A Corvinus Egyetem esete a Sátánnal
Eredeti szerző: jotunder
” Ilyesformán a kommunikációkutatásokban érvényesülő társadalomtudományi paradigmát nem szükséges elvetni. Azt inkább módosítani kellene, egy új, másféle szociálkonstruktivista megközelítésnek megfelelően, ami a társadalom pozícióját és szerepét az univerzális kollektív emberi létezés egyik formájaként partikularizálja, emellett pedig olyan, nem-társadalmi, de hasonló univerzális érvényességgel bíró együttlétezési formákat vezet be, melyekben a transzcendens tagok világalkotó tevékenységével is számolunk.” (részlet egy huszonegyedik századinak mondott szövegből)
Kezembe került egy doktori disszertáció, amelyet a Budapesti Corvinus Egyetem társadalmi kommunikáció doktori iskolájában védtek meg pár hete. Jogi képviselőnk határozott kérése az volt, hogy ezt a posztot ne írjam meg. Végül is arra a kompromisszumos megoldásra jutottunk, hogy egyáltalán nem fogok izgalmasabb jelzős szerkezetekbe bonyolódni, kizárólag a tényállításokra fogok szorítkozni. Személy szerint úgy gondolom, hogy ez nagyon meglepő disszertáció, és azt is gondolom, hogy… (pontosan erre vonatkozik megállapodásunk jogi képviselőnkkel).
A témavezető Vass Csaba, aki a Szent Korona Szabadegyetem tanára. Legfőbb munkája a Hungária az archiregnum című tanulmány, amely saját bevallása szerint több mint harminc év kutatását foglalja össze. Vass Csaba a rendszerváltás előtt Pozsgay Imre munkatársa volt, a Hazafias Népfront osztályvezetője. Vass mestereként a Pap Gábor nevű bogárlászlót nevezi meg. Pap személyében, most tényleg minden összenőtt, aminek össze kell tartoznia, szakralitás, szimulákrum, nemnemsoha, kazárok, és itt most abba is hagynám. Az iskola vezetője (jav: egykori vezetője, emeritus törzstagja) Horányi Özséb, a Magyar Pax Romana elnöke, az ORTT panaszbizottságának egykori tagja, aki az elmúlt negyedszázadban nem mocskolta be a kezét akár érintőlegesen is tudományosnak minősíthető publikációk megírásával, minden teljesen úgy van, ahogy lennie kell.
Térjünk vissza a dolgozathoz. A disszertáció az ún. hibrid közösségek kommunikációelméletét alapozza meg. A hibrid közösségek emberekből és másokból, például angyalokból, többek között bukott angyalokból állnak. Emberi és transzcendens tagok közösségének univerzális kollektív együttlétezéséről van szó (8.oldal). Nem mondanám, hogy csapong a szerző, olyan témákat érint, mint a „szexuális abnormalitások” (leginkább a fogamzásgátlásról és a homoszexualitásról van szó) illetve az A kategóriás szociológiai folyóiratok viszonyulása a „tudomány krisztianizálásához”.
Két szövegközi idézetet választottam a teljes munkából. (174.oldal)
„H2 hipotézis vizsgálata során azt bizonyítottuk, hogy az ’A’ kategóriás nemzetközi szociológiai folyóiratokban megjelent közelmúltbeli szakcikkekben az együttlétezések transzcendens tagjait, s az ilyen típusú együttlétezések öndefinícióját nem veszik saját jogukon figyelembe különféle problémák vizsgálata során, ugyanakkor néhány esetben e fókusz hiányát diszkutálják. „
A szociológia nem vizsgálja az angyalok és az emberek együttlétezésnek problematikáját, legalábbis nem az „A” kategóriás nemzetközi folyóiratok. Pedig egy egyszerű kérdőívet kellene csak elküldeni a bukott angyalokhoz, de valamiért nem teszik. Később a célzások szintjén túlmutatva, el is magyarázza a szerző, hogy ez miért lehet így.
