BREAKING! A Putyin-Orbán alku igazi háttere
Eredeti szerző: szempontpuska
A hazai sajtó és a szakértők élénken találgatják mi lehet a több évtizedre nyúló gigahitel valóságos háttere. A 444 mai cikkében eljut odáig, hogy a projekt gazdasági hatása meg sem közelítheti azt az értéket, amit Lázár János hangoztatott, ráadásul nem igaz Lázár azon állítása sem, hogy a megállapodás már megkapott minden uniós engedélyt.
Az Index számításai szerint minden magyar családnak 775 ezer forintjába kerül a paksi atomerőmű két új blokkja, amellyel most a magyar piacra segítjük a Roszatomot és ezzel hosszabb távon sem szabadulunk az orosz befolyástól.
A valódi okok felkutatásában a HVG röptette fel az első fecskét, miszerint a Roszatom magyar képviselője a Fidesz holdudvarból érkezett. A szovjet orosz óriáscég, már 2012-ben Bács Zalánt vette fel budapesti irodájának vezetésére.
A Vincent szerkesztőségébe azonban ma reggel olyan fotót fújt be a szél, amely rávilágít arra, hogy Orbán Viktor putyinista kötődése sokkal régebbre vezethető vissza és teljesen új alapokra helyezi a min. 10 Mrd eurós adósság körüli találgatásokat.
Hol született a nagy ötlet?
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16519812-6ae1280ce5eca' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16519812&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16519812-6ae1280ce5eca&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16519812-6ae1280ce5eca' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
@incze: sajna, ez nagyon reális forgatókönyv. +sok
@incze: @labrys:
+1
„Non-fossil sources in 2006 included hydroelectric 6.3%, nuclear 8.5%, and others …”en.wikipedia.org/wiki/Fossil_fuel
@incze: En a dron-erveles ellen tiltakoztam. Tehat az a (jellegzetesen zold es foleg LMP-s) okoskodas, hogy eloszed valami a targyhoz nagyon nem kapcsolodo ervet es azt mint egyik legfobb ervet hasznalja. Ozvegy Kovacs Elemernere rajott a fosas a GMP-t is tartalmazo etel fogyasztasatol, tehat be kell tiltani a GMP-t. Uj Zelandban felrobbant a kavefozo az atomeromu konyhajan, tehat ne legyen atomeromuvunk.
Holott mondjuk a zoldek eredetileg az eromu tiszta voltat koveteltek, ki tudja miert errol most szo nincs. Amugy mindig az energiafajta ararol beszelnek, ovatosan kerulve a fontos infokat: Mo-on ma az atomenergia ara 12 Ft, a napenergia garantalt atveteli ara 36 Ft, melyik tobb?
Idonkent hirtelen er az olcsosag, maskor valahogy nem.
En nem akarok a basirol beszelni, nyilvan 10-20 %-ot zsebre fog rakni Paks 2-bol, de ennek ahhoz nincs koze, hogy jo vagy rossz az atomenergia.
@dvhr: i most itten nem a 2006-os nem-fosszilis energia forrásokról beszélünk, hanem trendekről, mibe érdemes invesztálni pl olyan természeti adottságokkal, mint mo. és mindamellett meg hogy mi lehet fízibilis, és ezeb belül is elsősorban áramtermelésről van szó.
én csak annyit mondok, hogy minden trend szerint (amit én látok) mind a fosszilis erőművek, mind a nukleáris deklinál vagy már mostanság, vagy a jóslatok szerint már az évtized végével. az ok kurva egyszerű, a rendelkezésre álló fő források (napocska, szelecske) nem folyamatosak és rendszeresek, tehát tárolást és simítást meg kell megoldani, ami nem volt összehasonlító árakon gazdaságosan megoldható.
viszont ez a hátrány eltűnőben, továbbá láthatókká váltak a hagyományos technológia olyan hátrányai (drónok inklúzíve), amelyekkel korábban nem kellett számolni. egyeseket szerintem szándékkal nem hoznak napvilágra, mert egy mai hülyegyerek világban fölhívás keringőre. pl. a nagy elektromos hálózatok legveszélyesebb ellenfele a hackertámadás (valami vírustámadás-félét irán ellen az usa – fölöttébb meggondolatlanul – már alkalmazott is). az ilyasmik miatt egyáltalán nem üres lózung pl. a nagy centrális erőtér formátumú elektromos hálózatok alapvető sebezhetőségéről beszélni.
ugyancsak kegyetlenül nehéz belőni a bazi nagy csővezetékek hozamát. ha egy-két évtizeden belül nem térül meg, akkor úgylehet bele sem érdemes fogni. pl. elég általános vélekedés, hogy 2050-ig az áramtermelés *fele* a földön napenergiából lesz (pl. uk.reuters.com/article/2014/09/29/us-solar-iea-electricity-idUKKCN0HO11K20140929 , http://www.businessinsider.com/trends-fueling-renewable-energy-2014-9 ), ebben a topikban visszalapozva olvasható, hogy az amerikai áramtermelők már ma bajban vannak a széles körben terjedő háztartási napenergiás megoldások miatt, melyek *ma* kiszorítják a basi által megálmosott amerikai olcsóságú áramot sok helyütt.
