Kellemes karácsonyi szorongást
Eredeti szerző: Kettes
A pénteki nagy parlamenti ralliban a Fidesz-frakció elfogadta az egyik olyan sarkalatos törvényt (az egykulcsos szja bebetonozását tartalmazó gazdasági stabilitásról szóló törvényt), amelynek visszavonása az IMF-fel és az EU-val folyó tárgyalások megkezdésének feltétele volt. A másikat, az MNB és a PSZÁF összevonását lehetővé tévő alkotmánymódosítást december 30-án fogja vita nélkül elfogadni a nyomogatógép. Nem mintha ez kérdés lett volna, de rögzítsük, hogy az IMF visszahívása is csak egy blöff volt Orbán részéről.
Orbán eleve komolytalan tárgyalódelegációt küldött az IMF-hez komolytalan állásponttal, majd amikor az IMF az Európai Bizottsággal a háta mögött felállt az asztaltól, Orbán másnap szemrebbenés belehazudta a Kossuth rádió mikrofonjába, hogy az IMF a mi bankunk, és akkor adnak nekünk hitelt, amikor csak akarunk. De még a Bankszövetséggel is úgy ült le tárgyalni, hogy elhallgatta a bankvezérek előtt, hogy valójában mit tervez az IMF-tárgyalásokkal. Vajon meg tudott volna állapodni velük a devizahitelesek mentőcsomagjáról, ha tudják, hogy valójában nem akar megállapodni az IMF-fel?
Majd amikor már személyesen Barroso írt levelet Orbánnak, hogy állítsa le magát, a kormányszóvivő először megpróbálta meghamisítani a levél tartalmát, majd amikor Mong Attila kiszivárogtatta az eredetit, kitört belőlük a jó öreg pártállami reflex, és a kiszivárogtató után vetették magukat. Erről persze a közmédiából és a jobboldali sajtóból tájékozódó polgárok mit sem tudhattak meg.
Az IMF-EU kölcsön első részletét jövő tavasszal kell visszafizetni. Így, hogy Orbán végérvényesen lehetetlenné tette a megállapodást, nem marad más választása, mint hogy tényleg összevonja az MNB-t és a PSZÁF-ot, leváltsa Simort, és a helyére ültetett báb révén rátegye a kezét az MNB devizatartalékára, amivel hite szerint függetlenítheti magát az IMF-től és az EU-tól. Ha kell, azon az áron, hogy elkölti azokat a devizatartalékokat, amelyeket elsősorban a forint elleni támadások megelőzésére és kivédésére kellene fordítani.
Orbán Barrosónak írt válaszlevelének tartalma ma még nem ismert (és nincsenek kétségeim, hogy meg fogjuk ismerni, ha nem a magyar kormánytól, akkor Brüsszeltől), de Martonyi nyilatkozatának fényében („ha az Európai Bizottság úgy ítélné meg, hogy a jegybank függetlenségén csorba esik, vagy azt valami veszélyezteti, akkor lehetősége van rá, hogy kötelességszegési eljárást indítson”) kikövetkeztethető, hogy Orbán újra az időhúzásra játszik.
Martonyi egy másik figyelemre méltót érvet is felvetetett: „csak elvi lehetőségét teremti meg arra a jövőbeli esetre, ha követni akarjuk azt az európai tendenciát, ami a jegybanki és pénzügyi felügyeleti tevékenység egységes szervezet keretében történő végzésére irányul”.
Martonyi hazudik, és ezt három nyilvánvaló okból tudhatjuk:
1. Orbán Viktor parlamentje az elmúlt másfél évben egyszer sem terjesztette ki a központi hatalom alkotmányos mozgásterét radikálisan, kivéve minden alkalommal, amikor ki is akarták használni, azonnal és előre megfontolt szándékkal.
2. Játsszunk el a kéjes gondolattal, hogy 2014 után nem Orbán Viktornak hívják a miniszterelnököt. Bárki is legyen az, arra nem lesz joga, hogy meghatározza az szja kulcsát, sőt, még költségvetést sem hagynak majd neki készíteni, de azért a két alkotmányosan független legfőbb pénzügyi hatóságot Orbán engedélye nélkül összevonhatná. Ne már, fiúk! Ennyire azért ne nézzétek már hülyének a Magyar Nemzet olvasóit!
