Orbán kedvenc szerzője és a migráció (heheposzt)
Eredeti szerző: jotunder
Elolvastam azt a könyvet, amiről többen is azt írták, hogy Orbán Viktor egyik kedvence (Yuval Noah Harari: Sapiens) . Érdekes olvasmány, de én annyira nem értek ehhez az egészhez, hogy ennél többet nem is nagyon írok róla. Ami nagyon vicces az az, amit Yuval Noah Harari most írt, és amiből a Guardian ma idézett.
“If Greeks and Germans cannot agree on a common destiny, and if 500 million affluent Europeans cannot absorb a few million impoverished refugees, what chances do humans have of overcoming the far deeper conflicts that beset our global civilisation?” (Guardian)
„Ha a görögök és a németek nem tudnak megegyezni egy közös jövőben, és ha félmilliárd gazdag európai képtelen integrálni pár millió szerencsétlen menekültet, vajon milyen esélye lehet az emberiségnek arra, hogy a globális civilizációnkra váró sokkal mélyebb konfliktusokat uralni tudja?
Harari is nagyon jól fog mutatni a plakátokon, „Stop Harari”, a „Harari-terv”, kár, hogy nincs Harari-egyetem, mert azt is el lehetne üldözni.
P.S. A poszt NEM a migrációról szól. A migrációról gyakorlatilag nincs véleményem. Azaz, túl sok véleményem van egyszerre. A poszt kizárólag arról szól, hogy Orbán kedvence mennyire de mennyire másképp gondolkozik, mint Orbán.
P.P.S. Tulajdonképpen megértem, hogy Orbán szereti a Sapiens-t, erről is írhatnék, de inkább majd máskor.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16518538-6ae0969fc3ffc' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16518538&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16518538-6ae0969fc3ffc&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16518538-6ae0969fc3ffc' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
1. Hogy Orbán miért szereti a Sapienst, én nehezebben értem, és őszintén érdekelne, hogy te mivel magyarázod.
2. Azt viszont, hogy Kövér Lászlónak miért nem engedi az orvosa, hogy Hararit olvasson, aki minden vesszőjével, gondolatjelével tagadja és nevetségessé teszi a magyar jobboldal nemzetállam-fixációját (_nem_ a nemzeti identitás akármilyen formáját, és nem is a nemzetállamok létének pragmatikus elfogadását, hanem kifejezetten az erre való fixációt), azt kifejezetten értem.
Az azért elég jellemző – egy kicsit kifordítva a korabelli viccet – hogy bármilyen alkatrészt is vesz kézbe Orbán, abból csak egyfajta eredmény születik…
Pl. valószínűleg Rodikból is annyi fog lejönni neki, amit a Mandiner készségesen kiemelt: mandiner.hu/cikk/20180521_dani_rodrik_a_mandinernek Aktívabb kormányokra lesz szükség a jövőben.
(Rodik trilemmájáról nem is beszélve – de az egy egészen más(?) téma lehetne
@trbnt: Roviden…. Harari kiralyi utat kinal a tortenelem megertesehez, vagy legalabbis egy alapvetonek tuno pozicio megertesehez. Nem harom oldalt, nem tizet, hanem egy darab vastag konyvet. En azt gondolom, hogy egy ilyen pozicio megertesehez mar az kell, hogy valaki kiepitsen egy komolyabb tortenelemszemleletet, ami ha nem is egy elet munkaja, de azert eleg komoly vallalas. Orban nem Trump, igenye van arra, hogy belelasson dolgokba, de azt gondolja magarol, hogy eleg okos ahhoz, hogy tullepjen a hosszasabb ertelmisegi hazi feladatokon.
@trbnt: bibói kategóriát használva, Kövér László egy túlfeszített lényeglátó.
