Jó, akkor beszéljünk Istenről
Eredeti szerző: jotunder
Josemaría Escrivát 1992-ben avatták boldoggá, miután csodálatos módon meggyógyította a súlyos betegségből Rubio nővért. Amikor szentté avatták már egy Manuel Rey nevű embert is kigyógyított a rákból, mindezt pedig jóval halála után tette Escrivá, ami még nagyobb csoda. Monsignor Escrivá az Opus Dei nevű szekta katolikus szervezet alapítója volt, egész életen a Caudillót szolgálta, számos embere a falangista kormány tagja volt és afféle reformfasisztaként segítette a spanyol gazdasági csodát.
Jeanne d’Arc-ot 1431. május 30.-án égették meg, miután az Egyház kiközösítette, de alig negyedszázaddal később már fel is mentették, halleluja, és 1920-ben lett belőle Szent Johanna. Soha nem támogatott fasiszta diktátorokat, írástudatlan parasztlány volt, aki fel akarta szabadítani Franciaországot, legalábbis ezt mondták neki a hangok a fejében. Johannát azzal is vádolták, hogy bizonyos gender-fluid attitűdöket vett fel, ami miatt Kiss-Rigó elvtárstól Szilvay testvérig igen sokan gyújtottak volna alá.
Amit nem állított róla senki az az, hogy tízéves ministránsfiúkat dugott volna meg. Senki sem lehet tökéletes, mondta volna II. János Pál, aki Escrivát szentté avatta és aki annyi pedofilt mentett meg a rendőrségi eljárástól, hogy akár tiszteletlen gondolataink is lehetnének vele kapcsolatban, de ugyan.
Engem azonban sem Escrivá, sem Woytila urak nem érdekelnek, ők csak adminisztrátorok voltak, Istenhez csak Johannának lehetett köze, már ha az az Isten, akire gondolok.
Amikor az egykori marxista majom Lánczi András a kereszténységről, a természet rendjéről beszél, a rózsafüzéremhez nyúlok annyira felbasz az ideg (három Miatyánk). Johannát nem közpénzből finanszírozták, nem kacsalábért ment Robert de Baudricourthoz, nem nyalta ki egyetlen járási fideszpárttitkár seggét, ő hallotta a szentek hangját, Nem akarta kitalálni Isten akaratát, Isten szólt hozzá, ő meg tette a dolgát.
A kérdés az, hogy halljuk-e Isten hangját. Várta-e Mózest Isten az égő csipkebokornál, feltámadott-e Jézus a harmadik napon. Nem tudjuk. Krisztus talán valóban létezett (Big. J.C. elégedetten eszegeti a vaníliás karikáját, mondjuk sokasíthatna magának, legalább csokisat, bocs a blaszfémiáért), de Mózes?
Minél többet foglalkozom tudománnyal, annál magabiztosabban állíthatom, hogy fogalmunk sincs semmiről. Nem azért mert buták vagyunk, egy mobiltelefonba kilencmilliárd tranzisztort azért nagyon hülyék nem raknak bele, de a valami az az igazi valami, annyival bonyolultabb, mint amit mi képes vagyunk felfogni, hogy néha sírni tudnék. Tudom deep learning meg kvantumszámítógép, plusz hálózatelmélet (hamarabb hiszek Ábrahám ősatyában, mint a skálafüggetlenségben, ennél többen nem mondhatok, de ha ezt nem írom le, akkor szétszakadok), az ember majd megfejti Istent. És ha nem? Látjuk mi az igazat a hiúságtól, tudós testvéreim?
El kell hinnem, hogy egy pár nanométer átmérőjű molekulában ott van mindaz, ami ezt a posztot írja, én is, meg a Mészáros Blanka, aki este Johannát játszotta a Katonában. Nem pontosan ugyanolyan hit ez, mint Johannáé? És még a hangok sem mondják. El kell hinnem, mert lehet, hogy Mózesnek ezt is elmondta az Isten, el kell hinnem, hogy nyolcvan milliárd neuronból álló szuperszámítógép keletkezett a koponyámban, aki tudja, hogy ki vagyok, pedig ez azért odébb van annál, hogy váratlanul megfordult a szél a tizenötödik században egy francia erőd alatt.
Hinnem kell, mert fogalmam sincs, az egészről. Tudok én értelmes arcot vágni, ha valaki kifejti az Ősrobbanást, de az okokra, az okok hiányára, az okok értelmezhetetlenségére pontosan olyan tiszta, írástudatlan, középkori szemmel nézek, mint Johanna.
Ha Isten nem a máról szól, nem a püspök úr Lamborghinijéről, nem a keresztényüldözéselleni államtitikár úr sushivacsorájáról, muszlimüldözésmelletti államtitkár úr thaiföldi barátnőjéről, thaiföldi barátnő hasán a keresztény-konzervatív kokaincsíkról, ha Isten nem arról szól, hogy ki lesz a polgármester Ecseren, ki lesz a tanszékvezető Piliscsaba-Alsón, kinek utalják ki a vajszínű trabantot, akkor nem tudunk róla semmit.
Akkor a Vincent pont úgy néz rá, mint a Mandiner, csak valamivel olcsóbban.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16518187-6ab3f2276b136' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16518187&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16518187-6ab3f2276b136&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16518187-6ab3f2276b136' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
@rdos: Természetesen elszámoltam magam, mert nem a messzi űrben vagyunk, ahol az abszolút nulla fok a hőmérséklet. 🙁
Ha nem lenne üvegházhatás a Földön, akkor 33 Celsius vagy Kelvin fokkal lenne hidegebb bolygónk átlag hőmérséklete. Vagyis a +0,74 fokos melegedést ehhez kell viszonyítani, ez pedig 2,2%.
Az 50%-os CO2 szint növekedésre.
@rdos: Ezek azert komplikaltabb dolgok annal, te is tudod, hogy harom sorban lehessen igazolni vagy cafolni. Az eredeti posztbol idezve: „Minél többet foglalkozom tudománnyal, annál magabiztosabban állíthatom, hogy fogalmunk sincs semmiről.”
De tudomanyhoz hasonloan izgalmasak a nagy tarsadalmi folyamatok mintai.
Ma egyutt ebedeltem egy nalamnal is tobbet latott baratommal. Arrol beszelt, hogy latja unokain a vilagmedia altal sulykolt GT hatast, hogy az emberiseg a vegzetebe rohan, hogy milyen vilagot hagyunk a gyerekeinkre es unokainkra (akik talan jobb ha meg sem szuletnek), hogy a vilag vezetoi nem hogy tennenek ellene, de meg aktivan tamogatjak is ezt az ongyilkossagot, stb, stb.
