A román és az izraeli nemzetállamról (megjegyzésposzt)
Eredeti szerző: jotunder
E sorok írója a vakszerencsének köszönheti, hogy most nem egy géppuskafészkekkel diszkréten díszített ingatlanban lakik a parókás feleségével és kilenc gyerekével közel Nabluszhoz, mely kilenc gyereket már rég megtanította volna arra, hogy Júdeát és Szamáriát .sten (ilyeneket is mondana, hogy .sten) a mi gondosan kiválasztott népünknek adta, mi meg nem adjuk oda mindenféle gyüttmenteknek. E sorok írója ismer olyan nagyon kedves és félelmetesen okos embert, aki esetleg géppuskafészkekkel diszkréten díszített ingatlanban lakik, talán nem olyan messze Nablusztól, ha találkozik vele kerüli a gyüttment-tematikát.
A gyüttmentek azok bozgorok. Tevés bozgorok. Ez nem pontosan igaz, mert lekoszlott tevéik a Negev-béli félnomád beduinoknak vannak, akik vélhetően meg sem haragudnak azért, ha gyüttmenteknek nevezik őket, azok a gyüttmentek palesztinok, akik bizony úgy gondolják, hogy az őseik már jóval azelőtt a Jordán környékén éltek, hogy a mandiner-neokohn-migrációkutató (ez így gondolom egymillió nettó) Veszprémi Bernát Lacika neonyilasból zsidóvá képezte ki magát atyai tanácsra. Nekem, a kilenc gyerekkel és a gondosan lerondított ruházatú, harisnyás-tornacipős parókás feleséggel erről az lenne a véleményem, hogy ez aljas történelemhamisítás, ami mögött minimum a Hamasz meg a nemzetközi baloldal áll, esetleg a Yitzhak Soros. Hú, nagyon utálnám a Sorost. Elég érdekes élet lenne, de pl. reggelire háromféle pácolt halat lehetne enni, ami azért mégiscsak valami.
Orbán kedvenc agresszív izraeli hülyéje, Yoram Hazony, akiről azt kell tudni, hogy kutatóintézetében a reggeli kávéjánál még a kiskanál becsapódási szögének is határértéken belül kellett lennie különben ordibált, szóval nevezett Yoram Hazony, aki a Karmelitákba jár flódnizni, egységes nacionalista-konzervatív izraeli nemzetállamban gondolkozik, ahol a palesztinek mégcsak nem is bozgorok. A progresszívebb hazonyoknál érik csak el a bozgorszintet. Hazony nacionalista-konzervatív gondolataitól pedig itt meg nem nevezendő orbánista tanácsadónők nedvesednek, a hímivarú tanácsadók pedig lojalitástól elcsöppenő publicisztikákban csökkentik a szexuális feszültséget. Amúgy este már zsidóznak a Michelin csillagok alatt, ahol a négy ökör lassan ballagott.
Az történt, hogy egy hazonyista-trumpista majomparádé csapat az Alianța pentru Unirea Românilor bekerült a román parlamentbe és rögvest böködni is kezdték a román alkotmány első paragrafusát, miszerint a drága haza egységes és oszthatatlan, România este stat naţional, kurvára bazmeg, és unitar şi indivizibil. Autonómiát a seggetekbe! Pont az Úz-völgyében kellene osztani? Nem, nem soha! Az már a multikulti lenne, nyílt társadalom, Georghe Sorosanu!
Ők amúgy nem magyarellenesek. Ezt onnan lehet tudni, hogy megkérdezték őket, hogy magyarellenesek-e. És rögtön olyan arcot vágtak, mint Deutsch Tamás, amikor thaiföldi felnőttszínésznők tomporáról felsejlő hófehér porcsíkokról kérdezgetik. Hogy lennénk mi magyarellenesek?- mondta Domnul Simion, szinte még sírásra is görbült az a demokratikus szája. Legközelebb már azt mondják, hogy a koronavírus veszélyes (aki igazán trumpista az tudja, hogy a koronavírust a venezuelai kommunisták találták ki Joe Biden unokahúgának drogpartiján, ahol tizenegy éves kislányokat szolgáltak fel panírozva).
Nem magyarellenes párt az AUR. A Novák Katika sem küldené be a nőket a konyhába petrezselyemért, hiszen megmondta, hogy amikor azt nyilatkozta, hogy a nők menjenek be a konyhába petrezselyemért, akkor azt csak kiforgatták, hiszen valójában azt gondolta, hogy a nők menjenek be a konyhába petrezselyemért, de rögtön essenek is teherbe és szüljenek egészséges revizionista magyar rozmárt. Egyébként a Yoram Hazony sem arabellenes, ő nem mondta, hogy az arabok ilyenek vagy olyanok, mondjuk mondta, de ne tessék belekötni mindenbe.
Az van, hogy nem látszik az a hatalmas különbség a csíkszeredai magyar és a nabluszi palesztin között, a román sovinizmus és a hazonyi-netanyahui sovinizmus között. A magyar sovinizmus persze nem létezik, hiszen a Kárpát-medence azé, aki teleszüli rozmárral, ezt már tisztáztuk (az megvan, hogy már a Márai is liberálbolsevik? valószínűleg nem akart valamit teleszülni, mindenesetre a neoorbánista kommentárban, majd a mégneoorbánistább mandinerkében a fasiszta pöcs Grób Laci bácsi Máriabesnyőről baszta le az ideológiai pulpitusról szegényt, kell a hely egy zacskónyi Nyirő Józsinak).
Konzekvensebben kellene sovén-nacionalista faszkalapnak lenni elvtársak. Ha Hazony jó arc, az AUR-vezér Claudiu Târziu és klónja George Simion is az. Sőt, mivel hányják a keresztet, mint Németh Szilárd a hatnapos pacalt, még eggyel jobb arcok is. Csókollak benneteket drágáim.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16517916-6ae3741f10828' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16517916&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16517916-6ae3741f10828&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16517916-6ae3741f10828' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
@Patreides: voltam egyszer egy teljesen üres fürdőhelyen a sivatag kellős közepén, ami aránylag közel volt egy „textilgyárhoz”, ahol szerintem a zsabós kiskosztüm helyett valahogy mindig atombombát raktak össze. szóval, az irániak éppen arról beszéltek, hogy megküldenék egy rakétával (tudjuk, hogy nem merik, akkor kicsinálják őket). és erről dumiztunk a meleg vízben, hogy milyen vicces. bizonyos értelemben talán nem is volt olyan vicces. izrael helyzete elég félelmetes, de ideológiailag az izraeli nacionalizmus és a román nacionalizmus között nincs súlyos differencia, az előző sokkal durvább (elég lojális vagyok izraelhez). egy izraeli nacionalista viszonya egy random palesztinhez és egy román nacionalista viszonya egy random magyarhoz azért eléggé analóg.
