10. évfordulóra
Eredeti szerző: Bóbite
Nem tudom, másnak eszébe jutott-e, de idén lesz 10 éve, hogy Magyarország EU-tag lett, ami egyike szerintem azon kevés jó dolognak, ami a hazánkkal az elmúlt 100 évben megtörtént. Most, alig pár nappal a választás előtt vajon hány emberben ötlik fel, hogy vasárnap arról is döntés születik, maradunk-e megbecsült tagjai választott közösségünknek, vagy valami fura, bizarr zárvány-ország lesz belőlünk, és még az annyira lenézett Balkán is el fog húzni mellettünk. Szegény, bepartidrogoztatott Jusztícia, szeme befogva, kezében a mérleg, egyik tányérban Tündérország, másikban Normalitás.
Eszembe jut, mi is történt 10 évvel ezelőtt, 2004. május 4-én: két éves kisfiunkkal és apukával kiballagtunk a Szabadság-hídra, amit valami dili drazsés dizájneres beműfüvezett az ünnepség alkalmából, talán mert az ő füve már elfogyott, és elbóklásztunk a járókelők között, akik többségének az arcán a májusi napsütés és valami új dolog: reménység, sőt, megkockáztatom, bizakodás volt, ami azért egy átlag magyarnál elég ritka dolog. Arra gondoltam, hogy a kisfiam és a még a hasamat bérlő kislányom már egy egészen új világ tagja lesz; a kislányom alig egy-két hét múlva uniós állampolgárként fog megszületni. Belém villant ’89. október 23-a, amikor Szűrős Mátyás kikiáltotta a Magyar Köztársaságot; ott álltunk az osztállyal a Kossuth-tér sarkán (igen illedelmes módon éppen osztályfőnöki órára időzítették az ünnepséget), és érettségi előtt éppen részesei lettünk a történelemnek.
15 évvel később a Szabadság-hídon, a randa műfüvet taposva belém villant, hogy megint itt a Történelem; a gyerekeimnek már nem lesz kisdobos- és úttörőmozgalom, nem lesz kötelező orosz, nem lesz kötelező sorkatonaság, nem lesz minisztériumból várt történelem érettségi tételsor. Eszembe jutott az a ’87-es iskolai március 15-i ünnepség, amikor a 6 éves gyesről visszajövő énektanárnő nem igazán volt még képben, és az ünnepség végén nem a már szokásos Szózatot énekeltette el velünk, hanem a DIVSZ-indulót. De a gyerekeimnek már nem lesz COCOM-lista, világútlevél (aki nem tudja, a „világútlevél” azt jelentette, hogy évente mehettél egyszer KGST-országba és háromévente egyszer mehettél nyugatra), nem lesz Merkúr, évtizedes várakozás telefonra, hogy miután végre megkaptad és beszélni akartál rajta, fél órát várhassál csak a vonalra. Nem lesz nincs tévéműsor egy hétig, mert az oroszok lecsapták a villanyt valami kis nézeteltérés miatt (nem árt, ha tudják ezt azok, akik most nagyon lelkesek Paks 2 és az orosz hitel miatt). Nem lesz megalázó várakozás Doverben a határon (nekem éppen ’93-ban au-pairként), miközben a láthatóan másnapos, szakadt brit fiatalok hazatántorogtak mellettünk; gyakorlatilag nem is lesznek határok. Az jutott eszembe, hogy talán végre Nagy-Magyarország szétszabdalt testéből vérző fajmagyarjaink is megnyugodnak végre, hiszen ahogy majd Szlovákia, Románia, egész Kelet-Európa csatlakozik az EU-hoz, nem lesz értelme az elcsatolt területek felett ruhát és sebeket tépni újra meg újra.
Kiszedtem kisfiam kezéből a műfüvet, mielőtt megszemlézte volna belsőleg, majd az jutott eszembe: mehetünk nyugatra, kiköltözhetünk nyugatra, de minek tennénk, hiszen itthon is végre nyugat van. Talán valami ilyesmit szeretett volna Ady is, a nyugatos költőink is, vagy még 100 évvel korábban a reformkori gondolkodóink… De végre, végre, az ezredfordulóra a mi gyerekeinknek nem kell már Magyarországról elkeseredetten Európa felé bámulniuk, nem is fogják érteni, miért szorul össze a szüleik gyomra automatikusan a határátlépéseknél.