@jotunder: Ők olvasnak és nem elolvasnak. Olvasnak sorokat, oldalakat, néha fejezeteket. Figyelnek, mint gepárd a magas fűben, hátha találnak valamit, ami alátámasztja hitüket. Ha valaki talál ilyet, akkor szivét melegség önti el. Disznóvágásról hazajövet a kisbuszban néhány mondatos prédikációval szerzi meg a hallgatóság egyhangú támogatását. A könyv onnantól a könyvespolcon trónol, az anyósülésen fekszik, az aktatáskában éjszakázik. Igaza volt Huntingtonnak, bezzeg Fukuyama… Ő nem is kedveli a Vezért, mondjuk Huntington érthetően nem foglalhat ebben állást. Ha valaki jövő héten ötöst ikszel, akkor annak van igaza. Meg a Vezérnek kétharmaddal harmadszorra.
Azért ez a Harari professzor kicsit a történelemtudományok nógrádi györgye (ez egy rohadt nagy túlzás azért. Nyilván nem. Inkább Csányi Vilmosa. Vagy a második Fukuyama. És egészen vicces hogy a Luton könyvesboltjában a top 10 polcokon bérelt helye van, do it yourself és self management könyvek mellett, ami komoly tudósokkal ritkán fordul elő).
Nemrég olvastam a Sapienst és a Homo Deust, nagyon érdekesnek és szórakoztatónak találtam, de szerintem távolról sem arról szól, amit az MNo cikke kiemel. Lehet, hogy Orbán talál benne olyasmit, amivel a saját hülyeségeit reméli alátámasztani, de ez szimpla cherry picking.
A gond ott kezdődik, hogy nem egy globális civilizáció van, az csak egy idealista álom. Vagyis nem egyszerűen a népesség 1%-ánál kevesebb menekült befogadásáról van szó, hanem két egymással összeegyeztethetetlen civilizáció ütközéséről…
@jotunder: ha a hosszasabb értelmiségi házi feladatok megspórolása azt jelenti, hogy Orbán nem olvasott eleget, akkor szerintem nem az a baj, hogy Orbán 500 nagyon fontos könyv helyett csak 100 nagyon fontosat és 200 közepesen fontosat olvasott el, hanem, hogy ’88-ban nem helyezkedett el valahol, ahol megtanulta volna mit jelent beosztottnak lenni, mit jelent kollégákkal együttműködni, milyen az amikor nem nekem van igazam, de attól még tovább kell húzni az igát stb. stb. Ezt kellett volna 5-10 évig gyakorolnia, aztán még a székesfehérvári önkormányzatban képviselőnek lenni két ciklusig. Nem jó ha az ember rögtön főnökként kezdi.
@harmadikszem: ezek nem történész-szaktudományi munkák, hanem ismeretterjesztő-népszerűsítő művek, ezeknek abszolút van létjogosultságuk. A célközönség nyilván nem a történészkollégák, hanem a köz, ezzel nincs semmi baj.
Ezek a könyvek jól vannak megírva és kétségkívül inspirálnak (engem is), hogy valami világmagyarázatszerűséget keressünk bennük, szerintem ez is rendben van, de hát én nem vagyok miniszterelnök, a miniszterelnökkel meg alighanem az a legkisebb probléma, ha Hararit olvas és (félre)értelmez.
@harmadikszem: Harari egy igazi értelmiségi (public intellectual) aki közérhető formában beszél releváns dolgokról. Valójában egy Oxfordot végzett izraeli hadtörténész. Én egyáltalán nem bántam meg, hogy elolvastam a könyvét, nem gondolom azt, hogy megvilágosodtam tőle, és azt sem gondolom, hogy alkalmas lennék a megvilágosodásra a történelemmel kapcsolatban. Ha az ember helyén kezeli ezeket a munkákat, akkor jól járhat vele. Orbán szükségesnek tartja, hogy ismerje azokat a könyveket, amelyekről a nyugati értelmiségi társaságokban beszélnek. Nem a komoly, mély, tudományos jellegű munkákat, hanem ezeket az érthetőbb, szélesebb nyilvánosságnak szóló könyveket. Ez amúgy rendben van. Csak most kijön a következő (harmadik) kötet, hehe és azt is el kell majd olvasnia.