@jaegtoer: Tudod kire gondoltam. Mindenesetre jól megetették itt ezt a derék trollt, teljesen ideszokott. És húzza magához a színvonalat. Ezért tűnik úgy, hogy csapatban támadnak. Engem nem szórakoztat.
@: írsz értelmes dolgokat is, de már megbocsáss, te mindenhez értesz? Mert számomra elég zavaró, amikor láthatóan felületes tudás alapján bocsátkozol mindenféle eszmefuttatásba a nyelvrokonságról, feudalizmusról meg a magyar-zsidó matematikai iskoláról.
Mert ha mondjuk én nem értek a nyelvészethez, akkor nem fogok 1-2 kiragadott információ alapján magabiztos véleményt formálni a magyar nyelvrokonságról. Azt ajánlanám, hogy te se tegyed.
@jotunder: na de nem lehet, hogy a teljesen különböző helyzet miatt az egyik álláspont (az izraeli) alapvetően megalapozott, a másik meg nem, és ez alapján különbséget lehet tenni a kettő között, az egyiket el lehet fogadni, míg a másikat el kell ítélni?
Nyilván megérteném a román nacionalistákat is, ha háborúban állnának Magyarországgal és/vagy a magyarok többsége el szeretné tüntetni Romániát a föld színéről.
@Bayaz: hogyan lehet megalapozott módon faji felsőbbrendűséget hirdetni, főleg a népemből származó yoram hazony nevű fasiszta pöcsnek. az én népemet másodrendűnek kezelték évszázadokig és akkor most mi kezelünk egy másik embert másodrendűnek? mi elvettük a palesztinek földjét, ez történt. egy része indokolható a történetnek egy rész nehezebben. jóvátenni nem nagyon lehet. de ez a primitív etnikai nacionalizmus állati ciki, akár mi zsidók csináljuk, akár mi magyarok, akár román testvéreink.
@Amichay:”… az emberek nem tudnak azonosulni a Föld minden lakójával,”
Nem is kell, csak el kell fogadni, hogy rajtunk kívül másoknak is joga van élni a FÖLD bármely részén. Mert a FÖLDet nem egy fajnak, rassznak, fidesznek, nernek, hanem az emberiségnek teemtette a természet. Mellesleg a fehér fajra jellemző gén éghajlati okok miatt alakult ki, a hideg éghajlaton, vagy is a barna bőrüek előbb eltejedtek. No és ettől most mi változik? A te fejedben semmi. Ha meg hányingered van egy blognak egy adott posztjától, kapj be egy deadelon nevű gyógyszert, ha az sem hsznál, ne járj blogokba, és ne olvasd csak a gránit szilárdságú alaptörvényt. Attól biztosan nem leszel rosszul.
@:
„a fidesz decentralizálna azzal, hogy majd akkor a szolnok capus egyetemi kórházában is lesz valami kutatás fejlesztés. és majd fejlesztneek gyógyászati segédeszközöket a főorvos úr cégében a nőverekkel. ez a decentralizálás és magánosítás. az ellenzék elképzelése centalizálás és önfeladás. ne sok kis központ legyen, hanem egy vagy néhány nagy és az külföldön. „
Ja. És minden faluban legyen kohó. Népi kohó. Akkor minden faluban lesz acél, igy valósul meg acélosan a jövő.
Volt már ilyen, a Fidesz sokat tanult a kinai kommunista párttól (is).
@DarthVader: A Kádárék művelődési házakat építettek a falvakban. Mondjuk azt nem tudom, hogy ehhez előtte lerombolták-e Budapest színházait és egyetemeit.
Mert lehet, hogy ez elkerülhetetlen ilyenkor.
@Patreides: @ámbátor: Kösz a javítást, valószínűleg igazatok van 🙂
Rudolf Steinernek van egy gondolata valahol, hogy a tanár valójában soha nem tudhatja, hogy mikor melyik mondata vagy gesztusa lesz valamelyik diákja számára életen át meghatározó hatású. Magyartanárom félig odavetett megjegyzése volt a dadaizmus/szabadversek alkalmával, hogy lám, Arany János meg valósággal lekottázta a verseit — és ez nekem nagyon-nagyon imponált. Erre vezetem vissza, hogy mániákus írásjel-túlhasználó vagyok.
@kemény keleti kommentelő:
Azokba a művelődési házakba lejártak a nagy ” kő” színházak színászei előadásokat tartani. Azt nem tudom mekkora sikerrel, de nem decentralizáció történt.
@Patreides: „Karácsony egy tétova, tágra nyílt szemű, gátlásos, szégyellős, nagyra nőtt, jóóllakott napközis gyerek, az SzDSz-ben szépen elfért volna a hátsó sorban meghúzódva. A határozott, vezető, a tömeget a karizmájával megszólító, fellelkesítő politikushoz annyi köze van, mint Gobbi Hildának a Plaboy címlaphoz.”
Ezek szerint, még most is ott járunk, hogy biztos’ annak van igaza, aki a leghangosabban ordít?
@Hottentottenstottertrottelmutterattentäterlattengi: kinemszarjale, odaírtad azt is, hogy az igazság fontosabb, mint a hülyék lelki békéje, na az 1000+
@: ne az kutassa, aki ebben vagy abban az elméletben hisz, hanem aki a tudományos módszerben (és használja is)
@Podvinecz Marsall: „az igazság fontosabb, mint a hülyék lelki békéje”
Marsall, én ezt nem értem. Következöképpen tudom lefordítani:
Ha adott egy troll vagy hülye (továbbiakban tvh), melynek petákszáma egy p > n (n > 1) természetes szám, akkor annak etetése nem hiba, hanem kötelesség.
Erröl meg láthatóan megoszlik az „etabliertak” véleménye is.
Ha a tvh a „troll” vagy a „mindenki hülye, csak én vagyok helikopter” osztályba tartozik, akkor a földbe döngölés jelenti számára a legnagyobb kielégülést. Ergo marad. Szuper.
A hülyék lelki békéjét nem tartom védendö értéknek, a sajátomat sem. De aki azt gondolja, hogy a fent említett karakterek lelki békéjét bármi is fenyegeti, az feltehetöleg nem elég hülye, és magából indul ki.
Kérdéseim:
– Mekkora az n?
