Mennyire „teljesít” jól az ország? (kérdésposzt)
Eredeti szerző: jotunder
(A kérdés nem a poszt címére vonatkozik. A posztban szereplő okfejtéssel kapcsolatban szeretném tudni pl. a Defacto blog véleményét. Egyszerűen azért, mert bennük bízom, másokban meg nem. Én nem vagyok közgazdász, csak szeretek számolgatni. )
Magyarország éves GDP-je nagyjából 30000 milliárd forint. Évente úgy 1500-2000 milliárd forint uniós támogatást kap az ország. Ezt az összeget nem számolják bele a hivatalos GDP-be. Ha az állam megrendel egy felújítást egy vállalkozótól 10 milliárd forintért, akkor abból a 10 milliárd forintból 0 forint hivatalos GDP keletkezik, ha ez uniós pénzből készül, és 10 milliárd forint, ha ez egy tiszta költségvetési kiadás. Persze, ha a felújítás 12 milliárdba kerül, mert az állam belerak 2 milliárd forintot a 10 milliárd uniós támogatás mellé, akkor azért 2 milliárd forintot elszámolnak keletkező GDP-nek ( ha ezt jól tudom, ne felejtsük el, ez egy kérdésposzt). A felújítás azonban felújítás, az uszoda uszoda, a kórház kórház, akkor is, ha növelte a hivatalos GDP-t, akkor is ha nem.
Ez teljesen rendben van így, ez egy szabály, ami alapján a hivatalos GDP-t megállapítják.
Van azonban egy tényleges GDP is, ami a hivatalos GDP plusz az uniós támogatások felhasználása. Ez az, amit az emberek a bőrükön éreznek. Magyarország tényleges GDP-je 5-6 százalékkal magasabb lehet annál, mint amit a statisztikák mutatnak. A tényleges GDP nagy mértékű volatilitást mutathat a támogatások időzítése miatt, ezt nyilván különböző pufferekkel csökkenteni lehet, ennek valamennyire meg kell látszania a hivatalos GDP alakulásán is, és mintha valóban ez történne. Van három mutató: foglalkoztatottság, költségvetési bevétel, reálbér, ami mintha (kérdésposzt!) inkább kötődne a tényleges GDP-hez, mint a hivatalos GDP-hez. És igen, a reálbérek egyszer csak meglódultak, és sokkal nagyobb mértékben, mint amennyit a hivatalos GDP adatok magyaráznának, de a korábbi stagnálást és a tényleges GDP emelkedését tekintve már ez sem olyan meglepő.
Ugyanez vonatkozik a foglalkoztatásra, ahol talán a közmunka jelenti a pufferezési lehetőséget. A foglalkoztatás jelentősen bővült, megint csak jobban, mint azt a hivatalos GDP alapján várni lehetett volna, de a foglalkoztatás az bizony a tényleges GDP-hez kötődik, a munkaerő esetében mindegy (?, kérdésposzt), hogy milyen forrásból fizetik.
Ha ez az okfejtés nem nagyon téves, akkor bizony az elmúlt öt évben Magyarország valóban jobban „teljesített”, mint azelőtt, lényegesen jobban, mint azt a hivatalos GDP adatok mutatják. Másfelől, és ez elég ijesztő, elképzelhető, hogy 2019-2020-tól brutális mértékben csökkennek az uniós támogatások. Ez nyilván valamennyire csökkenteni fogja a hivatalos GDP növekedését, de talán nem túl jelentős mértékben, legalábbis nem azonnal. Hivatalos recesszió nem lesz. A tényleges GDP azonban nagyon gyorsan csökkenhet négy százalék körüli értékben, tényleges recesszió következhet be, nem is sokkal kisebb, mint a válság idején.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16518732-6ab366235b7af' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16518732&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16518732-6ab366235b7af&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16518732-6ab366235b7af' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
@Grrr: A szegénység küszöböt itt nem a KSH számolta az amúgy is 2015-ben abbahagyott* létminimum számítási módszereik szerint. A küszöböt a kutatók számolták ki referencia-kosarak alapján, az egész únióra egységes módszerrel.
* minek létminimumot számolni egy országban, ahol minden ennyire jól megy…
@nyulambator: Ja igen, én a régi rendszerre gondoltam. Ez a módszertani javaslat (most látom, ismerek néhányat a szerzők ill. közreműködők közül) a jelek szerint jóval granuláltabb megközelítést alkalmaz.
