Különleges anyagból gyúrva
Eredeti szerző: jotunder
Marjai, noha hivatásos diplomata volt, remekül értett a gazdasághoz. Ösztönösen. Ezt a tudását – fogóddzon meg mindenki – a kínaiak fedezték fel, akik még 4–5 évvel ezelőtt is rendszeresen kérték a tanácsait. (Aczél Endre, Galamus)
Marjai József hároméves pártfőiskolát végzett 1966-ban. A Kínai Népköztársaságból ma a University of Chicago-ra, a Harvardra és Princetonra küldik a legjobb diákokat, azt gondolná az ember, hogy nem szorultak rá egy egykori keményvonalas exkommer káder tanácsaira.
Bátortalanul azt gondolom, hogy itten kommunista legendagyártás folyik.
Aczél írásában Marjai már azért is hőssé válik, mert rálőtt (bővebben: úgy tűnik, nem lőtt rá) a külföldön működő magyar kommunista ügynökök listájára vadászó két egykori forradalmárra, akik behatoltak a berni követségre. Azt is gondolom, hogy ez nem feltétlenül véletlen. Elképzelhetőnek tartom, hogy volt olyan magyar nagykövetség a világban, ahol egy másik listán, mondjuk az Acsády nevet találták volna meg a behatolók.
Sólyom Lászlóról azt tartja fontosnak megjegyezni Aczél, hogy az apósa megyei párttitkár volt. Ezt azzal kapcsolatban írta Aczél, hogy a köztársasági elnök megtagadta Marjai kitüntetését. Jobb lett volna, ezt a hetvenes években mondani, keményen, bele pacekba, a „Józsi bácsinak” (jézusom).
Az aczéli történelemben voltak ezek a tehetséges és alapjában jóakaratú kommunista emberek, akik három év pártfőiskola után is átlátták a gazdaságot, mint valami Verebes József a balról beívelt szögletet, és ezekkel szemben voltak a tehetségtelen és gonosz kommunisták, akik rossz tanácsokat adtak a Jók és Gonoszok között vergődő Kádár Jánosnak. A rendszerváltás eredendő bűne pedig az, hogy nem használták ki a tehetséges és alapjában jóakaratú kommunista emberek szakértelmét.
Szijjártó Péter külügyminiszter lehet ősztől ebben az országban. Én ennek nem nagyon örülök. Annak sem örülök, hogy Matolcsy György (aki egyébként a Fordulat és Reform egyik szerkesztője volt, a Pénzügykutató munkatársa) MNB elnök lehet. És általában sem tudom örömforrásnak használni Orbán Viktor politikáját. Itt azonban egy szovjetista rezsim káderéről van szó, egy olyan szovjetista rezsim káderéről, amelyik több generációnyi magyar életét tette tönkre.
Nem vagyok mániákus antikommunista, nem fogok Kunhalmi Ágnes ellen tüntetni a Kossuth-téren, de még Szanyi kapitány ellen sem. Azt gyanítom, hogy aránylag kevés embert akasztattak fel 56 után. Én még az Aczél Endre ellen sem tüntetnék, és sokakkal szemben, nem gondolom azt, hogy neki be kellett volna kussolnia a rendszerváltás után. Marjait sem zártam volna börtönbe, nem vettem volna el a jogait. Konkrétan, nem jelent számomra különösebb megpróbáltatást a szocialistákra szavazni. Most néz nagyot a kedves Olvasó, mert azt illett volna írnom, hogy csipesszel az orromon szavaztam rájuk, de sajnos én nem emlékszem csipeszre, akkor pedig nem írhatok csipeszt.
Mindazonáltal, Aczél a szovjetista rezsimet akarja eladni nekem, szépen becsomagolva, azzal, hogy mennyire utálják őket azok, akiket én mostanában nem nagyon szeretek. Bezzeg, az Ikarus, bezzeg a százezer lakás, bezzeg a kohók, bezzeg így, bezzeg úgy, akkor még volt érzékük a pártfőiskolásoknak a gazdasághoz….
….akkor még nem építettek hazug emlékműveket tonnaszám, akkor rendben voltak a középiskolás tankönyvek, akkor még olyan kiváló emberek voltak a médiában, mint az Aczél Endre, voltak persze hibák, elvtársak, elvtársnők, drága baaaaarátaim, és látom azt a koponyát abban a Toronto-i páncélszekrényben, ahogy kedvesen elmosolyogja magát.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16519568-6ae7db921502d' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16519568&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16519568-6ae7db921502d&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16519568-6ae7db921502d' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
@giacomo gesso:
A kádári időket (ahogy mindent) nagyon sokan a 0 vagy 1 szemlélettel kezelik. Ezen segíteni nem lehet (érdekes téma, hogy miért nem). Te például csak a pozitívumokat erőlteted, sokan pedig csak a negatívumokat, pedig elég bonyolult rendszer volt a szovjet csapatok jelenlétével (azaz a diktatúrára épülő rendszer megváltoztathatatlanságával), fenti okból a carpe diem szemlélettel. A vezetői között is sokfajta ember megtalálható, a gazembertől a jót akaróig, persze a párthoz való hűség elsődleges követelménye nagyon erős kontraszelekciót okozott, ezért az átlaguk siralmas.