@jotunder: Ezt most álmélkodva olvastam. Bizonyosan van sok különbség Trump és Orbán között, de ez speciel nem igazán. Trump szinte egész életében beágyazta magát az egyik-másik amerikai narratívába, elnöksége pedig a leginnovatívabb (bár legborzalmasabb) identitásprojekten nyugszik, az altright-on. Orbán se csinált más, csak kicsit szellemtelenebbül. Hogy ezt egy félreértett Szekfűvel vagy Huntingtonnal, az udvari hülyéi által odalökött Carl Schmittel vagy most éppen Hararival teszi, nem nagy különség. (Harari ebben a könyvében amúgy azt a műfajt műveli, amit udvariasan redukcionizmusnak szoktak nevezni a szakemberek, ridegebben szólva felületes tudománytematikájú lektűrnek. Semmi baj ezekkel, /Fukuyama stb./ csak világképet nem szokás rájuk építeni. Akkor inkább Ferrero, Kissinger vagy Brzezinsky.)
@harmadikszem: Fukuyama egy nagyon komoly gondolkodó. Nevezzük tudósnak.
Sok területtel foglalkozik. Állított valamit a 90-es évek elején, részben már újrafogalmazta azóta, de olyan nem állított, hogy OV-nak lesz igaza. Ezt Huntingtonnak sem lehet jóváírni. A társadalomtudomány nem jóslás. Azt tenyérből kell. Egyébként nem ez a fontos műve, egyszerűen neki tulajdonítják a liberális ideológia primátusát egy megújult világrendben. Írt egy nagyszerű civilizációtörténeti könyvet, az első kötet megvan magyarul is. Szerinetm a Bizalom a legfontosabb könyve.
@jotunder:
Hát nem tudom, szerintem orbánnak inkább csak arra van igénye, hogy minden témáról „tudjon” egy nem túl összetett, nem túl hosszú, de hatásos mondatot. Kétlem, hogy sok olyan dolog lenne, amelyről tudna érdemben 2-3 percnél hosszabban beszélni.
@fortin2: Kissinger könyvei igazán olvasmányosak. Ferrero-ról ezt nem lehet elmondani. Dani Rodrik most volt itt. Mondott valamit, nagyjából a Globalization Paradox-ban leírt dolgokat. Azért tartott előadást és adott interjút, mert el akarta mondani. Széles közönségnek. Richard Thaler legutóbbi könyvét részletekben le lehetne hozni a Rakéta Regényújságban. Nem emiatt kapott Nobel-díjat. A kutatásai miatt. Erről és az életéről szól a könyv. Acemoglu, Stiglitz és Krugman is szokott indulatos könyveket és cikkeket írni. Az, hogy kinek a munkássága bír tudományos értékkel nem befolyásolja, hogy milyen feladatot vállalnak bizonyos – nyilván számukra releváns – témákban. A fent említett urak elemi iskolás dolgozatai is fényévekre vannak azok tudásához képest, akik behozzák őket pro vagy kontra a közbeszédbe, mivel rengeteg erőforrással rendelkeznek ehhez.
@seol: OV-val az a baj, hogy két évtizede csak beszélni szokott és nem beszélgetni.
Ez utóbbi számára súlyos következménnyekkel járna.
@Jean Claude: Fukuyamától kb mindent olvastam. Nálam az nem szitokszó hogy valaki populáris szerző, nem azért írtam.
@Online Távmunkás: harari mesilat zionban lakik, ami valaha bayt mashir volt, egy olyan országban, amelynek az ötöde muszlim.
@jotunder: Úristen, valamiben egyetértünk Orbánnal kapcsolatban! De mi lesz a tehetséggel? 😉
Ezt nem értem miért nem tudtam üzit küldeni?
@trbnt: Orbán valahol sznob, a sznobok közt meg most divat lett Hararit olvasni, ugyanúgy, ahogy öt éve Talebet volt divat olvasni és minden feketehattyú volt, tíz éve meg kellett, hogy véleményed legyen Dawkins Isteni téveszméjéről is, mert azon a héten épp abból derült ki a világegyetemről meg mindenről a 42.
Hogy aztán az olvasónak van-e igénye komolyabban végigrágni Talebet, az más kérdés, de azért nem véletlenül vannak úgy megírva a könyvei, hogy milkshake-szerűen is fogyasztható.