Azt mondta, hogy az o fiatal koraban is jo dolguk volt a rettegoknek. A nuklearis vilaghaboru veszelye sokkal kozelebb volt, sokkal nyilvanvalobb fenyegetettseg volt. Akkor is voltak jonehanyan, akik azt mondtak, hogy teljesen felesleges csaladot alapitani, mert minek. Akkor is voltak tinik, akik sulyos depibe estek a vilag helyzetetol, es a tarsadalom gyokeres atalakitasaban lattak az egyetlen megoldast. Csak akkor az Extension Rebellion-tt hippiek-nek hivtak, meg flower people-nek. 🙂
Ezzel szemben a szulei generaciojanak igazan volt mitol rettegniuk az emberiseg jovojet illetoen egy vilaghaboru kozepen, alig 20 evvel az elozo vilaghaboru utan. A vilag kozeli veget a totalis haboru, a nehezbombazok vagy a stukak sokkal kezzelfoghatobb kozzelsegbe hoztak. Akkor is voltak jonehanyan, akik azt mondtak, hogy teljesen felesleges csaladot alapitani, mert minek. Akkor is voltak fiatalok akik sulyos depibe estek a vilag helyzetetol, csak a szuleik nem ertek ra vigasztalgatni oket amikor nem volt hangulatuk iskolaba jarni.
No, ennyit mara a vilagvege depi es retteges nem olyan regi, de gondosan elfelejtett tortenetebol.
@Bolygó Hollandi: Minden generációra jellemzőek a fiatalkori ideáljai. És talán mind el is érik, amit annyira akarnak.
@kemény keleti kommentelő: Minden generáció el is éri amit annyira akar? A fenébe, csak az enyémnek nem jött össze a modern és haladó Magyarország. Ja, és apáméknak se, pedig a fényes szelek egy rövid ideig nagyon bíztatóan fújtak.
Vagy lehet, hogy más történelemben (más mátrixban?) élünk?
Egyébként fentebb nem fiatalkori ideálokról írtam, hanem a generációs rettegés megújulásáról annak kapcsán, hogy barátom párhuzamot vont a fiatalkorában divatos nukleáris világháborútól való rettegés és a mostani klímarettegés között.
@Bolygó Hollandi: Hát de nem? A 2vh-ban lezúzták a rosszakat és béke lett (errefelé legalábbis) és aztán nem lett nukleáris háború (amíg még az a generáció kitart). Szerintem 2-ből 2. Én komolyan megbecsülöm ezt, Magyarország tévutai és sanyarú sorsa ide vagy oda. Részletkérdés.
@kemény keleti kommentelő:
„egy aszkétizmus”
Lehetséges, de akkor semmi új nincs benne. Az elmúlt +/- 1 évszázad fogyasztói társadalma, az az új. Még az emberi történelemhez képest is csak egy röpke pillanat. Dőreség föltételezni, hogy a fogyasztásnak ez a kultusza büntetlenül folytatódhat, főleg a népesség töretlen növekedése mellett. És nemcsak a klíma miatt, hanem az erőforrások kimerülése okán is. Rogánnal kéne konzultálni, hogy lehetne a bolygót is rugalmasan kibővíteni. De a korlátlan növekedéshez korlátlanul kéne tudni bővíteni, amire talán még Antilop sem képes.
@rdos:
„Olyan periodikus folyamatokról beszélünk (na jó, inkább csak én), mint a nappalok és az éjszakák váltakozása. Csak ezek inkább százezer éves ciklusok. Megteheted hogy nem érdekel, mert téged csak a jövő érdekel. 🙁 IPCC is megteheti, hogy csak 185o-ig kalibrál. 🙁 „
Én nem tagadom a múltat, meg azt sem, hogy drasztikus változások az emberi tevékenységtől függetlenül is bekövetkeznének a Földön. A Föld is meg fog szűnni létezni.
De a százezeréves ciklusok léte nem indokolja, hogy 1-2 emberöltő alatt kicsináljuk magunkat. Ez akkor lenne releváns, ha bizonyítani tudnád, hogy pl. egy százezeréves ciklusnak épp a következő évtizedben lenne amúgyis vége, és hogy tökmindegy mit csináluk, legfeljebb hónapokkal tudjuk módosítani egy kataklizma eljövetelét. De itt nem erről van szó: a jelenleg folyó vóltozás mértéke és üteme földtörténeti léptékben is jelentős, semmi nem mutatja, hogy az emberi tevékenység nélkül is bekövetkezne, és minden jel arra vall, hogy a tevékenységünk okozza.
Az érvelésed kicsit olyan, mintha azt mondanád, hogy nem kell a gyerekeket egészséges életmódra nevelni, sem orvoshoz vinni, mert úgyis mindenkinek meg kell halnia valamikor, senki sem él örökké, tehát irreleváns, hogy mit csinálunk. A tüdőgyulladás csak hiszti, tetanusszal sem kell vacakolni, az orvostudomány szart sem ér mert senkit sem tud örökre életben tartani.
@rdos:
„Savory nekem inkább tűnik egy üzletembernek mint tudósnak. A linkelt 23 perces előadása nem részletezi túl pl. a kezdő lépéseket. 🙁 Meddőhányón, ahol egy szál gaz sincs, ugyan mit legeltetek? Azt értem hogy kihajtom a nyájat hogy betrágyázzák az aznapi terciát, de ahhoz előbb takarmánnyal etetni kell a jószágot.
Ha jól értettem az irányított legeltetést, az benne a nagy ötlet, hogy akkora területen legeltet, hogy mindent lelegeljenek az állatok (ha a facsemetéket meg akarja menteni, azokat is meg kell védeni szögesdróttal, amíg meg nem erősödnek, szerintem). A gazt is. A fűfélék jobban tűrik a legelést mint az egyéb növények. Persze ehhez naponta odébb kell vinni a villanypásztort és azt jól meg kell csinálni, mert nagy a csábítás a kijelölt terület elhagyására. Szóval van vele munka jócskán, de ha igaz megéri. 🙂 „
Savory egy mellékvágány (és nem én hoztam föl), de ha már annyira érdekel:
Nem tudós, hanem földbirtokos. Széchenyi sem volt „tudós”, de voltak érvényes észrevételei.
Savory nincs egyedül a meglátásaival: több kontinensen sokan alkalmaznak hasonló módszereket, pl. Ausztráliában és az USA-ban is.