A mi hozzáértésünkkel és információmennyiségünkkel nem javasolnám, hogy belemerüljünk az értékelésébe. Aczél nekrológot írt egy kommunista vezető halálára, aki biztosan nem gazembernek született, viszont részt vett egy diktatúra vezetésében,amelyben nem volt kötelező részt vennie. Én Aczélt általában nem olvasom, Marjai nem érdekel, a Galamusra nem járok, itt és ma általános tanulságok szempontjából teljesen lényegtelennek látom az egészet. Hogy Aczél nekrológja Marjai szempontjából pozitív, azt nem tartom merényletnek, mert azokat, akik nem akarják, semmilyen szempontból nem érinti.
@aritus: Ne velem vitatkozz, meséld el a nézeteid egy kőbányai vagy csepeli kocsmában, ahol a törzsközönség 50+ éves, de tanácsolom, hogy közel a kijárathoz, hogy időben menekülhess. 😉
@andras314:
és köszönhetünk sok adósságot és azt, hogy az aljas diktatúrára sokan jószívvel emlékeznek. ezeket sem szabad elfelejteni.
@giacomo gesso: Ez mire is válasz? Ma meg a fideszt szavazzák meg már második ciklusban nagy többséggel, és a békemeneteken 100 ezer körüli ember veszt részt.
És? Akkor most ez is egy „jó” világ, mint a kádári?
@Deepblue Noir:
GDP arányos államadósság:
1989: 73 %
1993: 90,7 %
1997: 62 %
2001: 52 %
2007: 66 %
2010: 80,1 %
@vakapad: Miközben az elemzés összetettségére vonatkozóan egyetértek Veled, csak azért szólaltam meg, hogy megvilágítsam aritusnak, hogy miként nosztalgiázhat az akkori időket megélt átlagember és, hogy igenis lehet nagyon is húsba vágó különbséget tapasztalnia. Bizony, az egyszeri polgár így von mérleget és jól érzi, hogy a mindennapi gyakorlatban nem nőtt a személyes szabadságfoka a demokráciában, hanem sokkal inkább van kényszerpályákon most, mint a kései, puha diktatúrában volt.
@giacomo gesso: A személyes szabadságfoka az átlagembernek azért nem nőtt, mert szarik rá. Nem érdekli. Nem érdekelte a kádári időkben sem, meg most sem.
Többek között ezért csinálhat a fidesz bármit.
@vakapad:
Hoppá, elfelejtettem hozzáírni, hogy ezekkel a számokkal semmit nem akarok bizonyítani, se pro, se kontra (mindegyik változásnak 1-2-3 lényeges és még egy csomó apró oka van). Ha ugyanis nem írom hozzá, akkor bizony … (persze, lehet, hogy így is).
@giacomo gesso:
Azt én tudom, hogy lehet nosztalgiázni, ugyanis a felső tízezer felemelkedését nagyon sokak relatív(!!!) lesüllyedése tette lehetővé, akik most becsapottnak érzik magukat. Holott akkor voltak becsapva egyrészt azzal, hogy az normális, ahogy akkor volt (pedig csak egy mesterséges, erőből és kölcsönből fenntartott és még így is szegény, ráadásul gazdasági fejlődésre képtelen rendszerben éltek, amelynek egyik jótéteménye se volt hosszabb ideig fenntartható – össze is omlott gazdaságilag), másrészt azzal, hogy nem rajtuk múlnak a dolgok, hanem Koltay Róberten (illetékes elvtárs), aki jelenleg Orbán Viktor.
Hogy ebből mikor fogunk kinőni, azt csak a jóég tudja.
@aritus: „A személyes szabadságfoka az átlagembernek azért nem nőtt, mert szarik rá. Nem érdekli.”
Ez nem így van.
Pl. nagy különbség, hogy nem utazol, mert nem kapsz útlevelet, tehát rajtad kívülálló okból, vagy azért, mert ugyan lehet úti passzusod, de nincs pénzed, amiről a média azt harsogja, hogy a te hibád…
@vakapad: ezzel maximálisan egyetértek.
Főleg a jóéggel:)))
Szerintem soha, sajnos.