3. Nincs ilyen „európai tendencia”. A jegybank és a pénzügyi felügyelet feladatainak szervezeti megosztására számos működő modell van az EU-ban, és semmi jele nincs annak, hogy modellszinten bármelyik is eredményesebben vizsgázott volna a pénzügyi válság megelőzésében vagy kezelésében.
Látszik tehát, hogy Orbán egyik oldalról a nyugati szervezeteknek, a közvéleménynek és a piacoknak szóló blöffökkel húzza az időt, a másik oldalon pedig észvesztő sebességgel betonozza a pártállam alapjait. Sejti, hogy nincs sok ideje, mielőtt kimondják rá a diplomáciai ítéletet, amivel kiírják a nemzetközi politikai közösségekből és a piacokról is.
Hogy ez nem egy véletlenszerű és téves döntés-sorozat következménye, hanem egy tudatosan felépített, ámde őrült stratégia, az abból látszik, hogy a törvényhozásban hónapok óta készítik elő az államcsőd és a rendkívüli állapot esetén szükséges és lehetséges kormányzati intézkedések jogi hátterét. Karácsonyi szorongásunk tárgya, hogy Orbán tudatosan készül az államcsődre. Nem hiszem, hogy azért, mert nem tudja felmérni, hogy mit jelent egy államcsőd. Szerintem nagyon is fel tudja, és az államcsőddel akarja majd igazolni közelgő kilépésünket az Európai Unióból .
Egy lehetséges államcsőd első hulláma az önkormányzati alrendszert fogja elsöpörni. Bezárnak az óvodák, bölcsődék, iskolák. Leállnak a szociális ellátások, az egészségügyi ellátások, a közalkalmazottak nem kapják meg a bérüket, tüntetések kezdődnek. A bankok leállítják az önkormányzati vállalatok folyószámla-hiteleit, leáll a a tömegközlekedés, a közterület-fenntartás, a szemétszállítás. Kosz lesz, mocsok és kupleráj, mint egy athéni sikátorban.
Mivel mindannyian függünk így vagy úgy az önkormányzatok szolgáltatásaitól, még azoknak az élete sem folyhat tovább a régi kerékvágásban, akik egyébként nem az önkormányzati szférában dolgoznak és nem kapnak pénzbeli transzfereket az önkormányzatoktól. Nem fogunk tudni eljutni a munkahelyünkre, és egyébként nem is akarunk majd, mert a gyerekről kell gondoskodni, akit nem fogad az iskola, az óvoda, a bölcsőde, mert magánorvost kell találnunk a szüleinknek, mert bezárt a háziorvosi rendelő stb.
Az elmúlt időszakban az állam számos, korábban önkormányzati tulajdonú intézményt — például kórházakat, iskolákat — vett át, illetve tette lehetővé, hogy a magasabb törvényi normatívákat élvező egyházak átvegyék. Tágabb kontextusban szemlélve ezek az államcsőd első, legfájdalmasabb hatásainak tompítására szolgáló intézkedések. Az így kiemelt intézmények az államcsőd első hullámát még átvészelhetik.
<
p style=”text-align: justify”>Amikor Orbán kinevezte Fellegit az IMF-tárgyalások vezetőjének, ő inkább bedobta a törölközőt. Azért nem lehet ilyen egyszerűen szabadulni a cosa nostrából: Fellegi búcsúzóul megkapta a biztos kudarccal és bűnbak-sorssal járó IMF-tárgyalásokat, és hogy teljes legyen a veresége, utódjául Fellegi riválisa, Simicska Lajos egy klónját nevezte ki, aki akkora nímand, hogy az utókor csak Lászlónéként fog rá emlékezni, tisztelt bíróság. Fogy az idő, gyorsan be kell zsákolni a maradék uniós támogatást, mielőtt elzárják az összes pénzcsapot.