„A koinoniának azonban, ahogyan az analízisben megmutattuk, lehetséges egy olyan típusa, ami az emberek és az angyalok közt áll fenn; méghozzá nem akármilyen angyalok, hanem a bukottak, a Sátán és angyalai közt. S ha belegondolunk abba, hogy doktrinálisan kinek a szerepe Isten elfelejtetése az emberekkel, miközben teremtettségünkben olyanok vagyunk, hogy folyamatosan vágyódjunk Isten felé és keressünk valami önmagunkon túlmutatót, akkor érdemes elgondolkodnunk azon, hogy egy istentelen kollektivitás, az isteni törvénnyel ellenkező intézmények és társadalmi helyzetek (a „bűn struktúrái”) mennyiben tekinthetőek pusztán emberi alkotásoknak, és mennyiben lehet bennük szerepe −nem isteni, de− transzcendens tagoknak.”
Hacsakúgynem….
A teljes egységet az teremti meg, hogy a dolgozat egyik alfejezetének megírását, és ez nem gyermeteg viccelődés, a Magyar Művészeti Akadémia támogatta.
Nyilván dühöng a liberális véleményterror, ahol erre a szövegre nem adnak akadémikus címet, csak egy sima doktorit, de azért majdnem meg vagyok lepődve. A teljes szöveg bukovicsi magasságokat rejt, ezért mindenkinek javaslom tanulmányozásra, miközben szelíden meg kell jegyeznem, hogy NINCS REMÉNY.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16518959-6ae6710d0ac4c' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16518959&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16518959-6ae6710d0ac4c&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16518959-6ae6710d0ac4c' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
@RontoPal: Akad úgy, hogy ez-az ráreagál erre-arra, tudományos igénnyel.
youtu.be/CjhTWv5J4y8?t=90
@dr. mesterseges szinezek:
Na jó, de usákoknál a tán már az érett középkorban is gúnyos nevetést generáló elmebaj megmarad egy (rémisztően népes, de akkor is) szubkultúra szintjén ami max. a nyúzmédia keretében értintkezik a „hivatalos” tudományokkal és így ott az ilyesmi még egy gengébb college-ban se nagyon elképzelhetető, nem hogy az ország legnevesebb egyetemeinek egyikén. Ez valami pszichopata fekete afrikai hadúr uralmába illik inkább.
@ingyenebed: (A lengyel szitu egy pacalbűzös dézsa vü. Polak, Węgier, dwa keretenki.)
@exterminador: Csak nem az ördög ügyvédje?
@snakekiller23: Kutatásra nem motivál a téma, de ide a rozsdás bökőt, hogy megvan a saját károlijuk a saját professzorokkal és vatikán-validált szellemirtókkal.
@exterminador: Igaz, jobb híján elő lehet állni azzal, hogy ez is egy metaforahalmaz, mint a Biblia, háhááá, ezek meg szó szerint veszik, de buták.
És a doktori cím megadása is csak metafora. A boldoggá avatás tudományos metaforája.
@dr. mesterseges szinezek:
en.wikipedia.org/wiki/Liberty_University – ez elég közel van ahhoz amit leírtál… no de most érted, az, hogy van pár Károli-jellegű vicces intézmény az egy dolog, de itt konkrétan a Corvinusra is beszivárgott az agyhalál és senkinek fel se tűnt.
@snakekiller23: Sajnos a korpásodás nem válogat.
@jotunder: s ez a három oldalnyi vázlat mióta számít tudományos teljesítménynek?
http://www.ams.org/journals/proc/2013-141-10/S0002-9939-2013-11654-0/S0002-9939-2013-11654-0.pdf
a matematikai közösség önszopásának tipikus esete, egy mutáns nyelvjáték, semmi több
A Társadalmi Kommunikáció Doktori Iskola volt hallgatóinak közös nyilatkozata
melyben állást foglalunk az Örülünk, Vincent? blogon megjelent, doktori iskolánk volt hallgatójának doktori disszertációjával kapcsolatos rossz ízű gúnyolódással kapcsolatban
1. A nevezett dolgozat Corvinus egyetem Társadalmi Kommunikáció Doktori Iskolájában került műhelyvitára majd védésre. A doktori iskola a kezdetektől fogva interdiszciplináris, tehát olyan területek kommunikációs témájú kutatóit is befogadja, akik nem kommunikációkutatók a szó szűkebb értelmében. A kommunikációs doktori iskolában és elődeiben számos kutatási terület képviselője szerzett doktori fokozatot kommunikációs témában, a teljesség igénye nélkül: művészettörténész, irodalmár, színháztudós, nyelvész, orvos, pszichológus, pszichoterapeuta, operatőr, közgazdász, szociológus, filozófus, vagy épp teológus. Mindez a területen teljesen szokásos, hiszen épp ezt jelenti az interdiszciplinaritás: különböző kutatási hagyományok azonos kutatási területét. Az egyes dolgozatokat a doktori iskola – ahogyan az a szabad tudomány eszméjéből adódik –elsősorban a vizsgálat fókusza és a módszertan alapján bíráltatja el az érintett diszciplínák magasan kvalifikált szakértőivel. Jelen dolgozat esetében mindkét feltétel teljesül, mint azt a nyilvános védés dokumentációját áttekintő olvasó maga is beláthatja.