a németek nem szaroztak:
– kurva gyorsan (nincs cicó, egyeztetés, országok, baszomnagy üzleti beruházás) megépítették az északi tenger alatti gázcsövet);
– leállnak a nukleáris energiával (nem eldöntöttek végleg elvi kérdéseket, hanem pragmatikusan akceptálták azt a kurva vaskos trendet, hogy minden előnye mellett a problémák a nukleáris energiával kapcsolatban egyre szaporodnak, ami finanszírozásra fordítva egyszerűen csak ennyi: a társadalmilag elfogadtatható atomenergia drasztikusan drágul);
– állammal, energiaszolgáltatókkal és a lakossággal megosztva megfinanszírozták (vö. rezsinövelés) a napenergia – egyebekben piaci alapú – fölfuttatását.
most egész jól állnak, mire ezek a technológiák valódi, piaci alapú rezsicsökkentésre vezetnek, addigra az északi cső behozza az árát, és szépen le is bontható, és tán az atomerőművek elbontását is meg lehet majd finanszírozni.
(ez egy szándékosan grínpíszere vett duma volt, de lassan visszaadja a mainstramet.)
@incze: 1945-ben Neumann Janosek azt josoltak, az atomenergia annyira olcso lesz, hogy nem lesz erdemes villanyorakat felszerelni a haztartasokban.
@incze: nemetorszagban kurvadraga az aram.
@Szindbad: hát lehet mondani, nominál értéken.
másfelől meg pontosan erről beszélünk, a „rezsinövelésről”, melynek során a zállam, meg a zemberek, meg a zenergia szektor együttesen megfinanszírozzák az áttérést a megújítható forrásokra.
„A typical household that uses 3,500 kilowatt hours of power per year pays about 85 euros ($113) a month for electricity. That’s just one euro more than last year. About 45 euros, just over half the monthly total, is composed of taxes and special levies imposed by government. They include the standard value-added tax that applies to all goods and services, plus a special electricity tax, and a levy used to subsidize the buildout of renewable energy capacity under Germany’s feed-in tariff system.” – http://www.dw.de/german-electricity-price-is-half-taxes-and-fees/a-17849142
a cikk szerint a speciális elektromos adók/illetékek most vannak a csúcson és fokozatos szűkülésük (eltűnésük) várható.
mindazonáltal ha eletromosságnál nem az egy az egyben átváltást, hanem vásárlóparitáson számolt árakat nézünk, akkor a német áramszámla korántsem olyan magas, szóval a német polgár nem a vérét adja a fejlődésért (ami aligha lenne elvárható), de áldozni hajandó (nem találtam semmiféle nyomát ellenkzésnek, tiltakozásnak).
megjegyzem, a drelatíve rága áram, a háztartási fogyasztás sávos adóztatása ismert policy is egyúttal (takarékosság), lehet erről sokat beszélni, de nem érdemes.
magyaroszág pillanatnyilag a legolcsóbb országok között van e téren, az összes többi mutatóból is jól ismert társaságban (bulgária, románia), ahová immár tartósan be is vagyunk sorolva. – epp.eurostat.ec.europa.eu/statistics_explained/index.php/electricity_and_natural_gas_price_statistics#Electricity_prices_for_household_consumers
@dvhr: értem a bonmót, de azt hiszem, hogy a nap/szél energiával kapcsolatban ma ezer okból megalapozottabb kijelentéseket lehet tenni, mint amit ’45-ben neumann fülébe súgtak az atomenergiával kapcsolatban. a fentebb linketl buisness insider cikk egyébként a következő évtized közepére teszi, hogy a napenergia lekörözi a nukleárist, a fosszilis részarányának csökkentését eleve eu irányelv írja elő, etc.
static5.businessinsider.com/image/54187bf5eab8ea4a5bf059ee-905-506/screen%20shot%202014-09-16%20at%201.43.07%20pm.jpg
ezekbe a kalkulációkba szerintem nincsenek belevéve az energiatárolással, a nap->elektromosság transzformálással kapcsolatos „áttörés” erősségű fejlemények (mint pl. az év elején publikált rebarbara akku), ilyen irányú kutatásra-feljesztésre ma irtózatos pénzek mennek (pl. a lassan fő ármafogyasztó informatikai szektor részéről, élen a google-lal, de a háztartások ma már megfizethető áramellátási függetlensége is óriási húzóerő). sokkal-sokkal több pénz megy erre, látható és kommunikálható eredményekkel, mint amit a kumulált atomipar képes fejlesztésre költeni a maga sok szempontból komplikáltabb területén.