És akkor magunkra maradunk a sötétben a rezsimmel.
(A képért elnézést kérek. Csak vicceltem. Szörnyek nincsenek.)
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16521527-6ab3bb45ac719' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16521527&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16521527-6ab3bb45ac719&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16521527-6ab3bb45ac719' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
@mavo: 1: Finnország.
2: Mert kipróbált, hovatovább „bemért”.
„külön érdekelne a magyar és a környékbeli országok történelemkönyveinek összehasonlítása”
Én személy szerint nem foglalkoztam a dologgal, de nosza, ha érdekel láss hozzá.
3: mikor állítottam ilyet?
@ursus artos: Te tényleg egyenlőségjelet teszel a liberális és a szar közé.
Fura, de én a konzervatívot nem használom szitokszónak, holott a legtöbb önmagát konzervatívnak valló ember azt sem tudja, mi fán terem a konzervativizmus és valszeg hanyatt esne, ha szembejönne vele egy igazi konzervatív. Na, ugyan ezek az emberek nem tudják mit jelent a liberalizmus.
Mellesleg elnézést az offért, nem akartam elvinni a beszélgetést ebbe az irányba! 🙂
@ursus artos: Érdekes egy figura vagy. 🙂
@oggángyi: „Te tényleg egyenlőségjelet teszel a liberális és a szar közé.
„
Nem érzem azt, hogy egyenlőségjelet tettem volna.
@ursus artos: Ha ki tudnád magad fejezni, nem terelnél folyamatosan, amikor a nyitó állításodat kellene értelmezned. Szerinted mi az, ami liberális szellemű a közoktatásban?
Szerinted hogy lehet úgy beszélgetni a közoktatásról, hogy homályos tartalmú állításokat teszel meg nem határozott dolgokról?
@oggángyi: ” Érdekes egy figura vagy. 🙂 „
Miért is???
@Counter: fent írtam egy példát.
@ursus artos: ” miről akarsz beszélgetni? Az oktatási rendszer hibáiról, a lehetséges megoldásokról, vagy a liberalizmusról. Ez utóbbi nem érdekel.”
Az oktatási rendszer hibája a túlzottan liberális szellem szerinted, de ezt nem magyarázod meg és a liberalizmusról sem kívánsz beszélgetni. Akkor most mivan?
„Az előbbihez pedig egy adalék: meg kéne szüntetni a zsinórírás tanítását és helyette visszatérni a „dűlt” betűs írásoktatáshoz.”
Hogymi?
Ha szerinted nem tettél egyenlőségjelet, akkor megint csak oda lyukadunk ki: mit is jelent a szerinted túl liberális szellem?
Mivel nem vagy hajlandó vagy nem tudod megfogalmazni, így semmi értelme az egésznek. pont.
@ursus artos: Finnorszag ???
docs.google.com/viewer?a=v&q=cache:pVBOjvHGMmEJ:www.jem-thematic.net/files_private/Pariisi2608.doc+&hl=en&pid=bl&srcid=ADGEEShNQfvsOFwLOoF1Et19LoR0His_s7a-oYg1zcFDIB
„Schools can freely choose their textbooks….”
Szerintem amivel összetéveszted a dolgot az az egységes curriculum. Amúgy Finnország oktatási rendszere a legliberálisabb a világon, a tanítási módszerek szabadságában egészen biztosan ők vezetnek.
@ursus artos: A példa nem meghatározás és nem lehet kategorikus állítás alapja sem.
Illusztrálom. Azt állítom, hogy a macskák (a közoktatás) foltosak (liberális szellemiség). Bizonyításképpen nyökögök egy sort, majd felmutatok egy foltos macskát. Érvényes a bizonyítás, vagy egy legyintéssel egybekötött menjteafenébe is túlzó dicséret ezért? 🙂
Ha nem tudod meghatározni, miről beszélsz, ne beszélj róla, mert hülyét csinálsz magadból. De mivel roppantmód türelmes vagyok, ezért nyugodtan fuss neki újra:
Mi volt a túlzottan liberális szellemű a magyar közoktatásban, ami ennek az – enyhe diszgráfiára is utaló? – állításnak: „[a]z eddigi […] közoktatatás túlzóan liberális szellemú volt” alapul szolgálhat?
