Mit várunk a magyar felsőoktatástól?
Eredeti szerző: jotunder
Akarjuk-e azt, hogy a magyar felsőoktatás hasonló szerepet töltsön be Magyarországon, mint a brit felsőoktatás Nagy-Britanniában, a svájci felsőoktatás Svájcban, vagy a német felsőoktatás Németországban?
Ha erre a kérdésre valaki nemmel válaszol, akkor azt, tekintettel a felzárkózásról, konvergenciáról szóló generális mantrákra, illik megindokolnia. Akkor is, ha az illető Magyarország miniszterelnöke. Tisztáznunk kell azt, hogy mit várunk el a magyar felsőoktatástól, sőt még azt is végig kell gondolnunk, hogy mit értünk felsőoktatás alatt. Ebben a posztban abból az alapfeltevésből fogok kiindulni, hogy Magyarországon a felsőoktatásnak nagyjából hasonló szerepet kellene betöltenie, mint a nyugat-európai országokban, és ennek az alapfeltevésnek a következményeit szeretném megvizsgálni.
Mi az, hogy egyetem?
A kérdés sokkal bonyolultabb annál, mint amilyennek hangzik. Néhány napja jelent meg a idei Complete University Guide, a brit egyetemek rangsoraival. Összesen százhuszonhat egyetemet rangsoroltak. A táblázat elején természetesen Cambridge és Oxford áll. A közepén Portsmouth, Northumbria és Bedford, a végén pedig Glyndwr, East London és a London Metropolitan. Nagy-Britanniában hat évente vizsgálják meg az egyetemek kutatási teljesítményét, a legutolsó vizsgálat éppen tavaly volt. Erről az oldalról valamennyi terület rangsora letölthető. Látható, hogy Oxbridge gyakorlatilag minden lehetséges tudományterületen a világszínvonalat képviseli, a gyengébb intézmények pedig egy-két területen érik csak el a nemzetközi színvonalat. A CUG táblázatából kiolvasható, hogy óriási különbségek vannak a legjobb és a leggyengébb egyetemekre jelentkező középiskolás diákok vizsgaeredményei között. Egészen más szerepe van a táblázat első három, ötvenedik-hatvanadik illetve százhuszadik helyezettjének. Általánosságban nem is lehet brit felsőoktatásról beszélni, és valójában magyar felsőoktatásról sem.
Oxford és Cambridge a brit kultúra és tudomány meghatározó intézménye, nemcsak egyszerűen felsőoktatási intézmények. A magyar Oxbridge-től is valami hasonlót várhatnánk el. A magyar Oxbridge szerepét kell először tisztázni (ebben a posztban én leginkább a magyar Oxbridge-ről írok, ami nem jelenti azt, hogy csak ezt az egyetemi szerepet tartom fontosnak). A magyar közvélemény tágas termeket lát maga előtt, amikor az egyetem szót hallja, ahol egy szemüveges ember áll a táblánál, a diákok pedig a füzetükbe írnak. A viták pedig arról szólnak, hogy hány diák írjon a füzetbe. A magyar Oxbridge nem csak, sőt nagyon nagy részben nem a szó direkt értelmében vett felsőoktatást kell hogy jelentse. Már amennyiben igennel válaszolunk a poszt elején feltett kérdésünkre. Ki kell mondanunk, hogy a magyar Oxbridge a magyar tudományos kutatás zászlóshajója kell hogy legyen. Igen, ezen osztoznia kell a Magyar Tudományos Akadémiával, az MTA-nak nem lehet primátusa a tudományban. Ez egy félelmetes mondat, és ennek megfelelően félve is írom le. Ugyanis a Magyar Tudományos Akadémia, amely intézmény nem, még egyszer, nem az utcanévbizottságot jelenti, intézeteinek nem elhanyagolható részét tekintve európai színvonalon működik és én úgy gondolom, hogy ennek így is kell maradnia. Nem az Akadémiát kell lehúzni, hanem a magyar Oxbridge-t felemelni. Nem kis feladat, senki sem kész rá, és természetesen fel sem merül, ez a poszt már korábban az ufológia irányába fordult.
Mi várható el a magyar Oxbridge-től?
Nagyon nehéz kérdés. A kommunista rendszer bukása után nem ugyanolyan helyzetből indult újra a magyar matematika, az idegtudomány illetve a szociológia, a filozófia vagy a közgazdaságtudomány. El kell döntenünk, hogy hová próbálunk besorolni egy adott területet, mondhatjuk úgy is, mely brit egyetem szintjére emeljük a lécet. Ez nagyon nehéz kérdés, meg sem próbálok válaszolni rá. Azt gondolom, az ötvenediknek rangsorolt brit egyetem társadalomtudományi tanszékeinek publikációs normáit érdemes lenne legalábbis megvizsgálni (és a huszadik helyen rangsorolt természettudományi tanszékeket). Azt is érdemes megnézni, hogy ezeken a tanszékeken, mennyi ideje van egy egyetemi tanárnak a kutatásra, mennyit keres egy senior lecturer, és abból is sokat lehetne tanulni, hogy egy brit lecturer állásra hányan és, harmincas éveik elejére, milyen tudományos teljesítménnyel jelentkeznek.
Mi várható el a diákoktól?