@vakapad: „…egy mesterséges, erőből és kölcsönből fenntartott és még így is szegény, ráadásul gazdasági fejlődésre képtelen rendszerben éltek, amelynek egyik jótéteménye se volt hosszabb ideig fenntartható – össze is omlott gazdaságilag…”
Ezeket mi tudjuk (utólag), de a „zemberek” számára ez akkor is úgy jön le, hogy akkor létbiztonság volt, most meg nincs (a nagy többségnek).
@giacomo gesso:
El kell mondani a zembereknek, hogy miről van szó. Az elmondás alól senkinek sincs kibúvó (hehe).
@vakapad: Akinek nincs munkája és éhes a gyereke, az nem kíváncsi az elmondásodra, főleg, ha azt látja, hogy nála semmivel sem érdemesebb emberek meg gazdagodnak feszt. (pl.: mészáros lőrinc)
„…a köztársasági elnök megtagadta Marjai kitüntetését”.
Ezt nem értem. Kifejezetten úgy emlékszem, hogy Marjainak átadván a kitüntetést, Sólyom kezet fogott vele, mígnem a jóval kisebb komcsi és jóval nagyobb szakember Feketével meg nem. Vagy az egy másik kitüntetés volt?
@aronsatie: Sólyom kifogásolt három kitüntetettet, Marjait, Feketét és Mosonyi Emilt. de mind megkapta a kitüntetést, és Feketével nem fogott csak kezet
@jotunder: Tehát nem tagadta meg, csak szarva közt a tőgyét alapon kiválasztotta, hogy úriemberként kivel nem fog kezet. Kemény csávó.
@jotunder: Na persze. És ha majd meghívják a Szabadság téri emlékmű avatására, akkor is el kell mennie, hiszen „egy komoly intézmény” vezetője?
@snakekiller23: Azért az tény, hogy sokkal szabadabb volt a légkör, a társadalomelméleti folyóiratokban megjelenő cikkek stílusa, a színházi előadások, a mozik műsora, mint pl a Szovjetunióban, ahol éveket töltöttem.
Kádárnak diktátori hatalma volt , de semmiféle diktátori hajlama. Legalábbis az életvitele abszolut purritán volt.
És a rendszer igenis megpróbált óvatos lépéseket tenni a demokratizálódás felé.
Orbánnak még nincs totális diktatúrája, de maximálisan megvannak a diktátori hajlamai, a politikai ügyessége és tökéletes erkölcsi gátlástalansága ennek kiépítéséhez, és ebben már szinte száz százalékban el is érte a célját. Eközben gyakorlatilag az ország teljes vagyonát sajátjaként kezeli (Még az a kifejezés is értelmét veszti, hogx ezeket „ellopja”. Olyan törvényi környezetet hoz, hogy az ölébe hullik.)
Szóval Kádár és Orbán ég és föld.
Kádár igenis éppen akkor állt a reformot ellenzők mellé, mikor látta a vagyoni különbségek növekedését a reformok következményeként. Orbán nagyon tudatosan növeli a vagyoni különbségeket (miközben a rezsi rizsával elhiteti a buta tömegekkel, hogy ő a szegényeket segíti.)
@vakapad:
adalék a témához:
Mihályi Péter: A magyar gazdaság útja az adósságválságba 1945-2013
c. tavaly megjelent könyve
épp most olvasom. még az elején tartok.
3 alapállítása:
a) jelenleg adósságcsapdában vergődünk, de nem másítja meg a tényt, hogy 1945 óta az ország modernizálódott, hatalmasat fejlődött.
b) jelen adósságcsapda egy kb 1973 óta követett gazdaságpolitika végállomása. letérésre többször lett volna mód, de a vezetés mindannyiszor a folytatás mellett döntött.
c) jelen adósségcsapda 2006-ra alakult ki (azóta áll fenn), és elvileg sem lehetséges, hogy az ország saját erejéből kijöjjön belőle.
@jotunder:
JT, szerintem most nincs teljesen igazad. Én nem akarom védeni sem Aczélt, sem Marjait, viszont úgy gondolom, hogy minden ember cselekedetei aszerint értékelendők, hogy az adott korban, az adott helyzetben egyáltalán mire volt lehetőségük, illetve, hogy mi lett volna, ha nem ők vannak az adott helyzetben, hanem valaki más. Amikor Marjai aktív korban volt, csak két választás állt előtte. Lehetett alámerülni és kibekkelni, illetve lehetett igazodni és érvényesülni. Ő az utóbbit választotta. Önmagában véve ezért nem törnék pálcát felette; legalább ’85-ig mindenki azt hitte ebben az országban, hogy a 150 évből még csak 40 telt el, ha érted, mire gondolok (persze, hogy érted). Az lehetséges, hogy Marjai a saját lehetőségeihez képest hitványul viselkedett, és másvalaki – a közjó szempontjából – sokkal jobban teljesített volna az ő helyében, ezt nem tudom megítélni, nem mélyedtem el a témában. Te viszont most nem is látszol tudomást venni ezekről a szempontokról.
