Nyírők az írók
Eredeti szerző: jotunder
Mint azt maroz kolléga észrevételezte, egy bizonyos Nyírő Gyula nevű író újratemetését nem engedélyezték Romániában. Legalábbis a fél magyar internet szerint.
Nem tartják meg Nyirő Gyula író újratemetését vasárnap Székelyudvarhelyen, mert a szervezők maradéktalanul eleget kívánnak tenni a hatályos romániai jogi szabályozásoknak. A szertartásra később kerül sor – közölte Fráter Olivér, az újratemetésért felelős Országgyűlési Hivatal megbízottja az MTI-vel.
(maroz megjegyzése: Az még hagyján, hogy a fél magyar internet, de hogy az igaz magyarok is! Lásd a képernyőfotót alant.)
Megkerestem az irodalmi lexikonban a Nyírőkről szóló fejezetet, és érdekes tényekre bukkantam.
Nyírő Béla Géza a kávéfőzés esztétikájáról írt két kisebb tanulmányt portugál nyelven. Életrajzírói kiemelik, hogy a negyvenes években nem írt antiszemita hecclapokba, talán azért mert éppen abban az időben az Amazonas mentén próbált elefántokat keresni, mérsékelt sikerrel.
Nyírő Eduárd a hörcsögök életét pasztellszínekkel leíró kismester nem tartott ki az utolsókig Szálasi Ferenc mellett, hanem helyette inkább málnafagylaltot evett. Szerette a málnafagylaltot.
Nyírő Lohengrin Vazul a középpróza műfajának atyja, nem nyalta ki Göbbels seggét. Ő inkább kitalálta azt a szót, hogy begenye. Ha jó kedve volt, mindig beleírta a műveibe. És néha nagyon jó kedve volt.
Nyírő Manó Kattogó punkfilozófus, nem éltette a náci hadsereget. Az ő temetését a svéd hatóságok akadályozták meg azzal az ürüggyel, hogy éppen egy götebörgi kávéházban tartott előadást a halak depressziójáról.
Nyírő Jolán a.k.a Jolie Cutter a skót beatköltészet elismert művelője. Nem fenyegette meg Bayer Zsolt a zsidókat péppéveréssel, csak mert néhányan nem szeretik Jolie-t, és hát ki tudja, lehet, hogy zsidók. Ennek ellenére sokan ismerik háborúellenes versét a Make Some Tomato Soup Not War-t.
Következő számunkban Wass Anasztáziát a cápavadász szakkönyvek népszerű szerzőjét és Wass Balambért az analfagammizmus koronázatlan királyát mutatjuk be, akikről megtudhatják, hogy pl. nem voltak szemét fasiszta görények, hanem ….
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16521112-6ae61c96d69c3' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16521112&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16521112-6ae61c96d69c3&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16521112-6ae61c96d69c3' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
@Vortumnus:
Nyugi, éppen megfelelő korban voltam.:P
@Vortumnus:
Hol kaptam meg milyen igazolást, hm? Nagyon szép szó a heszperiázás, szépen meg is tanultad, de az Idegen szavak szótárának van még sok száz egyéb érdekes kifejezése is.
@Mj: Elhiszem. Lassan megint aludni megyek (és amit estére terveztem, nem csináltam még meg…) na mindegy.
@Bartolome de las Casas:
Mintha a saját gondolataim, élményeim visszhangoznának.
@Mj: Ezen én is gondolkoztam. Már azon, hogy ha mondjuk elmennék, nem élnék már itt az országban, szavaznék-e csak azért, mert itt van lakásom, itt él az édesanyám és még sok ember, aki fontos nekem. Ha mások sem szavaznának, akik nem élnek itt, valószínúleg én sem. Így viszont kötelességemnek érzem az édesanyám felé, hogy én is szavazzak az ő védelmében.
@Bartolome de las Casas: EZ egy érdekes hozzászólás volt.
@Grigorij Pantyelejevics:
Ha napszemüveget hordasz, azt is barnának látod, ami fehér. Ezek után tartózkodj a minősíthetetlen kijelentésektől velem kapcsolatban, és próbálj inkább érvelni azzal kapcsolatban, hogy miért kellene köpni Nyirőre.
