A Corvinus Egyetem esete a Sátánnal
Eredeti szerző: jotunder
” Ilyesformán a kommunikációkutatásokban érvényesülő társadalomtudományi paradigmát nem szükséges elvetni. Azt inkább módosítani kellene, egy új, másféle szociálkonstruktivista megközelítésnek megfelelően, ami a társadalom pozícióját és szerepét az univerzális kollektív emberi létezés egyik formájaként partikularizálja, emellett pedig olyan, nem-társadalmi, de hasonló univerzális érvényességgel bíró együttlétezési formákat vezet be, melyekben a transzcendens tagok világalkotó tevékenységével is számolunk.” (részlet egy huszonegyedik századinak mondott szövegből)
Kezembe került egy doktori disszertáció, amelyet a Budapesti Corvinus Egyetem társadalmi kommunikáció doktori iskolájában védtek meg pár hete. Jogi képviselőnk határozott kérése az volt, hogy ezt a posztot ne írjam meg. Végül is arra a kompromisszumos megoldásra jutottunk, hogy egyáltalán nem fogok izgalmasabb jelzős szerkezetekbe bonyolódni, kizárólag a tényállításokra fogok szorítkozni. Személy szerint úgy gondolom, hogy ez nagyon meglepő disszertáció, és azt is gondolom, hogy… (pontosan erre vonatkozik megállapodásunk jogi képviselőnkkel).
A témavezető Vass Csaba, aki a Szent Korona Szabadegyetem tanára. Legfőbb munkája a Hungária az archiregnum című tanulmány, amely saját bevallása szerint több mint harminc év kutatását foglalja össze. Vass Csaba a rendszerváltás előtt Pozsgay Imre munkatársa volt, a Hazafias Népfront osztályvezetője. Vass mestereként a Pap Gábor nevű bogárlászlót nevezi meg. Pap személyében, most tényleg minden összenőtt, aminek össze kell tartoznia, szakralitás, szimulákrum, nemnemsoha, kazárok, és itt most abba is hagynám. Az iskola vezetője (jav: egykori vezetője, emeritus törzstagja) Horányi Özséb, a Magyar Pax Romana elnöke, az ORTT panaszbizottságának egykori tagja, aki az elmúlt negyedszázadban nem mocskolta be a kezét akár érintőlegesen is tudományosnak minősíthető publikációk megírásával, minden teljesen úgy van, ahogy lennie kell.
Térjünk vissza a dolgozathoz. A disszertáció az ún. hibrid közösségek kommunikációelméletét alapozza meg. A hibrid közösségek emberekből és másokból, például angyalokból, többek között bukott angyalokból állnak. Emberi és transzcendens tagok közösségének univerzális kollektív együttlétezéséről van szó (8.oldal). Nem mondanám, hogy csapong a szerző, olyan témákat érint, mint a „szexuális abnormalitások” (leginkább a fogamzásgátlásról és a homoszexualitásról van szó) illetve az A kategóriás szociológiai folyóiratok viszonyulása a „tudomány krisztianizálásához”.
Két szövegközi idézetet választottam a teljes munkából. (174.oldal)
„H2 hipotézis vizsgálata során azt bizonyítottuk, hogy az ’A’ kategóriás nemzetközi szociológiai folyóiratokban megjelent közelmúltbeli szakcikkekben az együttlétezések transzcendens tagjait, s az ilyen típusú együttlétezések öndefinícióját nem veszik saját jogukon figyelembe különféle problémák vizsgálata során, ugyanakkor néhány esetben e fókusz hiányát diszkutálják. „
A szociológia nem vizsgálja az angyalok és az emberek együttlétezésnek problematikáját, legalábbis nem az „A” kategóriás nemzetközi folyóiratok. Pedig egy egyszerű kérdőívet kellene csak elküldeni a bukott angyalokhoz, de valamiért nem teszik. Később a célzások szintjén túlmutatva, el is magyarázza a szerző, hogy ez miért lehet így.