Erre a kérdésre még a fentieknél is nehezebb válaszolni. Óriási a szórása az emberi képességeknek. A magyar fiatalok felső öt- tíz százalékának teljesítményét nem lehet előírni, azt meg kell vizsgálni, meg kell érteni és csak így válaszolhatunk erre a kérdésre. Kötelességemnek érzem azt, hogy itt a következő húsz százalékról is beszéljek. A magyar fiatalokra kell méretezni a követelményrendszert. Természetesen elvárható a tisztességes munkamorál, az elkötelezettség egy bizonyos szintje (ami természetesen függ attól, hogy hányadik decilisbe tartozik az adott fiatal), de a mediánhoz kell mérni az alapkurzusokat. Nem lehet évfolyamokat megbuktatni és közben szigorú arccal nézni a levegőbe. Azt gondolom, hogy a magyar felső öt százalék összemérhető a brit elittel, de ezt nem ebben a posztban fogom kinyilatkoztatni. Az elit nyilván nagyon komolyan terhelhető és terhelendő, bizonyos szakmák esetében nagyon veszélyes kompromisszumokat kötni, de még az ő esetükben is belátásra és empátiára van szükség. A felsőoktatás kooperációról szól és nem háborúról.
Mi a helyzet az autonómiával?
Nagy-Britanniában legendásan autonómok az egyetemek, Németországban kevésbé. Akit érdekel a téma, ebben az anyagban utána nézhet az európai helyzetnek. Az, hogy az egyetemi tanács tagjait (ennek a megfelelője akar lenni a konzisztórium) ki nevezi ki, és milyen viszonyban van a szenátussal, hogy ki választja meg a rektort, egyáltalán nem jelentéktelen kérdések, de a valódi kérdés az ott van a poszt elején. Ha arra a kérdésre igennel válaszolunk, akkor nem nevezhetjük ki X.Y-t kancellárnak a Zeneakadémiára vagy a szegedi egyetemre, hanem inkább valamilyen könnyebb munkára oszthatjuk be a menza környékén. Igen, már említettem, hogy tisztában vagyok a posztom ufológiai jellegével. Mindazonáltal azt gondolom, hogy ha egy ország komolyan veszi az egyetemeit, akkor az irányítás meglehetősen széles spektrumában is kiváló felsőoktatása lehet, ha nem, akkor meg szinte mindegy, hogy milyen az egyetemi autonómia.
Tehát?
Ez a poszt nem arról szól, hogy miért vonuljon valaki más az utcára. Csak és kizárólag arról, hogy szerintem milyen irányokban érdemes gondolkozni a magyar felsőoktatással kapcsolatban. Számomra az első kérdésre adott határozott igenlő válasz a lényeges. Támogatom a dühös fiatalokat és a magyar kollégáimat, szinte fenntartások nélkül támogatom őket, de most csak a számomra legfontosabb kérdésről akartam írni.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16519127-6ab2736d8419a' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16519127&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16519127-6ab2736d8419a&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16519127-6ab2736d8419a' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
Nem, nem akarjuk. Mi felvesszük a küzdelmet a balneológia és társai – ezeket még megérteni sem érdemes – szakok ellen. Nekünk nem kellenek a túlképzett munkanélküliek, nekünk megfelelnek a képzetlenek is. Olcsóbb az előállításuk.
Egyébként mi az akadémiákat szeretjük, a futballakadémiákat. Esetleg a rendvédelmieket.
A VÉLEMÉNYEM az, hogy az oktatásra semmi pénzt sem szabad sajnálni – de a TUDÁSOM hiányzik, hogy meg is tudjam mondani, mennyi is lenne ez az összeg.
Van erre valamilyen adat – pl. hogy Oxbridben mennyibe kerül egy diploma? (Ha van e kérdésnek értelme.)
egyetemet nem lehet csinálni, az formálódik, ahogya Oxford és Cambridge is így lett az, ami. Magyar Oxbridge csak úgy lehet, hogy az ELTE, SE, BCE együtt, a mai (igen sokrétű és élénk) együttműködést az MTA intézeteivel formalizálva, cca 20%os költségvetési alaptámogatás emeléssel, gazdálkodási szabadsággal és az EUs péntektől való elzártság feloldásával lesz ez az egyetem. Ehhez egyébként mgcsak enm is a kormányzati akarat hiányzik a legjobban (azt meg lehetne szerezni), hanem maguk az intézmények lőnék ki. Mert el kellene kezdeniük kiválóság-alapon működni.
(Az EUA értékelés 20120-es, azóta a magyar adatok lényegsen rosszabbak a gazdákodási és szervezeti autonómiában egyaránt.)
Jelen pillanatban a magyar oktatásról elsőként az ugrik be, hogy egy pesti iskolában kinti 25 fokos melegben is teljes gőzzel megy a fűtés mert a gondnokra már nem volt szükség és kitették, a területgazdának már tucatszor szóltak de egyelőre nem jutott hozzá, hogy elzárja a kazánt. Az ablakok persze sarkig nyitva, kivéve, mikor kint olyan hangosan káromkodnak a közmunkások, hogy nem lehet tőlük tanítani. Mindeközben a tanárok paranoid aprólékossággal szabályozott körülmények közt szerveznek értekezletet, ahol megszavazhatják, hogy melyik igazgatójelöltet támogatja a testület és melyiket nem, bár mind tudják, hogy a testület véleménye annyit se ér mint fing tájfun idején. A diákok egy múlt évezredben, 1999-ben kiadott informatika tankönyvet kapnak és mind külföldre akarnak menni tanulni.
Na ebből a helyzetből rugaszkodik neki a felsőoktatás.
