A kormány szeret titeket, gyerekek
Eredeti szerző: babarczyeszter
Orbánnak lett B-terve.
Most, hogy elfogadtuk a költségvetést 2013-ra, tulajdonképpen eltörölheti a keretszámokat. Nem értették meg a nyavalyás hallgatók, hogy nekik már jó, örüljenek, hogy nem lesz konkurencia? A HÖOK megsüketült, hiába parancsolta lábhoz? A tanári szervezetek szo-li-dá-ri-sak? A középiskolások nem kushadnak?
Jó.
Akkor lép egyet hátra, és egymásra ereszti őket. Remek mulatság lesz. A NER-nép, ha megingott volna végtelen bizalmában, most meglátja, kik akarják sanyargatni a magyar ifjúságot. Kik akarják szívni az adófizető vérét, akiket a kormány éppen megvédett a bankoktól, az IMF-től, a mobilszolgáltatóktól, a kábeltévé-társaságoktól és a csipgyárosoktól. Kik követelőznek, miközben a szegény nyugdíjas egy utolsó kitartott levegővétellel várja, hogy végre csökkentsék a fűtésszámláját.
Az egyetemek. Mert az egyetemek majd pénzt akarnak azért, hogy oktassák a diákokat. Véres habot fújtak a Fidesz költségvetési-módosítás-benyújtói, úgy nekifeszültek, hogy kirántsák az országot a nemzetközi monetáris karvaly karmai közül, és akkor jönnek az egyetemek, hogy finanszírozás nélkül nem tudnak tanítani. Hogy ha nincs keretszám, akkor nincs fejkvóta, és ha nincs fejkvóta, akkor nincs finanszírozás. Hogy nekünk tízezer hallgatóra tetszett beméretezni a költségvetésünket, és utána még le tetszett belőle csípni néhány milliárdot.
Mindenki megelégszik azzal a kevéssel, ami ezekben a nehéz időkben jut neki — kinek Közgép, kinek Műcsarnok, kinek közmunka, mondja majd Orbán. De az egyetemek — azoknak nem elég semmi. Azok kinéznék a szorgalmas munkában megőszültek millióinak szájából az ingyenes békávézást. Azok demagóg módon szóvá teszik, hogy nincs ingyen a fűtés meg a szék meg a WC-papír.
A kormány szélesre tárta, szélesre tárja és szélesre fogja tárni. Lesznek kedvesek az egyetemek is jó nagyra nyitni és nyelni. Nem tetszett a HÖK-nek a tandíj? Akkor majd tanítsanak ingyen a hökösök, mert azemberektől nem veszünk pénzt el azért, hogy egy hökösnek még annál is jobb legyen, mint eddig volt. Azemberektől nem veszünk el pénzt azért, mert az egyetemi oktatók csak addig szolidárisak a diákokkal, míg meg nem emelik az óraszámukat. Azemberektől nem veszünk el pénzt azért, hogy a diákoknak azon túl, hogy ingyen járhatnak a felsőoktatásba, még könyvtár is jusson. Ésatöbbi.
Alig két hónappal a felsőoktatási jelentkezések előtt tehát lesz egy felsőoktatás, jól megkurtított büdzsével, amely átgondolhatja, hogy 1. tandíjat fog-e szedni, vagy 2. tandíjat fog-e szedni. Már ha megengedi neki a kormány.
Remélem, hogy ebben a helyzetben a felsőoktatás minden szereplője képes lesz leülni, és kialakítani egy közös álláspontot, egy több lépcsős átmenetet, amely számol bizonyos mértékű tandíjjal a szociálisan rá nem szorulók között, kivéve a legjobb 15%-ot, és viszonylag igazságosan kezeli azt a problémát, hogy az egyetemi képzések önköltsége drasztikusan eltérő (egy orvos kiképzési költsége több mint tízszerese egy bölcsészének).
És remélem, hogy a következő miniszterelnöki audiencián lesz olyan diák, aki finoman és udvariasan megkéri a miniszterelnököt, hogy ne kavarja a szart és ne hazudozzon.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16520463-6ae72740bfd79' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16520463&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16520463-6ae72740bfd79&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16520463-6ae72740bfd79' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
@Szenthomárság, a szemtelen fórumklüklopsz:
Ez lehet az a jövendő amit már megbűnhődött e nép.
De remélem nem. Bízok a diékokban.
@snakekiller23: Ez a borzasztó, hogy szinte soha nem annyira egyszerű a kép, mint amennyire azt sokan szeretnék.
Például abban is van valami, hogy ezek a most hirtelen barátainkká vált diákvezetőket tényleg körüllengi valami illat, és az nem annyira mazsolás kalácsra emlékeztet.
Tényszerűen azt se lehet megcáfoltnak tekintetni, hogy elég sok diákot „túlhordanak” az egyetemek. Ez még akkor is igaznak tűnik, ha a magyarázata lényegesen összetettebb, mint a most sulykolni rendelt „lusta, haszontalan diákok!”-valóságmagyarázat.