– Vannak-e az alacsony petákszámon tul egyéb kritériumok is, melyeknek „nemetetéshez” kellene vezetniük? (Mellesleg többnyire egypetákosnak is jut egy tál meleg étel…)
– Az „igazság”* minden áron való felmutatását igazolja-e egy releváns méretü csoport létezése az olvasótáboron belül, mely bizonytalan az igazságban, de meggyözhetö? Ha igen, nem lehetne azt valahogy a trollfolyamon kívül megtenni?
(* Tisztában vagyok vele, hogy nem valami abszolut, végsö igazságról beszélünk. Nem a non-mainstream gondolatokat „akarom” kizárni, csak a „nemetetés” a tét.)
@frissen regisztrált troll:
a politika az igazságosság, igazság, népszerűség, érdek, valóság egyéb elemei közötti egyensúlyozás.
önmagában az hogy kinek van igaza, nem mindig fontos. van hogy csak az fontos, van hogy egyáltalán nem.
@közösperonos átszállás: „lebuktál”
és könnyebb vagyok mit egy kacsa 🙂
@frissen regisztrált troll: levezetéseddel sok igazságod van. Bevallom, én amikor 1000uppoztam, eszembe se jutott a trollság, általános maximaként, a mindenféle mániákkal vagy félinformációkkal bekattant valódi hülyékre értelmezve laudáltam.
A trollnak én kb addig szoktam válaszolni, míg rá nem jövök trollságára (vagy tévesen beteszem oda), kivéve az ilyen kivételes trollokat, mint te.
@frissen regisztrált troll: Azért arra figyelj, hogy csak azért tudsz egyáltalán bármin itt agyalgatni, mert trollunk, vagy trollcsapatunk most épp nem fossa tele a felületet.
Gondolom, Jótündér nyomott gombot. De lehet, hogy csak sorbanállnak halért, vagy karácsonyi szünetet kaptak a minisztériumi dolgozók.
Mindenesetre moderálás nélkül olvashatatlanok a felületek. Megszűnik a beszélgetés, és mindenki csak az idegrohamait tudja szavakba önteni. Akkor meg maradnak az elit és a celebek, hogy elmondják ők, amit gondolnak a világról, a címlapokon, szépen fényképezve. Nekünk meg marad a döntés, hogy elolvassuk, vagy sem. Ennyi marad a közéletből. Mint egy lakatlan szigeten a hajótöröttnek.
@Nolwell: Teljesen igazad van, csak nem erröl szólt a thread. Innen indult Hottentotten…:
„Úgy vettem észre, az itteni törzsközönség hajlamos nagyon harapósan védelmezni legalább a tények igazságtartalmát, még ha ez a T. Kommentárs többszöri földbe döngölésével is jár együtt.”
Tehát bizonyos állítások valósághoz való viszonyát neveztük erösen leegyszerüsítve „igazságnak”. Egyszerü dolgok: mondta/nem mondta, ott volt/nem volt ott, megharapta/öt harapták meg.
@frissen regisztrált troll:
„Ha adott egy troll vagy hülye”
Itt hol van a vessző?
@kemény keleti kommentelő: „Azért arra figyelj,”
Az „annak etetése nem hiba, hanem kötelesség” nem az én álláspontom, hanem ahogy én értelmeztem egy másik megfogalmazást, amit vitatni akartam. Fene védelmezi a tegnapi terjengést. Repetitive stress syndrome-om van a középsö ujjamban. 🙂
@BiG74 Bodri: Sehol. Viszont p>=n lett volna helyes, a 2-t nem akartam kizárni.
@vizitor:
a tudomány formális axiomatikus elméleteken alapul. van néhány alapállítás, amelyben szerepel néhány alapfogalom, amelyekről azt gondoljuk, hogy az azonosan igaz. ez az axiómarendszer. és a formális logika módszerével képesek vagyunk az állításainkat igazolni. és ebből lesz egy tudományos elmélet. amit összevetünk a valósággal. a valódi tényekkel. és ha egyetlen tény sem cáfolja, akkor azt gondoljuk, hogy az elméletünk helytálló. ez ugyebár a tudományos módszer.
na most a magyar tudományos akadémia által preferált finnugor elméletnek, nevezetesen annak, hogy a magyar nyelv finnugor eredetű (tehát nem egyszerűen azt mondják, hogy a magyar rokona a finnek, mert az ugyanis nyilvánvaló, hanem azt is, hogy nem rokona a töröknek, meg a görögnek, meg az angolszásznak és többinek), na ennek az elméletnek formális axiomatikus megalapozása nincsen. nem egy tudományos elmélet. akkor sem, hogy ha ezt a magyar tudományos akadémia mondja és a világ nyelvészeti intézetei ezt mind elfogadják.
hanem a finnugrista úgy kezdi az előadását, hogy kérem szépen a magyarban és a finnben a magánhangzó készlet nagyon hasonló. van a, i, o, u. ahogyan a legtöbb nyelvben. és ezen kívül van ö és a finn y egy ü szerű hang. ezen túl van ugyan külön a és ä, ami a magyarban írásban nincs megkülönöztetve, de az nem számít. az ilyen mértékű hasonlóság nem lehet véletlen. hjó, akkor ez valamiféle rokonság. persze. de nem, ők azt mondják, hogy nem, itt a „bizonyíték”, hogy ez az eredet.
és a finnugrista nem mondja azt (kb. 100 magyarból ha 1 tudja), hogy a finn és a magyar mássalhangzó készlet köszönőviszonyban nincs egymással. az ősi finn nyelvben nincs „bé”, „cé”, „ef” (finnország az ugye soumi), szókezdő gé (vagy ng), néma a há, nincs „es” és zé (ez a tseta hang) és a többes mássalhanzókról nem beszélve. és azt mondják, hogy kérem szépen ezek a magyarhoz később hozzáadódtak. na jó, de akkor így azért kérdőjeles az elmélet már ezen a ponton is, nem?
szó nincs bármiféle tudományos módszer alkalmazásáról. valójában előfeltétezik a magyar-finn rokonságot (amit megtehetnek akkor ha előfeltételezik minden nyelv egymással való valamilyen fokú hasonlóságát) és utána keresik a közös tulajdonságot. és ebből adódik a magyar finn rokonság. na de ugyanúgy meg lehet ezt tenni a törökkel, a sumerrel, vagy az angolszásszal, vagy akármelyik nyelvvel. és abból is lesz egy elmélet. ami kb. annyira tudományos, mint a finnugrizmus. semennyire. ugyanis egész egyszerűen előfeltételezik azt, amit bizonyítani akarnak. magyarul hülyék kivéve azt az esetet, hogy ha elismerik, hogy ez valójában a hitre alapozott bölcselet.