2. A dolgozatban bizonyos értelemben nagyon is száraz tudományos elemzés történik. Egyrészt egy eszmetörténeti elemzést, másrészt két, korpusznyelvészeti értelemben vett tematikus analízist tartalmaz. A történeti elemzés a szociológiai irodalom társadalomfogalmát elemzi előre rögzített szempontok alapján; az empirikus elemzés pedig egyfelől a koinonia és más rokon terminusok szótári elemzését adja, másfelől az A kategóriás nemzetközi társadalomtudományi folyóiratok tartalomelemzését prezentálja. Fontos megjegyezni, hogy mindhárom eljárás teljesen legitim módszer a társadalomtudományokban, a szerző pedig mindhárom módszert magas szinten műveli. A vele szemben felvethető módszertani kérdéseket az opponensek jelezték, és azokra a jelölt kölcsönösen elfogadható válaszokat adott, melyek szintén nyilvánosak.
3. A konkrétan kiragadott szövegrészlet a dolgozat főrészének utolsó előtti (!) oldaláról kiragadott, a kontextus nélkül nyilvánvalóan megtévesztő módon citált mondat az eredeti összefüggésben pusztán arra utalt, hogy a koinonia (görögül: közösség) szótári elemzése megmutatta, hogy például emberek és angyalok, vagy emberek és bukott angyalok (például a sátán) közösségét is nevezték koinoniának az elemzett görög nyelvű szövegek. Emellett a dolgozatban prezentált rendkívül igényes analízis több mint 50 különféle koinonia-relációt mutat ki az elemzett korpuszból. Tehát sem a konkrét elemzésnek, sem a dolgozatnak nincs semmiféle köze sem a Sátánhoz, sem az angyalokkal folytatott kommunikációhoz, ezek mindössze említésre kerültek több tucat más, elemzett reláció mellett.
4. A dolgozat a szerző több éves, kemény munkájának az eredménye, melyet több konferencia előadás, lektorált folyóiratcikk előzött meg a kutatási témában, valamint maga a dolgozat több mint ötszáz szakirodalmi tétel felhasználásával készült. A dolgozatot magasan kvalifikált egyetemi professzorok két körben is bírálták, a kétséges pontokat a szerzővel megvitatták, summa cum laude minősítéssel elfogadásra ajánlották. Kiragadott részletekkel a dolgozat lejáratásának kísérletét illetve ennek gondatlanságból (a nyilvános dolgozat el nem olvasásából) elkövetett elősegítését botrányosnak és szégyenletesnek találjuk.
5. Botrányosnak és szégyenletesnek tartjuk hasonlóképp a Corvinus egyetemnek, ezen belül a doktori iskolának a befeketítését, lejáratásának a kísérletét egy minden alapot nélkülöző, felületesen kimunkált és nyilvánvalóan rossz szándékú odamondogatás formájában. A doktori iskola az elvárható legmagasabb szakmai színvonalon működik, a doktori védések nyilvánosak és dokumentáltak.
6. Botrányosnak és szégyenletesnek tartjuk továbbá különösképpen azon értelmiségiek és szakmabeliek megnyilvánulásait, akik a dolgozatot maguk sem olvasták, ennek ellenére osztoznak a gerjesztett felháborodásban, terjedéséhez hozzájárulnak mindenféle szakmai érv nélkül.
