A Corvinus Egyetem esete a Sátánnal
Eredeti szerző: jotunder
” Ilyesformán a kommunikációkutatásokban érvényesülő társadalomtudományi paradigmát nem szükséges elvetni. Azt inkább módosítani kellene, egy új, másféle szociálkonstruktivista megközelítésnek megfelelően, ami a társadalom pozícióját és szerepét az univerzális kollektív emberi létezés egyik formájaként partikularizálja, emellett pedig olyan, nem-társadalmi, de hasonló univerzális érvényességgel bíró együttlétezési formákat vezet be, melyekben a transzcendens tagok világalkotó tevékenységével is számolunk.” (részlet egy huszonegyedik századinak mondott szövegből)
Kezembe került egy doktori disszertáció, amelyet a Budapesti Corvinus Egyetem társadalmi kommunikáció doktori iskolájában védtek meg pár hete. Jogi képviselőnk határozott kérése az volt, hogy ezt a posztot ne írjam meg. Végül is arra a kompromisszumos megoldásra jutottunk, hogy egyáltalán nem fogok izgalmasabb jelzős szerkezetekbe bonyolódni, kizárólag a tényállításokra fogok szorítkozni. Személy szerint úgy gondolom, hogy ez nagyon meglepő disszertáció, és azt is gondolom, hogy… (pontosan erre vonatkozik megállapodásunk jogi képviselőnkkel).
A témavezető Vass Csaba, aki a Szent Korona Szabadegyetem tanára. Legfőbb munkája a Hungária az archiregnum című tanulmány, amely saját bevallása szerint több mint harminc év kutatását foglalja össze. Vass Csaba a rendszerváltás előtt Pozsgay Imre munkatársa volt, a Hazafias Népfront osztályvezetője. Vass mestereként a Pap Gábor nevű bogárlászlót nevezi meg. Pap személyében, most tényleg minden összenőtt, aminek össze kell tartoznia, szakralitás, szimulákrum, nemnemsoha, kazárok, és itt most abba is hagynám. Az iskola vezetője (jav: egykori vezetője, emeritus törzstagja) Horányi Özséb, a Magyar Pax Romana elnöke, az ORTT panaszbizottságának egykori tagja, aki az elmúlt negyedszázadban nem mocskolta be a kezét akár érintőlegesen is tudományosnak minősíthető publikációk megírásával, minden teljesen úgy van, ahogy lennie kell.
Térjünk vissza a dolgozathoz. A disszertáció az ún. hibrid közösségek kommunikációelméletét alapozza meg. A hibrid közösségek emberekből és másokból, például angyalokból, többek között bukott angyalokból állnak. Emberi és transzcendens tagok közösségének univerzális kollektív együttlétezéséről van szó (8.oldal). Nem mondanám, hogy csapong a szerző, olyan témákat érint, mint a „szexuális abnormalitások” (leginkább a fogamzásgátlásról és a homoszexualitásról van szó) illetve az A kategóriás szociológiai folyóiratok viszonyulása a „tudomány krisztianizálásához”.
Két szövegközi idézetet választottam a teljes munkából. (174.oldal)
„H2 hipotézis vizsgálata során azt bizonyítottuk, hogy az ’A’ kategóriás nemzetközi szociológiai folyóiratokban megjelent közelmúltbeli szakcikkekben az együttlétezések transzcendens tagjait, s az ilyen típusú együttlétezések öndefinícióját nem veszik saját jogukon figyelembe különféle problémák vizsgálata során, ugyanakkor néhány esetben e fókusz hiányát diszkutálják. „
A szociológia nem vizsgálja az angyalok és az emberek együttlétezésnek problematikáját, legalábbis nem az „A” kategóriás nemzetközi folyóiratok. Pedig egy egyszerű kérdőívet kellene csak elküldeni a bukott angyalokhoz, de valamiért nem teszik. Később a célzások szintjén túlmutatva, el is magyarázza a szerző, hogy ez miért lehet így.
„A koinoniának azonban, ahogyan az analízisben megmutattuk, lehetséges egy olyan típusa, ami az emberek és az angyalok közt áll fenn; méghozzá nem akármilyen angyalok, hanem a bukottak, a Sátán és angyalai közt. S ha belegondolunk abba, hogy doktrinálisan kinek a szerepe Isten elfelejtetése az emberekkel, miközben teremtettségünkben olyanok vagyunk, hogy folyamatosan vágyódjunk Isten felé és keressünk valami önmagunkon túlmutatót, akkor érdemes elgondolkodnunk azon, hogy egy istentelen kollektivitás, az isteni törvénnyel ellenkező intézmények és társadalmi helyzetek (a „bűn struktúrái”) mennyiben tekinthetőek pusztán emberi alkotásoknak, és mennyiben lehet bennük szerepe −nem isteni, de− transzcendens tagoknak.”