(ez egy eldöntött csata, tudok ipartörténeti párhuzamokat mondani a számítógépiparból, ahogy a szilícium forradalom megfejelve a buhera dossal lenyomta a komplex hájtek nagygépes szentélyeket, vagy az open source fejlesztések lenyomták a closed source gyártókat. a végeredmény egyik esetben sem „foglyokat nem ejtünk” jellegű győzelem/vereség – noha volt rá igény mindkét fél részéről -, hanem egy folyamatosan változó dinamikájú és összetételű eltolódó szimbiózis.)
@Szindbad: @incze:
http://www.iiec.org/index.php/results-center/profiles-by-program.html?id=308
😉
@incze: „a cikk szerint a speciális elektromos adók/illetékek most vannak a csúcson és fokozatos szűkülésük (eltűnésük) várható.”
Szénné (hehe) dotálják a napelemeket, aminek a következménye egy komoly hálózatfejlesztési igény, illetve a lassan veszteséges alaperőműveiket kénytelenek lesznek dotálni. Tisztán látszik a hosszútávú olcsóság.
A lekapcsolt atomerőműveket meg kénytelenek fosszilissal pótolni, szeretem a zöldek furmányos piciny agyát.
Mindegy, ez engem nem érdekel.
@Szindbad: nekem ez a folyamat nem tűnik ennyire esetlegesnek és ügyefogyottnak, de természetesen nem értek hozzá, és nyilván megvannak a hátrányai és gyerekbetegésgei az energiaellátás „demokratizálásának”.
az árak ma németországban kétségkívül magasak (a háztartási áramár dánia mögött európában második, ha nem vásárlóparitáson számolunk, az ipari sokkal olcsóbb), de úgy tűnik van mögötte társadalmi támogatás, elfogadottak a célok, és nekem hihetőnek tűnik (nem találkoztam ellenkező előrejelzéssel), hogy idővel árban is bejön.
ezek a technológiák bődületes fejlődés előtt állnak, és hatalmas piaci potenciál van abban, hogy egy-egy ház, üzem, kistelepülés önálló áramellátását kkv szektor is meg tudja oldani.
en.wikipedia.org/wiki/Renewable_energy_in_Germany
en.wikipedia.org/wiki/Energy_transition_in_Germany
en.wikipedia.org/wiki/Renewable_energy_commercialization
mindegy, meglátjuk.
„pl. a nagy elektromos hálózatok legveszélyesebb ellenfele a hackertámadás” – inklúzíve atomerőművek
kiváncsi vagyok pl. hogy az atomerőműben letétetik-e valami kívül fekvő árnyékolt kalickában minden belépővel a mobiltelefont (szemüveget, karórát, pesszáriumot, etc.)
http://www.bloomberg.com/news/2014-11-19/hackers-can-steal-data-wirelessly-from-pcs-that-aren-t-even-online.html
@incze: http://www.lgchem.com/global/ess/ess
@incze: „nem tudni ez az energetikai becsípődés mikor kezdődött nála”
csak a napló kedvéért:
„A Slovenské Elektrárne 5739 MW beépített erőművi kapacitással rendelkezik, amellyel a szlovák villamos energia igény mintegy 80%-át biztosítja. A megtermelt mintegy 22,8 TWh villamos energia háromnegyede tiszta energiaforrásokból származik, amelyet két – blokktípusában és együttes kapacitásában az MVM atomerőművével azonos – atomerőműben, továbbá 34 vízerőműben állítanak elő, amelyek közt két jelentős kapacitású, rendszerirányítási szempontból kiemelt fontosságú szivattyús tározós erőmű is található. Mindezen felül a Slovenské Elektrárne tulajdonában van két épülő 470 MW-os atomerőművi blokk is.”
http://www.portfolio.hu/vallalatok/energia/az_mvm_a_mol-lal_kozosen_vasarolna_be_szlovakiaban.206751.html
amellett, hogy atomerőművet építeni van (áthúzva: nincs) pénz, bevásárolni komplett erőművállalatot szintén van (áthúzva: nincsen, de honnan a picsából lesz, tolcsi felkészül).
all in
@incze: Szlovákiai sajtóértesülések szerint az MVM és a Mol mögött az orosz Roszatom állhat, amely ezt a kerülőutat választotta a közép-európai terjeszkedéséhez, miután az olaszok állítólag nem voltak hajlandóak tárgyalni velük.
kitekinto.hu/karpat-medence/2014/11/24/meg_dragabb_lesz_az_atomerm_bvitese/
tagadás (újmagyarul cáfolat) plusz még egy sor zavaros kombináció.
mindenesetre a mohi atomerőmű építésébe most pénteken kellett rendkívüli közgyűlésen plusz 830M EUR-t beletenni, teljes egészében hitelből épül, a két blokk átadási időpontja most 2016 és 2017 (eredetileg 2012 és 2013).
ugyanerről:
Kell-e nekünk szlovák atomerőmű?
http://www.vasarnapihirek.hu/fokusz/kelle_nekunk_szlovak_atomeromu
(de ez még nem tud a +830 M EUR-ról, valamint az ajánlati határidő kitolásáról, amik mai hírek)
—
a basi az egyesített ner-állam, mvm és mol csoport elnökvezéreként fungál, telesen elbűvöli ez a világ, lassan jobban bejön neki mint a foci vagy a magyarok nyektetése.