7. Botrányosnak és szégyenletesnek tartjuk mindezeket pedig legfőképpen azért, mert Elek Gábor matematikus – az örülünk Vincent? blog szerzője – egy fiatal kolléga több éves kemény munkájáról, előmeneteléről, a bíráló kollegák és a doktori iskola presztízséről folyó diskurzusba szakmaiatlan, manipulatív és rossz szándékú adalékokat kever, miközben a történet tudományos része nyilvánosan és a sztenderdeknek megfelelően zajlott. A tudományos értékek tisztelete mindezzel teljes mértékben összeegyeztethetetlen.
@csumineni: bocs: matematikus
A doktori iskola korrekt reagálása az írásra
m.facebook.com/groups/523344484438596?view=permalink&id=770586299714412
@FatimabintQaisz: Hm. Az Országos Doktori Tanács homlapja szerinte ebben a doktori iskolában még senki se szerzett fokozatot. Akkor kik azok a „volt hallgatók”? A kiesettek és a kirugottak?
http://www.doktori.hu/index.php?menuid=191&di_ID=193
@DM Consulting: „The page you requested cannot be displayed at the moment. It may be temporarily unavailable, the link you clicked on may be broken or expired, or you may not have permission to view this page.”
Az az igazán szép, az a gondolatszabadság, ami ebben a bejegyzésben helyt kap. Olvastam a magyar történelemnek olyan évtizedeiről, amikor mindenkinek jogában állt az gondolni, amit akart, de az, hogy mit mond ki, az egészen más dolog volt. Azért jó ez a napjainkban virágzó szabadsajtó, mert… (ha lenne jogászom, ezt nem engedné végigírnom és mivel nincs, jobb, ha nem is írom).
@Vérsándor: a gondolatszabadság nem egyenlő azzal, hogy tudományos cím adható egy faszságra.
Tudod, aki delirál, hallucinál, az beteg.
Akinek olyan kényszerképzetei vannak, hogy angyalok járnak közöttünk, annak segítségre van szüksége, nem tudományos fokozatra.
jaja.
összes oktató neve, nem magyar nyelvű publikációk listája, kivéve ha a kutatási téma specifikusan magyar.
oktatók doktori (kandidátus) vagy egyéb (habilitációs, stb) értekezésének olvashatóvá tétele.
a többi mellébeszélés, jól kiképzett értelmiségiek bármikor tudnak szövegelni, grafománia ebben sokat segít.
szövegelés + egymás körbenyalása nem tudomány.
@WiteNoir: „szövegelés + egymás körbenyalása nem tudomány.”
Valóban, mert az irodalom és filozófia.
@csumineni: wow :))) elképesztőek vagytok fiúk, elképesztőek.
@FatimabintQaisz: Maradjunk annyiban, hogy az jottányit sem számít, hogy valaki több éves, kemény munkával alkotott meg valamit. Bízzunk abban, hogy a szerző mostmár több oldalról kielemzett remeke egy a Nobel-díj felé vezető út első macskaköve, és pár év alatt még az elekrtomos példányait is ronygyosra fogatják mindazok szerte a világon, akik a szociálkonstruktivista kommunikáció modell módosításakeresztjének hordozásában lelik meg önmagukat.
A hosszasan a szerző mellett kiálló bejegyzés hatásosabb lenne, ha minden bekezdése a „Botrányosnak és szégyenletesnek tartjuk”-al indítana, és persze az ilyen mondatokat ‘!’-el zárna.
bogár lászló, vass csaba, és nekik áll feljebb…..
@egysmás: Egyefene, végigírom… Azért jó ez a napjainban virágzó szabadsajtó, mert nem is jó és nem is szabad. Ha bloggerként van egy ellenzéki véleményed, virágnyelven közölheted csak. Pont mint a szocialista idők ellenzéki szószólói.
Én személyszerint helyt adok ettől függetlenül a corvinusosok védőbeszédének is azzal a fenntartással, hogy tartsák szem előtt: egy egészséges közéletű országban véleményük nem csak nekik van és nem csak az övék szólhat.
@Vérsándor: Ez a második bejegyzésed.
Hol adsz helyet a minek?
egyefene
Magyarország egészséges közéletű ország?
