A Corvinus Egyetem esete a Sátánnal
Eredeti szerző: jotunder
” Ilyesformán a kommunikációkutatásokban érvényesülő társadalomtudományi paradigmát nem szükséges elvetni. Azt inkább módosítani kellene, egy új, másféle szociálkonstruktivista megközelítésnek megfelelően, ami a társadalom pozícióját és szerepét az univerzális kollektív emberi létezés egyik formájaként partikularizálja, emellett pedig olyan, nem-társadalmi, de hasonló univerzális érvényességgel bíró együttlétezési formákat vezet be, melyekben a transzcendens tagok világalkotó tevékenységével is számolunk.” (részlet egy huszonegyedik századinak mondott szövegből)
Kezembe került egy doktori disszertáció, amelyet a Budapesti Corvinus Egyetem társadalmi kommunikáció doktori iskolájában védtek meg pár hete. Jogi képviselőnk határozott kérése az volt, hogy ezt a posztot ne írjam meg. Végül is arra a kompromisszumos megoldásra jutottunk, hogy egyáltalán nem fogok izgalmasabb jelzős szerkezetekbe bonyolódni, kizárólag a tényállításokra fogok szorítkozni. Személy szerint úgy gondolom, hogy ez nagyon meglepő disszertáció, és azt is gondolom, hogy… (pontosan erre vonatkozik megállapodásunk jogi képviselőnkkel).
A témavezető Vass Csaba, aki a Szent Korona Szabadegyetem tanára. Legfőbb munkája a Hungária az archiregnum című tanulmány, amely saját bevallása szerint több mint harminc év kutatását foglalja össze. Vass Csaba a rendszerváltás előtt Pozsgay Imre munkatársa volt, a Hazafias Népfront osztályvezetője. Vass mestereként a Pap Gábor nevű bogárlászlót nevezi meg. Pap személyében, most tényleg minden összenőtt, aminek össze kell tartoznia, szakralitás, szimulákrum, nemnemsoha, kazárok, és itt most abba is hagynám. Az iskola vezetője (jav: egykori vezetője, emeritus törzstagja) Horányi Özséb, a Magyar Pax Romana elnöke, az ORTT panaszbizottságának egykori tagja, aki az elmúlt negyedszázadban nem mocskolta be a kezét akár érintőlegesen is tudományosnak minősíthető publikációk megírásával, minden teljesen úgy van, ahogy lennie kell.
Térjünk vissza a dolgozathoz. A disszertáció az ún. hibrid közösségek kommunikációelméletét alapozza meg. A hibrid közösségek emberekből és másokból, például angyalokból, többek között bukott angyalokból állnak. Emberi és transzcendens tagok közösségének univerzális kollektív együttlétezéséről van szó (8.oldal). Nem mondanám, hogy csapong a szerző, olyan témákat érint, mint a „szexuális abnormalitások” (leginkább a fogamzásgátlásról és a homoszexualitásról van szó) illetve az A kategóriás szociológiai folyóiratok viszonyulása a „tudomány krisztianizálásához”.
Két szövegközi idézetet választottam a teljes munkából. (174.oldal)
„H2 hipotézis vizsgálata során azt bizonyítottuk, hogy az ’A’ kategóriás nemzetközi szociológiai folyóiratokban megjelent közelmúltbeli szakcikkekben az együttlétezések transzcendens tagjait, s az ilyen típusú együttlétezések öndefinícióját nem veszik saját jogukon figyelembe különféle problémák vizsgálata során, ugyanakkor néhány esetben e fókusz hiányát diszkutálják. „
A szociológia nem vizsgálja az angyalok és az emberek együttlétezésnek problematikáját, legalábbis nem az „A” kategóriás nemzetközi folyóiratok. Pedig egy egyszerű kérdőívet kellene csak elküldeni a bukott angyalokhoz, de valamiért nem teszik. Később a célzások szintjén túlmutatva, el is magyarázza a szerző, hogy ez miért lehet így.
„A koinoniának azonban, ahogyan az analízisben megmutattuk, lehetséges egy olyan típusa, ami az emberek és az angyalok közt áll fenn; méghozzá nem akármilyen angyalok, hanem a bukottak, a Sátán és angyalai közt. S ha belegondolunk abba, hogy doktrinálisan kinek a szerepe Isten elfelejtetése az emberekkel, miközben teremtettségünkben olyanok vagyunk, hogy folyamatosan vágyódjunk Isten felé és keressünk valami önmagunkon túlmutatót, akkor érdemes elgondolkodnunk azon, hogy egy istentelen kollektivitás, az isteni törvénnyel ellenkező intézmények és társadalmi helyzetek (a „bűn struktúrái”) mennyiben tekinthetőek pusztán emberi alkotásoknak, és mennyiben lehet bennük szerepe −nem isteni, de− transzcendens tagoknak.”