Amikor én ezt az ámítástechnikának (sic!) nevezett szakmát kezdtem, számítógép alatt többnyire egy jól klimatizált tornateremnyi szekrényt értettek. Bő évtized múlva az asztalom sarkán elférő, saját tulajdonomat képező doboz, nagyságrenddel több számítási- és tárolókapacitással rendelkezett (a hálózati képességekről nem is beszélve. Azt, hogy ma mit értünk alatta, nem ragoznám, mindenki által közismert.
Mo-nak lett egy Paks2-je. Mo történelmének kártékonyságban dobogós figurája hozta ezt a remek, több évtizedes üzletet az ő népének (megküzdött érte, még a homloka is horpadt volt, midőn hazatért Moszkvából). A hír hallatán már akkor eszembe jutott a számítógép. Aztán a minap olvastam erről:
http://www.lockheedmartin.com/us/products/compact-fusion.html
A LM lehet túlzottan optimista, de mégsem egy Széles Gabó valami csodacellával (btw. nekem is lenne cella-elképzelésem pár fazon számára). Meglehet, hogy – több évtized távlatában – Cumis Viktor népének kinéz egy újabb tanulópénz?
@incze: Hírhedt pénztemetőbe dobja be magát az Orbán-kormány
…
Maga az erőmű elvileg négy, egyenként 440 MW teljesítményű, orosz tervezésű és konstrukciójú blokkból áll, ugyanúgy, mint a paksi. Építését 1982-ben kezdték meg, de a beruházást 1991-ben pénzügyi okok miatt leállították, és csak 1995-ben, Csehország és Szlovákia szétválása után folytatták. Az első blokkot 1998-ban, a másodikat 2000-ben indították be. A második két blokk építése 1986-ban kezdődött, 1992-ben viszont leállt, és csak 2008-ban folytatták az építkezést.
…
A mohi atomerőmű bővítése ugyanis menet közben pénzügyi rémálommá vált: immár a negyedik határidő-hosszabbításnál tartanak (eredetileg 2012–2013-ra tervezték a blokkok átadását, most viszont 2017-re jósolják a befejezést), amivel Mohi vált Európa legrégebben húzódó atomerőművi beruházásává, a kezdeti 1,8 milliárd eurós költségterv helyett pedig ma már 4,6 milliárd eurónál tartanak a hivatalos költségbecslések, a szlovák sajtó pedig ötmilliárdos végső számláról ír.
…
Mohiban … 880 megawattnyi elavult, 40 évvel ezelőtti technológiájú termelőkapacitást kapnának a beruházók ötmilliárd euróért, azaz egymilliárd euró beruházása árán mindössze 176 megawattnyi korszerűtlen, jobbára csak olcsó zsinóráram termelésére alkalmas kapacitáshoz jutnának.
…
nol.hu/belfold/tobb-is-veszhet-mohinal-1501239
1.
„Aszódi Attila szerint már fogalmazzák azokat a paksi projekttel kapcsolatos megállapodásokat, amelyek a beruházás részletes feltételeit tartalmazzák.”
wow, jobb későn mint soha
2.
„A kormánybiztos a Reuters jelentése szerint szerdán azt mondta: olyan szövegeket készítünk, amelyek lehetővé teszik, hogy kilépjünk a projektből, ha az Európai Bizottság nem engedélyezi”
eszerint eldőlt, a beruházásból lép ki, nem az unióból, jó hogy van itartassz, meg reuters
3.
„Azt mondta, a magyar állam által felvett orosz beruházási hitel nem minősül tiltott állami támogatásnak, és nem sérti az uniós versenyszabályokat. De ha az EU mégis kifogásokat emel, akkor a brit modellt tekinthetnénk példának: a Hinkely Point-i erőmű bővítésénél az új blokkok a francia beruházó tulajdonába kerülnek, a brit kormány pedig kiemelt (a piaci árak duplájának megfelelő) átvételi árat garantál a beruházás megtérüléséig. Ezt a konstrukciót az Európai Bizottság szeptemberben elfogadta.”
ennyit az olcsó áramról, meg a magyar tulajdonról. eszerint paks a roszatomé lesz, a magyarok pedig fizetik a megtérülési árakat, ami a mai áramár minimum duplája.
nol.hu/gazdasag/orosz-kezbe-kerulhet-paks-1502457
@incze: egyszerűen nem hiszem el.