Rég szóltam hozzá, de most fogok. A poszt ugyanis elsiklik afelett a kérdés felett, hogy mit várunk a magyar közoktatástól? Ha a jelenlegi rendszerből indulunk ki, akkor kb. azt, hogy az intellektuális elit gyerekeit hozza olyan privilégizált helyzetbe, hogy rajtuk kívül tényleg csak szorványosan lehessen bekerülni a magyar Oxbridge-re (bármi legyen is az). Na így mondjuk rohadt nehéz bármilyen színvonalat is tartani, de a felső 5%-ot még talán lehet. A következő 20%-ot már biztos nem. Az egyéb (katasztrófális) hatásokról már szó se essék.
@Vitéz Kőbányai Világos:
igazi elitegyetemekre az „intellektuális elit” gyerekei kerülnek be+ valamennyi máshonnan felfedezett tehetség.
ez nem lesz másképp, sok baj nincs is vele
@WiteNoir: Gondolom azzal sincs baj, hogy a gazdasági elit meg a gazdasági elit gyerekeiből lesz. A zsákfalu cigánysorának utolsó putrisa meg a zsákfalu cigánysorának utolsó putrisának kölkéből lesz. Igazad van, tényleg nincsen ezzel semmi gond, ha elégedetlenkednek, akkor majd valaki rájuk gyújtja a házat, meg lelövi őket a sörétes puskával. Minden oké 🙂
@Vitéz Kőbányai Világos:
valamekkora mobilitás úgyis lesz, megfelelő politika keretében.
a nagyfokú meg illúzió, én semmi esélyt nem látok rá.
álmodozni lehet.
@WiteNoir: Ezt a választ egy bevallottan ufológiai poszt alatt úgy 100%-osan komolyan gondoltad?
Figyu, én már annak örülnék, ha azt belevéshetnénk valami gránitba, hogy az államnak egyebek közt az a dolga, hogy minden purdénak ugyanazt a közoktatás nyújtsa legalább az első 4 évfolyamon. Pillanatnyilag ránézésre ott tartunk, hogy ha a szülőknek nincs vagy serbliszám gempájuk, vagy jó kapcsolataik, vagy legalább valami kis kulturális tőkéjük, akkor mire a kölök elkezd szőrösödni, az állam jóvoltából olyan lemaradást szed össze egész alapvető készségek (pl.: el tudsz képzelni egy matek profot, aki nem érti meg ezt a bekezdést?) terén, hogy nemhogy oxbridge-re nem lesz esélye bekerülni, de a családja kitelepítése ellen sem fog tudni fellebbezni. Na most ez amellett, hogy embertelen, eléggé pazarló eljárás is (fellebbezés nem írás közben a hozzáadott értéke se lesz valami sok, bár persze közmunkásnak jó lesz).
Ez persze még mindig nem akadályozza meg az elitet abban, hogy jobb különórákat, esetleg magániskolát fizessen meg, és pláne igaz, hogy Czeizel Endre valószínű nem ugyanazt mondja, amikor átnézi az unokák biológia leckéjét, mint Gipsz Jakab nyugdíjas lakatos. De mobilitás azért több lenne.
@Vitéz Kőbányai Világos:
a poszt nem arról szól ami felé trollként tereled
amit írtam komolyan gondoltam, én is írhatnék mindenféle mobililtásról szóló lázálmokat nem teszem mert minek
@WiteNoir: A poszt valóban nem szól a közoktatásról, csak a felsőről. Szerintem meg az utóbbiról nincs sok értelme beszélni az előbbi nélkül. Ez nyilván trollkodás. Na menjél, oszt aludd ki magad!
@Vitéz Kőbányai Világos: @WiteNoir: a trollkodásban szándákosságot érzek – ezért ettől megvédenélek.
Ugyanakkor egy valódi, céltudatos vita az eredményre törekszik – a poszt célja a felsőoktatás, melynek inputja a közoktatás – ebben igazad van, de ha minden kapcsolatot, szálat egyszerre akarnánk kibontani, akkor abból nem lesz eredmény, csak szétkuszáltság.
Vagyis: a felsőoktatást akár olyan alapból is meg lehet tárgyalni, hogy tfh a közoktatás minden gondját megoldottuk, s elértük, hogy minden tehetséges purdé eljusson az akadémiai képzésig – a poszt lényegét ez nem érinti. Elfogadom: akár az én felvetésem („mennyibe kerül itt és ott”) is félrevivő lehet – ugyanakkor érzésem szerint a felsőoktatás ugye az nem pénz kérdése.
Már a kérdést sem értem. Ki az a Mi? Mit kéne akarni? A 17-es villáskulcs nem a kamarai regisztráció része. Vagy igen?
Kivel kell ezt megbeszélni? Magunkkal?
A maffiával?
Lehet-e kitörni az alsó-középszerűségből egy egyből ilyen direkt provokatív kérdéssel?
Nagyon értem én a posztírót, de a kérdés megértésére is OKJ-s tanfolyamot kéne indítani, hogy a kritikus tömeg meg legyen.
@Vitéz Kőbányai Világos: Te egyszerűen nemmel válaszolsz az első kérdésre. Azt mondod, hogy Magyarországon ne legyen olyan szerepe a felsőoktatásnak, mint Nyugat-Európában van, mert ez csak a privilegizált osztály szórakozása lenne, inkább költsük ezt a pénzt másra. Te valamiféle Venezuela szerű országot szeretnél, én meg nem.