Sajnos azt is érdemes lenne szem előtt tartani, hogy ez a mostani rendszer, amit úgymond Orbánék elvesznek közel sem úgy működött, ahogyan azt most sokan látni szeretnék. Igaz ugyan, hogy az oktatás elvileg alkalmas arra, hogy eszköze legyen a társadalmi átjárhatóságnak, de gyakorlatilag ez a mi oktatásunk nagyon nem töltötte be ezt a szerepét, sőt. Tehát ha Orbán most valamit „elvesz”, akkor nem azt az oktatást veszi el, ami a társadalmi mobilitásban szerepet játszott volna, hanem csak egy valójában be nem teljesedett illúziót.
És persze az is igaz, hogy túl sok a hablaty a „tudásalapú társadalom” vonatkozásában. Ez olyan korszerűnek tűnő öblögetőszer, és hogy ez mennyire így van azt talán az is tükrözi, hogy az általam szóba hozott világhíres tudós is fontosnak tartja a nevét adni néhány ilyen hablatyhoz, péládul: http://kefoportal.kefo.hu/images/download/egyeb/KeFo_Környezetbarat_TudKozpont_StartégiaiTerv.pdf
Nahát, mit tesz isten, itt is Sztachó-Pekáryba botlunk. És láss csodát, itt már nem annyira ördögtől való a kommunikáció sem:
„A Tudásközponton belül a területért felelős: Kállai Erzsébet, Cser Lilla
A XXI. század nagy kihívása a tudomány szempontjából, hogy miközben egyre specifikusabbak az egyes tudományterületeken folytatott kutatások, az eredmények hasznosulásához –miután minden eddiginél közvetlenebbül érintik az egyes embert – széles körű társadalmi elfogadottság szükséges. A Környezetbarát Technológiák
Tudásközpontjának stratégiai célkitűzése az össztársadalmi érdekként meghatározható fenntartható fejlődés elősegítése, ez a célkitűzés azonban csak az eredmények széles körű disszeminációjával érhető el. Ennek során olyan eszközöket kell alkalmazni, amelyek egyrészt lehetővé teszik, hogy a társadalom széles rétegei megismerhessék és
megérthessék a tudományos törekvéseket és eredményeket, másrészt elősegítik az azonosulást a fenntartható fejlődés eszméjével.”
És pont az itt a baj, hogy ezt a témát is az ilyen Sztachó-Pekáryk ólomnehezen rátelepedő segge teszi szarszagú hablattyá, holott ez elvileg lehetne másként is. Lehetne hablaty- és Pekárymentesen is, csak csinálni kéne.
@kolbászoszsömle: Nekem erről egészen másmilyenek a tapasztalataim.
Amiről te beszélsz, az lényegében véve a szimbolikus helyekért folyó számomra nem túl izgalmas presztízsharcokról szól. Azért azt lássuk be, hogy például a Szegedi Szabadtéri Játékok vezetőjének a személye valójában egy ezredrangú, lényegtelen kérdés. Mint ahogyan Fekete György is. És még tudnék mondani neked jó néhány ilyen, roppant fontosnak gondolt ügyet, ami ha jobban mögé nézünk valójában teljesen lényegtelen.
@jotunder: Lényeges különbség, hogy ha nem éred el ezt a ponthatárt, akkor pénzért sem járhatsz egyetemre. Ez lenne a reform lényege.
Rákbetegen spórolás: 2 milliárd
Új FTC staion: 12 milliárd
Új Loki stadion: 12 milliárd
Új felcsúti stadion: 4 milliárd
Ludovika Campus: 24,5 milliárd
Kossuth tér átépítés: 23 milliárd
A Kubatov video is megér egy misét…
@maroz: Tudsz mondani számomra valami biztatót?
1.
Az idén lett egy Hallgatói Hálózat, meg egy Oktatói Hálózat. Főként ez utóbbi jelent szerintem valami bíztatót, ezek államra kacsingatás nélkült szerveződések. (Ugyanilyennek látszik a Humán Platform egy szélesebb fronton.)
2.
Internet.
—
Egyikről sem gondolom, hogy. De a kérdés „valami bíztató”-ról hangzott.
A „15-20” évben, meg egy csomó minden egyébben egyetértek, de átalakult a szcéna annyira, hogy a „hatalom” bevált, ám méregdrága kommunikációs stratégiái ne, vagy alig működjenek. Orbán a világtörténelem leghosszabb pókerjátszmákját játssza immár másfél évtizede úgy, hogy folyamatosan blöfföl. A dolgok logikájából fakadóan ráadásul folyamatosan emelnie is kellett a tétet. Közpénzen játszott, így hatalmasok a forrásai, de nem végtelenek, egyre több a betömetlen lyuk, szóval ennek nagyjából vége. Ennek nyugtázásához nem kell optimizmus, az máshoz kell most már. Méghozzá elég sok.
@maroz: ezen az alapon a tudomany es a magaskultura teljesen marginalis dolog, amivel nem erdemes foglalkozni, hiszen a tobbseget nem erdekli. engem viszont erdekel. barki foglalkozhat barmivel. te pl. arrol irhatsz ide, amirol akarsz, ahogy en is. miert irnek olyasmirol, amirol lovesem sincs??
