki akartál már rángatni a nemlétező fotelemből.
Csak annyit mondok, hogy az egyesületek és civil szervezetek munkáját most lehetetlenítik el.
@legeslegujabbkor:
Jahogy kendből a köröm alá tört sértés szól! …
Amúgy pont a lehetetlenítés könnyedsége gondolkodtatott el: hogy nehezebb lenne azért a norvégimperilizmussal hülyíteni a népet, ha a magyar jogvédők – magyar adakozókra támaszkod(hat)nának. És – megelőzendő a soros:) nyilvánodat – nem azt „szuggerálom”, hogy az iroda ügyfelei fizessenek, hanem éppen arra mutogatok, hogy megette a fene az olyan „civil társadalmat”, amely csak elkölteni tud, de áldozatra képtelen.
Ahol csak addig „civil” valaki, míg kicsit is meg nem tollasodik, kicsit is be nem kormolja a kezecskéit – csak addig szűz, míg nincs kísértő.
@panelburzsuj:
És megint disclaimer – nem a most megtámadottakról szólok, hanem az oda vezető negyedszázadnyi úton a „civil szférából” eltűnt, szélbe szórt, lenyelt, kisíbolt milliárdokról.
@panelburzsuj:
„A Svájci Alap támogatásai ugyanis küzvetlenül az államkasszába kerülnek, és onnan utalnak az Ökotársnak, amely tovább utalja a pénzt a pályázóknal, míg a Norvég Alap által odaítélt pénzek Brüsszelből közvetlenül a pályázókhoz kerülnek. A norvégok által támogatott szervezetek tehát akkor is megkapják a pénzt, ha az Ökotárs, és a többi – a támogatások kezelésében résztvevő – alapítvány adószámát törlik, maximum annyi történhet, hogy önkéntes munkában, ingyen fognak dolgozni – mondta Foltányi Zsuzsa”
Önkéntes munkában, ingyen fognak dolgozni, nyilván van másik kereseti forrásuk is, vagy gazdagok:)
@panelburzsuj: Erre a saját szavaiddal válaszolnék: ne a múlton rágódj, a mostani problémákra add meg a választ.
@legeslegujabbkor:
Már megadtam.
Olvasd vissza.