@beavereater:
JT felteszem Lovász Lászlóra gondolt.
ne legyünk igazságtalanok. egy Lovász az emberiségnek dolgozik, én legalábbis így fogom fel. nem tehet a körötte állomásozó szemétdombról és a tetején kukorékoló kopasznyakúról.
nincs is dolga vele azon túl, hogy védi a tudományos intézményrendszer érdekeit. ő nem ez a szint.
a semtexet vigyék azok, akik nem tudnak gráfelméletet művelni. (Vonatkozó hollywoodi tanmese: Több mint testőr , vonatkozó hős: Kevin Costner)
Kedves JT!
Mesélhetsz, még el is hiszem, hogy azok csúnya bácsik és nénik voltak Kádár körül. De én kb 10 évet éltem az oroszoknál, kb felet a lengyeleknél. Az, hogy egészen más volt az élet , azt a saját bőrömön tapasztaltam. Lehülyézni mindig lehet, csak azzal sem teszed semmissé az évek alatt gyűjtött tapasztalataimat, akármilyen magas (vélt) szellemi szintről is ereszkedsz le,
Talán fontosabb volt a KB összetételénél, hogy ki volt egy-egy kiadó élén, a Filmgyár élén, és miből lehetett filmet csinálni, miből nem, volt-e aki megcsinálja, Hogy az akkori egyetlen (másfél) Tv csatornában több kultúra volt, mint a mai tucatnyiban. (Itt tűnt frel Lovász László, mint a matematika Ki Miben tudós győztese, és a fél ország nézte. Vagy szinte minden magyar tudta, hogy a ki az a Kobayashi Ken ichiro, aki a karmesterversenyt megnyerte. Ilyenek az oroszoknál nem voltak. Hogy a Rádió akkori vezetőjét (Hárs Istvánt) mai napig rendkívüli tisztelettel emlegetik egykori munkatársai. Szóval én úgy látom, hogy a kontraszelekció jóval kevésbé működött, mint mostanában mondjátok azt, ti komcsitzók, és mint pl a SZU-ban. De a tendencia is pontosan fordított, mint most. Mert most világosan megyünk arra, hogy az Orbán iránti lojalitás lesz egyre inkább egy pozició elfoglalásának a feltétele.
Üdv
én sem annyira szeretek a Kádár-rendszerről okoskodni, mivel nagyon ellentmondásos korszak. és én is csak gyerek voltam benne.
sztem azt a kérdést érdemes feltenni, hogy akkor hogyan alakult volna a magyar nép sorsa, ha nem lett volna szocializmus. persze a történészek nem szeretik ezt a kérdésfeltevést, mivel tudománytalan. de szerintem meg csak ennek a kérdésnek van értelme.
(pl önmagában azt mondani, hogy mennyire modernizálódott az elmaradott magyar falu értelmetlen, mert kapitalizmusban is modernizálódott volna.)
számomra az átkosnak két nagyon pozitív tulajdonsága volt. az egyik a példátlan társadalmi mobilizációs lehetőség. tanulni azt lehetett. 10 ft volt a matekkönyv, 50 fillér az iskolatej (lehet gúnyosan röhögni) – és azt azért könnyen tudom feltételezni, tekintve a családi hátteremet, hogy kapitalizmusban vagy nem lettem volna diplomás, vagy sokkal több kínlódás árán – és ezzel százezrek vannak így az országban.
a másik a kemény vallásellenessége és ezzel összefüggésben a tudománycentrikussága.
számomra egyértelmű párhuzam és összefüggés van a rendszerváltás utáni poltikai viszonyok folyamatos romlása (és mai helyzet létrejötte) és a keresztény ideológia újbóli megerősödése közt.
ezzel egyébként a magyar keresztény egyházaknak is lesz még bajuk történelmi távlatban, konkrétan magyarázkodhatnak vastagon, miért megint az elnyomás mellé álltak a szabadsággal és a fejlődéssel szemben (tisztelet az igen kevés és halkszavú kivételnek). de maguknak akarták, ilyenek és kész, sajnálja őket a fene.
és százával lehet sorolni a pro és kontra érveket a rendszer mellett és ellen… annál is inkább mert a Kádár-rendszer mint létező példa, csak része a szocializmus kontra kapitalizmus vitának, ami meg aztán… (állam kontra piac, top-down kontra bottom-up, végeláthatatlan…)
ebben a vitában én egyébként piac, szabadság és koász párti vagyok – ennyit az átkosról nálam…
@ingyenebed:
amiről beszélsz, az a „jóléti állam”. nyugaton is az volt, csak nem a mi álszocialista diktatúránk. nálunk is a nyugati verzió(k) kellett volna, nem az, ami volt.