Szerintem ez a fixált ponthatár önmagában nem lenne rossz ötlet.
Gyakorlatilag itt most két megfontolás alapján haladhat tovább a kormány (mind a ketten tudjuk, hogy mi lesz a vége…):
1. szakmai alapon döntenek:
-Kialakítanak egy körülbelüli hallgatói létszámot, amit egy adott szakra fel szeretnének venni (pl. 1200 orvostanhallgató).
-Ezután leülnek az adott szakot oktató összes egyetem/főiskola képviselőjével (pl dékánok) (orvosegyetemek esetében 4 egyetem: SE, PTE, DTE, SZTE), hogy egyeztessenek. Mit tudnak az elsőéves egyetemisták? Mi az amit jobban kéne tudniuk (az előbbi példánál maradva milyen szitű legyen a fizika/kémia/biológia tudás)? Hány emelt szintű érettségi legyen? Hány nyelvvizsga? Legyen face kontroll? Stb.
-Megnézik, hogy az előző években hányan jelentkeztek az adott szakra. Mennyi volt az átlag ponthatár? Hányan jutottak be? Hány ponttal?
-Kompromisszumos ponthatárt szabnak meg (a pontok eléréséhez rendelkezzenek a leendő friss hallgatók az egyetemek által megszabott alapszintű tudással, ugyanakkor ne legyen túl magas a ponthatár, hogy a „nemlétező keretet” fel lehessen tölteni).
2. politikai alapon döntenek:
azaz populista, az embereket (értsd diákok vs mindenki más) megosztó döntés szülessen, amivel takarózva elrejthetik, hogy megkurtították az államilag támogatott helyeket.
Ezt hogy érhetik el? Extrém magasra teszik a szükséges ponthatárt, így összességében csak a legjobb 10000 diák nyer felvételt, de azt mondhatják, hogy ez nem miattuk van, hanem a lusta, buta diákok miatt, akik ahelyett, hogy tanulnának, tüntetni járnak ki. Így az esetleges tüntetésekre is reagálhatnak támadó módon, továbbra is játszhatják az álszent játékukat, hogy ők a magyar társadalomnak akarnak jót azzal, hogy ezt a sok lusta diákot nem finanszírozzák.
Azzal nem is foglalkozom, hogy 240 pontban (vagy legyen 350 pont akár) szabják meg az általános bekerülési határt, hisz ez kiszámíthatatlan helyzethez vezetne, sok kis főiskola megszűnne, és sok olyan diák tanulna pl jogásznak, építésznek, orvosnak, stb. akiknek erre sajnos nincs meg a szellemi hátterük.
@jotunder: „ezen az alapon”
Milyen alapon? Nem értelek.
@maroz:
„Azért azt lássuk be, hogy például a Szegedi Szabadtéri Játékok vezetőjének a személye valójában egy ezredrangú, lényegtelen kérdés. Mint ahogyan Fekete György is. És még tudnék mondani neked jó néhány ilyen, roppant fontosnak gondolt ügyet, ami ha jobban mögé nézünk valójában teljesen lényegtelen. ” erre az alapra gondoltam.
http://www.hir24.hu/belfold/2012/12/16/igy-mukodik-a-kubatov-lista/
Nézzétek a simlis, álszent, sunyi fidesz banda „működését” és regisztráljatok, hogy többé ne kelljen regisztrálni!
Hajrá diákok, ne féljetek, ez már nem csak rólatok szól. Már az egész ország és a világ is figyel rátok!
Padlón az orbáni banda, össze-vissza hazudoznak.
3 nap alatt a Balog elvtársnak meg kell csinálnia az oktatási reformot.
Noooormáááális???
@pacter:
A fix ponthatár most lett, az alapos előkészítés és kidolgozás meg hová lett???
Ez a tré, fostalicska munka a szint, a vezető erő az országban…
Remek.
@jotunder: Még így se értem. Egészen egyszerűen nem értem, hogy mit mondasz. 🙁
@incze: Nana, a HaHa nem idén lett, hanem tavaly. Nemrég „elmúltegyév”-eztem az egyik aktivistájukkal. 😉
Honnan, miből kellene azt gondolni, hogy a hatalom bevált kommunikációs stratégiái ne működnének?
@maroz: Az a poszt, amin áll vagy bukik az NKA támogatása, vagy az a pozíció, ami eldönti, hogy egy mű megmarad-e amatőr próbálkozásnak, vagy kanonizálódik, érzésem szerint nem szimbolikus.
@maroz: Te nem a féltékenységet, irigységet és a középszer dicséretét tapasztaltad meg?
Engedni a legjobb, nálam rosszabbat, a többinek meg…
@kolbászoszsömle: Már ugye ha elfogadjuk, hogy kultúra csak az NKA támogatásával keletkezhet.
Egy mű kanonizálását illetően is vannak kétségeim azt illetően, hogy ebbe a dologba úgy általában véve a mindenkori hatalomnak lenne a legerősebben szava.