@labrys: Kár ebbe belemenni, ez nagy lyukra futás lehet. Úgy tűnik, Aszódi nem mondta (nagyon tagadja, hogy mondta volna), hogy az oroszoké lehet Paks. A Népszabadság munkatársai valószínűleg kicsit túlkombináltak.
Mellesleg, az egész ügy zizis. Olyasmi mit anno a Bősz Nagymaris volt. Szakmai ügynek kéne lennie, de politikai ügy lesz, és mindenki illetéktelen odavonul a csatamezőre, olyanok is, akiknek semmi keresnivalójuk ott.
@ipartelep: Maradjunk csak a kivitelezésnél, már ha lesz. Az össz költség 1%-át különösebb kockázat nélkül is le lehet nyúlni a nagy projektek esetében, osztjónapot.
@ipartelep: @labrys: http://www.haon.hu/paksi-eromu-aszodi-nem-kerul-orosz-tulajdonba-paks-2/2713673
itt aszódi kifejti, hogy milyen értelemben tartja párhuzamosnak a brit és magyar beruházást, nem a finanszírozás alapmodelljében (ahol beruházó a tulajdonos, és garantált átvélteli árral fizetik ki)
amit viszont mond, az elképesztően primitív, lényegében azt mondja, hogy megvívjuk a nagy csatát az eu-val, hogy ezen a projekten nincs is állami támogatás. ám ha ezt elbukjuk, akkor azt mondjuk, hogy de ilyen állami támogatást szabad (itt jön be a hinkely point párhuzamként). ez a gondolatmenet oly mértékben dedós, hogy inkább aszondom aszódinak esetleg megint nem sikerült maradéktalanul kifejeznie mi hasonlít mihez és milyen értelemben.
index.hu/tech/2014/12/11/hekkerek_robbanthattak_fel_egy_torok_olajvezeteket_2008-ban/
@incze: Nemcsak atomeromuvek dragulnak menetkozben
http://www.thelocal.de/20140401/berlin-airport-costs-hit-8-billion
en.wikipedia.org/wiki/Superconducting_Super_Collider
en.wikipedia.org/wiki/High-speed_railway_to_Jerusalem#Financial_difficulties
+osszes olimpiak
ez egyszeruen teljesen sztenderd.
@incze: Igen, a Malevvel mindig ezt csinaltuk: tiltott tamogatast adtunk es kimagyaraztuk az EU-nal. Azert hosszu ideig sikeres volt. (A baj egyebkent az volt, hogy a szabalytalanul kapott penzt szetdobtak, ahelyett hogy belole atstrukturaltak volna a ceget, magyaran szimplan benyelte). Primitiv, nem?
@incze: Mar regen is volt ilyen: hekkerek betortek egy korhaz rendszerebe, tobb beteg meghalt. Korhaz, erted?
@dvhr: ja, erről volt szó korábbban. lényegében minél nagyobb és komplexebb egy beruházás, annál biztosabb, hogy mind időben, mind költségben elszalad (a magam területén a „runaway software projects” névvel lehet a legszaftosabb sztorikat kigúglizni, sajnos a magyarországiakról jóval kevesebbet tudni, holott az orrunk előtt futottak és futnak.)
paks2 kapcsán néhány főbb tétel eleve nincsen is benne a számlában:
– a szükséges energiatároló megoldás
– a szükséges hálózatbővítés
– a szerződés szerint húsz év után állítólag visszatérő atomhulladék
– az erőmű leállításának és pacifikálásának költsége (ez paks1 kapcsán hamarost előkerül)
ha már szoftveripar: egyáltalán nem véletlen, hogy nagy monolit rendszereket ma már nem nagyon építenek. ez a fajta építkezés a legprecízebb munka mellett is végtelenül sérülékeny, mindig jöhet egy az előfeltételezett biztonsági értékeknél magasabb árhullám, cunami földrengés, szoftverhiba, és akkor kő kövön nem marad.
az egyik legbiztonságosabb programozási nyelvnek pl. a java számít (nyelvi szinten megvéd egy csomó bajtól, eleve „avarage joe” programozóra tervezték a szintaxist, etc.) cak tessék megnézni, a nyelvben (compiler, virtuális gép, futtató környezetek) hány (bejelentett és még ki nem küszöbölt) hiba van.
de elég valahol egy triviálisnak látszó hiba valahol pl. egyenlőségre vizsgálni egy számítás eredményét:
Itt egy híres példa (nem én találtam ki, tehát pl. 1 + 0.2 =/= 1.2):
public class Dbl {
public static void main(String[] args) {
for (double d = 0.1; d <= 0.5; d += 0.1) System.out.println(d);
System.out.println(„———————-„);
for (double d = 1.1; d <= 1.5; d += 0.1) System.out.println(d);
}
}
Eredmény:
0.1
0.2
0.30000000000000004
0.4
0.5
———————-
1.1
1.2000000000000002
1.3000000000000003
1.4000000000000004
(és ez nem is „java” hiba, hasonlót bármikor produkálok neked excel összeadással.)
egy nagy monolit rendszert a legkisebb előre nem látott jelenség a padlóra vihet, elég néhány náthás spanyol martalóc.