@andras314:
+1
ja, Aczél-hoz se nagyon tudok okoskodni. igaz, tegnap egy kommentben mint pozitív példát soroltam, hogy mint publicista nem szolga vagy katona.
hát nem tudom… hellyel-közzel olvasgatom csak, lehet, hogy nem pont illik abba a sorba.
alapvetően úgy értettem, hogy az a fajta ember, akinek megvan a véleménye a dolgokról, és ezt napi szinten nem igazítja aktuális politikai akciókhoz, vagy megrendelésekhez. persze táborilag/életpályailag irányult nyilván.
passzolok.
@jotunder:
Lóf@szt mama! Csak kéne hozzá egy kis gerinc.
De az egyikbe sem szorult.
Lovászba sem – ezek szerint.
Elég szomorú.
Ja, a poszt meg gusztustalan.
És nem, nem rajongok Aczélért. Marjaira nem is emlékszem.
De ettől még ez a véleményem.
Kár, hogy újabban ilyenekre fussa csak …
🙁
@Deepblue Noir:
ez igaz.
és mennyi a jóléti állami tandíj Oxfordban?
@giacomo gesso:
+1
@andras314:
+1
Kedves Evezős!
A +1 azt jelenti, hogy „elégtelen, leülhetsz fiam”, vagy, hogy kaptam egy pluszpontot?
@andras314:
Azt jelenti, hogy van +1 ember (én), aki úgy gondolja, ahogyan te.
@aritus: Ezeket te saját élményeid alapján írod le így, vagy mások elmondásai, esetleg források tanulmányozása alapján?
@fradra: @ingyenebed: @andras314: Igy is van, ha megkototted a kis piszkos kompromisszumodat akkor hagytak elni. Par evtized alatt fel is szamoltak az erkolcsi tartast az orszagbol.
@xxylon:
Mert pár évtizeddel előbb rengeteg erkölcsi tartás volt az országban, ugye ?
Hatalmas erkölcsi tartással nyilaskodtak és embereket adtak el zsákmányolt területekért Hitlernek,
üldöztek és vonatra raktak 400 ezer embert, egészen a kemencéig, hogy elvegyék a műhelyét, vagy a párnaciháját.
Hódító háborúba meneteltek, hogy idegen népek falvait támadják meg,
aztán vinnyogtak,
amikor legyőzték őket, hogy ……mennyire igazságtalan jájjájj.
@ingyenebed:
„(pl önmagában azt mondani, hogy mennyire modernizálódott az elmaradott magyar falu értelmetlen, mert kapitalizmusban is modernizálódott volna.)”
Most akkor a Horthy rendszerben nem modernizáldott.
Nem tudom, az kapitalizmus volt-e szerinted.
Voltak az egyházi nagybirtokok a cselédekkel,
meg a főúri nagybirtokok a cselédekkel,
meg a kis családi gazdaságok, amik tizensok gyerekkel önelláttak.
Melyik aszfaltozza le az utakat a falvakig ?
Melyik csinál orvosi-kórházi ellátást országosan ?
Melyik buszoztatja a gyerekeket a középiskolákba, felsőfokra ?
Melyik épít fürdőszobát minden házba ?
Melyik vezeti be a gázt minden házba ?
Melyik oszt villanyt, televíziót és vezetékes ivóvizet ?
Nagyon nem úgy nézett ki, hogy modernizáltak volna.
Volt rá 2000 évük, hogy annyit modernizáljanak, mint az amerikaiak 200 év alatt a prérin.
Modernizáltak ?
Most kapitalizmusban is éppen leépítjük a meglévő életszínvonalat.
Éppen áramlik vissza a vidéki nép a petróleumos, közkutas tanyák felé a cselédsorba.
@andras314: Egy alapveto dologrol, ugy tunik valamennyien elfeledkeztetek, hogy ti. partiranyitas volt, az un. nomenklatura rendszer ervenyesult csaknem mindenhol. A nomenklatura rendszer szovjet talalmany volt – reszletesebben Michael Voslensky konyveben (erdemes beleolvasgatni), s a gazdasagi, kulturalis elet vezeto posztjainak osszessegere utal, ahol a partbizottsagnak kinevezesi es felmentesi jogkore volt. Nem lehetett valaki pl. gyarigazgato a keruleti vagy fontosabb esetben a budapesti partibizottsag jovahagyasa nelkul; mikent az MTV vagy az MR vezetojet is nem az allamigazgatasban, hanem a partszervezetben jeloltek es neveztek ki. A kinevezett szemelye ugyanakkor biztositekot jelentett es persze kotelezettseget is neki, hogy az adott intezmenyben igazodnak a politikai iranyvonalhoz.