Hacsakúgynem….
A teljes egységet az teremti meg, hogy a dolgozat egyik alfejezetének megírását, és ez nem gyermeteg viccelődés, a Magyar Művészeti Akadémia támogatta.
Nyilván dühöng a liberális véleményterror, ahol erre a szövegre nem adnak akadémikus címet, csak egy sima doktorit, de azért majdnem meg vagyok lepődve. A teljes szöveg bukovicsi magasságokat rejt, ezért mindenkinek javaslom tanulmányozásra, miközben szelíden meg kell jegyeznem, hogy NINCS REMÉNY.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16518959-6ae6409e81cb9' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16518959&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16518959-6ae6409e81cb9&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16518959-6ae6409e81cb9' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
@capacete:
Irreleváns fellengzős halandzsa, rosszul használt idegen szavak — val’sz’eg onnan jött, igen. 🙂
@usrmurty: Ez viccnek jó, mert tiszta, rövid és érdemi választ nem adtál senkinek arról, hogy mi lenne a tudományos értéke egy transzcendens lények és emberek által alkotta közösség tagjai közötti kommunikációt vizsgáló dolgozatnak, viszont annál többet beszéltél mellé.
@capacete: rosszul gugliztad, az a szupermaxima. Ülj le egyes.
kicsit elegem van a trollokból….
@jotunder: Vedd be a plsz tablettát!
Már rég nem az a kérdés, hogy Jani mit csinált, hanem, hogy Mo., ill. a Corvinus megengedheti-e ezt magának? Hol a határ a tudományos eredmény és a művészeti képesség között?
A Társadalmi kommunikáció doktori iskola követelményrendszere itt van leírva.
portal.uni-corvinus.hu/?31561
az aljára görgetve, meg lehet nézni pl. azt, hogy a Tóthék által gründolt névtelen KOME nevű folyóirat A kategóriásnak van nyilvánítva, a világhírű politikatudományi folyóiratok pedig D kategóriásnak. semmit sem lehet csinálni, ezért is írtam, hogy NINCS REMÉNY. a kontraszelekciós mechanizmusok intaktak, és biztosítva van a reprodukciójuk.
@usrmurty: A realitás az, hogy többen minden kritériumot teljesítettek itt, amit kértél, csak hát lényegi mondanivalód, az nincs. Ezért marad a mellébeszélés, a nagyképűsködés meg a személyeskedés.
Ezt tanítják kommunikációs szakon? És ezen a szinten?
Csak hogy tisztázzuk, mikor olyan nagyon ravasznak képzeled magad, hogy magad is meghatódsz (Grice maximái), na, épp akkor vagy nagyon buta. És ezt itt mindenki látja.
Nem küldenétek esetleg valakit, aki képes értelmesen, magyar nyelven írni és nem égeti be magát a föld alá az első három válaszában? Az se baj, ha nem jó ember, csak ne legyen már ennyire triviális.
Már a Magyar Nemzet is a Sátánnal Suttogóval és veletek foglalkozik: mno.hu/tudomany/nem-beszelgetnek-a-satannal-a-corvinuson-1321256
@usrmurty:
„_Vicceskedni nem érek rá, főleg ha nem is olyan jó a party. _”
…és közülük ki tartotta a fejedhez vagy a seggedhez (nem tudom hol hordod) a pisztolyt, hogy ide jöjj erre a nem is jó party-ra?
@balo83:
No, akkor kormányzati irány az angyalászás.
@jotekony koc: A Magyar Nemzet, mint a kormányzati irány indikátora? Az néhány gecizéssel akarom mondani brosúrával korábban volt…
@simka: Hogy a gecizés csak műbalhé volt, azt abból is láthatod, hogy a gecizőnek kutya baja se lett, itthon él, … és még sajtója is van.
@jotekony koc:
éppen, mint I. Constantinus idejében. Csak C. habonya Eusebius névre hallgatott.