Hacsakúgynem….
A teljes egységet az teremti meg, hogy a dolgozat egyik alfejezetének megírását, és ez nem gyermeteg viccelődés, a Magyar Művészeti Akadémia támogatta.
Nyilván dühöng a liberális véleményterror, ahol erre a szövegre nem adnak akadémikus címet, csak egy sima doktorit, de azért majdnem meg vagyok lepődve. A teljes szöveg bukovicsi magasságokat rejt, ezért mindenkinek javaslom tanulmányozásra, miközben szelíden meg kell jegyeznem, hogy NINCS REMÉNY.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16518959-6ae67d0955176' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16518959&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16518959-6ae67d0955176&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16518959-6ae67d0955176' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
@Tehéntőgy: „ez annyiból még csak azt sem mondanám, hogy ez az egész teljesen haszontalan, hogy sokakat gondolkozásra késztetett a történelemről”
Arra már ott van Econak a Foucault-ingája, nem kell egy olyan komolynak szánt elmélet, ami aránylag értelmesnek tűnő embereket is teljesen be tud hülyíteni.
@giacomo gesso: Ő csak idézi a doktori szerzőjét, aki itt valóban elég necces dolgokat követ el a statisztikák, illetve srvey-k felhasználásával.
@labrys:
„… már csak egy ugrás volt Jókai, majd pedig Gárdonyi – akik mindketten olvasták a jó Arnold Magyar Mythologiáját –, és így avathatta A láthatatlan ember örök időkre a ’halálbiztos nemzeti emlékezet’ részévé Attila ekképp soha meg nem történt eltemettetését.”
Csak régények, történelmi regények. Kezeljük is úgy.
Amúgy kövezzenek meg, de Gárdonyitól gyerekkoromban szívesebben olvastam Zéta történetét, mint az egri hősökét.
@dr Brcskzf Gröőő: ilyesmire csak elszánt zsenik vállalkozhatnának
@dr. mesterseges szinezek: Azt tudod, hogy ezt a könyvet (Sátánizmus és rockzene) a piaristák (és a bencések is) halálos komolysággal tanították? Lelkigyakorlati anyag is volt. Talán még most is az…
mek.oszk.hu/01900/01962/01962.pdf
Visszatérve H. Ö. teljesítményére: elvi okokból lehetetlen, hogy tudományos munkának csak angol nyelvű, referált szaklapokban megjelent írásokat tekintsünk.
Ez ügyben legfeljebb arról lehet szó, hogy ilyen publikációk esetében könnyebb a _kívülállóknak_ is a tudományos teljesítmény megítélése, nem kell a témához érteni, elég angolul tudni és összeszámolni a (kifinomult formában esetleg külön a támogató és elutasító) citátumokat.
Rögösebb út, ha a megítéléshez nincsen ilyen triviális támogatás. Ez esetben saját magunk tudására vagyunk utalva ítélethozatalkor. Ehhez esetenként nem árt a téma beható ismerete.
Illusztráció: bizonyára senki se vonja kétségbe Bolyai (nem a korszak publikációs szokásait követő) Appendix-ének tudományos jellegét.
Azért érdekelne, hogy a mai uralkodó „elit” gyermekei is tanulják-e ezt a tudományt? Vagy ez a tömegek butításának az eszköze, az ő gyerekeik hasznosabb dolgokat tanulnak? (Pl. van, akiről tudjuk, hogy Svájcban okosodik. És ott a posztban említett tárgy – valószínűleg – nem tananyag.)
@yil: Ez egy trivialitás. A tolvaj bűnössége se a bíró ítéletén múlik, hanem azon, hogy a tettet valóban elkövette-e, de ettől még elvárható, hogy bírói ítélet nélkül senki ne nevezze tolvajnak. Ha esetleg megmondanád, mi akadályozta HÖ-t abban, hogy a nemzetközi tudósközösség ítélete elé tárja tudományos eredményeit, akkor talán eldönthetnénk, elfogadható-e a Bolyaival való analógia.
@yil: Nem igazán. A nemzetközi publikálás és a citáció arról szól, hogy a nemzetközi tudományos közösség meg tudja ítélni az adott mű tudományos kvalitásait, és az arra adott hivatkozások jelzik, hogy részévé válik a tudományos diskurzusnak és alakítja azt.