JT ismèt tökèletes posztban festette meg a hangulatom amikor úgy èrzem èrdemes lenne fegyújtani a házam ès nulláról újrakezdeni akár Új-zèlandi kecskepásztorkènt mert azzal is távlatosabb jövőt biztosíthatok a családomnak mint Orbániadiplomása èrtelmisègije. Ugyanakkor, jobban tetszett a Vincent mikor mèg többen írtak ide ès az a mód ahogy elitèl bárkit aki máskèpp látja a problèmákat, azt sugallja, èrthető ha elmaradtak mellőle a társszerzők.
kiadtuk a jelszót: legyen magyar okszbridzs! és lett magyar okszbridzs. mi nem igérgetünk a levegőbe, pelikán.
@jotunder: kurvára félreérted vitéz kőbányait te is, meg többen is a kommentelők közül.
Egyáltalán nem válaszolt nemmel az első kérdésedre, csak annyit jegyzett meg, hogy a közoktatás rendbetétele nélkül beszélni a felsőoktatás rendbetételéről az kb olyan, mintha egy 10 emeletes házat akarnánk alapok és földszint nélkül felépíteni.
És nem, nem Venezuela, hanem mondjuk a Svédország, Finnország, Norvégia.
A poszthoz nem, vagy csak lazán tartozik, de már rég meg akartam kérdezni tőled, hogy mi a véleményed Palkovicsról, mint államtitkárról? Mert amikor kinevezték, te azt mondtad, hogy milyen nagyszerű tudós, aki mögött komoly szakmai teljesítmény áll, és nem kell aggódni emiatt attól, hogy milyen államtitkár lesz, biztos tisztességes, meg hozzáértő.
Na most kiderült (egyáltalán nem vagyok meglepődve), hogy se nem tisztességes, se nem hozzáértő államtitkár, hanem szégyentelen és gátlástalan kiszolgálója a köz- és felsőoktatás tönkretételének és szétalázásának.
@aritus: Nekem eddig inkább közvetett információkból épült fel a Palkovics-képem, de éppen tegnap volt szerencsém látni egy élő nyilatkozatát a gyakorlóiskolák szétverése kapcsán.
A benyomásaimat úgy tudnám összefoglalni: ha azt írják ki a képernyőre, hogy ez Mészáros Lőrinc öccse, akit most neveztek ki gyakorlóiskolaügyi kormánybiztossá, azt simán összeegyeztethetőnek találtam volna a látottakkal és hallottakkal.
A poszthoz: valamit nem értek jótündér publikációs kényszereiben. Leszögezem, egy M.o.-n élő, időnként egyetemen óraadó, nem matematikus és nem hardcore természettudós szempontjából annyi látszik, hogy a közép-európai kutatóknak nem csak a nyelvi nehézségek miatt sokkal macerásabb minőségi folyóiratokban publikálni. Éppúgy, mint a nemzetközi pályázatoknál: ha van egy közepes képességekkel rendelkező nyugati szerzőtárs, még ha nem is tesz hozzá semmit, sokkal könnyebben átmegy a lektorokon ugyanaz a cikk (vagy a döntéshozókon ugyanaz a kutatási terv).
Ami nekünk lehetőség van, az a konferenciák IF-os folyóiratokban megjelent cikkei. Ezek minősége azonban erősen kérdéses, egyrészt, mivel annyi konferencia van, hogy az ember nem tud mindenhova friss eredményekkel menni, így van, aki évek óta ugyanazt süti el road-show szerűen és ha már ő is nagyon unja, valami keveset változtat rajta (ezek a „kis lépés az emberiségnek” jellegű cikkek).
Másrészt a mi szakmánk eléggé regionális jellegű, így egy amerikai folyóirat lektorálása során nem mindig veszik észre, hogy éppen valami alapvető hiba van a cikkben – néha megdöbbentő, hogy milyen elemi tévedések képesek beépülni a köztudatba, csak azért, mert nem volt rendes lektorálás. Ez különösen ártalmas tud lenni, mert vírusként terjed, még akkor is ha légbőlkapott a dolog – hiszen megjelent a – mondjuk – Quaternary International-ban.
Akinek mondjuk OTKA-kerete és igénye is van erre, szép teljesítményt tud e téren felmutatni, de rendszerint a minőség rovására.
Az egészből azt akartam kihozni, hogy szép dolog a publikációs lista, de nem feltétlenül ez alapján kellene az egyetemi oktatókat összevetni és nem feltétlenül az angolokkal. Én elsőre a bécsi, krakkói, vagy brnoi színvonalat tartanám elérendőnek.
@fortin2: Mi az hogy EU-s penzektol el vannak zarva a magyar egyetemek? Az eddigi tapasztalataim (nemet, osztrak) es kollegak
(svajci, angol, francia, olasz, dan, spanyol stb.) visszajelzesei alapjan barmely europai egyetem barmely szintu vezetoje kifejezetten osztonzi az europai penzekre valo palyazatokat. Orszagtol es egyetemtol fuggo hogy
mennyire rugalmasan lehet az EU eloirasokat a helyi egyetemi, munkajogi stb. szabalyokkal szinkronizalni. Az is eltero hogy az adott egyetem mennyire hatekonyan tudja a palyazatirot a megirasban tamogatni (peldaul biztosit-e anyanyelvi lektort az angol szoveg csiszolasahoz). De a szandek mindenutt megvan. Nem hiszem el, hogy barmely valamelyest is komoly
magyar tanszekvezeto, dekan stb. ne ugyanigy gondolkodna. Tehat mifele elzartsagot kellene feloldani?