Hiv.: @nyulambator:
Ebben nekem az volt a meglepő, hogy ilyen magasra, a nálunk szokásosnak kb. a kétszeresére tették a szegénységi küszöböt. Ugye, mi azt szoktuk meg, hogy az a szegény, aki éhezik, és fázik, minimálbér alatt él, magyarul, nyomorog. És aki már mondjuk egész télen tud fűteni, és még parizert, meg kiflit is tud venni magának, az nem szegény. Erre jönnek ezek a nyugati statisztikusok/kutatók, és azt mondják, hogy nem itt van (ne itt legyen) a szegénységi küszöb, hanem feljebb. És hát valóban, ennek a határa (is) erősen definíció kérdése. Ami a szerencsésebb nyugaton már szegénység, az nálunk dőzsölés. Egy hónapban tudsz venni 3 könyvet, és el tudsz menni kétszer moziba, sőt 3x étteremben kajálhatsz?: gazdag vagy. Holott… na erre a „holott”-ra mutatott rá ez a felmérés.
@ipartelep: Pont erről szól az egész sztori.
Eddig relatív szegénységről beszéltek: -szegény vagy, ha az országos átlag alatt van eléggé a jövedelmed. Ezáltal az egyes EU országokban kb ugyanannyi szegényt mértek, csak hát ugye kurvára nem mindegy, hogy a luxemburgi vagy német átlag alatt élsz, vagy ugyanannyival a magyar, bolgár, román átlag alatt.
Most meg azzal próbálkoznak, hogy szegény az (országtól függetlenül) aki nem tud megvenni havonta három könyvet, nem megy nyaralni, gondot okoz, ha elromlik a mosógép (már ha van).
@nyulambator:
És most megvilágosodott mindenki, hogy nem ugyanazt jelenti a szegény Afganisztánban, Magyarországon, Németországban és Monacoban?
@muaddib00: Pont fordítva. Eddig az országok, pl Mo, mutogathatott a statisztikára, hogy lámcsak, Németországban pont annyi szegény ember van mint nálunk, nincs itt semmi látnivaló. Merthogy a haranggörbében, ha csak nem nagyon ferde, kb ugyanannyian lesznek a középérték 60%-a alatt. Az új mérőszám pedig abból indul ki, hogy legalább az EU-n belül legyen már egységes elvárás, hogy mit tekintünk elvárt életszinvonalnak, és mi az, ami alatt már egy EU polgárt szegénynek mondunk.
És persze ez nem megvilágosodás, de van ez a dolog, hogy a szubjektív tudást estleg, néha, érdemes jól definiált, mérhető, megismételhető metrikákkal alátámasztani, vagy cáfolni. Ez az izé, na, tudománynak, vagy minek híjják a tudákosok.
@muaddib00: Afganisztánt egyelőre(!) hagyjuk ki az összehasonlításból, de abban én látok racionális megfontolást, hogy az EU-n belül legyen országoktól független küszöb. Az árak nagyon sok termék és szolgáltatás esetén meglepően közel vannak egymáshoz (úgy értve, hogy max. kétszeres körüli szorzó van), illendő lenne, ha a jövedelmek is közelednének. És minden ilyen felmérés egyben szolid iránymutatás a politikai vezetésnek, hogy mivel is lenne hasznos foglalkozni.
@muaddib00: Tudtuk, de a kérdés nyilván az, hogy milyen szakpolitikai-tudományos-egyéb célból, milyen kontextusban akarjuk a szegénységet mérni. Pl. egyes uniós források elosztását ill. az eredmények nyomonkövetését ilyen hivatalos statisztikákhoz kötnék?
@Grrr: Hát, szerintem a fogyasztási adatokból eddig is nyilvánvaló volt, hogy itt szegénység van a többi országhoz képest. Ha bezuhant a mosógépvásárlás, azt mindjárt látták.
Amúgy ez a szegénység mérés nagyon érdekes téma. Nyilván egy fityesz kormány nem vitaalap mert hát mert nem. Viszont gondolom ez nem ország specifikus, hogy döbbenetesen fura módon működik az alacsony jövedelműek egy részének a világa. A munkám miatt némiképpen ráláttam egy cégnél a mobiltelefon vásárlásokra (hitelre is), mobil előfizetésekre, és döbbenetes. Az ember azt gondolná, hogy az anyagi helyzet korrelál azzal milyen kategóriára költ valaki. Ehelyett azt láttam, hogy többszázezres mobilokat vették sokan kilóra azok közül hitelre akiknek a hitelképességi vizsgálata alapján tényleg maximum a napi szükségletekre telhet. Olyan telókra szórták a pénzt amit én nem akartam megvenni a rendszermérnöki fizumból. És ugyanez igaz volt az ilyen-olyan tv-kre, tabletekre. Ez nagyon érdekes volt számomra, mert még csak azzal sem magyarázható, amit ugye itt is vizsgáltak, hogy az alapvető dolgokon kívül is beletartozik más is a normális életbe, mert bőven van mozgástér akár egy tabletben, akár egy mobilban az árakat tekintve. Nem mondom, hogy teljesen újdonság ez a fajta attitűd, de az biztos, hogy régen messze nem volt ilyen szembetűnő (és nem csak itt a cucialista hiánygazdaságban, ahol lehetőség sem volt rá, de nyugaton sem).