@jotunder: Létezik egy Finnország Skandinávia térségében, és létezik egy másik Finnország a magyarországi elmék egy részében. Magyar embernek nem jelenthet gondot a kettő megkülönböztetése, hiszen bármikor képesek vagyunk bármiről ugyanazt és az ellenkezőjét is gondolni.
Azzal, hogy elfogadtad a Finnország=Finnország gyalázatos hamisságát, saját idegenszívűségedet bizonyítottad be… 😉
@Counter: A finn tanárok képzettsége összehasonlíthatatlanul magasabb mint a magyaroké. Egyszerűen mást jelent a két dolog. A finn matematika curriculum viszont összehasonlíthatatlanul gyengébb mint a magyar. Ezzel együtt a finn átlag jobb matematikából. Nehéz ügy. Magyarország az elitstruktúrák képzésében mindig elég jó volt, a felső tíz-húsz százalék teljesen versenyképesnek tűnik. Hasonló a helyzet Romániában ahol a gimnáziumi matematika anyag kb. a finn főiskolák matematika anyagának felel meg, és a legjobb román diákok tényleg elképesztően jók. De a román érettségi botrány megmutatta, hogy valójában mi a helyzet.
@jotunder: Finnországban még nem jártam, így a finn oktatásról sincs sok tapasztalatom. Azt lehet hallani róla, hogy meglehetősen idilli és eredményes.
Azt is lehet tapasztalni, hogy mire Magyarországra érnek a hírek róla, a tartalmuk meglehetősen átalakul.
A román érettségihez csak annyit szeretnél hozzátenni, hogy ha jól emlékszem, egy pillantást vethettem az inkriminált feladatsorra, és izé… meglehetősen elszégyelltem magam. Tudom, hogy sose lehet *eleget* tudni, tudom, hogy a matematikai ismereteim sohasem voltak valóban kiemelkedőek és sokkal jobban érdekeltek a kultúrtörténeti érdekességek (pl. a középkori indiai geometriai alapú egyenletmegoldás, a közismert természeti matematikai jelenségek, az, hogy a matematika egyfajta racionális metanyelve lehet szinte bárminek stb.), na de arról nem volt szó, hogy a romániai matematika érettséginek még a feladatait se értsem.
A magyar pedagógusállomány viszont minden jel szerint konkrétan kétségbeejtő. Pár évtizeden belül megint importált tanárokra és belőlük építkező tanárképzésre lehet szükség, csak időközben valamit a meglévő tanárnak nevezettekkel is kezdeni kell, s ilyen probléma 200-300 évvel ezelőtt nem volt.
@Counter: Finnországban nem (csak) azért jobbak a pedagógusok mert valami rettentően jól képzik őket, hanem azért mert sokkal szelektívebb a képzés, ami leginkább a jövedelmi lehetőségek miatt van. Hoffmann Rózsának volt egy terve a szelektív magyar képzésre, de régi aczéli kommunista káderként ezt csak valamiféle állandó állami kontroll mellett tudta elképzelni. (aztán persze Orbán elmagyarázta neki, hogy pénz az úgysem lesz rá)
Az a tény, hogy Orbán Viktornak határozott elképzelései vannak az oktatásról (is), elég sok mindent meghatároz. Tényleg elhiszi, hogy ő jól látja a dolgokat. Minden dolgot.
@jotunder: S ez akként csapódik le, hogy Finnországban igenis akkor is egyetlen tankönyvből tanítanak, ha Finnországban szabadon választott tankönyvből tanítanak.
Mert hogy Finnországban mi van: az másodlagos. Az elsődleges az, hogy a magyarok elhiggyék, hogy Orbán Viktor és a Fidesz az egyedül helyes úton járnak. Íme egy mintapéldány, még ugyan írni nem tud, még ugyan gondolkodni nem tud, még ugyan tanítani nem tud, még gyáva állni a sarat, de hinni már hajlandó.