„A koinoniának azonban, ahogyan az analízisben megmutattuk, lehetséges egy olyan típusa, ami az emberek és az angyalok közt áll fenn; méghozzá nem akármilyen angyalok, hanem a bukottak, a Sátán és angyalai közt. S ha belegondolunk abba, hogy doktrinálisan kinek a szerepe Isten elfelejtetése az emberekkel, miközben teremtettségünkben olyanok vagyunk, hogy folyamatosan vágyódjunk Isten felé és keressünk valami önmagunkon túlmutatót, akkor érdemes elgondolkodnunk azon, hogy egy istentelen kollektivitás, az isteni törvénnyel ellenkező intézmények és társadalmi helyzetek (a „bűn struktúrái”) mennyiben tekinthetőek pusztán emberi alkotásoknak, és mennyiben lehet bennük szerepe −nem isteni, de− transzcendens tagoknak.”
Hacsakúgynem….
A teljes egységet az teremti meg, hogy a dolgozat egyik alfejezetének megírását, és ez nem gyermeteg viccelődés, a Magyar Művészeti Akadémia támogatta.
Nyilván dühöng a liberális véleményterror, ahol erre a szövegre nem adnak akadémikus címet, csak egy sima doktorit, de azért majdnem meg vagyok lepődve. A teljes szöveg bukovicsi magasságokat rejt, ezért mindenkinek javaslom tanulmányozásra, miközben szelíden meg kell jegyeznem, hogy NINCS REMÉNY.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16518959-6ae61c4263212' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16518959&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16518959-6ae61c4263212&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16518959-6ae61c4263212' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
A linkre kattintva nem található az oldal. Viszont ha a keresőbe írom be, akkor megjelenik. hvg.hu/itthon/20130215_magannyomozas_karoli_rendorseg
@népbíró: ez a blog szoftver csínye, amikor kattintasz, akkor hozzátadja a zárójelet is a címhez. ha valaki címet tesz be a szövegben zárójelben, válassza el a zárójelt a címtől szóközzel így: ( hvg.hu/itthon/20130215_magannyomozas_karoli_rendorseg )
@incze: ja, és a kopipasztát is ügyetlenül kezeli bonyolult-nem-írom-ide módon. szóval az „így”, az így van: ( hvg.hu/itthon/20130215_magannyomozas_karoli_rendorseg )
@jotunder: Csak azon nevetek, hogy az nem jutott eszukbe, hogy ok meg a Te publikacioidba kossenek bele. Vajon miert nem :):)?
@kiazmarmegint: Valami köze csak lehet ahhoz, hogy nem értenek a matematikához.
@huferk84: Hat persze. Csak ugy jobb egy poen, ha az olvaso mondja a csattanot.
@kiazmarmegint: Konkretan belekotottek az egyik PAMS cikkembe, azzal, hogy az csak egy „vazlat”. Nem vilagos, hogy ezt mire alapoztak, de nagyon kemeny csapatnak tuntek.
@jotunder: Talan a hossza miatt ? Azert tippelem ezt, mert a PAMS 15 oldalasnal hosszabb cikket nem fogad el. A cikked hosszat kritikusaid talan meg tudtak allapitani.
Kulonben John Nash doktori disszertacioja 27 oldal, irodalomjegyzekkel egyutt.
http://www.scribd.com/doc/4800022/John-Nash-s-Ph-D-Thesis
@kiazmarmegint: ja. nem nagyon okos fiukrol van szo.
BREAKING NEWS: Kaptam egy ertesitot a Research Gate-tol, hogy egy bizonyos Toth Janos nevu szemely a Kodolanyi Janos Foiskolarol (igen, o) olvassa egy cikkem.
Remelem tetszik majd neki. Mondjuk meglepett egy kicsit, hogy nyilvanos informacio az, hogy ki olvassa a cikkeim, de ez a helyzet.
Olyan sokszor ezek szerint nem fordul elő, hogy valaki olvassa a cikkeidet, ha ez ekkora meglepetés 😀
ebben az evben eddig 10 levelet kuldtek. altalaban nem szoktam oket elolvasni. most megneztem. azt sem ertem, hogy mi ez az egesz. mi koze a ResearchGate-nek ahhoz, hogy ki mit olvas…mindegy, ilyet meg nem lattam.
Jó tündér is holtig tanul.
@jotunder: Jó nagy birkózás lesz neki. 😀
@ladypoiulze: ez csak azokra igaz, akik annak szolgáltatásán keresztül olvassák jutnak el a cikkhez. szerintem a researchgate egyáltalán nem mainstream tudományos fórum, még annyira sem mint amennyire a linkedin a elterjedt a jobvadászok esetében.