@Vortumnus:
Minden embert az adott kontextusban kell értékelni. Tehát próbáld meg elképzelni, hogy Trianon után erdélyi magyar vagy, akit szanaszét szívatnak a románok.
@gigacherry:
Szerintem ne a másokra való hivatkozás döntse el, hogy te mit tarts kötelességednek.
@Mj: „Ha nem tudod élvezni a jelen pillanatot, mert a fejedben mindig a múlt és a jövő jár, elveszted a boldogság lehetőségét. Ez a lényeg.” – Ezt írtam. Ez elvont maszlag lenne? Akkor bocs.
Ötletem van: Írjuk meg a „Hogyan legyünk boldogtalanok” c. könyv továbbfejlesztett verzióját: „Hogyan tegyük magunkat és másokat tartósan boldogtalanná”. Útmutatóval arra vonatkozólag, hogyan keltsünk lelkiismeretfurdalást a másik emberben, csak azért, mert jól érzi magát, milyen csoportokból közösítsük ki, ha más a véleménye, vagy ha nem hajlandó a mi félelmeinken osztozni, a mi vélt és valós ellenségeinket utálni. És ez csak a vázlat. 🙂
De most inkább megyek aludni, jó éjt!
@Mj: Úgy van, én döntöm el, mint ahogy azt is, hogy kire hivatkozom, meg azt is, hogy mi döntse el. :-))
Na jó éjt!
@gigacherry:
Szerintem folyamatosan nem túl értelmes dolgokról beszélsz, pontosan nem is tudom, hogy mi a célod ezzel.
„Úgy van, én döntöm el, mint ahogy azt is, hogy kire hivatkozom, meg azt is, hogy mi döntse el. :-))”
Akkor engedd meg másoknak is, hogy így álljanak hozzá, és ne zavarjon.:P
@Mj:
a te kiadásodban hányadik oldalon szerepel?:)
a korábban bemásolt részlet tanúsítja nyilas voltát.
de függetlenül nyírőtől, az újratemetések éppolyan provokatív hülyeségek, mint rég elfeledett kétes értékű írók kultuszának felélesztése.
vagy régi áltraumáké, mint trianon. akiket személyesen érintett, már halottak, a többieknek meg adottság.
Aki még nem olvasta volna, úgy tűnik, a román sajtó is tud relatíve árnyaltan fogalmazni:
index.hu/kulfold/2012/05/28/nyiro-ugy_bohockodas_es_radikalizalodas/
@Vortumnus:
Neten van meg – a szüleimre hagytam a nyomtatott verziót -, ott meg nincsenek oldalak.:P
Melyik részlet?
Csak azt lehet provokálni, aki hagyja magát, a mostani román kormány meg etéren igazán kitesz magáért.
Trianon következményei mind a mai napig érintenek pármillió magyart, amiről úgy tűnik, neked fogalmad sincs. Úgyhogy inkább ne értékelj olyan dolgokat, amikben nem vagy kompetens.
Na jó éjt!
Csak azt lehet provokálni, aki hagyja magát, a mostani román kormány meg etéren igazán kitesz magáért.
„etéren” véletlenül sem alkalmazol kettősmércét:)
„Trianon következményei mind a mai napig érintenek pármillió magyart, amiről úgy tűnik, neked fogalmad sincs. Úgyhogy inkább ne értékelj olyan dolgokat, amikben nem vagy kompetens.”
a honfoglalás következményei is, a nacionalizmus következményei is, magyar és román egyaránt…úgy általában az emberi hülyeség következményei.
jó éjt neked is
@Mj: Nem példátlan ugyan, de azért ez elég díjnyertesen mocskosra sikeredett. Nem gratulálok, talán egyszer még szégyellni fogod érte magad.
@Mj: meglehetős nagyvonalúsággal kezeled a totális diktatúra fogalmát, csak hogy igazolhasd ezt a kettősmércés szamárságot, de alighanem hiábavaló volna politikatudományi fogalmak rigorózus használatát számonkérni olyan valakin, aki szerint a nem adózók meg a nyugdíjasok nem viselik egy választás következményeit.
az a helyzet, fiacskám, hogy rég ellőtted minden érvedet, ha voltak egyáltalán; te már nem vitatkozni, csak feleselni jársz ide, és ezt még nézni is kínos. gondoltam szólok.