Mas: Oxbridge sem csak ugy formalodott magatol. Mindket helyen meg lehet nezni azok arckepcsarnokat, akik igencsak aktivan vettek ebben reszt. Raadasul nekik minderre evszazadok alltak rendelkezesukre joval kisebb versenyben. Szoval a „formalodik majd magatol”-hoz kepest egy picit tobb strategiai gondolkodas kellene.
Vegul: Nem realis Oxbridge-t celul kituzni Mo szamara, ez vilagos; ezt higgadtabb pillanataikban a nemet tudomanypolitikusok is tudjak No. szamara. Ami viszont realis az a strategiai gondolkodas, es JT azt hiszem errol (is) beszel. Ahogy jonehany evvel ezelott az akkor uj amerikai tanszekvezetom csinalta a palyazataban es kesobb a vegrehajtasaban is.
Pontosan vegiggondolta (oraszamokkal, penzzel, tanar-diak arannyal, kurzuslistaval stb alatamasztva), hogy mire volna szukseg hogy az akkor
az amerikai ranglista N-ik helyen allo tanszekunk a kovetkezo 5 evben 5 hellyel elorelepjen. Felsorolta hogy mely mas amerikai tanszekek szintje az elerendo cel, es ehhez milyen eszkozoket kellene hozzarendelni. Konkretan vegigmenve pld olyan dolgokon, hogy a megelozo 5 evben kik es foleg milyen mas ajanlatot elfogadva utasitottak vissza az allasajanlatainkat. Kimutathato volt, hogy a tanszekunk egy oktatora juto oraterhelese magasabb mint a megcelzando szint tanszekeinek tipikus terhelese. Kiszamolta, hogyan lehet 2+2-rol 2+1-re levinni a tipikus teaching load-ot, ehhez milyen belso atalakitasra es hany plusz allasra van szukseg. Meggyozte a tanszeket, es, ami ennel is fontosabb, a penzoszto dekant is, errol is es sok mas atalakitasrol is. Vegul a rangsorterv meg tul is lett teljesitve. Ehhez persze az (is) kellett, hogy nemhogy egy kancellar, de egy kozepes meretu es befolyasu tanszek vezetoje is sok eves tudomanyos, egyetemi, szervezesi tapasztalattal rendelkezzen, hogy pontosan atlassa a trendeket a tobbi amerikai egyetem tanszekein, hogy szot ertsen diakkal, postdoc-al es nyugdij elott allo professzorral is, stb. stb.
Maskepp sansza sem lett volna, hogy kinevezik. Mert volt meg harom masik nagyon komoly jelolt is, akik szinten jok voltak, szinten sokfele tapasztalatuk volt. S persze nem a menzan…
@Vitéz Kőbányai Világos:
A zsákfalu cigánysorának utolsó putrisában nem azért termeli magát újra a putris, mert a csúnya-ronda oktatási- vagy a korruptokrácia rendszere ezt megkívánja, hanem mert a putrisnak esze ágában sincs a cigánysorról kitörni. Nincs is ezzel semmi gond, de ne is kérje senki a putrisai közül, hogy -és a sörétes kurva gáz- „emberszámba” vegyem. Sajnálom.
Most pedig jön a szöveg -részemröl, padig valóban így volt-, hogy bezzeg én tudtam három müszak mellett müszaki fösulit elvégezni, ahol egyébként kurvára elmaradott, baszott SZAR volt az oktatási színvonal, édes istenem, de mindezt kompenzáltam öneröböl… És -sajnos?- ma már Nyugat-Eu-ból elborzadva nézek végig Magyarország tetemén. Béke poraidra, korruptisztán. Pfejjj.
@lemniszkata: Első lépésben ez pont elegendő lenne, tehát hogy bizonyos tanszékek képesek legyenek fejlődni és ehhez kapjanak meg minden támogatást. Nem kell feltétlenül egy intézményben gondolkodni, mert az irigység és ellenérdekeltség még nehezebbé teszi az amúgy sem egyszerűt.
@lemniszkata: A, támopos felsőoktatási pénzektől az egyedül esélyes „magyar Oxbridge”, azaz egy megerősített budapesti egyetemi szerveződés van elzárva, ugyanis abból kizárólag a konvergencia-régiók részesülhettek mindeddig.
Nincs olyan, hogy semmiből egyszercsak lehet (legyünk reálisak) a nemzetközi élmezőny alját elérő egyetemet csinál meg egy ország. Nem is biztos, hogy erre egyáltalán szükség van, a mondvacsinált globális rangsorok mániájáról le kellene már jönni. Világos és stabil finanszírozási viszonyok, kellő mértékű gazdálkodási önállóüság, a teljesítmény premizálása, a mainál összességében ötödével nagyobb finanszírozottság – ennyi a reális, aztán meglátjuk, hogy ebben a nemzetközi versenyben ez mire elég.
@Baszki, nincs már mit ellopni…: Elmész te csak a picsába.