Esélyünk volt, annyira tiszta és nagyszerű, mint soha addig. Esélyünk volt arra, hogy érdemeink, képességeink szerint boldogulhassunk és ne uram-bátyám protekció alapján. Nem csak mi magunk ránthattuk ki magunkat a hajunknál fogva, konkrétan segítettek is – végre egyszer nyugatról.
De lesz, ami lesz vasárnap: boldog 10. évfordulót az EU-ban, Magyarország! Szeretném a továbbiakat is itt ünnepelni, de ha nem megy, nem fogok többet Magyarországról elkeseredetten Európa felé bámulni, és mindent megteszek, hogy ne kelljen átélnie ezt az érzést a ma már 12 éves fiamnak és a 10 éves kislányomnak se.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16519656-6ae95c94552d3' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16519656&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16519656-6ae95c94552d3&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16519656-6ae95c94552d3' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
@panelburzsuj: te azt gondolod, hogy ez csak az én kínom? És attól, hogy beszélek róla, attól lesz probléma, ha nem beszélek róla, akkor az nem az? Már bocs, de ez nem vezet sehova. Inkább fájjon és legyen súrlódás, mint a szemlesütött sunnyogás. Ez egyébként lényeges különbség a pannon-magyarok és mondjuk az erdélyi magyarok között. Erdélyben, ha valakinek valami kínja van, elküldi a másikat az annyapicsájába, esetleg verekednek is (egyéni vérmérséklettől függően), majd megisznak egy pálinkát. Jó, tudom, ez ilyen pikareszk giccskép, és hamis is, de inkább ez van, mint a finnyázás.
Árok nem attól van, hogy beszélsz róla, árok akkor van, ha nem kommunikálsz.
@Bóbite: a te adód pár ezreléke lehet, amit a ht magyarokra költenek. jelentéktelen összeg, észre sem lehet venni. pár tízmilliárd, vagy annyi sem, egy harmincezer milliárdos gazdaságban.
@Bóbite: 🙂
@Deepblue Noir: mert, miért?
Különösebben nem szólnék bele, de aki kitalálta, hogy a székelyföldi futballakadémiának sürgősen kell küldeni százmilliót, annak a retkes kurva anyját. És ezen nem nyitok vitát.
sportgeza.hu/futball/2014/03/18/szazmilliot_kap_a_puskas_akademia_szekely_partnere/
@sárospataki lány:
nem fizetnek azért, hogy magyarázzak hozzád hasonlóknak.
mint román állampolgár, ill. mint európai uniós polgár, számonkérhetsz bármit a román államon, ha úgy érzed, hátrányba hoz. (lenne mit). mint magyar etnikum, hálát adhatsz a jóistennek, hogy a románok nem asszimiláltak, vagy átkozhatod felmenőidet, hogy miért nem tettek meg mindent az asszimilációért.
amúgy engem semmi sem köt össze határon túli magyarokkal, bármilyen idegen ember, ha tisztességesen megtanulja a nyelvet és itt élő állampolgár, közelebb áll hozzám. mégis, miért ne állna?
végiggondoltad te amúgy egyáltalán, hogy miket írsz és ezen nézeteknek milyen következményei vannak? ugye nem?
@Deepblue Noir: a semmi azért erős, mert a nyelv és a közös történelem, sőt a közös kulturális minták elég sokat jelentenek.
@Deepblue Noir: „ezen nézeteknek milyen következményei vannak?”
Milyenek? Csak a rosszakat mondd el.
@sárospataki lány:
Erdélyben, ha valakinek valami kínja van, elküldi a másikat az annyapicsájába, esetleg verekednek is (egyéni vérmérséklettől függően), majd megisznak egy pálinkát”
felfogod miket írsz? most azt írtad, hogy az erdélyiek primitív állatok. ez nyilvánvalóan hamis, erre te mégis ideírod. nem szégyelled?
@Deepblue Noir: nem vágod, hogy irónia volt?
@jotunder:
a gyakorlatban pl. mit? nekem nem sokat, legfeljebb egy sajnálatos csomag, amitől nehéz megszabadulni.
@sárospataki lány:
nem érdekel.
@Deepblue Noir: oké 🙂
@jotunder:
Akkor lécci, fizesd már te is, mert jó érzés lenne, hogyha a takarótolvaj hajléktalanok és 3 millió nyomorgó mellett
a nyugati magyar emigráció is betenné a pénzét abba a nagy kalapba,
amiből olyan lelkesen osztogat kormányunk vadonásúj szavazóira.