Ura-e a magyar kormány az atomerőmű-beruházással kapcsolatos történéseknek?
230.atlatszo.hu/2014/12/10/ura-e-a-magyar-kormany-az-atomeromu-beruhazassal-kapcsolatos-torteneseknek/
és ez tényleg jó kérdés. legutóbb, mikor gazprom miller ideugrott, a kormány elzárta az ukrajnába menő gázt.
most, hogy maga putyin csippentett ide a szemével telefonon (teremtő képzavar), a kormányzat nem csatlakozott a déli áramlattal hoppon maradt eu államok kezdeményezéséhez, viszont hanyatt-homlok aláírt három paksi szerződést kapcsán (pedig magyar szemszögből ezügyben kapkodni semmi ok).
én aszódit tisztelem, de a kérdések zömét láthatólag egyszerűen nem is érti:
„Aszódi Attila, paksi bővítésért felelős kormánybiztos mindenesetre végzett egy saját szavai szerint „primitív” számítást, ami „nem egy rocket science”, és nem is egy hivatalos kormányzati dokumentum, hatásvizsgálat.”
ez bizonnyal vicc.
egy többezer milliárdos beruházás kapcsán. ő végez „primtív” számításokat? nincsen ez készen, grafikákkal a segge alá tolva, mi az ábra, a kurva gondos előkészítés eredményeként?
stadler juhász annak idején egy kockás füzetben vezette a bevételt meg a kiadást. rendes alföldi seftes lévén, tisztességgel bekönyvelte a sixtusi mennyezetfreskót is. (még stadiont is épített.) szóval jó magyar nóhau van, hogy kell az ilyet intézni.
Az olcsó áram teóriája az Orbán-Putyin kézfogó magyarázatául is felhangzott, de arról 2014-ben egyetlen potentát sem beszélt, hogy mindez érinti-e a lakossági áramárat. Azt a szálat decemberben Aszódi Attila befésülte az addigi felépítménybe, hogy levezette: Paks 2 60 éves életciklusára vetítve kijön a 17 Ft/kWh termelői ár.
2057
Azzal, amit a kormánybiztos állít, az a legfőbb gond, hogy abban szó sem esik arról, hogy a 17 forintos árat a most élő felnőtt lakosság zöme egyszerűen nem fogja már megélni. Ha jóhiszeműen feltételezzük is, hogy e gigaberuházás lesz az, ami Magyarországon tényleg időre, csúszás és túlköltekezés nélkül befejeződik, és így az első reaktor valóban termelni kezd 2026-ban, azt tudni kell, hogy az nem 17, hanem inkább Kaderják Péterék által a Corvinuson kiszámolt 53 Ft/kwh körüli áron lesz csak képes megtenni. És ez az ár csak csigaléptekkel halad majd lefelé mindaddig, míg az orosz hitel le nem ketyeg. Ami ideális esetben 2057-re teljesül.
Kinek vonzó az a perspektíva, hogy 42 év múlva lehet, hogy tényleg jó lesz nekünk?
hvg.hu/gazdasag/20150103_Jegyezze_meg_2057tol_lesz_jo_nekunk
@incze: „mint amit ’45-ben neumann fülébe súgtak az atomenergiával kapcsolatban.”
Sugtak. Na ne. O (is) mondta es o pontosan tudta, mi mit jelent. (Volt egy hires eset, amikor egy kongresszusi kepviselo keresere kiszamolta, mekkora energia van egy viharfelhoben. Persze masodpercek alatt.)
@incze: „Azt a szálat decemberben Aszódi Attila befésülte az addigi felépítménybe, hogy levezette: Paks 2 60 éves életciklusára vetítve kijön a 17 Ft/kWh termelői ár.”
A Nepszabadsag cikkiroja (es mint korabban ramutattam) mindenki mas kovetkezetesen ugy szamol, mintha a visszafizetes ideje alatt kellene kitermelni a kolcsont, tovabba a NSZ atomeromu eseten kamatos kamatot szamol, szeleromuvek eseten kamatmentes kolcsont szamol. Ebbol a szempontbol nekem Aszodi szimpatikusabb.