@Vortumnus:
„Az, hogy mutatóban sem fordul elő egyetlen pozitív román hős sem, egyértelműen a regény gyenge pontja.”
Igen, ez így valóban torz, ne feledjük azonban, hogy ezekben az évtizedekben a románok döntő többsége tényleg teljesen meg volt őrülve. Először azért, mert megérezte a vérszagot, hogy megtöbbszörözheti országa területét főleg Magyarország rovására. Miután megvolt Trianon, utána meg azért volt bizalmatlan, mert egészen egyszerűen nem hitte el, hogy a magyaroktól ilyen simán elrabolható volt ezeréves történelmük egyik fontos helyszíne, várta, biztos volt benne, hogy jön még ezért valami bosszú. Apró adalék: a II. bécsi döntés kihirdetésekor a román nagykövet elájult. Annak ellenére elájult, hogy a Magyarországhoz visszacsatolt területen 42% volt a románok aránya, a magyaroké és németeké pedig 58%. Sajnos az az igazság, hogy ők jobban akarták Erdélyt mint a magyarok, mindent ennek rendeltek alá hosszú évtizedeken keresztül. Még egy példa: a XIX. században a román parasztok éheztek, az ortodox egyház mégis hamarabb adott földet annak a magyar szegényparasztnak, aki hajlandó volt ezért cserébe románná válni. Egy évszázaddal korábban pedig a mócok lejőve a hegyekből magyarok tízezreit mészárolták le, ami aztán Avram Iancu 195.000 fős móc hordájában csúcsosodott, akik szintén tömeggyilkosságokat követtek el 1848-49-ben, csak ebből az időszakból nem ezt emelik ki. A Horea-Closca-Crisan felkelés története sem arról szól, ami valójában történt, hogy több ezer magyart mészároltak le a hegyi martalócok. Ez legalább annyira volt móc rablótámadás, mint klasszikus értelemben vett parasztfelkelés. Ha mindent összeadunk, akkor a XVII-XIX. században százezres nagyságrendben öltek a románok magyarokat. Erdélyt bármilyen áron meg akarták szerezni, hiszen nagyságrendekkel fejlettebb, kulturáltabb terület volt, mint a két anyagilag és kulturálisan egyaránt nyomorult fejedelemségük, kábé olyan szitu volt ez, mintha valaki most hozzánk vágná Ausztriát meg Svájcot. Ezt a több fényévnyi különbséget a korabeli erdélyi románok is elismerik. (elsősorban az értelmiségiek, akik lényegesen magasabb nívón álltak, mint a regátiak)
A teljes képhez egyébként hozzátartozna annak a vizsgálata is, hogy volt -e ebben az időszakban számottevő román regényírás? Ha volt, abban vannak -e pozitív magyar szereplők? Ha nincsenek, az azért valamit árnyalna ezen a képen is, akkor az egy minden eszközzel folytatott adok-kapok volt, amiben véleményem szerint nem a magyar fél volt a gátlástalanabb. Gondolj arra a balekségre, hogy a magyar állam nagyvonalúan fizette a gyulafehérvári gyűlésük útiköltségét, ahol 1918. december 1-jén kikiáltották Erdély, Partium és Bánság egyesülését Romániával.
Ha most lenne egy székely nemzetgyűlés, amely előre deklaráltan nem az elszakadással, de mondjuk az autonómiával foglalkozik, szerinted mit művelnének a románok? Az se kizárt, hogy provokálnának valami balhét és közibük lövetnének.
Óriási tehát a különbség, ők kicsinyesen gátlástalanok, a magyarok pedig nagyvonalúan balekok voltak.
„a honfoglalás következményei is, a nacionalizmus következményei is, magyar és román egyaránt.”
A honfoglalásban pontosan milyen kivetnivalót találsz? Ahhoz képest, hogy mekkora népesség mozgott, egyáltalán nem volt erőszakos, egyetlen apró összecsapás volt Latorc komolytalan méretű serege és a magyarok között, az se csapott át mészárlásba, a szlávok viszonylag hamar belátták, hogy ez nem az ő pályájuk és megadták magukat. Persze az még az a magyar sereg volt, amely 907-ben szinte nyom és túlélők nélkül szétverte a 3szoros létszámfölényben lévő, nyugati technikával rendelkező, minden korabeli krónika szerint legalább 100 ezres bajor sereget.