Ezzel a véleményeddel tökéletesen egyedül vagy.
@FatimabintQaisz: Reakciók:
1-3. Mennyire tekinthető vajon tudományosnak egy olyan – nem teológiai – disszertáció, amelynek célja ” Transzcendens ágensek intergrálása (sic!) egy szociálkonstruktivista keretrendszerbe a kommunikációkutatásokhoz”?
Leegyszerűsítve a szerző azt vizsgálja, hogy vajon angyalokkal és más természetfölötti lényekkel lehet-e közösséget alkotni és velük kommunikálni. Idézve a szerzőt: „Amennyiben viszont a társadalmon és a társadalmi-n kívül más univerzális szintű kollektivitásokat, együttlétezési formákat is elgondolhatónak veszünk, akkor a valóság társadalmi konstruálását mint magyarázó modellt analóg módon ezeknél a másnak elgondolt együttlétezési formáknál –
melyeknek az Isteni Személyek, az angyalok vagy más transzcendens lények is tagjai lehetnek, nem csak emberek− is alkalmazhatjuk.
4-5. Hogyan lehetett TJ témavezetője olyasvalaki, akinek szakmai tevékenysége az utóbbi években nem kimutatható és jelenleg a Szentkorona Szabadegyetemen tanít?
6. Mindenkinek lehetősége nyílt elolvasni a dolgozatot részben, vagy egészében.
7. A blog szerzőjének minden állítása tényekkel alátámasztott, a belinkelt dolgozat színvonalát mindenkinek módjában volt megítélni.
@jotunder: miért is?
frissíthetnéd a listád – 2013 óta csak történt már vmi érdemleges a matematika-tudományban…
vm.mtmt.hu/search/slist.php?nwi=1&inited=1&ty_on=1&url_on=1&cite_type=2&orderby=3D1a&location=mtmt&stn=1&AuthorID=10009772&Scientific=1
@dreg3: lehet, hogy ez egy hatalmas nagy kamu, de ha valami bajuk van, én állok elébe :))
@csumineni: Ijesztően ostoba módon próbálsz visszavágni, ezzel is ékesen bizonyítod, hogy mennyit ér a kommunikációs doktori képzés. Ahhoz, hogy bármit megérts ebből a szövegből, hosszú évekig kellene matematikát tanulnod. 🙁
@FatimabintQaisz: Kedves volt hallgatók! Azt írjátok, hogy „a dolgozatnak nincs semmiféle köze sem a Sátánhoz, sem az angyalokkal folytatott kommunikációhoz, ezek mindössze említésre kerültek több tucat más, elemzett reláció mellett”. Nem olvastátok el rendesen a dolgozatot. A dolgozat absztraktja szerint
„A disszertációban egy olyan világalkotó kommunikációmodell kidolgozását végeztük el, melyben szociálkonstruktivista mintára az együttélések tagjainak közös valóságalkotásában az emberi és nem-emberi tagok szerepe, aktivitása egyaránt figyelembe vehető.”
És kik ezek a nem-emberi tagok?
„Megközelítésünk ugyanakkor sajátos abból a szempontból, hogy a társadalmon, és a társadalmi-n kívül más univerzális szintű kollektivitásokat, együttlétezési formákat is elgondolhatónak tartunk, és a valóság társadalmi konstruálását mint magyarázó modellt analóg módon ezekre a másnak elgondolt együttlétezési formákra – melyeknek az Isteni Személyek, az angyalok vagy más transzcendens lények is tagjai lehetnek, nem csak emberek− is alkalmazzuk.” (21. o.)
Konzultáljatok a szerzővel, mert még félreértelmezitek, amit írt.
Egyébként hol elérhető a nyilvános védés dokumentációja?
@capacete: A hosszú évekig tanulás csak szükséges, ám nem elégséges feltétel a megértéshez. 🙂
@jotunder: Te csak ne figymálgass itten senkit, miközben tudván tudja mindenki, hogy minden, ami a 4 alapműveleten túl van (na jó, a négyzetgyök kell az ácsoknak) a matematikusok önszopása!
Oké, a matematikusok halmazának meghatározása még hasznos.
@FatimabintQaisz: Kedves Volt Hallgatók!