ugyanis a franc se tudja, hogy 5 ezer évvel ezelőtt hogy beszéltek az ural környékén, ha beszéltek egyáltalán, egyféleképpen beszéltek két egymástól távol levő faluban? fingunk nincs. egyáltalán árpád vezér nyelvét keressük? és ha azt, akkor árpád vezér kitől, mitől beszélt úgy ahogy. a felmenői évezredekkel ezelőtt sem feltétlen éltek egy helyen. a honfoglalók mikor verődtek össze. az is lehet, hogy csak vereckénél összeállt egy multietnikumú banda. ki tudja. nem tudjuk ezt sem. és, hogy a kárpát-medencei köznép milyen nyelven beszélt. ez mennyiben volt azonos árpád nyelvezetével, ezekről nagyon nagyon keveset tudunk. eleve a kérdésfeltevés (mi a magyar nyelv eredete) kibaszottul nehezen megválaszolható. magyar nyelvemlék sincs olyan nagyon sok. azt látjuk, hogy a magyar nagyon nem változott. a legkorább finn írás 15. századi. a hanti-manysi népek 1930 előtt egyáltalán nem írtak, addig ábécéjük se volt. de számolás hasonló. tehát valamiféle rokonság előfeltételezhető. annál több azonban nem.
azt állítani, hogy ez az eredet úgy, hogy a magyarnak más nyelvekkel való rokonság nem képzelhető el (mert merje valaki azt mondani, hogy a magyar nyelvnek rokona a török, hogy lenne már az, hogyne lenne már rokona, a nyelvészeti axióma, hogy mind rokona, és ilyen olyan módszerekkel, leszámlálásokkal rokonsági fokot lehetne megállapítani). helyette az van, hogy ez így van és kész. mert ezt a magyar tudományos akadémia mondja. és a politika, az államalkotó nép, a magyarok meg csak ne szóljanak bele.
és erre a politikai válasz az, hogy az akadémikus bölcselet nem magyar. annak a hívei nem magyar érzelműek, nem keresztények (nem is zsidók) és többségi magyar ellenesek.
@frissen regisztrált troll: kicsit leakadtam: hogy definiálod a p-t, ha természetes számnak kell lennie?
jaj
@misimisi: „Ezek szerint, még most is ott járunk, hogy biztos’ annak van igaza, aki a leghangosabban ordít?”
Nem. Annak van kétharmada. 🙂
(’94-ben még nem így volt.)
@cvsvrs:
zstukacs, debrecen.
@vizitor:
a finnugrista bevezető példa az, hogy van a magyar ég szavunk. és van az a finn szó, hogy sää. azt jelenti időjárás. a finnugor őshazában még azt mondták: säge. csak aztán a finnek ültek a tűz körül és elhagyták a szó végét. sää. a magyarok mentek mendegéltek. és ők a szó elejét hagyták át. és abból, hogy äge lett az, hogy ég. és közben a jelentés megváltozott. több ezer év folyamán nem képzelhető el? de. lehet egy ilyen hangtani és jelentésbeli változás. igen. csak kurvára nem biztos. ebben hinni kell.
túl azon, hogy a finnugor őshazának semmiféle ókori írásos emléke nincs, semmilyen tárgyi emléke nincs. régészeti leletek, hogy ez itten egy finnugor falu. és innen indulhattak vándorútra. mert ilyesmi formavilágú övcsatból találtunk még. és ez a finnugor vándorlás tárgyiasult nyoma. ilyen nincs. fingunk nincs, hogy a honfoglalóknak hol volt az őshazája, ahonnan eredeztették magukat. volt egy egyáltalán? a krónikák egyöntetűen azt írják, hogy keletről jött lovas nomádok. tehát az eurázsiai steppéről vagy annak környékéről érkeztek. finnugror őshazára utalásról ókori feljegyzés nincs, csak újkori feltételezés. tárgyi elmék sincs. és élettani nyomok cáfolják, hogy lett volna egy több ezeréves finnugor-magyar törzsszövetség elkülönülten az ősindoeurópaiaktól.
és erre a cáfolatra azt mondják, hogy a nyelv és a néperedetnek semmi köze egymáshoz. és ez esetben a magyar nyelv úgy jött létre, hogy az eurázsai steppén egy keleti indoárja előkelők vezette lovas nomád horda átvette a mocsarak között élő gyűjtögető-halász vadász életmódot folytató obi ugorok nyelvét. ez az, ami kurvára valószínűtlen. vagy persze ha valaki hinni akar ebben, akkor hihet benne. a finnugrizmus nem egy tudományos elmélet.
ha az mta élére egyszer egy magyar érzelmű kerül, akkor ezt tipikusan az áltudomány kategóriájába sorolja. mert ha azt mondanák a finnugristák, hogy ők ebben hisznek, a másik meg, hogy abban, akkor hihetnek benne. és az onnantól kezdve politika, hogy az állam, vagy az államalkotó nép melyiket hiszi el, melyik fogadja el leginkább.
mitől nyúl a nyúl?
@Hottentottenstottertrottelmutterattentäterlattengi: ” Erre vezetem vissza, hogy mániákus írásjel-túlhasználó vagyok.”
Hah! 🙂
Mit is mondott szőke Polly a központozásról, pontokról, vesszőkről?
patreides.blog.hu/2011/01/07/polly_scattergood_oxigenhiany
Interneten én már rég feladtam a helyesen írást (meg a bosszankodást is a hiánya miatt), ma már nem is tudnék, az elmúlt huszonhárom év netezése nálam is megtette a hatását.
És egyébként is, ki akarja, hogy nyelvtan-nácinak nevezzék? 🙂
Az meg már szinte közhely, hogy sokszor a legnagyobb magyarkodók tudják a legjobban meggyalázni az édes anyanyelvünket, mert a melldöngetés könnyű, a kultúrát – a nemzetit is – ápolni meg egy egészen más kávéház.
Időnként héber írást látva meg az jut az eszembe, hogy ott aztán még nehezebb dolga lehet a vérnacionalistáknak. 🙂
@cvsvrs:
„ha az mta élére egyszer egy magyar érzelmű kerül”
Ja-ja, igazad van, mint mindig, fenébe az eddigi összessel, a kóbor szél véletlen idefútta hordalék szláv és román érzelműekkel! No meg Piha! és Abcúg!