Ha a zsákfalu putrisával nem is, de a pesti legalsó még nem hajléktalan rétegével napi kapcsolatban vagyok. Az a szint, ahol ha az albérletben eldugul a lefolyó akkor nem a duguláselhárítót hívják, hanem budit ásnak, mert se a tulajnak se a bérlőnek nincs annyi pénze, amiből a dugulás elhárítható lenne. És napi tíz-tizenkét órát kubikol feketén az apa, hogy a gerince szakad bele, csak azért, hogy a gyerekét középiskolába irathassa, szakmát tudjon adni neki. És nem kap normális bejelentett állást, se ő se a felesége, mert láthatóan cigányok és meg is mondják neki, hogy ezért nem veszik fel. Ég a bőr a képemről, hogy ilyen országot tűrünk el magunk körül, ahol egy szorgalmas, igyekvő, becsületes ember lehetőséget se kap, hogy tisztességes, bejelentett munkával tartsa el a családját, TB kártyája lehessen, csak mert cigány. És a világon senki nem támogatja őket, akik tényleg mindent megtesznek, hogy a gyerekeik előrébb jussanak a nyolc osztálynál, ami nekik van, pedig inkább éheznek és nem fűtenek, hogy a gyerek tanszerei meglegyenek.
Annyira könnyű nem cigányként odamondani, hogy „esze ágában sincs a cigánysorról kitörni”. De próbálj meg egyszer az életben Kolompár Zsigmond névvel jelentkezni egy álláshirdetésre. Bármilyenre.
@fortin2:
„a mainál összességében ötödével nagyobb finanszírozottság”
tenytar.blog.hu/2012/12/20/valos_koncepcio_nelkul_a_felsooktatas_csodbe_sodrodo_egyetemek
@ámbátor:
„Elmész te csak a picsába”
Ahogy nyugtáztad, valóban nem a pestiekröl, hanem a zsákfalvas (cigány)putrisokról beszélek. Viszont ha te ezt érted, akkor én nem értem a „picsá”-zásod lényegét…! Ha gondod van magaddal, akkor bizony magaddal kellene „picsá”-znod. A többivel egyébként magam is egyetértek. De szerintem az effajta empátia így releváns.
@ámbátor:
„Kolompár Zsigmond”
Beletrafáltál, tesó, de télleg :)))) Ha tudnád, hogy mennyire cigány családnevem van, baszki, asszem meglepödnél. És lám-lám, nem ér(t) semmilyen hátrányos megkülönböztetés. De nem ám. Tód minek köszönhetem? Annak, hogy seggeltem, törekedtem, feladtam, leadtam…és bizony exponenciális pályívvel lehetne jellemezni az „eredményt”. Ha már a cigány neveknél tartunk :))))) Édes Istenem :))))
oktatas.atlatszo.hu/2015/04/30/palkovics-en-mint-allamtitkar-nem-szeretnek-konzisztoriumot/
@ámbátor:
„Kolompár…”
Mégtovább megyek. A gyerekemet a családneve(m) miatt -de egyébként ismeretlenül- besorozták egy olyan elsös osztályba, ami szemmel láthatóan gyüjtöje volt a valóban hátrányos helyzetüeknek. Akkor kurvára zavart ez a dolog, aztán késöbb már kihívásnak fogtam fel. Azóta szerencsére a valós problémát okozó renitens „hátrányosak” szépen lemorzsolódtak. Azt mondtam, innen szép nyerni 😉
Minden „cigány” tegyen így, és nem lesz tovább belterjesség a felsö kasztban, ami egyébként ezt a ma is látható deformált gazdasági-politikai „elitet” képezi.
@flort: úgy gondolod, hogy egy adott témakörben ötvenediknek rangsorolt brit, vagy harmincadiknak rangsorolt német egyetem publikációs normái még tanulmányozás szintjén sem vállalhatóak???
Ennyire felesleges poszt regen volt. Mert a kerdes helyesen, mit akar a kormany (hogy az emberek mit, azt ki nem szarja le?!)? Megis minek fektetnenek kozoktatasba, ha aki szamit az amugy is kulfoldon jar, a tobbinek meg felelsleges gondolkodnia. Egysreszt nem jo, ha a szavazo a batyunal egy fokkal is ertelmesebb, masreszt meg a koznukahoz nem nagyon kell biokemiat kutatni.
@jotunder: Az általános kérdés az, hogy érdemes-e követni bármilyen haldokló megoldásban a haldokló Nyugatot, miközben a sámándob, az eke és az akasztás évezredek óta változatlanul vagy lényegi változtatás nélkül létezik.
@jotunder: nem, pláne, hogy az érintett területen 39 egyetem került felsorolásra.
De ettől függetlenül, az említett közép-európai intézmények mellett most két angol egyetemmel van közvetlen kapcsolatom, az egyik Oxford, így felejtős. A másik a 17. a sorban, és ismerve az ottani viszonyokat, sajnos az is.
Hangsúlyozom, nekem az egyetem nem a munkahely, csak megbízott előadó vagyok és lehet, hogy egy csomó dolgot nem jól látok. De még így is úgy tűnik, hogy a Masaryk vagy a Jagello egyetem is jobban áll nálunk.
Szerintem először meg kellene fogalmazni, hogy „mi a jó terméke” a magyar felsőoktatásnak (több is lehet). Amelyik ezt tudja teljesíteni, az támogassuk, a többit erősítsük. Amelyik intézmény 8valamelyik szakiránya, kara) haszontalant „termel”, azt meg kell szüntetni. Az eredményességet a piac pontosan tudja mérni úgy, hogy a jó végzettséggel rendelkezők hamar elhelyezkednek a szakmájukban. Akik nem kellenek a piacnak (vagy teljesen más területen tudnak csak elhelyezkedni), azoknak az oktatógárdáját kell a közpénzektől elzárni. (Természetesen magánpénzért azt oktatnak, amit el tudnak adni.)
@Baszki, nincs már mit ellopni…: Egyáltalán nem értelek.