Ha az a jó, hogy több tankönyv legyen, akkor a történelem majd igazságot tesz. Ha az a helyes, hogy csak egy, akkor bármely érv, amellyel a több tankönyvet támogatják, szükségszerűen helytelen, és bármely érv, amellyel az egy tankönyvet – szükségszerűen helyes.
Ballaszt nélkül akarnak hajózni, hogy megintcsak ugyanahhoz a forráshoz nyúljak.
@Counter: „Íme egy mintapéldány, még ugyan írni nem tud, még ugyan gondolkodni nem tud, még ugyan tanítani nem tud, még gyáva állni a sarat, de hinni már hajlandó.”
Gőg.
„…még ugyan tanítani nem tud…” LOL
@ursus artos: Ez nem gőg, hanem menekülőútvonal a számodra, hogy ne kelljen szembesülnöd a definíciós képességeid hiányával.
Másrészt funkcionális analfabétákra panaszkodsz. Te tanítottad őket?
Ellenőrizetlen, hamis állításokat teszel a finn oktatásról. Képes vagy a diákjaidat a valóság felismerésére megtanítani, ha magad nem vagy rá képes?
Képtelen vagy szabatosan kifejezni a véleményedet. Képes vagy diákjaidat megtanítani arra, hogy szabatosan, világosan gondolkodjanak és így fejezzék ki a véleményüket?
Akkor miről beszélünk, mit tudhatsz tanítani ilyen hiányosságokkal? Kemény munkával vissza tudsz mondatni egy képletet, évszámot, szöveget, vagy esetleg akár kettőt?
@Counter: csak ámulok a fölényeskedéseden, de hála istennek az én megítélésem nem a te tiszted.
@ursus artos: Jaj, mert ha megítéllek az itteni teljesítményed alapján, mi lesz? Kiküldesz az órádról? 😉
@Counter: semmi sem lesz. Elkönyveled magadban, hogy ismét győzelmet arattál egy fasiszta, náci, birka orbánhívő felett. Egészségedre.
@Counter: „Szerinted mi az, ami liberális szellemű a közoktatásban?”
Segítek:
Liberalizmus = cigánygyerek rohangálhat óra alatt, mert a tanárnak nincs joga kibaszni a teremből.
(Művelt, széles látókörrel megáldott, FIDESZ-polgárok defíniciója)
@ursus artos: senki sem állítja, hogy fasiszta vagy, náci vagy, én még azt sem állítom, hogy orbánhívő vagy. finnországról állítottam, hogy bizony többféle tankönyv van forgalomban, és szabadon lehet választani (még a módszertant is szabadon választhatja a tanár)
@Counter: hagyd szerintem, nem érdemes vitázni, mert ez nem vita.
a magyar oktatási rendszer ezer sebből vérzik, az alapfokú oktatástól a felsőoktatásig.
egyébként pedig a virágvölgyi -féle „dőlt betűs írás” is zsinórírás, csak a betűk nem állnak benne egyenesen.
@tistedur: a magyar oktatási rendszer bizonyos szempontból kiváló, bizonyos szempontból tűrhető, bizonyos szempontból teljesen elfogadhatatlan.
@ursus artos: Nem neveztelek és nem gondoltalak sem fasisztának, sem nácinak, sem birkának, sem orbánhívőnek.
Korlátoltnak valóban gondollak, de annak nem egészen alaptalanul, figyelemmel a kifejezési problémáidra, a nyilvánvaló tévedésedre és a valósággal szembesítés utáni reakciód hiányára.
Tudod, az ilyenekre mondják, hogy lehet tekintélyelvűen tanítani is akár – de a tekintélyt meg kell szolgálni, ki kell érdemelni. Aki ebből csak azt szeretné, hogy legyen tekintélye, de tenni érte nem hajlandó, nem képes, az sajnos hitványságáról tesz bizonyságot.
Továbbra is fenntartom, hogy képtelen vagy kifejezni a véleményedet.