@jotunder: ugyancsak az én adóm másnak talán jelentéktelen összegét költik az egyházakra, a közgépre, meg még millió olyan dologra, ami _nekem_ egyáltalán nem jelentéktelen, mert egy fillért nem akarok rájuk áldozni. Jóval inkább az iskolákra, a kórházakra, az utakra és a többi ilyen vicces dologra, amikre viszont mégsem jut.
@sárospataki lány:
Na álljon meg a gyalogmenet: legtöbben a mindettől függetlenül is rossz bőrben lévő nyugdíj és az egészégügyi kasszákat féltik az áttelepülőktől. Mind a kettő nem egyszerűen valamiféle jófejségből adott „szociális ellátás”, hanem biztosítás, járulékfizetés révén szerzett jog (kéne hogy legyen, volt valaha, stb.). Egyébként a 2004-es hacacáré környékén is az egyik fő aggodalom az volt, hogy Romániával azidőtájt még úgy szólt a – még bőven az átkosban köttetett – megállapodás, hogy az áttelpülőknek az ottani munkaviszonyt beszámítva(!) Mo. fizeti a nyugdíjat, a saját jóval kedvezőbb szabályai szerint (ezt sokan kihasználták, én is ismerek emiatt áttelepült nyugdíjast). AZ EU-val meg mindenféle szerződésekkel ez a helyzet rendeződött, de pl. az is közismert, hogy a román határ mellől tömegesen járnak át pl. szülni (egyáltalán el nem ítélhető módon) és ismerve a magyar eü-finanszírozás kaotikus helyzetét nem merném megtippelni, hogy ennek a költségét most pontosan ki is állja, de lehet, hogy csak én vagyok tájékozatlan/paranoid.
@snakekiller23: erre mondják a köznyelvben, hogy huszonhárommillió román. Nem akarlak bántani, vagy valami, de ezek a politika, azon belül is ferenc agyából kipattant árokásások. Ez ugyanis az alantas anyagi félelmekkel romboló, igazi sátáni propaganda.
@sárospataki lány: Orbán Viktor bármelyik beszédében kimutatom az alantas anyagi félelmekkel romboló igazi sátáni propagandát.
Hallottál már a rezsiharcról, a vén öreg hókuszpókról ?
A háromszáz forinttal gyilkoló egészségügyi reformról ?
A háromlábú összeesküvésről ?
A kommunista-zsidó apák küldte Bajani gárdista diákok bálnatenyésztő egyetemeiről ?
@sárospataki lány: Neked tényleg fogalmad sincs arról, hogyan is működik az etnicitás a mindennapokban. (Arról sem, hogyan alakult a nemzet fogalma, különben soha nem mondtál volna olyat, hogy a szászok a magyar nemzet részei voltak, noha az Unio Trium Nationum nem véletlenül volt három rendi nemzet uniója.) Jó lenne ha végre elfelejtenéd, hogy mivel huszonakárhány éve áttelepültél, ezért te aztán máig pontosan tudod mi van arrafelé, és olvasnál néhány munkát erről. Ajánlom pl. Jon. E. Fox Vándorló nemzet(i) identitások című tanulmányát a Feischmidt Margit szerkesztette Erdély (de)konstrukciók című kötetből (2004), ha pedig a Horthy-korszakra vagy kíváncsi, amikor pontosan ugyanúgy lerománoztak volna és még az állasukat is féltették volna tőled Magyarországon, akkor Egry Gábor: Erdély képek és mítoszok. In. Romsics Ignác: A jobboldali hagyomány, Osiris, Budapest, 2008. ha pedig nem hiszel ilyen kozmopolita, balliberális alakoknak, akkor javaslom Borsody István magyar-magyar viszonyról szóló esszéjét az általa szekesztett Magyarok Csehszlovákiában 1918-1938 című kötetből, amit 1938-ban adott ki Az Ország Útja című lap, melynek szerkesztője nem volt más, mint a KDNP pártalapítványának névadója, Barankovics István. Interneten, digitalizált formában elérhető. És kideürl belőle, hogy bármennyire is szeretnéd bemesélni magadnak, a lerománozás bizony természetes állapot. Amit te szeretnél, na az nem az. Ahhoz erőszakot kell tenni az emberi természeten. Amúgy diktatorikus módon.
@a 17 éves Parker Schnabel: a rezsiharctól hidegreszketést kapok, nem értek vele egyet, ugyanúgy, ahogy a Fidesz egész energiapolitikájával. Kérdés?