Az egészet félreéreted: nem meddőhányóval kezd, hanem valami degradált szavannával. A meglátása mindössze annyi, hogy a füves területeket hatékonyabb olyan módon kezelni, ami utánozza a vadak természetes mozgását (sok állat nagy csordában nagy területen vándorolva ritkán tér vissza ugyanarra a helyre), mint kis területre beszorítani az állatokat és állandóan ott tartani őket. A nomád pásztorok is az előbbi módszert követték, amíg az európai gyarmatosítók az európai földbirtokrendszer meghonosítása során helyhez nem kötötték őket. Ennek eredményeképp túllegeltették a legelőket és beindult egy ördögi kör. Ő csak annyit mond, hogy ezt a folyamatot vissza lehet csinálni (legalábbis ott, ahol van annyi terület, hogy érdemben vándorolhassanak a csordák).
@Bolygó Hollandi: „az austrál bozóttüzek által érintett terület csökkenő trendet mutat 1997 óta. Az idei tüzek nyilván nagyon kellemetlenek mert közel vannak sok emberhez, de kiterjedésük alapján a tipikus kisebbek közzé tartoznak. „
A tüzeket többféleképpen lehet jellemezni. Az összes érintett terület is fontos paraméter, de nem feltétlen a legfontosabb. A tüzek száma, intenzitása, időzítése, stb mind fontos lehet.
Az ausztrál viszonyokkal nem vagyok tisztában, de mivel náluk eleve gyakoriak a tüzek (természetes körülmények között is) és így nem fognak majrézni egy egy átlagos kis bozóttűztől, engedjük meg nekik, hogy ők döntsék el hogy rossz-e ez a szezon vagy nem. Ottani hírek és reakciók szerint igencsak rossz. És ha ők átlagon felülien súlyosnak tartják a saját helyzetüket, akkor furcsállom, hogy Te ennyival jobban tudod.
@rdos:
„Miskolczi Ferenc légkörfizikus is a vízgőz üh. gáz szerepét tartja a legfontosabbnak (a NASA-nál ezt nem publikálhatta, 🙁 ezért otthagyta a NASA-t), nem mellékesen a CO2 szint növekedése szerinte és archív adatok alapján is a globális felmelegedés következménye (amúgy logikus is, hiszen melegebb óceánban kevesebb CO2 tud feloldódni, elemi fizika). Az IPCC-t pedig a a vaslédi hozta létre az atomipar támogatására. 🙁 Aztán majd nézünk sugárzó arccal. 🙁 „
Csak az „elemi fizikára” utalva: az óceánok hőmérséklete emelkedik. Ezt mutatják a mérések, de a hozzászólásod szerint Te sem vitatod, meg Miskolczi sem. Szóval fogadjuk el.
Namármost, közben a tengervíz egyre több CO2-t vesz föl és ennek következtében elég rohamosan savanyodik. Ezt mutatják a mérések. Ha Te ettől eltérő adatokat tudsz, kérlek osszad meg.
Azért megy a CO2 a légkörből az óceánba (és nem fordítva), mert a légkört dúsítjuk CO2-vel, és próbál kiegyenlítődni. Természetesen a melegebb víz kevesebbet tud fölvenni, de a légköri koncentráció növekedése lényegesen gyorsabb, mint a melegedésből származó egyensúlytalanság, így az dominál.
Az hogy a melegedés emelné a CO2 szintet: mégis, honnan jönne a CO2? A tengerből nem (mert az nyelő, l. fenn), a földhasználatból talán, itt-ott, de egyrészt nem annyi, másrészt meg talán elfelejtetted volna, hogy milyen diadalmasan említetted korábban, hogy a CO2 gyorsítja a növények növekedését (ergo a CO2 felvételét), és azt is figyelembe kell venni. És, mint említettem volt, figyelembe is vesszük. Akárhogy csűröd-csavarod, a légyköri CO2 emelkedés mértéke nem magyarázható a fosszilis tüzelőanyagokból származó kibocsátás nélkül, azt pedig nem a melegedés okozza. Azt meg, hogy a növekvő CO2 melegedést okoz a légkörben a „vaslédi” előtt vagy száz évvel nála sokkal okosabb emberek kimutatták. Kár, hogy Miskolczinak nem (sem) sikerült rácáfolni.
Most hogy Miskolczi mondta ezt a hülyeséget vagy Te idézed rosszul, azt rátok bízom, én nem óhajtok utánamenni a dolognak.
@rdos:
„Nem vagyok teljesen amatőr. „
A szakmádban minden bizonnyal nem. Ebben a témában viszont többször is demonstráltad súlyos hiányosságaidat. Pl. amikor azt inszinuáltad, hogy a CO2 trágyázás növekedésre gyakorolt hatását figyelmen kívül hagynák a klímakutatók. Gondoltam, utána csak elolvashattad a beidézett forrásokat, de erre megint jössz a Miskolczi-féle (vagy általad neki tulajdonított) hülyeséggel, ami az alapvető tényeknek (mérési eredmények, stb) és a saját korábbi érveidnek is ellent mond.
@rdos: „+0,74 Celsius fokot (1906 és 2005 között a Föld átlaghőmérséklete (a felszíntől 2 méterre, árnyékban megfigyelve) +0,74°C mértékű melegedést mutat”
„Ez mind nem számít, hiszen hű, meg ha!”
Jelenleg 1 K melegedés körül tartunk (van bizonytalanság hogy mihez képest, milyen magasságban, hogyan súlyozzuk, de kb 1 fok).
Ez átlag. A száraszföldek fölött magasabb (kb 1,5 fok). Az is átlag. Az északi sarkvidék körül sokkal magasabb (pl Grönlandon több fok). Mit okoz? Olvad a grönlandi jágtakaró. Rohamosan. Ez direktben emeli a tenger vízszintjét. Csökken az északi jégsapka kiterjedése és albedója, ami pozitív visszacsatolást okoz. A tengerbe áramló édesvíz gyengíti a Golf-áramlatot (nem így hívják, hanem AMOC, de a magyar nevét most inkább nem tudom). Olvad a permafroszt szerte a cirkumpoláris régióban.
Ezek mindegyike önmagában is elég nagy gond, főleg ha tovább erősödik és folytatódik. És mitől nem tenné, amikor a kibocsátások tovább nőnek (de legalábbis nem csökkennek)?
Ha itt tartunk 1 foknál, akkor mi lesz itt 2 fok mellett? És jelenleg min 3-4 fok van a rendszerbe kódolva (inercia) ha nem teszünk drasztikus lépéseket a kibocsátások csökkentésére. Nem a 420 ppm a baj (még nincs annyi), hanem hogy évente 3 ppm-mel növekszik.
Ha a tengerszint csak 1 m-t fog emelkedni az évszázad végére, akkor szerencsések leszünk. De bármennyit is emelkedik, nem fog megállni az évszázad végén, mert a hőtágulás és a jégtakarók olvadása folytatódni fog. Ezen ma Magyarországon jót lehet viccelődni, de ez elég több ország komplett eltűnéséhez és néhány 10 vagy 100 millió ember lakóhelyének és megélhetésének megyszűnéséhez (parti városok, deltavidékek).