Magyar nyelvű publikáció nem nagyon válik a nemzetközi tudományos diskurzió részévé.
Bolyai azért igen rossz példa, mert 1. Az ő idejében nem voltak ilyen tudományos konvenciók; 2. Ő igencsak bekapcsolódott a nemzetközi tudományos diskurzusba, csak abban az időben ez levelezés útján történt. (Más kérdés, hogy Gauss igen aljas módon járt el vele szemben, de ez egy másik történet.)
@dreg3: Sajnálom, de lényegében fogalmam sincs miért úgy és ott publikál ahol és amit. Mondjuk lehet például maximalista, és addig nem publikálja angolul, amíg nem tekinti tökéletesnek amit csinál, de azért meg-megosztja gondolkodásának aktuális gyümölcsit egyes kiválasztottakkal. Vagy ki tudja.
Különben ha nekem kellene dönteni én a „gondolkodom tehát tudós vagyok” demonstrációját többre értékelném bármely elért eredménynél.
A bírói ítélkezés jó hasonlat, de hozzátenném, hogy nem egy bíróság van ezen a területen se, akár fellebbezni is lehet (vagy alábbazni), ami hasznos és jó, de nem szünteti meg a különféleségek létének értelmét.
@yil: Vagy nincsenek releváns eredményei, viszont hazai szinten így is karriert tudott vele csinálni. Bízzuk Occam-borotvájára, hogy eldöntse, hogy melyik a valószínűbb a kettő közül. (Egyébként soha semmit sem publikált angolul, úgyhogy bizonyára hipermaximalista.)
@yil: Most nem ezé’ vagy azé’ de nem mindegy, hogy mit csinál, vagy mit nem csinál az az ember, akinek pozitív köze van a fenti dolgozathoz?
@capacete: Igen, persze. De tudományos közösség sokféle van. Nemzetközi is. Különféle nyelveket használó is. Vannak pl. akik a matekot használják, mások meg nem, vannak akik az angolt, vannak akik nem. Világos, hogy ezek nem ugyanolyan jelentőségűek, de lehetnek ugyanannyira érvényesek, ugyanannyira jó eredményekkel.
Sőt, a magam részéről az egyszemélyes közösség fogalmát is el tudom képzelni 🙂
Bolyai: szerintem a levelezés száz évvel korábban dominált, akkor már nem. Mind a mai napig fennmaradt persze, de a jelentősége csökkent ill. átalakult a szerepe. Bolyai – amennyire tudom – mindenféle tudományos közösségen kívül maradt. Gaussal a papa levelezett ha jól tudom.
A szociológia amúgy sem tudomány, hanem hablaty. Az ateista, liberális szociológia is.
@capacete: 🙂
@DFK: Ez nem szociológiai mű. Kérdezném szerényen: az nem hablaty, ha összetévesztjük a szociológiai írást a nem-szociológiaival?
@yil: Ha valaki magyarul publikál tudományos jellegű eredményt, akkor annak éppenséggel lehet jó oka. Pl. valamiért fontos, hogy elérje a magyar olvasókat. Ez adott esetben egy tökéletesen legitim cél lehet, vannak olyan területek, amelyek Magyarországhoz kötődnek. Az sem igaz, hogy minden szöveg vagy teljesen tudományos jellegű, vagy egyáltalán nem az.
Itt egy totálisan nemzetközi területről beszélünk. Vannak jellegzetes magyar macher technikák, ahogyan karriereket lehet csinálni, és amivel a kontraszelekciós mechanizmusokat fent lehet tartani. Ez számos tudományterületen működik így, és többször is megkíséreltek tehetséges fiatalokat elnyomni,ilyesmiről is írtam már posztot.
Ez az ország a hazám, és még egy ideig az is marad, annak ellenére, hogy időm nagyobb részét külföldön töltöm. Számomra ez az egész: fontos. Nincsenek direkt érdekeim, ráadásul az én tudományágam virágzik, szűkebb területemről mit sem szólva, de fontos. Ezért születnek ezek a posztok. (és mondjuk nem azért, hogy esetleg belmagyar verekedésekben felhasználják őket)
@yil: nyugalom.
@yil: A tudományos közösség az tudományos közösség. Nincs olyan, hogy magyar matematika. Lehetnek olyan kutatási területek, ahol tényleg döntően csak magyarul lehet publikálni, pl. magyar irodalom, de a kommunikáció nem ilyen.