@Bartolome de las Casas:
„Igen, ez így valóban torz, ne feledjük azonban, hogy ezekben az évtizedekben a románok döntő többsége tényleg teljesen meg volt őrülve.”
Nocsak, tetszettek akkoriban közvéleménykutatni? Netán a Nézőpont szállította az eredményeket?
„Apró adalék: a II. bécsi döntés kihirdetésekor a román nagykövet elájult. „
Külügyminiszter volt és nem tudom, hogy mit bizonyít az, hogy elájult. Különösen annak tükrében, hogy az 1941-es népszámlálás adataival próbálod alátámasztani a népesség nemzetiségi megoszlását, noha 1940 szeptembere és a népszámlálás között kb. 200000 ember távozott Észak-Erdélyből és százezres nagyságrendben érkeztek ide.
” Még egy példa: a XIX. században a román parasztok éheztek, az ortodox egyház mégis hamarabb adott földet annak a magyar szegényparasztnak, aki hajlandó volt ezért cserébe románná válni.”
Jobb lett volna alaposabban olvasni a vonatkozó nacionalista irodalmat, abban ugyanis az szerepel (már a 20. század elejétől kezdve), hogy a román bankok adják azt a hitelt (és nem földet), amit aztán a szegény magyar nem tud visszafizetni, de ahogy elszegényedik, úgy mond le a rendes ruházkodásról és a borivásról (helyette pálinkázni kezd – na ennyit a pálinka Hungarikum voltáról) és így lassan lesüllyed a civilizálatlan román mocsárba, a pópa csak a bankok ügynöke. (Az ortododx egyház nem volt ám jótékonysági intézmény, hogy a saját földjét osztogassa, nem is igen tette.) Ezzel azonban megint az a baj, hogy ha ilyen esteket keresnél, akkor nem nagyon találnál, csak politikusi beszédeket.
A többi is hasonló színvonalú, a legszebb soviniszta kliséket ismételgető szöveg (sokat olvastál, csak nem jó könyveket vettél le a polcról, az eredethez meg úgy látszik nem akarództott vissza menni), de azért azt még megjegyezném, hogy ha kíváncsi vagy rá volt-e a korszakban számot tevő román regényírás miért nem állsz neki keresni? És olvasni?
@Mj: „Nyerges András kiváló költő, író, irodalmár és kutató, 2003-ban megjelent Színrebontás című sajtótörténettel foglalkozó művében szó szerint idézte Nyírő József mondatait, melyeket 1941. november 4-5-6-án a Keleti Újság hasábjain tette közzé Goebbelsről:
‘Most már tudom, hogy ki vagy! Németország szellemi életének vezére, a világégés kellős közepében, amikor hazája dicsőséges harcát vívja, édes anyanyelve tisztaságától borul el. Ez megmagyaráz mindent: azt is, hogy ki Josef Göbbels Reichsminister, és hogy miért ilyen nagy és legyőzhetetlen Németország!’ Nyírő így áradozott Goebbelsről: ‘A német ifjúságnak és népnek ez a büszkesége nemcsak nagy, hanem jó ember is, akit nemcsak kell, hanem szeretni érdemes is!’
Így vélekedett a történelem egyik legnagyobb háborús uszítójáról, Adolf Hitler jobbkezéről, a világ talán legnagyobb nácijáról. Utolsó parlamenti felszólalása, 1945 január 16 -án egyenesen arról árulkodik, hogy Nyírő az egész náci német birodalmat tisztelte és becsülte:
‘ … arra kérjük az illetékes kormánytényezőket, hogy Budapest felmentésére vonatkozó tiszteletteljes kérésünket juttassa el a szövetséges Német Birodalom Vezetőjéhez, azzal a csodálattal együtt, melyet ezúttal is kifejezésre juttatunk a német katona hősiessége iránt!'”
Nehéz eldönteni, nyilas-e. Mondjuk a „nyilasparlamentet” nem véletlen hívják nyilasparlamentnek, s jó volna tudni, volt-e egyáltalán bárki nem nyilas tagja; ebből aztán Nyírőről is alakulhat a vélelmünk (mivel úgyse fogod soha eldöntöttnek elfogadni).