A masik fontos dolog, hogy a szocialista tervgazdasag hianygazdasagot szult. Volt auto, csak eveket kellett varni ra, mikent a berlakasra, telefonra (sic!) Volt televizio, radio, meg hutogep is, de nem volt olcso fagyaszto – igy kapcsolodik a mar tobbszor emlitett Gorenje a nyolcvanas evek vegerol. Nem volt farmernadrag, pontosabban nem volt Levi’s, volt Trapper – egy halvany utanzata a farmernek. Fagyaszto is kellett, hogy elelmiszert rakjunk bele – mert a mezogazdasag es az elelmiszeripar eppen Feher Lajosnak es Nyers Rezsonek koszonhetoen jobban teljesitett.
Az uralkodo nezet az volt, hogy pontosan es szepen kell dolgozni mindenkinek es akkor felszamolhato a hianygazdasag. Igy kerult eloterbe Marjai a Kulkerminiszteriumbol, mint akit a nyugat szele mar megcsapott. A pragmatikus fonok es iranyito nimbusza lengte korul, a megbeszeleseket nem Lenin muveinek idezesevel kezdte. A partbizottsagban viszont Havasi es a kesobbi miniszterelnok Nemeth Miklos felugyelt es hatarozta meg a gazdasagpolitikat. A nyolcvanas evekben a korabbi merev rendszer rendkivuli mertekben fellazult. A partemberek is raereztek a divatos fogyasztasi cikkek izere es tapintasara – kedvenc peldam Berecz Janos, a kulpolitika akkori iranyitoja, partbizottsagi osztalyvezeto, (nem kulugyminiszter), akit a New York Times divatosan oltozott, Swatch oras reform vilagfikent mutatott be, s aki – sokak meglepetesere – a korszak egyik szexbalvanyat, felkapott szinesznot vett el felesegul. Ez utobbi tenyleg erthetetlen volt, nem lehetett elintezni azzal, hogy a szerelem vak….
Visszatekintve, IMHO ket dolog miatt valhatott az orszag a legvidamabb barakka – Kadar szemelye, mindenkit ismert a szovjet vezetesbol, kiveve Gorbacsovot, lojalitasat nem vontak ketsegbe, s elneztek neki az uj gazdasagi mechanizmussal valo probalkozasokat. A masodik pedig a mar emlitett mezogazdasag teljesitmenye, ill. a nagyuzem-kisgazdasag szimbiozisa, amit aztan Torgyanek felszamoltak. Ez utobbi alapveto kulonbseg volt a szovjet, lengyel, roman gazdasaghoz kepest.
@smokey_shorthair:
sokak meglepetesere helyett mindenki megrokonyodesere…
@smokey_shorthair:
Nem a tervgazdaság szülte a hiánygazdaságot.
Előtte sem volt minden magyarnak autója.
Nagyanyám még emlékezett, amikor kislányként az iskolában meghallották a berregést.
A tanító kivezette őket az út mellé, sorbaállította őket,
és ő akkor látott életében először autót.
… na eztán jött a hiánygazdaság, amikor várni kellett a ladára.
Az, hogy egy társadalmi rendszerben kiből lesz fontos elvtárs, sokkal inkább személyiség mint világnézet függő. A teljesítmények értékelése a hasonló geopolitikai helyzetben levő országokkal történő összehasonlítással lehetséges. Nem az előző rendszer apologetikája azt állítani, hogy akkoriban Magyarország jobban teljesített, ma meg rosszabbul. Nem kommunista nosztalgia az, hogy a késői kádár-rezsim egy fundamentálisan rossz és kártékony rendszerből kihozta a lehető legjobbat, most viszont úton vagyunk az EU által még tolerált, de a határokat (értsd: meddig jön a lóvé) minden nap tesztelő, lehető legrosszabb felé. És talán nem a személyiség kóros torzulásának tünete az, hogy nekem Nyers Rezső, Német Miklós, Horn Gyula, Fekete János, Hetényi István még mindig rokonszenvesebb, mint akik tegnap a Gundelben ünnepeltek.
@ob.szerver:
Az, hogy a törekvő személyiség milyen fontos poszton működik,
az meg sokkal inkább rendszerfüggő, mint személyiségfüggő.
Apám ilyen volt, és a Horthy rendszerben kiemelték a tanítói és beiskolázták,
mint tehetséget…… – papnövendéknek szánták.
Aztán rendszer fordultával tervezőmérnök lett és automatizált gyártósorokat tervezett.