Előbb azt írtad, hogy azért marad ahol van, mert nem is akar mozdulni. Majd több részletben azt, mennyivel nehezebb ezekkel a hátrányokkal (és akkor még csak a névről beszéltünk, nem a látható bőrszínről, miegymásról) normális iskoláztatátáshoz, munkához jutni. Merthogy épp ott tartunk, hogy ami az elitnek magától értetődő alap, a még kicsit létező középosztálynak minimális erőfeszítéssel megugorható eredmény, az a zsákfaluból százszor akkora erőfeszítéssel, kitartással érhető csak el.
Túl könnyű elintézni a zsákfalu cigánysorán élőt azzal, hogy nem is akar kijutni annan, de az az igazság, hogy olyan küzdelem kell hozzá, ami csak kivételes esetekben ér célt. Ha demagóg akarnék lenni, azt mondanám, pár stadionnyi pénzt megérne, hogy a cigánysorról gimnáziumba jutni ne legyen nagyobb erőfeszítés, mint Zuglóból. Mert igény sokakban lenne rá, csak kevesen tudják legyőzni az összes akadályt amit eléjük rak a rendszer. Kezdve a származási alapon kisegítő osztályba sorolással, a származási alapon elfogyó kollégiumi férőhellyel.
Jelenleg a hátrányos helyzetből indulókat a teljes oktatási rendszer ahelyett hogy kedvezményezné, támogatná, extra nehezítésekkel terheli.
Akiről írtam, az egyébként 8 éve még BAZ megyei putriban volt, csak a gyerekeit nem akarta ott iskolába járatni, azért jött Pestre megélhetést keresni. Szándék lenne a putriban is a jóra, csak a lehetőségek korlátozottak. Nagyon.
azt hiszem pont aktuális ez a kis videó, Szent-Györgyi Albert beszédének rövid részlete:
youtu.be/jKvc3DBQQ-Y
@ostvan2: ez is egyfajta nemleges válasz, a belorusz fajtából…
@nicktolvajmentesítő_kovi1970: jó, de milyen szakmunkás?
mert pl. azért a számítógéplakatossághoz is tanulni kell egy picit. vagy a szoftverkőművességhez.
a laptopventillátortisztító az barátságos rája vagy veszélyes rája?
Tündér, most undok leszek, lehet: én nem azt tartom fontosnak, hogy Oxbridge legyen bármelyik magyar felsőoktatási intézményből. Az alapvetésben egyetértünk, miszerint Magyarországon a felsőoktatásnak nagyjából hasonló szerepet kellene betöltenie, mint a nyugat-európai országokban. De én nem dőlök a kardomba és nem megyek a Dunának, ha a krém egy része itthonról is Oxbridge-ba (az igaziba) indul érettségi után. Még akkor se, ha egy részük esetleg nem jön haza.
Az itteni közállapotokat ők marginálisan határozzák meg, a baj ott kezdődik, ami most 1-2 éve gyorsult fel: hogy ami a krém alatt van, az is szalad elfele, és egyre nagyobb százalék tartós kintlétet és emigrációt tervez. Az itthon maradóknak pedig óvodától egyetemig jut a fokozatos, lassú rohadás és a középszerű, lábszagú, xenofób és bezárkózó féltudás, igen, az oktatók, a kutatók, az ún. elit részében is egyre nagyobb teret nyerve, hiszen a nemilyenek gyorsított ütemben zárkóznak be vagy futnak el, akárhol szerezték a diplomájukat anno.
És ők határozzák meg, mit várhatunk az itthoni felső, közép, alapfokú oktatástól, ami ettől pont olyan is lesz – már pár éve nézzük tátott szájjal ezt a közoktatásban, eddig csak slamposság volt, mostantól meg policy. Nekem is ez a nagy bajom, mert az országot tömegében ez fogja definiálni, nem a krém impaktfaktora, sorry – pont annyira nem, ahogy a korábbi Nobel-díjasokat is a hajunkra kenhetjük az átlag népesség egyre rémisztőbb (de valahol logikus) válaszait nézve, amit a káoszra adnak.
Amíg az alja nem ér el valami színvonalat, úgy szigetként semmiféle magyar Oxbridge nem lesz, sőt szvsz az is elsüllyed, amit eddig úgy-ahogy megtartottunk, és ilyen környezetben még az afféle zárványok, mint a CEU is kevésbé lesznek majd vonzóak, mert esetleg már lassan rájuk is rájuk vetül az árnyék – meg hát fogy körülöttük a levegő.
Nehéz jogos terhelhetőségről beszélni amikor például egy tervezőgrafikus, elektronikus vizuális kommunikáció képzésen gazdasági, környezetvédelmi, stb. kurzusokat kell felvenni és megmagyarázhatatlan okokból maximális teljesítményt várnak el. Miért lehet fontos a GDP számítás ismerete, ha valaki display tervezéssel fog foglalkozni… A maximumot egy ilyen szakon az jelentené, ha a felhasználói viselkedést, az olvasás működésének változását többféle eszközt, pszichológiai, fizikai, esztétikai vonatkozásokat figyelembe véve lehetne követni, vagy egyáltalán, anyagot gyűjteni erről, de a teljesen felesleges, középiskolai tananyagokat ismertető kurzusok miatt csak a már sok éve elért ismeretanyagokat lehet összeszedni a szaktárgyakból. Nem beszélve olyan banális és prózai gyakorlatról, hogy a kreditek összevadászására is külön energiatartalékok kellenek. Ezzel szemben a nyugat európai egyetemeken legjobb esetben van 2-3 kurzus 10-15-ös kredittel kurzusonként.