@simka:
444.hu/2015/09/05/orban-maris-hutlen-a-magyar-idokhoz-visszatert-az-exehez/
a simicska vonalat kéretik valahol máshol diszkutálni.
@jotunder: A Sátán és egy bukott angyal közötti kommunikáció minősített [legyen mondjuk 10-30 év szigorított] eseteként értelmezve se? 🙂
@jotunder: Egyrészt tényleg nincs remény, a mocsár újratermeli magát és lehúz, ez a természetéhez tartozik. Másrészt, mégis van remény, mert akárhogy próbálják erőből felemelni, lent marad mégis. A kutya nem fog ezekre emlékezni.
Tökre megértem azt a Corvinusos profot, aki ettől a sztoritól most dührohamot kap. Nem húzhat el mindenki külföldre.
@acs63:
„_Már rég nem az a kérdés, hogy Jani mit csinált,_”
Azért én kíváncsi lennék mind az Opus Dei, mind a Societe Jesu álláspontjára.
@Strawdog: a kontraszelekciós mechanizmusok élnek és virulnak. azt csinálnak, amit csak akarnak.
@usrmurty: jézusmária, nem érted, amit egysmás írt, bármibe lefogadom…! A transzcendenshez tudományos alapon mindenki egyformán ért.. ó anyám, mennyire fogalmatlan vagy!
@jotunder: Nem. Teremteni meg alkotni nem tudnak. Igazi örömet sem tudnak szerezni.
Szerintem nem tudod megítélni, hogy egy ilyen disznószagú Disznóvári vagy egy fontoskodó niemand, mint Usrmurty, mennyire szoronganak belül a nagy ürességtől. Jobb is, mert ha meg tudnád, jobban félnél tőlük.
@Strawdog:
+++++
Rémisztően igaz.
@Strawdog: arra viszont jók lehetnek, hogy a teremtésre, alkotásra képes igazán tehetséges fiatalokat kicsinálják.
A transzcendens mint olyan, definitíve pont az, ami nem vizsgálható tudományosan.
Ergo, semmi helye egy tudományos dolgozatban. (A transzcendensben való hiteknek a hatásai persze igen.)
No,de ki mondta, hogy itt tudományról szó van kérem szépen?
Budapesti Corvinus Egyetem,
Társadalmi Kommunikáció Doktori Iskola,
Magatartástudományi és Kommunikációelméleti Intézet. ;-/
@jotunder: Nem csak kicsinálják, megrontják. Ha jól látom, abban mindenki egyetért, hogy a dolgozatba, amivel indult a poszt, komoly mennyiségű munka van beletéve.
Mi ez a KOME lap, meg az A / D kategória? Nem találtam meg a linket, megnézném.
Ha tényleg saját maguk által gründolt lapot jelöltek A kategóriásnak, hát az nagyon tréfás. Ki lehetne például tenni az egyetemükre ideoda. Ha már olyan büszkék rá, miért ne tudjon róla az egész egyetem, nem?
De biztos csak félreértem.
A tanulság: hogy valami tudományos teljesítmény-e, arra nincsenek általános kritériumok (igen, még angyalok is szerepelhetnek egy disszertációban), és végeredményben csak a nemzetközi tudományos közösség ítélete számít. (A nemzetköziség itt egyrészt azért fontos, mert a tudomány – egy-két kivétellel – nem lokális, másrészt azért, mert a magyar pocsolya kicsi, amiben mindenki csak a másik hátát vakarná.) Egy doktori disszertáció esetén ez a szempont három módon érvényesíthető: 1. nemzetközileg elismert témavezetővel, 2. hasonló státuszú független bírálókkal, és 3. nemzetközi folyóiratban való publikációval, ahol a lektorálás folyamán jönnek be a szakértők. Ideális esetben a jelölt teljesítményét mindhárom tényező igazolja, de legalább egy jelen kellene legyen a “minőségbiztosítás” érdekében.
A jelen esetben 1. szóba se jön. 2: Karácsony András ugyan kompetens bíráló, de függetlensége kétséges, minthogy ugyanabban a doktori iskolában témavezető. A teológusok státuszához nem tudok hozzászólni. 3: ilyen itt nincs, noha úgy tűnik, hogy a szerző által szerkesztett folyóirat A-kategóriássá nyilvánításával sikerült úgy tenni, mintha lenne. Valószínűleg sok magyar PhD disszertációról elmondható volna mindez, de Tóth János a témaválasztása miatt, amely nehezen lenne tekinthető társadalomtudományi témának és könnyen félreérthető a kivülállóknak, jó célpontnak bizonyult. Bár a vesztes itt nem annyira ő, mint a Corvinus hitele.