Ez most már bővül azzal, hogy a valóságról sem vagy hajlandó tudomást venni.
@tistedur: Persze hogy nem vita már. Sajnos. De ha már nem vita, akkor hadd élesítsem a nyelvem, saját véleményem szerint olyan szép szikrákat tudok vetni vele.
A neten utánanéztem felületesen ennek az íráskérdésnek. Engem alighanem zsinórírással tanítottak. Egyáltalán nem lettem funkcionális analfabéta, úgy sejtem, meglehetősen jól értem, amit olvasok és jól tudom leírni is, amit gondolok. Nem hiszem, hogy ezen múlna a funkcionális analfabetizmus elharapózása, amit egyébként valós problémának tartok. Hogy a magyar közoktatás meglehetősen sok pallérozatlan, alighanem örökre elrontott elmét bocsát ki, abban az alsótagozatos írásmódok helyett valószínűleg a tanári állomány itt is megmutatkozó silánysága bírhat szereppel.
Ha a tanár nem képes kifejezni magát, ha a tanár is primitív játszmákat játszik a különféle kapcsolataiban, ha a tanár hazudik és nem vesz róla tudomást, egy ilyen rendszer hogyan állíthatna elő világos fejű, tudni vágyó és hajlandó embereket?
@jotunder: a magyar oktatási rendszerben hatalmas potenciál lenne normális működés/működtetés mellett, ugyanis maga a rendszer, mint „rendszer” jó.
@Counter: S ez akként csapódik le, hogy Finnországban igenis akkor is egyetlen tankönyvből tanítanak, ha Finnországban szabadon választott tankönyvből tanítanak.
Hehe, ez de régen világos már:
webcache.googleusercontent.com/search?q=cache:http://www.ahet.ro/publi/publicisztika/a-chisinaui-sorok-es-a-szemellenzo-595-102.html
(ma még így tán olvasható, aztán elvész)
@Counter: ma magyarországon – és európában – szinte mindenkit zsinórírással tanítottak meg írni, ráadásul – ha már világos defínicíókat szereted 🙂 – ma itthon funkcionális analfabétizmus alatt inkább az értő olvasás hiányát értik.
@tistedur: A funkcionális analfabetizmus jobban mérhető az értő olvasás hiányával, mivel az értő írás hiányosságait nehéz objektíven megállapítani. Az írni-olvasni tudás ugyanis nem csak az olvasni tudás funkciója 🙂
Mindenesetre mi fogjuk be, ő *tudja*, hogy a dűltbetűs (be népies! be ősi! a magyar nemzettudat gyökérzete!) írás tanítása egycsapásra felszámolná a funkcionális analfabetizmust, ami annak köszönhetően harapózott el Magyarországon, hogy nem lehetett kizavarni a gyereket az óráról. Végülis az óráról kizavarás a közoktatás sarokköve. Ha ki lehet, jó, ha nem, nem jó.
Olyasmin elgondolkodni hiba volna, hogy vajon mióta vannak adatok a funkcionális analfabetizmusról, és ezek közül melyek összevethetők egymással. Bah.
@Counter: az írástudás vagy megvan vagy nincs. 🙂 ha mari néni azt írja ki a kapura hogy „ementem a bótba, mingyár gyüvök” ez mondjuk „értő írás” 🙂
egyébként az írásoktatás mikéntje alapvetően nem kellene hogy befolyásolja az olvasni tudást, de ezt nem mindig könnyű elfogadni 🙂
@tistedur: Ellenben ha ursos valamit gondol, és azt írja ki a kommentbe, hogy „a magyar közoktatás túlzóan liberális szellemű volt!”, akkor kénytelen vagyunk kikövetkeztetni, hogy bármit is gondolt, annak vagy semmi értelme, vagy nem tudta leírni. Ugyanis csupa kezelhetetlen és meghatározatlan fogalmakat használt.
No mindegy, már megint 3 percenként válaszolt mindenre és hirtelen eltűnt, amikor rosszra fordult a finn harci helyzet.