@Podvinecz Marsall: Nem értem, mi a gond. p >= n, n > 1. Egypetákos marha kizárva. 2-petákos troll, 3-petákos troll, …, p-petákos troll adott esetben etethetö. (Mármint ezt mondja ki a „tétel”.) Persze fel kell tenni, hogy a petáknak nincsen váltópénze. A p a trollszínvonal méröszáma, aféle troll-IQ. Minél nagyobb a p, annál valószínübb, hogy a trollt kirugással fenyegetik ugyan, de igazából a szívük mélyén meg akarják vele beszélni ezeket a dolgokat. 🙂 Azért nem írtam egyszerüen p > 1-et, mert be akartam vezetni az n küszöböt, melynek nagysága egyelöre tisztázatlan, 1-nél viszont biztosan nagyobb. 🙂 (De nem vagyok valami nagy szakember. 🙁 )
@: ” csak ugye a tudománypolitikában két koncepció csap össze. az egyik azt mondja (ez kábé debrecen álláspontja), hogy tudományegyetemek kellenek. tehát a kutatóközpontok az egyetemekhez tartozzanak. és azokat csak felügyelje az akadémia. tehát mondjuk az atomki a debreceni egyetem része legyen. és felügyelheti az mta és annak része a debreceni akadémiai bizottság. nyugalmazott akadémikusokkal. az ifjú kutatók maradjanak az egyetemen. és azokat kellene feltőkésíteni.
és ez ugye a jelenlegi helyzethez képest decentralizáció. „
Amúgy nem, ez maga a jelenlegi állapot + egy negyed lépés. A decentralizáció az lenne, ha az ELKH-s (ex-MTÁ-s) kutatóhálózatot a térben sokkal jobban szétszórnák, a jelenlegi egyetemi pólusokat követve. Amúgy ennek a XXI. században pont lenne értelme, például ha mindenhol képeznek informatikusokat (nyelvészeket, történészeket), akkor miért koncentrálnánk a (gyakorlatilag) teljes informatikai (nyelvészeti, etcetc.) kutatóhálózatot Pestre? Ami amúgy is számtalan külön kisebb-nagyobb kutatócsoport, a felük nyugodtan lehetne más egyetemekhez kapcsolódva.
(Ez az egész full lobbiharc gyakorlatilag.)
@cvsvrs: „ha az mta élére egyszer egy magyar érzelmű kerül”
Én jobban örülnék egy kiváló elmének, aki ismeri a tudományos módszertant, de mellette jó szervező, és jó tudománypolitikus is.
Az érzelmeit meg az ember élje ki a Titanic nézése közben, vagy a Forrest Gump alatt, esetleg a japán Kopár sziget láttán, szabadon választott, de ne az MTA élén.
Hitler állítólag hitte, hogy egy gömb belső felületén élünk, de Sztálin világában is a Liszenkók uralhatták a tudományt.
Ma pedig azok (illetve olyanok), akik a kilencvenes években futóbolondnak számítottak, intézeteket alapítanak, alapítványokba lapátolhatják a közpénzt, és már nincs messze az idő, amikor parlamenti határozattal tiltatják be a gravitációt is.
A tudomány nem érzelem kérdése, nem is hitkérdés, a tudomány kételkedés, bizonyítás, cáfolat, kísérlet, megfigyelés, új modell, stb. De nem érzelem, és nem hiszem – nem hiszem. (A tudomány, mondom, nem az egyes tudós.)
Magyar érzelmű, mélymagyar, hígmagyar… mi van még előttünk, a múltunk?
Már megint seggel előre megyünk a jövőbe?
@Patreides:
kulturálisan a népfőiskolának van kétharmada. amelyik nemzeti idealizmust hirdet. azt, hogy a magyarok fasza gyerekek. kulturálisan ebből adódik a kétharmad. van egy kisebbség, amelyik ezzel nem tud, vagy nem akar azonosulni. és az az értelmiségi csoportosulás uralta majdnem teljes egészében a médiát, de az elmúlt évtizedben a közéletből egyre inkább kiszorul. és ezt fasizmusként éli meg.
és a szélbal azt mondja, hogy a magyarországon a többség választó nem európai (értékű). a széljobb azt, hogy van egy kisebbség, amelyik nem magyar (érzelmű). és jelen állás szerint ezen két tábor között nem lesz egyezség. úgy a kérdés eldől majd valahogy. az egyik álláspont az underground világába süllyed. vagy a népfőiskola vagy az akadémikus bölcselet. mert ugye nem kvázilineáris parciális diffegyenletek megoldásáról folyik a vita hanem kvázi liberálisokról, vagy olyan dolgokról, amelyik nem vagy rosszul definiáltak. és azt valaki egész egyszerűen a jó, vagy a rossz szinonimájának tekinti.
tipikusan ilyenek a kapitalizmus viták. a kapitalizmus rossz, mert rossz, mert rossz. de hogy mi a kapiatalizmus azt nem mondják meg, vagy nyilvánvalóan rosszul definiálják. azok, akik szerint az a jó, mert az a jó, mert a kapitalizmus jó. innentől kezdve ezek hitviták. tipikusan ilyen a finnugrizmus. általában véve a bölcselet a hiten alapul.
szent istván a nyugati kereszténységhez csatlakozott. csakhogy a nagy egyházszakadás fél évszázaddal később történt. és a magyar szent korona félig latin, félig görög. inkább tűnik úgy, hogy az a kereszténység egységét hirdeti. ez ugye a magyar nemzeti idealizmus egyik hittétele. de ez innenntől kezdve vallás. magyar az, aki magyarnak vallja magát. magának vallja a magyar vallást.
a nyugat feltétlen győzelmében hívők is egy vallási csoportosulás. és a kereszténység egységében hívők is egy vallási csoport. a magyar vallás összhangban áll-e az általános emberséggel? erre az idealista válasz az, hogy igen. a másik az, hogy nem. és így tovább. ezek vallási jellegű ellentétek.
mindkettő felszínen van. mindkettő aligha maradhat fent. kérdés, hogy melyik süllyed le.
@frissen regisztrált troll: oké, túlgondoltam 🙂 ill. alul~, mert a petákot vmiért de facto fizetettségnek értettem, ezért bármilyen 0-nál nagyobb szám etethetetlen.
@közösperonos átszállás: Akkor most hogy vannak elhelyezkedve a kutatóhálózat tagjai ?
Nem úgy volt, hogy szerte az országban vannak ?
Szegeden biztos hogy lennie kell. A Balcsin, Esztergomban. ….?
Most ha valamelyik pont Pesten van, akkor az menjen azonnal Recskre ?