@dvhr: nem vitatják a 60 év egészére kiadódó 17 forintos átlagárat, arról van szó, hogy annak igen csekély a közgazdasági relevanciája. téged ilyenkor nem az átlag érdekel, hanem az, hogy *finanszírozható*-e a beruházás. az áram árának a kölcsön lejártáig kell kitermelnie a kölcsönt, különben további hiteleket kell fölvenni, ami nincsen ingyen, hozzáadódik a költségekhez, amiről nem beszél senki, és amit épp hogy elrejt a látszólag kedvező átlagár.
amit itten reklamálnak, kurva egyszerű: mutassák be a *finanszírozási* modellt, mikor, milyen forrásból, mennyit kell rákölteni.
az aszódi-féle átlagár (most tekintsünk el attól, hány apróbb-nagyobb csavar van benne, ami miatt ez nem az átlagár, hanem az a minimumérték, aminél az átlagár elvileg sem lehet kisebb, sőt minden bizonnyal sokkal nagyobb) még viccnek is kevés, nagyjából a kommunizmussal kapcsolatos viccre emlékeztet (azt már tudjuk, hogy mi lesz, de addig mi lesz? – ld. az előző cikket, az első 40 évvel, 2057-től jó lesz nekünk).
@incze:
Csak…virítjuk a 16 forintot,
és már ki is fűtöttük a kócerájt uszodástul.
Jól hangzik.
de miért pont 16 forint ?
…öt éve még 300 forinttal kampányoltak.
Ennyire szarabbul élünk ?
@incze: „pl. a nagy elektromos hálózatok legveszélyesebb ellenfele a hackertámadás (valami vírustámadás-félét irán ellen az usa – fölöttébb meggondolatlanul – már alkalmazott is)”
—
The report, issued by Germany’s Federal Office for Information Security (or BSI), indicates the attackers gained access to the steel mill through the plant’s business network, then successively worked their way into production networks to access systems controlling plant equipment.
…
The report doesn’t name the plant or indicate when the breach first occurred or how long the hackers were in the network before the destruction occurred. It’s also unclear if the attackers intended to cause the physical destruction or if this was simply collateral damage. The incident underscores, however, what experts have been warning about in the wake of Stuxnet: although that nation-state digital weapon had been expertly designed to avoid collateral damage, not all intrusions into critical infrastructure are likely to be as careful or as well-designed as Stuxnet, so damage may occur even when the hackers never intend it.
…
“Failures accumulated in individual control components or entire systems,” the report notes. As a result, the plant was “unable to shut down a blast furnace in a regulated manner” which resulted in “massive damage to the system.”
http://www.wired.com/2015/01/german-steel-mill-hack-destruction/
energiaklub.hu/hir/paks-ii-nelkul-a-vilag
összefoglaló, ismert innen is máshonnan is, de szép kerek.
@incze: …de mindannyian tudjuk, hogy Paks II. akarásának semmi köze sem az energiabiztonsághoz, sem a fenntartható fejlődéshez, sem a politikai függetlenséghez, sem az ésszerű gazdaságpolitikához és így tovább, és így tovább.
Fölösleges szakmai érvekkel próbálkozni egy nyilvánvalóan belpolitikai irányultságú demagóg propagandaprojekttel szemben, amelynek valódi célja – a manipuláción túl – a személyes haszonszerzés álcázása (maszkirovka).
Cipőt a cipőbo… /áthúzva/ demagógia ellen csakis demagógiával! Vivát IDP! 🙂
@labrys: a maga módján az ellenvízió is demagógia, azaz olyan tényválogatás és -értelmezés, mely ugyan számszerűségen és raconalitáson alapul, de relevánsnak, néha alapvetőnek tűnő tényeket és azok kihatását elhallgat.
pl. én is preferálom mindenütt a kisebb egységekből kompononált architektúrákat átlátható felelősségi, működési, együttműködási és döntési mechanizmusokkal. ám a mai magyar energiaágazat kurvára nem olyan, óriási lobbiereje is van, és kitűnően, aránytalanul kitűnően meg is él belőle.
bónuszként az egész ország minden nagyobb alrendszere hasonló uralmi klánok fennhatósága alatt áll, ez tehát a magyar televényben egy igazi őshonos képződmény.
az általuk kiszámolt költség-tagból tehát hiányzik egy irgalmatlanul nagy költségtényező, ami a struktúrális átalakulással (mind az infrastruktúra, mind az ágazati irányítási és érdekstruktúra), és egy jelentékeny időtényező, ami a társadalmi tanulással és érdekharccal kapcsolatos.
érzésem szerint „igazuk van” ugyan, de ez is, mint sok minden más, beszivárogni fog drágán akkor, amikor másutt már elterjedt és olcsó. (ez a ritmuskésés az egész magyar európaiság alapképlete, ráadásul aki a „készet” veszi át, sosem adaptálódik igazán, kimarad egy sor készségből, amit a fejlődés keserveivel mások elsajátítanak.)
@incze: sajnos, minden részletben igazad van, kénytelen vagyok egyetérteni.
@incze: Nem errol beszeltem. Ez orulet, tenyleg keptelen vagy felfogni a szavaimat?