Mindenesetre akként hirdeti magát a research gate és az academia.edu is, egyébként is azért töltik fel rá az emberek a cuccaikat, hogy a népek (kollegák) elolvassák, más értelme nincs. Igaz a hirdetések inkább a citációra utalnak. A linkedin kevésbé akadémiai szerintem.
@incze: az ember egyszer suscribe-ol mert azt remeli, hogy megtalal egy konkret cikket, amit valamiert nem talal, aztan nem unsuscribe-ol….regebbi cikkekkel fordul elo, hogy sehogy sem lehet megtalalni. mar svajcon kivul, mert ott mindent meg lehet talalni, de tenyleg mindent.
@jotunder: Izgatottan várjuk, hogy az olvasottak hogyan épülnek majd be az akadémiai székfoglalóba a hibrid közösségek kommunikációjáról:)
@ladypoiulze: Egy olyan matematikai szakcikket, amit tíznél több ember megért a világon, szerintem nem lehet igazán komolyan venni:)
talán túlzás, de mindenesetre nem érdemes kiadatni a jaffa kiadónál.
@jotunder: „Nem vilagos, hogy ezt mire alapoztak”
Arra, hogy rövid. Nemrég mesélte egy ismerős, hogy náluk (valamelyik bölcsésztudomány, aztán lehet, hogy az összes ilyen) a tíz oldalnál rövidebb cikkeket általában komolytalannak tartják. De például a CS azon felén, ahol nem futási időket meg optimalitást bizonyítanak, hanem mérnek, egy komoly cikk ilyen oldalméretnél minimum 3-4 oldalt szentel annak, hogy elmagyarázza, mi is a probléma, illetve mások eddig mit és merre.
Amúgy valami olyanra is céloztak ezzel, hogy másik tudományterületet necces a saját területünk szempontjai alapján megítélni, ami valóban igaz. Hogy történt-e itt ilyen, azt nem tudom eldönteni (tehát se az igent, se a nemet nem tudnám határozottan kijelenteni).
@közösperonos átszállás: Egy A területen írt szakdolgozatról írt valamit egy Z területen dolgozó valaki, ahol A és Z viszonya nem hasonló pl. a mikrobiológia és a szerveskémia viszonyához. Elég erős a kettős mérce ha az A-féle (Z) 3oldalas skicc kritika és a Z-féle (A)lehalandzsázása nem egységesen van megítélve.
@Gendered Cisgnome Experience: igen a népek ezt gondolják legalább Descartes óta. A matematika szent, az akkor jó ha csak kevesen értik – de a humán tudományokhoz bezzeg mindenki ért, mint a focihoz és az iszlámhoz 😉
Demeter és Tóth emberei már megint…. A magyar mocsár.
az egyik szinte azonnal regisztrált egy új nicket, ahogy beírtam a kommentet. elképesztő.
@jotunder: „Demeter és Tóth emberei már megint…. „
Mirefel a többes szám? Ugye nem rám gondoltál?
@közösperonos átszállás: most regisztráltál????
@jotunder: „most regisztráltál???? „
Most komolyan, ennél azért picit több koncentrációt…
@közösperonos átszállás: rendben van. válaszom a kérdésedre: nem. bővebben: nagyon nem.
@jotunder: Ja oké, bocs. Csak nem tudtam mire vélni a többes számot (a „másik” meg nem regelt most új nicket), meg hát mittomén, ki emlékszik rám és mikortól. 🙂
@közösperonos átszállás: de o is hozzank regisztralt par napja. edes emberek ezek. mondjuk miert foglalkozom en veluk, az egy masik kerdes. amugy egy olyan cikket valasztottak ki olvasasra, amit doktoranduszkent irtam. emlekszem a pillanatra, amikor elfogadtak, fel le setaltam a varosban es nem tudtam, hogy mit kezdjek magammal, nem akartam elhinni. az volt az elso cikkem. lausanneban, amikor a cikkunket 5 ev utan fogadtak el, konkretan felszalltam egy husz meter magas vidamparki hintara a to parton, en meg mindig gyerekesen tudok orulni az ilyesminek. ok meg soha nem fogjak megismerni azt az erzest. nem is akarjak.