Tudom, csak hiszti az egész, mert Miskolczi úr jó magyar ember és ezért mindent jobban tud. Abba is hagyom.
Ismeretterjesztés ON
A nem-földtudósok közül kevesen tudják, hogy az utóbbi kb 20,000 évben (az utolsó nagy jégkorszak óta) a tengerszint 120-140m-t emelkedett. Ennek az oroszlánrésze 100m egy kb 10,000 éves periódusra esett.
Tehát 100 olyan évszázad volt amikor átlagban 1m/100év sebességgel emelkedett a tengerszint. Jelenleggel ezzel riogatnak a klímahiszti keretében mint különleges eseménnyel. De nem egyenletesen. Voltak lassub időszakok, és volt amikor több száz éven keresztül 4-5m/100év emelkedés volt kb 14,000 évvel ezelőtt. De kb 8000 évvel ezelőtt is voltak 2-3m/100év emelkedések több száz éven keresztül.
A XX. században talán 15cm körüli emelkedés volt összesen (átlagban, volt ahol több, volt ahol csökkenés). A XXI. század elején úgy néz ki, hogy volt egy kis gyorsulás, és a 30cm/100év sebességet is elérte. A kis jégkorszakból kifelé jövet ez nem meglepő.A gleccserek valahol 1750 és 1850 között érték el maximumukat. Azóta olvadnak, van amikor kicsit lassabban, van amikor kicsit gyorsabban, mint az szokásuk minden kis és nagy jégkorszakból kifelé jövet.
Ismeretterjesztés OFF
Megyek inkább ebédelni. Ma végre nem esik Melbourneben 🙂
@Bolygó Hollandi: a NASA munkatarsai mar bundabugyikat vasarolnak fel nagytetelben latva a szolar ciklus allasat, de az asztrofizikusok mind hulyek majd meglathatja mindenki. En csak a klimarettegok arcat szeretnem latni, amikor szo szerint arcukra fagy a mosoly par ev mulva. Vajon lesz-e kozuluk barki, aki felvallalja majd akkor, hogy basszus de jo hogy raktunk nemi CO2-t a levegobe…
Ketlem.
Torvenyszeru, hogy mindig az ellenkezoje tortenik, mint amit a tobbseg var. Ezzel sincs maskent.
Majd amikor mar kelloen hideg lesz, es alig eszrevehetoen mar elindul egy melegedes, megy majd a retteges hogy klimakatasztrofa, soha nem all meg a lehules most mar, vegunk van, mindmeghalunk.
Rinse, repeat.
@rikitikitevi: Igen, valahogy így. A neandervölgyiek is retteghettek augusztustól decemberig, hogy jön a világ vége, mert Isten megharagudott. És lám minden nap egyre hidegebb, minden nap egyre sötétebb. Ki merne ezzel vitatkozni, hisz tudományosan meg lehet mérni, ki lehet mutatni. A bőrödön érezheted. Utána meg májustól júliusig lehet rettegni, mert Isten megharagudott és egyre kevesebb a víz, egyre forrósodik a világ, mi lesz ha így megy tovább.
@AdvocatusDiaboli: Igazad van. Tévedtem. Egy dolog hogy mekkora a víz (vagy a tengervíz – sóoldat) CO2 oldhatósága a hőmérséklet függvényében és mekkora a légköri CO2 parciális nyomása általi valós beoldódás.
2o év alatt o,o5 se a pH savasodása, pár száz év és az óceán átvált savasba (mert ma még vastagon lúgos).
http://www.co2.earth/carbon-in-the-ocean
Hű meg ha. Mind meghalunk. 🙂
@Bolygó Hollandi: Jaja. Már várom hogy Gréta mikor lesz szentté avatva. 🙂 Régi hatalmi technika (nevezhetjük maffia módszernek is). Tartsd rettegésben a lelkeket és békés báránykáid lesznek az alattvalók. 🙁 Vagy nem. 🙁
Mint Gréta esetében látjuk. Ugyanis Gréta rombol. Magát rombolja (péntekenként nem jár iskolába) és érzelmes nézetei terjesztésével mást is. A hangsúly az érzelmen van.
@rdos:
Erről mi a véleményed?
index.hu/techtud/2020/01/23/ha_az_iteletnapi_gleccser_odalesz_minden_odalesz/
@ikaruss: Amíg a föld kerek mindig lesznek gleccserek
@mafi mushkila: de hát lapos.
@ikaruss: Szerintem riogatásban jobb vagyok. 🙂
hu.wikipedia.org/wiki/Dogger-f%C3%B6ld
hu.wikipedia.org/wiki/Boszporusz (történetét nézzed)
en.wikipedia.org/wiki/Lake_Missoula
@mafi mushkila:
„Amíg a föld kerek mindig lesznek gleccserek „
És amíg a föld kerek meddig lesznek emberek?
@AdvocatusDiaboli: Az óceánok a tengerek szint változására nincs más megoldásunk a mai napig mint az alkalmazkodás. Drága? Az. Van más megoldás? Az indonéz kormány szerint nincs. Lépnek és Jakarta mélyen fekvő részeit lassan felhagyják a főváros pedig költözik biztonságosabb helyre.
hu.euronews.com/2019/08/17/koltozik-az-indonez-fovaros
A szénbányászatot ki lehet véreztetni. A szénhidrogén ipart nehezebb lesz. Ott nagyon sok pénz van a rendszerbe „beépítve” és nagyon sok pénzt hoz a tulajdonosaiknak. Aztán vagy századik éve a katonák szerint stratégiai nyersanyag főleg a kőolaj. Röviden, nem egyhamar fog véget érni a kőolaj korszaka, de a trend szerencsére biztató. 🙂
@rdos:
„Igazad van. Tévedtem. Egy dolog hogy mekkora a víz (vagy a tengervíz – sóoldat) CO2 oldhatósága a hőmérséklet függvényében és mekkora a légköri CO2 parciális nyomása általi valós beoldódás.
2o év alatt o,o5 se a pH savasodása, pár száz év és az óceán átvált savasba (mert ma még vastagon lúgos).
[…]
Hű meg ha. Mind meghalunk. :-)”
3 dolog:
1) Értékelem, hogy belátod hogy ezt benézted. Jó alap a továbbiakhoz. Csak vigyázz, nehogy a végén a huhogók közé kerülj. Pl a savasodás mértéke annyi sincs, mint amennyit írsz: ” Open ocean surface pH has declined by a very likely range of 0.017–0.027 pH units per decade since the late 1980s”. Minek dramatizálni a helyzetet?
