Mentőöv lyukakkal

A Rogán Antal és Kósa „Sell” Lajos által a lakáshitelesek megsegítésére kidolgozott nyolc pontos javaslatcsomag épp csak a probléma felszínét kapargatja meg, de legalább nem vakarja el a sebet. Annyira.

A probléma ugyanis az, hogy a 150-180 forintos frankárfolyam mellett felvett hitelek a mai 220 forint feletti árfolyamon az adósok jelentős része számára teljesíthetetlenek, a többieknek pedig olyan aránytalanul nagy erőfeszítéseket kell tenniük a fizetőképességük fenntartásáért, hogy az visszaveti a lakossági fogyasztást és ezáltal a gazdsaági növekedést is.

A megoldás nyilvánvalóan egy erősebb forint (vagy gyengébb frank :-)) lehetne, amire lenne pár ötletünk, de nem áruljuk el, mert ellopja a Fidesz. Nézzük inkább Rogán és Kósa javaslatait.

1. Az egyoldalú szerződésmódosítások tilalma. Mivel a bankoknak tavaly óta tilos alapos indok nélkül az ügyfél hátrányára szerződést módosítaniuk, ez a javaslat vagy nullhalmaz, vagy alapvetően a bankadó áthárítását kívánja betiltani. Eszerint a bankadó a betétesekre lesz áthárítva. Sell, sell, sell.

2. Az önkényes kamatemelés tilalma. Ez már most is tilos. Tiltsák be még egyszer, biztos, ami biztos.

3. A középárfolyam alkalmazása. Ezt ismerjük, ez Szász Károly zseniális találmánya. A frank árfolyama a választások második fordulója óta 20%-kal emelkedett a forinthoz képest, és minden újabb Kósa-sajtótájékoztató hírére emelkedni kezd. A középárfolyam alkalmazása mintegy 1% kedvezményt jelentene az adósoknak. Ez az intézkedés ugyan közgazdaságilag nem, de morálisan indokolható a jelenlegi „szopjanak a bankok is” hangulatban. Sajátos, hogy ezzel az ötlettel pont a PSZÁF ált elő. Előállhatott volna azzal is, hogy a bankok alkalmazzák a vételi árfolyamot vagy az április 21-i árfolyamot, vagy a 2006-os árfolyamot is. Az még kedvezőbb lenne az adósoknak és pont ugyanennyire indokolható mind közgazdaságilag, mind morálisan. De ne szaladjunk ennyire előre.

4. Az ingyenes előtörlesztés lehetősége (feltételezem, hogy a bank oldalról kötelessége) közgazdaságilag szintén nehezen indokolható. Az, hogy a jelenlegi előtörlesztési díjak indokolatlanul magasak, még nem indokolja, hogy miért legyen ingyenes az előtörlesztés. Ha vannak indokolt költségek, amik az ügyfél döntéséből következően merülnek fel a bank érdekkörében, azt akár indokolt is lehet megtéríttetni, nem? A válasz a morális többség országában: nem. No nem mintha tömegek tolonganának, hogy szeretnének előtörleszteni, de hátha valaki. Ki tudja.

5. Kérelem esetén automatikusan meghosszabítható a futamidő. Jó reggelt kívánok, a bankok többsége régóta magától ajánlja fel a késedelmes hitelek átütemezésének a lehetőségét. De nem baj, tegyünk úgy, mintha ezt is elintézte volna a Fidesz.

6. „az adóstól az aktuális piaci értéknél többet nem követelhetnének a bankok” (sic!). Ha a javaslattevők itt arra gondolnak, hogy a bank nem követelhet többet, mint a hitel fedezeteként felajánlott ingatlan aktuális piaci értéke, akkor ez végre egy olyan javaslat, ami érdemi hatással lenne a problémakörre. A biztosíték ugyanis az adósnak a kölcsönszerződésben foglalt kötelezettségei teljesítésére felajánlott fedezet, így ha a biztosíték értéke a követelés értéke alá csökken, az adós eleve szerződésszegő helyzetbe kerül. Ilyenkor a bank jellemzően további fedezet felajánlását követeli, mely lehetőséget feltehetően a fenti 1. pontban említett egyoldalú szerződésmódosítási tilalommal fog kizárni a jogalkotó. Ezzel gyakorlatilag a fedezet értékének bármelyi okból történő csökkenése (beleértve azt is, hogy elvitte az árvíz) azonnali veszteséget fog okozni a bankoknak. Ha a bank kikötött további biztosítékokat – például készfizető kezességet – akkor a kezesnek kell helytállnia. Állami garanciavállalás mellett felvett hiteleknél (közalkalmazottak, köztisztviselők stb. kamattámogatásos forinthitelei esetében) az állam (vagyis az adófizetők) fog helytállni. Az ingatlan értékvesztésének kockázata tehát megoszlik az adós, a bank, a kezesek és az adófizetők között. Az ingatlan értéknövekedésének nyeresége természetesen egyedül az adósé. Ez így méltányos a morális többség országában.

7. Fizetésképtelenség esetén a bankok nem kérhetnének büntetőkamatokat és más extra díjakat. Ezzel megszűnik egy ösztönző a kötelezettség időbeli visszafizetésére, így közvetve az időben teljesítő, jó adósok kerülnek relatív hátrányba. Vajon mire fogja ez a szabály ösztönözni a jó adósokat? Hagyjuk.

8. A nyolcpontos javaslatcsomag nyolcadik pontja nem derült ki a tájékoztatóból. Ja, de: az, hogy ezek a javaslatok nem terjednének ki az üzleti hitelekre. Szerintem leginkább ez a javaslat segíti a legnagyobb mértékben a lakáshitelesek problémáinak hathatós (héthetős, sőt nyolcnyatós) megoldását. Ugyanis a puszta tény, hogy nem tesznek még nagyob kárt, már relatív haszon.

A vörös farok nem maradhat el:

A Fidesz-kormány 29 pontos gazdasági akcióterve ezért tett már egy javaslatot a nemzeti eszközkezelő társaság létrehozására, az erről szóló jogszabályt pedig ősszel be is nyújtják a parlamentnek. A frakció azonban úgy ítélte meg, hogy ez nem elegendő, ezért bízták meg a két politikust a javaslatok kidolgozásával.

Tehát a Nemzeti Eszközkezelő még ennyit sem fog tenni a bajba jutott adósok megsegítésére. Ez már félsiker.

<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16517154-6ab24df12b90d' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16517154&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16517154-6ab24df12b90d&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16517154-6ab24df12b90d' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>