@Tehéntőgy: Szerintem egy rendes sznob a kezébe nem veszi Hararit, pláne nem a baromira ellenszenves (sportot csinál belőle, hogy akkora büdös taplónak látsszon, amilyen már nincs is) Talebet. Ez nem sznobizmus, hanem valamilyen értelmiségi divat, ami nem választható el a válságjelenségektől.
mondok néhány, a migrációnál lényegesen súlyosabb problémát, amivel ha 10 évvel ezelőtt kezdünk el komolyan foglalkozni, (értsd: belerakni pénzt), valószínűleg már akkor is bőven késő lenne:
1 műanyag
2 műanyag
3 műanyag
4 klímaváltozás
5 rovarok tömeges eltűnése mindenhonnan, ideértve az elvileg természetvédelmi területeket.
ezeket a problémákat leginkább az köti össze, hogy korunk új típusú vezetője, az Erős Ember, vagy negligálja, vagy eleve tagadja, vagy még csak nem is hallott róla.
@jotunder
írhatnál a tudomány és technika legújabb vívmányairól, azt mindenki szereti 🙂
amúgy remélem a schmidt mária konferenciát bannonnal kommentálni fogod 😀
@jotunder: Az a környék nem éppen a muszlimok és keresztények/zsidók békés egymás mellett élésének példája…
@Online Távmunkás: Sabbatkor olyan siman hivtak ki nekunk a palesztin taxist, mint annak a rendje. Izraelben vannak etnikai problemak, de ezt nem lehet kulturak haborujakent interpretalni. A megszallt teruletek egy masik kerdes, az valodi haboruk kovetkezmenye, amely haboru nem kulturalis jellegu volt, szekularis arab rezsimek tamadtak meg tobbszor is Izraelt.
@Wolff: @jotunder: énnekem ez a „van igénye megérteni nem látszik. inkább rá van kényszerülve, hogy a nyers szart (politikai portékáját) fogyasztható ételként tálalja. orbán összedönteni igyekszik egy házat belüről, de kisfiú, mert súlytalanul kis ország nagyfiúja, nem trump, aki nagyfiú, mert nagyon nagy ország nagyfiúja. szívós aprómunkára van szüksége, hogy a lakókat egymásnak ugrassza, eközben a ház igen felületes civilizációs eljárásait teljesítenie kell. (hogy ez a helyzet egyáltalán létrejöhetett, abban a konszenzusos döntéshozatal a ludas, anélkül orbán már rég stadiongondnok lenne felcsúton.)
az egyetlen dolog, ami érdekli (valóban), hogy lehet gecinaggyá lenni, mindent macchiavelli filterrel olvas.
@Online Távmunkás: „két egymással összeegyeztethetetlen civilizáció”
Ezt hogy lehetne alátámasztani? Szerintem nagyjából az ellenkezője az igaz: a kultúrák, civilizációk, társadalmak alapvelő jegye az, hogy képesek kitekinteni magukból és összehangolni a működésüket, létüket másokkal. Különben akkora rigiditás jellemezné őket, ami a belső jelenségeik között is túlfeszítené az ellentéteket. Más a helyzet ideig-óráig létező, egy adott társadalomból szélsőséges jellemzők alapján elkülönülő csoportokkal, amikben még az is a közös, hogy az elszigetelődést szándékosan kezdeményezni kell és folyamatos erőfeszítéssel fent kell tartani. Ha ilyesmi nem történik, vagy amint ez a hatás megszűnik, akkor a civilizációk párbeszéde sem más, mint két ember találkozása, és ahogy látjuk, sokkal több minden vezet minket arra, hogy fenntartsuk a párbeszédet és együttműködést. Itt ellenállhatatlanul összhangban van az ember örökölt természete, spirituális élményei és vágyai és a felvilágosult belátása.