@jotunder: teljesen igazad van, nem ide kellene írogatniuk hanem az egyetemedre, lehetőleg nyílt levélben, pontosan lefordítva angolra a posztot és illusztrációnak pár hozzászólásodat.
phejsze00… ilyen nicknevet… mennyi orult
egeszen felelmetes a kodolanyis-karolis mentalitas. siman megfenyegettek. feljek-e en par mucsai tahotol, ez itt a kerdes…
@jotunder: de mivel, hogy?
(amúgy a fenyegetéseket (már aki kapja) nyilvánosságra szokta hozni, így védekezik. mmint persze nem tudom mennyire lehet pontosan tudni, ki volt stb.)
@OoOoOo: ezek csak faszsagok, ha esetleg komolyabba valik a dolog, akkor talan csinalok valamit, vagy talan meg akkor sem.
@jotunder:
A legutóbbi kommenteket olvasván tudomásom van arról, hogy ez teljesen, sőt abszolúte OFF-nak tekintendő, és azt még inkább tudom, hogy akár pletykának, akár kiszivárogtatásnak nevezzük, még csak valószínűség és korántsem bizonyosság, viszont mivel e poszt címében szerepel a „Corvinus” szó, sőt elnevezés, sőt egy magyar (sőt, turbómagyaroknak Magyar) egyetem elnevezése, azért most ideírom, hogyaszongya:
Állítólag OV már tudja, hogy kit fog javasolni a Corvinus rektorául.
Ne találgassatok. Lánczi Andrást.
@HaKohen: ezt megirta a Nepszabadsag, de en nehezen hiszem. nem allitom, hogy lehetetlen, azt igen, hogy ez egy remalom szcenario. az a Corvinus onallosaganak teljes elvesziteset jelentene. egyszeruen nem hiszem, hogy ez most belefer Lanczieknak. szerintem be vannak paran ijedve es ezert hivtak fel a Nepszabit. az, hogy egy miniszterelnoknek „jeloltje” van nagyon kinos lenne
Ez is egy cikk, szimptomatikus kommentekkel:
hvg.hu/gazdasag/20160126_corvinus_rektor_orban
És ahogy a klasszikus magyar közmondás mondotta volt egykoron:
„Nem zörög a haraszt, ha nem szarik a paraszt.”
Ja, és tényleg átaludtad az elmúlt évek nagyon kínos ügyeit? Beleértve a Corvinus mára már elcsendesült (?!) megszüntetési szándékát. Beleértve a Mocsai-féle díszdoktorságot, néhány kancellárságot, az általad is felplankolt NKE-ügyet stb.
Persze, reménykedhetünk, hogy a Corvinus szenátusa nem fekszik be. Majd meglátjuk (vak is azt mondta).
@HaKohen: eloszor is nem hiszem el, hogy errol olyan nagyon sokan tudnak a fidesz-ben. miert kotne ezt mindenki orrara orban? az lehet (de meg ez sem biztos), hogy lanczi tett valahol valamifele tapogatozo megjegyzest, hogy mi lenne ha, vagy valami hasonlo.
szerintem lanczi most a szazadveg kuratorium egyik tagjaval van elfoglalva….gfg komoly kart okozott nekik.
@jotunder:
„ha támadják a kisvasutat, akkor meg kell hosszabbítani Bicskéig, és ha akkor is támadják, akkor meg Lovasberényig.”
Ha támadják Lánczit, akkor Vass Csaba lesz a rektor. Ha őt is támadják, akkor Pap Gábor vagy Bukovics.
Az Operaház élére aspirál Ákos, ha támadják, akkor Pataki Attila, ha őt is támadják, akkor Kis Grofo.
Abban az országban, ahol CR2 lehet a diplomácia vezetője, a főmaffiózó a belügyminiszter, Matolcsy az MNB elnök, miről beszélünk. Mért ne kaphatna Lánczi magának egy Corvinust? Tán nem érdemli?
Írjak névsort a méltatlan, alkalmatlan, pártkijelölt vezetőkről? Hosszabbat tudsz írni mint én. Mért pont ne Lánczi?
Nem is értelek.