@Wolff: „én, ha a rosszindulatot leszámítom, ennek tudom be pl. az erdélyi magyarok egészen a mai napig tartó lerománozását, hiszen a népesség egy része nem képes átállni a nyelvi nemzetfogalomra” – idézet tőlem.
Viszonylag olvasottnak gondolom magam, ezért nem rettenek meg, ha felsorolsz egy könyvészetet 🙂 Ezzel az egésszel azt akarod bizonyítani, hogy te tudod, mi van arrafelé? Vagy a románozást magyarázod? Nem értem, bocs.
Ahogyan a politikai korrektség nevében kriminalizálni lehetett mondjuk a cigány szó használatát, úgy simán lehetne a románozást is, annak ellenére, hogy én nem tartom jó ötletnek egyiket sem.
@jotunder: Már bocsika, de amikor egy akármilyen nagyságú gazdaságban egyrészt igen alapvető dolgokra nem- vagy csak kevés pénz jut, másfelől meg igencsak fölösleges, kifejezetten káros (az Orbán-Simicska-Nyerges, stb, banda- féle direkt lopások ugye ilyennek számítanak?), vagy haszontalan (miért is nem az egyházak, és csak az egyházak tartják el saját magukat?) dolgokra meg jut pénz (és sorolhatnánk még, hogy mikre), akkor ott a rendszerben valami baj van. És olyankor nem mondható rá, hogy ez potomság, nem számít, észrevehetetlen.
@sárospataki lány:
Kérdés, hogy amikor a bőség idejében a népszavazáson csak – csak – 1,2 millió magyar szavazott arra, hogy külföldi születésű milliók kapjanak ajándék-állampolgárságot,
akkor a válság után – közben – milyen legitim tömeg az állampolgárság-osztogatás mögött ?
Az időközben munkanélkülivé váltak tömege ?
Vagy akiktől elvették a rokkantnyugdíját, egyetemi tanulás lehetőségét,
vagy akik 16 évesen kikerülnek az iskolapadból az utcára ?
@sárospataki lány:
te a románt alávalóbbnak tartod a magyarnál? ha nem, akkor miért sért a kifejezés?
te az etnikai hovatartozást az állampolgárság elé helyezed? jobb esetben maradi nacionalista(etnicista) vagy, rosszabb esetben, lehet a nacionalistát becézni is…:)
@a 17 éves Parker Schnabel: Sokan szeretnek elfeledkezni róla, de az MSZP-s kormányok is támogatták a határon túliakat.
@Deepblue Noir:
Ő nem román,
csak román az állampolgársága.
De csak akkor magyar igazán a magyar,
ha kap magyar állampolgárságot.
lógikus.
@ATCG: Az kidobott pénz volt. Csak meggyűlölték őket.
@én már a fény gyermeke vagyok:
Kicsit olvass több közgazdaságtant. Pontosítok: sokkal többet. 🙂
A jelenlegi beruházások (beleértve a felújításokat) adják a jövőbeni növekedés alapját, legyen az magán vagy állami. Útat, vasutat pl. nyilván az állam épít, jó esetben gyárat nem.
A beruházásoknek van megtérülése, értelmes ember/ország ez alapján választanak az egyes alternatív projektek közül, mivel a költségvetés (hitelkeret) véges, amíg nem nyer a lottón / nem találtunk x milliárd köbméter gázt Makónál.
Az állam (x db politikus és y db lobbista) eldönti hogy mire költi a mi pénzünket – és jó lenne ha elsősorban a társadalmi megtérülést néznék.
Pl. az M5 és M3 autópályák nagy alkotmányos felárral épültek, de valami csoda folytán jól eltalált fejlesztések – a Mercedes és a Legos se települt volna hozzánk ha nincs autópálya, hanem mentek volna lengyelekhez, szlovákokhoz.
Ezzel szemben az M6 autópálya megtérülése minimális, a a 4-es metróé talán nulla fölött van, a stadionoké negatív.
@sárospataki lány: mi a meseszerű abban, hogy létrehozok egy struktúrát egy általános céllal, célra, feladatra, és hagyom működni?
A legtöbb dologgal így van a világon.
@a 17 éves Parker Schnabel: Ja.
@Oktogon8: Na ne mond.
De ha Orbán nem jut kormányra, és Szekszárd, Dunaújváros és Pécs is autógyárakat telepít,
akkor már nem lenne kihasználatlan, ugye.
Ha Budapesten is megint épülnének az új munkahelyek, akkor az sem.
Mondom, az infrastruktúra egy alap, amire épülhet.