Hiv.: @muaddib00:
Ennek egyszerűen az a magyarázata, hogy a nagyon kurrens, nagyon divatos, nagy presztizsü cikkeket bizonyos értékhatár alatt (mert Audi Q8-at azért nem vesznek bármennyire szeretnék), akkor is megveszik, ha csak életszínvonal csökkenés árán vehetik meg. Persze itt is van (pl. a mobiltelefonoknál) értékhatár, ami fölé nem tudnak menni, de azért próbálnak minél jobbat.
Ez más területeken is, vagy általában is így van. Az emberek a kevésbe pénzüket sokszor nem ésszerűen osztják be, sőt gyakram nagyon ésszerűtlenül. Minimálbér alatt élnek, de dohányoznak, és isznak, amikor a cigaretta, és az alkohol is elég drága. Ez teljesen ésszerűtlen, viszont ők gyakorlatilag nem is tudnak mást tenni, így szocializálódtak, és ez jelenti nekik az egyik legfontosabb örömöt az életben. Mi tudjuk, hogy „sekély e kéj”, de ha ez se lenne nekik, akkor még kevesebb öröm maradna nekik az életben. Mert bizony az van, ahogy az élet potenciális örömforrásaihoz (amiknek elég nagy része csak kis részben korrelál a anyagiakkal – magyarul: egy szegény is találhatna magának értelmes jó szórakozásokat, amik kitöltik az életét), ők a neveltetésük, a szocializációjuk, részben az anyagi helyzetük miatt is, nem hogy nem jutnak hozzá, de nem is tudnak azokról, vagy nincs is rá igényük.
@muaddib00: @ipartelep: Én már azon meg vagyok akadva, hogy miért vesz bárki nagy értékű fogyasztási(!) cikket hitelre (írom ezt pénzügyes szakközgazdász másoddiplomával).
Éppen a minap tűnődtem el azon, hogy tulajdonképpen az európai átlagember – tehát nem a felső tízezer, hanem az átlag dolgozó, úgy a népesség 75-80%-a, a világon a legjobban élő populáció. Még az amerikai átlagpopuláicótól is jobban, kényelmesebben él. Több a szabadsága, jobban hozzáfér az egészségügyi ellátáshoz, az oktatáshoz, kiterjedtebb a szociális háló, (nem röhög!) , nagyobb a létbiztonság, mint a világ bármelyik maradék országában. És állandóan tele van panaszzal. Ki kéne próbálni fél évig élni tetszőleges más helyen.
@DarthVader: Hogy ezen a szálon egy cseppet továbbmenjek:
Itt van ez a bizonyos átlageurópai, aki beleszületett ebbe a tutiba, a vagyonba és a lehetőségekbe (ha mondjuk Mali felől nézzük mindenképp), de a szoldaritása azok felé, akik mondjuk Maliba születtek vagy Yemenbe nagyjából nulla. Ami lehet 0 plusz-minusz epszilon politikai attitüd szerint, ha az illető megpróbál bejutni európába, de a Maliban élő malibeliek tőlünk akár ott meg is dögölhetnek ahol vannak.
Az egy dolog, hogy az országon belüli szolidaritás, szegények segítése is lefordíthatatlan szóvicc csak, de az országok, régiók közti szolidaritás, ahol mondjuk minden európai két évvel ritkábban cserélne autót, vagy tolerálna egy kicsit kátyúsabb autópályát, cserébe nem halnának éhen vagy nem fulladnának meg az árvizekben tömegek a világ másik végén az teljesen ismeretlen fogalom.
Bár lehet, hogy van kivétel; még nem tudjuk mit is keresünk mi Csádban.
Hiv.: @nyulambator:
A szolidaritás, része a legfontosabb balliberális alapértékeknek (a szabadság és egyenlőség mellett). Az a baj vele, hogy nehéz szolidaritani anélkül, hogy az az embernek ne kerüljön valamibe. Fizetni kell érte valamivel. Elméletben könnyű, de ha már valamibe kerül akkor problémás.