@jotunder: Mitol ijedtek be pa’ran? (Lanczieknal.)
@kiazmarmegint: valóban elterjedt, hogy lánczi lesz a rektor. és az tényleg ijesztő lenne, de erre valójában még nem mutat semmi. a héten minden kiderül. szerintem nem indul el a rektori címért (ha elindul… akkor sajnos bármi történhet)
@OoOoOo: Szerintem is érdemes lenne nem kitörölnie hogy mit vetettek fel. Én elmondom (nyilván ki lesz ez is törölve): Azt, hogy nyílt levélben kaphatna az egyeteme etikai bizottsága egy kérelmet, hogy ugyan vizsgálja már meg, hogy az egyik alkalmazottja miket írogat olyanokról, amikhez pontosan semennyit sem ért és ennek milyen hatása volt. Csak annyi, hogy lefordítjuk nekik ezt a két posztot, meg néhány jt-kommentet. Csak a tényeket; még ki sem ragadnánk meg nem is röhögnénk körbe szövegrészleteket. Aztán majd ők megítélik, hogy ez belefér-e az etikus viselkedésbe.
@The Lenkeszter Tribune: Most azért megpróbáltam elképzelni tetszőleges brit egyetem etikai bizottságát, amint elolvassák, hogy matekoktatójuk, Kovács Edömér tegnapelőtt elítélő véleményt fogalmazott meg egy magyar bölcsészdoktoriról a neten, és ettől menten összecsinálják magukat felháborodásukban.
@Tehéntőgy: Nem az a lényeg, hogy felháborodnak-e vagy sem. Az a lényeg, hogy tudjanak arról, hogy Kovács Edömér ebben a spec esetben mit csinált a szabadidejében, és döntsenek arról, a saját normáik szerint, Edömér státuszát és az egyetemhez való viszonyát figyelembe véve, hogy mindez etikai ügy-e vagy sem. Teljesen elfogadható az is, ha ez szerintük nem ügy. De ha valaki olyan kompetenciák birtokosaként tünteti fel magát, amelyeknek valójában nincs birtokában, az elég sok helyen és elég sok szituációban kérdőjeles.
@The Lenkeszter Tribune:
Kiválóan illeszkedik az elgondolás a NER-ben olyannyira jellemző szánalmas vamzermentalitásba és pitiánerségbe. Ha Jótündér szerintetek olyanokat írogat, amikhez semennyit sem ért, de ennek szerintetek mégis van jelentősége, akkor miért nem cáfoljátok meg inkább? Ha meg nincs, mert ti teljesen rendben vagytok, akkor minek foglalkoztok vele és erőlködtök azon, hogy fölnyomjátok?
@The Lenkeszter Tribune: Képzeld el az etikai bizottság arcát, amikor megtudják, hogy Magyarországon egy doktorandusz csinált magának egy A kategóriás folyóiratot.
coub.com/view/2qds2
@The Lenkeszter Tribune:
Akkor már megkaphatnák a Nagy Művet is, hadd röhögjenek kicsit sírva, nem?
Egyébként ez becsípődött az idevezényelt kismókusoknál, ismételgetik kényszeresen, térjünk hát ki rá: ahhoz, ami a kínos a dologban, JT pont annyira ért, mint bárki, aki képes és hajlandó átrágni magát az ilyen öncélú idegenszó-halmozásokon. Tudod, az egy dolog, hogy a természettudományok nagy része specializálódott már annyira, hogy a kutatáshoz és az eredmények értelmezéséhez is hosszú éveket kelljen tanulni, a bölcsésztudományok esetében ez viszont nem igaz (a kutatáshoz kellENE ott is persze). Ha valaki leírja, hogy hosszú kutatással megállapította, hogy a mai szociológia tanulmányaiból sajnálatosan hiányoznak a féldémoni közösségalkotó elemek, de érzi, hogy ez a huncut ráksaszák műve (a valósággal való minden egyezés véletlenül szándékos), akkor annak bizony nincs „hát mert nem tanultál eleget ottan, ahol én” kimagyarázása.
@seol: ezek azt gondolják, hogy én nem írhatok cikket mondjuk a kommunikációelméletről, vagy futballtudományról, ha úri kedvem úgy tartja.