@mafi mushkila: Általában a muszlim civilizációt önálló típusnak kezelik. Vannak változók, melyek mentén lehet ilyet tenni. Ez határoz meg egyfajta dinamikát a típusnak. Más változók arra jók, hogy a típuson belül jól elkülöníthető altípusokat különítsenek el, szintén sajátos dinamikát feltételezve. Ezekre a dinamikákra lehet visszavezetni konfliktusokat. Ha akarjuk, akkor muszlim-keresztény, ha akarjuk, az altípusokon belül, Ali követői-szunniták, arab-perzsa, ezek-pakisztáni, mindezek-indonéz vagy maláj, de vannak őseurópai muszlimok is a Balkánon. Aki összecsapást keres, az talál.
@jotunder: Nem sok szekularis arab rezsim létezik, mivel az utóbbi 40 évben pont a valláshoz közeledés jellemezte a muszlim vezetőket…
@mafi mushkila: A másokra nyitottság a nyugati civilizáció megkülönböztető jegye, a liberalizmus és az egyéni szabadságjogok fontossága sincs meg minden civilizációban. Nézd végig az utóbbi 200 év civilizációk közötti háborúit, a nyugat-iszlám törésvonal a legjellemzőbb. Nem véletlen, hogy a délszláv háborúban sem engedték a nyugati hatalmak egy tisztán muszlim állam kialakítását, így jött létre a Bosznia-Hercegovina nevű öszvér állam.
@Online Távmunkás: Szíria szekuláris, sőt szocialista rezsim volt. Irak dittó (rakétát lőttek Izraelre), Egyiptomban börtönbe zárták a Muzulmán Testvériség tagjait, sőt az alapítót fel is akasztották.
@jotunder: „Szíria szekuláris, sőt szocialista rezsim volt”.
1995-ben szemelyesen lattam, ahogy az egyik (francia) baratomnak fel kellett venni a muzulman hitet, hogy ott, Sziriaban, elvehessen egy helyi not. Ugyanis polgari hazassag nem letezett. Tehat jo, szekularis rezsim volt, de az ott mast jelent, mint Europaban.
Orbán képes arra, hogy bárki a kedvenc írója legyen. És arra is képes hogy másnap teljesen megváltozzon róla a véleménye.
Az idézet amúgy nem teljesen mond ellent Orbánnak, hisz bizonyos értelemben valóban jöhet még nagyobb civilizációs kihívás is, mégpedig sokkal nagyobb migránshullámok is. Ami pedig igaz.
„…if 500 million affluent Europeans cannot absorb a few million impoverished refugees…”
És Yuval Noah Harari mivel magyarázza, hogy NEKIK nem sikerült integrálni ~10% muzulmánt – HETVEN ÉV alatt?
@kiazmarmegint: Polgári házasság – mondjuk – Izraelben sincsen, illetve néhány éve van, de csak a nem zsidóknak.
hvg.hu/itthon/20180523_Orban_kedvenc_szerzoje_Orban_eszmejenek_bukasat_josolja
@jotunder: a hvg.hu kedvenc szerzője címadását plagizálja 😀
@Tzp: Arra is, hogy holnap pajesszal és kaftánban sólettel a belsőzsebben jelenjen meg az Országház erkélyén, hiszen aznap az értékesebb politikai terméknek tűnik.
A kaftán hajtókáján élesszemű érdeklődők észrevehetnek egy ovális tűzzománc kitűzőt, melyen egy idős, plakátokról jól ismert bácsi látható.
@Online Távmunkás: Mi a csöcsről ismerhetők fel az utóbbi 200 év „civilizációk közti” háborúi, és mi különbözteti meg őket a nem „civilizációk közti” háborúktól?
(Bosznia-Hercegovina határai meg gyakorlatilag tökugyanazok ma is, mint mikor az Osztrák-Magyar Monarchia hadserege bevonult, és ezek voltak a határai a titói Jugoszlávia tagköztársaságaként is. Az USÁt a szerbek megszívatásán és Jugoszlávia szétverésén túl aligha vezették összetettebb szempontok, ritkán szokták.)
@Tehéntőgy: Az európai háborúk leginkább a domináns hatalom meggyengüléséről és a feltörekvő hatalom megerősödéséről szóltak. A II. világháború óta nem volt európában csak polgárháború, mely délszláv haborúk semmilyen hatással nem voltak a mai Európára.