@kolbászoszsömle: Én azt tapasztaltam meg, hogy ez azért ennél sokkal összetettebb a valóságban.
@maroz: Honnan, miből kellene azt gondolni, hogy a hatalom bevált kommunikációs stratégiái ne működnének?
1.
Hát onnan, hogy már most sem működik. A központból terített tartalom és „üzenet” egyszerűen nem bírja a versenyt, több okból. Röviden úgy lehet összefoglalni, hogy DRÁGA (vö. a Századvég díjazását a Vincenttel), LASSÚ (mint naponta látható, az események után lohol, de mindig lemarad), és minden erőfeszítése ellenére az egyre növekvő jelentőségű (VÉLEMÉNYFORMÁLÓ) nem központosított médiumokban csak egy hang a sok közül.
2.
Ez nemcsak a politikát, és annak hagyományos csatornáit érint, de lényegében mindent (sajtót, filmgyártást, oktatást). Itt is az látszik, hogy drágán, és nagy veszteségeket szenvedve megszállják a nagy semmit (ld. MMAm Szegedi Szabadtéri Játékok, színházak, köztévé, általában is a közmédia, stb.) Igazi napóleoni stratégiákat követnek, nyomulnak bele az orosz télbe.
@kovi1970: Elszámolta utána az áfát, mert megvette.
Még a képet is láttam rla, te is megnézheted az index idevonatkozó írásában. Ritka igényes festmény. 🙂
@incze: Jajjmár. Egészen biztosan jó válasz az szerinted a „honnan lehet látni, hogy nem működik” kérdésre, hogy „Hát onnan, hogy már most sem működik.”? 🙂
És így tovább. Attól, mert valami drága még működhet, legfeljebb nem annyira költséghatékonyan, de hol számít ez ott, ahol szinte korlátlanok a források? Azt, hogy lassú, nem tudom értelmezni.
No meg azt is jó lenne tudni, hogy a „nem központosított médiumok” mekkora szegmensét érik el a társadalomnak, mennyire formálja valójában a véleményüket, effélék. Mi van akkor, ha ezt megvizsgálva arra jutunk, hogy ez az általad „nem központosított médium”-nak nevezett valami csak alig néhány százezer emberre bír bármiféle hatással?
És a lehető legfontosabb: mikor mondhatjuk azt, hogy egy kommunikáció működik? Nem-e akkor, ha az elérni kívánt célt a kommunikáció segítségével a kommunikátor eléri?
A kettes pontodhoz: igen, én is úgy látom, hogy az általad is említett helyeken tök értelmetlen szimbolikus csatározások folynak, de egyrészt erre van 22 éve kondicionálva egy csomó szereplő, másrészt pedig van azért annak egy igen komoly élvezeti értéke, amikor a ballib pont megpukkad a dühtől amiért egyik kedvenc szimbóleumát odadobják a kutyáknak játszani, és lássuk be, a káröröm hegyeket képes megmozgatni. De hogy mindettől ne működne a kommunikációs stratégiájuk, nos, ezt nehezen tudom értelmezni.
@poszt: az orbáni kommunikáció és az azt kiszolgáló gyakorlat egy lényegi eleme az, ami a posztíró által leírt elgondolásra is tökéletesen illik, így valószínűsíthető, hogy a helyes megoldást tartalmazza.
Ez a lényegi kommunikációs és gyakorlati elem pedig az, hogy a terheket, amennyire csak lehetséges, nem közvetlenül, hanem közvetetten kell kiróni, és a közbeiktatott szervezeteket kell felelőssé tenni a kirovásukért, holott arról viszonylag nyilvánvalóan a kormány tehet.
Kiegészítő elem a „nem merik/nem fogják áthárítani”, „kommandókkal vigyázzuk az emberek érdekeit”.
A mém működése az, hogy a közvetett oksági kapcsolatokat – akkor is, ha a szerzőség és az érdekviszonyok nyilvánvalóak, a választópolgár és az átlagember (azaz az adott kérdésben alaposan el nem mélyülő állampolgár) szemlélete mindig kissé bizonytalannak, esetlegesebbnek látja, mint a közvetleneket, akkor is, ha erre valójában még az általa belátható információk birtokában semmi oka nincsen.
Ebből adódik a megoldás: az eseményeket olyan módon kell megmutatni, adott esetben nem szorosan ragaszkodva a tényszerűséghez sem, amely ezt az összefüggést („ki a valódi vámszedő, aki gyáván mások háta mögé bújik, úgy, hogy ezzel mindenkinek kárt okoz”) ragadja meg képszerűen és egyértelműen, egy lépésben felfoghatóan és érzelmileg mozgósító módon, és ilyen tartalmú képi és szöveges mémeket kell terjeszteni a rendelkezésre álló felületeken.
@maroz: Amennyiben a kanonizálásban befolyással rendelkező személyeket mindenkori hatalom nevezi ki úgy. van hozzá köze.
Ha csak a „kanonzálási joggal” rendelkező szervezet működési feltételeit biztosítja, úgy nincs hozzá köze.