@cvsvrs: Amúgy a hangtan ennél kb. ezerszer bonyolutabb, még a finnugristák szerint is.
@kemény keleti kommentelő:
Budapest, Szeged, Debrecen, Pécs… Mind tudományos központok valamilyen mértékben.
A legfőbb kérdés most szerintem nem az, hogy a kutatóintézetek az MTA-hoz tartozzanak-e, vagy az egyetemekhez, esetleg más központhoz (bár ez sem lényegtelen, és nem is biztos, hogy ez egy vagy-vagy típusú eldöntendő kérdés), hanem az, hogy hozzáértő, tudós grémiumok döntenek-e mondjuk arról, hogy a tudományra szánt közpénzeket milyen projektek kapják, vagy pártpolitikusok, „egyéb szempontok” alapján.
Most itt tartunk.
@kemény keleti kommentelő: Az ex-MTA-s kutatóhálózat a végén 15 kutatóintézetbe volt szervezve (gyakorlatilag ugyanez van most is). Ebből Szegeden ill. Debrecenben van 1-1, illetve van egy, ami félig Pesten van, részben Sopronban, stb. 12 full Pest, ez a teljes költségvetésnek kb. 85%-át adja.
Ha a felsőoktatást nézed, gyakorlatilag minden mérőszám (költségvetés, hallgatók száma, oktatók száma, PhD-hallgatók száma, még akár MTA-adottegyetem kutatócsoportok száma) alapján is 45-55% Pest, 55-45% nem-Pest.
Természetesen, ha mondjuk a ’80-as években kitalálták, hogy legyen kutatóintézet és ott kutassák „a magyar nyelvet” (csak egy példa, gőzöm sincs, mikor alapították a Nyelvtudományit), akkor annak az adott technikai-kommunikációs szinten nyilván egyetlen helyen volt értelme, és ha csak egy hely, hát legyen Pest. Ez viszont ma már nagyon nincs így.
A megvalósításnak nyilván nem sok értelme lenne úgy, ahogy fölvetetted (még ha az ellenkezője teljesen természetesen is hangzik — kutató szeretnél lenni, költözz Pestre, vagy ha részállásban, akkor járj föl heti egy napot (! ez ugye még inkább aláfesti az egész értelmetlenségét, meg azt, hogy 2021-ben mi lehetséges)). Én a bővítést kötném vidéki (egyetemi kapcsolódású, nem olyan, mint a BME tihanyi nyaralója) helyszínhez.
(Ráadásul, ez nyilván nem titok, Debrecenben / Szegeden / Pécsen ugyanaz a bértáblás vagy kiegészített fizetés jóval többet ér, ergo egy adott keret jobban hasznosul. Nevermind, mivel az egész kizárólag a lobbitevékenység eredménye.)
@Patreides:
a természettudomány alapjaiban nem érzelmeken alapul. tehát mondjuk egy matematika szigorlaton kevéssé számít, hogy ki mennyire epekedik a térgörbékért. mert annak van egy elmélete. és azt be kell tudni mutatni, a gyakorlatban alkalmazni. és az alapvetően nem érzelmi kérdés. a térgörbék elmélete ha nem is szóról szóra, de lényegében ugyanaz oroszországban, kínában és amerikában. ebben is vannak azért kisebb nagyobb eltérések. a nyelv az, ami ezt elsődlegesen befolyásolja. de a matematika meglehetősen elvont és ezeket a különbségeket negligálja.
a egyszerű kőnig feladat, házasság probléma esetén a matematikában nem merül fel komolyan az, hogy most ezek férfiak és nők. mert attól a matematika elvonatkoztat. és lehetnek munkások és munkahelyek, vagy termelő és fogyasztóhelyek. ezek a modell ideologikus interpretációi. de a matematikában nem ezen van a hangsúly.
a szállítási probléma megoldásánál nem lényeges, hogy mennyiben szabad a kereskedelem, vagy hogy vannak-e idegen kereskedők, ki a zsidó és nem zsidó. ez a matematikában szigorúan véve a természet tudományban érdektelen. de nem azért, mert a matematika absztrakt. és nem azért, mert racionális. a matematikában elég sok nem racionális probléma van, a matematika jelentős részben kurvára nem racionális. a racionalitás valamely egésznek a közönséges felosztását jelenti. tehát nem eszességet, vagy okosságot jelent, hanem közönséges osztást. a természettudomány eredendően nem racionális, hanem naturális. a naturalitás végtelen leszámlálást jelent. és a valóság nagyon leegyszerűsítve végességet. (de ez már vitatéma, hogy így vagy úgy nevezzük. nyelvészeti kérdés. és az már érzelmi kérdés. a formális axiomatikus modell (egy rakás kriksz-kraksz) interpetációja.
a bölcseletben az érzelmi kérdések dominálnak. de az, hogy a finnugrizmus áltudomány nem kérdés. mert nincs formális axiomatikus alapja. a magyar nyelv finnugor eredet. és mi az, hogy nyelv. a magyar ábécé? az finnugor eredetű? nem, de az nem számít. na jó. a szókincs finnugor eredetű? és erre azt mondják, hogy 60-80%-ról már „bebizonyították” hogy az. szabályos hangmefelésekkel és jelentésátmenetekkel. például mordvin pal azt jelenti: sövénykaró. és mi lehet még a sövénykaró. ajtófélfa. tehát a magyar fél a mordvin pal szóból ered. p/f hangváltás egy jelentésátmenet. sövénykaró –> ajtófélfa. azért ebben hinni kell. és ha a finnugristák ebben hisznek, akkor higgyenek benne. de ők azt mondják, hogy ez kérem szépen komoly tudomány. nem. ez tipikus áltudomány. ebben leginkább csak hinni lehet.
és abban is, hogy a fél attól fél, hogy a harcmezőn félnek számolták azt, aki az ellenségtől fél. ez is hiten alapul. és az is, hogy ennek rokona az angol. fél és fear. az l és r is elülső foghang. amikor a hunok és az anglik együtt harcoltak, a két ősi íjfeszítő nép, akkor az egyik vezér azt mondta: fél, a másik, hogy fear vagy az még óangolban fær volt. az óangol közelebb áll a magyarhoz, mint az új. és ez is bizonyság a rokonságra? nem. ez legfeljebb csak bizonygatása annak. de ez semmivel se rosszabb, mint a finnugrizmus. csak egy másik hitvilág.