De ez még egy országon belül valamennyire, – nem eléggé, de valamennyire – működik is néha. Azonban országon kívül, országok között nagyon nehezen. Ennek természetesen az az oka, hogy az országok és a népek „külön kasszán” vannak, külön háztartást vezetnek. És nem érzik magukat felelősnek a másik országért. Tehát, bár jó ötletnek tűnik az, hogy a Föld népei egy közös szolidaritási mezőben éljenek, ez addig nem fog megvalósulni, amíg az internacionalizmus nem győz, és nem lesz egy világállam. És akkor se gyorsan, és könnyen.
Az emberiség még nem fogta fel, hogy közös csónakban evezünk, a csónak gyenge, és ha elöl léket kap, akkor te hiába ülsz hátul… Az „emberiség” ehhez nem elég okos.
@DarthVader: Ez azért nem annyira új felfedezés, bár időről időre én is rácsodálkozom a jelenségre. Különösen annak fényében érdekes ez, hogy úgy egyébként a társadalmi szolidaritás mintha (Nyugat-)Európában viszonylag erős lenne.
\
Sztori: valami harminc éve az egyik feltörekvő, akkor még „csak” tanseg közgáztanárral agyaltunk azon, hogy TDK-témaként kiadná nekem egy életszínvonal-gép megalkotását. Maga az alapjelenség már akkor is ismert volt, miszerint a tipikus tömegpolgár az objektíven kimutatható/kiszámolható életszínvonalát szubjektíven kizárólag csökkenésként vagy emelkedésként képes megélni. Csökkenésre nyilván nem vágyik, a stabil állapotot viszont nem képes felismerni/megélni, tehát nincs más lehetőség, muszáj növelnie az életszínvonalát, hogy ne elégedetlenkedjen. És kell minimum 2-3% mértékű objektív növekedés, hogy szubjektíven is növekedésként élje meg.
\
Szóval, az volt az ötlet, hogy kellene konstruálni egy asztalra feltehető méretű eszközt, ami azt tudná, hogy egyre gyorsabban kell hajtani a bemenetét ahhoz, hogy a kimenet ugyanannyi legyen. Plusz tudjon csökkenést és növekedést is mutatni, szóval hangolható legyen, stb.
Ez elektronikával, pláne leprogramozva már a ’90-es években se lett volna kihívás, de ő arra vágyott, hogy viszonylag egyszerű mechanikus szerkezet legyen a cucc, hogy demonstrációs előadásokon az egyes fő komponensekre rá lehessen mutatni, hogy az az alkatrész felel meg a vonatkozó közg. elmélet akármelyik tételének. Pár hét gondolkodás és a fizikai tanszékcsoport tudseg tanseg állományának zaklatása után elengedtem a dolgot, de néha-néha még ma is felpiszkál.
„Igazán megható hallani, hogy Magyarország ilyen meggyőződéssel beszél az uniós jogról, az európai értékekről és a kötelező érvényű kötelezettségekről”
https://telex.hu/gazdasag/2026/02/20/ante-susnjar-horvat-miniszter-koolajszallitas
Azért kezd ez kínos lenni, mennyire kiröhögik már a komoly ország, komolykodó komoly minisztereit 😉
Más.
„Eladnák a budapesti pályaudvarok körüli állami ingatlanokat […] Az ingatlanokat márciusban kínálnák eladásra, a szerződéseket április 10-én, vagyis két nappal a választások előtt kötnék meg.”
https://telex.hu/gazdasag/2026/02/20/lazar-janos-ekm-palyaudvarok-ingatlanok-ertekesites
avagy ne terheljük meg az esetlegesen új összetételű kormányt, nemde vityenka? :-/ Sokat változott „az a fiatalember”… oh wait! csak az önmosdatók írkálnak „egykori fiatalemberről”. Az a fickó emberileg pont ugyanaz a gazember volt, csak csípőben kevésbé terebélyes 😉
@ijontichy: Nagy gond, hogy Orbán lerombolt testvérnépeinknél és barátainknál a társadalomban mélyen meggyökerezett, a nemzeti kultúra részévé vált hungarofil érzelmeket – mint például a németeknél (akik valóban szeretettel gondoltak az ország újraegyesítése körül fontos szerepet játszott Magyarországra, meg persze a nyugat-keleti családtalálkozók miatt is a Pest-Balaton tengelyen); a horvátoknál (akiket merészen fegyverrel is segítettük 1991-ben), a sok 56-ost befogadó belgáknál, az osztrákoknál meg a lengyeleknél (kell mondanom?)… A magyarok, a magyarság értékelődött le. Néhányan az ottani szélsőjobboldaliak közül Orbánt nagyra tarjták, de ez csak egy warlord csodálata, nem a magyaroké, nem az országé, és nem lesz a kultúra része sohasem.