A nem elszakadást úgy értem, hogy a nyilas lapokban jelent meg és nyilas szervezeteknél tartott előadásokat.
@Counter:
Erre itt visszatér, a dolgok aktualitása folytán :
http://www.es.hu/nyerges_andras;szinrebontas;2012-05-23.html
Színrebontás Önplágium Nyírő-ügyben
Mivel az írás az ÉS-ben csak előfizetéssel olvasható, teljes terjedelmében, csak pár sort idézek : ( Nyírő ) :
“1945. január 16-án pedig napirend előtti felszólalásban fejtette ki, hogy egyrészt, „ha a háború kiszámíthatatlansága miatt Budapest elvesztésének fájdalmas ténye bekövetkeznék, ez az ország sorsának szempontjából nem lehetne döntő jelentőségű”, másrészt köszönetét fejezte ki, amiért „nagy szövetségesünk, a Német Birodalom és Vezérének segítsége lehetővé tette számunkra, hogy időnk maradjon a minél teljesebb felkészülésre, és hogy acélos kézzel ragadhassunk fegyvert a magunk megmentésére”.
@nerángass: Az a lényeg, hogy nem nyilas. Ha nagyon sokáig erőltetjük, akkor esetleg eljutunk az „egyesek szerint nyilas, de szerintem nem” állapotig, ami bármikor lezárható a „de nem volt a párt tagja” formális érvével.
Gondolom, a komcsik meg attól vannak olyan sokan, hogy az ilyen úriembereknél van a tagkönyv kiállításának joga, s ha valakit komcsinak talál, kiállít neki egyet a krumplibélyegzőjével.
@Mj: Jó reggelt. 🙂 Bevallom, kukázó vagyok a Blahán 70-es IQ-val no. Ezért írkálok ilyen értelmetlen dolgokat. További szép napot. 🙂
@Mj: Tamásitól, Dsidától fényévekre van Nyirő, atttól, hogy a kommunista rezsim betoltotta nem lesz még közepes író sem. Nem izlésekről vitatkozunk, mert akkor a NAT-ba ponyvaregényeket oktatnának, hanem irodalmi önreflexióról, ami ma is tartja magát. Nincs Nyirő fellángolás és újraértékelés, csak jobbikos és erre válaszul fideszes kulturkampf olyanoknak, mint amilyen te is vagy. Mondom élvezd, amíg lehet :).
@Mj: Az nem úgy van, hogy akkor vagy feladják, vagy nem, mert én igenis szeretném tudni, hogy egy nyilas szarnak akarják-e oktatni a a giccses góbétörténeteit vagy sem. És azért az elég vicces, hogyha ezt nem szeretném, akkor járassam egy másik városba/faluba/körzetbe a gyermekem…
@Counter: Likewise, náci csak az, aki a NSDP tagja és fasiszta ha tagja Mussolini valamelyik fasiszta pártjának, mivel ezek egyideje nem léteznek, úgy sem náci, sem fasiszta nem létezik, q.e.d. Az Umberto Eco, vagy Roger Griffin által felsorolt ismérvek rosszindulatu és általánosító célzattal vannak kiagyalva, különben sincs meg mindegyikben mind a tizenkét vonás és „nem is erről van szó”, hanem………
@nerángass: de pl. mindenki kommunista aki nem élvez el Wassalbitól :)))))
@nerángass: Így van, feloszlatták a szervezetet, tehát nincsenek. Zugügyvéd tempó. Nem is tudom hol olvastam a neten mostanában egy angol követ jelentését Ferenc József udvarából, amiben emlegette, hogy 48/49 után a magyar jogásznemzet lett.
Kiegészítésként még arra is lehet hivatkozni, hogy nem olasz, tehát nem lehet fasiszta; nem német, tehát nem lehet náci.
@Bartolome de las Casas:
itt arról van szó, hogy még ha érthető is, hogy egy adott író egy adott korban miért azt és úgy írt amit és ahogy, az már az adott kontextusban sem méltányolható, abból kiszakítva meg pláne nem. ha csak elég korlátozott számú írót lehet alaposabban tanítani, akkor az irodalomtörténeti szerep, mondanivaló, népszerűség és egyéb ismérvek alapján kell választani.
ha nyírőt nem tartják kiemelkedő magyar írónak (legeslegjobb esetben közepesnek), mondanivalója erősen problémás, akkor elgondolkodtató, miért kellene iskolában tanítani azon túl, hogy említést tesznek róla az erdélyi magyar irodalomról szóló fejezetben.
az újratemetés meg egy kétes értékű és felesleges provokáció magyar nacionalisták részéről.