Erkölcsi értelemben sajnos.
Ma mindegyik résztvevő fél az EU-ban van vagy oda törekszik. Ha nem lenne EU, más lenne a helyzet.
A háborúk alapvetően nem civilizációk összecsapása, sem vallásoké. 30 éves háború, krími háború. Mindkető formálisan vallási indittatású volt. Mind a hatalomban való részesedésről szólt, újrafelosztani, mert néhány szereplőnek ez már sok, másoknak meg kevés. Nem kell mindenért háborúzni, a Berlini Kongresszuson akceptálták a feltötekvő Németország kolonizációs igényét a nagyhatalmak. Franciaországot akkorra már elszigetelte Bismarck. Egy ország akkor veszélyes a békére, ha gyorsan erodálódik, illetve ha gyorsan emelkedik. Oroszország emiatt veszélyes, de Kína például a civilizációjából fakadóan nem háborús góc.
Az USA-t az vezette a részvételhez, hogy Európa tehetetlen volt a konfliktussal szemben, így az amcsik kiterjeszthették a befolyásukat. Ahol luk van, oda víz folyik.
A szerb bombázás nemzetközi jogilag egy új helyzetet teremtett, mert nem felelt meg formálisan a beavatkozásnak, nem volt BT felhatalmazás. Az USA behozott egy természetjogi érvet, ti. az ENSZ nem foglalkozott azzal, ha egy ország a saját állampolgárára támad tömegesen. Egy nagyhatalom, ha be akar avatkozni, akkor általában behívatja magát.
Tibet, India, Belső Mongólia, Korea, Vietnam, Usszuri…
A mi géniuszunk, a magyarok nagy gondolkodója Harari munkásságából (is) azt olvassa ki, amit csak ő tud. A géniuszok már csak ilyenek…(meg a faszkalapok is).
@Dr. Gy. Dr. Fűegér: Műveletlen bunkók mindenütt akarnak…Amerika nagy népessége révén bővelkedik belőlük. Trump csak 1 darab közülük…
@Jean Claude: Persze, típusok, változók, szempontok — ezekkel együtt tudok élni.
(Csak ahhoz van még egy kicsit korán, hogy sommásan összeegyeztethetetlennek nevezzünk dolgokat. Főleg olyan dolgokat, amik a kultúra körébe tartoznak, így semennyire sem függetlenek a róluk alkotott nézetektől, így nem is csak a vizsgálódást kevesellhetem, hanem a szándékot is számon kérhetem 🙂
@Online Távmunkás: Amíg több helyen van együttműködés (több ország és több darab ember között), mint ahány helyen nyugati civilizáció, addig ez nem tűnik feltételnek. A nyitottságnak egészen kicsike kis foka is elég — bár azzal szimpatizálok, hogy végül legyen mindenki libsi, mert mért ne 🙂 Az összeférhetetlenséghez kell valami statisztikailag extra.
@mafi mushkila: Lehet dolgokat összeegyezhetetlennek hívni, ha ez a célunk.
Sokkal több ember hal meg a siita-szunnita szembenállásból, mint a muszlim-keresztényből. Ezek a szembenállások viszont hatalmi érdekek mellett történnek. a siita csoportokat adott országok támogatják, csakúgy mint a szunnitát. Nem Koránnal ütik egymást. Önmagában egy civilizáció sem áll szemben a másikkal. Egy milliárd muszlim egészen kis töredéke tekinthető szélsőségesnek, mármint akik hajlandóak a terrorizmusban részt venni. Mindenfélében. A békésnek gondolt buddhisták is nagy kedvvel gyilkolják a muszlimokat Mianmarban. Ez nem civilizációk összecsapása.
Ebben az értelemben lehet hívni a Szovjetúnió megtámadását a felsőrendű germán és az alantasabb keleti birodalom összecsapásának. Így is hívták a nácik. A gyakorlatban pusztítottak és az erőforrásokat nyúlták le. Az amerikai gondolkodás is civilizációs küldetésnek fogható fel. Nem a Bibliát, hanem az alkotmányos berendezkedést viszik.