@Counter:
„Ugyanis csupa kezelhetetlen és meghatározatlan fogalmakat használt.”
„L’arbitraire du signe : le lien entre le signifiant et le signifié est arbitraire (c’est-à-dire immotivé)” (Saussure)
Erre gondolsz?
:))
@PR-küszöb: Nem vagyok én nyelvész és nincsenek is különös ismereteim azon a téren.
A fogalmak szabatosságát nem csak nyelvészeti alapon várhatjuk el 🙂
@Counter: „Mindenesetre mi fogjuk be, …”
Hihetetlenül aljas vagy.
@Counter: „No mindegy, már megint 3 percenként válaszolt mindenre és hirtelen eltűnt, amikor rosszra fordult a finn harci helyzet. „
nyilván az az eszedbe sem jut, hogy közben valami mást csinál. Esetleg nincs is a gép előtt.
@jotunder: „finnországról állítottam, hogy bizony többféle tankönyv van forgalomban, és szabadon lehet választani „
Jól van legyen többféle tankönyv, de még véletlenül sem az a lényeg, hogy egy és csak is egy vagy több van a piacon. A lényeg az, hogy csak kipróbált könyvek vannak ott is a piacon. Ellentétben a hazai gyakorlattal.
@Counter: „Ellenben ha ursos valamit gondol, és azt írja ki a kommentbe, hogy „a magyar közoktatás túlzóan liberális szellemű volt!”
kezdem azt gondolni, hogy nem bírod elviselni, hogy azt gondoltam, amit. Elvitatod tőlem a gondolat szabadságát? Miért? Miért kell nekem definíciószerűen leírnom azt, hogy mit értek a túlzóan liberális szellemiség alatt? Amiben ugye benne van az is, hogy nem baj, hogy liberális, vagy legalább is van ilyen vonása is, hanem a hangsúly a túlzón van. Aki érteni akarja: érti. Aki nem az meg vagy szórakozik, vagy provokál.
És akkor még egy régi tétel tőlem, hogy legyen min hintáznod:
A ballib mindig azt vágja a szemedbe, ami valójában ő maga.
@ursus artos: Most akkor az a baj, hogy pocsék tankönyveket készítenek, vagy az, hogy vannak iskolák és tanárok, ahol annyi szakértelem sincs, hogy felismernék, mi a pocsék tankönyv, netán korruptak és megvették kilóra őket a pocséktankönyv-készítők?
„Vannak olyan országok, ahol egy tantárgyra egy könyv van oszt jónapot, azt kell használni.”
Ha már ezt állítottad, akkor jó lenne említened egy ilyen országot. Finnország nem jött be, van még 200-valahány.
@ursus artos: az a gond, hogy egyikünk sem gondolatolvasó. nem az a gond, hogy te azt gondolsz, amit gondolsz, hanem az, hogy mi nem tudjuk, hogy te mit értesz túézó liberalizmus alatt.
A zsinórírással az a baj, hogy mindenféle hatástanulmány nélkül vezették be a „dűltbetűs” írásmód helyett és ezzel párhuzamosan meg is szűntek az úgynevezett szépírás órák.
Valamint a zsinórírás miatt csak a kéz támaszkodik az asztalon ellentétben a „dűltbetűs” esetben, ahol az egész alkar a könyökkel együtt.
A probléma ma a magyar közoktatásban az írással kapcsolatban az, hogy a tanulók jelentős százaléka nem jut el az ún. kiírt íráskészségig, sőt sokan megragadnak a „rajzoló” írásnál.
Nem állítom azt, hogy egy csapásra mindent megoldana a „dűltbetűs” írásmód visszaállítása, sőt azt sem hogy ennek van realitása, pusztán azt állítom, hogy jó lenne.
@ursus artos: Figyelj ide, lassan mondom, hogy megértsd: a mondatodnak semmi értelme, mert nem lehet tudni belőle, hogy miről gondolsz mit.