A kultúrában, a nemzeti kultúrában az állam szerepe meghatározó kell legyen, mert az kb. olyan, mint a tudományos életben az alapkutatás: elsőre nem látszik, hogy lesz majd haszna, aztán vagy Internet lesz belőle, meg új diszciplína, vagy megy a kukába.
Ezt nem lehet rábízni teljes egészében a piacra, vagy „külsős” mecenatúrára, mert a piac befektetővédő mechanizmusai, kockázatvállalási protokollja egyszerűen nem engedi meg, hogy sztárokon, sztártémákon kívül _bármibe_ befektessen akkora összeget, amennyivel lehet kezdeni valamit.
Így aztán, ahogy feladata az államnak közoktatás biztosítása, úgy feladata a közoktatás alapjának, a kultúrának a fejlesztésének a biztosítása is.
Gyakorlatilag erre való a nemzetállam, ebben különbözik egy olyan cégtől, ami képzi és megvédi a dolgozóit.
orulunkvincent.blog.hu/2012/12/15/a_kormany_szeret_titeket_gyerekek/fullcommentlist/1#c18565075
Ehhez pedig az, hogy az általam leírt dolog erősen redukált, de messziről, hunyorogva azért működik.
Kb. annyira, mint a magyar államról az a megállapítás, hogy a működésének modellezéséhez azt kell alapul venni, hogy rosszindulatú.
Az is bővebb, meg bonyolultabb, de a működését igen jól leírja.
@kolbászoszsömle: Én a hazai viszonyokról beszéltem, te pedig felmondtad azt, amit a „Jó Állam” szemináriumon hallottál. 🙂
A hazai viszonyok most inkább arról szólnak, hogy sorra veszélybe kerülnek olyan szimbolikus helyek, amelyeket eddig egyrészt a ballib uralt, másrészt pedig meg volt arról győződve, hogy az valamiféle megingathatatlan természeti törvény, hogy azokat a helyeket neki kell uralnia. Miért kell neki uralnia? Azért, mert ő a Jó, bárki más a rossz és a Jónak diadalmaskodnia kell a Rossz fölött. Miért? Mert csak. Mert a ballib ezt így tartja helyesnek és ha erről bárki vitát merne nyitni úgy kiközösítik, ahogyan kiközösíteni a ballib tud.
Majd nézd meg micsoda paláver lesz, ha mindjárt kiderül, hogy a tiszi kit nevez ki a Nemzeti Színház élére. Már ugye azon a kb. öt százalékon belül, mert a társadalom 95%-a tippem szerint pont leszarja, hogy Vidnyánszky-e vagy Alföldi.
És igen, ha mostantól Fekete György fogja etetni a galambokat és nem egy ballib-kedvenc, akkor is lesz nemzeti kultúra, csak akkor nem olyan lesz az, mint amilyent a ballib szeretne, mondd már. Legfeljebb majd gyakorolják egy kicsit a toleranciát, rájuk fér.
A kanonizálást illetően meg attól tartok, hogy nem ugyanarról beszéltünk. Szőcs Gézát emlékeim szerint nem kanonizálta a Ceausescu-rendszer, ezzel szemben sok, a Megéneklünk, Románia! kampányra alkotó fűzfapoétát igen, de ettől még harminc év távlatából az van, hogy Szőcsöt nagyon sokan ismerik, a szóban forgó fűzfapoétákat meg úgy elfeledték, mint a sicc.
Ha ez a B-terv, akkor még akár működhetne is… ha A-terv lett volna. Ezek után nem hinném, hogy az eseményeket követők beugranának, és elkezdenék szidni a szemét egyetemeket a tandíj miatt. Aki nem követi az eseményeket, annak meg most is mindegy.
@maroz: Abban neked teljesen igazad van, hogy egy balliberalis Fekete Gyorgy semmivel sem jobb egy veletlenul valasztott Fekete Gyorgynel.
Abban is igazad van, hogy a balliberalis ertelmiseget senki sem kente fel semmire. Az szerintem urban legend, hogy a balliberalis ertelmiseg kirekesztesi kepessege olyan hu de nagy lenne, akkor esetleg meg kellene nevezned szignifikans mennyisegu igazsagtalanul kirekesztettet.
Gulyas Gabor egyebkent NEM volt ballib kedvenc.
Tessek megmondani, hogy kik a ballib kedvencek, az erdemtelenul felplankolt figurak. Ne altalanossagban beszeljunk.
Hát, ez bizony szómágia:
hvg.hu/itthon/20121217_Orban_atcimkezte_a_keretszamokat
@jotunder: Nehezen menne, az ország kb. 95%-át kicsit körülményes lenne név szerint ideidéznem… tudod, Izsáktól Kiskőrösig, vonattal.
@maroz: Ugy erzes, hogy az orszag kb. 95 szazalekat kirekesztette a balliberalis ertelmiseg. Aha. Akkor ezt megbeszeltuk.