2) Amit nem láttál (még) be az az, hogy ezzel is ellentmondasz a korábbi (Miskolczinak tulajdonított) állításoddal. Korábban azt írtad, hogy nem a CO2 melegíti a légkört, hanem a melegedéstől növekszik a CO2. Azt viszont nem mondtad, hogy honnan jönne a CO2. A tengerre utaltál ugyan, de most beláttad, hogy onnan nem, mert inkább oda megy be. Akkor máshonnan kéne sokkal több CO2-nek fölszabadulnia, annyira, hogy a tengert is savanyítsa és a légkörben is maradhasson belőle. Ez nem igazán jöhet máshonnan (hő hatására), mint a szárazföldi ököszisztémákból, de azok is nettó nyelők, nemcsak a tudomány mai állása szerint, hanem még szerinted is, ugyanis a CO2 gyorsítja a növényzet növekedését (mondjuk ebből még nem következne a nettó nyelés, de ez is belejátszik).
3) Igazi, mindenhez is értő polihisztorhoz méltóan a tengerbiológiához is értesz annyira hogy tudd, hogy egy kis savanyodás miatt nem kell aggódni. Sőt, vicc az egész.
Én sajnos nem értek hozzá így csak a soros-ügynök, bevándorláspárti IPCC korábban említett jelentéséből (SROCC) tudok idézni:
„Increasing ocean acidification and oxygen loss are negatively impacting two of the four major upwelling systems: the California Current and Humboldt Current (high confidence).
[…]
Open ocean surface pH is projected to decrease by around 0.3 pH units by 2081–2100, relative to 2006– 2015, under RCP8.5 (virtually certain). For RCP8.5, there are elevated risks for keystone aragonite shell-forming species due to crossing an aragonite stability threshold year-round in the Polar and sub-Polar Oceans by 2081–2100 (very likely).”
Az RCP 8.5-ös forgatókönyv a vizsgáltak közül a legdurvább, így lehetne ezt riogatásnak is nevezni, csakhogy a tényleges CO2 koncentráció ehhez a trajektóriához tűnik idomulni, úgyhogy sajnos van relevanciája a dolognak.
@rdos:
„Az óceánok a tengerek szint változására nincs más megoldásunk a mai napig mint az alkalmazkodás.”
Ebben igazad is lehet, csak azt felejted el megemlíteni, hogy ezt a tengerszint-emelkedést mi okoztuk-okozzuk a CO2 kibocsátásunkkal, és mértéke a további kibocsátástól függ. Hogy ez szerinted miért elhanyagolható szempont és miért nem gond az, ha néhány sokmilliós nagyvárosnak odébb kell költöznie, azt te tudod.
Mielőtt ismét belémkötnél: a fölmelegedés okozta tengerszint-emelkedés globális valami, a helyi változásoknak (föl és lefele) számos más oka lehet és van, és jelenleg azok dominálnak. Dzsakartában sem elsősorban a globáli emelkedés a probláma (hanem a felszín süllyedése, mint sok más torkolatvidéken is). De a globális szint-emelkedés ezen csak rontani fog, met ott is „gondot” okoz, ahol egyébként nem lenne gond (pl. nem tűnne el az ország, de így el fog).
@Bolygó Hollandi:
„Tehát 100 olyan évszázad volt amikor átlagban 1m/100év sebességgel emelkedett a tengerszint. Jelenleggel ezzel riogatnak a klímahiszti keretében mint különleges eseménnyel. „
De ez totálisan irreleváns, mivel akkor az egész emberi népesság kisebb volt, mint ma egy kisebb tengerperti város népessége, és még a tengerpartokon élő népek sem függtek a tengerszinttől, hoszen nem volt infrastruktúra a tengerparton (meg máshol sem). Ezek a változások észrevehetetlenek voltak és jelentéktelenek. Ha viszont egy bizonyos tengerszintre van belőve az épített kritikus infrastruktúra nagy része, és emberek százmilliói élnek éritett területeken, és nem nomádok és nincs hova menniük, akkor azért ez egy kicsinykét számít.
És méginkább számít, hogyha az általad jelzett gyorsoló ütem kimutathatóan az emberi tevékenység számlájára írandó. Tehát a bekövetkező változásokat mi és tudatosan okozzuk.
Ami erkölcsileg, jogilag meg hülyeségileg is más kategória, mint ha magától történne ugyanaz. Ha a vihar a házadra dönti a fát, az egy dolog (baleset). Ha a szomszéd dönti rá az egy másik dolog (legalábbis gondatlanság). Ha úgy dönti rá, hogy szóltál is neki, hogy ne tegye, mert rossz felé húz (v.ö.: „hiszti”), akkor az minősítő tényező. Ha meg is hal valaki a házban, akkor emberölés.
És az emberölést nem menti, hogy a ház helyén évezredekig erdő állt (amíg ki nem irtották mezőgazdasági célra, hogy utána beépítsék), és hogy közben vélhetőleg sok fa dőlt ki ugyanarra a helyre. A bíróság sem értékelné ezt a védekezést. De Te vélhetőleg elfogadnád, mert analóg a te érveléseddel. Meg persze a Badacsony oldalában is büntetlenül leégetheted bármelyik házat, hiszen az egész hegy tűzhányó volt, elég sokáig, ne hisztizzen a tulaj.
@rdos: „Mint Gréta esetében látjuk. Ugyanis Gréta rombol. Magát rombolja (péntekenként nem jár iskolába) és érzelmes nézetei terjesztésével mást is. A hangsúly az érzelmen van. „
Hát persze. Egy tizenéves lány érzelmes megynyilvánulásaitól kell védenünk a civilizációt. Ami azért is furcsa, mert Greta annyira azért nem érzelmes. Nem követem a mozgását, de eddig nem láttam sírni, kiabálni, átkozódni.
Gyakorlatilag csak érvelni láttam/hallottam: a rendelkezésére álló tényeket köti össze és következtetéseket von le belőle.
Az ilyen ember nagyon veszélyes tud lenni. Főleg, ha igaza van, meg ha van akik meghallgatja.
@rikitikitevi:
„En csak a klimarettegok arcat szeretnem latni, amikor szo szerint arcukra fagy a mosoly par ev mulva. Vajon lesz-e kozuluk barki, aki felvallalja majd akkor, hogy basszus de jo hogy raktunk nemi CO2-t a levegobe…
Ketlem.”
Én is kétlem, de más okból.
Mindenesetre érdekes gondolatkísérlet, és lehet benne tanulság.