és a probléma az, hogy az akadémikus bölcselet egyik vagy másik hitnek kizárólagosságot akar úgy, hogy az ellentétes a közvélekedéssel. mert a köznép általában a népfőiskolának hisz. mert az biztos tudás hiányában idealizál. a népfőiskola nyelvészeti előadásaiból úgy hat, mint az égvilágon minden a magyarból eredne. a barell nyilván onnan kapta a nevét, hogy a hordó elborult. és bizonyság erre a bar szó, ami rudat, barrier ami korlátot jelent. azért, hogy a barell ne boruljon el. elfejtették, hogy ez a boroshordók borulásból ered. ez egy tipikus áltudományos magyarázat. ilyen a bölcselet. és ez azért jobb, mint a sövénykaró. az is ilyen.
@közösperonos átszállás: Biztosan jó lesz bárhol az a kutatóintézet. Miért lenne pont Szegeden, Pécsen, vagy Debrecenben.
És ha az a kutató pont Kisküküllőn, vagy Jászárokszálláson akar lakni ? Miért kell neki odaköltözni a zsúfolt városba, amikor az anyjáéknál a legolcsóbb a lakhatása. Van három nagy cápás akváriuma a fészerben, és minden barátja a faluban lakik. Vagyonokat spórolhat meg, ha a faluba telepítenék a kutatóintézetet.
@Patreides:
a közpénzek elosztása feltéve, hogy az állam egyenlő hozzáférést biztosít: lakosságarányos.
ha négy egyenrangú kutatóbázis van, akkor négybe kell osztani. aztán mindenki menjen oda ahol szerinte a legmagasabb szintű tudományos tevékenységet folytatnak. választhat négyből. ha budapesten van még egy országos intézet, amelyik ezt felügyeli, akkor ötbe kell osztani a pénzt. 40% jut a fővárosnak. és 60% területileg elosztva vidéken. miskolc, győr inkább gépész azért ott nincs kiemelt kutató bázis. de lehet mondani, hogy szolnokon is fejlesszenek gyógyászati segédeszközt. vagy akármit. tehát szét lehet ezt szedni megyékre is. ez az egyik koncepció. a fideszé. mert a fidesz a megyék többségében korlátlan úr. és ez a vidékiességet erősíti fel. az ellenzéki pártok és az ellenzéki értelmiség ebben erősen ellenérdekelt. mert azok budapesten erősek.
az államnak a pénzt egyenlő módon kellene elosztani. és mondjuk a nagy gyógyszergyárak mondhatják azt, hogy ők egy petákot nem adnak ennek vagy annak a kutatóbázisnak. vagy mondjuk az állam is mondhatja azt, hogy elégedetlen a szakmai munkával. és beavatkozik. csakhogy erre is azt mondják budapesten, hogy az állami ne avatkozzon be, hanem a pénzt eleve „szakmai alapon” ossza el.
és mégis honnan a lópikulában tudja egy miniszter azt, hogy most itten van jóska és kutatni akar és eredményre jut vagy sem. adjunk-e jóskának 5, 50, 500 milliót vagy ugyanennyi milliárdot. na jó ne is a miniszter döntse el. hanem az akadémia. és honnan a lópikulából tudja ezt egy akadémiai bizottság? pláne úgy, hogy abba beültetnek szabad bölcsészeket. az úgy egy politikai bizottság.
fel lehet osztani a pénzt N részre. és ezek után lehet együttműködni (mert kis ország), vagy versenyezni adott esetben. és ha egy labor látványosan rosszul teljesít, akkor be lehet avatkozni. valamelyik központ rendre tökutolsó szinte mindenben. mert azért valami mérni lehet. de eleve objektíven pénzt osztani nem lehet. legfeljebb csak úgy, hogy ez N egyenrangú egyetemi központ. kapjon egyenlő pénzt. 1/(N+1)-et. azért, mert ugyanennyit kap még az akadémikus felügyelet. és ez korrektebb lenne, mint a jelenlegi kijárásos rendszer. de ennek is vesztese lenne budapest. és az akadémia különösen. mert ennek a pénznek a 95 uszkve 100%-át akarja.
az is egy lehetőség persze. hogy legyen minden budapestnek alárendelve. kis ország. legyen mindenből egy központ. mégpedig a fővárosban. és úgy vidékre nem kellenek csak főiskolák.
@cvsvrs: „mert nincs formális axiomatikus alapja. „
Hát mondjuk a valós, észlelt jelenségeket megmagyarázó tudományoknak sem nagyon szokott lenni. A gravitáció nem axióma, hanem elmélet (de majd a fizikusok kijavítanak); tök jól működő elmélet, természetesen. A kvantummechanika már valahogy nem ennyire kerek, ott még annyira sincsenek axiómák, megfigyelések vannak ott is, meg elméletek, az egyik több dolgot magyaráz meg, a másik kevesebbet.
Speciel a finnek -ko/-kö kérdőszócskáját a finnugor rokonság elmélete elég jól megmagyarázza, más meg nagyjából sehogy (márpedig hogy egy ekkora, ráadásul ennyire mély, abszurd baromság tök függetlenül két nyelvben is kialakult volna, vagy valaki még pont át is akarta volna venni, szóval azért az nem olyan túlságosan valószínű).
@kemény keleti kommentelő:
jelenleg 4 egyetemi klinika van magyarországon. és lehet mondani, hogy ezekben csak gyakorlati képzés folyjon. de elméleti kutatás ezekhez ne kapcsolódjon. hanem ezt végezze az akadémia. úgy, hogy valódi emberrel nem találkozik. hanem majd a laborban kikísérletezi ember nélkül egereken. ez van budapesten. és vidék a klinikai tesztelésbe kapcsolódjon be. vagy abba se. csak legyen egészségügyi főiskola. ahol nincs kutatás, csak kiképeznek valakit szakdolgozónak. aki kutatni akar az menjen az akadémiai központba. ez is egy lehetőség.
és az is, hogy tudományegyetemek kellenek és és a kutatóbázisokat nyugalmazott akadémikusok felügyeljék. és a tudományos műhelyek együttműködésért feleljen, minden kutatóbázis legyen egyenrangú. vannak nemzetköz teljesítménymérések. ha egy labor mindig mindenben tökutolsó, akkor avatkozzanak be. amúgy meg választhat egy orvosbiológus, hogy ide vagy amoda megy kutatni. magyarországon is. és mehet külföldre is ugyebár.
ez a rendszer növelné a szabadságot. különösen akkor ha magyarországnak erdélyben is lennének kutatóközpontjai. ez az, ami kurvára nem lenen jó budapestnek, de kurvára jó lenne az országnak.
@cvsvrs: „na jó. a szókincs finnugor eredetű? és erre azt mondják, hogy 60-80%-ról már „bebizonyították” hogy az.”