Nem privatizálnám a történelmet, de ez annyira jelképes.
@jotunder: Az ember mindig lehet beteg, pláne ha privát buliba hívják, csak arra kell vigyáznia, hogy ne menjem ki aznap este az utcára. Mert ugye ha Orbán tényleg maga fizette, akkor az egy privát buli. Készséggel elhiszem, hogy Lovász udvarisasságból ment, még azt is, hogy ha azt mondja majd egyszer, hogy nem akart konfliktusra okot adni az intézmény miatt, amit képvisel a vélemény elmondásának szabadságát úgy akarja biztosítani, hogy nem bírál egyből és támadja a kormányt (bár ezt senki nem várja el tőle, egyszerűen tegye lehetővé, hogy az akadémia rendesen működjön és ne engedje a politikát olyan mélyen belenyúlni a működésbe, mint Pálinkás tette), de nekem akkor se jön ki, hogy magánbulin mit keres intézményvezetőként? Magánbulira magánemberként megy az ember és én olyan helyre szoktam magánbulira menni, ahol általam kedvelt, tisztelt emberekkel találkozom.
A poszthoz: nem a tekitntélyérv szándékával, inkább kíváncsiságból: mi lehet az oka, hogy Eörsi László szerint jó cikket írt Aczél és jó, hogy megírta?
@smokey_shorthair: + 1
Igen, és a pártban mindennek volt felelőse, a KB hivatalában komplett osztályok foglalkoztak komplett ágazatokkal, és a döntések ott születtek. A párhuzamosan létrehozott államigazgatás ezeket hajtotta végre. Az országgyűlés évente kétszer ülésezett néhány napig. A nomenklatúra működését sajátosan mutatja be egy hajdani csasztuska, amely olyasmiről szól, hogy a párt hogyan rakosgatja mindenhez értő embereit mindenhova, vb-titkárból vállalatigazgató, stb. egyetlen sorra emlékszem: „a Vöröskereszttől az MLSZ-be”. (Ebben a cikkben: magyarnarancs.hu/konyv/a_radiokabare_aranykora_ovatosak_es_duhajok-67321 találtam belőle egy idézetet, érdemes elolvasni, mert nagyon pontos képet ad arról, hogy működött a dolog)
Ami a hiánygazdaságot illeti, az nyilván szorosan összefügg a szabad piac hiányával (erre nem vesztegetném a szót, mert elég nyilvánvaló), ráadásul táptalajává vált annak, hogy a korrupció a gazdaság és a társadalom üzemszerű működésének része lett, és az ma is. Ha megnézzük, hogy működik ma az egészségügy (hálapénz, a a közösség meglévő korlátozott erőforrásainak magáncélú használata), az sokat mond a gazdaság egészének akkori működéséről.
A legvidámabb barakk mivoltban szerintem meghatározó szerepet játszott a hatalom és a társadalom (döntő része) között létrejött, kissé korrupt szerződés, mely szerint ha nem pattogtok és beálltok a sorba, gyarapodhattok a köz terhére, és ha ehhez a köz javai nem elegendők, hát eladósodunk. Imitálunk nektek piacot, de úgy, hogy személyes anyagi kockázatot nem kell vállalni, nem lehet nagyokat nyerni, de igazán megbukni sem, nincs személyes felelősségvállalás, gmk van és rádiókabaré.
És mint az eemúthúszév kudarca mutatja, erről a szerről nem lehet olyan könnyen lejönni.
(Abban egyetértek ingyenebéddel, hogy a társadalmi mobilitás pozitív hozadék volt)
De különben: @aritus: +1
@Érvsebész:
” Ami a hiánygazdaságot illeti, az nyilván szorosan összefügg a szabad piac hiányával (erre nem vesztegetném a szót, mert elég nyilvánvaló), ráadásul táptalajává vált annak, hogy a korrupció a gazdaság és a társadalom üzemszerű működésének része lett, és az ma is. Ha megnézzük, hogy működik ma az egészségügy (hálapénz, a a közösség meglévő korlátozott erőforrásainak magáncélú használata), az sokat mond a gazdaság egészének akkori működéséről. „
Hát ennél ez sokkal bonyolultabb.
Ha nem szeparálják a piacot, akkor a Trapper farmer, a Lehel hűtőszekrény és a Trabant helyett
használt nyugati farmert, Gorenjét és használt nyugati autót vesz a pénzén a magyar, amint látszik.
És akkor a magyar iparosodásnak lőttek,
mert semmit nem tudunk olyan áron termelni ,
– még a zöldséget sem, a búzát talán – ,
hogy az a szabad piacon haszonnal eladható legyen.
Veszteségért termelve meg nem lehet 10 millió embert munkával ellátni.