De a metró egyébként is megtérül időben, tisztább levegőben, az utcák és hidak tehermentesítésében,
ahogy az M0-ás is, amit szintén a szocik építettek, a fidesz meg gáncsolt.
A taxisblokád idején még egymás mögött álltak a kamionok az egész városban.
Hogy már nem a dübörgés és a por az életünk, az valahol megtérül.
@Deepblue Noir: a románozással nem az a baj, hogy a román alábbvaló, vagy sem, hanem az, hogy 1. a románok folyamatosan zaklatták, zakaltják az erdélyi magyarokat, ott rúgják, és úgy, ahol érik, erre a pannonok románnak nevezik őket 2. magyarnak lenni Erdélyben nem triviális, mindenképpen plusz energiákat kíván, akkor is, ha az ember akarja, és akkor is, ha nem. Ezt a pluszbefektetést köpi le a románozó pannonmagyar.
„te az etnikai hovatartozást az állampolgárság elé helyezed?”
Magam szempontjából mindenképpen. Ha nem így lett volna, akkor most Sabau Ioannak hívnának, és annyit tudnék magyarul, hogy pázmég! meg ionápót!.
@csársz: jó, ebben nem fogunk egyetérteni.
@sárospataki lány:
mondom én, mondom én…
(cigányozni, zsidózni nem lehet, románozni igen).
a többi meg…ne égesd az erdélyi magyarokat!:)
@sárospataki lány: az bizony baj,
te például azért hozol létre egy autópályát, hogy a Mercedes odatelepüljön mellé, vagy azért, hogy el lehessen jutni rajta valahová, és mellékesen a Mercedes is odatelepül?
még egy ország sem meghatározott céllal jön létre, hanem hogy struktúrát adjon az ott összegyűlteknek (akik jó esetben a világ minden részéről jöttek, mint Amerikában, rossz esetben egy nemzetiségűeknek gondolják magukat, és azt hiszik, az a jó, ha törzs összetart, sőt összezár).
Ha ebben nem értünk egyet, akkor egyáltalán nem érted a világ és az unió lényegét
@sárospataki lány: Jó, akkor nem nacionalizmus, ha azt bántónak érzed, de láthatóan valami nemzet-izé. (Nem bántásból írom ezt az izét, csak nem tudom te milyen szóval foglalnád össze. Egészséges nemzettudat? Anti-globalizmus? Vagy mi a korrekt megnevezés szerinted?)
második fél: ok, de miért?
első fél: nem találom. Lehet, hogy ott van és csak egyszerűen ennyire buta vagyok, nyugodtan írd, hogy nincs időd magyarázni jobban, de én így olvastam a 17k-t:
1. fogalom
2. történelem < xx. század
3. trianon
4. mi a magyar?
5. mi az állampolgárság
6. nemzethez tartozás jelentősége
7. az EU nemzetpolitikája hibás/rossz
8. történelem > 1990
9. miért kell a nemzetegyesítés
10. kettős állampolgárság
Annyit bírtam leszűrni, hogy a hi magyarság az álpo megadásával kezdheti meg a ht magyarság integrálását. Arról, hogy pontosan mi szerinted ez az integráció -vagy csak szimbolikus része van ennek, és az az álpo-val le van tudva?-, nem tudtam meg sokat. Konkrétan pl. a sokak által sérelmezett szoc.ellátások jogosak, vagy elkerülhetetlen járulékos károk? Stb…
@sárospataki lány:
Nekem se könnyű errefelé ittenség, a buckalakó felcsúti rezsigótok
lezsidózzák, panelprolizzák,
folyamatosan zaklatták, zakaltják az fővárosi magyarokat, ott rúgják, és úgy, ahol érik, erre a románok pannonmagyarnak nevezik őket .
@csársz: kicsit elbeszélünk egymás mellett. Az célja szerinted az EU-nak, hogy a szuverén nemzetállamokat kvázi megszüntesse, elejét vegye a nacionalizmusnak és ezen instrumentumok segítségével ledolgozza a versenyképességbeli hátrányt mondjuk az USA-val szemben?
„A II. világháborút követően az európai egység gondolata népszerű volt, mivel sokan a nacionalizmus visszatérésének gátjaként tekintettek rá. Nyugat-Európában az európai népek egyesítésében annak eszközét is látták, hogy az Egyesült Államok és a Szovjetunió növekvő befolyásával szemben Európa visszanyerheti nemzetközi szerepét.[14] Ebbe az irányba az egyik konkrét lépés az Európai Szén- és Acélközösség létrehozása volt, amelyre visszafogott céljai (tagállamai addig állami irányítású szén- és acéliparának közös irányítás alá rendelése) mellett Európa egyesítésének első lépéseként tekintettek.[15]”
Tudom, ciki a wikipédia, de ez jött fel a guglizás elején.