A 3. ponthoz még egy kis adalék. A szerző maga írja ezt a bírálatra adott írásbeli válaszában:
„Ugyanis -én úgy gondolom, és ezt a bemutatott filológiai elemzés, valamint a keresztény hagyomány is alátámasztja- hogy a pszeudovallási közösségek tagjai legalább kétféleképp gondolhatóak el. Elgondolhatóak emberiként és emberi projekciókként, ahogy opponensem írja, elgondolhatóak viszont bukott angyalok és emberek közösségeként is, amelytől pl. Pál apostol óvta a híveket a korinthusiakhoz írt első levelében. Utóbbi a transzcendencia tágabb definíciójában transzcendens tagokból is álló közösségként ragadható meg, és talán dogmatikailag is fontos, hogy a bukott angyalokat ne emberi projekciókként, hanem eredetüket és önállóságukat tekintve hasonló nem-öröklétű teremtményként kezeljük, mint az embereket. A transzcendencia szűkebb értelmében véve is lehet egy angyalokkal alkotott közösség transzcendens, amennyiben ez valóságosan magában foglalja a háromszemélyű egy Istent is (mint amilyen az Egyházban), ennek hiányában viszont nem feltétlenül lesz egy ilyen közösség pusztán evilági projekció –hacsak maguk az angyali alkotó tagok nem azok, amik akkor viszont nem angyalok és csak tévedésből vagy hamisításból lehet azokat így nevezni. Laikusként és elismert teológiai képzettség nélkül nyilván szeretnék óvatosan fogalmazni, de a Sátánnal és angyalaival, valamint azok munkájával az emberek – tévedésből, megtévesztettségből vagy szabad akaratukból- valós közösségre léphetnek, és erre az általam vizsgált szövegek tanúsága szerint az egyházatyák használták a koinonia megnevezést.”
Szóval akkor miről is szól a dolgozat? Nem lehetséges, hogy esetleg ti nem olvastátok el azt és pont nem a kritikusok felületesek?
További szorgos „tudományos” tevékenységet kívánok!
@dreg3: Sikerült megtalálnom, néhány órája töltötte fel a szerző a netre (gondolom a visszavágás részeként).
http://www.scribd.com/doc/294124124/TJ-2015-PhD-Oppvalaszok
Én most nagyon hálás vagyok a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Tudományfilozófia és Tudománytörténet Doktori Iskolájának. Bár elég furán alakult a kommunikációnk, s ez kicsit rossz szájízt hagyott bennem, de az ő viselkedésük (elutasításuk) tette lehetővé, hogy a University of Leicester, School of Museum Studies PhD hallgatója legyek. És emiatt vagyok hálás. Ugyanis a fentebb leírt dolgokat elnézve (inkluzíve fantom ex-hallgatók) nagyon jó, hogy ezen a téren sincs közöm a magyar agyrémekhez.
@capacete: Kösz! Gyorsan reagálásúak ezek a volt hallgatók, ha máris egy ma feltöltött anyagra tudtak hivatkozni nyilvánosan elérhető dokumentumként (noha ez is csak a válaszokat tartalmazza, a bírálatokat nem).
@capacete:
Gondolom, pl Austin, Peirce, Lotman, Jakobson (…) műveit eredetiben olvastad, hogy véleményt formálj egy szakterületről…
—
Elek erősen hiányos mtmt-listájáról mi a véleményed?
—
(csuminénit közben bannolta a nagyszerű matematikus)
@pnegyesi: Tagadhatatlanul jól jártál.
Az ex-hallgatók egyébként nem fantomok, sikerült kinyomoznom, hogy az elmúlt 8 évben volt 5 hallgató, aki legalább a műhelyvitáig eljutott, tehát a szerzőn kívül még négyen. Az ő dolgozataik egyébként nem transzcendens kommunikációról szólnak.
http://www.uni-corvinus.hu/index.php?id=14982
@pnegyesi: Ez rossz általánosítás. A BME tudományfilozófusai nem Vass Csabák.
@Vérsándor: csuminénit már kibaszta innen a jotunder
@zarai_vamosi: Itt már a kiindulópont abszurd, egy ilyen témát max. teológiai karon szabadna kutatni. Ehhez adódik a témavezető személye etc.