@Counter:
Lehet hivatkozni? Tudod, hányan szoktak erre hivatkozni hasonló vagy más vitákban?
@Wolff:
„Nocsak, tetszettek akkoriban közvéleménykutatni? Netán a Nézőpont szállította az eredményeket?”
Nem, ismerősök, családtagok tetszettek arrafelé élni, így a teljesen konkrét tapasztalataikat hallottam, igaz másodkézből, mert az akkor élőkkel nem volt lehetőségem beszélni. Ettől függetlenül talán nem veszed zokon, ha nekik hiszek, nem a te román szempontból elkövetett fikázásodnak.
„Külügyminiszter volt és nem tudom, hogy mit bizonyít az, hogy elájult. Különösen annak tükrében, hogy az 1941-es népszámlálás adataival próbálod alátámasztani a népesség nemzetiségi megoszlását, noha 1940 szeptembere és a népszámlálás között kb. 200000 ember távozott Észak-Erdélyből és százezres nagyságrendben érkeztek ide.”
Manoilescu valóban külügyminiszter volt, ezt a csatát te nyerted, élvezd ki az utolsó cseppig.
„az 1941-es népszámlálás adataival próbálod alátámasztani a népesség nemzetiségi megoszlását, noha 1940 szeptembere és a népszámlálás között kb. 200000 ember távozott Észak-Erdélyből és százezres nagyságrendben érkeztek ide.”
A döntés időpontjában valóban nem volt népszámlálás, Trianon és e között egyetlen volt, az 1930-as. Azzal viszont pont ugyanaz a gond, hogy Trianon és a népszámlálás között elmenekült körülbelül 200.000 magyar és százezres nagyságrendben telepítettek be regáti románokat. Ha ezt is figyelembe veszed, akkor mi alapján kellett volna megállapítani az etnikai arányokat? Az általad említett százezres nagyságrendben ideérkező magyarok zömükben a Trianont követően elmenekültek, tehát eredetileg is erdélyi magyarok, illetve a Dél-Erdélyben tapasztalható bizonytalan helyzet miatt volt egy jelentős Dél felől Észak felé irányuló migráció is, akik szintén erdélyi magyarok voltak.
Kiderül tehát, hogy megint a románok voltak inkorrektebbek, hiszen ők telepítettek be nagy tömegben a Regátból, tehát Erdélyen kívűlről románokat, a magyar bevándorlás zömének alanyai eredetileg is erdélyi magyarok voltak.
Tévedsz abban is, hogy a román ortodox egyház szerepéről a nacionalista irodalomban olvastam, ezt is az ottani emberektől hallottam. Ettől függetlenül nem zárható ki, hogy bankok is voltak mögötte, egy biztos, a reménytelen helyzetben lévő magyar szegényparaszt mással nem találkozott, csak a pópával. Az pedig, hogy ezalatt a románok éheztek és morogtak a pópára, miért nem az ő helyzetükön javít inkább, megintcsak tényként kezelem. Nem gondolom, hogy azok, akik ezeket nekem elmondták, ferdítettek, vagy hazudtak volna. Mi céljuk is lett volna vele? Hogy majd sok év múlva téged felbosszantsanak?
„de azért azt még megjegyezném, hogy ha kíváncsi vagy rá volt-e a korszakban számot tevő román regényírás miért nem állsz neki keresni? És olvasni?”