A kifogásaid nem elfogadhatóak:
1. Hazudsz. Mégpedig azt hazudod, hogy a liberális szellemet próbáltam veled definiáltatni, pedig nem.
orulunkvincent.blog.hu/2011/12/25/kellemes_karacsonyi_szorongast/fullcommentlist/1#c15342818
„@ursus artos: A közoktatás volt liberális szellemű, a közoktatási jogszabály- és intézményrendszer vagy a közoktatási igazgatás?”
2. Out of context idézel. Természetesen szabadságodban áll azt gondolni, amit akarsz. A beszélgetésben arról volt szó, hogy abból, amit leírsz, vagy nem ismerhető meg, hogy mit gondolsz, vagy értelmetlenség, amit gondolsz, ha jól írtad le.
3. „Aki érteni akarja: érti.” Ezzel azt mondod, hogy a szavaidnak nincs jelentése, racionális helyett érzelmi reakciót próbálsz kiváltani velük. Semmiben sem különbözik az ilyesmi az éjáóóót zengő drukkercsordától vagy a hangszeres zenétől, például.
És figyelmen kívül hagyod, hogy sokszor leírtam: érteni akarom. Csak sajnos képtelen vagy kifejezni, amit meg szeretnél értetni.
Meg tudnád határozni, hogy az alábbi predikatív viszonyban: „a közoktatás túlzóan liberális szellemű”, mi a „közoktatás” fonéma fogalmi tartalma?
@tistedur: adtam rá egy példát.
@Counter: „mi a „közoktatás” fonéma fogalmi tartalma? „
Na menj a picsába! :))))
@Counter: „Ha már ezt állítottad, akkor jó lenne említened egy ilyen országot. „
Észak-Korea.
@ursus artos: melyik/milyen dőlt betűs írásra gondolsz? mert egyébként nálunk elég régóta zsinórírással írják még a dőlt betűs írásokat is.
@ursus artos: mi volt a példád, mert nem tudom, hogy mire gondolsz? a tankönyvekre?
@tistedur: Én speciel a „közoktatatás túlzóan liberális szellemú volt” predikatív viszonyból először az alanyt próbáltam meg definiáltatni.
Ursus példája az, hogy a „közoktatás túlzó liberális szelleme” bizonyítva van azzal, hogy tilos kizavarni a gyereket óráról. Egyedi eset -> kategorikus állítás. Ezt tudta kinyögni számos pengeváltást követően. Abszolút nincs tekintettel a logikai módszerre és a racionalitásra.
@ursus artos: Mekkora anakronizmus hatástanulmányt követelni a ’30-as évek oktatáspolitikáján? (Halkan jegyzem meg, mekkora torgyánizmus a hatástanulmány l’art pour l’art bunkósbotként forgatása?)
És hogy egyezteted a funkcionális analfabetizmus ezek szerint a ’30-as években megalapozott elterjedését azzal a tisztelettel, amely az iskolaépítő Klebelsberget övezi egyébként? Akkor most konkrétan a magyar puszták szellemi sötétségét alapozta meg a zsinórírással?
Azt már megbeszéltük – orulunkvincent.blog.hu/2011/12/25/kellemes_karacsonyi_szorongast/fullcommentlist/1#c15356166 –, hogy egy példa nem alkalmas egy kategorikus állítás bizonyítására. Egyébként a kategorikus állítás megtételekor alkalmasnak kell lenni a kategória meghatározására. Egy olyan kategorikus állítás, amelynek a kategóriája meghatározatlan: zagyvaság.
A „hoztam rá példát” a tudás, a fogalmi alapok hiánya, a készületlenség jele.
Alá tudod támasztani, hogy Észak-Koreában egyetlen tankönyvből tanítanak a közoktatásban? Vigyázz, mert azt is igazolni kell, hogy létezik észak-koreai közoktatás, és hogy az, amit annak nevezel, köz- is, meg -oktatás is!
@ursus artos: @Counter:
filmhiradok.nava.hu/watch.php?id=1843
elméletileg 5 éves vizsgálat előzte meg 🙂
@tistedur: „mi volt a példád, mert nem tudom, hogy mire gondolsz?”
Hogy szerintem mi volt a túlzóan liberális.