@dvhr: elég sokszor megkapom, hogy fafejű vagyok, szóval lehet benne valami.
német energiapolitikus az energiewendéről, a drága német áramról, a társadalmi szemléletről, paksról, a múlt és a jövő energiarendszereiről, etc. (mondom, politikus.)
hvg.hu/gazdasag/20150125_Onok_tovabbra_is_a_multat_tartjak_a_jovo
http://www.vox.com/2015/2/5/7977869/wind-solar-costs-falling
@incze: Valami olyasmi.
Diakkent abszolut elsorangu voltal. Intelligens,
pontos, me’lyen gondolkozo, gyors. Ebbol mara csak a gyorsasag maradt.
Kliseket hajigalsz, feluletes vagy, hinni kezdtel abban,
hogy 30 masodpercnyi guglizassal barmirol tudsz annyit,
mint barmelyik szakerto, aki 5 evig tanulta a teruletet.
Nincs ennek semmi ertelme. Nem akarsz inkabb hazajonni?
Mivel a 2011-es nemzeti energiastratégiában feltüntetett fogyasztási előrejelzéseket a tények nagyon nem igazolják, a kormány most 10-20 százalékkal csökkenti a jövőre vonatkozó elképzeléseit, automatikusan felvetve ezzel a kérdést: akkor ugyan mi értelme lenne a paksi bővítésnek.
nol.hu/gazdasag/nemzeti-energiastragedia-1523677
többször volt már szó arról, hogy az energiaszükségletek várható alakulását az energiaszektorral böcsültetni: kecskére a káposztát. (valószínűleg e mostani lefelé módosítás sincsen köszünő viszonyban sem a várható tényleges alakulással, minthogy, ha jól értem, a cikk szerint lényegében csak a bázist vágták vissza, és a csökkentett alapról vetítik újra a várható marha nagy energia éhséget.)
@incze:
„Tavaly a korábbi évekhez hasonlóan tovább csökkent az ország energiafogyasztása – derül ki a KSH friss adatsorából. 2014-ben az összes energiahordozóból 956 petajoule-nyi fogyott Magyarországon. Ez körülbelül félszázalékos mínusz.
…
A kabinet, talán érezvén, hogy 2011-es jóslatai ma már a legjóindulatúbb megközelítéssel is csak hasraütésszerűnek minősíthetők, nemrég lefelé módosított: az „ölbe tett kéz” és a „közös erőfeszítés” növekedési görbéjét kissé lejjebb húzta, ellenben a fogyasztáscsökkenést előrevetítő (ám a tényadatoknál még mindig jóval magasabb) „zöld forgatókönyvet” egyszerűen törölte. De már az idei frissítés is hibádzik: a 2012-es tényeken alapuló 2014-es számok mintegy öt százalékkal haladják meg a tavalyi szintet.
…
Az Orbán-kormány – kivétel nélkül mindig felfelé tévedő – jósainak hibái viszont már ilyen rövid távon is elérik az atombővítés nagyságrendjét.”
nol.hu/gazdasag/tovabb-esett-a-gazfogyasztas-1526739
nol.hu/belfold/dragan-temetjuk-majd-paksot-1526883
… a Dániában már működő tengeri szélenergia-termelő platformok áramtermelése jelenleg már olcsóbb, mint az Egyesült Királyságban majdan felépíteni szándékozott (de most éppen Ausztria által az EU-nál feljelentett, és ideális esetben is csak 2023-ra megépülő) atomerőművé. Mint ismeretes, a Hinkley Point C nukleáris erőmű működésének első 35 évében a brit állam garantáltan átvenné az ott megtermelt áramot 92,5 font/MWh egységáron.
A Dán Energiaügynökség legfrissebb közleménye szerint a Vattenfall egy 400 MW kapacitású szélerőműparkot építhet az Északi-tengeren. A Horns Rev 3-ról származó áramért Dánia garantáltan 103 euró/MWh árat fizet – 10 évig. Ami azt jelenti, hogy miközben a Vattenfall lényegesen korábban képes lesz üzembe állítani az új erőművét, a dán hálózatba mintegy negyedével alacsonyabb áron kerül be az így termelt áram – aminek gazdasági és szociális hatásait talán nem kell különösebben ecsetelgetni. Ráadásul a tengeri szélerőmű ezen az áron egy évtized alatt kitermeli a beruházási kölségeit, és azt követően lényegében ingyen fog termelni.
hvg.hu/gazdasag/20150414_Kegyelemdofes_Orban_paksi_almanak
Pár éven belül már nálunk is olcsóbb lehet naperőművet építeni, mint atomerőművet. És az egészben az a legjobb, hogy ehhez állami támogatásra sem lesz szükség.
gurulohordo.blog.hu/2015/04/02/a_napelemek_forradalma
(mindazonáltal a nerállam a lakossági napelem beruházásokat – ami mindenütt a fő gazdasági húzóerőt jelenti – lényegében blokkolja)
@incze: Majd rádobnak + csilló áfát, mert a napelem működése káros az ősturulpolgári stadiongyep fejlődésére. Stumpf fog erről értekezni, pl a jobbklikken.