@Baszki, nincs már mit ellopni…: Akkor gratulálok neked, és én személy szerint örömmel nyugtázom, hogy már nem Magyarországon rontod a levegőt, mert rasszista köcsög nélküled is túl sok van ebben az országban.
@Vakmacska: Oxbridge egy metafora. Azt jelenti, hogy egy adott ország egyetemeinek szuperelitje többet jelent az adott ország számára egyszerű felsőoktatási intézménynél. A brazil Sao Paulo egyetem valamilyen értelemben a brazil Oxbridge, ahogy a két santiago-i top egyeteme, a katolikus és az állami is az. Annak ellenére, hogy ezen országok felsőoktatásának általános színvonala nem magasabb a magyarénál.
Amennyiben elfogadod, hogy a nyugat-európai szerepeket be kell tölteni, akkor elfogadod a magyar Oxbridge-et. Ez nem azt jelenti, hogy az effektíve olyan is lesz, úgy is lesz megfinanszírozva, mint Oxford, az EPFL, a bonni egyetem vagy az ENS Paris. Csak azt, hogy ugyanazt a szerepet fogja játszani. Én erről a szerepről szeretnék gondolkodni.
@jotunder: Fábri György végre-végre karakánul képviselte az egyetemek érdekeit, nem hímezett-hámozott, ahogy az elmúlt 5 évben tapasztalható volt.
@jotunder: „Amennyiben elfogadod, hogy a nyugat-európai szerepeket be kell tölteni, akkor elfogadod a magyar Oxbridge-et.”
Ezt én sem gondolnám igazán szorosan összefüggőnek. Teljesen jó meglátása volt Vitéz Kőbányai Világosnak, hogy a top 5-10%-nál talán fontosabb az utána jövő 20%, meg hogy utána kábé mi van, de az elitet ez nem érdekli. És jól látható az alsóbb szintű oktatásokon, hogy a „nem érdekel, csak az én gyerekem jó iskolába járjon / jó képzést kapjon” hova vezet: a teljes felaprózódáshoz. Minden iskolabezárásnál felsorakoznak az érintett szülők, őket kiröhögik, szeptembertől mennek máshova.
@közösperonos átszállás: le is írtam, hogy engem kifejezetten érdekel a következő húsz százalék.
@fortin2: „egyetemet nem lehet csinálni, az formálódik, ahogya Oxford és Cambridge is így lett az, ami. Magyar Oxbridge csak úgy lehet, hogy az ELTE, SE, BCE együtt, a mai (igen sokrétű és élénk) együttműködést az MTA intézeteivel formalizálva, cca 20%os költségvetési alaptámogatás emeléssel, gazdálkodási szabadsággal és az EUs péntektől való elzártság feloldásával lesz ez az egyetem.”
A második mondatod amúgy pont arról szól, hogy hogy kéne egy ilyet „csinálni”. 🙂 (Egyébként az egész elképzelés abszurditása is szépen látszik ebből.)
@OoOoOo: :))))
Talán ide is tartozik és sokat elmond, hogy hárm úra múlva Szijjártó Péter fog előadni az ELTE BTK Biztonságpolitikai Műhelyének szervezésében a kari tanácseteremben (itt szoktak habilitálni és néha doktori védeni) Dezső dékán lelkes felvezetésével a magyar külpolitikáról az új világrendben.
@OoOoOo: Milyen szakmunkás? Gondolom olyan mint amikor anno valakit általános után nem vettek fel középsuliba vagy gimnáziumba, na az ment szakmunkásnak.
Természetesen ezzel nem degradálni akarom a szakmunkást mint munkaerőt. Rájuk is szükség van, de az, hogy az orbán ennyire felsőoktatás ellenes legyen csak egyféleképpen magyarázható.
Akikről beszélsz azok titulusa meg szoftver- és hardvermérnök. Régebben villamosmérnöknek is hívták és nem a csilingelő tömegközlekedési eszköz karbantartására képezték őket.
Ezeket a mesterségeket nem éppen szakmunkásképzőben tanítják.
Azt meg ne már nekem kelljen kitalálni, hogy a nagy nyelvújításban (érted, nyelvújítás, höhö!) az orbánék mi alatt mit értenek.
@jotunder: VKV-nak meg mégis azt mondtad, hogy ő a feltett kérdésre nemmel felel… Hát ez minimum nem kerek.
Nézd, a felső 5% alapvetően kialakul magától (kinyírni ettől persze még lehet). Látod, ki is alakult, elég jól meg is védi magát, a Fazekassal nem fogják azt művelni, amit egy közepes középiskolával bármelyik hétvégén, és én úgy látom, nagyjából hasonló a helyzet a felsőoktatással is. Maximum azon busonghatunk, hogy nem minden területen ugyanaz az intézmény listavezető, ad absurdum még az ország távoli sarkain vagy (borzalom!) Piliscsabán is lehet a top1 egy-egy témában. Ezt fel lehet persze számolni, csak azért ha komolyan szóba kerülne, szólnék, hogy szerintem nehogy. (Ugye még Oxbridge-ből is kettő van, talán nem árt egy kis verseny… (Tényleg nem nagy.))
Az elit gyerekének neveldéje kérdés tehát már most is meg van oldva, csak esetleg érdeklődéstől függően nem fizikailag ugyanott. A színvonal növelése meg megint egy totálisan másik kérdés, azt is össze lehet hozni úgy, hogy esetleg nem mindenben az ELTE a top.