@jotunder: nem ő arra gondol, hogy 95% az érdemtelenül felplankolt…
@maroz: „A hazai viszonyok most inkább arról szólnak, hogy sorra veszélybe kerülnek olyan szimbolikus helyek, amelyeket eddig egyrészt a ballib uralt, másrészt pedig meg volt arról győződve, hogy az valamiféle megingathatatlan természeti törvény, hogy azokat a helyeket neki kell uralnia. Miért kell neki uralnia? Azért, mert ő a Jó, bárki más a rossz és a Jónak diadalmaskodnia kell a Rossz fölött. Miért? Mert csak. Mert a ballib ezt így tartja helyesnek és ha erről bárki vitát merne nyitni úgy kiközösítik, ahogyan kiközösíteni a ballib tud.”
Ebből a több elemében nagyon pontos észrevételből egy úgynevezett „örök vita” típusú nyelvjáték lesz, azaz így önmagában nem alkalmas a megvitatásra és meg sem fogod tudni védeni.
Azt javaslom, hogy a vizsgálódást egészítsd ki azzal a szemponttal, hogy egyébként a „ballib”, valószínűleg sok tekintetben érdemtelenül, de része az európai fogalomkészlettel megközelíthető, elmélyült elemzésekre, nagyon komolyan vendő definíciós és értelmező háttérre és hatalmas teljesítményekre támaszkodni képes kulturális közegnek, és így valójában érintkezési pontjai vannak az egyébként egyáltalában nem „ballib” irányzatokkal, míg a jelen magyar „nemballib” éppen ellenkezőleg, valójában opponálja mindazt, ami európai fogalomkészlettel meghatározható ( azaz egy igen torz szemléleti vetületben „zsidó”) .
A struktúra tehát nem szimmetrikus. Nagyon erősen aszimmetrikus. A szimmetriát, hibásan, a megnevezések antagonizmusa és a magát negatíve meghatározó „nemballib” (mert egyébre minden tormaycecile-s és wassalbertes ikonja ellenére képtelen) sugallja.
Ez, mint mondtam, nem a „ballib” érdeme, ellenkezőleg, ilyen háttérrel valószínűleg sokkal többet nyújthatna a tekintetben is, hogy képes aktívan és hatékony érveléssel megvédeni álláspontjait.
@tyder: az orszag 95 szazaleka plankolva van??
@maroz: amikor valaki el akar foglalni valamit, azt állítja, hogy eddig is el volt foglalva, csak az „ellenség” által
én mindig vártam, hogy bizonyítani fogja valaki, hogy a „ballib” ural mindent
de maroz és @Montefiore: is a pioriként utal erre a tényre, úgy pedig nem lehet mit kezdeni vele
a legjobban az tetszik nekem, amikor például esterházy, kertész meg nádas is ballibként szerepel, amiből én csak azt tudom következtetni, hogy ballib=kádár-rendszer ellenfele
ebből meg következhet, hogy fekete, vidnyánszky, eperjes=kádár-rendszer barátja
(amiben mai felfogásukat tekintve nem kevés igazság található)
@jotunder: csak próbáltam érzékeltetni, hogy (szerintem is) mekkora hülyeséget beszél. mivel a kommentjéből ez a 2 lehetőség adódott, te lelőtted a másikat, így nekem ez maradt.
amúgy ha ki lenne szorítva a 95%, akkor arra szerintem az a nagyon jó megoldás, hogy ezerrel vonjuk ki az oktatásból és a kultúrából a pénzt. nem lesz kultúra, nem lesz honnan kiszorítva lenni. (de most is csak viccelek:))
@csársz: ” a „ballib” ural mindent
de maroz és @Montefiore: is a pioriként utal erre a tényre, úgy pedig nem lehet mit kezdeni vele „
Pedig a szempontok általam javasolt kiegészítésével a dolog teljesen érthetővé válik. Megpróbálom megmagyarázni, mondjuk így, saussure-i alapon:
Van egy jelentéskör, amely lefedi az összes politikai-kulturális viszonyulást.
Ha ebben az egyik szereplő negatíve határozza meg magát,azaz azzal, amiben az összes többi szereplőtől egységesen különbözik, akkor a többi szereplő ehhez a magát negatíve meghatározó szereplőhöz képest egységes egészként fog feltűnni, teljesen függetlenül attól, hogy mi a neve, és ez a név milyen politikai-kulturális identitásra utal.
Ezért „ballib” mindenki, aki valójában korántsem az: elegendő, ha a sajátos budapesti pancserrezsim félázsiai éthoszával szembenálló értékeket vagy akár nyelvezetet tudhat magáénak. Ezért leszek „ballib” mondjuk én is, akit pedig körülbelül a Reagan-Pahlavi-Jabotinsky-Thatcher vonalon igazol vissza minden ilyesmivel foglalkozó felmérés.
Így aztán valójában igaz ugyan az, hogy minden olyan helyen, ahol nem a sajátos budapesti pancserrezsim telepíti a kádereit, olyanok ülnek, akik e torz felosztás szerint ballibnek minősülnek, de ezek másfelől, egy normális (európai fogalmakkal jól leírható) felosztás szerint korántsem lennének ballibek.
