Örülünk, Vincent?
A Vincent blog hazatér
Eredeti szerző: seprűbajnok < p style=”text-align: justify”>Poszt-sorozatom legutóbbi – kissé hektikusra sikerült – darabja után úgy gondoltam, hogy mégiscsak valamiféle tematika mentén kellene haladnom a nyájas olvasó zenei vegzálásában. Egyúttal azonban szeretném megőrizni a főbb motívumokat, úgymint: rock, gitár, személyes kedvencek, nosztalgia, fiatalság, hosszú hajú pasik meg ilyenek.
Eredeti szerző: seprűbajnok A sok zúzós, gitárhúrszaggatós nóta után most csendesebb vizekre eveznék, de továbbra is a rock csónakjában ringatózva. A rovat nyájas olvasói nyilván nem lepődnek meg azon, hogy egy Deep Purple dallal indítok, hiszen gyönyörű, időtálló, klasszikus darab: Nem olyan régen egy temetésen hallottam ezt és az első gondolatom az volt, korombelit temethetnek…A …
Eredeti szerző: seprűbajnok < p style=”text-align: justify”>Az édesbús nosztalgia puhameleg pocsolyájában tovább dagonyázva szemezgetek boldogult ifjúkorom nagy kedvenceiből. Egyben ezúton szereznék néhány kellemes, párás szemű percet előző posztom rajongóinak, kortársaimnak, a rock és a múltbarévedés szerelmeseinek.
Eredeti szerző: seprűbajnok < p style=”text-align: justify;”>Kezdem egy személyes vallomással: mindig is gyengéim voltak a hosszú hajú pasik. Egy férfiember fején temérdek, dús haj, s az én térdeim már remegni kezdenek. S mivel a hosszú hajú pasik a rockhoz kötődnek, talán ezért is szeretem annyira ezt a műfajt. Most szemezgetek kicsit belőlük – finoman ellenpontozva …
Eredeti szerző: seprűbajnok Pár évvel ezelőtt, amikor még volt munkahelyem, a metrón minden reggel átfutottam a Metró újságot (jó, jó, tudom: Metropol, de ennek nem sok értelme van 🙂 ). Szikár MTI anyagokra támaszkodva remekül lehetett arról tájékozódni, hogy mi történt itthon és külföldön. Ma ismét metróra szálltam és kaptam újságot. Aztán egy kisebb agyvérzést. …
Eredeti szerző: seprűbajnok Nagyon klassz élményeim voltak az elmúlt időszakban. Jártam gyönyörűséges, fenséges hegyek között, szájtátva bámulva a természet nagyszerűségét, tomboltam koncerteken, eregettem papírsárkányt, dögönyöztem pár hetes pulikölyköt, napsütéses őszi napon ültettem facsemetét. És rájöttem arra, hogy mennyire, de mennyire sekélyes, érdektelen, piti dolog ezekhez képest a politika. A fenti tevékenységekben ugyanis embernek éreztem magam, …