Elek Gábornak pedig nem kell semmit feltöltenie az mtmt-be, mert nem Magyarországon oktat. Itt megtekintheted az angol egyetemi honlapját
http://www.lancaster.ac.uk/maths/about-us/people/gabor-elek
itt pedig a google citációit
scholar.google.ch/citations?user=FXQbUeQAAAAJ&hl=en
Finoman szólva nem kell szégyenkeznie, a teljesítménye jelentősen meghaladja a teljes doktori iskoláét…
@capacete:
viszont a szerző becsületes, ez tagadhatatlan.
El’ /F22*ben elkezdtem egy vendvidéki fal&ban a helyi szakrális komm&nikációs hálózat k&tatását, abban b)zva, hogystandard empirik&s vizsgálatok seg)tségével is meg t&dom m&tatni a koinonia és a társadalom t)p&s+ egy$ttélések köztik$lönbséget’ >amar be kellett látnom azonban, hogy a k&tatás lefolytatásához nincsenek megfelelő erőforrásaim, ésmivel egy ilyen k&tatásnak semmiféle előzménye nem volt sem részemről, sem a hazai k&tatók közt, ehhez sem anyagi,sem szakmai támogatást nem t&dtam szerezni’ (z példá&l egy olyan próbálkozás, ami nem szerepel a disszertációmban4egy kis részét tan&lmány formájában p&blikáltam a Gel*Kép c’ folyóiratban5, de pl’ meg lehet kérdezni >orányi ;zsébetvagy Hálik ihályt is, hogy mi szerepelt a doktori iskolába beny+jtott témafelvető esszémben *ott a transzcendensfogalma mellett k)sérletet tettem a sz&bszcendens fogalmának kidolgozására, amivel k$lönböző, nem*emberi tagokbólis álló emberi egy$ttélések minőségét szerettem volna megragadni? vég$l ezt azért nem folytattam, mert beláttam, hogyelőbb az emberi egy$ttélési formák általános modelljét kell kidolgozni, amin bel$l a kizárólag emberi és a nemkizárólag emberi tagokból állóak megk$lönböztethetőek’ (z a próbálkozás sem szerepel a disszertációban
@capacete: Csorba Zoltán: „Több mint 20 év a roma közéletben” — érdekes lehet a kiinduló hipotézis
Jezusmaria…
@capacete: Akkor már csak 18–nak kellene 3 napon belül „befejezni a doktori cselekményt” (akár jelentsen ez):
http://www.doktori.hu/index.php?menuid=148&diID=193
jaj, ezek a karakterek, na mindegy.
ez viszont olvasható, kiemelés tőlem
„Opponensem jól látja, hogy ama tematikus elemzésnél, amelyben kortárs ___A-kategóriás szociológiai folyóiratokban___ vizsgálom az általam kutatott probléma jelenlétét, nem találunk egy vallásszociológiai vagy vallástudományi folyóiratot sem az elemzett mintában
@capacete: elvileg tagja az MTA-nak, de lusta mint a dög, hogy az ottani mtmt-s kötelezettségeit teljesítse
a citált doktori iskola vezetője Hadas Miklós: van vele vmi problémád?
@dreg3: Ez nem jelent semmit, szerintem csak a doktori dolgozat feltételezett befejezésének időpontját.
@zarai_vamosi: Ez megint igen gyenge kötözködés. Miután nem tanít magyar egyetemen és nem vesz részt magyar projektekben, semmi szüksége arra, hogy töltögesse a publikációit és a citációit.
Hadas Miklóssal pedig semmi bajom, de vesd össze az ő idézettségét Elek Gáboréval és nézzük meg, hogy melyik a nagyobb (különös tekintettel a nemzetközi idézettségre!).
Este majd pucolaszok egy kicsit most nem. Elképesztő.
@zarai_vamosi: Az MTA-nak egyébként nem tagja, hanem doktora, a Köztestületnek tagja, ahogy minden PhD-val rendelkező magyar kutató.
@capacete: ja, de egy Elek-féle háromoldalas skiccekkel nem érdemes összehasonlítani, pláne egy társadalomtudományi kutatást egy absztrakt-matematikai gondolatfutammal
(azért gondolom az MTA járadékokat felcsipogatja)