@Strawdog: komejournal.com
Issue 1/1
@jotunder: „az aljára görgetve, meg lehet nézni pl. azt, hogy a Tóthék által gründolt névtelen KOME nevű folyóirat A kategóriásnak van nyilvánítva, a világhírű politikatudományi folyóiratok pedig D kategóriásnak.”
Sajnos ez nem egyedi eset a magyar doktori képzésben. Olyan doktoranduszt is ismerek, aki nem is tudja, hogy az egyetemi folyóiraton kívül létezik más is. Na persze az a Zrinyi…
@Strawdog: portal.uni-corvinus.hu/fileadmin/user_upload/hu/kozponti_szervezeti_egysegek/egyetemi_doktori_tanacs/Doktori/Tarsadalmi_Kommunikacio_DI/publikacios_jegyzek_01.docx
Az egyik opponens (Karácsony) idézi a nagyívű dolgozatból ezt a szöveget, erősen helytelenítően: „létesítő és léttelenítő vagy létrontó aktusok (Heidegger, Hamvas, Vass és Bogár)”. A szerző elképesztő magyarázattal indokolja: „ez nem egy progresszív, eszmefejlődési sorozat, hanem időbeni és hatástörténeti, annak is olyan, ami hazai kontextusban jelentős (mert annak valóban az)”
Nos, ha valaki egy tudományos dolgozatban egy mondatban, oldalon, fejezetben cikkben, könyvben, naprendszerben leírja Heidegger és Vass vagy Bogár nevét, amit még védeni is próbál utána, akkor jelentős kétségek merülnek fel a tudományos alkalmasságát illetően. Hacsak nem viccelődik. De annak nem túl jó.
@stefan75: Kösz, zseniális! Visszavonom, ezek az emberek igenis tehetségesek 🙂
Megnéztem a listát, beröhögtem. Most nem fogok impact faktorokat gyűjteni.
Co-editors-in-chief
Marton Demeter, PhD; Károli Gáspár University of the Reformed Church, Hungary
demeter(at)komejournal.com
Janos Toth; Corvinus University of Budapest, Hungary
jatoth(at)komejournal.com
Szegény, üldözött szerző, mikbe kergették bele.
És az vicces még, hogy most nyilván épp megy a fejösszedugás, hogy mi a fenét reagáljanak még erre. Szóljanak a Bubunak, aki a fociutánpótlásnál lótifuti? Vagy tolják meg az egyházi vonalat? Őzséb írásképes még? Vagy jobb kussolni?
Mindenesetre, egy kommunikáció szaktól többet várnánk, gyerekek. Come on.
@Haibane:
Megnéztem a folyóiratcikkeit, azért ez jelentősen több és jobb helyeken van annál, mint amit itthon szoktak produkálni:
2.
Tóth János
Szekularizáció és szociológia: mit tölthetünk a régi tömlőkbe?
MAGYAR TUDOMÁNY 176:(2015/3) pp. 347-355. (2015)
3.
Tóth János
GYAKORI VALLÁSSZOCIOLÓGIAI TÉMÁK NEM-VALLÁSSPECIFIKUS FOLYÓIRAT-CIKKEKBEN
JEL-KÉP: KOMMUNIKÁCIÓ, KÖZVÉLEMÉNY, MÉDIA (3) pp. 77-106. (2015)
4.
Tóth János
Az Egami-Ledyard-Hong őstörténeti modell és az Anderson-féle elképzelt közösségek Japánban
FLUENTUM: NEMZETKÖZI GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI FOLYÓIRAT 2:(3) Paper http://www.fluentum.hu/fluentum_II_3_tothjanos.pdf. 9 p. (2015)
5.
Tóth János
Tematikus és térbeli minták a kortárs vallásszociológiai kutatásokban: „A” kategóriás nemzetközi szociológiai folyóiratokban megjelent szakcikkek tematikai analízise (2010–2013)
SZOCIOLÓGIAI SZEMLE 25:(3) pp. 52-82. (2015)
6.
Tóth János
Az együttműködés lehetőségeiről és feltételeiről a tanulásmenedzselő rendszerek esetében.: A CooSpace-használat intézményi bevezetésének racionáléja
ISKOLAKULTÚRA 25:(12) pp. 56-67. (2015)
2014
7.