Szerintem a szókincs pont nem az, de mindegy is, ez a finnugor dolog talán itt már túlságosan túl is van tárgyalva, attól tartok.
És mivel ehhez még annyira sem értek, mint pár más dologhoz, úgyhogy…
Egyébként is a blogtémához ez annyiban tartozik, hogy a finnugor eredet utálata leginkább a mélymagyar nacionalista érzület kifejeződése volt már a XIX. században is, és azzal együtt, azzal párhuzamosan bukkan fel időről időre.
A dákok hős népe legyen a mai románok eredete, mert arra büszkének lehet lenni.
A hunok sikeres, hős népe legyen a magyarok eredete, mer’ az olyan menő.
De ha a Szíriuszról jöttek, az még annál is menőbb.
Szerintem meg az lenne nagyon menő, ha baromira elfelejtenénk ezt a semmire se vezető múltba merengést, és a jövőt alapoznánk folyamatosan, baromi sok pénzzel és értelmes szervezéssel az oktatásban, kutatás-fejlesztésben (alapkutatásban is, mert anélkül nincs alkalmazott kutatás sem), egészségüggyel, kultúrával, és legelső sorban a gondolkodás, és az együttműködésen alapuló problémamegoldás elsajátításával, nyitott párbeszédes, megegyezéses konfliktuskezeléssel…
A jövő amúgy ma van, 2020, a fene gondolta volna mondjuk 1980-ban, hogy ilyen lesz, hogy ide jutunk.
Hogy az tette jól. aki akkoriban kivándorolt Dániába, mint az akkor kis tizenéves Andrea (Fekete) Gisle Joosen.
http://www.google.hu/search?client=opera&q=andrea+joosen&sourceid=opera&ie=UTF-8&oe=UTF-8
Ha itt marad a nyóckerben…?
Nekünk meg mindig marad az a jó magyar ugar?
@kemény keleti kommentelő: Hátugye kutatóhelyekre általában úgy kerülnek az emberek, hogy előtte egyetemet végeznek, be-bedolgoznak a csapatba, effélék, aztán az ilyesmi Bácsalmáson meglehetősen ritka.
@közösperonos átszállás: Gondolom, mégis el kell osztani lakosságarányosan a kutatóintézeteket.
Falu több van, akkor nekik több kutatóintézet jár.
Most fejtegeti Kásler elvtárs a civisvárosból.
@cvsvrs: Mitől lenne jó az országnak, ha Erdélyben lenne kutatóintézete, és nem Budapesten ?
@kemény keleti kommentelő: És ha valakik azt tervezik, hogy így is Magyarországon lesz majd nemsoká…?
444.hu/2020/12/23/kormanybiztos-nemcsak-kozep-europa-legutokepesebb-hadserege-epul-ki-magyarorszagon-hanem-a-legmodernebb-hadiipara-is
Csodák várhatók itt, kérem, csodák.
@közösperonos átszállás:
ne viccelj már. a fizikának axiomatikus alapjai vannak. és egyébként a fizika elég meredek dolgokat előfeltételez.
például azt, hogy a fizika egy. ez elég képtelen módon hangzik. tehát az, hogy ha valamit mérnek méricskélnek a fizikusok, az alapján felismernek egy törvényszerűséget, ami megfelel a méréseknek (azzal, hogy ismeretlen vagy elhanyagolható tényezők és mérési hibák lehetnek, de nagyságrendben minden stimmel) és ráadásul találnak nem találnak cáfolatot sehol a földkerekségen, de még az űrben sem, akkor azt mondják, hogy ez a fizika az univerzum egészében érvényes.
egy távoli galaxisban is biztos úgy van, vagy a nap vagy a föld beljesében, ahol még az égvilágon nem mértünk meg semmit. ott is ugyanaz a fizika. abban azért hinni kell. amire a matematikus azt mondja, hogy a franc se tudja, arra a fizikus már rábólint, hogy az kérem szépen univerzálisan érvényes legfeljebb van néhány jelenség még amit nem ismerünk. és az elméleteink sincsenek egyesítve. de attól még a fizika egy. és ez az eleme hit.
és ezen túl a többi axióma empirikus tényeken alapul. milliárdnyi részecske megfigyelésén. de azt nem tudjuk megfigyelni, hogy 5 ezer évvel ezelőtt milyen nyelven beszéltek a finnugor őshazában. a finnugor őshazáról nincs említés, de még csak utalás se egyetlen ókori krónikában, nincs tárgyi emléke, se élettani nyoma. és ami van az inkább cáfolja a létezését. az antopológia is már cáfolta. csak őket még lesöpörték azzal, hogy a csontok méricskélése, ugyan már. az archeogenetikára azt mondják, hogy a nép és a nyelv eredetének egymáshoz nincs köze. a nyelvi és a genetikai távolságok a finnugor népeket viszgálva korrelálnak. a magyar lóg, de kibaszottul. és ugye a finnugor népek ezt a szoros nép és nyelv rokonságot nem vitatják. a magyar köznép viszont kibaszottul. ez ügyben a mta az inkvizícióhoz hasonló.
a hitre alapozva lehet azt mondani, hogy a magyar nyelv finnugor eredetű. formális axiomatikus megalapozása nincsen. vagy ha mégis, akkor az micsoda.
összevetik az alapszókincset. néhány száz szót. feltételezik, hogy azt régen is használták. és 200 szós mintán van 5 magyar szó, ami finnül p-vel kezdődik, magyarban pedig f-fel. és erre bemondják, hogy ez p/f hangváltás. de a többi része nem cseng össze. szókezdő mássalhangzó számít. rendben. van 5 példa. és van ugyanebben a szűk szókincsben is 15 ellenpélda. a magyar nem egy „effezős” finn, vagy finn nem egy „pézős” magyar. kurvára nem. de ha az ember számolgat, számítógéppel, akkor azért azt látja, hogy véletlen hasonlóságnál többről van szó. és ez rokonság elméletnek elfogadható, de eredetelméletnek nem.
a finnugristákból a minimális korrektség hiányzik. talán majd akad köztük egy, aki magyar érzelmű. és azt mondja, hogy persze. kurvára nem lehet tudni, hogy a nyúl attól nyúl, mert tundra enyecül naba. lehet, hogy a népi etimológia az igaz. nyúúlik. hangfestés. és a nyúl is futás közben megnyúlik, ahogyan a karod is, amikor nyúlsz. ettől nyúl. az mta azt mondja, hogy aki ezt képzeli az NÁCI.