Kellettek a vevők a megtermelt árura, hogy munkában tartsák a népet.
Másképp zavarog, csavarog, fegyverkezik.
Ehhez kellett lezárni a határokat, betiltani a munkán kívüli gazdagodást,
betiltani a nyugati importot,
hogy a munkában előállított hazainak legyen felvevőpiaca.
Tehát ahhoz, hogy iparosodjunk, megismerkedjen a pórnép a modern ipar áldásaival,
a magavarrta ruha helyett a vásárolt konfekcióval,
a bádoglavór helyett a fürdőszobával,
a verem helyett a hűtőszekrénnyel,
a csizma helyett az autóval,
ahhoz az kellett, hogy felépítsünk egy a nyugatira hasonlító civilizációt
a cselédmajorok és püspökségek helyett,
ahol nem tapasztott falú verandás ház és mosdószekrény az átlag életmód alapja,
és nem a lovaskocsi a fölemelkedés státuszszimbóluma.
Lezárták a határokat a külföldi áru elől,
kikopott, eltört, elfogyott,
kereslet lett a belföldi árura.
A teljes lakosságot be lehetett terelni a munkahelyekre.
A fizetést, amit kaptak, pedig sajátgyártású cuccokra költhették.
Ez egy rendszer.
Most is működik mondjuk a gyémántbányák környékén, ahol a munkások a bérüket a konzorcium boltjaiban költhetik el… oszt kész.
A rendszer ami nyereséget hozott, azt áruban megkapták a lakosok, és ebből épült a modern Magyarország.
Hát ennek volt egy rabomobil felhangja,
de ennek az országnak 1848-tól volt száz éve 1948-ig arra, hogy polgárosodjon a többi európai országgal együtt,
és ebben a 100 évben valami grófi parlamentben darutollaztak
meg fajvédtek,
ahelyett, hogy a szabad piaccal meg a kapitalizmussal próbálkoztak volna.
Szerintem a 100 év lemaradásból behoztunk a komcsikkal kábé 60-at,
mert ahogy nézem a régi nyugati filmeket,
most a nyugati 70-es évek problémáinál tartunk.
Ha maradnak a darutollasok, akkor maradtunk volna ott, az 1800 akárhányban
fejlődésében visszamaradt grófi Magyarországon.
Kedve @aritus: A Kádár korszakban „eszement diktatúrában éltünk?” Mennyire eszementben? És mennyire diktatúrában? Volt annyira diktatúra, mint Hitleré, Sztáliné, Maoé, Pol Poté, vagy Pinocheté? Vagy csak az elején a „megtorláskor” volt annyira? Vagy még akkor sem?” És szintúgy, mennyire volt eszement?
Ugye, ha egy kicsit belegondolsz, akkor rájössz, hogy az eszementségnek, és a diktatúrának is fokozatai vannak? Közhely, hogy nem jó csak fekete-fehér kategóriákkal ábrázolni a jelenségeket. A történelem értékelése sokkal komplexebb ügy annál, mit ahogy a te végletesen leegyszerűsített szemléletedből látszik. Azért biztosan tudsz jobbat is, csak most elragadtak az érzelmeid.
Ja! Azokkal értek egyet, akik szerint ha Lovász László valóban elment Orbán magánbulijára, akkor az nagyon gáz Lovászra nézve. Nem akarok nagyon rosszindulatú, vagy cinikus lenni, de a sok matek mellett, annak idején talán nem ártott volna egy kis irodalmat is értenie: „Sziszegve se szolgálok aljas, nyomorító hatalmakat.”
Osztán majd meglátjuk, hogy mi lesz belőle. Természetesen, lehetősége van a javításra.
@én már a fény gyermeke vagyok: „Ha maradnak a darutollasok…”
Most jönnek vissza. Hamarosan ismét száz évnyire nő a lemaradás.
@Wolff: „Magánbulira magánemberként megy az ember…” Vajh az MTA elnökjelöltjeinek a kiválasztásánál kritérium volt-e a szotyihéjköpködés tudománya? Mert a VIP páholyban anélkül nem él meg egy komoly intézmény (OTP, MOL, MTA stb.) vezetője.
@én már a fény gyermeke vagyok:
” Szerintem a 100 év lemaradásból behoztunk a komcsikkal kábé 60-at,”
Affenét, éppen az a baja – az egyik – a mi kis társadalmunknak, hogy polgárosodással nem sok időt töltött az utolsó 200 évben, így a komcsik alatt sem. Ha 60 évet fejlődött volna a 45 alatt, ami már önmagában is vicc, hiszen 45 év kollektív tudatépítés aligha a polgárosodás malmára hajtja a vizet, akkor a kötmanyup lenyúlásának másnapján megbukik a kormány.
@ipartelep: +1