Gretáék generációja újszülött, nekik minden vicc új. Viszont a mostani „klímarettegők” nem mind mai gyerekek. Többségüknek lett volna alkalma kifejezni aggodalmát az elmúlt évtizedekben, hiszen a melegedés nem új jelenség és legalább egy emberöltő óta jól dokumentált, hogy egzisztenciális veszélyt jelent, ha nem is személy szerint mindenkire és azonnal, de a civilizációnkra. A ma aggodalmaskodók többségének a közelmúltig mégsem ütötte meg az ingerküszöbét, vagy ha mégis, akkor ugyanúgy rázták le a témát, mint most Te. Aztán a közelmúltban valahogy megtértek, de ez szerintem is változhat.
Föltéve, hogy az általad fölvázolt forgatókönyv állna elő, bizonyára sokan elfelednék/letagadnák mostani álláspontjukat, hasonlóan ahhoz, ahogy az egykori partizánok létszáma is egyre növekedett a háború után (az egykori nyilasoké meg valahogy rohamosan csökkent).
Én viszont a hozzád hasonlók arcát szeretném látni, amikor néhány (nem tudom hány) év múlva rádöbbentek arra, hogy mennyire nem babra megy a játék, és hogy mégis a klímarettegőknek lehetett igazuk, meg hogy mennyire.
Illetve nem. Nem szeretném látni. De nagyon valószínűnek tartom, hogy ha arra kerül a sor akkor símán le fogjátok tagadni (vagy legalábbis el fogjátok fojtani)hogy hisztinek neveztétek az egészet. Még az is lehet, hogy némelyikőtök ugyanúgy fog klímanácivá válni, mint ahogy annak idején a kisnyilasokból ÁVO-sok lettek, vagy később egyszeri párttitkárból kereszténydemokrata főmufti.
És ezt ne vedd személyeskedésnek. Csak a soraitokból áradó megvetésre próbálok visszafogottan reagálni. Hiszen az aggodalmaskodók semmi olyat nem tettek, ami miatt megvetést érdemelnének. Az általuk súlyosnak tartott helyzet miatt fejezik ki aggodalmukat, amihez joguk is van, meg talán kötelességük is ezt tenni.
Egyetlen „bűnük” az lehet, hogy esetleg rosszul értékelik a helyzetet. De az nem az ő hibájuk, ha tényként fogadják el a vonatkozó tudományos konszenzust. Föltéve, hogy az IPCC totálisan félreértelmezi a helyzetet és tényleg örülnünk kellene a melegedésnek, vagy nincs is melegedés, vagy van, csak közünk nincs hozzá: akkor sem a megtévesztett emberek hibája, hogy a legnagyobb összefogással készült tudományos összefoglaló jelentéseknek hisznek, és nem az általad meg nem nevezett forrás(ok?)nak.
A tempó, amit Te, @mafi mushkila, @Bolygó Hollandi és hasonlók diktáltok az Trump és Orbán tempója: tények nincsenek, a tudomány az bolsevista trükk, aki nem csak magáért aggódik, hanem esetleg másokért is vagy csak úgy általában az terroristagyanús, de legalábbis élhetetlen hülye, annyit is ér. Közöd?
Eddig azért jártam a Vincentre hogy ne ilyeneket kelljen olvasni, de hát miért pont itt ne lenne ugyanaz a helyzet.
@AdvocatusDiaboli:
index.hu/techtud/2020/01/25/nemetorszag_atomeromu_megujulo_energia/
Vannak komoly sikerek 🙂
@Mickey Pearce: Na majd te is megkapod, hogy ami adatot hozol az totálisan irreleváns, és olyan vagy mint Trump és Orbán 😉
(sok mindenről lehetne írni, de egy 25 fokos vasárnap délután többet ér 🙂 )
@Bolygó Hollandi: Jó, de én azt meg nagy ívben leszarom :)))
@Mickey Pearce: Azzal csak halmozod bűneidet, és nem 30 hanem 60 soros ledorongolást kapsz 😀
@Bolygó Hollandi: Van egy másik probléma ezzel az egésszel: a globális verseny. Ha Kína, USA, stb leszarja a klímaváltozást, akkor az ilyen megdrágult erőforrásokból dolgozó cégek versenyhátrányba kerülnek, adott esetben tönkremennek és munkahelyek szünnek meg. A Bosch vezetője már azt reagálta a legújabb EU klíma dealre hogy akkor a Boschnak annyi. Majd a környezettudatos északeurópai országokban a sok munkanélkülinek jól be fog fagyni a feneke… és akkor tényleg igaz lesz hogy a globális versenyben lemaradó egységsugarú európai (nem)dolgozónak leszakad a jövedelme mondjuk egy tech guruhoz képest. Ez borzalmas igazságtalanság amely lenin-fiúkért kiált… Próbáld ezt elmagyarázni Gretának és aktivista társainak:
index.hu/kulfold/2020/01/25/uganda_klimaaktivista_greta_thunberg_davos_foto_levagtak_ap/
„no niggers, please” :)))
@AdvocatusDiaboli: Én poénból írtam, de azt is sajnálom, ha a viccelődés ugyanolyan durva tempónak hatott, akármelyik irányból olvasva.
(Én az épeszűségért meg a humorért járok ide.)
A valós álláspontom pedig az, hogy a tudományos konszenzusnál nincs jobb támpontom, azonkívül a jelenlegi tartalma által megkövetelt óvintézkedések sem ártanak, hogyha mégis az igaz, hogy a Föld csinálja magától az egészet, és semmi ráhatásunk, mert akkor a kétségbeesett erőfeszítéseinknek se lesz.
@AdvocatusDiaboli: Péntekenként jár-e isibe Gréta vagy sem?
Értem hogy neked az értelem az érzelem. Utóbbit linkelem.
imgflip.com/i/3btvs9
@mafi mushkila: Felvetetted. „hogyha mégis az igaz, hogy a Föld csinálja magától az egészet, és semmi ráhatásunk”
Szerintem. Valami ráhatásunk biztosan van, kérdés hogy az mennyi? Aki ezt az arányszámot meg tudja számolni, az csak a nagybetűs isten lehet.
@mafi mushkila: Teljesen érthető amikor azt mondod, hogy „a tudományos konszenzusnál nincs jobb támpontom”. Galileo idejében is ez volt az egyetlen választása egy tudományok iránt nyitott, de asztronómiával mélységében nem foglalkozó embernek. A geocentrikus világkép is nagyon szépen leírt sok mindent, csak egyre komolyabb feltételezéseket kellett bevetni hogy a megfigyelések ne lógjanak ki a világképből.