A XIX. században azért a levelezésnek még óriási szerepe volt. Az pedig, hogy Bolyai János vagy Farkas levelezett Gaus-szal teljesen irreleváns, a lényeg, hogy az eredményei eljutottak a tudományos közvéleményhez. (Na persze neki voltak eredményei.)
Kár, hogy a poszt nem említi a Károlit, ahol Tóth János végzett, és doktoranduszként a Kommédia Tanszéken oktatott, sőt, kutatócsoportot vezetett ember és sátán kommunikációja témában. Mint ahogy azt sem, hogy a híres tudós témavezető, Vass Csaba, évekig a Károli Kommédia Tanszékének vezetője volt. Az ilyen mélységű tudományos gondolkodást a reformáétus egyetemen tenyésztik.
Amúgy a mi Tóth Janink máltai kutatásairól, ahol pont ezt a témát tanulmányozta közpénzen, itt van egy poszt: jhnnsclvn.wordpress.com/2013/07/08/holiday-on-malta-hurra-nyaralunk/
@yil: Jelen esetben édesmindegy, hogy milyen nyelven publikál és miért. Az áltudományos halandzsa az áltudományos halandzsa.
Minden elemében felfoghatatlan ez az egész.
Egyértelműen jogos a doktori cím, hisz ebből egy kurva szót nem értek, szóval ez igazi magas tudomány bakker. Meg amúgy is, teljesen őszintén azt gondolom, hogy egy ilyet összehozni már művészet. Szóval egy DLA-t legalábbis mindenképp.
Amúgy itt látható a szerző (középen) a károlis hallgatókból álló kutatócsoportjával 2013-ban, akik 400 turistával kitöltettek egy 15 pontos kérdőívet valszeg olyan kérdésekkel, hogy a tengerparton a szél zúgásából kihallják-e a bukott angyalok diszkutálsát:
http://www.kre.hu/btk/index.php/11-hirek/449-hazaerkeztek-hallgatoink-a-maltai-tanulmanyutrol.html
@stefan75: ennek a Pécsi Gézának a fejében ilyen sötétség honolt? Igazán megrázó volt vele szembesülni. Én még tanultam a Kulcs a muzsikához című könyvéből.
@stefan75: tömjén helyettes nemzetvezető doktori kopipasztájában is középponti tézis a rock ördögi természete
@balo83: uramisten….
A Sátánnal Suttogót a Károli Gáspár Református Egyetem képezte ki, ezt meg is köszöni nekik az Ajánlásban:
Köszönet illeti még szakmai és emberi nevelésemért
volt tanáraimat a Károli Gáspár
Református Egyetem akkori Kommunikáció Tanszékén
Jogos a köszönet annak az egyetemnek, ahol 2009-ben egyszerre 3 doktorcsaló bukott le az összesen 4 védésből.
Mondhatni, az egész egyetem a Sátánnal suttog. Sőt, nem is annyira suttog, hanem nyíltan kommunikál.
És még azt mondjátok, kamu a téma?
A Károli Gáspár Egyetem egész léte és működése a kézzel fogható bizonyíték arra, hogy létezik ember és Sátán közti kommunikáció. 🙂
@capacete: és valamiért latinul született az appendix, nem magyarul, nyilván nem volt elég perfekcionista a pasas
@incze: Igen, nyilván nem a kor tudományos nyelvén akart írni, azért, hogy ezt minden matematikus megértse, hanem az angyalokkal társalogni.
@Boli – Ch.T. is, meg hát!: Párom két és fél éves kislány unokája azt kérdezte a minap az óvónénitől: „A ‘csak’ ugyanazt jelenti, mint az ‘azért’?”
@WiteNoir: arra gondolsz, hogy gyógyitani fog?
Ez az egész annyire felfoghatatlanul kemény, hogy egyenesen azt várom, hogy pár év múlva valaki kiálljon és leleplezze az egészet, mint nagyon messzire vitt Sokal-jellegű social engineering kísérletet. Egyszerűen nem vagyok hajlandó elhinni, hogy Európa közepén ilyen van.
@Behaton: Én meg fordítva. De valószínűleg Te a képzeletedet a vad hun lány szépsége varázsolta el az enyémet meg Cecey Éva…
@yil: Apám a román bíró kérdésére: kíván-e valaki fellebbezni az ítélet ellen? azt válaszolta: ő inkább lejjebbezni szeretne (a Független Erdélyi köztársaság megteremtésért indított szervezkedésében való részvételéért ítélték el több társával egyetemben).