Ha ennyire nagyképűen osztod az igét, tessék, itt a kiváló alkalom, hogy felhívd a figyelmet a pozitív magyar szereplőket felvonultató román regények tucatjaira. Önteltséged mögött nyilván a román irodalom részletes ismerete húzódik meg, úgyhogy akkor elő a farbával! Várom a magyarokat pozitív színben feltüntető román regények szerzőit és címeit! (lehetőleg olyat, amit vagy magyarra, vagy legalább angolra lefordítottak, ha nem nagy baj, csak ezért nem tanulnék meg románul. 🙂 )
A magyarokat az elmúlt évszázadokban folyamatosan mészároló románokba amúgy miért nem kötöttél bele? (hazugság, hogy csak a földesurakat, a bihari mócok egész magyar falvakat tettek a földdel egyenlővé, kiirtva az 1 napos csecsemőtől a százéves aggastyánig mindenkit) Az teljesen rendben lévő módszer szerinted az etnikai térnyerésre? Vagy csak azért nem észrevételezted, mert magyarok voltak az áldozatai?
Te egyébként miért a magyarok mocskolásában és a románok dicsőítésében éled ki magad? Kevésbé perverz hobbit nem tudtál volna választani magadnak? Valószínűleg abban a tévhitben ringatod magad, hogy te vagy a „józanul gondolkodó”, a többiek pedig a „beteges nacionalisták”. Rossz hírem van, ha te kizárólag mások szempontjából nézed az eseményeket, semmiféle problémát nem látva az ő agresszív nacionalizmusukban, ezzel párhuzamosan zsigerből elutasítva az ennél kevésbé agresszív magyar nacionalizmust, ezt nem józan gondolkodásnak hívják az én szótáramban, hanem valami egészen másnak, kivéve persze azt az esetet, ha egy magyarul beszélő román vagy, az sok mindent megmagyarázna…
@Bartolome de las Casas: Attól, hogy nem trágárkodsz és nem hörögsz, még ugyanúgy elfogadhatatlan a vitapartner személyét megtámadnod a válaszod megkoronázásaképpen.
@Bartolome de las Casas: ezt most fejezted be….
@Vortumnus:
Rögtön, amikor kormányra kerültek, leváltották a fenébe az összes prefektust, és ha rajtuk múlik, Marosvásárhelyen magyar nyelvű orvosképzés se lesz, úgy, hogy erre Magyarország semmilyen lépése nem szolgáltatott okot. Szerinted ez mi, ha nem a magyarok jogainak szándékos csorbítása, amihez még provokálni se kellett őket?
Tehát a mai napig viseljük a következményeit, ergo igazat adsz nekem.
@aronsatie:
Miért kellene éppen nekem szégyellnem magam? Azért, mert mások irreális dolgokat várnak el Nyirőtől? Vagy azért, mert szemét dolognak minősítek minden olyan lépést, amely halottak emlékét gyalázza?
@pfúj:
Lehet velem egy vita során nem egyetérteni, de pont engem érvhiánnyal kritizálni enyhén szólva nonszensz. Szóval, személyeskedés helyett mik az érveid? Mert szerintem az adózás alapú választási cenzusnak is van jogosultsága, sőt, a műveltségi/politikai tájékozottság alapú mellett is lehet érvelni, bár egyiket sem feltétlenül vezetném be.
@Bartolome de las Casas:
Nagy vonalakban egyetértek, viszont a honfoglalás hadmozdulatai és emberveszteségei ma már alig rekonstruálhatók. Azt sem tudjuk, hogy létezett-e olyan személy, hogy Latorc. (Anonymus egyáltalán nem használható erre a korra mint forrás, a 13. század elejére viszont annál inkább.) Mindenesetre a 907-es pozsonyi csatának is lehettek előzményei.
@Wolff:
Egyébként a Néma küzdelemben többek között pont az van rosszul leírva, hogy a román földügyletek miatt románosodtak el magyar vidékek, holott ez valójában nem volt olyan számottevő jelenség, mint Nyirő gondolta. Erre már utaltam korábban is, megfelelő olvasmány ehhez például Ablonczy Balázs A visszatért Erdély című könyve.
@Counter:
Csakhogy, végre vette valaki a fáradságot, és keresett elsődleges forrásokat annak igazolására, hogy Nyirő Józsefnek bizony köze volt a nyilasokhoz, gratulálok! E források alapján minimum nyilasbarátnak gondolom, ami bizony nem vet rá jó fényt. És akkor még enyhén fogalmaztam.
@Counter:
Tökéletesen rosszak az előítéleteid.
@Mj: Let’s call a spade – a duck, methinks.