Valószínűleg sokkal több kérdésed lenne neked is,
– ha tanultál volna földtudományokat szerte a világban,
– ha találkoztál volna már a 90-es évek elején Amerikában is, és Európában is olyan meteorológus PhD hallgatókkal és post-docokka akik panaszkodtak, hogy aki nem az antropogén CO2 hiten van, annak nincs jövője (és jelene se nagyon),
– ha látnád, hogy mennyi mindent nem tudnak bevallottan rendesen kezelni a klíma modellek (pl. változó felhőzet, aminek van hűtő hatása is, meg üvegházhatása is),
– ha látnád, hogy mennyire nem tudják (nem is próbálják) magyarázni a klíma modellek akár az utóbbi 2000 év változásait (római és milleneumi meleg, majd két kis jégkorszak), nem beszélve az utóbbi 450,000 év négy nagy jégkorszakáról, négy nagy 12-14C hőmérséklet ingadozásáról, négy nagy 120-140m tengerszint változásáról, mikozben volt sok „kis” 5-6C és 30-40m fluktuáció.
Érdekes egyébként, hogy Galileo korában is két világkép csapott össze (geocentrikus vs heliocentrikus) ahol nem is méltatták vitára az utóbbit, és a mostan is két világkép, az antropocentrikus (nem hagyjuk hogy a tengerszint akár 60cm-t emelkedjen, mert az nem jó az embereknek) és a geocentrikus (sokkal komolyabb változások is voltak, ezekhez csak alkalmazkodhatunk) közötti vita zajlik.
@mafi mushkila:
„Én poénból írtam, de azt is sajnálom, ha a viccelődés ugyanolyan durva tempónak hatott, akármelyik irányból olvasva.”
Elnézést, ha nem jött át a poén.
Alapból nem lennek ennyire karót nyelt izé, de egy ilyen közegben ahol egyrészt senkit sem ismerek, másrészt meg elég durva módon folyik a dolgok elbagatellizálása (elizélése), jobbnak látom direktben kommunikálni. Nem mintha sok jelentősége lenne, hogy mit írogatunk ide.
Van tere a spekulációnak, hisz’ korántsem tudunk mindent a dologról (a jövőről főleg), és az IPCC jelentései sincsenek kőbe vésve (ne is legyenek), meg dokumentáltan és következetesen alábecsülték eddig a problémát (de ennyi erővel túl is becsülhették volna). Csak azt nehéz lenyelni, amikor a szezont a fazonnal szándékosan vagy tudatlanságból keverik. Legalább ahhoz ragaszkodjunk, ami tényleg tudható, aki meg nem tudja, az ne tegyen úgy, mintha.
@mafi mushkila: Sajnos a „jelenlegi tartalma által megkövetelt óvintézkedések sem ártanak” megközelítés csak addig igaz, amíg a klímaipar korlátozva van. No free lunch az emberiség számára.
A gazdasági (és abból eredő társadalmi) folyamatokra @Mickey Pearce már utalt fentebb.
A természeti folyamatok is súlyosak lesznek. Pl. ha az emberiség energiaigényének valamivel komolyabb részét kezdjük el fedezni szélfarmokkal, akkor az jelentős szélsebességcsökkenést okoz. Már egy-egy szélfarmon belül is széliránytól függően akár 80%-al is csökkenhet a hatásfok a szélsebesség esése okán (a lapát másik oldalán lassabban fúj a szél, mert kivettünk belőle energiát). Ha ember okozta klímaváltozásra vagy kiváncsi, akkor a szélsebesség változása biztos tipp 😉
A napelemeknek is megvan a maguk baja, és nem csak az, hogy elveri őket a jég mint most Canberraban. A vizierőműveknek is. Az atomerőműveknek is. Egy-egy rendben lehet. A sokkal mindig lesz baj.
Sok minden „működik” kicsiben az energiaszolgáltatásban, de globális szinten nincs olyan ami „ne ártana”. No free lunch.
@rdos: „Péntekenként jár-e isibe Gréta vagy sem? „
Nem értem, hogy miért számít, hogy egy tizenéves svéd lány jár-e péntekenként (vagy egyáltalán) iskolába.
A Polgár lányok egyáltalán nem jártak iskolába, mert szüleik magántanulóként otthon oktatták őket. Jobb lett volna nekik, ha péntekenként bejárnak alámerülni?
Kevésbé tudnak sakkozni azért, mert nem jártak be? Vagy több nyelven beszélnének, ha bejártak volna? Vagy a magyar közoktatást rendben van kihagyni, de a svéd az annyira tuti, hogy azt nem lehet überelni?
És Gretának kevésbé van attól igaza, hogy néha nem ül az iskolapadban, mert mondjuk épp a pápával találkozik? Vagy az rendben van, mert az szerdán történt?
@Bolygó Hollandi: Sajnálom, tényleg, de annak nincs sok értelme, hogy én most elhiggyek valamit 🙂 Galilei győzze meg az inkvizíciót, és onnantól hallgathatok rá. És nagyon örülök, hogy a meteorológiában is lehet elvileg szép karriert csinálni, amiről sajnálhatja valaki, ha lemarad, de be kell vallanom, hogy szerintem nem ez nagyszerű a tudományban, hanem ahogy eddig megoldották, hogy keményen bepróbálkoztak és keményen ellenálltak, és abból egész jó hatásfokkal kiderült egy csomó mindenről, hogy hogy van. Ezt így önmagában nem tudom bánni, ez mintha kellene hozzá. Ha ez meg már nem működik most hirtelen, mert mittomén, társadalmilag tönkrement a menete ennek, akkor vissza kell menni odáig, ahol már elkezdett működni a kivégzéssel fenyegetések után, és megint azt csinálni.
@AdvocatusDiaboli: Semmi gond, nem elvárható se a téma, se a netes megnyilvánulási szokások miatt, hogy pár szóból egyértelmű legyen. Az én kockázatom volt 🙂
@Bolygó Hollandi: Pl. hogy nem akarok nagyüzemi hústermelést, nem akarok szénerőművet, akarok sok fát, akarok technológiai boomot. Csináljuk össze magunkat és hajtsunk rá a fúziós erőműre vagy ami most a menő, meg az összes takarékossági és újrafelhasználási cuccra, ezek az űrkorszakban úgyis fognak kelleni. Ez számomra mind akkor is kész nyereség, ha semmi köze semmihez. Az ÖNMAGÁBAN nyereség, ahogy beindult mindenki, hogy mit lehet kitalálni. Sehol sem vagyunk a végeredménytől, hogy meg kéne mondani, hogy ez a pár alternatívánk lenne, és azok nem jók. Idáig disclaimereztem, hogy mi mindenhez nem értek és nem lehet tőlem elvárni, hogy tudjam, de ezt tudom még én is. A több ötlet jobb, mint a kevesebb, ülni az olajmezőn és égetni.