Tóth János
Az európai típusú tűzfegyverek megjelenésének hatása a japán várépítésre
HADTUDOMÁNYI SZEMLE 7:(4) pp. 174-187. (2014)
9.
Tóth János
A Láthatóvá tett láthatatlan: Kétvölgy ezer arca.: Az előzetes terepmunka adatainak hatása Kétvölgy szakrális kommunikációs hálózata kutatásának módszereire.
JEL-KÉP: KOMMUNIKÁCIÓ, KÖZVÉLEMÉNY, MÉDIA (2014/4) pp. 55-74. (2014)
10.
Tóth János
Szegényes szegénység-megközelítések és a bibliai szegénység társadalomtudományi relevanciája
THEOLOGIAI SZEMLE 2014/4: pp. 223-231. (2014)
11.
Tóth János
Szimulakratív szignifikáció és szimulakratív színterek – egy deviáns publikációs gyakorlat vizsgálata.
INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM: TÁRSADALOMTUDOMÁNYI FOLYÓIRAT 2014/2: pp. 24-44. (2014)
12.
Tóth János
Vertikális intertextualitás és stílushierarchia Fujiwara no Teika Havi Feljegyzések című művében
KELETKUTATÁS 2014:(ősz) pp. 53-90. (2014)
2013
14.
Tóth János
Similarities and Differences in Perennial and Post-Secular Approaches to Society
KÖTŐ-JELEK 11: pp. 112-127. (2013)
21.
Tóth János
The Dangers of Academic Bubble Economy from a Young Researcher’s Perspective
ACTA SOCIOLOGICA: PÉCSI SZOCIOLÓGIAI SZEMLE 5:(1) pp. 61-67. (2012)
26.
Tóth János, Vass Csaba
Clear, Unclear and Non-media – an Attempt at Conceptualisation
KOME: AN INTERNATIONAL JOURNAL OF PURE COMMUNICATION INQUIRY 1:(1) pp. 20-30. (2012)
2011
27.
Tóth János
Supra- inter- and intrasocial motions: A prolegomena to the ontological poverty of societies
STUDIME SOCIALE 5:(5) pp. 15-22. (2011)
Ezek nagy része MTA A-C listás lap.
@huferk84: Valóban, csakhogy ezek többsége nem a disszetáció témájába vág. Emellett három „nemzetközi” folyóirat van itt, az egyik (21) pécsi, a másik (27) albán, a harmadikat (26) a szerző szerkeszti.
@huferk84: OK, egyetértek, de akkor tényleg minek ez a KOMA trükk. Nagyon finoman szólva, nem elegáns.
@dreg3: @Strawdog: „Most nem fogok impact faktorokat gyűjteni. „
Az A részt végignéztem, a legtöbb 0 és 0.2 között mozog (már amelyiknek van), de van 2.4 is. Csak ugye oda nem magyarul kéne publikálni.
@huferk84: albán vazze, albán !!!! mi az, hogy A-listás??? ki dönti el ?
@huferk84: ez grafománia nem tudomány. a felsorolt lapok közül pontosan nulla darab van, amelyiket nemzetközileg a C kategóriában jegyzik.
némi adalék az A-listásság kérdéséhez: komejournal.com/files/231.pdf
részlet a bevezetésből:
„This short paper tries to show that some of the problems revealed by Godel not necessarily hold for any logical system: under specific conditions the godelian problem could be eliminated. Naturally, this fact is dearly reconcilable with the godelian habit of mind, so the proposal of this paper is an alternative method for showing the False, where the rather problematic term is, of course, not ’the False’ but ’showing’. Nevertheless, there are rocks ahead, so let’s start with the lighter one.”
A teljesen elképesztő tartalomtól eltekintve a szöveg nyelvileg is olyan, hogy egészen kíváncsivá tett a peer review folyamat részleteivel kapcsolatban…
Az
@jotunder: Az, hogy albán, még nem jelenti automatikusan azt, hogy értéktelen.
Mellesleg, amikor kitalálták a publikációs kényszert, nagy volt a kísértés egy lap alapítására. 😀
@simka: a False, mint entitás, mint a totális tagadás szimulákruma jelenik meg, a Peer és a Review, vagy sokkal inkább a NemPeer=> NemReview következtetéselméleti paradoxonát oldja fel.