A színvonaltalan, kamu doktori az egy dolog. Korrupt, provinciális kis ország a mienk, ne legyünk naívak hogy az ilyesmi itt hogy is zajlik, sötöbö… Na de ez… ez valami új minőség. Ezután már az se lepne meg, ha Széles Gábor ledoktorálna az energiacellájával BME-n, merthát miértisne, a rakpart túloldala csak.
Valamire ez a dolgozat is jó.
Elrettentő példának.
DE azt megmagyarázhatná valaki nagyon okos, hogy miért kell idegen szavak százait használni egy írásnál akkor, ha annak van , létezik magyar megfelelője.
Ettől tudományosabbnak tűnik? Komolyabbnak tűnik ha nem mindenki számára érthető? Vagy más cél?
@Diorella Queen: Zsenge, fiatal koromban egy tárgyalópartnerem folyamatosan idegen szavakat – olykor oda nem is illőt – kevert a szövegébe, a kedvence az „argumentálni” volt. Sejteni kezdtem, hogy szélhámos, és később kiderült, hogy tényleg. 🙂
Nincsen semmi remény, de azért néha jól szórakozunk.
@snakekiller23: jhnnsclvn.wordpress.com/2013/07/08/holiday-on-malta-hurra-nyaralunk/
ezt linkelte be valaki. valamilyen félelmetes, abszurd dolog van a háttérben, amit persze nem értek.
@jotunder: ez akkora kamu, hogy idáig bűzlik. Ott van a posztban, hogy kitalált sztori az egész, két guglizás után megvan a kutatási jelentés is, amiből egyértelműen kiderül, hogy ez egy reklámkutatás, semmiféle sátán nincs benne http://www.scribd.com/doc/294123982/Malta-kulturalis-turizmus-reklam-Tamop-4-2-4-B1-111-2012-0001-kutatasi-terv-es-beszamolo
az egész blog egy vicc
@ymirthegiant: A blog nagyon furcsa. Vannak benne komoly ügyek, pl. a Mészáros-féle kamu doktori, amivel kapcsolatban rendőrségi nyomozás folyik és aminek a jegyzőkönyveit rendszeresen berakják, és vannak ilyenek, amikor egyértelmű, hogy lejárató céllal raknak be kamuposztokat. Nehéz az ocsút a búzától elválasztani, azt viszont jó lenne tudni, hogy ennek a reklámkutatásnak, amit a Károli kommunikációs tanszéke végzett (ez vajon vállalati megbízás volt?), hivatalosan volt-e bármi köze TJ doktori kutatómunkájához.
@ymirthegiant: a posztban egy disszertációról van szó, amibe bizony a Sátánnal kapcsolatos kommunikációelméleti kérdések vannak a középpontban. az idézett blogból csak az derül ki, hogy a károlin elég sajátos a hangulat.
@capacete: ott valakik ki akarják egymást nyírni. ez a lényeg.
@jotunder:
Az idézett blogból (főképp a kommentekből) számomra inkább az derül ki, hogy ennél szánalmasabb már nehezen lehet a magyar társadalom. Döbbenet, hogy egyes emberek attól függően kit/mit utálnak, bármilyen tényekkel alá nem támasztott baromságot automatikusan elhisznek. Olyan emberek is, akik állítólag a szellemi elitet képviselik…
Egyébként nem nagyon olvastam bele a szövegbe, mert fejfájást kapok tőle (habár én is egy disszertáción dolgozom…), de nem lehetséges, hogy ez csak egy gondolatkísérlet? Vagyis: ha feltételezzük, hogy léteznek a Sátán és a bukott angyalok, akkor ilyenformán lehetne velük kommunikálni? Vagy a szerző valóban tényszerűnek veszi az említett entitások meglétét, és abból vezet le következtetéseket? Ha az előbbi eset áll fenn, akkor végül is megmagyarázható a dolog.
@stefan75: Ilyenkor helytálló válasz, hogy „tudtam, csak nem sejtettem”.
Szóval nem volt róla adatom, de nem lep meg: valamit művelniük kell a szakmával/-ban mise után akkor is, ha az LHC üzemszüneteiben nem támaszt igényt mennyei áldásra és szentelt vízre a fenntartó.
@snakekiller23: „Egyszerűen nem vagyok hajlandó elhinni, hogy Európa közepén ilyen van. „
Örülni kell, hogy nem mindenben vagyunk oly’ nagyon lemaradva az usákoktól.
Tévés prédikátoraink régóta vannak, most ímhol e egy kis olvasnivaló majomper helyett. Divina tragicomedia.
azért jellemző, hogy az amúgy fontos ügyről szóló előző lengyeles poszt 22 kommentet tudott indukálni, ez a debil baromság már 249-nél jár.