@tyder:
mondjunk példákat „tipikusan balliberálisnak” tartott nézetekre, fogalomhasználatra majd nézzük meg ezek mennyire népszerűek, mennyire találkoznak a lakosság nézeteivel
@Vortumnus: én nem vagyok ballib. én lakosság vagyok.
@tyder:
mint látod épp azt kérdeztem, te hová sorolod magad:)
@Vortumnus: legfőképp sehova. főleg amikor ez meg van engedve:))
nem sűrűn van, mert jönnek a bal-jobbos reflexgépek és úgyis betesznek.
@Montefiore: Ha precízen próbálnék meg szólni, törekedve a támadhatatlan és kikezdhetetlen fogalomhasználatra, akkor ezt az egész gondolatot kábé nyolc oldalban tudnám leírni, amit egyrészt tán még én sem olvasnék el, másrészt pedig túlzó elvárás lenne tekintettel a helyre és arra, hogy én itt valójában a depresszióimat írom ki, ahogyan azt Wolff kollégánk oly precízen diagnosztizálta nemrég.
A precizitás hiánya szerintem valahol pótolható érdeklődéssel. Ha figyelembe vesszük, hogy én itt nem egy vitát szeretnék megnyerni, nem a deliberatív demokráciát gondolom gyakorolni, hanem csak el szeretném mondani dolgokról a véleményemet azoknak, akiket érdekel, akkor talán így is működne. Legalábbis én már láttam ilyesmit, azt, hogy az olyan beszélgetőtársam, akit tényleg érdekelt az, amit mondani szeretnék megpróbálta úgy értelmezni, hogy a nem kellően precíz fogalomhasználatot súlyozta azzal, amit rólam, a gondolkodásomról, az értékeimről tudott. Nem kellett megküzdeni minden egyes rejtett vagy ki nem mondott premisszáért, kontextusokért, hasonlókért. Nyilván, abban teljesen igazad van, hogy egy precíz vitában mindez kerülendő, de talán abban mégiscsak inkább nekem lehet igazam, hogy egy érdeklődő ismerőssel folytatott beszélgetésbe belefér.
@maroz: Talán egy aprócska példa, hogy megvilágítsak: Amikor szegény megboldogult nagyikám napjában ötvenszer elmondta, hogy „jajj, jajj, olyan beteg vagyok, hogy mindjárt meg is halok” mindannyian, akik ismertük értettük, hogy valójában nem megboldogulni készül, csak éppen a szokásosnál is jobban kínozza a reumája. A precíz fogalomhasználatot sikeresen pótolta az érdeklődés, hogy szándékunk volt érteni, hogy mit is akar közölni, és persze az, hogy eléggé ismertük a közlőt.
@tyder: Én is ballib vagyok.
Az életünket valójában többé-kevésbé jól strukturált tömegpszichózisok alakítják. Egy dolog nem azért lesz, mert az, hanem azért mert kellő számú ember elhiszi, hogy az. Az én saját öndefinícióm öt gramm sót sem ér, ha a jelentős többség úgyis valami mást gondol rólam. Akkor és abban a közegben én az leszek. Ha azt gondolja rólam, hogy ballib, akkor ballib leszek.
@maroz: szerintem az a kérdés, hogy mennyire sűrű az olyan helyzetek száma, ahol expliciten definiálnod kell magad, ezen vonal mentén.
ha ezen helyzetek elszaporodnak, akkor van a gond. persze megint csak szerintem. a szülőszobától a temetőig hol hányszor milyen formában kell ‘így’ definiálva lenni. és az mit mutat egy társadalomról, hogy tagjai (nagy része) ilyen kétbites szelekció szerint akar közeledni a másikhoz.
én azt mondanám, hogy zavart és félelmet kompenzálnak ezzel. de persze ez csak tipp.
@tyder:
számos ember simán kategóriákba sorolható, hiába van sok kivétel
@maroz: „A precizitás hiánya szerintem valahol pótolható érdeklődéssel.”
Ez igen nagylelkű, de veszélyes igény. Mert mindenkit felhatalmaz arra, hogy az érdeklődés vagy inkább empátia örvén úgy torzítsa a mondanivalódat, ahogy akarja, és abból nem lesz vélemények megosztása.
Nyelvészeti szempontból nézve a dolgot, élesen különbözik az érdeklődéssel pótolható jelentések köre egyes kifejezéstípusok között. Az valóban alappal elvárható, hogy bizonyos hiperbolikus, nyilvánvalóan nem betű vagy szám szerint értendő kifejezéseken ne rugózzunk. Ilyen volt a 95%, mint láttad, meg sem említettem, nem névértékén kezelvén. Ilyen volt boldogult nagymamád példája (nem ütöm le a morbid labdát, mert tisztelem ki-ki rokonait és az elhaltakat).