@Bolygó Hollandi: Tegyük hozzá, hogy a heliocentrikus világképet egy nagyon jó csillagász, Tycho Brahe vitatta, és ő is teljesen racionális, megfigyelés alapú tudományos levezetés segítségével. Ma már persze tudjuk, hogy a megfigyelések pontosságával volt ott a hiba, de a lényeg, hogy korekt tudományos nézetek is csaptak ott össze.
@Bolygó Hollandi:
„Érdekes egyébként, hogy Galileo korában is két világkép csapott össze (geocentrikus vs heliocentrikus) ahol nem is méltatták vitára az utóbbit, és a mostan is két világkép, az antropocentrikus (nem hagyjuk hogy a tengerszint akár 60cm-t emelkedjen, mert az nem jó az embereknek) és a geocentrikus (sokkal komolyabb változások is voltak, ezekhez csak alkalmazkodhatunk) közötti vita zajlik. „
Az analógiád találó, csak éppen fordítva áll, mint ahogy sugallod. A tengerszint Istentől származó meghatározottsága az ortodox („geocentrikus”) álláspont, és az ember által okozott emelkedés felismerése az eretnek („heliocentrikus”) gondolat. Legalábbis eretnek volt, amíg a tények garmadája gyakorlatilag minden kétségen felül igazolta annak helyességét (mint hogy annak idején Galileo heliocentrikus világképet is). Ahogy Galileo is helyesen látta meg a lényeget annak ellenére, hogy nem ismerhette a Newtoni mechnikát (sem), az embernek a tengerszintre gyakorollt hatása is nehezen lenne cáfolható annak ellenére, hogy nem tudunk mindent 100 %-osan lemodellezni.
Ha a most folyó és elkövetkező évtizedekre várható tengerszint-emelkedés természetes eredetű lenne, akkor nem lenne mit tenni, ugynúgy ahogy nincsenek arra irányuló törekvések, hogy a tektonikai mozgásokat megállítsuk vagy a vulkánkitöréseket megakadályozzuk. Igyekszünk őket előre jelezni, (konkrét eseményeket illetve gyakoriságokat), de az sem lesz soha tökéletes, mindig lesznek váratlan események, meg mindig lesznek akik figyelmen kívül hagyják az előrejelzést.
De a jelenleg folyó tengerszint-emelkedés a legjobb tudásunk szerint nem természetes eredetű, hanem mi okozzuk. Bizonyára magától is mozdulna valamicskét a tenger, nagyon hosszú távon meg egészen biztosan és egészen sokat (meg el is fog tűnni, legkésőbb a Földdel együtt), de nincs semmi jele, hogy az elkövetkező évtizedekben jelentős változás történne természetes okokból.
Vannak ember-által okozott földrengések (pl. olajkitermelés következtében) amit az éritettek nem vesznek jó néven, mondván, hogy ezt mégsem kéne. Gondolom, a Te válaszod az lenne, hogy földrengések mindig is voltak, ezért az ember nem is okozhatja őket.
@Grrr: Köszönet a pontosításért. Azt tudom, hogy a geocentrikus modellel is sok mindent szépen leírtak, csak kezdett bonyolódni a dolog amikor a körpályán mozgó körpályára kelett tenni a körpályán mozgó égitesteket (hogy megint egyszerüsítsek) 😉 Nem tiszta dogma volt, de akkor is politikai-hatalmi szó döntötte el a tudományos „konszenzust”.
@mafi mushkila: Azt ugye tudod, hogy a nagyüzemi hústermelés, a szénerőművek, vagy az olajipar volt vagy 100 éve megoldás az akkori elviselhetetlen problémákra?
Amikor a rettegés oka az volt, hogy a városok belefulladnak a lószarba, és komolyan károsodott az emberek egészsége a rossz fatüzelés okozta beltéri füsttől és kültéri szmogtól. Amikor kormozó gyertya vagy (technikai fejlődés után!) petroleumlámpa mellett próbált az a kevés olvasni aki tudott. Amikor az emberek komolyan éheztek, és jó ha ünnepnap került hús az asztalra.
A ma problémái a tegnap ünnepelt megoldásai voltak. A ma megoldásoknak hírdetett dolgok a holnap problémái lesznek. Nincs jó „végeredmény”, akármennyire is mantráznak egyesek éppen divatos szlogeneket.
Egyébként nekem nem kell elhinned semmit, mert nekem sincsenek válaszaim. Ha azt sikerült elérni, hogy kérdések ébrednek benned a jelenlegi, megoldást ígérő, „konszenzusos” mantrákkal kapcsolatban, akkor már megérte 🙂
@AdvocatusDiaboli: Azt honnan tudod, hogy „nincs semmi jele, hogy az elkövetkező évtizedekben jelentős változás történne természetes okokból” a tengerszintben?
Eddig csak természetes volt, de mostantól csak emberokozta?
A frackolás kapcsán helyenként jelentkező kisamplitúdójú szeizmikus jelenségek teljesen más téma mint a földrengések. Azok a bányászatban használt robbantásokhoz hasonlíthatóak. Azok is okoztak „földrengéseket”. Akkor van velük gond, ha lakott telepulések környékén jelentkeznek. De sokszor nem is jelentkeznek érzékelhető módon.
Nincs olyan ipari (azaz emberi) tevékenység ami ne hatna ki a környezetre, beleértve a szél és naperőműveket is.
Kicsit olyan ez (pro és kontra) mint amikor az egyszeri szegényembernek javasolják, hogy először is szokjon le a bagóról, szszről. Drága is, árt is.
Persze az összes problémáját nem oldja meg, sőt az elvonási tünetek kellemetlenek lehetnek, de vitathatatlanul jó irányba tett lépés.
Lehet vitatni, hogy a napi egy csomag plusz a tütü ára számottevő-e a családi költségvetésben, vagy hogy úgyis meghal-e korházi fertőzéstől még mielőtt elvinné a tüdőrák vagy a cirrózis, de azért ne tegyünk úgy mintha a bagóról, szszről leszokás igénye hiszti lenne.
@AdvocatusDiaboli: Honnan követi a CO2 légköri szintje a felmelegedést, már ha követi? A földkéregben a víz és a CO2 messze a két leggyakoribb fluidum. Az óceánokban vélelmezem és megkockáztatom 🙂 messze gyakoribb a víz mint a CO2. A mély óceánokat ma még nagyon nem ismerjük (szóval akár innen is származhat). 🙁
Nélkülünk is változott a légköri CO2 szint periodikusan évszázezredekre visszatekintve. Igaz mostanában mintha jobban változna, igen a sok fosszilis elégetése lehet az egyik logikus oka.
Egyebekben meggyőztél. Mind meghalunk. 🙁 Befejeztem.