@sárospataki lány: „Ez ugyanis az alantas anyagi félelmekkel romboló, igazi sátáni propaganda.” -írod.
Nemzeti érzések: legbensőből fakadó, nemes érzésekre ható eszmény. Anyagi félelmek: alantas, sátáni propagandára okot adó.
Ez de durva.
Sosem hittem volna, hogy egyszer a pannon is szitokszó lesz, ráadásul engem becsmérelnek vele…
@Bóbite: tényleg úgy érzed? Nem az. Csak rövidebb, mint a „magyarországi magyar”, „határon belüli magyar”.
@buta_lúd: semmit sem írtam a nemzeti _érzésekről_. Nemzetpolitikáról írtam.
@sárospataki lány:
Mondtam, hogy csak neked fáj?
De inkább szemléltetem, hol a gubanc:
Egy időben wikipédiázgattam, és egyszercsak fölmerült, hogy vajon hol lehet az a „nálunk”? Merthogy a huwiki nem magyarországi, hanem magyar nyelvű… Aztán páran szépen nekiláttunk, és átcsereberélgettük Magyarországra, Kárpát-medencére – mikor melyik látszott értelmesebbnek. Nem volt mindig könnyű kibogozni – és értetlenkedésben, gáncsoskodásban se szűkölködtünk.
És akkor most ezt a többletbefektetésemet csak úgy „lepannonmagyarozza” egy félművelt, ám annál hepciább nemtomki. Ide, bele a képembe.
De árokásás az nincs – csak igény vóna rá…
444.hu/2014/04/04/vendegmunkasok-kordaban-tartasarol-beszelt-morahalom-fideszes-polgarmestere/
gusztuska
@buta_lúd: „Annyit bírtam leszűrni, hogy a hi magyarság az álpo megadásával kezdheti meg a ht magyarság integrálását. Arról, hogy pontosan mi szerinted ez az integráció -vagy csak szimbolikus része van ennek, és az az álpo-val le van tudva?-, nem tudtam meg sokat. Konkrétan pl. a sokak által sérelmezett szoc.ellátások jogosak, vagy elkerülhetetlen járulékos károk? Stb…”
Ezek egy része technikai kérdés. Most nem gondolom úgy, hogy konkrét anyagi segítség szükséges, de mondjuk a ht magyar oktatást támogatni kell. A szimbolikus része nagyon fontos, de az integráció fontos része a közvetlen információk átadása, tapasztalatszerzés. Aztán ott van egy +3/+5M-ós piac, amelyből speciális szegmensek (könyvkereskedelem, élelmiszeripar, stb.) simán tudna profitálni. Nem tudom, hogy jól értettem-e a kérdésedet.
@sárospataki lány: nem, az unió eredeti célja egy acélmegállapodás volt Franciaország és Németország között, azután a gazdasági összefüggések szélesedtek, társultak hozzá politikai mellékkörülmények, és többé nem volt meghatározott célja, hanem a maga módján fejlődött a struktúra
az uniónak már régen nincsen egy célja, hanem alapelvei vannak, amelyek valamennyire (de csak valamennyire) kordában tartják a fejlődését
a konkrét kérdésre pedig az a válaszom, célja vagy nem célja, előbb-utóbb lazítani fog a nemzetállami felálláson és föderatív lesz (persze az is lehet, hogy szétesik vagy kilépnek-kizáródnak belőle, azok az államok, amelyek ragaszkodnak a nemzetállamisághoz)
ez most a szerintem-kategória volt, de nagyon sokan gondolják azt Brüsszelben, hogy ez volna a szerves fejlődés helyes iránya, más kérdés, hogy mások meg nem,
de hiszen ez is azt bizonyítja, hogy nincs olyan, hogy „az EU célja”, hiszen minden lépés állandó vita tárgya
@jotunder: kemény, napalmot neki.
a románok bántják a magyarokat, magyarnak lenni többlet ezért a románozás sértő, etnikai hovatartozás megelőzi az állampolgárságot.
jobbik.
@sárospataki lány: és nem fedi a valóságot.
@panelburzsuj: nade, mit jelent a pannonmagyarozás?