Az EU-ban Magyarországon a legmagasabb a daganatos betegségek halálozási aránya – íme a jó (de legalábbis tűrhető) kormányzás eredményei.
@labrys:: Hát szerintem már 2010-ben is valószínűleg nálunk volt a legmagasabb ez a statisztika.
A magyarok túlsúlyosak, sokat isznak és dohányoznak, keveset mozognak, kevés zöldséget esznek és egyre ritkábban járnak szűrővizsgálatokra.
Persze abban orbánéknak nagy a felelőssége, hogy ezen nem tudtak vagy akartak változtatni (habár a dohányzáson erősen próbáltak), de ezt azért nem tulajdonítanám a kormányzásuk eredményének.
Ráadásul a statisztika erősen torzít: https://telex.hu/techtud/2025/03/09/oecd-rakstatisztika-magyarorszag-rangsor-elofordulas-halalozas-magyar-elemzesek
mert nálunk nagyon magas a kórházban meghaltak boncolási aránya.
(Hasonlóan ahhoz, ahogy a „magyarországon a legnagyobb a covidhalottak száma” is torzított, mert más más országoknak különböző definíciói voltak a „covidhalottra”. A többlethalálozásban régiós középmezőnyben voltunk)
@martonbalint19904935: : „habár a dohányzáson erősen próbáltak” Valójában ebben tévedsz. Sőt! Mint megrögzött nikotinista (bár lassan tizenöt éve elektromos), hosszan részletezhetném miért nem (ti. miért csak látszat!), de ezt most kihagyom. A lényeg, hogy valójában egy percig sem érdekelte lézerjanit a dolog Eü oldala (és nem érdeli ma sem). Az igazán szomorú a dologban, hogy valójában a brüsszeli seggfejbejeket sem érdekelte (ld. TPD 2016), és nem érdekli ma sem.
@martonbalint19904935:: …a dohányzáson hogyan próbáltak Orbánék erősen jobbítani? A trafikmutyit érted ez alatt, amikor elloptak egy teljes iparágat? (Aminek következtében – például – országszerte ezrével nőttek ki a földből „nemzeti” dohányboltok?)
Persze, az egészségügy meghalasztását nem a Seggfejék találták fel (csak a szokásuk szerint kimaxolták) – de, ugye, azért 15+ év, az már több stratégiai döntésre-tevékenységre is bőven elég (lett volna).
Ami pedig a covidot illeti: még élénken emlékszem arra, amikor gyanúsan akut légzési elégtelenség következtében fellépő halálozásokat a hivatalos magyar egészségügyi statisztika olyan „társbetegségek következményeként” rögzített, mint például a terhesség és hasonlók…
Ennyit a hivatalos orbáni covid-statisztikákról.
@labrys: : „ezrével nőttek ki a földből „nemzeti” dohányboltok?” A helyzet ennél rosszabb, mivel a keleti végeken sok embernek lett érdemi jövedelemforrás a zárjegy nélküli ukrán cigi. Namost ha kicsit utánanézel, remek infókat találhatsz arról, hogy arrafelé a gyárban nemritkán „az udvar felsöprését” is beledarálták a koporsószegbe 🙁 . A doboz echte eredeti dizájn volt, a tartalom… phűűű. A termék károsabb, mint a legendás ruszki rettenetek, mert az legalább tiszta (mondhatni „bio” 😉 ) dohány.
Ezen felül, a piszkos kis trafikbizniszük védelmében, igen aktív tevékenységet folytatnak. Sajnos a hülye brüsszeli direktívának hála, még jogszerűen is teszik. Nem akarom hosszabb lére ereszteni a magyarázatot, de a lényeg: valójában magasról tesznek ők az egészségvédelemre. Ez van.
Az Eü-re a világ pénzét el lehetne költeni. Kétszer. Mindenütt. Ezzel együtt, amit ők csinálnak, az nettó aljasság. Ilyen szemétséget Európa nyugati felén nem találni. Különösen a „mindjárt utolérjük Ausztriát” típusú dumák fényében. „Verbális áthidalás” az, meg a JOQ…kat 🙁