@balo83:
Az ostobácska hazudozás mintapéldája, az ismételgetett „de a bírálóknak nem volt vele baja” különösen mutatja, hogy releváns érveik vannak és nem félnek őket használni. A ‘tündér fenti posztjában kiemel viccességeket biztos csak véletlenül nem feszegetik, csak „nem is igaz, nem is igaz”-szinten. 😀
De akkor legalább érzik, hogy van gond a dologgal, olyankor szokott ennyire beindulni a mellébeszélés és a hazudozás.
@fortin2:
ez egészen elképesztő. és a corvinuson, 2015-ben.
Nekem semmi bajom azzal, hogy lapot alapítottak. És egy új újságot nehéz és általában sok idő felfuttatni.
A gond az A kategóriába sorolással van, meg hogy ugyanott szerkesztő, ahol az egyetlen A kategóriás cikke van, már ha így van. Mind a kettő nagyon gáz. Kíváncsi lennék a referee’s report-ra 🙂
Új csatornával [v.ö.: Cloaca Maxima] bővül a transzcendens lényekkel folytatott kommunikáció:
„Naponta lesz imádság a Kossuth rádióban január 4-től. Emellett a Krónika utáni percekben a négy történelmi – római katolikus, a református, az evangélikus, illetve a zsidó – egyház egy-egy képviselője fogja megosztani gondolatait a hallgatókkal – közölte az MTVA. A műsorszám alapja az aznapi bibliai részlet, vagy egy igerészlet, amelyet egy rövid ima, valamint tanítás követ. A közszolgálati médiaszolgáltatás célja a vallási közösségek kultúrájának és értékeinek bemutatása, ápolása és gazdagítása – indokolták az újítást.”
propeller.hu/itthon/3181278-napi-imadsag-tanitas-is-lesz-kozmedia
@csársz: *Miért? Nem értek a focihoz 🙂
@csársz: Ha Tóth János Wolff észrevételeit Wolffhoz hasonló elmélyültséggel tanulmányozza, akkor ezzel olyan útravalót kap a továbblépéshez, amit az igazán jó tanítóktól kap az ember, és akkor már nem lesz keserű számára ez a szembesülés önmagával, a művével és a reménnyel.
Egy rendes, a tudományos színvonalra valamit is adó magyarországi társadalomtudományi doktori iskolába nem vesznek fel évente tíz-tizenöt embert, mert ennyi igazán okos ember adott szakmában évente nem bukkan fel és pláne nem jelentkezik ugyanabba a doktori iskolába. Ahová Tóth is járt, évente számos ember felvétele a norma, talán meggondolatlanságból, talán engedékenységből, talán a bekérhető nem kevés tandíj miatt.
Így aztán nem csoda, hogy nem csupa Nobel-díjas szöveg születik disszertációként. A gyenge szövegek, a Tóthéhoz hasonló, kétes értékű fokozat-odaítélés és a „tömegképzés” nem vet valami jó fényt a kommunikációtudományra (vagy a doktori iskolára, döntse el ezt mindenki magának).
Összevetésként, az ELTE hasonló orientációjú doktori iskolájába évente csak 5-9 embert vettek fel, 2007-től az adatok:
mmi.elte.hu/phd-hu/2015/09/21/hallgatoink/
Úgy látszik, ott szeretnék tartani a színvonalat.
@Wolff:
„így bemanőverezted magad egy olyan helyzetbe, ahol a társaid ugyan tisztelnek és dicsérnek, viszont ezen a körön kívül bármikor – jórészt joggal – sarlatánnak minősíthetnek, ami végső soron igazságtalan. És ezen semmiféle belső védés nem segít, az csak a doktori iskolát járatja le.”
A doktori iskola lejáratódása, igen, erről van szó. „Büszkék” lehetnek, akik ide juttatták.
A magyar doktori képzésekkel van rendesen baj, de az egyértelműen kiderül, hogy a poszt kedves szerzője, szó szerint egy kukkot sem értett meg abból, amit elolvasni próbált.
A kismillió résztudomány korában meredek nagyképűség és valszeg tudatlanság egy a szerző számára teljesen ismeretlen tudományág fogalmait, a köznapi értelmezés szintjén használva ezeket a fogalmakat, megértettnek gondolni.
Nagyképű vagy haver. Vajon a saját szakmádban is ilyen felületes spíler vagy?
@Paranoid Android2: Egy tutiblogosnál kötelező ilyenkor a határozott kiállás, vagy ez már munkaidőn túli volt?