Ha viszont valami nem szerepel a toposzok tágabb rétorikai nómenklatúrájában, azaz nem hiperbola, irónia, pars pro toto vagy nem valami efféle, ott nem helyes elvárni, hogy a közlő lelkére rezonálva azt jó ismerősei kiegészítsék vagy átalakítsák, ugyanis az már nem a közlő mondata lesz. A közlő mondatát úgyis eléggé átalakítja a befogadás folyamata…
Amit pedig én előzékenyen javasoltam, az éppenséggel nem tromfolás vagy akadékoskodás volt, hanem egy olyan újabb szempont, amely alapján az általad mondottak igazolható értelmet nyernek, tehát valójában elégségesen kooperatívan jártam el.
@Vortumnus: de ez egyúttal egy hatalmi kérdés is, ez a sorolósdi, hogy ki kit hova sorol. (esetleg ki ragaszkodik, hogy be legyen sorolva.) mindig a soroló van fölényben, mert ő rendelkezik a kategóriák fölött.
én ezért is ódzkodnék bárkit sorolgatni.
persze vannak nácik, hiszen ballib vagyok:))
@tyder:
nézd, lehet ebbe az irányba is menni, de sok értelme nincs.
részletesebben meg nem fejtem ki,nem fizetnek érte:)
@tyder: Esetemben sűrű, és ebből adódnak a problémáim. Tudod, olyan ez, mint a nácikok, azokra is mindenféle aprólékos molyolás nélkül rámondjuk, hogy nácikok, ők meg ugye ránk/rám, hogy ballib, libsi, ésatöbbi, és az is közös, hogy egyik fél sem akar különösebben foglalkozni azzal, hogy a másik miért látja őt olyannak, amilyennek látja.
@Montefiore: Értem, és csak annyiba kötnék bele, hogy nem „mindenkit” hatalmaz fel arra, hanem csak egy jól körülírt kört, akik egyrészt eléggé ismernek másrészt pedig tényleg kíváncsiak arra, hogy mit és miért (tudom, az attribúció nem szerepel a kedvenceid között, de én nagyon sokszor érzem létjogosultságát) szeretnék mondani.
A mondandóm lényege amúgy az lett volna, hogy hiába tudja a „ballib”, hogy az ő általa preferált értékek a jobbak, ez nem elég, illetve legfeljebb annyira elég, hogy magáénak érezzen valamiféle nem túl boldogító erkölcsi fölényt, szóval hiába tudja, hogy ő a jobb, ha erről nem tudja meggyőzni a többséget. Már ugye abban az esetben, ha azt tételezzük fel, hogy a demokrácia játékszabályai szerint szeretne játszani, mert ha nem, akkor tényleg nem meggyőzni kell tudni, hanem például jól szétveretni őket gumibottal, ha berzenkedni merészelnének.
És hogy egy picit kanyarodjunk vissza a poszthoz is, magam és csapatom nevében továbbra is állítom, hogy Orbán pontosan azért játszhat a felsőoktatással, mint macska a gombolyaggal, mert a döntésben résztvevők igen jelentős többségét az oktatás, mint érték iránt elkötelezetteknek nem sikerült meggyőzniük arról, hogy az ő verziójuk a jobb. Holott erre lett volna eszközük, idejük, hatalmuk, mindenük, oszt mégse. Na, erről írtam a szakdolgozatomban azt, hogy: ez több mint bűn, ez hiba.
@maroz: Mivel mindenki ballibnak számít, aki nem Fekete György vagy a hencsmenje (Fekete György ezt pl. ki is mondta), így tautológia azt mondani, hogy eddig a ballib uralta a szimbolikus helyeket, hiszen Fekete György és hencsmenjei nem voltak pozícióban.
A toleranciagyakorlásról pedig kb. az a véleményem, hogy azzal szemben az ember nem gyakorol toleranciát, aki kijelenti, hogy ő nem fog tolerálni olyan dolgot, ami neki nem tetszik.
Amikor elvárássá kezd válni a toleranciával való visszaélés tolerálása, na, akkor jön el a tolerancia vége, mégpedig jogosan, ugyanis a toleráns az se nem gyenge, se nem lúzer.
A kanonizációs fejtegetésemről meg, mintha elbeszélnénk egymás mellett.
Szőcs Géza kapott nyilvánosságot, hiszen, ha nem kapott volna, nem lehetne kanonizálva.
A nyilvánosság viszont pénzkérdés.
A pénzt pedig Fekete György fogja osztani, saját maga által is bevallottan elvi és nem pedig szakmai alapon.
És lehet itt azzal dobálózni, hogy eddig a ballibák csinálták ugyanezt, de a Műcsarnok élén pl. Gulyás Gábor állt, akiről sok mindent lehet mondani, de azt -hacsak az ember nem Fekete György- hogy ő is balliba, azt nem.
Betartani, vagy legalább úgy csinálni, mint akinek szándékában áll betartani a civilizációs normákat, na, ez nem megy a magát nemzeti-keresztény oldalnak definiálóknak.
Ez az, ami miatt ki van akadva a ballib értelmiség!
Egyszerűen az van, hogy a _morális lény_ felszólal, ha a civilizációs deficit -mert ki lehet és így ki is kell mondani, hogy a magát nemzeti-kereszténynek nevező oldal egyetlen összekötője ez a hiátus- kezd lenni az üdvözülés útja.