Közben fontos erőforrások kontrolljára tesznek szert. Ha elfogadjuk – szerintem háborús gondolatot – , hogy ma a civilizációk összecsapása folyik, akkor nehéz lesz innen visszajönni. Huntington nem így vizsgálta. Egy erősödő ország mindig be fog kopogtatni az fennáló elit ajtaján. Az a Kína, mely évezredek óta saját nagyságából (terület, lakosság, főleg kultúra – Mennyek Alatti Birodalom) eredeztette magát, ma a világkereskedelem legnagyobb előmozdítója. Nyilván az EU mellett.
@jotunder: ezek a konfliktusok (érdekütközések) már jelen vannak.
„Ha a görögök és a németek nem tudnak megegyezni egy közös jövőben, és ha félmilliárd gazdag európai képtelen integrálni pár millió szerencsétlen menekültet, vajon mekkora esélye lehet az emberiségnek arra, hogy a globális civilizációnkat kínzó, sokkal mélyebb konfliktusokat fel tudja oldani?”
@fortin2:
„Harari ebben a könyvében amúgy azt a műfajt műveli, amit udvariasan redukcionizmusnak szoktak nevezni a szakemberek, ridegebben szólva felületes, tudományos tematikájú lektűrnek. Semmi baj ezekkel, /Fukuyama stb./ csak világképet nem szokás rájuk építeni.” Attól tartok, pontosan ezekre a tudományos lektűrökre épül az átlagpolgár világképe, ezek viszik közel, ezek teszik érthetővé az amúgy megemészthetetlen tudományos eredményeket, ettől lesznek népszerűek, s ezért nagyon nem mindegy, hogyan vannak tálalva bennük a dolgok. (Elnézést a javításért, jól értelmeztem?)
@Unseen Academical: A kérdés nem az, hogy olvasmányos, hanem az, hogy tudományos-e. A tudományosság nem zár ki ilyesmit. Az elmúlt húsz év közgazdasági Nobel-díjasai közül sokan írnak olvasmányos könyvet. Ilyen díjat kapott már matematikus és pszchichológus is. Civilizációtörténész azért még nem. Egy ökönömetriával teletűzdelt dolgozat nyilván kevés embernek érthető és ezek ritkán szoktak a homo politicus-nak szólni. Harrari könyvét nem olvastam. Tudományos szempontból a módszer a lényeg, nem a mondanivaló és annak tálalása. A 80-as években John Maynard Keynes éppúgy a tudomány csúcsán volt, mint a New Deal idején, vagy az európai jóléti államok építésénél. Ennek ellenére nem állítom, hogy a közvélemény dolga lenne megállapítani a tudományos tartalmat. Pont ezzel játszik a politika, amikor hivatkozik valakire. A „tudományos tematikájú lektűrrel”
az a baj, ha világképet építenek rá. Világképet világképépítőknek kell építeni. Sokan tetszelegtek már ebben a szerepben, főként a XX. században és kétlem, hogy komolyan gondoltak volna bármilyen tudományra. A tudomány inkább kétely, mint bizonyosság.
@Jean Claude: Elbeszélünk egymás mellett. A tudományos művek nem a nagyközönség számára készülnek (és igen ritkán olvasmányosak, már csak az apparátus miatt sem azok). Amire én reagálni akartam, az pont a tudományt leegyszerűsítve népszerűsítő-ismertető művek óriási hatása a laikusok körében (lásd minden relatív) s ily módon közvetve a későbbi tudománypolitikára és -támogatásra is. Ezért is fontos, hogy a tudományból mit kap a nagyközönség és hogyan. (Én személy szerint kevés dologban vagyok biztos, de amikor ismeretterjesztő előadást tartok, nem fogom az összes kételyem megosztani a hallgatósággal, ők ugyanis nem ezért jönnek. Egész biztos megemlítem a kétségeket, különösen, ha relevánsak, de amúgy a meghirdetett témát fogom ismertetni, slussz.) Amúgy meg nincs is civilizációtörténeti Nobel. 🙂
@Unseen Academical: Nem gondolom, hogy elbeszélünk egymás mellett.