@TG69:
Pedig pont ízlésekről vitatkozol. Éppen a mostani reflexiók fogják eldönteni, hogy helye van-e Tamási Áron, Szilágyi Domokos, Sütő András és Sánta Ferenc mellett. Tehát még közel sem zárult le a Nyirő-recepció.
@TG69:
Bárcsak ez lenne az egyetlen probléma a magyar közoktatással. Van, ahol azt tanítják, hogy a lascaux-i barlangrajzok ősmagyarok, máshol azt, hogy sötét középkor volt, megint máshol a két világháború közötti Izraelről beszélnek, úgyhogy van elég kigyomlálandó hülyeség így is, ami elegendő ok lehet egy iskolaváltásra.:-/
@Counter:
A Mandineren olvastad:
mandiner.blog.hu/2012/05/19/kimerithetetlen_turelemmel_ferenc_jozsef_a_magyarokrol
Egyébként a fasiszta fogalom általánosítását és gumifogalomként való használatát Sztálin találta ki, de nálam nagyon félrementek ezzel a jófejkedő előítélettel.
@Mj: Így van, a magad részéről igyekszel minél szűkebben definiálni, nehogy véletlenül is gumifogalom legyen.
Így lesz a nyilasparlament tagjából, nyilas agitátorból és nyilas emigránsból „minimum nyilasbarát, ami bizony nem vet rá jó fényt”. Hát meg kell a szívnek szakadni.
Elképzelhetőnek tartod az eléd tárt bizonyítékok alapján, hogy Nyírő Józsefet *esetleg* Nyírő Józsefnek hívták, vagy maradjunk meg egy „legalábbis valószínűsíthető, hogy talán hívhatták egyesek Nyírő Józsefnek, de további kutatást igényel annak alátámasztása, hogy ez az átlagosnál elfogadottabb álláspont volt a korabeli 29-34 éves, választójogosult csoportban” véleménynél?
@Mj:
természetesen nem arra gondoltam, hogy a román nacionalisták nem provokálják a magyarokat, hanem hogy a magyar nacionalisták ugyanazt csinálják a románokkal.
két nép beteg nacionalizmusa, csak ott éppen a románok az erősebbek, nekik kellene nagyobb önmérsékletet tanúsítani, de ha célracionálisan gondolkodnának, akkor a magyarok sem provokálnának feleslegesen.
(pontosabban román románokról és magyar románokról van szó:) )
a fasiszta megnevezés persze hogy pontatlan, de egyszerűbb és hatásosabb a széljobbnak, nemzeti radikálisnál, vagy egyszerűen csak a nacionalistánál .
Román lapok írásaiból:
atv.hu/kulfold/20120528_bohockodas_es_radikalizalodas_a_roman_sajto_nyiro_ujratemeteserol
Ara-Kovács Attila: A nemzet mint ponyvaregény
magyarnarancs.hu/diplomaciai_jegyzet/a-nemzet-mint-ponyvaregeny-80214
Külön felhívom a figyelmet a cikkben található linkre:
Törvényhozók Nemzeti Szövetsége Sopronban tartott üléseinek jegyzőkönyve, 1944. I. kötet • 1944. december 1. – 1945. március 16.
www3.arcanum.hu/onap/a101223.htm?v=pdf&a=pdfdata&id=KN-1944_1_TNSZ&pg=0&l=hun
@Counter:
Mondom, hogy nagyon félremész ezzel. Nyírő Józsefről éppen az imént állapítottam meg az idézett forrás alapján, hogy minimum nyilasbarát volt, annak ellenére, hogy nem volt a párt tagja. A nyilasokat pedig kifejezetten nem szeretem. Ezek után egyedül mint írót és mint a székelyekért tenni akaró embert fogom pozitív színben látni, az biztos.
@Vortumnus:
Alapvetően egyet is értenék, de az ottani magyarok sajnos még akkor is rossz értelemben vett nacionalistának minősülnek, ha szimplán meg szeretnék őrizni identitásukat. Hát, ez a legfőbb baj. Mert ha ez a probléma nem lenne, akkor tényleg csak fölösleges indulatkeltésről beszélhetnénk.
Páros lábbal rúgtak volna ki engem legújabbkori történelem szigorlaton, ha a nyilast, a nácit meg a fasisztát összemosom, úgyhogy ezt a műfajt meghagyom a politikusoknak meg a játékszereiknek.